- Hozzászólások: 1266
- Köszönetek: 19
Tolkien Tábor 2014 - Gondor dicsősége
- Metaflora
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
- Miau!
az írórendi bemutató teljes anyaga,
amennyiben valaki készített vagy talált jól sikerült fényképet magáról a bemutatóról, kérjük, jelezze, mert szeretnénk azt is hozzátenni
Valamint, amennyiben bármelyik szerzőnek kifogása van, mert nem megfelelő névvel, vagy nem megfelelő címmel, vagy miért tettük ki az írását egyáltalán, nálam lehet változtatásért reklamálni!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Hiányoznak a tábori csapattársaid? A fotók nem adják vissza eléggé a tábori hangulatot? Szívesen nosztalgiáznál egyet? Gyere el a tábori találkozóra, ahol újra átélheted az eregioni élményeket.
Érdemes időben érkezni, mert a találkozó csapatgyűléssel kezdődik. Szó esik majd a keretjátékról, a tábori eseményekről. Lesz fotóvetítés, közös éneklés, zászlófestés, sőt, a nagy népszerűségre szert tett kilences bajnokai is megmérkőzhetnek egymással.
Friss lendülettel indítjuk el a megújult Tolkien klubot, ami a találkozó záróprogramja lesz társasjátékkal, beszélgetéssel.
A helyszínen lehetőségetek lesz az utólag megrendelt tábori pólók, pulóverek és medál átvételére.
Érkezés fakultatív módon jelmezben, köpenyben.
A rendezvény látogatása ingyenes, de adományokat elfogadunk.
Szívesen látjuk azokat az érdeklődőket is, akik bár táborban nem voltak, de kíváncsiak a találkozóra.
Az esemény házigazdája: bigfoot
A helyszínen ő lesz az, akihez bátran fordulhattok a Klubbal, az egyesülettel és az egyesület rendezvényeivel kapcsolatos kérdéseitekkel.
Időpont:
2014. szeptember 27.
14:00–20:00
Helyszín:
Világcsücsök
Váci út 50. (2-es kapucsengő), Budapest 1132
www.facebook.com/events/721429891228063
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Schreiner János
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK5
- Hozzászólások: 282
- Köszönetek: 9
A legendás lapok képei
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Milendoria
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 900
- Köszönetek: 1
Újra rendelhetőek - korlátozott ideig a táborban látott pulóver és póló-típusok, valamint a medál!
Minden infót megtaláltok a link alatt.
Rendelési határidő: szeptember 14.-e, dél
Véglegesítés: Elutalni az árát a tábori számlaszámra
Átvétel: szeptember 27.-e, tábori utótalálkozó
Rendeléshez katt ide!
In three words I can sum up everything I've learned about life: it goes on.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Níniel-Nienor
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Angwen írta:
Níniel-Nienor írta: Ez itt a reklám helye, az írórendi bemutatón elhangzott dúnföldi mesém következik.
Jaj ez jóóóó lett, már akkor is felfigyeltem rá! Pedig általában a novellafelolvasás rém hálátlan produkciótípus - de ennek annyira tűz mellett előadott régi rege hangulata volt, hogy teljesen jól jött ki így elmondva! (Ez egyébként áll a többi írórendi produkcióra is, nagyon impresszív termést hoztatok össze!)
Víz,ó Víz!Fogadd most magadba Níniel-Nienort,Húrin leányát...a Kétszeres Gyászt,amelyet Morwen hozott a világra!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Schreiner János
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK5
- Hozzászólások: 282
- Köszönetek: 9
A történet Izel szemszögéből, Hanna tollából
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Schreiner János
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK5
- Hozzászólások: 282
- Köszönetek: 9
(Barahir búcsúlevele)
Az ember sosem menekülhet el önmaga elől.Én mégis megpróbáltam.Elmenekültem a hadseregből,elmenekültem Gondorból egészen a Ködhegységig.
Hiába.
Sorsom,végzetem itt is utolért.Nyilvánvalóan azért,mert magamban hordozom.
Méltatlan vagyok a Fehér Fára melyet egyenruhaként viselek.Méltatlan vagyok a kardra melyet hordozok.Méltatlan vagyok Thaliondorra amely polgárai közé fogadott.
Az őrség vezetésére való alkalmatlanságom mindenki előtt ismert.Sem másokon,sem magamon nem tudok uralkodni.Minden perc amelyet itt töltök,káros a Völgyre,a népére,szégyent hoz Gondorra és a családomra.
Úgy döntöttem tehát,hogy elhagyom Thaliondort.Lemondok őrkapitányi,főírnoki posztomról,és elhagyom Zúgóvölgyet.Nem viszek mást magammal,csak a kardomat és elátkozott sorsomat,elmegyek Hadhodrondba,melyet mostanában Moria néven emlegetnek és viadalra hívom Durin Vesztét.Nem táplálok hiú reményeket,de biztos vagyok benne,hogy nagyobb hasznomat veszi így Gondor mintha maradnék.S ha nem is jutnék el addig,nem fognak el élve.
Rokonom,kedvesem nincsen,hiányozni senkinek nem fogok.
Nyugodt szívvel indulok hát el,hogy bűneim legyenek társaim.
Zárom soraimat és indulok.
A valák áldása kísérje utatokat!
Barahir
méltatlan e névre
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Schreiner János
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK5
- Hozzászólások: 282
- Köszönetek: 9
Fantom írta: Hello.
Az eredetmondám nem lett FQ gépére felrakva, úgyhogy gyorsan begépeltem. Remélem azért nagyon sok hibát nem hagytam benne.
Bárhova küldhetitek/linkelhetitek ahova szeretnétek...
Nincs jogosultságod az oldal eléréséhez!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Narbeleth
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
"Törd szét a formát, őrizd a szellemet!"
Avartho i gadw, hebo i faer!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Angwen
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Níniel-Nienor írta: Ez itt a reklám helye, az írórendi bemutatón elhangzott dúnföldi mesém következik.
Jaj ez jóóóó lett, már akkor is felfigyeltem rá! Pedig általában a novellafelolvasás rém hálátlan produkciótípus - de ennek annyira tűz mellett előadott régi rege hangulata volt, hogy teljesen jól jött ki így elmondva! (Ez egyébként áll a többi írórendi produkcióra is, nagyon impresszív termést hoztatok össze!)
"Bízz Istenben, és tartsd szárazon a puskaport!" (Oliver Cromwell)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Níniel-Nienor
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Víz,ó Víz!Fogadd most magadba Níniel-Nienort,Húrin leányát...a Kétszeres Gyászt,amelyet Morwen hozott a világra!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Kincső
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Köszönet a keretjátékos teamnek a világért, amihez kapcsolódik (és ami nélkül alighanem sokkal kevésbé állja meg a helyét) a szöveg, az inspirációért és a konkrét infókért. Daninak pedig, hogy annyit zaklathattam kérdésekkel, meg hogy nézze át, meg az egész rendért. ^.^
És természetesen Szozsinak ajánlom, Deráért
Itt van a "spoiler" gomb alatt hsz-ként (így nyilván nincsenek behúzások), vagy csatolva wordben is, ízlés szerint.
Valami ellenállhatatlanul vonzotta a jövevények tábora felé. Bár fülében csengtek népe szavai arról, hogy Istak-i-gil sápadtsága a halál színe, a völgyben a fehér fás lobogók alatt nyüzsgő emberek élettelinek és vonzónak tűntek – és nem is mind viseltek fehéret. Különös köpenyeket és láncszemes ingeket hordtak, szokatlan házakat építettek maguknak, és alkonyatkor nem búcsúztatták el a napot.
Este lopózott a táborukba, amikor ünnepelni gyűltek össze, és Dera fülének ismeretlenül csengő zenéjük töltötte be a völgyet. Hamar felfedezte az éléskamrát. Mennyi furcsa étel... csak nem baj, ha megkóstol némelyikből egy kicsit? Amit találsz, az a tiéd – így szól az erdő törvénye. Homályosan felrémlett benne, hogy a gyermek viszont nem csenhet szárított gyümölcsöt a család kamrájából – de aztán arra gondolt, hogy ő már felnőtt, akármit is mond Yzel. A gyerekek kicsik, és a kislányokra nem néznek úgy a férfiak, mint rá. Rá úgy néznek, mint például Zumára is – pedig Zumára hiába néznek, megmondta a jövendölés: törzsbelihez nem mehet férjhez.
Erről eszébe jutott a saját jóslata, s hogy elterelje a gondolatait, gyorsan beleharapott az első keze ügyébe kerülő kenyérfélébe. Azt hitte, ez olyasmi, mint az a fehér cipó, amit otthon ünnepen sütnek, de nem az volt, hanem valami finomabb, édes. Az édeskenyeret majszolva nézelődött tovább a kamrában, megszagolgatta a gyümölcsöket, bizalmatlanul méregette a fellógatott száraz húsdarabokat.
Egyszerre lépéseket hallott. Ha elkapják, ki tudja, mi történik – de ha sikerülne elvinnie a sok finomságból valamit, ami csak az övé, és nem érződik rajta Yzel vagy egy másik asszony sajnálatának szaga.... Megragadott egy félig üres krumpliszsákot, és elkezdte beledobálni, amit ért – de főleg édeskenyeret. Majd futva indult kifelé, de elkésett: a közeledő kék köpenyes nő észrevette, és kiáltozni kezdett. Fekete ruhás, fegyveres alakok rohantak elő, körbevették és megragadták. Dera megborzadt – mellükön a halált hozó fehér fát látta. De megértette, hogy valamiféle fejedelem elé viszik, az ítél majd felette. És ilyenkor – legalábbis otthon – könnyű ám elkerülni a büntetést: csak valami olyat kell mondani, amitől megsajnálják.
Amikor megkérdezték, hogy éhes volt-e, már tudta is, hogy mit.
„Nem akartam rosszat, éhezik a törzsem!” Érezte, hogy a szavai nem tökéletesek a közös nyelven, de megértették. A fejedelmük, akit Damrodnak neveztek, dühös volt, de a színes köpenyes törzsek mintha megszánták volna. Már-már remélni kezdett.
De ekkor megjelent a világító szemű lidérc. A lidérc, aki elől menekült – akkor, amikor az történt vele. A lidérc, aki miatt a testvére halott...
Úrrá lett rajta a rettegés. Homályosan fogta csak fel, mi történik körülötte, csak menekülni vágyott, el, el, messze a halott fáktól, messze a lidérctől, haza, a törzséhez.
Nem tehetett azonban semmit. Megláncolták, és azt mondták, így marad, amíg a nap újjá nem születik keleten.
- * -
Ezen az első éjjelen nem hitte volna, hogy másnaptól szabadon járhat-kelhet a jövevények táborában, sőt, barátsággal fogadják. Yzel, Zuma és a sámán érkezése, a csalódás, hogy nem szabadították ki; a sámán korholása, amiért tilalma ellenére elárulta jelenlétüket a völgyben – és vigasztalása, hogy ne féljen, nem lesz baj, a nap vigyáz reá itt is; a szóváltás az őrrel, a támadása miatti ijedelem, a közbelépő vörös köpenyes iránti hála, a zárka magánya – ez a sok érzés és emlék mind ott kavargott a lelkében, de lassan felülírta a következő, szabadon töltött napok sok benyomása. A telepesek barátsággal fordultak felé, érdeklődtek népe szokásai, sőt Dera személye iránt, és még xaclatot is adtak, csak úgy – mintha nem is tudták volna, hogy az istenek eledele milyen értékes. A saját törzse sosem bánt vele ilyen tisztelettel.
És ott volt a sárga ruhás férfi. A jövevények fejedelmének öccse, a nap színeiben, fényes karddal az oldalán, örök mosollyal az arcán. Dera csodálattal nézett fel rá, és észrevette, hogy a férfi – Anardil, ahogy társai hívták – viszonozza pillantásait. Ettől kamaszos félénkség ébredt benne – a dúnföldi férfiak, bár megnézték, sosem közeledtek hozzá komolyan, főleg nem tisztelettel, mint Napruhás –, de ezt a szemérmet hamar legyőzte valamilyen lelke sötétebb zugaiból előtörő vad vágy, hogy megszerezze, sőt ujja köré csavarja a férfit. Dera, amióta emlékezett, vonzódott a gyengékhez, az irányíthatóakhoz, és hallotta, hogy emiatt azt suttogják róla a törzsben: kiszámíthatatlan, veszélyes. Pedig ő csak akart valakit, aki hozzá tartozik. Táncolni kezdett Napruhással, sétált vele, énekelt neki, epedő pillantásokat vetett rá, és Anardil hamarosan hűebben követte, mint annak idején a fejedelem apja Yzelt.
- * -
Az emberek gyakran hitték, hogy Dera nemcsak furcsa, de butácska is. Ő azonban csendben megfigyelt és kihallgatott másokat, és az így megtudottakból sok mindent kikövetkeztetett. Erre szüksége is volt, mert törzsének tagja ritkán avatták be szemtől szembe a dolgaikba.
Most is hamar rájött, hogy az idegenek nemcsak kereskedni és földet hódítani jöttek, hanem – titokban – keresnek is valamit. És mi mást kereshetne erre bárki, mint a szentélyt, és azt, amit benne őriznek? A szentélyt, amely Dera számára is sorsfordító hely volt. Elkezdett hát mesélni róla, ezt-azt, hol ennek, hol annak. Úgy szőtte a szavait, mintha csak azért beszélne a helyről, mert számára szörnyű és fontos, hogy ne sejtsék, milyen sokat tud. Lelkének egyik fele rettegett és borzadt, ahányszor a szentélyre gondolt, bár nem tudta pontosan felidézni, mi történt ott vele. Csak azt tudta, azelőtt nem volt furcsább, mint a többi gyerek – és azelőtt volt testvére is, akit szeretett. Azonban mintha valami nála hatalmasabb erő lökte volna ki belőle a szavakat, amely legyőzte viszolygását, és szinte élvezettel beszélt a szentélyről – szemében ilyenkor különös tűz égett. Ha a sámán tudta volna, mit tesz, biztosan nem engedi többet a jövevények közé.
- * -
Végre eljött a nap, amikor munkájának gyümölcse beérett: a köpenyesek kivonultak a szentélyhez, és erőt és cselt ügyesen párosítva megszerezték a benne őrzött kardot. Dera úgy érezte, mintha köd szállna fel elméjéről: a fegyvernek, amelynek sötét ereje életének nagy részében uralta őt, új gazdája lett – Dera végre szabad. Még a sámán haragja sem számít, őt most már Anardil védi meg.
- * -
Másnap azonban minden összekavarodott. A sámán háborúval, sőt Észak Fekete Királya bevonásával fenyegetőzve visszakövetelte a kardot, és a jövevények, akik már látták a fegyver hatását Damrodon, hajlottak rá, hogy megegyezzenek vele. Dera megijedt – mi lesz vele, ha ismét gazdáját veszti a kard? Nem akart újra a megtűrt, furcsa lánnyá válni. A kardnak gazdára van szüksége.
- * -
A kardnak gazdára van szüksége. Nem szabad visszaadni. A kardnak erős gazda kell. Damrod nem jó gazda. Damrod csak árulással tudta megszerezni a kardot, Damrod gyenge. A sámán is gyenge. Anardil erős. A kardnak erős gazda kell. Nem szabad visszaadni, a szentély nem jó hely. A kardnak gazdára van szüksége. A kardnak Anardilra van szüksége.
- * -
Mentsd meg a bátyádat, Anardil, vedd el a kardot tőle, hiszen nem önmaga, amióta nála van. Te erős vagy, tedd meg, szabadítsd meg, szüksége van rád. Csak te tudod megtenni, te vagy a testvére. Fogd a kardot, és gyere velem.
- * -
Az erdő közepén ébredt, magányosan, ruháján vérfoltok. Nem tudta, hogyan került ide, elméjében csak lassanként merültek fel az előző nap emlékei. A kard, Anardil, a menekülés. A férfin eluralkodó vívódás, már-már őrület. Az elválás.
Ahogy apránként felfogta a saját szerepét a történtekben, a földre roskadt, és hangtalanul, hajladozva zokogni kezdett. Nem tudta volna megmondani, hogy mi fájt jobban – az, hogy megértette: nem szabadult meg a kard erejétől, épp ellenkezőleg; vagy az, hogy a fegyver hatalmának áldozatává tette az egyetlen embert, akihez ragaszkodott, és aki hitt őbenne.
- * -
Egyedül maradt az egész világon, Anardil meggyűlölte, és ezért csak magát okolhatta.
- * -
Nem. Nem ő tehetett róla. Ő nem tehetett semmiről, ő csak áldozat volt. A sámán, a sámán az oka mindennek – ő nem őrizte jól a szentélyt, se most, se régen: Derának sosem szabadott volna bejutnia. Dera egészséges maradhatott volna, a húga élhetett volna. A sámán az oka, a sámán vette el Dera ép elméjét, Dera testvérét, a sámán vette el Derától Anardilt! Vesznie kell! Vesznie kell!
- * -
Gilraen! Hol vagy, Gilraen? Tudod, hogyan halt meg a kedvesed? Tudod, ki a gyilkosa? A sámán, a sámán mérgezte meg, nem igazságos harc volt, a sebébe halt bele. Tessék, most már tudod, ki ölte meg a kedvesed!
- * -
Rohanj csak, Gilraen, fuss, és tedd, amit tenned kell.
- * -
Csak nézte, nézte az ég felé szálló szikrákat. A máglya pattogásának hangja összevegyült a törzsbeli asszonyok siratóénekével. A lángokkal szállt a nap felé a sámán lelke. A sámáné, aki értelmetlenül halt meg. A sámáné, aki pótolhatatlan veszteség a törzsnek. A sámáné, aki magát Derát annyit védte, óvta, aki gyógyítani próbálta, aki mindvégig felelősséget vállalt érte.
A sámáné, akinek a halálát ő okozta.
Addig állt ott, míg arcára rá nem dermedtek csorgó könnyei, és lelkét lassan ki nem töltötte a soha többé el nem múló, tátongó üresség.
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Metaflora
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
- Miau!
- Hozzászólások: 1266
- Köszönetek: 19
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sil
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
- Hozzászólások: 8428
- Köszönetek: 4
Noldor, blood is on your hands
Tears unnumbered
You will shed and dwell in pain
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Niphredil
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK1
- Hozzászólások: 6
- Köszönetek: 0
MINDENKINEK MINDENT NAGYON KÖSZÖNÖK!!!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Vérfarkas
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK1
- "Vannak boldog könnyek, fájó mosolyok, mindig lesz
- Hozzászólások: 4
- Köszönetek: 0
Kiss Lili
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Angwen
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Vérfarkas írta: Itt nekem mindenki olyan mintha a testvérem lenne :')
Damrod is ezt mondta... (Mielőtt az öccsét halálra ítélte.)
Komolyra fordítva a szót: <3!
"Bízz Istenben, és tartsd szárazon a puskaport!" (Oliver Cromwell)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Vérfarkas
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK1
- "Vannak boldog könnyek, fájó mosolyok, mindig lesz
- Hozzászólások: 4
- Köszönetek: 0
Kiss Lili
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Vérfarkas
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK1
- "Vannak boldog könnyek, fájó mosolyok, mindig lesz
- Hozzászólások: 4
- Köszönetek: 0
Kiss Lili
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Schreiner János
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK5
- Hozzászólások: 282
- Köszönetek: 9
Kicsi gondori akar örök tábor!Alyr Arkhon írta: Mivel már többektől hallottam (csak ma: Mírrand és Lacika), hogy csináljuk meg, íme, ezt emlegették.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dodiee
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- We're under the same sky
- Hozzászólások: 2797
- Köszönetek: 7
De gomblukunkat mégis egymás hiánya lakja,
és elválásaink megannyi kis patakja
a visszaérkezés tavába fut be, lásd.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sil
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
- Hozzászólások: 8428
- Köszönetek: 4
Nem lehet látni kívülről...Dodiee írta: Na, ITT vannak az én képeim is, ha így nem lehet látni szóljatok és meghekkelem valahogy )
Noldor, blood is on your hands
Tears unnumbered
You will shed and dwell in pain
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dodiee
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- We're under the same sky
- Hozzászólások: 2797
- Köszönetek: 7
De gomblukunkat mégis egymás hiánya lakja,
és elválásaink megannyi kis patakja
a visszaérkezés tavába fut be, lásd.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- kriszana
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- A válasz az, hogy talán. És ez végleges.
- Hozzászólások: 1796
- Köszönetek: 0
"There is only one journey. Going inside yourself." (Rainer Maria Rilke)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Snufi
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- meow
"Well, I'm back."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- kriszana
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- A válasz az, hogy talán. És ez végleges.
- Hozzászólások: 1796
- Köszönetek: 0
"There is only one journey. Going inside yourself." (Rainer Maria Rilke)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alyr Arkhon
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Tulajdonképpen az alapelv tartalmazza is a véleményemet az idei táborról. (nem, nem a gyilkosságos rész)
Ez a bővített változat, még több leírással és bennük rettentő sok szóismétléssel. (csak ahogy az imént megnyitottam, az első két mondatból kettőt irtottam ki, a továbbiakba bele se merek gondolni.)
"Eala Earendel engla beorhtast
ofer middangeard monnum sended"
/Cynewulf/
"Nem táncol többé pázsiton
Aranyerdőben tündelány"
/SÚ/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Mírrand / Verinen Enkeli
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Először is: köszönöm szépen az MTT-nek, amiért ilyen fantasztikusak, a táborszervezőknek hogy megszervezték ezt a fenomenális tábort - és nem utolsó sorban azt, hogy ott lehettem. Nem kis dolog ez nekem, lévén az elmúlt 4 tábort sajnos ki kellett hagynom - most viszont méltó módon ünnepelhettem az első táborom 10. évfordulóját. KÖSZÖNÖM, hogy ott lehettem!!!!!!!!!!
A helyszín hihetetlen volt, még az utolsó reggelre sem tudtam megszokni, hogy reggeli közben a Penge teraszáról a szomszédos domb fenyőfával borított oldalát bámuljam. Olyan kincs volt ez a gyönyörű környezet, aminek értékét csak akkor érzi igazán az ember, amikor ott van, és a saját szemével látja - majd hazaérve hiányolja. Hiányozni fog, ahogyan az is, hogy a reggeli kávémat úgy kortyolhattam, hogy közben láthattam, amint a csúcs fölött az erdőn át kel fel a nap. A nulladik napon, mikor felkötöttem a Pengénél a függőágyamat, egy órán keresztül csak néztem a kilátást, és igyekeztem minden facsúcsot megjegyezni, mert tudtam, hogy ez már a hazaérkezésem pillanatában hihetetlenül fog hiányozni. Jövőre is oda menjünk!!!
Köszönöm a Kalandozó Rend vezetőjének, Márknak, valamint Felagundnak, amiért ilyen frenetikus programokat és kihívásokat találtak ki nekünk - és ezzel a nyári szünet közepén is adtak nekem némi pót-kaszi edzést Köszönöm a rendem tagjainak hogy ilyen királyok voltak, az elismeréseket, és azt, hogy hagyták, hogy néha pattogjak és osszam az okosságokat Királyok voltunk a jégesős ereszkedésnél, és külön királyság volt újfent tágítani a komfortzónámon, és kicsit megint átmenni vad túlélőbe. Mikor az ember alulról biztosítja egy társát a 16 méteres kötél alján, a szakadó esőben csak úgy ömlik rá az agyagos domboldal, majd hirtelen üveggolyó méretű vad jégeső teszi próbára a kitartását, hogy ne hagyja szem elől és biztosítás nélkül a másikat, akkor sem, ha olyan fájdalmakat okoz az arcába csapódó jég, hogy másnap is még nyoma van... az valami hihetetlen jó érzés! És büszkék lehetünk magunkra, amiért a végsőkig küzdöttünk, és nem adtuk fel az első akadálynál. Minden rendtagomnak; ha vala nehézségekbe ütköztök, gondoljatok csak az esőerdői hangulatra, a saját bátorságotokra, kitartásotokra - és rám, amint a 4 méteres zúgásom után nyakig sárosan és tüskék által szétszaggatott lábszárral is vigyorogva ordítom a szakadó jégesőben és nyakig sárban rohanva, "utána közös fotó a legkirályabb rendről!!!"
Szerintem nem hogy soha, de életemben összesen nem volt annyi lila foltom és zúzódásom, mint amennyit a tábor végére begyűjtöttem. Minden egyes sebemet imádom, és majd megsiratom őket, ha már begyógyultak.
Kiegészítésként nagyon köszönöm Csaszinak (és természetesen Márknak) a mestervizsgámhoz nyújtott segítségét - nélkületek nem lehetnék most mester ^_^
Szobatársak, jajj! Nagyon fognak hiányozni a lakótársaim - mind a 11-en - akikkel együtt szuszogtam, akikkel elalvás előtt és szieszta alatt jókat beszélgethettem, együtt kerestük a káoszban a ruháinkat, és akikhez ezáltal közelebb kerülhettem. 5-10 év ismeretség után sem késő valakit jobban megismerni - és külön öröm új emberekkel így megismerkedni
Köszönöm Anikó néninek és a konyhai csajoknak, amiért ilyen jól tartottak minket (nomnomnom!), és amiért a konyhai munka is élvezhető volt Végül csak másfél-két kilót híztam ez alatt a közel két hét alatt
Köszönöm a dohányzó rend minden tagjának (a nem dohányosoknak is) amiért mindig jó társaságot nyújtottak - és esetenként megdobtak egy normál cigivel, amikor túl fáradt voltam tekerni magamnak. Pacsi a ninja kószáknak, és halál a mozgásérzékelős lámpára! A Yolo-méter utolsó napi állásáról pedig remélem, valaki készített képet - szerintem kifolyt a sok fém a végén
Yolo Sapience!!!
A tábor közepén ébredtem rá, hogy azok az emberek, akikkel a korábbi táborokban együtt mozogtam (kajálni, dohányozni, privizni, bármit csinálni) szinte egytől egyig itthon maradtak - kivétel az imádott Fq-t, akivel már sokadik közös szobánkat koptattuk. Chill, és sparkling, Fox! Viszont éppen ezért az eddiginél is sokkal nyitottabb voltam a társaságra, és sokkal több új ismeretségre tettem szert, mint az utolsó táboraimban. Olyanokkal töltöttem ezeket az időket, akiket korábban alig, vagy egyáltalán nem ismertem. Ezúton is örülök, hogy megismerhettelek benneteket - a teljesség igénye nélkül pl. Réka, Ildi, Csaszi, Boti, Sonja, és még sokan mások. Lávsi szercsi! (És ami a gabona szörp kortyolását követi, hell yeah! Csaj kórus XD )
Köszönöm Alyrnak, amiért elhozta a kedvemért a sai-kat hogy gyakorolhassak, amiért hazafelé jó társaságot nyújtott a kocsiban, amiért segített a csomagjaimmal, és amiért olyan, amilyen ^_^ Nyuff, ölelés ^_^
A hadijáték bitang jó volt, ÉLJENEK A DÚNFÖLDIEK!!! Lehetne máskor is játszani ilyet, fosztanám a szalagokat XD
Harmadik nap után már nem is hiányzott a Facebook - lévén a völgyben retroisztikus hangulatot idézően égnek emelt okostelefonokkal rohangászó emberek minden igyekezete ellenére sem lehetett sok internetet kicsipkedni az éterből. Most meg mire kinyitottam a gépet, már tucat új ismerőst kellett visszaigazolnom Hogy mik történtek a nagyvilágban 12 napig... nem tudom, és most még nem is nagyon érdekel Tök fura - mivel dolgozó táborozó voltam, ezért nem volt csapatom, így a többiekhez képest én mindig kicsit elveszettebb voltam (nulla infó, minimál keretjáték, nulla népi identitás, minimál fix közösség). De valahogyan úgy adódott, hogy a legtöbb ember, akikkel főleg együtt lógtam szabadidőben, azok elég nagy részben Minis Tiriccsiek voltak - a végén már az asztalukhoz is odapofátlankodtam - és majdnem az összes bejelölés azoktól a tiriccsiektől volt, akik még nem voltak FB ismerőseim. Hála, amiért néha megvakargattátok ennek a kóbor macskának a fülét ^_^
Hazafelé a városba érve szokásosan nagyon furán éreztem magam. Egy magányos középföldei vándor egy másik bolygón. Ahogyan az lenni szokott, rögtön el is kezdett tréfát űzni velem az agyam. Mivel a táborban megszoktam, hogy ugyanazt a 130-140 embert látom, rögtön automatikusan megpróbálta az agyam kikeresni a memóriából, hogy ki is az, akit éppen látok. Így történt, hogy a kocsim ház előtti leállításáig láttam egy majdnem-Kriszanát, egy majdnem-Ildit, egy majdnem-Szozsit, egy majdnem-Gergőt, és két srácot, akik olyan új tagokra emlékeztettek, akiknek sajnos nem tudtam megjegyezni a nevét (tök jó, hogy ennyi új ember van ^_^ ).
Furcsa lesz egyedül és csendben elaludni, reggel nem lábujjhegyen felkelni, zuhanyzáshz nem kozmetikai csomaggal indulni, kajához nem zsákban vinni az étkészletet - ha már itt tartunk, újra magamra főzni! - és úgy általában minden. Hiányozni fog a dohányzó rend, hogy soha nem hagytatok unatkozni, hogy mindig találtam valakit, ha társaságra vágytam, hogy meghallgattatok mikor az alváshiány miatt kibukott az előre kalkulált kiborulásom, hogy ajnároztatok, hogy megölelgettetek, hogy a szar poénjaimon is nevettetek, hogy csencselhettünk, és hogy minden hülyeségeimmel és lehetetlen személyiségem ellenére is elfogadtok. Hiányozni fog, hogy együtt lehettünk ébredéstől elalvásig önmagunk; szabadok, vadak és zseniálisak. Ez holnap reggeltől a nap minden percében hiányozni fog. De amíg le nem foszlik a csuklómról a nem-Damrod fonal, addig minden nap eszembe fog róla jutni, mihez is legyek hű. Önmagamhoz, hozzátok, magunkhoz. És büszke vagyok rá, hogy különc vagyok! Büszke vagyok arra, hogy vannak más különcök, akikkel együtt sokkal többek és jobbak lehetünk, mit bárki más. Ilyenkor újra szerelmes vagyok az MTT-be, és úgy érzem, pár társaságon kívüli emberen kívül senki és semmi másra nincs szükségem. Persze az Örök Tábor sem lenne tökéletes utópia - és valószínűleg ha létrehoznánk az autonóm MTT falut, pár hónap után a saját farkunkat kergetnénk, a főtér tele lenne kalodába zárt tagokkal, és egy halom jelmezes járná a környező erdőket, hogy minden eltévedt külsőst lenyilazzanak
Katartikus volt a záróbuli, nem is tudom, hány éve nem táncoltam és ugráltam (és szörpöltem) ennyit. Olyan izomláz van a vádlimban, hogy alig bírok normálisan járni És persze marhára kialvatlan vagyok, no meg megviselt (tudom, aki éjjel legény...), és az indulás előtti utolsó óráig azért fohászkodtam a teremtőhöz, hogy öljön vagy gyógyítson. De nem bánom, bitang jó buli volt
Lol volt hazaúton a konvojjal a benzinkúton két másik kocsinyi mtt-s néppel találkozni, és még spontánban egy utolsót kávézni velük. Még kaphattam pár utolsó pillanatot velük. Menyire nem akartam beszállni a kocsiba! Végül mikor pesten Alyr-t kitettem a Nyugatinál, és kiosztottam az utolsó ölelésemet, kijelentettem; most van vége az idei MTT tábornak.
Mikor 5 éve az utolsó táborom végén zárták a keretjátékot, perceken át sírtam, és nem tudtam abbahagyni. Mintha éreztem volna, hogy hosszú időre kiszakadok ebből a csodából. De most visszakaptam - és most nem sírtam. Még egyszer nem fogom messzire engedni az MTT-t.
Azt hiszem, ideje lassan zárni soraimat- bár még ezer meg száz gondolat kergetőzik a fejemben. Még mindig nem tudom elhinni, hogy vége. Folyamatosan az emberek arcai, jelmezei, hangjai jutnak eszembe. A tábor második felében vettem észre olvasás közben, hogy a regényemben a karakterek szövegét elkezdtem MTT-s emberek hangján hallani a fejemben. Hiányozni fognak ezek az arcok és hangok - veletek keltem, zuhanyoztam, ettem, futottam, kardoztam, vitatkoztam, énekeltem, dohányoztam, szörpöztem, cipekedtem, táncoltam, harcoltam, nevettem, áztam, dolgoztam, osztozkodtam, viccelődtem, ölelkeztem, izzadtam, féltem, sírtam, pletykáltam, és minden ezekkel teli csodás nap végén veletek tértem nyugovóra - hogy aztán veletek is álmodhassak. 12 napig ti voltatok az életem - és ez volt az elmúlt időszakom legcsodásabb 12 napja. Köszönöm, hogy mind a részei voltatok - és hogy én is a részese lehettem!
Ami pedig a záró szavakat illeti;
Yolo Sapience, jégeső, szeder, kard, mestervizsga, májas kőrözött, esős túra, kevert víz, baba rend, ereszkedés, átemelés, lila folt, záróbuli, dúlföldiek, kapitány, vizes túracipő, második generációs rambina szekció, étkészlet, ork vs. Lúthien, agyag, mennydörgés, tigriskarom, gumicsizma, zászlók, kavics, lavór, Yolo-méter, ennyike', keretjáték, kiképzőtér, és repeta. Mind ebből kérnék repetát!
Köszönöm, szeretlek benneteket, és már most hiányoztok <3 Thaliondor örök emlék marad!
"Alarms will ring for eternity
The waves will break every chain on me"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- kriszana
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- A válasz az, hogy talán. És ez végleges.
- Hozzászólások: 1796
- Köszönetek: 0
Szép hosszú élménybeszámoló tehát nem lesz. (úgyis csak a szervezők járnak ide )
Jó volt.
Jó, hogy ott voltatok.
Mindenkinek köszi, aki bármit is hozzátett.
Sok szerencsét a jövő évi szervezői csapatnak.
Képek.
Zúgóvölgyi szép napok
"There is only one journey. Going inside yourself." (Rainer Maria Rilke)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Metaflora
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
- Miau!
- Hozzászólások: 1266
- Köszönetek: 19
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!