Tolkien és a germán, kelta kultúra

Felagund írta:

olorin.papa írta: Hogy milyen történet a GyU?
Egy nagyon jó, remekül megírt tündérmese, amely mindegyikőket (akik ide járnak) megfogott.

NEM tündérmese

Most kötekedel?

Nekem egy remek mese ként jött le, vagy akár mondhatnók úgy is, hogy egy nagyon jól megírt történet, ami megmozgatta a fantáziámat, megérintette a lelkemet és nagy élményt nyújtott.
fékákmomban ábrándozva magam is részvettem hőseink utazásában, néhány embert meg is mentettem, és rettenetesen megnehezítettem Szarumán dolgát A Helm-szurdoki ütközetben

Azt tapasztaltam ennél a regénynél, amit már nagyon régen, és nagyon kevés könyvnél, hogy aligvárom, hogy fordítsak egy oldalt, és folytassam az olvasást...

Mert ez egy nagyon jól megírt TÜNDÉRMESE! :tongue:

Off!

olorin.papa írta: Hogy milyen történet a GyU?
Egy nagyon jó, remekül megírt tündérmese, amely mindegyikőket (akik ide járnak) megfogott.

NEM tündérmese

Húrin írta: Akkor milyen történet a GYU?

Hogy milyen történet a GyU?
Egy nagyon jó, remekül megírt tündérmese, amely mindegyikőket (akik ide járnak) megfogott.

Az "ősmagyar, szittya" elmélet legalább annyira helytálló szvsz, mint amennyire te ráakasztottad a "germán mondakör" jelzőt.

A GyU ra nem lehet ráhúzni egyetlen "mondakört" sem, mert legalább annyi van benne a kalevalából, az ős-norvég regékből mint a germán mondakörböl.

Hát, szerintem egy Birmingham füstös ipari városában felnövekvő gyerek semmivel sem szívja jobban magába pusztán alanyi jogon az "ősi germán kultúrát" (bár hogy ezalatt pontosan mit is értünk, az soxor kissé összemosódik), mint egy tősgyökös budapesti a szittyák lovastudományát. Erről ennyit tudok véleményt mondani. Egyébként Alyrral tudok egyetérteni: Tolkien valóban sok motívumot alkalmazott az óészaki mondavilágból, de ezt azért tehette meg, mert tudósként foglalkozott ezekkel a történetekkel, nem azért, mert az angol gyerekeknek az anyukájuk Siegfriedről és Fáfnirról mond esténként mesét... És ha már itt tartunk, Tolkien legalább ennyit vett át a finn Kalevalából...

Jó, lehet, hogy kicsit erősen fogalmaztam az előző üzenetnél.
Tolkien művében is szerepelnek meselények:trollok, tündék, sárkányok, törpök,orkok, stb., ami kétségkívül a germán-kelta mondakörre jellemző (a sárkány kivétel, az szinte minden népnél megtalálható)
A nagyhatalmú ,,szakállas" varázslók is jelen vannak az angol történetekben: Merlin, Gandalf, (Dumbledore bár ez későbbi)
És amikor Tolkien gyerek volt, a távközlés sem volt olyan fejlett, ezért kevesebb ,,idegen" elem kerülhetett a GYU-ba. Tehát a nagy része igenis a germán kultúrából való! Az, meg, hogy beleszületett az igaz, mert az angol nyelv a germán nyelvcsaládhoz tartozik!
Ha a GyU-t magyarra ,,változtatnánk" akkor Gandalf sámán lenne, az orkok valószínűleg lidércek lennének, és Frodó helyett Babszemjankó szerepelne.
Ekkora a különbség két kultúra között. Akkor milyen történet a GYU?

:gandalf2: :shake:

Hát, egy adott mondát "megtalálni"--ez attól függ, melyik változatban óhajtod... A Kelta és germán regékben például benne van, de talán a legautentikusabb az Edda lehet... Egyébként a Verses Eddának elég sok részlete fenn van a neten is.

Húrin írta: Tolkien abba a kultúrába született bele, amiből a Siegfrid mondakör is keletkezett,

Azért ez erős túlzás...

Tolkien abba a kultúrába született bele, amiből a Siegfrid mondakör is keletkezett, ezért nem tudott elvonatkoztatni(lehet, hogy nem is akart). Ettől függetlenül, Tolkien műve zseniális. Siegfrid, akárcsak Aragorn, királyok leszármazottja volt, amit titokban kellett tartani, egy darabig. Más neve volt, pont úgy mint Estelnek.
Más, kevésbé ismert mondánál is van hasonlóság. Bővebben legkőzelebb...

Nimrocco mirimafea írta:

Ben Kenobi írta: Elnézést, ha ez volt már, most tévedtem ebbe a topicba először :
Múltkor volt a tvben a Gyűrű Átka, és a történetben bizonyos részeket igen hasonlónak találtam a tolkieni mitológiával. (asszem Alyr mondta vhol, h meríthetett belőle Tolkien)
Ahogy Siegfried legyőzi a sárkányt, az igen hasonló volt ahhoz, ahogy Túrin legyőzte Glaurungot. Ráadásul ahogy Túrin kardja, Siegfried kardja is fekete fémbőll, meteorból származó vasból készült.
Nem tudja valaki, hol lehet megtalálni írásos formában Nieblung-legendát? Esetleg könyvtárban?

Nekem megvan itthon

P
Most info érettségi előkészítőn úgyis könyvtárhasználat volt, majd a gimikönyvtárban szétnézek, ha más nem, városiban biztos van, vagy könyvtárközivel.

Ben Kenobi írta: Elnézést, ha ez volt már, most tévedtem ebbe a topicba először :
Múltkor volt a tvben a Gyűrű Átka, és a történetben bizonyos részeket igen hasonlónak találtam a tolkieni mitológiával. (asszem Alyr mondta vhol, h meríthetett belőle Tolkien)
Ahogy Siegfried legyőzi a sárkányt, az igen hasonló volt ahhoz, ahogy Túrin legyőzte Glaurungot. Ráadásul ahogy Túrin kardja, Siegfried kardja is fekete fémbőll, meteorból származó vasból készült.
Nem tudja valaki, hol lehet megtalálni írásos formában Nieblung-legendát? Esetleg könyvtárban?

Nekem megvan itthon

Tudtommal Tolkien tényleg sok mindent vett a Niebelung-énekből (meg másokból is)
Nem vagyok benne biztos, hogy lefordították magyarra, de a könyvtárakban csak tudnak vmit mondani róla

Elnézést, ha ez volt már, most tévedtem ebbe a topicba először :
Múltkor volt a tvben a Gyűrű Átka, és a történetben bizonyos részeket igen hasonlónak találtam a tolkieni mitológiával. (asszem Alyr mondta vhol, h meríthetett belőle Tolkien)
Ahogy Siegfried legyőzi a sárkányt, az igen hasonló volt ahhoz, ahogy Túrin legyőzte Glaurungot. Ráadásul ahogy Túrin kardja, Siegfried kardja is fekete fémbőll, meteorból származó vasból készült.
Nem tudja valaki, hol lehet megtalálni írásos formában Nieblung-legendát? Esetleg könyvtárban?

Tolkien művében sok kardnak neve van:Andúril, Glamdring, Gúthwine, stb.
A gyűrű motívuma megtalálható a Siegfrid mondakörben is. (nibelungok gyűrűje) Továbbá a varászlények törpök, trollok, sárkányok, tündék (tündérek) is megtalálhatók a germán és kelta mondavilágban.

Csörsz király, aki asszem kelta volt a mai Kiskunságon ásatott árkot , hogy eláraztva vízzel hajón hozhassa haza kedvesét. Tehát megint itt van a hajó és utazás...

Ellana írta: Egy kérdés: (most eszembe jutott, hogy újból vesszük az Odüsszeiát)
Vajon van kapcsolat az írországi Máeldun csodálatos uatzása, és Odüsszeusz kalandjai között? Csak mert mindkettőnél varázslatos szigeteket járnak be, amiken varázslatos lények élnek... lehet, hogy az ír és a görög kultúra hasson egymásra? Ha nem, akkor hogyan alakulhatott ki ilyen "véletlen" egyebeesés?

Az utazás motívuma nagyjából minden kultúrában megtalálható; tenger mellett élő népeknél nyilván fog szigeteken át tartó utazás formájában megjelenni. Ez nem jelent hatást.

A wicca mint olyan teljesen új kitaláció, nagyjából a 20. sz. elején a boszorkányüldözések magyarázatán dolgozó (félig-meddig amatőr) antropológusok találták ki. Semmilyen történeti alapja nincsen; semmi bizonyíték nem támasztja alá, h valóban lett volna a középkorban egy, a 'boszorkányokkal' kapcsolatos, földalatti kultusz.

Egy kérdés: (most eszembe jutott, hogy újból vesszük az Odüsszeiát)
Vajon van kapcsolat az írországi Máeldun csodálatos uatzása, és Odüsszeusz kalandjai között? Csak mert mindkettőnél varázslatos szigeteket járnak be, amiken varázslatos lények élnek... lehet, hogy az ír és a görög kultúra hasson egymásra? Ha nem, akkor hogyan alakulhatott ki ilyen "véletlen" egyebeesés?

Ellana: keresd Mírielt a wiccás dolgokkal kapcsolatban

1 kérdés: azt olvastam valahol, hogy a wicca-nak vannak történelmi gyökerei, és hogy a keltáktól ered. (Persze nem arra a 2-3 éve olyan divatos, new-ages varázslós-hókuszpókusz hülyeségre gondolok. ) Ebből mi igaz? És ha tényleg nem csak tiszta kitaláció, akkor miben áll a történelmi háttér?

A Sidhe tündért és tündérdombot is jelent. A gael nyelv etimológiájában nem vagyok túlságosan járatos, úgyhogy nem tudom biztosan h melyik jelentés az "eredeti", de az biztos h évszázadok v inkább évezredek óta mindkét értelemben használatos. Ellana, igen, ilyenkor nyitva vannak a Sidhe-k és könnyebb bejutni, illetve az ott lakóknak kijutni. A Sidhe népével való találkozás ideális módszerei: vízparton álló tündérdombot Samhain éjszakáján, lehetőleg éjfélkor, megkereszteletlen embernek, minden fémtárgytól és vallási jelképtől mentes ruházatban, vagy legjobb ha ruha nélkül, magányosan többször körbejárni, és a tetején elaludni vagy meditálni. Még jobb a tündérdomb belsejébe bemászni, ha lehet. Mindeközben a TDD ismert személyiségeinek a nevét lehet jó hangosan kiáltozni. Az akció előtt nagy összegű életbiztosítást ajánlatos kötni, ui. a Samhainkor erejük teljében levő sötét tündérek (dubh sidhe) nem éppen a barátságosságukról híresek. A rokonokat / ismerősöket előre ajánlatos megnyugtatni, hogy a bűnügyi orvosszakértők által majdan a helyszínen megtalált és megvizsgált, sajnálatos baleset következtében elhunyt, esetleg diliházba zárt, eszét vesztett személy, valójában nem ők lesznek, csak egy ügyesen elváltoztatott cseretárgy...

Üdv, Oisin

Batti írta: Off:
Tudjátok, hogy Csepelen a szennyvíztisztító területén éppen egy 2300 éves Kelta temetkezési hely feltárása folyik?

Anyai ágon akár jó adag Kelta vér is folyhat ereinkben. Genetikus kutatók a mitkondriális DNS kutatások alapján azt mondják, hogy azok a népek akik most Európában élnek azok 4000 éve is itt éltek legalábbis anyai leszármazási ágon. A mitokondriális DNS-t csak a nők női ágon öröklik.

Húúúúúúúúú! 8O Igen, tudtam, hogy Mo-n is éltek kelták, de arra gondoltam, hogy az a vér már rég felhígult... na meg, a Kárpát-medence mindig is többféle nép gyűjtőhelye volt, így úgyanúgy van bennünk avar, római stb. vér is, szerintem. Már ha csak megnézzük, hogy a honfoglaláskor kiket igáztak le a magyarok...

Sil írta: Én úgy tudom, a nép épp ezekről a dombokról kapta a nevét, amikor Mil fiai legyőzték és a föld alá kényszerítették őket.

Én is hasonlókat olvastam egy könyvben, azért bátorkodtam használni ezt a szót... de szóljatok, ha helytelen!

Off:
Tudjátok, hogy Csepelen a szennyvíztisztító területén éppen egy 2300 éves Kelta temetkezési hely feltárása folyik?

Anyai ágon akár jó adag Kelta vér is folyhat ereinkben. Genetikus kutatók a mitkondriális DNS kutatások alapján azt mondják, hogy azok a népek akik most Európában élnek azok 4000 éve is itt éltek legalábbis anyai leszármazási ágon. A mitokondriális DNS-t csak a nők női ágon öröklik.

Khömm... A Sídhe jelentése "a nép", magukra a tündérekre vonatkozik, és legjobb tudásom szerint a tündérdombokra nem a leghelyesebb használni. Majd megkérdem Oisintól [size=9:xhxh4486](ha nem felejtem el , vagy csak szólok, hogy figyeljen a topicjára)[/size]
Amúgy néhány jótanács tündérlátogatáshoz:
Ne vigyél magaddal semmi fémneműt, kőrisfát. Se keresztet, szenteltvizet, hasonló tárgyakat. Naplementekor nyílnak ki sztem legjobban a kapuk, mert az a leginkább két világ közti állapot. És olvasd el a Szelek urának végzetét, mert az is tele van hasznos tudnivalókkal! ( )

Oisin: és ilyenkor a legkönnyebb bejutni a sídhekbe, azaz tündérdombokba, az általad említett okok miatt. (Így tudom, legalábbis.) Szóval meg lehet próbálni, bár igen veszélyes az út...

Sirgon Esgalnor írta: Lehet, hogy a fokozás egy régies, misztikus formája. De erröl Lamorak biztosan többet tudna mondani.

Sajnos nem tud, ilyennel nem nagyon találkozott.

Sziasztok,

Utólagos engedelmetekkel törölgettem az elmúlt 3 hét OFF terméséből. Azt ugye mindenki tudja, hogy a November 1-jére virradó éjszaka Samhain éjszakája, vagyis a kelta naptár szerinti újév napja (éjjele), ami a kelta időszámítás szerint nem tartozik sem a régi évhez, sem az újhoz, kívül áll minden emberi időszámításon, ilyenformán a tündérek, manók és egyéb nem-emberi lények idejének számít. Ilyenkor a tündérek szabadon garázdálkodnak odakinn, ezért nem ajánlatos kilépni a ház kapuján, vagy csak megfelelő védelemmel (pl. a megfelelő növényekből font karikával v kereszttel a nyakban) ellátva. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a tündérek, ill. az egykori hősök, pl. a fiana tagjainak a szellemei ilyenkor költöznek a nyári szállásukról a téli szállásukra, és ezért mászkálnak csapatostul erdőn-mezőn. Másutt meg azt mondják, hogy az év sötét (téli) felét uraló, igencsak barátságtalan sötét tündérek veszik át ilyenkor a hatalmat a sokkal barátságosabb (nyári) fény-tündérektől, és ez a csere-bere okozza az egész felfordulást. Samhain ellentéte Ceithsamhain, avagy Beltaine, amikor a fentieknek pont az ellenkezője történik. Az is tündér-idő, de korántsem olyan veszélyes, mint Samhain, mert akkor a tündérek a nyári szálláshelyükre vonulnak és ezért jobb kedvűek, illetve a másik verzióban a fény-tündérek veszik át a hatalmat, vagyis már ők az erősebbek. És az időpont sem annyira mágikus, mivel nem esik kívül az időszámításon, ezért az emberek és a tündérek világát elválasztó fal, ill. ilyenkor inkább csak fátyol, is kevésbé gyengül meg. No, hát röviden ennyit Samhain-ről, szóval csak óvatosan! A későbbi Halloween ünnepe, a töklámpásokkal, ijesztő maszkokkal az utcára vonuló néppel, is ebből ered, ezt a tündér-szellem-stb sereget mintázza, illetve igyekszik elűzni, mint konkurrencia...

Üdv, Oisin