Húrin gyermekei (The Children of Húrin)

Belnis írta: Sziasztok!

Szerintetek melyiket érdemes előbb elolvasni: a Szilmarilokat vagy a Húrin gyermekeit ? Még egyiket sem olvastam és nem tudom eldönteni melyiket vegyem meg. A Húrin gyermekeiben vannak tündék?

Nyomokban tündéket is tartalmaz...

Sziasztok!

Szerintetek melyiket érdemes előbb elolvasni: a Szilmarilokat vagy a Húrin gyermekeit ? Még egyiket sem olvastam és nem tudom eldönteni melyiket vegyem meg. A Húrin gyermekeiben vannak tündék?

Felagund írta: Hátőőő...

Több mint három és fél éve...

Jézus...

Hiába no Felagund öregszik

Hátőőő...

Több mint három és fél éve...

Jézus...

Jééé, valaki felrakta? (ez ugyanis az én fordításom )

De a dolog nem ebből, hanem az ezt követő Tale of Adanelből derül ki, mai nálam már három éve a "ha lesz időm rá, lefordítom" kategóriában van

Az Athrabeth-ből pedig egyértelműen kiderül, hogy Morgoth bizony megtalálta és megrontotta az embereket szinte rögtön felébredésük után, tehát ez nem véleményes dolog

(jó, tudom, hogy nem elegáns magyarul meg nem jelent forrásra hivatkozni, de akkor is :tongue:)

Szerintem alapvetően másként látjuk Arda embereit.(Ami nem baj!)Ez is azt bizonyítja, hogy Tolkien milyen jó író.Mert neked ezt jelenti, nekem meg azt.Jó kis eszmecsere volt.

Orome írta: De az embereket nem Melkor teremtette...Az biztos,hogy sokakat megrontott de nem mindenkit.

Ardát se (csak) ő teremtette, mégis megrontotta rendesen...

Még a valák előtt találta meg az embereket, és felteszem mindent elkövetett, hogy megrontsa őket...

De az embereket nem Melkor teremtette...Az biztos,hogy sokakat megrontott de nem mindenkit.

Ez a szabad akarat dolog Tolkiennál (-nél? ) nem egészen így működik.
Rengeteg olyan embercsoport volt (sőt, szinte gyakorlatilag az összes), akiket Morgoth már a felébredésükkor megrontott, és ezt egyesek kétségbeesetten próbálják lerázni magukról...

Az embernek van szabad akarata.Ezt Melkor sem veheti el.Tőled is függ mit teszel.

Orome írta: Miért van rossz és szenvedés?Nem csak Melkor miatt...

De, csak miatta...

Nekem is nagyon tetszett a könyv.De nagyon SÖTÉT.Engem a görög drámákra emlékeztet.És Jób könyvére.

Miért van rossz és szenvedés?Nem csak Melkor miatt...

Nekem nagyon tetszett ez a könyv...bár sajnos szomorú történet volt...de mégis tetszett

Találó lett ez az ismertetés is.

Egy átok regéje
J. R. R. Tolkien: Húrin gyermekei

Az első világháború égen-földön dúló pokoli öldöklésében egy ifjú, frissen nősült brit alhadnagy is részt vett, ám számos jó barátjával ellentétben túlélte a csatát, és egy betegségnek köszönhetően hazakerülhetett.
Az 1892-es születésű John Ronald Reuel Tolkien írásművészetét nagyban befolyásolta a háború; Tolkien, mondják, " a képzelet segítségével próbált elmenekülni a gyárak, gépek, fegyverek, és bombák huszadik századából"". E kijelentés igazságtartalmát most nem firtatva, annyit megállapíthatunk, hogy az addig régi angol irodalmat és nyelvészetet tanulmányozó tudós egy önálló, fikciós - egy sajátos középkorban játszódó - elbeszéléscsokor írásába kezdett. "Az elveszett mesék könyvét - magyarázza legkisebb fia, Christopher Tolkien, a hagyaték gondozója, Tolkien kiadatlan műveinek összeállítója - az apám 1916-17-ben kezdte, az I. világháború idején, huszonöt évesen, és pár év múlva félbe is hagyta." Az elbeszélés szelleme mégis ekkor szabadult el/fel benne: "innen indul Valinor és Középfölde históriája, innen bontakozik, teljesül ki aztán a mese", mely mára a világ legnagyobb bestsellerei ranglistáján a harmadik helyen található (a Biblia és a Harry Potter után), s melynek filmadaptációja minden addigi rekordot megdöntött. (A harmadik rész, A király visszatér tizenegy Oscar-díjat kapott.) A korai mesék még kísérleti művek voltak, szerzőjük ütött-kopott füzetek tucatjaiba jegyezte le őket. A történetek az idők során egy kitalált, sok ezer éven át hömpölygő, "történelem előtti" és alatti eseménysor részei lettek: hol hosszú költeményekként, hol pedig pipafüstbe burkolózó kedélyes mesékként.
A most megjelent Húrin gyermekei alaptörténete is ekkor keletkezett, de Tolkien még jóval A Gyűrűk Ura befejezése után (1949) is újra átírta-átdolgozta, tovább bonyolította és finomította a cselekményt, és a jellemeket, anélkül, hogy munkája végére ért volna. A szövegváltozatok, kéziratok tömkelegéből Christopher Tolkien szerkesztett egybefüggő elbeszélést, "mindenfajta szerkesztői kitaláció nélkül". És bár a rajongók A szilmarilokból már régóta tisztában lehettek Túrin Turambar nyomasztó élettörténetével, most mégis jó érzés kézben tartani a 2006-os angol kiadás magyar változatát.
A szilmarilok, amelybe a Húrin gyermekei története is illeszkedik, A Gyűrűk Ura mitológiája és történelemkönyve, a tündék és emberek gonosz ellen vívott végtelen háborújának krónikája. "A Gyűrűk Ura trilógia kora előtt mintegy hatezer évvel játszódó cselekmény végtelenül tragikus, távol áll tőle a humor, és az emberek, hobbitok, tündék koránál még távolabbi, ködbe vesző világot ír le" - jellemezte a Húrin gyermekeit a kötet fordítója, Gálvölgyi Judit. A sötét úr, Morgoth (akinek A Gyűrűk Ura főellensége, Szauron csupán egy szolgálója) gonoszsága emésztő, gyűlölete és hatalomimádata nem ismer mértéket, igaz, félni és megrettenni is képes, de talán csak azért, hogy aztán még ádázabbul pusztítsa el ellenfeleit: háború háborút követ, tündék és emberek ezrei esnek el a csatamezőkön, s a végzet és a remény párharcában nem kétséges a végkimenetel.
A sok-sok vereség és hiábavaló diadal a Húrin gyermekeiben egy család életéb keresztül mutatkozik meg: a családfő, a háborúkon nevelkedett, büszke és rendíthetetlen Húrin szembeszegül a sötét úr akaratával, aki ezért a legsúlyosabb átokkal: szeretteinek balsorsával sújtja, melynek kibontakozását ráadásul végig is kell néznie. Húrin és mi, olvasók ezek után már csak tehetetlenül nézhetjük, amint fia, a zárkózott és szenvedélyes, büszke és sértődékeny dúvad, Túrin Turambar oldalról oldalra küzd az átok és az egyre gonoszabbá váló világ ellen, s oldalról oldalra elbukik, magával rántva a pusztulásba mindazokat, akik szeretik. Túrin alakja némiképp A Gyűrűk Ura Boromirjára emlékeztetheti az olvasót, de a tájékozottabbak a finn Kalevala Kullervo nevű hősét ismerhetik fel benne (Tolkien bevallottan innen vette a históriát): mindkét hős számkivetett és gyűlölettel teli, abszolút öntörvényű és kiismerhetetlen, egyszerre taszító és szerethető, és egyikőjük sem képes végül megbocsátani saját magának.
A háború gyermekeinek története nem könnyed mese, még csak nem is félelmes, ám végül boldogságba torkolló kalandregény, hanem zord levegőjű, éles és sötét végzet-regény, egy shakespeare-i dráma, amelyet befejezve elég nehéz megszólalni.

/Írta: Domokos Áron; Alexandra Könyvjelző 2008-szeptember/

Ankalimon írta: Ez szép és korrekt.

Az ám. Szép volt a Hammertől

Az új, októberi Hammer magazin számában az alábbi véleménynyílvánítás jelent meg a műről:

Húrin Gyermekei

Ajándék ennyi idővel az író halála után is új írást kapni tőle, ráadásul Alan Lee csodálatos illusztrációival, ugyanakkor az elmesélt történet már ismerős korábbi művekből (Szilmarilok, Elveszett Mesék Könyve, A Gyűrű Keresése), mégha azokban rövidebb formában is jelent meg.
A Húrin Gyermekei eseményei jóval (kb. 6 ezer évvel) A Gyűrűk Ura történései elött, még az Óidőkben zajlottak.
Középfölde olyan részein játszódik, amiket később ellepett a tenger.
Címszereplői emberek: Húri volt az a nemes lelkű úr a fajából, aki dacolni merészelt a Melkorból Morgoth-á lett főgonosszal. "Cserébe" Morgoth megátkozta Húrin minden nemzetségét, így veszi kezdetét Tolkien minden története közül az egyik legkomorabb, legsötétebb.
Húrin fia, Túrin a főszereplő, aki nagy harcossá nevelkedik az egyik tündekirály udvarában. Ám kicsi korától árnyék ül rajta, s hozzá igen konok ember, akinek büszkesége önmagában is épp elég bajt okozna.
Az átok azonban megfogan, és az olvasó nem győz szörnyülködni mindazon tragédián, gonoszságon, bánaton és veszteségen, ami Túrinnal és szeretteivel (ill. általa is) megesik. Bármit tesz is, a végzetét nem kerülheti el.
Jó szívvel csak a tolkieni világ igazi híveinek tudom ajánlani e könyvet. Ők értékelni fogják az emelkedett, archaikus nyelvezetet, a borongós atmoszférát, és a görög tragédiákat ill. germán és kelta mítoszokat idéző, végtelenül szomorú legendát. És ők jól viselik majd a töméntelen mennyiségű nevet és helyet, amiket a könyvben található családfák és tékép nélkül elég nehéz volna követni..."
by Uzseka Norbert

Ankalimon írta: Helyes...

Ennek az újságnak nincs internetes kiadása?

Van a cikkben elektronikus kontakt? (pl.: e-mail)?

E-mail cím se a cikknél, se az újságban nem találtam. Internetes kiadásról nem hallottam még, pedig már lassan két éve jár nekem a kiadvány. 8O

Ankalimon írta: Mit írnak róla?

Nos, egy, egy oldalas cikk "Egy átok regéje" címmel. Domokos Áron írásában. Az egész cikk azt taglalja, hogy miről szól a mű. Leírja a hátterét, illetve a keletkezésének a körülményeit. Mikor játszódik? Minek az előzménye? Kiről szól? stb...
De ha gondoljátok bepötyögöm, és ki lehet tenni cikknek.