Versek

Minerva írta: Alcar, Tim: jók ezek az ide-oda dobálózós verseitek

Csatlakoznék, tényleg szuper Legalább a fonalat sem lehet nagyon elveszíteni

Timona: Az Én s a remény nagyon nagyon szép:)

[Törölve]

Off: Nagyon boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

Alcar, Tim: jók ezek az ide-oda dobálózós verseitek

Ally, Kislányom: köszönöm:)))

A Remény és én...

Érzékellek, mint halvány alakot
szellőként lebegő szalagot.

Egy sötét alak adta nyílt fényét Neked!

Kétlem, hogy az aranyló Napot
meghatja méltó könyörgésem
de talán reménnyel élhetek.

Egy drága vallomás adott örömet.

Hallasz a csobbanó patakban
hallasz hullám-ringatásában.

Végzet, adjál egy kis esélyt e két gyermeknek!

Biztos megtehetsz egyszer mindent
s láthatod tisztán mindkettőnket
hegyről, mi nekünk építtetett…

2004-12-23

[...] ugye érted???
Köszönöm az előbbi szép verset:) Eme válasz erre született...

Alcar, Atarom: Fúha.. Mindkettő egyszerűen nagyszerű!
Idhren: Hangulata ott van!
Timona: Szépen szomorú vagy szomorúan szép?
Leo: jujj.. tecc.. naggyon!

Alcar: Ez nagyon tetszik

Homályos tél

Olvadt cseppekben a
valaha volt hó
egyre csak közelít a
földhöz, ó, a jó gravitáció

Fehér pille-pihékben
Zúgnak a pelyhecskék
a tompa némaságot nem
bírom üvöltök és hallgat az ég...

Mecsi: Nekem teccet.

Ma még lesz ezen kívül:)

Közös Karácsony

Giling-galang, kicsiny harang hangja
csilingelve csurran csodás cseppekben
mint gyertyaviasz gyöngyöző mintája,
a fenyőfa fanyar illatú ágacskáin,
szobáról-szobára száll hívogatva,
belépve belédhasít a boldogság, mikor
szikraeső hullik s szór szemedre
kettős káprázatot s áhítat árnyakat
vetít varázslattal, a fehér falra
imbolygó, ingatag fény illanó füsttel
fest fészket finom ecsettel,
csomagolópapír csörrenése leplez le
megbúvó meglepetést, őszinte örömet
adni annyira arany s kapni készen
a meleg mosolyokat, amit ajándékod
a szerető százszorszép szegezett
elfeledhetetlen emlékekbe
szerető, szoros szegecsekkel
veletek várhatom összetett kezekkel
rátok rajongva gondolva, rosszakat eldobva
a következő közös Karácsonyt.

2004-12-23

Leo: ez nagyon szép...

Én s a remény

Látlak jégvirágos ablakon,
látlak szélsöpörte udvaron.

Egy sötét alak ki életem fénye lett!

Kérem a száguldó kék eget:
Ő fogja ölelő két kezed,
mert én csak messziről félthetlek.

Egy butuska fruska ki igazán szeret.

Láthatsz sok meggyötört mosolyban,
láthatsz minden elcsókolt csókban.

Tudom, hogy a sors fintora boldoggá tehet!

Talán egyszer majd mindent lehet
és bármikor láthatom szemed,
búcsúzás árnyéka sem követ...

szerelem

dohszagú metróaluljáróban álltam veled
aznap éjjel, Kedvesem
olyan szép volt minden. Pontosan emlékszem arra,
hogy hajnali kettő felé járt
az idő.
és te nézted, amint a plafonról nagy cseppekben
a padlóra zuhannak életünk évei,
a mai napig rémlik az a szag,
az a jellegzetes áporodott levegő, a világító sínek mentén,
hajad illatával keverve.
és te csak nézted azokat az ócska ázott falakat.
és én csak néztem az arcod,
abban a halottkék pocsolyában.
olyan halottnak tűntél.
annyira halott volt a tekinteted.
és én megöleltelek, és
hideg voltál, csak néztél rám
az éles fénytől szűk pupillákkal.
abban a percben kellett volna elvágnod a torkom,
de te nem tetted.
te felszálltál egy nemlétező vonat,
üres vagonjára.
és én nem mentem utánad,
mert tudtam, hogy itt még nincs elrendezve minden,
eszembe jutott, hogy otthon égve hagytam a folyosón a villanyt,
és azthiszem a vasaló is bedugva maradt.
ezért elengedtem a kezed, és amikor becsukódott az ajtó,
azt a vékony üveglapot, magának a végtelennek éreztem.
ekkor már egy füstös, hajnali, áporodott
fekete lyuk tátongott kettőnk között.
elindult veled a vonat, és a halottkék pocsolyába
egy vörösszín könnycsepp hullott,
de én nem integettem.
soha többé, nem integettem senkinek.
inkább hazamentem, és leoltottam a villanyt.
(by Leo)

Timona írta: Ally:ez az utóbbi két kockád nem semmi! Ügyes!
Remélem nincs jogsid!

Köszi Nincs jogsim, nem kell félni De az insomniás rész sajnos igaz a másikban

Minc:ezt nagyon eltaláltad! Gratu!
Alcar: az utolsó versszak felét láttam megszületni, s olyan szépen be tudtad fejezni... Köszönöm!
Jaco:[61 - kép] nem röhög, ááá
Most komolyan csodaszép, nekem nagyon tecc
Ally:ez az utóbbi két kockád nem semmi! Ügyes!
Remélem nincs jogsid!

[Törölve]

Télapó Puttonyos Ódája a Tündérekhez.

Eleinte minden simán ment, az angyalok, a szán, a szarvasok, szóval minden.
Ám úgy fél hat felé valami történt, valami amit, érzek belül, ami elmondaná, hogy..
Szóval az egyik szarvas elvesztette a repülő képességét, és lezuhant.
A csokis tejet magamra öntöttem, mert olyan meglepett voltam a gyönyörtől.
Azonnal telefonáltam, Kaulif-Mendehgolyó törpinek, hogy küldjön gyorsan egy rénszarvast.
Ekkor még hittem Istenben, hittem a palackozott csoki forró meleg simogató alámerülésében.
Nem volt több szabad rénszarvas, a többiek szabadságon voltak Honolulun.
Így abba hagytam a puttonyok kihordását, beültem egy csehóba és berugtam mint egy mikulás.
Szerénke a bukott Kerub, kit állítólag kidobtak a mennyből, egy parázna éjszaka miatt.
Szóval ez nem is lényeg, de meghívott egy Káposztás Whiskis likörre.
Jól éreztem magam vele, elfelejtettem a sok síró gyereket,
a főnökömnél ordibáló felháborodott szülőket, akik a számláikat rázzák.
Hogy hol a csomag hol az ajándék, és különben is hol a mikulás.
Kegyetlen mód nem hatott meg, és a füstös asztalitenisz illatú kocsma fényben, elvegyültem.
Hallgattam Szerénkét, aki nem tudta mihez kezdjen itt a földön.
Volt a puttonyomban, egy pár akciós hulladék film, olyan hosszcombú lányokkal.
Szemembe nézett, és ha nem én lettem volna a télapó, lehet lesmárolom.
Ám idén kegyetlen szakállat formáltak, úgyhogy a nyelvem, ááá szóval nem is mondom el.
Ha ez a szívószál nem volna, a whiskym, talán kárbavészne.
Annyira vadít ez a kis, molett, magas, kis angyali természet, helyett ez a Ribanc.
Kis puttonykánból, raktam neki ki valamit a lábai elé. Nagyon teccet neki.
Nem is akarta elengedni, de én mondtam, hogy ne játsszon vele egész éjjel, mert velem mi lesz.
Megköszönte az ajándékot, ami egy jójóó volt, tudjátok egy jóójóó, olyan amit fel, le kell dobálni.
Én nem is haragudtam volna meg, én nem vagyok olyan, olyan szép éjszakának indult.
De ez a hebrencs , ez a figyelmetlen, rádobta a lábamra. No ez mindennek a teteje. Mübalhé volt, de fájt.
Mikulásokat ne bántsanak, még akkor is ha, egy múlti cégnek dolgoznak, és főnökeik nem a hóba verik kint a ******.
Próbáltam finoman fogalmazni, pedig a mikulásoknak nem is kell erőlködniük. Itt nem!
Kimentem a csehóból, egy oltári nagyot rókáztam az állatkert kerítésénél, mert befért az ujjam.
Még mindig jobb, mint ha a lompossal játszottam volna, azzal játsszon más.
Nem szabad az állatokat simogatni, könyörtelen rettenetes életet élnek a ketrecek között, dec 6.-án is.

Karácsonyi ajándék

Kérded, mit adhatnál nekem,
a szeretet ünnepén... oh, te kegyetlen!
Száz dolog cikázik át agyamon,
ugyan, mit adhatnál te nekem?

Adj nekem egy jáci órát szemed fényéből,
adj egy mosolyt a szádról,
adj egy halk nevetés, tűnő pillanatt,
egy lemorzsolt könycseppet orcádról.

Egy arcodra fagyott vigyort,
egy elmaradt érintést,
egy meg nem halott szót,
egy álom beteljesedését.

Mondanom kéne, de nem szólok,
a ki sem ejett szavakat nem hallhatod,
elhaladsz melettem egy szelíd mosollyal,
s én megint egyedül maradok.

Van még egy szabadversem is. Ezt magamnak írtam. Csak olyan olvassa, aki fekészült a teljesen értelmetlen sorokra, és az érthetetlen tartalomra.

A tudatalattimnak

Először azon gondolkoztam, hogy miért.
Aztán azon, hogy minek.
Végül rájöttem, nem a világ tett gonosszá,
én tettem gonosszá a világot.
Azt mondtam hazug, csaló, áruló,
s csak én vagyok itt szent,
de tudtam, hogy hazudok. Érzetem itt bent.
Végig hazudtam, és ti azt hazudtátok, hogy igaz,
pedig tudtátok, hogy nem.
És ti is mondtátok velem, csaló áruló, gyilkos,
hazudtatok magatoknak, míg el nem hittétek magatok is,
és tovább adtátok. Hát igen, a szólás szabadsága.
És az egész világ rázendített: Hazug, csaló, áruló, gyilkos!
És mindenki a másikra mondta, én rád, te rám.
Mindenki bűnös, és senki sem.
A világ közös megegyezés alapján együtt tette lóvá magát
de nem tudott elvágtatni a saját hazugságai elől.
Most bekucorodtunk a sarokba, és csendesen nyöszörgünk.
Idegösszeroppanást kapunk ettől a gonosz, erőszakos világtól.
Idegösszeroppanást kapunk magunktól, és másra mutogatunk.
Ő a hibás!
Meg ő!
Pedig te is tudod, hogy nem így van.
Végig te voltál a hibás. Végig te keverted itt a dolgokat,
és most hirtelen rájöttél, hogy ez így nem lesz jó.
Sírsz.
Sírj csak.
Holnap majd beveszel egy marék altatót, és meglásd, jobb lesz.
Minden jobb lesz.
Kezdheted elölről, hogy utána majd felköthesd magad.
Megtapsollak a bátorságodért.
Bravó! Csodás előadás!
Bölcsen nyírd ki magad, hogy utána még sz*rabb legyen a világ!
Ügyes vagy. Gratulálok!

Ez olyan szabad verses cucc...

Egy igaz baráthoz

Tudom,hogy velem vagy mindig.
Ha a szívem szakad,
vagy a nevetéstől fulladozom.
Ha megtántorodom te vagy a támasz,
mert te vagy az egyetlen,
az igaz barátom.
Gyerekként egymás kezét fogva
legyőzhetetlenek voltunk,
szabadok és végtelenek.
Örök barátságot ígértünk.Azt,
hogy együtt vénülünk meg.
És bár egyszer eljön értünk az,
kitől a legjobban félünk.
A fekete véres halál
sötét sóhaját ránk osztja majd,
de mi nem veszítjük el egymást,
mert a szívemben az örök trónus tiéd.
Mert te az egyetlen,
az igaz barátom vagy.

[Törölve]

Rogue: én is Téged, még ha ez off is itt
Minc: tetszik a kockád, de ezt mintha már említettem volna. "the grass was greener"-hangulat.

Na, hogy adjunk a nosztalgiának, itt van egy kis Impressziók-repríz, majd még folytatom. Nem kell röhögni, de ezt három hétig írtam...

[61 - kép]
pohárszéleken tört csillagfény
egy nagyon hosszú utazás
a repedező hajnal falai mögött
az örökéjfél viasza csorog

Jac.SZERETLEK.

Wazze JAT ez fejbeb...rúgott! 8O Kismarosi óda 2004... apám borogass

Gandalf: köszi!

Alcar: hm. :up:
Irigykedem.

Képzelet alliterációk

Egy percnyi pillantás
Szép szerető szavak
Egy hosszú hallgatás
Angyal álmot adnak

Csábító csillogás
Szikrázó szemekben
Sorsdöntő suttogás
Kelt vágyat kebledben

Száguldó szívverés
Könnypárás pupillák
Sokszínű szerelem
Játssza a játékát

Hófödte hegyeken
Ellustult lapályon
Regényes réteken
Kérdezve kiáltok

Áttetsző álmaim
Magamra mutatnak
Kezem kis ujjai
Tehozzád tartoznak

Aranyló ajkaddal
Szürkéskék szemeddel
Virágzó vágyadat
Küldöd két kezeddel

2004-12-22

valahol élvezem a felismerést,
hogy csak az kell amit nem kaphatok meg
mert annyian mondták már, és annyiszor
tudtam is- röhej
most meg nézem a füstöt bambán, mélyen beszívom,
érzem az ízét, és vállon veregetem a spicces haverokat
de szar nekem, gondolom-
és eszembe jut mi mást kívánok még..
hehe, közhelyes az egész k.rva élet,
ez is az,
ja, én is leírtam vagy százszor
és most megint, és újra
betemetem a szemgödröt
mert csalfa akarok lenni
meg szerelmes akarok lenni,
hisz ez a trend mindörökké
veszek magamnak ajándékot
karácsony van, oh igen
a szeretet ünnepe- nagy lófaszt
hogy rontsam a közerkölcsöt
mert azt is kell
lázadni
a gond csak az, hogy nem most kellene
meg nem nekem

Jac, a 2. hűde azta.

Tegnap áramszünet volt, és megihletett... de csak szabadvers lett belőle..lehet hogy sz*r..bocsi


Áramszünet

Nem bízunk az EONban
Sem az ÉDÁSZban
Bekapcsol az áram
Világos van
Írhatok
Sötét van
Nem írhatok
Áramszünet van
Gyertyát gyújtunk
A gyertyatartó olyan mint
egy menóra