Kérdések

Telella írta: Mit mond az elején a narrátor? Először magyarul(Közös nyelven.), utána tündéül,vagy forditva. A magyar(nyugori) ez:
Valami megváltozott. (tünde) Érzem a földben, (tünde), érzem a vízben (tünde)stb...
A másik:
Már egy csomó külföldi GYU-ás lapot néztem, de egyiken se találtam meg a Három gyűrű ragyogjon a tünde királyok kezén... kezdetű verset angolul.(Sajna nem vagyok egy akkora lángész, hogy le tudnám fordítani...) Jó lenne, ha mondanátok valamilyen oldalt, ahol ezt megtalálom. Ha ez meglenne vmelyik topicban, akkor szóljatok...
Előre is köszi!!!

Nahát, mire elkészülök a válasszal, már meg is előztek. Akkor csak a pluszokat hagyom meg.

Galadriel szavai: nekem ez az aláírásom.
I amar: a világ
prestar aen: megváltozott
han: ez(t)
mathon: érzem
ne, ned: -ben
nen: víz
cae, chae: föld
a: és
noston: érzem (szagolom)
'wilith: levegő (a "ned gwilith"-ből "ne 'wilith" lesz a hasonulás miatt)
Bővebb információ a filmben elhangzott tünde mondatokról angolul itt.

A Gyűrűvers több nyelven itt.
Tolkien-könyvek letöltése angolul, a jelszó: tolkien.

n8n írta: Sami minek képzeli magát?
"száll a nap minden árny felett"?
"...de ha meghjalt is a remény..."?
a megfonnydt fa kivirul újra...ki viszi hírül?

Itt jön a felmentő sereg.

"A gyűrű máris megkísértette, kikezdte az akaratát és józan eszét. Eszeveszett álomképek támadtak az agyában; látta, hogy ő, Csavardi Samu, az Erős, a Kor Hőse, lángoló karddal, öles léptekkel vonul át a sötétbe borult földön, s hadseregek gyülekeznek hívó szavára, hogy megdöntsék Barad-dúr hatalmát. S akkor eltisztul minden felhő, s az ő parancsára Gorgoroth völgye egyetlen virágos- és gyümölcsöskertté változik, és rengeteg gyümölcsöt terem. S mindehhez épp csak hogy ujjára kéne húznia, s a magáénak vallania a Gyűrűt."

"Végül, kimerülten és leverten, leült a lépcsőre a folyosó ajtajában, s tenyerébe hajtotta a fejét. Csönd volt. Iszonyú csönd. A fáklya, amely már akkor majdnem leégett, mikor ő ideért, sercent egyet-kettőt, és kialudt; úgy érezte, a sötétség mint kavargó ár veszi körül. S ekkor halkan, hosszú útja kudarcba fulladt és fájdalmas végén, maga se tudta, szíve miféle ösztönzésére és önmaga legnagyobb meglepetésére, énekelni kezdett. Hangja vékony volt és reszketeg a hideg sötétben: egy magára maradt és fáradt hobbit hangja, amit semmiféle hallgatózó ork nem tévesztett volna össze egy tünde-úr csengő énekével. A Megye régi, gyermeteg dalocskáit dúdolta, Bilbó úr rigmusainak egyik-másik részletét, ami épp eszébe jutott; mint megannyi futó pillantást hazájára, otthonára. S ekkor egyszerre új erőre kapott, hangja már tisztán zengett, keresetlenül jöttek ajkára az egyszerű dallamhoz jól illő szavak:
Nyugati földön, a nagy Nap alatt
nyit sok tavaszvirág,
szalad a víz, fákon rügy fakad,
víg pintyhad zengi dalát.
Vagy felhőtlen nagy éj ragyog,
ringó bükkök viselik
sűrű hajukon elf-csillagok
fehérlő ékköveit.

Bár út után már itt nyugoszom,
sötétlő mélyeken én,
túl vastagfalú tornyokon,
s e föld völgyén-hegyén,
s száll a Nap minden árny felett,
s a csillagfény örök:
Nem mondom, jó napom, ég veled;
fénytől el nem köszönök."

"De ha meghalt is a remény Samuban, vagy úgy látszott, hogy meghalt, ez is új erő forrása volt. Samu egyszerű hobbit-arca megszigorodott, majdhogynem elkomorodott, mint ahogy az akarat is megkeményedett benne, s valami bizsergést érzett minden tagjában, mintha épp most változnék át kő- és acéllénnyé, akin sem a kétségbeesés, sem a fáradtság, sem a végük nincs csupasz mérföldek nem vesznek erőt."

"S még mielőtt a nap messze túljutott volna a delelőjén, egy nagy sas érkezett, olyan hírekkel, amelyek messze meghaladták legmerészebb reményeiket. És azt kiáltotta:
Énekeljetek hát, Anor Tornyának lakói mind,
íme, Szauron Rémuralma mindörökre véget ért,
és a Sötét Torony ledőlt.
Őrtorony lakói, dalra, vígan egyesüljetek,
íme, mégsem volt hiába, annyi őrködésetek,
mert a Fekete Kapu betört,
és Királyotok bevonult a várba,
győzelem fénye járt vele.

Nyugat gyermekei, mind-mind örvendőn daloljatok,
mert még visszajő Királyotok,
s itt lakozik majd köztetek,
míg éltetek napja tart.

És a Megfonnyadt Fa kivirul újra,
s ő kiülteti nagy magosokba,
s áldott lesz a Város mindörökkön.

Halld ezt, s énekelj, te nép!

És a nép kitódult a Város utcáira és énekelt."

n8n, fent vannak az új kérdések. Már be is jelölgettem a megfelelő részeket a könyvemben, várom a kérdéseidet. Siess, holnap reggel megyek haza.

Áfonya írta: Kérdés:
Elladan és Elrohir ők most ikrek vagy nem? Valahogy nekem meggyőződésem, hogy azok, de lehet, hogy csak azért, mert mindig így együtt említik őket...? Van erre utalás valahol?

A Függelék szerint mindketten Hk 139-ben születtek, tehát szerintem ikrek.

n8n írta: ki Hirgon?
ahol "Csődöt mond az akarat, ott.."ki mondta?
"de ne feledjük,az áruló néha önmagát árulja el,sjót tesz,amikor nem is akarja" és ezt?
Wídfara ki volt, és minek az üzenetéből képes olvasni?
"Éjkomor kételyből nap keltére jöttem"
Dol Amroth lobogóján mi van?

Na jó, akkor megint "népművelünk" egy kicsit. Bár én azt hittem, hogy most igazán könnyű kérdéseket adtak. Tulajdonképpen hol jársz a könyvben, ennyolcen?

Tehát a válaszok:

"Térdre ereszkedett, és a nyílvesszőt átnyújtotta Théodennek. - Üdv, rohírok ura, Gondor barátja - mondta. - Hirgon vagyok, Denethor futára, aki ezt küldi neked a háború jeléül. Gondor szükségben van. A rohírok már sokszor segítettek, de Denethor most azt kéri, minden erőddel jöjj, és lóhalálában, különben Gondor elbukik."

"S ekkor egy lovas lépett észrevétlen a hobbit mellé, s súgta a fülébe halkan:
- Ahol csődöt mond az akarat, ott magától nyílik meg az út, mondják mifelénk - súgta. - S én megtaláltam az utat. - Trufa felnézett, s látta, hogy az a fiatal lovas az, akin reggel megakadt a szeme. - Szeretnél elmenni oda, ahová Lovasvég Ura megy: látom az arcodon.
- Szeretnék - mondta Trufa.
- Akkor tarts velem - mondta a lovas. - Magam elé ültetlek, s eltakarlak a köpenyemmel, amíg már messze nem járunk, és a sötétség is sötétebb. Ennyi jóakaratra nem szabad nemet mondani. Ne szólj senkinek, gyere!
- Igazán köszönöm! - mondta Trufa. - Köszönöm, uram, bár nem tudom a nevedet.
- Nem? - kérdezte a lovas csendesen. - Akkor hívj Dernhelmnek."

"- De... - kezdte Pippin.
- De, micsoda? - kérdezte Gandalf. - Ma estére már csak egy "de"-t engedélyezek.
- Gollam - mondta Pippin. - Hogy az ördögbe mentek épp vele, sőt, hogyan hagyhatták, hogy ő vezesse őket? Láttam, hogy Faramirnak sincs jobban az ínyére a hely, ahova vitte őket, mint teneked.
- Erre nem tudok most válaszolni - felelte Gandalf. - De a szívem valahogy mindig azt súgta, hogy Frodó és Gollam a végén találkozni fog. Vagy jóban, vagy rosszban. Cirith Ungolról ma este nem beszélek. Árulástól tartok, árulástól! Annak a nyomorult jószágnak az árulásától. De ne feledjük, hogy az áruló néha önmagát árulja el, s jót tesz, amikor nem is akarja. Megesett már. Jó éjt!"

"A menet megtorpant. Trufa halk hangokat hallott elölről. Felderítők érkeztek vissza; majdnem a falig merészkedtek. Odamentek a királyhoz.
- Nagy tüzeket láttunk - jelentette az egyik. - A Város lángokban áll, s a mező teli ellenséggel. De úgy látszik, mindenkit leköt az ostrom. Amennyire meg tudtuk becsülni, nagyon kevesen maradtak a külső falon, s azoknak is csak a dúláson jár az eszük.
- Emlékszel még a fanyűvő szavaira, uram? - kérdezte egy másik. - Én béke idején a tág Lankáson élek; a nevem Wídfara, s én is tudok olvasni a szél üzenetéből. Már fordul. A Dél lélegzetét hozza; s bármilyen haloványan, de tengerszaga van. Sok újat hoz a reggel; mire a falhoz érsz, pirkadni fog a bűz fölött."

És most a legjobb rész az egész könyvből. Nem végig, mert hátha valaki még nem tart ott, nem akarom lelőni.

"Éomer hirtelen, tiszta aggyal fölmérte a helyzetet. Gyülekezőt fúvatott, hogy akit csak lehet, a zászlója köré gyűjtsön; úgy vélte, a zászló körül erős pajzsfalat formál, megáll egyhelyt, s gyalogszerrel harcol, amíg csak utol nem éri mindnyájukat a Halál, hősénekbe illő harcot vív, még ha nem marad is senki, aki Lovasvég utolsó királyának tetteit megénekelné. Ezért hát föllovagolt egy zöld kis halomra, ledöfte a zászlót, s a Fehér Ló csattogott a szélben.
Éjkomor kételyből nap keltére jöttem,
Dalom zengett s kardom tündökölt fölöttem.
Lovagoltam, remény és szív tört köröttem:
Dúlj, düh! Kő, hullj rommá! Éj, roskadj le rőten!- kiáltotta, és felkacagott. Mert megint megittasult a harctól; mert eddig egy karcolás sem érte, mert fiatal volt, s mert király; egy bukott nép ura. S lám! kacagva nézett a fekete hajókra, s rántott kardot, hogy drágán adja a bőrét."

"Az Ispotály kapujában már egész tömeg verődött össze, hogy Aragornt lássa, s most mindenhova követték; s amikor végre megvacsorázott, emberek jöttek, s könyörögtek, hogy gyógyítsa meg az övéiket is, mert súlyosan betegek, életveszélyesen megsebesültek, vagy meglegyintette őket a Fekete Homály. És Aragorn fölállt, és ment, és hívatta Elrond fiait is, és együtt fáradoztak késő éjszakáig. És a Városban az járta: - A Király megint eljön. - És elnevezték őt Tündekőnek, arról a zöld kőről, amit viselt, így hát a névvel, amit már a születésekor megjósoltak neki, most maga a népe ruházta fel.
S mikor már nem bírta tovább a fáradalmat, maga köré kanyarította a köpönyegét, kiosont a Városból, betért a sátrába, alig hajnal előtt, és aludt egy keveset. És reggel a Tornyon ott lobogott Dol Amroth lobogója, a kék vízen úszó hattyúforma fehér hajó, és az emberek fölnéztek rá, s nem tudták, a Király visszajötte nem csak álom volt-e?"

Valaki valahol kérdezte, mi a hivatalos magyar filmoldal címe....
Hát íme:
www.agyurukura.com/