Krónikások rendje - Rendezkedés

Gratula, Szofi.
Nincs semmim a gépen, úgyhogy most ezzel szolgálhatok, az írókörre írtam még úgy egy éve, nem a legjobb, vagy a kedvencem, de mégcsak nem is jellemez (felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért linkelem be... hm. Mert ez van most. ):
anarore.livejournal.com/

Szofi, nagy-nagy gratula itt is! (Erről a magyar irodalom szakos bölcsészes dologról kifaggatlak, én rájöttem, hha felvesznek, szeretném vhova berakni a töri meg a latin minor szak mellé )

efkú, Dodie, ADIM: ezek a bemutatkozó-versek azért jók, mert belülről jellemeznek titeket, olyan mélységből, amit egyébként nem biztos, h látunk rajtatok. Dodie, erre emlékszem, már volt fenn, és nagyon a szívembe zártam akkor is. A legmeglepőbb ADIM-é volt, innen nézve, talán sikerül majd megértőbbnek lennem. efkú-nak ez a vonulata nem volt ismeretlen számomra, de ennyire kiélezve még nem volt hozzá szerencsém.
Látom jól megvoltatok:) Túl vagyok a vizsgán, átmentem, van tanári diplomám, szintén 'jó' minősítésű, a magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész mellé. Tehetem a kirakatba.
Holnap igyexem konstruktívann lenni, most csak reflektálgattam. efkú ötlete a magán-szöveggyűjteményekről igen jónak tűnik. Mentem dolgozni, kutatom a közvéleményt. És köszönöm a sok drukkolást, mással nem is tudnám magyarázni azt az elkpesztő mennyiségű hátszelet, ami volt...
Úgy látom, sok a prózás, őket Dodie gondjaira bíznám elsősorban, de ez nem jelent elkülönülést és elzárkózást, csak szvsz ő jobban ért hozzá.

Íme egy vers, ami rem. jól jellemez:

Szeretek dalolni,
A felhők felett járni.
Szeretek álmodni,
És boldogan élni.
A nevetés egy álmom,
Melyeket arcokon látok.
Ha szomorú embert látok,
Vágyam, hogy boldoggá váljon.
A természet egy fogalom,
Melyet nagyon akarok.
Állatok minden szinten,
Barátok minden mennyiségben.

Nilla írta: ...és félek, h nem sok hasznát veszitek jelenlétemnek (1), de azért örülök, hogy itt lehetek, hiszen szeretek írni (2)...

(1) Mindenki jelenlétének hasznát vesszük! Ezt itt most nem csak neked mondom. Ráadásul még csak nem is az a legfontosabb kérdés, hogy kinek mennyire "vesszük hasznát": az elsődleges szempont, hogy mindenki jól érezze magát. Lépjünk tovább.
(2) Ha szeretsz írni, akkor meg már csak az a kérdés, hogy lesz-e valaki, aki elolvassa azt, amit te írsz; ez sem valami komoly horderejű dolog, tekintve hogy mi mindenképpen el fogjuk olvasni, amit írsz. Sőt fel. Mi is örülünk, hogy itt vagy.

Az írás pont ugyanolyan dolog, mint a sportok, meg a tánc, meg akármilyen más valamilyen módon értékelhető emberi tevékenység: mindenki elkezdi valahol. Azért van ez a rend, hogy ha írni, olvasni, "verselemzni" jobban szeretsz, mint táncolni, ütőfázni, színielőadni, gyöngyöt fűzni, akkor legyenek emberek, akikkel az előbbieket együtt tudod művelni. Itt tulajdonképpen mindenkinek lesz lehetősége fejlődni, kivétel persze Adim, mert ő egyszerűen túl béna és túl hülye.

Rólam meg annyit kell tudni, hogy rühellem, ha mások körülöttem kishitűek (kettősmércével persze, magamnak megengedem ), úgyhogy kérlek szépen, meg ne lássak mégegyszer ilyet.

Ja és még valami: ha valaki ír - verseket, prózát, dalszöveget, színdarabot, reklámszlogent, akármit - válogasson össze érzése szerint az általa legjobbnak, illetve akár a legrosszabbnak tartott műveiből érzése szerint annyit, amennyit jónak lát*. Nyomtatott formában hozza magával táborba, és lehetőleg ne csak egy példányban!

____________________
* célszerű, ha ez a szövegkincs nem több 10 a4-es oldalnál, kivétel persze, ha mondjuk nagyobb lélegzetű szövegről van szó, pl Nilla esetén könyvről. Utóbbi esetben is célszerű kivonatot készíteni, és nem az egészet cipelni.

code a rat the monster on doom in it

sziasztok! végig olvastam az írásokat, és félek, h nem sok hasznát veszitek jelenlétemnek, de azért örülök, hogy itt lehetek, hiszen szeretek írni, legyen az vers, napló vagy könyv...
Versek: ritkán van ihlet, és szívesen fogadom a kritikákat, hisz még csak tavaly kezdtem, és verseket olvasni nagyon szeretek, csak általában valami miatt nincs időm.
Könyvek: szeretek olvasni, de általában írok. Rengeteg ihletem van, de amint belekezdek egybe, jön a másik... szóval még csak az egyiket tudtam befejezni, de azt még át kell olvasni.
Zene: mindent meghallgatok, csak a szövegetnemértem rockot utálom, de nagy kedvenc a Hiperkarma.
Szeretek rajzolni, és az Animét is szeretem, bár szüleim nem engedik A fantasy-t nagyon szeretem, de a szüleim ezt is ellenzik.
Hogy mien vers jellemez, azt nem tudom, de megpróbálok keresni egyet.
Szofinak sok sikert!!

Adim koma, ezt a versedet táborban refaktoráljuk* majd

code a rat the monster on doom in it

Idril, nem feledkeztem meg rólad sem, csak Fq ütősebb részemről. Ám ez csak addig mondhatom, míg kicsit jobban meg nem ismerlek...

Fq, amit alább vázoltál, azt jelenlegi állapotomban meglepő módon tudtam követni. Ha meg lett volna adva, hogy ezt három oldalban kell kifejteni, neked akkor is ment volna...

A vers...
Nos, sokat gondolkodtam, hogy melyik alkotásomat mutassam meg nektek bemutatkozásul. Ha a legjobbat kapjátok elsőre, nehéz lesz felülmúlnom, ha régit adok, az már nem tükrözi a mai állapotokat. Végül emellett döntöttem, ami 2004-ben íródott, de a jelenlegi lelki állapotom tükrözi valamelyest...
Hát tessék, csak tessék, vérem tűzfalra fessék...

Idézés

Kegyetlenül bánt velem család, barát, s az élet
Rugdostak és leköptek: - Nem vagy te csak féreg!
Hosszú, súlyos évek alatt gyűlt bennem a méreg
Elkezdtem hát tanulni, s lelkem keménnyé lett

Rászántam az életem, a gyermek meghalt bennem
Mágusokat öltem, kik segítettek ebben
Felkészültem végül, nincs mesterem egy sem
Magam állok, hogyha kell, az egész Világ ellen

Megtanultam mindent, igéket és formulát
Varázsolni bűbájt, átkot, sok sötét praktikát
Használtam az erőt vagy kegyetlen taktikát
Holtak álltak mögöttem, nem vétettem hibát

Mikor már hatalmas tudás állt mögöttem
Szökőév teliholdas éjjelén döntöttem,
Rászabadítom a világra a bosszúm bajnokát
Mosolyogva megidézem a gonosz legnagyobbikát

Sötét gyertyák égtek akkor matt-fekete fénnyel
Pentagrammát rajzoltam, bíbor ember vérrel
Koponyák közt mormoltam, az erő adta kéjjel
A lelkemet is eladtam, vihar tépte széjjel

Rettentő hívó szavam vonzotta a halált
Megjelent előttem, kit a leggonoszabbnak talált
Ám a látvány szilánkokra törte elmém falát
Mert velem szemben végül, a saját képmásom állt!

fhuh, lányok köszi jólesik

code a rat the monster on doom in it

na, várni akartam, amíg abbafejezhetem a nagy tanulást (höhö), aztán mikor végre abbafejezhettem átkapcsoltam a majdholnap-üzemmódba, de most megnyilvánulok.

verset meglehetősen ritkán írok, ahhoz nagyon sok mindennek stimmelnie kell, hogy ha egyszer leültem írni, legyen is belőle valami, de azért olykor-olykor előfordul ilyen is.
inkább a próza áll hozzám közel, azt már egész kicsi korom óta művelem, tulajdonképpen nem is tudom időhöz kötni, rémlenek ilyen csigabigákról szóló történetek a nagypapám kertjéből, de elég homály. aztán egyszer még alsóban egy barátnőm barátnője írt egy regény-félét, na attól a pillanattól kezdve ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy én is írjak egyet. valami elképesztően megszámlálhatatlan történetkezdemény látott onnantól napvilágot, legtöbbjük nem érte meg az öt oldal terjedelmet, de ez valahogy nem vette kedvem. aztán azóta lecsillapodtam, de írni továbbra is szeretek )
kedvenc írok, pfhű, Eco, Merle, Tolkien, Leon Uris, talán ők azok akiktől jöhet bármi.
költők: Pilinszky, Ady, Radnóti, Villon

jaigen, efkú, ez az utóbbi meglepően nagyonjó lett

fq: húbaszdmeg... bocs, de erre nem lehet mást mondani... huhh.

Adim: álljon meg a menet! nem csak fq-ra van bízva itten a nép, hanem rám is!! szóval azért annyira nem kell félni! nocsak nocsak tényleg mindjárt megtalálom a resetgombot! viszont jó, hogy te is megjelentél, mert Szofival már éppen azon agyaltunk vmelyik nap, hogy a Rendnek kb felét nem érdekli a dolog.. mármint a topik (vagy nincs netük, de régen nekem se volt mégis megoldottam...) várjuk nézeteidet a feltett kérdésekkel kapcsolatban és üdv a csapatban:)

Dodiee: hűha nekem nagyon bejött... a képek... jó!

Apocrypha Minor

Mert ugyebár mi nyelveken szólók, jeleket értők nem vagyunk; mi nem leképezünk csúcsról csúcsra, mi az éleket színezzük a szövegek végtelen gráfjában, memócetliket ragasztunk rájuk, finom csipeszeinkkel az asszociációk pókfonalait illesztjük össze; a rendszerről beszélünk, ami a Szöveg és Környezete úgy, hogy elkerülhetetlenül, végérvényesen megváltoztatjuk, leheletnyi rezdüléseket keltve az érzések, gondolatok tengerén, hogy az apró, észrevehetetlen változások a Katarzis Maelströmévé dagadjanak. Így szülünk Énekkel apró, feledhető világokat, mint a fényességes valák, és így pusztítjuk el Dallal őket. Hangunk gyászos diadalkiáltássá olvad, zokogó kacajjá - fehér zajjá. Olyan fehérség ez, ami nem Melkor diszharmóniájának tükre, és nem is a Taniquetil havának csillogása, nem Varda csillagjainak szikrája, nem a Fehér Fától való fény, nem ez eljövendő Hold s Nap fotonzuhataga - nem a Szilmarilok tüze, és nem a kard izzása, amit edzenek Feanor fiai. Mi vagyunk a Világ szemétgyűjtő algoritmusa, mi égetjük el a könyveket, amiket vérünkkel és könnyeinkkel írtunk. Kívül tündék, belül adatközpontok, petabájtnyi értelmezhetetlen, kontextus nélküli nyögés, sikoly, dallam, csörrenés, üvöltés, hörgés, dobok pergése, húrok zakatolása; félelmetes, értelmetlen, cél nélküli kakofónia vagyunk - a Másodfajú Démon gyermekei.

Soha, egyetlen pillanatig sem vehetjük komolyan magunkat, barátaim. Sohase.

code a rat the monster on doom in it

Dodie, ez k jó! 8O :up:

Talán ebben van sok belőlem. Mindegyikben, de talán ebben érezhetően is

Odakinn sötét van.
A téli éjszaka meglopta az eget.
Hol van most, ki gyújtja fényeit,
Hol van most, ki örökké szeret?
Valami sorvad, halódik s feszül
A lét s nem-lét határán hangtalan.
Valami bújik a sötét zugokban,
Szívében ég a vágy, mégis arctalan.
Lekoptatta arcáról a mosolyt a zord idő,
S ráfaragta saját jelét az élet.
Megbélyegezték, meggyalázták,
Mégis pislákol odabenn a lélek.
Kitörni készül, s a csábító szabadság
Vágyat ültet a sötétség ölébe.
Gyermeket nevel a felnőttből a kor,
Ki kerekedhet a fájdalom fölébe?
Csak sírjatok, s az ég figyel.
Meghatni nem tudja senki.
Nap mint nap kél s harcol,
S a fájdalomból tanul szeretni.

Orsie / Fraktál írta: iegy-két jó helyen odasózott szitok néha lényegesen nagyobbat üt és jobban csattan, mintha 2 soron keresztül káromkodna valaki és elveszel így az egészben és a lényeg már sehol.

Ezt hívják oltásnak, nem?

Üdv itten, Adim!

ADIM írta: Aki az arcát kaparva most ész nélkül keresi a resetkapcsolót, az kapja be!

A resetgombot?
höh, most a quote=" "-ba hirtelen azt írtam nagy betűkkel h 'admin' - hülyék vagyunk mi is, legalábbis én biztosan, nem kell félteni

Üdv Mindenkinek!

Végre eljött a várva várt pillanat, hogy jelenlétem tegyem errefelé!
Aki az arcát kaparva most ész nélkül keresi a resetkapcsolót, az kapja be! és üzenem neki, hogy: SÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍP!

No, akkor csak sorjában, mert belőlem néha nagyon sok tud lenni:

Szofi, neked sok sikert a mentális gyötrődéshez! Gondold azt, hogy még mindig jobb, mint Lagzi Lajcsit hallgatni! Ám az, hogy FQ-ra bíztál minket felelőtlenség volt, sőőőt, kicseszés! De hát edzeni kell, mert a táborban élőben is ott lesz...

A bedobott versekről annyit:
FQ, baze ez teccik! Szofiét kéccer is el kellett olvassam, hogy a darabjai összeálljanak a fejemben. Unzipplnem kellett előtte! Meglehet csak egy jó öreg C64-es lapul koponyám védelmében...

Ami a káromkodást illeti, amig kevesebb, mint a többi szó, addig elmegy. Utána már én küldöm... Ha minden a helyén van, akkor jó (kérdés az, kinek mit jelent a hely. A nyugdíjasnak az ülőhely a buszon, míg egy apró bajszos faszinak meg pölö valami tisztelgést jelentett annakidején...)

Miután kifejtettem a véleményem, mint Mari néni a babot az ebédhez, összeszedem a válaszom is hamarosan a kérdésekre. Feltett szándékom válaszolni a feltett kérdésekre, s erről nem mondok le!

Idril Celebrindal./Fenrir írta: nahát írhatok én itten mindenféle trágárokat, ha a rendszer autmatice csillagozza... elveszi a varázsát... grrr

Idril Celebrindal./Fenrir írta: és visszatérve az internetre: az öteletet támogatom teljes mellszélességgel, sokkal életszerűbb lenne baszd meg!!

itt nem moderált ki

amúgy én úgy vagyok vele, hogy alapból semmi bajom a káromkodással, csak néha zavar amikor már túl sok és vannak olyan szituációk mikor pont a kevesebb több. egy-két jó helyen odasózott szitok néha lényegesen nagyobbat üt és jobban csattan, mintha 2 soron keresztül káromkodna valaki és elveszel így az egészben és a lényeg már sehol.

Idril Celebrindal./Fenrir írta: és a k*rva életbe akkor igenis nyomorék materialista f*sz vagy!!

imádlak

code a rat the monster on doom in it

nahát írhatok én itten mindenféle trágárokat, ha a rendszer autmatice csillagozza... elveszi a varázsát... grrr

Mindannyian gondolati síkon drukkoljunk Szofi anyánknak, mert ha nem sikerül a vizsgája az nem jó ám!! (Már csak azért se mert akkor rossz kedve lesz és egy rosszkedvű rendvezető... nem olyan nagyon jó...)

Ez egy prezentáló és elméleti jellegű hozzáazólás lesz, kéretik nem moderálni
fq: irodalmi szinten az én nézőpontom szerint bármi megengedett, ami kifejezi azt, amit az író ki akart fejezni. különösen, ha mondjuk prózáról beszélünk és van olyan karakter, amihez illik. lapozd fel pl. a 22-es csapdáját. keményebb káromkodások is elférnének benne és néha van egy olyan sanda gyanúm, hogy az eredeti szöveg keményebb is, csak a fordító ijedt meg. a szöveg a trágárságtól még lehet jó, sőt, a jól megválasztott szóhasználat néha hatásosabb, mint valami kibaszott vértelen, elegáns "a macska rúgja meg". egyébiránt igaz ez internetes fórumokra és blogokra is vagy lehet, hogy én vagyok túl liberális. néha egy vita során tényleg jó lenne lenyomni a capslockot és kiírni h b***meg, dehát úgyis kimoderálják. viszont nézd meg a blogomat, ha van türelmed végigolvasni a legutóbbi bejegyzést, abban azért lehet ilyesmit találni. és vannak ilyen verseim is. és visszatérve az internetre: az öteletet támogatom teljes mellszélességgel, sokkal életszerűbb lenne baszd meg!! aki nem szeret káromkodni az úgyse fog és vannak itt annyira intelligensek az emberek, hogy nem veszik magukra amit nem kell, és tudják, hogy attól még nem utálunk senkit. egy dolog: ha lehet Istent és a kedves édesanyákat hagyjuk ki, mert ez viszont tényleg bánthat sokakat, elég gazdag a magyar nyelv, lehet mást válogatni:) és a k*rva életbe akkor igenis nyomorék materialista f*sz vagy!!


gilloth: nagyon is jó helyet jelöltél be, itt tárt karokkal várunk, hogy kihúzhassuk a fejedből azokat a sztorikat, amik benne vannak nyugi, nem fog fájni arra a néhány felrakott versre pedig azt hiszem emlékszem, és ha jól emlékszem rájuk, akkor igenis elleszel itt köztünk

ja, önjellemző vers (már több mint egy éves)

code a rat the monster on doom in it

fq: előfordult már hogy csodálattal adóztam egyes flamereknek, mert olyan szinten volt a megfogalmazás, szóhasználat, annyira egyben volt az egész, sehol egy felesleges káromkodás, minden a helyén. Annak ellenére hogy valsz nem örültem volna ha nekem szól az oltás, olvasni szinte már öröm volt

gilloth írta: Lehet, h rosszat jeöltem be

Nemnem, jó helyen vagy Te itt.

Szofi, nagydrukk, én még péntekig vagyok elhavazódva. Amúgy a múlt héten Nóli játszotta el azt, h hétfőn jött rá, h nem pénteken, hanem szerdán érettségizik kémiából.

Üdv
én csak újságírásfélével foglalkozgattam, azta 4 izét, amit anno ide is feltettem, vicc lenne versnek nevezni, novellát se írtam még, csak fejben szoktam sztorikat kitalálni...
Lehet, h rosszat jeöltem be

Drágáim, ma tudtam meg, h jövő szerdán államvizsgázok, addig Idril és efkú gondjaira bízlak titeket, drukkoljatok nekem.

Idril Celebrindal./Fenrir írta: fq...akkor lenne túlhangsúlyozás, ha azt mondanám magamban (vagy nyilvánosan), hogy ez az fq milyen nyomorék materialista, mert nem azt gondolja/érzi ezzel a témával kapcsolatban amit én, és ezért tönkre fog menni az élete, mert nincsenek benne értékek, és különben is hülye. ilyet nem gondolok.

dedede monddaaaazt!! léccilécci és gondold is azt!

és akkor egyúttal végre váltsuk már valóra egy régesrégi álmomat, méghozzá azt, hogy itt a fórumon klasszikus flémvórt kezdeményezünk, illetve tartunk fenn, tehát maximális trágársággal, személyeskedéssel, indulatokkal, stb - mivel szvsz ez is egy irodalmi műfaj. sőt, én a mesterdarabomat ebben a műfajban szeretném megalkotni, és akkor kapolcson elő lehetne adni. szeretném efkú szerepében ickét látni, jacopo szerepében pedig hannát.

de most tök kömölyan. kedves rendtársaim, ti mennyire tartjátok irodalmi szinten művelhetőnek a durva, anyázós vitát? kiindulva persze abból, hogy a drámai műfajok jó része a konfliktusokat dialóggal jeleníti meg, lehet-e egy internetes fórumokon (blogkommentekben, etc) szokásos formájában megjelenő kollektív egymáshalálbaelküldését úgy leírni/kifejezni/megmutatni, hogy az online vita sajátos jellegét, esetleg nyelvezetét megtartsuk?

code a rat the monster on doom in it

fq: én sem definíciószinten használtam a 'varázslat' szót, hanem szubjektív élményként. én így élek meg egy jó szöveget. mármint szépirodalmi szinten persze, mert egy ismeretterjesztő szöveg is lehet jó, mégsem ad varázslat-élményt... egyébként az értékek túlhangsúlyozása az élet bármely területén káros, és én nem is azt mondtam, hogy tartsa mindenki mágiának az irodalmat. én annak tartom, de nem hiszem, hogy ezzel értékeket hangsúlyoznék túl (ej de szép magyar lett ez...), mert nem akarom senkire rányomni az értékrendemet. akkor lenne túlhangsúlyozás, ha azt mondanám magamban (vagy nyilvánosan), hogy ez az fq milyen nyomorék materialista, mert nem azt gondolja/érzi ezzel a témával kapcsolatban amit én, és ezért tönkre fog menni az élete, mert nincsenek benne értékek, és különben is hülye. ilyet nem gondolok.

Dodiee: nem is kell értened hozzá. amit írtál remekül visszaadja a véleményedet és az érzéseidet. elég, ha van néhány állat (pl. én), akik tényleg definícióként próbálják magyarázni, pedig alapvetően nemigen lehet.

Szofi írta: Ki hogyan definiálná az irodalom, a költészet, a vers fogalmát? Mit gondoltok, mitől vers a vers? Mire való, mire jó? Ti miért írtok? (A prózához igen kevéssé értek...)

Eh, sose értettem az ilyesmihez nekem az irodalom csak valami ami időszakos "gyönyört" nyújt, kikapcsol, szórakoztat vagy megdöbbent. Csak érzelmi alapon tudom definiálni Mind a vers, mind a próza. Egyrészt élvezem a történetet (próza esetében) a megfogalmazást, esetleg a szöveg dallamát, és az ezekből leszűrt gondolataimon rágódom.
Én azért írok, mert néha megfogalmazódnak bennem szövegek, verses vagy prózai formában, amikről úgy érzem hogy kikívánkoznak, és le akarom írni őket. Vagy azért mert azzal kiadok magamból valami érzelmet, vagy azért, mert másoknak is meg akarom mutatni azt, "ami a fejemben van". Főleg a novelláknál. Mint egy mozifilm, peregnek a képek, én pedig képességeimhez mérten igyekszem őket minél pontosabban, érzékletesebben leírni. És nem csak képek, de hangok, illatok meg minden ami ezekhez tartozik ott van benn, és próbálom kituszkolni a kulcslyukon, érthető, élvezhető formában Olyan versem meg nincs, amiről azt gondolom, hogy legjobban jellemez(azaz egy van, de azt nem fogom ide bemásolni), csak olyanok, amik különösen közel állnak hozzám.

na látom mocskok, ti jól ellesztek.
megyek is aludni.

code a rat the monster on doom in it

na. vers? irodalom?
én nem szeretem a "varázslat" meg a "mágia" kifejezéseket alkalmazni, amikor szövegekről beszélünk, mert egyrészt kőkeményen materialista vagyok, másrészt alapvetően úgy vélem, hogy az irodalom és a bölcsészet értékeinek túlhangsúlyozása rettenetesen káros dolog. persze miről is van szó?
egy részét jómagam is úgy foglalnám össze, mint Idril, azaz: nyelvi eszközök alternatív használata során keletkező szöveg, illetve tágabb értelemben kommunikációs folyamat. erről jó sokat tudnék írni, mert ezek tipikusan azok a fogalmak, amiket baromi nehéz definiálni (főleg azért, mert jelenleg elég keveset tudunk az emberi agyról, és a gondolkodás folyamatairól) tudom ajánlani mindenkinek ezt a könyvet.
sajnos a vers olyan fogalom, aminek a jelentéséhez az idők során sok dolog tapadt, ezért szintén csak oldalakon keresztül lehetne definiálgatni, amit szintén jobban szeretek élőben, sör mellett.
abban egyetértünk Idrillel, hogy a tömörség alapvető egy versnél, de ez nem műfaji kritérium, csupán a saját ízlésvilágunk kivetülése. vannak hosszú _és_ jó versek, lehetségesnek tartom viszont azt, hogy ilyet írni nehéz

code a rat the monster on doom in it