Tolkien tanulmányok
De az a gyanúm, hogy nem erre voltál kíváncsi, még ha kérdésed erre vonatkozott is...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Tolkien kutatók figyelmébe különösen:"Undergraduates, postgraduates and early career researchers are particularly invited to apply for
the Christine Davidson Memorial Lecture bursary. This prize will enable the award-holder to
attend the full conference and deliver a lecture about his or her research in any field of Tolkien studies.
Research presentations in non-traditional formats will also be considered."
"A foolish consistency is the hobgoblin of little minds." (Emerson)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Kincső (Thilanna) írta: hali,
nemtom mennyien nézik ezt a topikot, de az lenne a kérdésem, hogy van-e valaki, ill. tudtok-e valakiről közülünk, aki foglalkozott komolyabban a "dalok/versek Tolkien műveiben" témával? hiányzik az egyetemi jellegű anyaggyűjtős-témaszűkítős-megírós kutakodás, és gondoltam foglalkoznék valami tolkienival
szóval ha van ilyen magyar nyelvű cikk/dolgozat/előadásvázlat valakinél, azt szeretném elkérni (kincso89 gmail), természetesen ha idézem, akkor hivatkozni fogom.
ha magyar nyelvű nincs, de tudtok angol nyelvű tanulmányt/akármit a témában, azt is köszönettel veszem
Köszi előre is!
Szofi? Ő valamikor tartott előadást erről.
"ó, én vad atyámfiai, nem fog átok: elmegyek én tihozzátok"
"Gyere ide, ne félj! Biztonságban vagy a biztonságban lévők között!"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
nemtom mennyien nézik ezt a topikot, de az lenne a kérdésem, hogy van-e valaki, ill. tudtok-e valakiről közülünk, aki foglalkozott komolyabban a "dalok/versek Tolkien műveiben" témával? hiányzik az egyetemi jellegű anyaggyűjtős-témaszűkítős-megírós kutakodás, és gondoltam foglalkoznék valami tolkienival
persze az nem biztos, h. végül lesz időm-energiám befejezni, de legalább belevágnék.szóval ha van ilyen magyar nyelvű cikk/dolgozat/előadásvázlat valakinél, azt szeretném elkérni (kincso89 gmail), természetesen ha idézem, akkor hivatkozni fogom.
ha magyar nyelvű nincs, de tudtok angol nyelvű tanulmányt/akármit a témában, azt is köszönettel veszem
(meg egyéb nyelven is, csak ahhoz fordítási segítség kell majd...)Köszi előre is!
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Érdekes, ahogy az ember így bekukkanthat Tokien alkotóműhelyébe... valóban a "kell" szó talán kicsit erős oda: írhattam volna így is: "a GyU kapcsán megváltozott"...
Üdv,
a Macskaherceg
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Gandalf írta: Teljesen korrektül körbejártad a kérdést.
Amúgy nem négy, hanem jóval több kor is van Középföldén, mi például éppen a Hetedkorban élünk a fikció szerint.
Köszönöm!A "Hobbit" kapcsán jutott eszembe egy különösen merész filológiai játéka: mint a kritikai kiadásból megtudtam, az első kiadás szövegében még Bilbo "hazugsága" szerepelt a főszövegben is, vagyis Gollam ott simán elajándékozná a gyűrűt. A GyU kacsán persze ezt meg kellett változtatni, és a GyU utáni kiadásokban, már az ismert sztori található.
Ennek fényében azonban teljesen új értelmet nyernek Bilbó és Samu utalásai Bilbó naplójára, ill. a Bevezető szavai:
Ezzel az ügyes - és szerintem humoros - trükkel Tolkien úgy a Hobbit javított, mind régi kiadását tökéletesen beillesztette a GyU "értelmezési tartományába".Nyilván ugyanez a történet [i.e. "hazugság"] szerepelt az eredeti Nyugatvégi Piros Könyvben is, valamint számos másolatában és kivonatában [ergo a Hobbit első kiadásában!
] De sok másolat a valósághoz hű beszámolót is tartalmazza (a másik változat mellett), bizonyára Frodó, vagy Csavardi Samu fejegzései alapján; ...
Igen nyilván igazad van a korok tekintetében: én csupán arra gondoltam, hogy a négy világkor megfelelő szakaszai tökéletesen megfeleltethető az első négy Kornak. Azzal egyetemben, hogy Atlantisz-Numenór ("Atalantë") a Másodkorban (Ezüstkor) süllyed el.
Tehát én úgy látom, hogy azon túl, hogy szabadon - ahogy te mondod: humuszként - használ fel és alakít át mitologémákat, vannak bizonyos "kikacsintásai", ahol egy általános európai mítoszt illeszt be világába.
Üdv,
a Macskaherceg
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Valóban, Tolkien szándékosan építette fel ezt a többrétegű fikcionalitást, élve a lehetőséggel, hogy minden fordítás egyben ferdítés is. Ezzel tökéletesen el is fedhette a szövegek hiányosságait és pontatlanságait is (habár nyilván nem ez motiválta a filológiai játékában). Ami a forrásait illeti, a sokféle mitológia és irodalmi élményanyag, amelyet a fejében felhalmozott, inkább egyfajta humuszként, táptalajként szolgált, mint mintául. De abban igazad van, hogy az egymásra rétegződő hagyományozások ismeretében akár még ezek a kapcsolatok is beazonosíthatóak bizonyos esetekben.Amúgy nem négy, hanem jóval több kor is van Középföldén, mi például éppen a Hetedkorban élünk a fikció szerint.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Ez az első hszom itt, és nem is igen tudom, jó helyre írom-e, de lenne egy - szerintem - érdekes filológiai észrevételem Tolkien művei kapcsán. Azt sem igen tudom, mennyire átbeszélt, elcsépelt-e a téma.
Ami izgat, az a "fikcionális hitelesség" kérdése: a következőt értem ez alatt:
Ha reálisnak fogjuk fel a fikcionális világot, amit Tolkien teremtett és "azon belül" gondolkodunk, fel kell merüljön a következő probléma: ezt a világot mi az ő műveiből ismerjük meg, amelyek e fikcionalitás szerint egy korábbi forrás "a Nyugatvégi Piros Könyv") "fordításai": azonban valóban fordításról kell-e beszélni: nem inkább adaptációt kellene mondanunk: a "Hobbit" meseregényként mondja el a történetét, a "Gyűrűk Ura" modern kalandregényként, a "Szilmarilok" kivonatolt krónika-stílusban: mindegyikük esetében utalások vannak, hogy a szöveg nem puszta fordítás, hanem adaptáció a mai ember számára.
De jön még rosszabb: megtudjuk a GyU függelékeiből, hogy a Piros Könyv eredeti példánya nem maradt fenn, csupán későbbi másolatok, melyek ráadásul különböznek egymástól. Sőt: a "Szilmarilokra" gyakran úgy hivatkoznak, mint Bilbó fordításaira tünde nyelvből. Az általunk ismert szöveg a fikcionalitás szerint tehát lefordított kivonat egy másolt fordítás alapján... a fordítás fordításának kivonata... (és persze mi még ennek magyar fordítását...
)Tolkien tehát tudatosan elidegenítő tényezőket épít be: egy olyan többszörösen közvetett láncolatot, ami egyrészről a realitás érzetét keli (mint ősi hagyomány), másrészről a közvetettség okán mégis egyfajta "lebegtetést" eredményez: hogy nem ismerhetjük az "eredeti" szöveget.
Gondoljunk csak bele, egy ilyen sokrétű, többszörösen közvetett láncolatban hányszor fordulhatnak elő tévedések, kihagyások, félreértelmezések, félrefordítások. Az irodalomtörténet és a történelemtudomány nagyon jól ismeri ezt a folyamatot - és ne feledjük, Tolkien maga is a középkori irodalom kutatója volt, tehát tudatában kellett, hogy legyen ezen elgondolásoknak, az említett "lebegtetés", de írhatnám úgy is "hiteltelenítés", tehát szándékos. Ez hozza létre ugyanis - véleményem szerint - azt a mondai légkört, ami műveit áthatja. Vagyis, hogy ingadozni tud a realitás és a fantázia határvidékein.
Különösen érdekesek e szempontból kikacsintásai az ősi mítoszokra, gondolok itt főleg a négy világkorról szóló elképzelésekre, Atlantisz, vagy Avalon legendáira - ezek segítségével különös módon ad valóságértéket műveinek: mintha e mítoszok "ősmítoszát" kreálná meg.
Elgondolkodásra serkentésnek, most, azt hiszem, elég ennyi. Mit gondoltok fentiekről?
Üdv,
a Macskaherceg
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Kedvencem:
"Minas Tirithben Pippin elárulja Denethor kormányzót, akinek holtig tartó hűséget
esküdött, és árulásra bírja toronyőr bajtársát, Beregondot is."
A szerző azt az apró, lényegtelen dolgot felejtette el megemlíteni, hogy ha Pippin nem "árulja el" az addigra teljesen megőrült Helytartót, akkor Faramir ropogósabbra sül, mint Gollam az Orodruinban.
Death must be so beautiful. To lie in the soft brown earth, with the grasses waving above one's head, and listen to silence. To have no yesterday, and no tomorrow. To forget time, to forgive life, to be at peace. ~ Oscar Wilde
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
