Gondolatok

az egész világot a nők irányítják, csak úgy csinálnak, hogy azt férfiak azt higgyék, ők teszik...

akkor a háborúkat is...ajjaj, a világ menthetetlen

háááát...

az egész világot a nők irányítják, csak úgy csinálnak, hogy azt férfiak azt higgyék, ők teszik...
A flört szerintem tudomány. Tanulható. Vagy van akinek zsigerből jön. De egy biztos. Flörtölni jó. Mert azt nem csak akkor teszed, amikor akarsz folytatást, hanem akkor is, amikor kicsiny lelkednek egy kis pozitív visszajelzés kell. És a flört nem elítélendő. Akkor is flörtölnek a nők, ha el akarnak érni valamit, de semmi köze a szexualitáshoz. Tehát magától a férfitól nem akarnak semmi mást, mint, hogy az a cél megvalósuljon, amit ők akarnak. A férfi pedig, aki meghatódik a flörttől, és attól, hogy ő mennyire férfi, teljesíti minden kívánságunkat, és a nő eléri a célját.
Az az igazi férfi, aki a feldobott labdát le is tudja ütni, sőt egyáltalán észreveszi, ha felpattan. A flört erről szól. Oda-vissza pattognak a lehetőségek, aztán vagy lecsapnak rá, vagy elszáll egy sóhajtással.

Sziasztok!

Felvetnék egy témátm érdekelne a saját tapasztalatotok erről. Ezt érdemes elolvasni:

www.pszichoterapia.tenyek-tevhitek.hu/flort.htm

Egy kiemelt részlet, ami idevág:

Az ismerkedés biológiája

Kicsit talán távoli indításnak tűnik, de érdemes elmélyedni az angolnák, kócsagok, és prérikutyák szerelmi életében. Ezek szorgos tanulmányozásával már Darwin is arra a következtetésre jutott, hogy a két nem közti kapcsolatteremtést mindig a nőstény irányítja. Az állatvilágban a hím általában rendkívül attraktív külsőt ölt, melyre az udvarlás időszakában még rádob egy lapáttal, míg a nőstények szürkék, uncsik, még rúzst sem használnak. A hímek a párzási kedvükben minden lehető módon igyekeznek felhívni a figyelmet magukra, élelemmel szájukban kuncsorognak a finnyás nősténynél, díszes fészket építenek napszámban, vagy demonstratív véres csatákat vívnak a nőstény előtt. Egyes fajoknál maga a nőstény az, aki belehergeli a hímeket a küzdelembe. "Dobd be magad, lássuk, megérdemelsz-e engem!"
Mindez abszolút logikus, hiszen a nőstény sokkal többet kockáztat egy kapcsolattal, ő fogja világra hozni az utódot, s legtöbb esetben ő neveli fel, vagy humán megoldásként a kórházban felejti. Mivel a legfőbb cél a saját gének elterjesztése, a nőstény domináns, belevaló hímtől akar utódokat, akik majd feltehetőleg sikeresen terjesztik tovább a családi génállományt. E nézőpontból a flört a hím párzási kérelmének gyorsított elbírálása.
Ez a meglepő és frusztráló felismerés 130 év alatt sem tudott igazán átmenni a köztudatba, így a férfiak makacsul azt hiszik, nekik kell kezdeményezni és hódítani, a nők pedig nem akarnak hatalmuk tudatára ébredni. A növekvő elmagányosodás és kapcsolatteremtési nehézségek azt jelzik a kutatók szerint, hogy a génekben hordozott alapvető flört-készségeket és képességeket felülírják a kulturális sztereotípiák. Milliók regisztrálják magukat társkereső internetes portálokon, s az Internet fő forgalmát a pornó, a Chat, az email-flört, vagyis a cyberszex adja. Mindez arra vall, hogy az emberek egyre reménytelenebbnek tartják a természetes módon való ismerkedést, megfutamodnak a feladattól, és személytelenül, szolgáltatások mögé bújva keresik az "igazit".

Én is úgy látom, hogy valójában a nők kezdeményeznek mindig, ami vicces hogy én jó huszonegy-két koromig rengeteget görcsöltem, mert mindenáron én akartam kezdeményezni, és nem figyeltem eléggé oda a hölgy jelzéseire.
Ti mit gondoltok erről?

56 emlékére: ujember.katolikus.hu/Archivum/20 ... /0902.html

Nesi írta: Számomra az a furcsa, hogy a gyerekkori álmaimra, főleg óvodás időszakból valókra jobban, élesebben emlékszem, mint a mostaniakra.

Aha, ezzel én is így vagyok. oviban csoda egy rémálmaim tudtak lenni...(nem kellett volna nézni az x-aktákat )

Számomra az a furcsa, hogy a gyerekkori álmaimra, főleg óvodás időszakból valókra jobban, élesebben emlékszem, mint a mostaniakra. Mintha akkoriban sokkal többet álmodtam volna, vagyis többre emlékeztem volna ébredés után. Lehet, hogy ennek az is oka, hogy akkoriban olvastam mindenféle népmeséket, meg ilyeneket, és akkor még beleéltem magam, és nem jöttem rá előre az összes fordulatra. És meg is volt a hatásuk, mert a legkorábbi olyan álmom, amire ma is emlékszem, hogy fut egy ilyen hangya méretű ember, egy rakás páncélba öltözve a hétfejű sárkány elől, és a sárkány tüzet fúj.

Egyébként álmodtatok már úgy, hogy egyszerre több 'szerepet' töltöttetek be egy helyzetben? Mármint úgy értem, hogy én pl. először kívülről néztem mit csinál két ember, aztán minden átmenet nélkül én lettem az egyik...

Szerintem már mindenki átélt hasonlót.Az agy vicces dolgokra képes

Előre megálmodós élményem már nekem is volt. Furcsa volt, hogy ami amúgy meglepő fordulat lett volna, az nem ért váratlanul
Egyébként álmodtatok már úgy, hogy egyszerre több 'szerepet' töltöttetek be egy helyzetben? Mármint úgy értem, hogy én pl. először kívülről néztem mit csinál két ember, aztán minden átmenet nélkül én lettem az egyik...

Déj

Engem a deja vue (ha nem így kell leírni, javítsatok!) szokott időnként meglátogatni...
pl. amikor középfokú nyelvvizsgázni voltam Nyíregyen, a telcet vmi iskolában írtuk és meg voltam győződve róla, hogy már jártam ott és mindent tudtam hogy hol merre kell menni! Először azt hittem, hogy alapfokúzni is itt voltam 8.-ban, ezért tudom, mert emlékszem rá, de utána lettem felhomályosítva, hogy az a tit központ volt és még a közelébe sincs ennek a helynek...
Érdekes dolgok vannak itten drágaszágaim...
Nektek volt már ilyen? Szerintetek mitől van a deja vue?

Attila:... na ja. bár én még eddig, bármilyen szörnyűséget is álmodtam, sose valósult meg... Eddig... úgyhgy remélem nem is fog, sohasem..

Ezzel egy gond csak az, hogy amikor megélmodom, akkor nem nagyon tudom, hogy ez most lesz-e vagy sem, csak miután látttam. De amikor történik valami, amiről azt mondom, hogy hú, azt már láttam valahol, akkor se, tudom pontosan fölidézni, hogy tényleg álmomban láttam-e vagy mi van

Nem igazán tartom ezt rossz dolognak, hogy megálmodunk dolgokat vagy előrelátunk dolgokat, és ha mondjuk valamilyen szörnyű dolog történne és azt meg lehetne előzni az még szebb lenne Persze ezzel csak az a baj, hogy akkor veszed észre, ohgy hú én ezt már megálmodtam mikor már megtörtént és nekem ilyenkor lelkiismeretfurdalásom volt

Nekem ilyen előrelátás nagyon régen volt, egész kis gyerkőc voltam még (ha jól emlékszem, még olvasni sem tudtam), és egy kis zsebkönyvet nézegettem, ami a halak felismerését segíti a nagyobb gyerekeknek. Néhány halnak például ki volt nagyítva a feje egy külön képben, ahogy az ilyen képes zsebkönyvekben lenni szokott. Aznap éjjel egy angolnaszerű halról álmodtam, aminek a testéhez képest aránytalanul nagy feje volt, plusz kinagyítva ez a fejrésze, így külön, mintha csak abból a könyvből lépett volna ki. Nem csinált semmit, csak láttam, háta mögött zöld vízinövények egyvelegével.
Pár évvel ezután láttam egy képet egy sárkányról, és teljesen ugyanolyan volt a feje. Annyira megdöbbentem, mikor láttam, teljesen eszembejutott, mit álmodtam, és erre azóta is emlékszem, bármikor teljesen élesenfel tudom idézni azt az angolnaszerű sárkányfejű halat...

(Na persze ennek az álomnak nem volt különösebb jelentősége... )

Én egyszer egy konkrét beszélgetést megálmodtam, és amikor valóban bekövetkezett, tudat alatt már úgy követtem, hogy ja, most ezt fogja mondani, és télleg azt mondta!

Amikor vége lett, akkor esett le, hogy mi van

Attila: hm.. nem vagy egyedül. én évek óta előreálmodok jeleneteket, amik folyamatosan bekövetkeznek. van, hogy évekkel később, de van, hogy aznap. és a legutóbbi vasárnap volt.. én nem hinném, hogy ez a stressz miatt lenne. ezt én inkább ajándéknak tartom

Különös az álmok világa. Ugyanolyan kiszámíthatatlanok, mint Galadriel Tükre. Nem tudod, mi az, ami be fog következni belőlk... Mindenesetre nem irigyellek...

Nálam az a probléma, hogy amikor elég sokat tanulok akkor nagy valószínűséggel ugyebár kifáradok. Úgy fél éve volt, hogy másnap írtunk egy csomó midnenből és este kb. fél 1 tanultam,. Kinéztem az ablakiopn és a falon úgy tűnt mint ha lenne valaki mögöttem, meg ilyen sötét alakok mászkáltak és mire odanéztem eltntek. Borzalmas volt.

Most ezt nem biztos, hogy el fogjátok hinni de vannak ugyebár olyan dolgok amiket az ember megálmodik és előre lát. Nekem eddig 4 ilyen alakalom volt, hogy valamit megálmodtam és az rá 1-2 hétre vagy akár a másik napon megtörtént. Egyszer ez úgy a 3.4 álom volt, azt álmodtam, hogy megyek itt fehérváron kocsival és látok egy ilyen letakart holttestet és rá úgy 2-3 napra mentem kocsival és valóban ott volt ugyanúgy és ez teljesen hátborzongató volt. Vagy még egy vol, hogy az egyik osztálytársam gyűrűzött és azt álmodtam, hogy le fog esni és amikor mondta a tanár, hogy ma gyűrűzni fogunk nem is igazán fogtam del csak akkor amikor jött az orvos tesire, hogy az egyik gyerek leesett a gyűrűről és valószínűeg eltört a keze. Szörnyű dolog ez , hogyha megálmodsz ilyenekete.
Azóta próbálom már mint ha ilyet álmodok, és látom, hogy lesz szóval be fog következni akkor megpróbálok valamit tenni. Szerencsére azóta nem álmodtam ilyeneket. Bár mondjuk tény, hogy az utoldó ilyern málmom a felvételi időszakába volt. Az meg a stressz????hát akkor biztos, hogy ez miatt volt.

Lego Inglorion írta:

Kiszhobbit írta: Csúnyaságokká egyesülnek és megálmodjuk

Hamisíthatatlan Merry-féle álombölcselkedés...

Amúgy tényleg, ebben a stresszes dologban van valami, mert ha valaki megfeszített tempóban kezd dolgozni/tanulni, gyakrabban álmodik rosszat.

Nálam ott kezdődik, hogy néha el sem tudom dönteni, hogy egyáltalán rémálom-e vagy sem. Álmodtam olyat, hogy velem történt mindenféle szörnyűség, és bár a saját szemszögömből láttam a dolgokat, mégis úgy viszonyultam hozzá, mintha kívülállóé volna...
És egyáltalán nem éreztem rémálomnak.

Kiszhobbit írta: Csúnyaságokká egyesülnek és megálmodjuk

Hamisíthatatlan Merry-féle álombölcselkedés...

Amúgy tényleg, ebben a stresszes dologban van valami, mert ha valaki megfeszített tempóban kezd dolgozni/tanulni, gyakrabban álmodik rosszat.

Peredhil írta: Mit tehet az ember a rémálmok ellen?

Szerintem az a fontos, hogy rend legyen körülöttünk és bennünk. ha kiegyensúlyozottan élsz, nem-vagy csak nagyon ritkán- lesznek rémálmaid.

Peredhil írta: Mi táplálja ezeket az ember fejébe?

Hát ezt nem tudom. Valószínüleg a rossz emlékek és -mint napjainkban általában- a stressz. Az agyunknak a megfeszített tempó mellett nincs ereje rendszerezni a dolgainkat, így azok csúnyaságokká egyesülnek és megálmodjuk. [size=9:1yttqhzm]Hú de értelmes magyarázat [/size]

Peredhil írta: És miért van, hogy miután felkell, utána is a hatása alatt tartja?

Hát ezt se tudom, de elég fura dolog tényleg, volt egyszer azt álmodtam h meg akarnak ölni és kardot teszek az ágyba magam mellé. Reggel félkómásan kb. 10 percig kerestem a kardot, amíg rájöttem hogy csak álmodtam.
Mindenesetre a rémálmok figyelmeztetnek minket valamire, tehát aki sokat rémálmodik, annak érdemes körülnézni, hogy minden rendben van-e bennünk és körülöttünk.

Attila írta: Felkeltette az érdeklődésemet ez a könyv

ömm... Reader's Digest-es könyv.. és tesómé volt aki elköltözött tőlünk, úgyhogy végképp passz... bocs...

Acho, Snuff: hm... valahol ott ahol határmezsgyére érsz, és nem akarod vagy éppen nem szándékosan nézed félre azt...

Altaris írta: tudom ajánlani a Lélek értelme c. könyvet

Felkeltette az érdeklődésemet ez a könyv

Nem tudod, hogy ki írta?

Köszi!

Snuffles a Vallás topikban írta: Kíváncsiság és bunkóság határa, ezt lehetne a Gondolatok topikban feszegetni...

Hát, engem érdekelne!hajrá!

Freud értekezései, kísérletei és feljegyzései álmokról és történetekről is figyelemre méltó, egy kis darabját egy álmoskönyvben leltem meg, hasznos dolog olyanokat forgatni, csak ne a lexikon részét, amiben az van csak leírva, hogy mi mit jelent, hanem az előszót nézzétek. A többi nem ér semmit - szerintem.

tudom ajánlani a Lélek értelme c. könyvet... álmok: nagyon sokban az befolyásolja hogy mit élünk át, a tudatalattink mit rögzít ebből fontosnak és hogy milyen állpotban vagyunk amikor elalszunk.. gondolom én.. és: az álmokra csak akkor emlékszünk, ha közvetlen az álom befejezése után ébredünk, vagy be sem tudjuk fejezni az álmodást, hanem már közben ébredünk. ennyit a tudományos oldaláról.
az álmokat mindig szerették az emberek. mert misztikus. mert nem lehet őket megismételni. (kivétel a visszatérő álmok...) mert,.. olyanok mint mi.
azt mondják, "amit álmodban képes vagy megtenni, azt az életben is képes lennél megtenni... "
rémálom ellen csak annyit tudsz tenni, hogy megpróbálod megoldani a problémát, ami előidézi... senki sem tudja hogy mitől félsz a legjobban, és senki nem képes arra, hogy helyetted adjon megoldást. neked kell lezárnod...

Mit tehet az ember a rémálmok ellen?
Mi táplálja ezeket az ember fejébe?
És miért van, hogy miután felkell, utána is a hatása alatt tartja?

Nelson:Sarah! Az élet nem tökéletes.
Sarah:Nincs egyebem csak az ahogy majd emlékszel rám. Ez az emlék kell ahoz, hogy erős és szép lehessek. Hát nem érted? Ha tudom, hogy így emlékszel majd rám bármivel szembe tudok nézni. Bármivel! Te vgay az én halhatatlanságom.
/Az édes november c. filmből egy szerelmes leokémiás nő vallomásai/

Aucshh.... Ez annyira liliomosra sikeredett, hogy nagyon...!

Attila írta: "Minden küzdelmünk, győzelmünk és szenvedésünk hamarosan nem lesz más, mint egy tintafolt a papíron"
/Arthur Golden/

"Nincs is szebb múló életünkben, mint másnaposság nélkül ébredni egy átbulizott, borozós-pálinkázós, asztalonéneklős, fekveokádós, bakancsot lepisálós, öngyújtóval hajat leégetős, büdös berúgás után."
/Schneider Zsuzsanna/