Új tudományos tanulmánykötet várható, Tom Shippey, John Garth és a többi nagyágyú mellett Nagy Gergely (Lamorak) is írt bele:
http://www.walking-tree.org/news_archive.php?item=149

100 éves lett Középfölde!

1914. szeptember 24.-i dátum áll ugyanis J. R. R. Tolkien első Középföldéhez köthető versének, a ‘The Voyage of Éarendel the Evening Star’ kéziratán. A Tolkien-kutató John Garth írása a jeles alkalomból:
johngarth.wordpress.com/2014/09/24/middle-earth-turns-100/

Is Christmas the Birthday of Eru’s Son? - Incarnational Theology in Middle-earth,
by Timothy R. Furnish:
www.theonering.net/torwp/2013/12/24/8553...finrod-and-ahrabeth/

Egy tanulmány-felhívás (angol):
http://www.mythsoc.org/news/cfp-women-in-tolkien/

Eradan beküldte: Nem hiszem, hogy ehhez különösebb cél kell. Oka talán már inkább lehetett, sok névre volt szüksége, meg is kellett őket magyarázni, ez jutott eszébe. Emberből sok van, elmúlnak teljesen a világból, náluk láthatóan az a szokás, ami a "mi valóságunkban" is, hogy többen is viselhetik ugyanazt a nevet, sőt egy dinasztián belül kifejezetten jellemző az ismétlés (és sokszor már eredetileg olyan nevet használnak, amit tündék, vagy korábbi korok hősei is viseltek már, talán pont rájuk utalva vagy épp nem). Tündék között már kevésbé - nem tudom, ha Tolkien eljut odáig, hogy minden történetből a saját végleges, a többi sztorival összeegyeztetett verzióját tegye közzé, maradt-e volna két Legolas (a Zöldlomb azért többé-kevésbé csak a Legolas fordítása), főleg azután, amit összemagyarázkodott Glorfindel duplázása miatt.

Az, hogy a szereplőkre ne csak "az a tünde" és hasonló körülírásokkal hivatkozhasson.
De az a gyanúm, hogy nem erre voltál kíváncsi, még ha kérdésed erre vonatkozott is...

Sziasztok.
Nem tumo, hogy ide illik e igazán. Tolkien sok nevet felhasznál a műveiben, melyeket "újrahasznosított" a későbbi művekben. Pl: Boromir, Zöldlomb Legolas...
Ezzel mi célja lehetett?

Ide is berakom, hátha:

Hobbit Születésnaphoz (Hobbit75) gyűjtjük a programokat és levezetőiket.
Akad köztetek olyan, aki szívesen kidolgozna és levezetne programokat? Ha igen, még ezen a héten keressétek meg ennek kapcsán Natalee-t!
(Ha esetleg nem tudnátok az elérhetőségeit, dobjatok meg egy privát üzenettel!)

Részletek:
http://forum.tolkien.hu/viewtopic.php?f=12&t=718

Új Tolkien-könyv a láthatáron?
http://www.theonering.net/torwp/2012/07 ... e-horizon/

Tolkien 1949-ben tiltakozott Mindszenty letartóztatása ellen:
http://tolkienandfantasy.blogspot.hu/2011/11/tolkien-and-newman-association.html

A Golgota Rádió (www.golgotaradio.hu) kultÚRasztal című műsorában 2012. június 2-án Tolkienről szóló adás volt. A műsort Majoros Szidónia vezette, vendége Mile András, a KRE Idegen Nyelvi Lektorátusának oktatója, a IV. Tolkien-konferencia egyik előadója volt.

http://www.golgotaradio.hu/mp3/20762.mp3

A FSZEK elérhetővé tette az alábbi angol irodalmi adatbázist már otthonról is, mindössze egy olvasójegy vonalkód szükséges hozzá (ez lehet akár az ingyenes regisztrációs jegy is, nekem is az van most). Megnéztem, akad rajta pár Tolkiennel kapcsolatos cikk is:
http://lion.chadwyck.co.uk/

http://tolkien.hu/konferencia

Return of the Ring 2012 konferencia-kreativ-fan találkozó : http://www.returnofthering.org/

Tolkien kutatók figyelmébe különösen:
"Undergraduates, postgraduates and early career researchers are particularly invited to apply for
the Christine Davidson Memorial Lecture bursary. This prize will enable the award-holder to
attend the full conference and deliver a lecture about his or her research in any field of Tolkien studies.
Research presentations in non-traditional formats will also be considered."

Kincső (Thilanna) beküldte:

Szofi? Ő valamikor tartott előadást erről.

Aiya!

Hányan vannak közöttetek, vagy ismerőseitek között, akik Tolkien-témájú, vagy ahhoz érintőlegesen kapcsolódó szakdolgozatot írnak (akár osztatlan képzésben, akár alap-, akár mester-, akár doktori fokon)?

Az MTT szeretné összegyűjteni őket, és segíteni nekik ebben.
Emellett támogatnánk azt is, hogy egy közös munkacsoportot hozzanak létre, ahol összeülhetnek megbeszélni egymással az eredményeiket, és egymást is segítenék a munkában. Ehhez tudunk igény szerint munkafelületet is létrehozni a Tolkien.hu-n.

Ha tudsz ilyen emberről, esetleg Te magad vagy az, ne habozz jelentkezni!

:ugeek:

hali,

nemtom mennyien nézik ezt a topikot, de az lenne a kérdésem, hogy van-e valaki, ill. tudtok-e valakiről közülünk, aki foglalkozott komolyabban a "dalok/versek Tolkien műveiben" témával? hiányzik az egyetemi jellegű anyaggyűjtős-témaszűkítős-megírós kutakodás, és gondoltam foglalkoznék valami tolkienival persze az nem biztos, h. végül lesz időm-energiám befejezni, de legalább belevágnék.

szóval ha van ilyen magyar nyelvű cikk/dolgozat/előadásvázlat valakinél, azt szeretném elkérni (kincso89 gmail), természetesen ha idézem, akkor hivatkozni fogom.

ha magyar nyelvű nincs, de tudtok angol nyelvű tanulmányt/akármit a témában, azt is köszönettel veszem (meg egyéb nyelven is, csak ahhoz fordítási segítség kell majd...)

Köszi előre is!

Köszi, meg fogom nézni!

Érdekes, ahogy az ember így bekukkanthat Tokien alkotóműhelyébe... valóban a "kell" szó talán kicsit erős oda: írhattam volna így is: "a GyU kapcsán megváltozott"...

Az Egy huszadik századi mitológia: Tolkien kurzus az ELTE-n pont ezzel foglalkozik elsősorban, mármint a más mitológiákkal való kapcsolattal: az előadásokon sorra szóba kerülnek azok az európai mítoszok, amelyek hathattak Tolkienra, közvetlenül vagy közvetetten, hogy milyen motívumokat vehetett át tudatosan, és mik jönnek a "kollektív tudattalanból", meg egyebek. Itt az oldalon a "Tolkien tanulmányok" menüpontban megtalálod az egyes előadások leírását, és letölthetők a handoutok is, érdekes lehet, ha ez foglalkoztat.
A meg "kellett" túlzás - eredetileg szerintem nem számolt a lehetőséggel, bár persze ha maradt volna a régi, akkor is ugyanez lenne a magyarázat az eltérésre, csak akkor a GyU-ban kéne kifejteni az "igaz" sztorit. Pont most tartok ott Tolkien leveleiben, mikor A Gyűrűk Ura kiadására készülődve lehetőséget kap rá, hogy A hobbit új kiadásában legyenek komolyabb tartalmi változtatások, és aztán ennek megfelelően átírja kicsit A Gyűrűk Urát is (kiszedheti az ezt taglaló magyarázatokat). Amikor először megírta a kritikus rész új verzióját és elküldte a kiadónak, az csak egy ötlet volt, és meglepődött, mikor az új kiadásba ezt szánták.

Gandalf beküldte:
Köszönöm!
A "Hobbit" kapcsán jutott eszembe egy különösen merész filológiai játéka: mint a kritikai kiadásból megtudtam, az első kiadás szövegében még Bilbo "hazugsága" szerepelt a főszövegben is, vagyis Gollam ott simán elajándékozná a gyűrűt. A GyU kacsán persze ezt meg kellett változtatni, és a GyU utáni kiadásokban, már az ismert sztori található.
Ennek fényében azonban teljesen új értelmet nyernek Bilbó és Samu utalásai Bilbó naplójára, ill. a Bevezető szavai:Ezzel az ügyes - és szerintem humoros - trükkel Tolkien úgy a Hobbit javított, mind régi kiadását tökéletesen beillesztette a GyU "értelmezési tartományába".

Igen nyilván igazad van a korok tekintetében: én csupán arra gondoltam, hogy a négy világkor megfelelő szakaszai tökéletesen megfeleltethető az első négy Kornak. Azzal egyetemben, hogy Atlantisz-Numenór ("Atalantë") a Másodkorban (Ezüstkor) süllyed el.
Tehát én úgy látom, hogy azon túl, hogy szabadon - ahogy te mondod: humuszként - használ fel és alakít át mitologémákat, vannak bizonyos "kikacsintásai", ahol egy általános európai mítoszt illeszt be világába.

Teljesen korrektül körbejártad a kérdést. Valóban, Tolkien szándékosan építette fel ezt a többrétegű fikcionalitást, élve a lehetőséggel, hogy minden fordítás egyben ferdítés is. Ezzel tökéletesen el is fedhette a szövegek hiányosságait és pontatlanságait is (habár nyilván nem ez motiválta a filológiai játékában). Ami a forrásait illeti, a sokféle mitológia és irodalmi élményanyag, amelyet a fejében felhalmozott, inkább egyfajta humuszként, táptalajként szolgált, mint mintául. De abban igazad van, hogy az egymásra rétegződő hagyományozások ismeretében akár még ezek a kapcsolatok is beazonosíthatóak bizonyos esetekben.

Amúgy nem négy, hanem jóval több kor is van Középföldén, mi például éppen a Hetedkorban élünk a fikció szerint.

Sziasztok!

Ez az első hszom itt, és nem is igen tudom, jó helyre írom-e, de lenne egy - szerintem - érdekes filológiai észrevételem Tolkien művei kapcsán. Azt sem igen tudom, mennyire átbeszélt, elcsépelt-e a téma.

Ami izgat, az a "fikcionális hitelesség" kérdése: a következőt értem ez alatt:

Ha reálisnak fogjuk fel a fikcionális világot, amit Tolkien teremtett és "azon belül" gondolkodunk, fel kell merüljön a következő probléma: ezt a világot mi az ő műveiből ismerjük meg, amelyek e fikcionalitás szerint egy korábbi forrás "a Nyugatvégi Piros Könyv") "fordításai": azonban valóban fordításról kell-e beszélni: nem inkább adaptációt kellene mondanunk: a "Hobbit" meseregényként mondja el a történetét, a "Gyűrűk Ura" modern kalandregényként, a "Szilmarilok" kivonatolt krónika-stílusban: mindegyikük esetében utalások vannak, hogy a szöveg nem puszta fordítás, hanem adaptáció a mai ember számára.
De jön még rosszabb: megtudjuk a GyU függelékeiből, hogy a Piros Könyv eredeti példánya nem maradt fenn, csupán későbbi másolatok, melyek ráadásul különböznek egymástól. Sőt: a "Szilmarilokra" gyakran úgy hivatkoznak, mint Bilbó fordításaira tünde nyelvből. Az általunk ismert szöveg a fikcionalitás szerint tehát lefordított kivonat egy másolt fordítás alapján... a fordítás fordításának kivonata... (és persze mi még ennek magyar fordítását... )

Tolkien tehát tudatosan elidegenítő tényezőket épít be: egy olyan többszörösen közvetett láncolatot, ami egyrészről a realitás érzetét keli (mint ősi hagyomány), másrészről a közvetettség okán mégis egyfajta "lebegtetést" eredményez: hogy nem ismerhetjük az "eredeti" szöveget.

Gondoljunk csak bele, egy ilyen sokrétű, többszörösen közvetett láncolatban hányszor fordulhatnak elő tévedések, kihagyások, félreértelmezések, félrefordítások. Az irodalomtörténet és a történelemtudomány nagyon jól ismeri ezt a folyamatot - és ne feledjük, Tolkien maga is a középkori irodalom kutatója volt, tehát tudatában kellett, hogy legyen ezen elgondolásoknak, az említett "lebegtetés", de írhatnám úgy is "hiteltelenítés", tehát szándékos. Ez hozza létre ugyanis - véleményem szerint - azt a mondai légkört, ami műveit áthatja. Vagyis, hogy ingadozni tud a realitás és a fantázia határvidékein.

Különösen érdekesek e szempontból kikacsintásai az ősi mítoszokra, gondolok itt főleg a négy világkorról szóló elképzelésekre, Atlantisz, vagy Avalon legendáira - ezek segítségével különös módon ad valóságértéket műveinek: mintha e mítoszok "ősmítoszát" kreálná meg.

Elgondolkodásra serkentésnek, most, azt hiszem, elég ennyi. Mit gondoltok fentiekről?

Szerintem ez az iromány már így is több figyelmet kapott, mint amit megérdemel, szóval hagyjuk...

Érdekes kis kritika volt. Finoman szólva egy baromság.

Kedvencem:

"Minas Tirithben Pippin elárulja Denethor kormányzót, akinek holtig tartó hűséget
esküdött, és árulásra bírja toronyőr bajtársát, Beregondot is."

A szerző azt az apró, lényegtelen dolgot felejtette el megemlíteni, hogy ha Pippin nem "árulja el" az addigra teljesen megőrült Helytartót, akkor Faramir ropogósabbra sül, mint Gollam az Orodruinban.

Finwe beküldte:
Ezt nem igazán értem.
Encsi beküldte: Nemcsak buta, de sértő is!

Az egész Szilmarilok egy tündekórnika, mindent az ő szemükön keresztül látunk. Ebben ez esetben csak külön ki van emelve, hogy nem biztros hogy úgy volt.
De semmi nem volt úgy, ezek a tündék elbeszélései.

Felőlem gondoljon amit akar, de az, hogy keresztény propagandának állította be a Melkor féle lázadást és a többieket, az.. hm.. elég buta megnyilvánulás.

Alyr Arkhon beküldte:
...és teli van ellentmondásokkal. Ráadásul a szövegből vett idézetei is rácáfolnak állításaira, stb.

Alyr Arkhon beküldte:
Arról nem is beszélve, hogy ha brilliáns okfejtése helyes lenne, akkor sürgősen rehabilitálnunk kellene Hitlert.

Ja ez az megint amikor 20 éve nem olvasta a Gyűrűk Urát és úgy kritizálja?

Ehhh...

Térgyi tévedések, szándékos kötözködés, ilyesmi. Régebben volt már róla szó.

Nem az a baj, hogy negatív kritika, hiszen mindenkinek joga van nem szeretni, csak ez egy kifejezetten kötözködő írás egy viszonylag neves magyar fantasy írótól. (aki azért se írástechnikailag se tudásban nem mérhető a Professzorhoz)

Finwe: Az orkokról nem _tudjuk_ hogy tündék voltak. A tündék így gondolják. Ez egészen más.