fbpx
 
 

Vers: Altariello namárie Endorello

Alcarcalimo:
Altariello namárië Endorello

Ai Endórë, Elyë anna Valaron!
Vanima nórë ilyë onnaron!
Sinomë marinyë ter anda lúme
Valinessë ar sárë níressen,
Sintë séressen ar andë ohtassen!
Nan sí autuvanyë Elyë!

Ai Endórë, Elyë laiqua mírë!
Tultanenyë lië atarinyo sina nómenna
Epe silma Isil ortanë ar
Laurëa Anar roitanë i mornë lumbuli
Ar calinantar quantër emmë estelnen!
Nan sí autuvanyë Elyë!

Ai Endórë, Elyë nimbë-antala!
únucumnanya mauyanë inyë auta Valinórë,
Lastanenyë narwa órenya ar i hravani quettar!
Ecénienyë rimbë meldor vanner Mandostenna
Ar lá polnenyë auta asentë!
Nan sí autuvanyë Elyë!

Ai Endórë, Elyë enwina ananta nessa!
Ilya ahyëa ve ahyëalyë yando
Nauvalyë nin voro anvanya, nan
Cénanye hendunyanten ar hláranye lárunyanten
Ya taurenyar lencavë fifírëar.
Nan sí autuvanyë Elyë!

Ai Endórë, Elyë estel i Atanion!
I lúmë lienyo autanë, sí auteanyë mára mesta,
Acárienyë máravë ya carnenyë raicavë,
Ar sí nauvanyë mirima yallumë
Ar polinyë cirë nórenna Valaron.
Nan sí autuvanyë Elyë!

Ai Endórë, Elyë oialë!
I túrë Nenyawa iwilië
Ar cormanya lá polë nuhta i lenca lasselanta,
Órë lienya méra sérë nan
Enyaluvammë elyen voro, Endórë!
Nan sí autuvanyë Elyë!

Ai Endórë, nai quetuvammë Namárië!
Sí cénanyë laiquë taurelyar tellava,
Sí hláranyë lussë aldalyaron i súressë tellava,
Sí autuvanyë, meldonyar ar lienya
Ter anda lúm lá-cenina mérar omentië asinyë.
Nan sí autuvanyë Elyë oialë!
Galadriel búcsúja Középföldétől

Középfölde, Te Valák Ajándéka!
Te csodás földje minden teremtménynek!
Hosszú korok óta élek itt
Boldogságban és keserű könnyek között
Rövid békességben és hosszú háborúkban!
De most itt hagylak Téged.

Középfölde, Te zöld drágakő!
Én vezettem apám népét e földre
Mielőtt az ezüstös Hold felkelt és
Az arany Nap elkergette a sötét árnyakat
És fényük reménnyel töltött el bennünket.
De most itt hagylak Téged.

Középfölde, Te bánatot hozó!
Büszkeségem hagyatta el velem Valinort
Mert tüzes szívemre és az ádáz szavakra hallgattam.
Láttam sok barátot, amint Mandos csarnokába távoztak
És én nem mehettem velük.
De most itt hagylak Téged.

Középfölde, Te öreg és mégis fiatal!
Minden megváltozik, ahogyan Te is változol!
Mindig Te leszel nekem a legszebb, de
Látom a szememmel és hallom a fülemmel, hogy
Erdeim lassan elhervadnak.
De most itt hagylak Téged.

Középfölde, Te Emberek reménysége!
Népem ideje lejárt, minden jót!
Amit elrontottam azt jóvátettem
És most szabad leszek végre
És el tudok utazni a Valák országába.
De most itt hagylak Téged.

Középfölde, Te örök!
Nenya hatalma már elmúlt,
Gyűrűm nem képes visszatartani a lassú lombhullást…
Népem szíve nyugalomra vágyik, de
Emlékezni fogunk Rád mindig, Középfölde!
De most itt hagylak Téged.

Középfölde, búcsúzzunk most hát!
Most látom utoljára zöld erdeidet,
Most hallom utoljára fáid suttogását a szélben
Most elmegyek: barátaim és rég nem látott
Népem találkozni kíván velem.
De most itt hagylak Téged örökre.

Utoljára frissítve: vasárnap, 25 augusztus 2019 11:40

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a lap tetejére