Ajánló

Jaj, ezt a filmet én is nagyon várom már!

Itt a hivatalos oldal, trailer is rajta van - www.panslabyrinth.com

"A hétvégén nevezte meg az amerikai Filmritikusok Országos Szövetsége (National Society of Film Critics), szerintük mely filmek és művészek voltak a tavalyi év legjobbjai. A szervezet 58 amerikai ítészt egyesít magában, közülük 45-en adták le voksukat, s az ő véleményük alapján hirdették ki a kitüntetettek névsorát szombat este, hagyományos éves gyűlésükün a new yorki Sardi’s étteremben. A legjobb film Guillermo del Toro spanyol nyelvű alkotása, a Pán labirintusa lett (34 pont)..."

"El laberinto del Fauno (Mexikó)
Ha lenne igazság a világon, akkor a Hollywoodban idióta képregényadaptációkkal (Penge 2, Hellboy), ám hazájában remekművekkel hódító Guillermo del Toro 10-12 kategóriában is az Oscar-jelöltek között szerepelne.
Spanyolországban forgatott, spanyol színészekkel, spanyol témában, de Mexikó sikeresen elérte, hogy idén az ő színeikben nevezhessék a történelmi-fantasztikus kalandegyveleget. Az év legkülönlegesebb filmje nem hiányozhat ebből a mezőnyből.
Magyarországi bemutató: 2007. március"

"A Pán labirintusához fogható fantasyt rég nem láttunk, egy ilyen film után azt is elfelejtjük, ki az a Peter Jackson. De elképzelhető, hogy a felnőtt horrort a gyermeki varázslattal még senki nem tudta ilyen jól keverni. Nagy film, ez kétségtelen."

Nos, általában nem sokat adok az eféle írásokra, de most kivételesen láttam a bemutatóját; leírhatatlan érzés volt végignézni. Ajánlom mindenkinek! (persze a korhatárt figyelembe véve)

Sziasztok!

Az "ISTENEK ÉS HARCOSOK" c. ír mitológia-kötetünk



MÁR KAPHATÓ A KÖNYVESBOLTOKBAN!

Ez nem egy újabb tanulmánykötet, vagy összefoglaló, hanem maguknak az eredeti történeteknek a fordítása!

Több könyvbemutatót is tartunk , ezek közül HÁROMNAK az időpontja biztos már:

- Október 25-én, a Károli Gáspár Egyetemen, a Díszteremben, 18 órától
- Október 30-án, a Nyugati téri Alexandra Könyvesház Pódiumán, 17 órától
- November 14-én, az ELTE Ajtósi Dürer sori épületében, a Dürer Kávézóban, 17 órától

Lesz élőzene, könyvismertető, lehet beszélgetni a fordítókkal, lektorral. A fordítók között több MTT tag, illetve fórumozó is van. A fordítók:

- Erdődi Gábor
- Farkas Bíborka
- Pongrácz Zsuzsanna (Elryn)
- Sághi Csaba (Oisin)
- Szabadkai Zsófia (Szofi)
- Szalay Zsófia (Laurelen)

Szeretettel várunk minden MTT-st és fórumost!

Akinek van olyan ismerőse, akit érdekel az ír/kelta mitológia, de nem rendszeres fórumozó, az lsz. szóljon neki is! Köszi.

Üdv,
Oisin

Melyanna írta: Tegnap este láttam a Kőrösi Csoma Sándor emlékére készült "Az élet vendége" című dokumentumfilmet.
Csodálatos, sokrétegű darab, rég volt már film ilyen hatással rám. Érdemes többször megnézni.

Aki teheti, nézze meg, most játsszák a mozikban.

Ehhez kapcsolódóan: Ami a Csoma-legendáriumból kimaradt .

Hadd ajánlok nektek egy együttest, amit páran már ismertek is...
Ők a Corvus Corax. Dióhéjban annyit érdemes tudni a német együttesről, hogy középkori (vagy leglábbis majdnem) hangszereken középkori-enyhéngót jellegű zenét játszanak. Van itt Carmina Burana -feldolgozás (figyelem! Nem az orff-i művet játsszák el újra, saját maguk dolgoztak fel pár verset), Villon-zenésítés, pogányos beütésű dallamok, mi kell még? Részemről a Cantus Buranus és a Seikilos c. albumokat hallottam eddig tőlük, és nagyon jó, de nem szívesen adom kölcsön, mert hallgatom
Ja, egy fellépésüket szívesen megnézném, képek tanúsága szerintkülsőleg is igen egyéni formációról van szó. Oldaluk: www.corvuscorax.de , németül tudók előnyben, mert még az inglis verzióban sincs minden cikk lefordítva.

Egyéb őkethallgató feleim, hozzá lehet szólni, ha tévedtem v. kihagytam vmit.

AZ, AKI NEM INDUL SEHOVA, NEM JUTHAT SE IDE, SE ODA...

Rayan írta: Dír fórumlakók.


Mivel a vidékiek (meg sokszor a budapestiek...) többnyire képtelenek eligazodni Budapesten, és kérdéseikkel zaklatják illetve bombázzák a fórumozókat - egy internetes oldalt szeretnék ajánlani, ami fantasztikusan különleges élmény számomra, hiszen minden alkalommal mindent megtalálok rajta, ami budapesti.

www.utcakereso.hu

Egyéb keresések számára pedig ott a Google. Egyébként bármennyire is úgy tűnik, viccelek - valójában halálosan komolyan gondolom. Nem csak a ti tájékozódásotokat segíti a térkép, hanem segít elkerülni az elmondásból ill. elmesélésből adódó félreértéseket és eltévedést a nagyváros dzsungelében. (Ld. ha nem értesz egy idegen szót, inkább a szótárból keresed ki, és nem a Kovács Pistihez csöngetsz be.) Természetesen az utcakereső használatát annak érdekében is szeretném kérni, hogy csökkentsük a "Hogy találok oda?" jellegű kérdések számát a fórumon.

Písz.
Csinci

Sil írta: Amit én használok hasonló célokra:
terkepcentrum.hu/ (sok-sok település részletes térképe, Bp-i utcakeresővel)
www.terkepbank.hu/ (ugyanez utcakeresővel, csak nem olyan jól nagyítható)

Amire ezek nem jók:
- ha nincs megadva Bp-en a pontos kerület (lásd pl a közgyűlés helyszíne az első hozzászólásokban)
- a "hogyan jutok el oda" kérdésre, mivel a tömegközlekedésről nem tartalmaznak adatot (jó, az Oktogonhoz nem is kell)

Olorin.papa írta: Erre a kérdésre ez adja meg a választ:
utvonal.bkv.hu/topolisz.dll?Logi ... 2&1024&734

Néha van úgy, hogy olyan könyv kerül az ember kezébe, aminek a mondanivalója régtől ismerős. Ahogy olvasod, úgy érzed, régi barát a szerző, jópofa, humoros, de azért elgondolkodtató. Olyasvalaki, akivel, ha összefutnál, rögtön megtalálnád a közös hangot.
Nos, számomra ilyen Richard Bach, aki voltaképpen csak mellékállásban író, főállásban pilóta, akárcsak a jó öreg Exupéry.

Először a "Híd az örökkévalóságon át" c. művét olvastam, majd az "Illúziók"-at, a "Jonathan, a sirály"-t a "Minden és mindenki egy"-et, végül a "Búcsú a biztonságtól"-t. Bármelyiket jó szívvel ajánlom.
Azóta megjelentek korábbi művei is, érdekes módon azok nem voltak olyan ütősek, de hát mindenki feljődik. A Jonathan, a sirály-on kívül igazából mindegyik önéletrajzi ihletésű, de senki ne gondoljon száraz tényekre, nagymonológokra. Inkább egy-egy "nagy kérdést" boncolgat a szerző, amelyekre talán mind választ keresünk.

Néhány szó a fenti művekről olyan időrendben, ahogy a szerző írta őket: (ezt nem kell betartani, egy-két utalástól eltekintve nincs összefüggés a művek között)

A Jonathan, a sirály egy néhány órás falat, félangol kötetben jelent meg. Központi figurája, bármily meglepő, Jonathan, a sirály, aki kissé különcnek számít a Rajban, mert nem azért repül, hogy megszerezze a napi betevőt, hanem mert szeret is repülni, próbálgatva-feszegetve képessége határait. Egészen addig, míg végül kiközösítik a Rajból, pontosabban szólva ez csak az út kezdete. Az ő fejlődéstörténete ez az összesen talán száz oldalas, de igazán szerethető mű. Két-három órás vonatutakra abszolút ideális olvasnivaló.

Az Illúziókban pilóta-szerzőnk 3 dollárért légivagánykodik az Államok légterében, utasokat repültet, míg egy nap hozzá csapódik egy kolléga, aki időnként furcsa dolgokat művel (tankolás nélkül repülteti a népeket, villáskulcsot lebegtet, felhőket párologtat el stb.), és állandó agytornára készteti Richardot és az olvasót arról, hogy hogyan is működik ez a világ. Mindezt könnyed, baráti stílusban, az idegesítő-mindentudó hangnem mellőzésével.

A Híd az örökkévalóságon át az íróként híressé váló Richard-ról szól, aki sok nő között is elképesztően magányos, falakat húz maga köré, védelemül, gondolja ő, de ezek a falak el is szigetelik. Kérdés, van-e oly türelmes nő a világon, aki képes lebontani azokat. A választ nem árulom el.


A Minden és mindenki egy egyfajta tér-idő utazás, amelyben Richard, és útitársa életük fontos pillanatait élik újra, összefutva korábbi és jövőbeli önmagukkal. Kérdés, hogy mit mondhatnánk egykori és eljövedő éneinknek? Lehet-e figyelmeztetni őket a hibákra, vagy tanulhatunk-e mi tőlük? A könyvből kiderül, velük hogyan történt.

Végül a Búcsú a biztonságtól-ban Richard gyermekkori önmagához keresi az utat, remélve, hogy hasznos tanácsokkal szolgálhat a kisöregnek, míg végül már nem egészen biztos abban, hogy ki okít kit és hogyan.

Jó olvasást!
(Ha esetleg valaki olvasta bármelyiket, kérem, hogy írjon privit. Kíváncsi lennék, hogy tetszett.)

Olvastam egy igen érdekes könyvet, jó szívvel ajánlom.
Viktor Pelevin: A Metamor Szent Könyve

Tulajdonképpen nem könnyű dolog körülírni, mert nem igazán kategorizálható.
Egyfelől roppant fantasztikus illetve misztikus elemeket használ, elvégre a könyv szereplői alakváltók, metamorok. Másfelől, a szereplők időnként roppant filozofikus párbeszédeket folytatnak egymással, minek során különféle létértelmező fejtegetésekbe bonyolódnak, leginkább a vége felé.. Harmadfelől, már a bevezető során észrevehető, hogy nincs híjával a Bulgakov-féle abszurdnak. Negyedfelől, van benne egy pár csipet humor, szerelmi szál, sőt, 18-karikás jelenetek és történések is. Ötödfelől, annyira érezhető benne a jelenkori Oroszország, hogy csak... na.

Mindezen dolgokat, ami felől végülis egy bármilyen sztori is lehetne, roppant eredetien és okosan meséli el, de nem a klisét látványosan, hanem az alapötletet eleve eredetien. Gyakorlatilag semmi klisé, pedig hasonló alapötletről aztán már igen sok bőrt lenyúztak mások.

Eh... igazából el kéne olvasnotok, mert körüljárni lehetetlen.
Szeressük az orosz irodalmat!

Láttam egy gyönyörű filmet. Rögtön belopta magát az első helyre.
A címe: Az élet szép! (La vite á bella) Roberto Benigni rendezte és ő is a
főszereplő. Az ember az életetbe vetett csodálatos hitéről szól akármibe
is veti a...tipikus nevetsz és sírsz film. Nem tudom leírni...

Sikerült a Menyasszonytáncot megnéznem, nagyon tetszett, kellemes estém volt, aki szereti a Klezmer zenét, az érdekes történetet és a musical műfajt, ne hagyja ki. Indig Ottó színműve alapján írta: Kállai István és Böhm György, dalszöveg: Miklós Tibor, művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor, rendező: Béres Attila.

A történet egy erdélyi román-magyar-zsidó településen játszódik. Bárány András - a módos gazda fia - éppen legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, de igen szemrevaló Patkós Rózsival. Ez a legénybúcsú kissé elhúzódik, ugyanis mint kiderül, Rózsi nem rendelkezik az esketéshez szükséges papírokkal. Miután szülei meghaltak, se ház, se pénz, se a lányra vonatkozó papír /születési, vagy keresztlevél/ nem maradt utánuk. A lány az uradalomban dolgozik és ott is lakik. Cosma jegyző - Majzikné tanácsára, aki mindent tud, ami az utóbbi 50 esztendőben itt a településen történt - a Kolozsvári Gyermekmenhelyhez fordul információért. A menhely válaszából kiderül: Rózsi valóban nem a Patkósék lánya, csupán örökbe fogadták, s sajátjukként nevelték fel. Az igazi apa, néhai Blum Salamon malomtulajdonos, az anya pedig a megejtett mindenes Weisz Regina, aki a szülés után hamarosan elhunyt. A "bűnjelet" titokban adták be az otthonba.
Tehát kiderül, hogy az eddig kereszténynek hitt Rózsi, tulajdonképpen zsidó! Amiről fogalma sincs, hogy micsoda! Hiszen eddig hithű katolikusként járt a templomba, gyónt és áldozott, s ha valami problémája volt, Szent Antalhoz fordult segítségért. Bárány András összeroppan a szörnyű fordulat hatására. Nem elég, hogy a menyasszonya lelenc, ráadásul még "Blum" lány is?! Úgy érzi, el kell tűnnie, el kell menekülnie a világból. Apja tiltakozása ellenére önként jelentkezik katonának.
Rózsi hiába védekezik azzal, hogy "Nem mindenki olyan szerencsés, hogy oda szülessen, ahová szeretne!", eddigi környezete, ismerősei, barátnői is kitaszítják. A kétségbeesett Rózsit a helység zsidó kocsmárosa, a filozofikus hajlamú Herskovics bácsi veszi védőszárnyai alá. Otthont nyújt neki és - a maga módján - tanítani kezdi új hitére.
Blum Salamon felesége először felháborodik, mikor kiderül elhunyt férje csapodársága, majd kíváncsi lesz Rózsira. Mindig is gyermeket szeretett volna és ez a törvénytelen perszóna mégis csak Blum ivadék...Mellesleg Blumnénak valamikor Herskovics is udvarolt, de az asszony - ki tudja miért? - mégis csak a gazdag malomtulajdonos választotta. Blumnénak megtetszik Rózsi és a lányaként szeretné nevelni, magával vinné a jómódba, a zsidó közösségbe. Csakhogy ott sem fogadják el, onnan is elüldözik a szerintük nem közéjük való, "lényegében még keresztény" teremtést...
A szerepeosztás is remek, az Operettszínház honlapján megtekinthető.

Kedves Kispajtások,

tudom, hogy többen ismerik, sőt szeretik, de mindenkinek a figyelmébe ajánlanám ezt a kedd esti koncertet:

Kosbor
2006. április 4.
Kedd, 20:00

Nyitott Műhely, XII. Ráth György u. 4.


KOSBOR

A Kosbor együttes 1987-ben alakult a Diósgyőri Kaláka Folkfesztivál versenyfelhívására. Zenélni persze korábban kezdtek, de ekkor kötelezték el magukat az igényes akusztikus hangzás és a vers alapú dalok mellett. Az eltelt tizenhét évben zenéjük kissé improvizatívabb, mégis szerkesztettebb lett: etno-, kortárs és középkori zenei áthallásoktól sűrűbb.
Legtöbbször a budapesti egyetemi és folkklubok közönsége hallhatta őket (Gyökér, Fonó, Kefe stb.). Persze számos fesztiválon is megfordultak, de vallják: zenéjük igazán emberközelben működik. 1992-ben Várakozás címmel jelent meg első kazettájuk, 1999-ben egy kicsit markánsabb, mégis elvarázsoltabb zenei anyagot tettek le az asztalra a Gryllus Kiadó segítségével (Cserépeső). Legutóbbi lemezük tavaly tavasszal látott napvilágot Az utolsó trubadúr címmel. Ezen a lemezen a szövegek jórészt mai női költők vallomásai. A karakteres és mai zenét játszó együttes egy bő este keretében hív a “világos” XXI. századból a “sötét” középkor gótikus csendjébe, és vissza….
Várallyay Katus - női hang
Fejérdy Péter - tizenkét húros gitár, mandolincselló, ének
Komesz Zsolt - szoprán gamba, gitár, furulya, cselló, marimba, ének
Nemes János - fuvola
Tamás Benedek - bőgő, ének

Ankalimon írta: A topik a legjobban kedvelt, különleges személyes élményt jelentő művészeti alkotások (regény, novella, vers, festmény, színdarab, film, zenemű) ajánlására, illetve az ajánlott művekkel kapcsolatos beszélgetések folytatására jött létre.

Fontos, hogy a topikban csak az igazán jelentős műveket ajánljuk, amelyek kivételes élményt jelentettek, semmiképpen nem kerülhetnek ide a "tegnap láttam az HBO-n egy filmet, nézzétek meg ti is" jellegű ad-hoc élménybeszámolók.

Ennek érdekében a következő szabályok érvényesülnek:
- Az ajánlott műveknek egészen különleges alkotásnak, rendkívüli élmény forrásának kell lenniük, nem egyszerűen csak valaminek, ami éppen megtetszett.
- Az ajánlást részletesen meg kell indokolni spoilerezés nélkül.
- Mindenki kategóriánként (regény, novella, vers, festmény, színdarab, zenemű) évente legfeljebb 5 művet ajánlhat.

2006.03.11. TARTALOMJEGYZÉK AZ AJÁNLÓ TOPIKHOZ időrendi sorrend
író: mű címe
r. rendező(filmekhez)

Ösztön r. Jon Turteltaub
John Steinbeck: Édentől keletre
Colleen McCullough: Trója Éneke
Brunella Gasperini
Kahlil Gibran: A próféta
Oriana Fallaci: Ha meghal a Nap

Rekviem egy álomért(Requiem for a dream)r. Darren Aronofsky
Memento r. Christopher Nolan
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Thomas Wharton: Szalamandra
Everclear együttes
Stanisaw Lem: Pirx pilóta kalandjai és a Kiberiáda

Isaac Asimov: Én, a robot
Az utolsó szamuráj r. Edward Zwick
Virgin Black együttes
Anne Rice: Boszorkánykrónikák
Tigris és Sárkány r. Ang Lee
Dragonlance-krónikák

Fahrenheit 9/11 r. Michael Moore
Holt Költők Társasága r. Peter Weir
Miyamoto Musashi: Go Rin No Sho
Vámos Miklós: Öt kisregény
Szerb Antal: A Pendragon legenda
Ray Bradbury: 451 Fahrenheit /r. Francois Truffaut, 1966

Csáth Géza
Stuart Herrington: A te országod
Dead soul tribe együttes
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák
Hegedűs Géza: Kettesben a Tragédiával
Sienkiewicz: Quo Vadis

Erich Fromm: A szeretet művészete
Tari Annamária: Intim szféra
Popper Péter: A belső utak könyve
H. Hendrix: Párbajok - és békés megoldások
G. Chapman: Egymásra hangolva
Szilágyi Vilmos: Intim kapcsolat kézikönyve: szeretkezés - felsőfokon

Daniel Keyes: 5.Sally
A Holló (The Crow)r. Alex Proyas
Taira Shigesuke: Bushido Shoshinshu
Végszükség r.
A falu r. M.Night Shyamalan
Halott ember r. Jim Jarmusch

Ken Follett: A katedrális
Kertész Imre: Sorstalanság
Szürke Bagoly: Két kicsi hód
Szabó Magda: Régimódi Történet
Lois Lowry: The Giver (Az Emlékek Őre)
Sue Townsend: Adrian Mole naplói

Táncos a sötétben r. Lars von Trier
Aldous Huxley: Szép új világ, Az érzékelés kapui
Belleville randevú rajzfilm
Iain M Banks Kultúra regényfolyama
A vácrátóti Botanikus Kert
A bálnalovas r. Niki Caro

Galaktika folyóirat
Hős r. Yimou Zhang
Titkos ablak r. David Koepp
Wass Albert: A funtineli boszorkány I-III.
Virginia Woolf majd' összes műve
Amerikai história X r. Tony Kaye

Garden State r. Zach Braff
Asimov és Greenberg válogatta 17 sci-fi novellát tartalmazó kötet, a Szívélyes fahrenheit
Moldova György
Oriana Fallacci: Levél egy meg nem született gyermekhez
Murakami Haruki: Világvége és a keményrefőtt csodaország

Neil Gaiman: Tükör és füst
Neil Gaiman - Terry Pratchett: Elveszett próféciák
Békés Pál: Kétbalkezes varázsló
Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján
Evangelion - japán anime
Az órák r. Stephen Daldry

Kill Bill r. Quentin Tarantino
Csokoládé r. Lasse Halström
Kutyaszorítóban r. Tarantino
Tom&Jerry: A Gyűrűk Egere
Shannon együttes
Ezeregyév -EXPERIDANCE táncprodukció

Cross Borns
Sorstalanság r. Koltai Lajos
Támad a Mars! r. Tim Burton
Dan Brown: A Da Vinci-kód
THY CATAFALQUE együttes

Gaston Leroux: Az operaház fantomja
Fantom-filmek
Andrew Lloyd Webber: " musical

Ursula Le Guinn: Atuan sírjai
Janikovszky Éva: De szép ez az élet!
Én, Pán Péter(Finding Neverland) r. Marc Forster
Repülő tőrök háza r. Yimou Zhang
Robotok anim.film
A Sólyom végveszélyben r. Ridley Scott
Tisza Kata: Pesti kínálat

Toma és a MÉK
NARNIA Krónikái
Clive S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény
Daniel KEYES: Virágot Algernonnak
Paolo Coelho: Az alkimista
Sin City r. Robert Rodriguez, Frank Miller
Philip Pullman Sötét anyagok trilógiája

Tanja Kinkel: A bábjátékosok
James Hilton: Isten vele, tanár úr! (Goodbye, Mr.Chips)
Houdini - The Musical
Ataraxia
Masaru Emoto: A víz üzenete
Világok Arca - BARAKA
Ursula K.Leguin: Szigetvilág varázslója

készítette a Topik Gazda

Tegnap láttam a Baraka című filmet.
Nincsenek benne szereplők, feliratok...csak emberek,
gyönyörű tájak, gyönyörű zene...
nem tudom hogyan lehetne bemutatni ezt a filmet vagy
felkelteni az érdeklődést, még a hatása alatt vagyok.
Dokumentumfilm az életről.
Nagyon elgondolkodtató és néha nagyon megdöbbentő.
Kiemel a hétköznapokból.

Az egyik kedvencemet ajánlom most:

Masaru Emoto: A víz üzenete

Hihetetlen könyv a vízről, amely sokkal több, mint valami színtelen, szagtalan folyadék. Ennyit írok, mert különben elkap az írógörcs és oldalakat írok erről az érdekes, magával ragadó kutatásról !

További információk: www.masaru-emoto.net/hungarian/hdiary200412.html , www.tgy-magazin.hu/index.phtml?id=153

Gótok + mindenki, aki szereti a szép, "komoly" zenét! Ez valószínűleg emlékezetes este lesz:


Ataraxia

A sötét gótika itáliai nagymesterei - a Dead Can Dance után talán a világ legismertebb misztikus muzsikusai - először járnak Magyarországon.
Két évtizedes aktivitásuk során újjáépítették a távoli kultúrák és hagyományok ismereteit, zeneileg szokatlan keverékét alkotva a középkori, kísérletező stílusnak és egyfajta pogány rituálénak.

Az 1985-ben alakult trió akusztikus hangszerekkel finoman árnyalt zenéje végigrobog történelmi korokon, Atlantisz és Mu ősi civilizációin, bemutatja a középkori trubadúrokat és a mértéktelen barokk/rokokó időszakot, megsárgult pergamenek regélnek titokzatos hiedelmekről és legendákról a szépség homályos birodalmában.

Hangzásviláguk sajátos vizualitással is párosul, koncertprogramjuk két részből áll: középkori szerzemények előadásából, melyeket kosztümös koreográfia és látványos színpadkép kísér, valamint a 2006-ban megjelenő Szamotráke misztériumán nyugvó új dalaikból.


Cool Rock Café
Teréz krt. 55.
Vasárnap, 2005.10.30. 21:00

(Forrás: www.est.hu )

Houdini
The musical

Ki ne álmodott volna már a Csodáról? A Csodáról, mely csak keveseknek sikerülhet...

A Weisz házaspárt két fiúgyermekkel áldja meg a sors. Theo, a nagyobbik olyan volt, mint bármely más kisfiú az ő korában. Erik azonban már gyermekként is egy másik világban élt: bűvészkedett, varázsolt, csodálatos terveket eszelt ki és valósított meg. Olyan szenvedélyévé vált ez, amelyről később sem volt képes lemondani.
Több év fáradtságot nem ismerő munka, számos látványos és sikeres mutatvány után 20 évesen Erik úgy dönt, Robert Houdin, a híres illúzionista után felveszi a Harry Houdini nevet. A Mágus- így ismerik szerte a világban azt az Embert, aki kétségbeesetten keresi a Csodát, élete egyetlen értelmét. Bár időközben Houdini szívét rabul ejti a szépséges Bess, még ez az érzés is kevés végzetes szenvedélye legyőzéséhez. Elvakultan kutatja a végső Megoldást. Hiába Bess szerelme, hiába Theo aggódása, Houdini hajthatatlan. A Csoda létezik, a Mutatvány sikerülni fog.

A kínai vizeskamra Houdini legnagyobb szabású kísérlete volt. Állítólag belebukott. Vajon tényleg így volt?

És ki volt egyáltalán Houdini?...
Pedig a válasz olyan gyermekien egyszerű:
A felnőtt kisfiú, aki hitt a csodákban,
és megszökött a Halál elől.

További infó:
www.harryhoudini.hu

Az én zongoratanárnőm a zenei vezető, szal a zenei minőség garantált.
Ősbemutató: Október 5.
Nekem írjatok ha szeretnéek jönni.

Üdv!
Ajánlanék egy könyvet!James Hilton: Isten vele,tanár úr!(Goodbye Mr. Chips).Nos ez egy rövid regényke,könnyed stílusú,mégis mély érzéseket kelthet az emberben.

Időtlen idők óta a Brookfield az a hely, ahol a félős iskolásfiúkból a Birodalomért elszántan küzdő erős férfiakat nevelnek. Egész Anglia leghíresebb iskolája ez, melynek idősödő igazgatója az utálatos Mr. Chips. A vaskalapos, népszerűtlen és végletesen szigorú,latin tanár életét azonban egészen megváltoztatja a szerelem...

Érdemes elolvasni!Én a végén nagyon meghatódtam.Mindenkinek csak hasznára válhat,tényleg!

No, ajánlanék nektek egy darab "történelmi" regényt.
Tanja Kinkel: A bábjátékosok című művéről van szó. A könyv a reneszánsz Európában (Németalföldön és Itáliában) játszódik. Főhőse a Fugger család egy távoli rokona (Fuggerek: abban az időben az egyik legnagyobb bankház és kereskedelmi szervezet tulajdonosai; nem csekély mértékben az akkori pénzvilág irányítói és a történelem formálói), Richard Artzt, az ő életútjának egy részletét követi a regény. Az ő szemén keresztül láthatjuk az újkori eseményeket, a történelmet, és azokat, akik a történelmet irányították, valamint igazán színesen ábrázolja a kor stílusát, hangulatát. Ráadásul az elkövetőnek nagyon jó az arányérzéke: pontosan annyi misztikum és annyi tény van benne, amennyi kell, és a személyes szál pontosan annyira fonódik a történelmihez, hogy az jó legyen. Tehát elsősorban két dolog miatt érdemes elolvasni: korstílus és történet.
És most jöjjön, hogy miért tettem idézőjelbe a történelmet az elején. Az írónő utolsó lapon található saját bevallása szerint kicsit ide-oda csúsztatott dolgokat az időben, hogy kedve szerint helyezhesse figuráit az eseményekbe. Ehhez én annyit fűznék, hogy engem nem zavart, mert én annyira nem értek hozzá, Ery véleménye szerint pedig valóban megkavarta - de minek, a történetnek ugyanis nem lett volna szüksége ilyesmire. És valóban, akár így volt, akár nem, ez egy jó könyv. Olvassátok.

"Ezt a könyvet valóban érdemes elolvasni!"
(Ery)

"Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember -
így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.

Öröklött, nagy Varázs, holtak idézője,
messze nemzedékek egymáshoz fűzője;
mert csak a Könyv kapcsol multat a jövőbe,
ivadék lelket egy nemzetté szőve."

Babits Mihály: Ritmus a könyvről (részlet)

A fentebb megtekinthető alapkőletételben Ankalimon a következő szókapcsolatokat használja: "legjobban kedvelt, különleges személyes élményt jelentő", "igazán jelentős műveket".

A másik fontos momentum a részletes indoklás. Az ajánlás kedves műfaj, főként ha pl. a szatírával hasonlítjuk össze, lehet, szabad, és jelen esetben kell is mindenféle furmányos eszközzel(ld. pl. Drizzt novella-idézését) kívánatossá tenni a kedvenc nagyhatású művet, szerettessük meg másokkal, ami persze nem mindig fog sikerülni.

Most pedig, hogy ne a levegőbe beszéljek, következzék az ajánlásom:

Tudjátok-e mi az a daimón? Démon, persze, szellemlény. Platón filozófiájában mondhatjuk, a befolyásoló tudatalatti, az ösztönök neve. Egyébiránt pedig része minden tudatos lénynek, ellenkező nemű és állatalakját a serdülőkor eléréséig tetszés szerint változtathatja -tudhatjuk meg Philip Pullman hamisítatlan angol író misztikus trilógiájából: a Sötét anyagok három része a Magyar Könyvklub gondozásában jelent meg. A kötetek címe: Északi fény, A titokzatos kés, A borostyán látcső.
John Milton Az elveszett paradicsom c. művének nyomdokain haladva keressük a választ a végső kérdésre. Nem, itt nem 42 a válasz, egész más dimenziókban teszünk megdöbbentő felfedezéseket.
Lyra Belacqua, az árva kislány Oxfordban nevelkedik mord tudósok között. Egy késő estén belopakszik a Jordan-kollégium ejtőzőszobájába, s ezzel beláthatatlan eseménysor veszi kezdetét. Gyiptusokkal cimborál, boszorkányok és páncélos medvék néznek rá tisztelettel, mialatt a fél világ rá vadászik, vagyis az aletiométerére, amely annak, aki le tudja olvasni, megmondja az igazat kérdésére. Nagybátyja pedig, Lord Asriel, aki nem tűr el semmiféle béklyót, a könyörtelen egyház orra alá nemcsak eretnek nézeteivel tör borsot, egyenesen másik világba akar átjárót nyitni.
Eközben Will Parry egy másik Oxfordban édesanyját menekíti titkosügynökök elől, akik az eltűnt férj, Will édesapja után nyomoznak.
Két gyermeken múlik a világok sorsa, akik még alig tizenkét évnyi életükben annyit éltek és élnek át, mint mások háromszáz év alatt sem.

Felemelő, magasztos olvasni, megbotránkoztató és gyönyörű egyben. Kemény, őszinte könyv. Egyházellenes, szempontjukból eretnek értelmezése a bűnbeesés történetének, a halálon túli életnek. Steinbeck előzménye:-), méltó hozzá szerintem. Csak nyitott elméknek, elfogadó lelkeknek ajánlom, de nekik mérhetetlenül!

Kedves Ajánlók és Olvasók!

Átfésültem a témánkat, és a témaindítónak megfelelően(amelyet mellékelek is mindjárt) tisztogattam, illetve ezen felül is egy kicsit, a következő elvek szerint:
Azok a hozzászólásaitok alkotják és alakítják a topikot, melyek
-ajánló, figyelemfelkeltő hangvételűek
-aktuálisak még
-adatközlők, érdekességek
-összefüggő beszélgetések
ezenkívül a téma-chatből kis komplexeket képeztem, a reklámokat kiirtottam, csakúgy mint a másolt cd-kre hivatkozást, felbujtást.
Nem maradtak, és nem kapnak helyet ezután sem az "ettől az írótól még ezt meg ezt meg ezt is olvassátok el" típusú hozzászólások(néhány kapott haladékot) ill. a tévéújság-kivonatok, arra vannak megfelelő topikok a fórum más területein.
Az áttekinthetőség így javult, ezt fokozandó, tartalomjegyzékkel követem a téma bővülését, melyben a hozzászólások sorrendjében találhatók a művészeti alkotások címei, maga a lista egyelőre az eredeti témaindító hozzászólás környékén kap helyet, tehát a legnagyobb sorszámú oldalon.

Nemtom, ajánlotta-e már valaki, de nézzétek meg a Sin Cityt.

Szvsz nem szükséges bemutatnom, mert a csapból, vagy legalábbis a népszerűbb ingyenes programújságokból is ez folyik, de hátha.
Szóval. A cucc egy Frank Miller nevezetű úriember képregényéből készült. Rendezte Robert Rodriguez és a fent említett tisztelt úr, nomeg belenyúlt egy kicsit Quentin Tarantino is. Gondolom, már sejtitek, hogy ezek alapján nem valami szuperhősös filmet fogtok látni.
Maga a sztori nagyjából három, meglehetősen lazán összefüggő történet, melyet leginkább csak a helyszín köt össze, és ez pedig maga a város. Ami egyébként kőkemény, brutális, és úgy tetszik, mindig esik, és éjjel van. Itt aztán tényleg senki sem szent, a legutólsó örömlánytól kezdve a főfejesekig - senki.
A film hangulata piszkosul el van találva - és itt ejtenék szót a látványvilágról. Ugyanis a készítők egy az egyben lemásolják az eredeti művet - a smink, a környezet, a látvány, a beállítások tényleg egy mozgó képregényre emlékeztetnek. A hangulat olyan szinten képregényszerű, hogy szinte látod, hol volt eredetiben a szövegbuborék meg a szövegdobozok. A film - akárcsak a képregény - fekete-fehér, itt-ott beszínezve. Egy ruha, egy szemszín, egy vérfolt, egy figura. A zene meg nagyon jól a film alá passzol.
Eddig jó? Nos, a rendezők emellé szerződtettek ám ide egy igencsak parádés szereplőgárdát is, akik megjegyzem, remekül végzik a dolgukat. Úgy fest, még a kis szerepeket sem bízták a véletlenre, még abszolút háttérfigurák között is felfedezhetsz egy-egy ismerős arcot. Ja, és Elijah Wood életében először tényleg félelmetes!
Szóval, hangulatilag meg szerintem sztoriban is kimagasló meló, viszont most figyelmeztetek mindenkit, hogy a film tényleg tizennyolckarikás, azaz tényleg iszonyúan brutális, tehát abszolút nem a gyenge gyomrúaknak való - még akkor sem, ha ez az erőszak inkább rajzolt, mint nem.
Szóval film noir vs. képregény vs. A bárányok hallgatnak. Nemtom, mennyire volt a fenti írás bizalomgerjesztő, de higgyétek el, hogy látni kell.

Gandalf írta:

szekeresk a Harry Potter-topicban az előbb írta: Az M&C kiadó tisztelettel meghívja Önt

C. S. Lewis:

Narnia Krónikái - A varázsló unokaöccse
Narnia Krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény

című köteteinek bemutatójára.

A beszélgetés résztvevői:

Takács Ferenc irodalomtörténész, az ELTE angol tanszékének professzora
Háy János író, műfordító

A beszélgetést Szekeres Kata vezeti.

Időpont: 2005 június 21. 19'30

Helyszín: Nyitott Műhely
1123, Budapest Ráth György u. 4.

:dance: De jó! Erre menni kell!
Remélem újrafordították, mert az eredeti fordítás tényleg kissé vacak.

Most fejeztem DANIEL KEYES: VIRÁGOT ALGERNONNAK c. regény olvasását, ami mélységesen megfogott. Zseniálisan megírt könyv, olvassátok el.

Daniel Keyes amerikai író azonos című novellája megjelenésekor egyből óriási sikert aratott, televízódráma, majd filmszcenárium lett belőle, s csak ezután teljesedett regénnyé. A sci-fit (egy gyengeelméjű "zsenivé operálása") mélységesen hiteles lélektani rajzzal (egy rokonszenves személyiség fejlődése) ügyesen egyesítő mű a tehetséges író-pszichológus vallomása az ember élni akarásáról, erkölcsi tartásáról, törhetetlen optimizmusáról.

Paolo Coelho: Az alkimista c. regénye is nagyon jó. Szerintem ez egy olyan könyv, amelyet nagyon sokszor kell elolvasni. És jó nagy adag nyitottság kell hozzá.

Az alkimista Coelho fő művének számít. Santiagonak, az andalúz pásztorfiúnak meseelemekkel átszőtt kalandtörténetét a kritikusok Saint-Exupéry Kis hercegéhez szokták hasonlítani. Santiago, miután kétszer látja azt az álmot, hogy valahol a piramisok lábánál elásott kincs várja, elindul megkeresni azt. Végigzarándokol Afrika északi, sivatagos részén, szokatlan élményekkel töltekezik, számos különös figurával találkozik, köztük az alkimistával, akitől megtanulja, hogy mindig hallgasson a szívére, vegye észre a sorsára utaló jeleket, és igyekezzék beteljesíteni álmait. A filozofikus mese lelki balzsamként hatott azokra a tízmilliókra, akik már eddig elolvasták Coelho alapművét.

Ja és véletlenül nem tudja valaki, hol lehet megvenni az Édentől keletre c. könyvet?

A Caspian herceg véletlenül nem "Az ezüst trón" néven fut? mert nekem ilyen címmel itt hányódik egy kissé szétolvasott példány
nem lehet, hogy más címek alatt kiadtak több kötetet is belőle? mert ez a fordítás itt-ott mintha kissé..khm...nyers lenne.

SZERZŐ: Lewis, Clive Staples (1898-1963)
CÍM: The lion, the witch and the wardrobe / C. S. Lewis
NARNIA

Gyerekkorom egyik meghatározó könyvélménye! Imádom! Sajnos magyarra a hét részből csak kettőt fordítottak le. (Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrényt, illetve a Caspian herceget.) Én már nem tudok hozzájutni a könyvekhez. Könyvtárakban sincs sehol (Nincs meg véletlenül valakinek...? *reménykedik*)
Tudjátok, ez A Gyűrűk Ura "térbeli változata". Lewis írt egy olyan történetet, ami térben máshol játszódik, Tolkien meg olyat, ami időben máshol. Ha bárki hozzá tud jutni, akár angolul, mindenképp olvassa el (és adja kölcsön nekem ). Csodálatos könyvek. Alig várom, hogy láthassam a filmet. Olyan tíz éve készült belőle egy tévésorozat a BBC-nél. Nálunk is leadták többször. Senki nem látta?!! Az is jó volt, de egy moziváltozathoz képest semmi. Úgyhogy én már alig bírom kivárni, hogy láthassam a filmet. (Sőt úgy hírlik, mind a hét részt megfilmesítik )

Sziasztok!
Duncan Shelley könyvét ajánlanám azoknak, akik szeretnek elgondolkozni azon, hogy kik is irányítják az életünket és a világot. A címe: Az elme gyilkosai. Nagyon izgalmas és én azóta nem tudom eldönteni, hogy vajon igaz-e vagy csak fikció.

Alyr Arkhon írta:

Olosta (Aelalin) írta:

Brandir írta: SZERZŐ: Lewis, Clive Staples (1898-1963)
CÍM: The lion, the witch and the wardrobe / C. S. Lewis
NARNIA

Hmmm...... néhány kép erősen emlékeztet egy bizonyos .... izé ..... mi is a címe? ...... na ...... ja igen!: A Gyűrűk Ura című film(ek)ben található képekre.

Valahol az egyik Film topicban volt róla szó, Lewis és a Professzor jóbarátok voltak.

Az egy nagyon jó dolog, hogy jóbarátok voltak. De ettől függetlenül Lewis más történetet írt, nem GYU-t. A film készítői sem a GYU-t forgatták le újra, hanem a Narniát.
Mondjuk lehet, hogy én vagyok olyan elvetemülten fanatikus, hogy már minden filmben csak azt veszem észre, hogy mit vettek a GYU-ból.