Tolkien tanulmányok

Gondolkoztam, és valószínűleg az én témám Tolkien mitológia- és vallásértelmezése lesz, vagy vmi ilyesmi...
mondjuk ez hatalmas téma - lehet, hogy ennek inkább az angol szakdolgozatomnak kellene majd lennie

Telcontar_Leli írta: Üdvözletem!

Én tulajdonképpen csak azért jöttem ide, hogy megkérdezzem: Írt-e már valaki Aragorn GyU-beli jellemfeljődéséről? Gondolom, igen, de, ha teljesen véltetlenül elfelejtették volna, megpróbálhatok valamit alkotni. Hogyha szükség lenne rá... [size=9:1szd8hir]Az biztos, hogy nem fog gyorsan elkészülni, és ne vegyetek be a tudományos részlegbe, mert cseppet sem tartozom ide, ez csak egy kósza ötletem...)[/size]

Hosszú és eredményes életet
Telcontar Léli

Léli! Tuti téma! A szekunder bibliográfiából konkrétan nekem is van ehhez a témához anyagom, sőt Lamorak még biztos többet is tud ajánlani.
Szóval nyugodtan vállald be szerintem! (Ez már egy lépés a tudományos részleg felé... :itscool:)

Üdvözletem!

Én tulajdonképpen csak azért jöttem ide, hogy megkérdezzem: Írt-e már valaki Aragorn GyU-beli jellemfeljődéséről? Gondolom, igen, de, ha teljesen véltetlenül elfelejtették volna, megpróbálhatok valamit alkotni. Hogyha szükség lenne rá... [size=9:2lw1poe0]Az biztos, hogy nem fog gyorsan elkészülni, és ne vegyetek be a tudományos részlegbe, mert cseppet sem tartozom ide, ez csak egy kósza ötletem...)[/size]

Hosszú és eredményes életet
Telcontar Léli

Lamorak: a szekundér bibliográfiát nekem is küldd el légyszi e-mailben! Köszi!

Üdv:

Cueddo írta: Mostanában nagyon elkezdett érdekelni Tolkien műveinek a tanulmányozása/értelmezése, úgyhogy szívesen csatlakoznék hozzátok.
Kérdésem: milyen Tolkien-könyveket vagy vele foglalkozó folyóiratokat lehet most kapni angolul vagy magyarul, amiben pl. tanulmányok, versek, quenya van? Minden érdekelne - még a legextrémebb elérési lehetőségek is

Ez remek, nagy örömmel üdvözlünk! Látom, szép lassan gyülekezik a tudományos szekció magva is.
A létező és kapható Tolkien-könyvek listáját l. Völgyzugolyon; a vele foglalkozó már neccesebb. Azt javaslom, tanulmányozd át a szekundér bibliográfiát (ami most épp tudtommal nincs fenn VZ-n, de mindjárt átküldöm e-mailben), abból kapsz egy képet arról, mi létezik és mi hozzáférhető. Ha van egy hozzávetőleges témád, azt már jobban tudjuk majd vezérelni a szekundérben is.

Mivel mindenki keresi az alap szekundérokat (főleg Shippey-t), lassan el kellene gondolkozzunk azon, hogy meg kell szerezzük az alapkönyveket az MTT könyvtárnak, ahonnan aztán majd mindenki tudja tanulmányozni. Addig is csak azt tudom mondani, hogy a szegedi angol tanszéki könyvtárban megvan a Road to Middle-earth (meg nekem is megvan otthon)...

Sziasztok!

Mostanában nagyon elkezdett érdekelni Tolkien műveinek a tanulmányozása/értelmezése, úgyhogy szívesen csatlakoznék hozzátok.
Kérdésem: milyen Tolkien-könyveket vagy vele foglalkozó folyóiratokat lehet most kapni angolul vagy magyarul, amiben pl. tanulmányok, versek, quenya van? Minden érdekelne - még a legextrémebb elérési lehetőségek is

Végre-végre feljött és aktív lett ez a topic is...

Lamorak: az ötlet nagyon jó, és nem hiszem, hogy rajtad kívül bárki is ilyen pontosan és a saját tapasztalait felhasználva meg tudná szervezni a konf-ot, de hát ezért vagy Te a felelős a dologért...

Na, ebből a kulimászból azt akartam kihozni, hogy teccik a cím, és akkor azt a papert szerepeltetném, amit már megbeszéltünk. (Aki nem tudja, miről van szó, ne keseredjen el, majd ott megtudja... )

Üdv:

amanibhavam írta: úgy tudom, bizonyos vélemények szerint a Gawain-történet nem annyira artúri, hanem Arthur előtti, egy termékenység-mítosz megjelenítése, csak beemelődött az Arthur-mondakörbe


(forrásom: Baigent-Leigh: The Elixir and the Stone, nem mélytudományos mű, de nekem tetszik)

Alapvetően a század elején Jessie Weston kezdte el ezeket az értelmezéseket (most is van egy John Darrah nevű pasas, aki a pogány kultuszokat nézegeti az Artúr-körben, meg is van egy könyve de még nem volt időm elolvasni). Dehát nagyon sok minden, amit mi artúrinak ismerünk, eredetileg nem az (pl. Tristan és egyebek sem), és az a lényeg, hogy a Sir Gawain és a Zöld Lovag-ban, amivel Tolkien leginkább foglalkozott az artúri cuccok közül, már nagyon erősen beépült az Artúr-körbe.

úgy tudom, bizonyos vélemények szerint a Gawain-történet nem annyira artúri, hanem Arthur előtti, egy termékenység-mítosz megjelenítése, csak beemelődött az Arthur-mondakörbe


(forrásom: Baigent-Leigh: The Elixir and the Stone, nem mélytudományos mű, de nekem tetszik)

Most pedig más, amire az előbb már utaltam. A héten végre aktívan el tudtam kezdeni a téli konferencia szervezését Szegeden, és eddig úgy néz ki, hogy az Angol Intézet, a Média tanszék, és talán (valószínűleg igen) az Összehasonlító Irodalomtudomány tanszék sorakozott fel támogatónak. Tovább dolgozom az ügyön, megkeresek magyaros tanszékeket, esetleg az irodalomelméleteseket, a helyi akadémiai bizottság modern filológia csoportját, és a közgyűlésen tájékoztatok.

Addig is előadom a terveimet a tematikával kapcsolatban. Azt gondolom, hogy mivel ez az első ebben a regiszterben folyó Tolkien-konferencia lesz Mo.-n, kívánatos a minél tágabb és nyitottabb téma; egyrészt azért, hogy minél többen jöjjenek, akár előadni, akár hallgatni (irodalmárok, filmesek, szociológusok, elméletesek, stb.), másrészt azért is, hogy utána láthassuk, milyen területek és mely intézmények azok, ahol nagyobb hajlandóság és érdeklődés mutatkozik, ergo akikkel később együtt tudunk dolgozni. Így hát, összeszedve minden konferenciás tapasztalatomat és témafeldolgozó képességemet, arra is gondolva, hogy az érdeklődő előadók hogyan szokták kezelni a kiírt konferencia-témákat, a következő címet javaslom:
J.R.R. Tolkien a tudományterületek metszetében: párhuzamok, szövegek, használatok.
(ha tudományosabbak akarunk lenni, ez lehet 'kontextus, szöveg, applikáció' is... )
Ez azért jó, mert (1) benne vannak a forráskutatási-motívumkutatási lehetőségek (párhuzamok), (2) benne vannak maguknak a szövegeknek a különböző elméleti-történeti irányultságú vizsgálatai, a párhuzamokkal együtt az összehasonlító módszerek, társtudományok és egyebek használata, (3) benne vannak a nyitás lehetőségei a műfaji kérdések felé (fantasy kapcsolatok), a társadalmi jelenségek felé (Tolkien kultusz, szerepjáték, olvasásszociológia), más médiumok felé (film és képzőművészet).

Várom a véleményeket és javaslatokat.

schamu írta: Jó napot kívánok minden helyi nagy Gyűrük Ura tudornak. Én a szerény személyemben csupán azt szeretném felvetni, hogy Vejemöjnen a Kalevala hőse olyannyira ihletője Bombadil Tomának, mint Gandalfnak Merlin, vagy Proszpero. Hisz Vejnő is csónakot énekel magának, ahogy Bombadil kiénekli a hobbitokat a Fűzfából. És Vejnő is elég öreg, mert régi barátja Illmarien öröktől való vasverő aki az égboltot is készítette. A korára egy másik bizonyíték, hogy ismeri az összes éneket

Hm, a Kalevala-forrásokat felvetették már jónéhányan (Svindler is az alakulókonferencián, de májusban én magam elnököltem Amerikában a Tolkien és a Kalevala szekciót, ahol Verlyn Flieger és Richard West, két igen nagy név, beszélt Tolkien és a Kalevala kapcsolatáról), bár most nem emlékszem, hogy konkrétan a Bombadil-Vejnemöjnen kapcsolat előjött-e. Tom Shippey beszél a Kalevaláról, de ő ezt nem említi. Utána kell nézni; a Kalevalás dolgok általában elég általánosak, vagy csak a legegyértelműbb párhuzamokat hozzák, és lehet, hogy a Bombadil-Vejnemöjnen dologból lehetne írni valamit. Ugorj rá, ha van kedved és időd, csináld meg a téli konferenciára.

Azt viszont nem biztos, hogy merném határozottan állítani, hogy Merlin, pláne, hogy Prospero és Gandalf között van kapcsolat. Tolkien köztudottan utálta Shakespeare-t, és azok az esetek, ahol mégis felhasználja, nem a Viharból vannak, hanem mondjuk a Macbeth-ből, ami szerintem az egyik legjobb és legdurvább Sh-darab, meg a Lear-ből; hasonlóképpen az artúri történetektől (a Sir Gawain, noha artúri, nem használja Merlint) is idegenkedett egy kicsit. Nem mintha ez jelentene bármit; attól, hogy nem szerette, az még nyugodtan benne lehet (akár annak ellenére is, hogy ő maga nem akarta). Megint csak azt tudom mondani, hogy nézz utána: miben hasonlít Merlin és Gandalf (itt tényle lehet érvelni, egészen jól is), vagy Prospero és Gandalf (ebben nem vagyok biztos-- igazából én nem nagyon látok kapcsolatot).

Minden forrás- és motívumkutatásnál azonban fontos tisztázni, hogy egy párhuzam _nem_ forrás, és még egy igazolt forrás sem jelent semmit, ha nem tudjuk értelmezni. Azzal, hogy megvan a forrás, nincs meg a jelentés, és nekünk a jelentés az érdekes (legalábbis nekem biztos).

Jó napot kívánok minden helyi nagy Gyűrük Ura tudornak. Én a szerény személyemben csupán azt szeretném felvetni, hogy Vejemöjnen a Kalevala hőse olyannyira ihletője Bombadil Tomának, mint Gandalfnak Merlin, vagy Proszpero. Hisz Vejnő is csónakot énekel magának, ahogy Bombadil kiénekli a hobbitokat a Fűzfából. És Vejnő is elég öreg, mert régi barátja Illmarien öröktől való vasverő aki az égboltot is készítette. A korára egy másik bizonyíték, hogy ismeri az összes éneket

sejtettem, hogy már megelőzött valaki

amanibhavam írta: a magam részéről gratulálok neked


( a múltkor erősen gondolkoztam hogy írok egy tanulmányt Tolkien és a dualizmus, avagy a katar gondolat Ardán címmel, de valszeg megkövezés áldozata lennék, meg úgyse készülne el soha...

Egyébként Tolkien és a dualista filozófiák viszonyának egy oldalát Shippey már elég régen kifejtette (először a Road to Middle-earth-ben, 1982-ben), és nem kövezték meg (májusban még egész jól nézett ki). Úgyhogy nyugodtan folytasd, nem lehet nagy baj.

Ancalimon írta: Gratula Lamorak mester!

A szöveg valahol hozzáférhető?

Hozzá, ha elküldöm az elektronikus formát; meg ha elküldik a könyvet, akkor majd másolni is lehet belőle.

Nem csúnya az önreklám, így legalább tudunk róla, és gratulálhatunk Neked hozzá!

a magam részéről gratulálok neked


( a múltkor erősen gondolkoztam hogy írok egy tanulmányt Tolkien és a dualizmus, avagy a katar gondolat Ardán címmel, de valszeg megkövezés áldozata lennék, meg úgyse készülne el soha...

Ez most csúnya önreklám, de azért mégis szeretném megosztani a tudományos szekció látogatóival, hogy szept. elején a Routledge-nél megjelent a kalamazoo-i konferencia tavalyi Tolkien-előadásaiból Jane Chance által szerkesztett anulmánykötet (melyben szerény magam képviselem a magyar Tolkien-kutatást). Info és pontos tartalom a Routledge homepage-én, itt:
ecommerce.tandf.co.uk/catalogue/Detailed...arch%2Easp&curpage=1

Csak remélni tudom, hogy magában a könyvben nem 'Gargely'-nek hívnak, hanem csak az e-commerce tartalomjegyzékben...

Yao: az ötlet tetszik, több szem többet lát alapon, de ezt sztem a Szerepjáték topicban vagy privátban beszéljük meg (nem szeretnék összetűzésbe keveredni a Moderátorokkal, mert szétchatelem a topicot )... Amúgy azt szeretném bebizonyítani, hogy Középfölde teljesen alkalmatlan ( )a klasszikus szerepjátékra, a "vájtfülű" meséléshez pedig túlságosan zárt, de itt legalább egy pici esély van... Mindezt 6-8 oldal hosszan...

ÉSzAH: még egy témát ajánlok fel, de szóljatok, ha nagyon belelógok vele Svindler ötletébe:

Tolkien öröksége a fantasy irodalomban : elemek változása és továbbélése

Ezt egy kicsit terjedelmesebben dolgoznám ki, saccperkábé október végére/november közepére ígérhetek nagyjából kész dolgozatot... Ja, a másikat legkésőbb szeptember végéig elküldöm az illetékeseknek véleményezésre...

És még egy kérdés: volt szó határidőkről. Van valami konkrét ezzel kapcsolatban?

Más: a fordításokról is esett szó, és megismételném magamat (ill. elmondom, ha esetleg nem mondtam volna), hogy a Tolkien Archives nevű weboldalon nagy csomó tanulmány+mindenféle van... (lsd. Library/Essays) Namármost, ezeket is le lehetne fordítani, én már elkezdtem egyet (Was Middle-Earth Europe?; ezt - ha lehet - fenntartanám magamnak), de jó lenne, ha más is vállalkozna...

Üdv:
Dín apó

Dín:javaslat támogatva .Ha gondolod besegíthetek,éppen ezen töröm a fejem én is .Hol kezded el?

"Mindig akad másik part"

Megint itt, és furcsállom is, hogy két nap eltéréssel még még mindig saját magam után következem...

Időközben kitaláltam, milyen témát ajánlok fel a project-bookba:

Tolkien és a szerepjáték (avagy Középfölde zártsága és a szerepjáték lehetőségei)

(tudjátok, csak szerényen... )
Ezen elnyammogok egy kicsinyég, de ha még eszembe jut valami (miért ne jutna?), akkor megírom.

Üdv:
Dín apó

Aiya!

Ezennel jelentem, hogy nekem is a fejemben van néhány kósza ötlet, amelynek a kidolgozására ígéretet tudok tenni. Ezt megpróbálom legközelebbi látogatásom idejére konkretizálni (legalább nagyjából - értsd: szavakba önteni), és ha nem vettem el senki kedvét a szegedi makogásommal, akkor én is szívesen dolgoznék a projecten.

Üdv:
Dín

A magam részéről még sajnos sehol sem tartok a dologgal, még a pontos témamegjelölésig sem jutottam el. Bocsi. de ha igéretet teszek akkor időre (ha az utolso pillanatban is) de teljesítek.

A témák és a időpontok megbeszélése csak személyes találkozókon lehet ennek érdekében mindenki figyelje a Közösség/MTT topikot.

Az átláthatóság kedvéért összefoglalom, hogy ki milyen témákban kutakodik (vagy tervez kutakodni) jelenleg:

Batti:
A magam részéről a következőkkel foglalkoznék szívesen:
-A vallás megjelenése vagy meg nem jelenése a Gyűrűk Urában és a Szilmarilokban.
-Az ékszerek és szerepük Tolkien műveiben.
-Középfölde geográfiája, elsősorban az északnyugati területek.
-Különleges fegyverek, eredetük és szerepük középfölde háborúiban.

Gandalf:
Lefoglalom az alábbi címeket és témákat:
"Betbabó" - Zsákos Bilbó figurája könyvben és filmvásznon
Az Alkotás Szeretete - A Másodlagos Teremtésről és Megtört Fénynyalábokról
Tolkien Teológiája - Moralitásjáték, vagy keresztény erkölcs?

Yao:
A geográfia és a fegyverek engem is érdekel.

Svin:
En is neveznek, egyelore egyetlen temaval, az se 100%-ban Tolklie, de remelem belefer. A cime:
Tundek (Egy faj tortenete a mitologiaktol, Tolkien vilagan at a mai fantasy irodalomig)

Morgana:
Lamorakkal pedig tervezünk egy Tolkien-i elmek a Star Wars filmekben témájú tanulmányt.
Emellett pedig erősen gondolkodom, hogy ha kijön a harmadik GyU rész is, fogom a trilógiát és végigmegyek rajta, filmes eszközök, rendezés, színészi játék, stílus stb. szempontjából. De ez még messzebb van...

Ancalimon:
Két előadás témát foglalnék le:
1. A halál motívum kibontakozása a tolkieni életműben
(A tündék távozásának koncepciói, illetve Iluvatar ajándéka az embereknek)
2. Közepfölde földrajza
(A világ változása Almarentől a harmadkorig...)

ÉSzAH:
A témának, amin én dolgozom még csak munkacíme van:
Glorfindel of Gondolin vs. Glorfindel of Rivendell - Same or different?
Azt próbálom meg bebizonyítani, hogy a két Glorfindel (a gondolini, akivel a Szilmarilokban találkozunk és a völgyzugolyi, akivel a GYU-ban) egy és ugyanaz a személy, annak ellenére, hogy Gondolin eleste után életét vesztette egy balroggal vívott küzdelemben.

Jó lenne, ha mindenki jelezné, hogy:
- hol tart a témával
- ha több témát jelölt meg, akkor melyikkel kezdett vagy kezdene el az EGÉSZEN KÖZELI jövőben foglalkozni
- mekkora terjedelemmel számol (ha már tud becsléssel élni)
- mikorra tudna összehozni egy 250-300 szavas absztraktot a témájával kapcsolatban (mi a téma mondanivalója, mit szeretne ismertetni, bizonyítani, cáfolni, mi az író/előadó saját mondanivalója a témával kapcsolatban, stb.)

Hölgyeim és Uraim! El kellene indulni a megvalósítás felé. Kérlek titeket, hogy kezdeti lépésként válaszoljátok meg ezeket a kérdéseket, hogy tudjuk, hányadán állunk.

A témának, amin én dolgozom még csak munkacíme van:
Glorfindel of Gondolin vs. Glorfindel of Rivendell - Same or different?
Azt próbálom meg bebizonyítani, hogy a két Glorfindel (a gondolini, akivel a Szilmarilokban találkozunk és a völgyzugolyi, akivel a GYU-ban) egy és ugyanaz a személy, annak ellenére, hogy Gondolin eleste után életét vesztette egy balroggal vívott küzdelemben.

Köszönöm, hogy megtudhattam végre, mért számolnak tizenkettes számrendszerben, és hogy magyarul olvashatom azokat a tolkien műveket, amiket eddig csak neten, angolul szemezgethettem!

Svindler kérte/javasolta/parancsolta, hogy a különböző kisebb fordításrészleteket ebben a topikban gyűjtsük, én pedig, szót fogadván, akkor ide is beillesztem ezt a kis részletet a War of the Jewels-ből a tündék ébredéséről:

Cuivienyarna

A Quendek Ébredésének legendája


Míg testük készült "Arda húsából", a quendek "a Föld méhében" aludtak a zöld pázsit alatt, és felnőttként ébredtek öntudatra. De az Első Tündék (akiket Apátlanoknak avagy Eru-által-nemzetteknek is nevezünk) nem mind egyszerre ébredtek fel. Eru úgy rendezte el, hogy mindőjük a néki "rendelt" házastársa mellett feküdjék. De mindenek előtt három tünde ébredt fel, férfiak méghozzá, mivel a tünde férfiak erőteljesebbek, érdeklődőbbek, és szívesen kalandoznak idegen tájakra. Ezt a három Tünde-Ősatyát a régi regék Imin, Tata és Enel néven említik. Ebben a sorrendben tértek öntudatra, de csak kis különbséggel; és nevükből, így mondják az eldák, származinak az egy, kettő és három szavak: minden számnevek legöregebbjei. [minë, atta, neldë; a ford.]

Imin, Tata és Enel a feleségük előtt ébredtek fel, s elsőként a csillagokat pillantották meg, mivel a hajnalt megelőző korai szürkületben tértek magukhoz. És a következő dolog, amit megláttak, a nékik rendelt házastársuk volt, amint ott feküdtek mellettük a zöld gyepen. S szépségük láttán úgy elámultak, hogy szólás iránti vágyuk rögvest megnövekedett, és elkezdtek "szavakat kiötleni", melyekkel szólhatnak és dalolhatnak. S mivel türelmetlenek voltak, nem tudtak tovább várakozni, és felébresztették feleségüket. Imígyen, mondják az eldák, minden tünde-asszony a férjét pillantotta meg elsőnek, s az iránta érzett szerelme volt az első szerelem, amit érzett; s az Arda iránt érzett szeretete és tisztelete csak ezután jött el.

Mármost egy idő után, amikor egy kis időt eltöltöttek együtt, és sok szót alkottak, Imin és Iminyë, Tata és Tatië, Enel és Enelyë együtt felkerekedtek, s elhagyták ébredésük zöld lapályát, s hamarosan egy másik, nagyobb síkra érkeztek, hol hat pár quendre leltek, s a csillagok épp újra ragyogtak a reggeli félhomályban, s a tünde-férfiak épp ébredőben voltak.

Ekkor Imin kijelentette, hogy ő a legöregebb közülük s övé az első választás joga; és így szóla: "Legyen e tizenkettő az én társam." És a tünde-férfiak kis időt eltöltöttek együtt, sok szót tanultak s még többet szerzettek, majd együtt továbbindultak, és hamarosan egy még mélyebb és tágasabb mélyedésben kilenc pár quendre találtak, s a tünde-férfiak épp öntudatra ébredtek a szürkületben.

Ekkor Tata magához ragadta a második választás jogát, s szólt: "Íme e tizennyolcat társamul választom." S ekkor a tünde- férfiak megintcsak felébresztették asszonyaikat, együtt éltek s beszélgettek, sok új hangot és hosszabb szavakat alkottak; és ekkor ők harminchatan együtt mentek tovább, s egy patak mellett egy nyírfaligethez értek, és ott tizenkét pár quendre leltek, és csakúgy mint elébb, a tündeférfiak épp talpra álltak, és a csillagokat figyelték a nyírfák ágai között.

Akkor Enel kijelentette, övé a harmadik választás, s mondá: "Legyen ez a huszonnégy az én társam mind." A tündeférfiak megint csak felébreszték asszonyaikat; s a hatvan tünde számtalan napig időzött a patak partján, és hamarost verseket és énekeket kezdtek el szerezni a víznek dallamára.

Nagy soká ismét útra keltek együtt. De Imin észrevette, hogy minden alkalommal több és több quendet találnak, mint annak előtte, és ezt gondolta magában: "Nekem csak tizenkét társam van (bár én vagyok a legöregebb). Most majd később fogok választani." Kis idő múlva édesen illatozó fenyőerdőhöz értek egy domboldalon, s ott tizennyolc pár quendet találtak, akik mind aludtak még. Éjszaka volt még, s az ég borús. Ám hajnal előtt szél kezdett fújni, és felébresztette a tündeférfiakat, s ők magukhoz tértek és elámultak a csillagok láttán; mert ekkorra valamennyi felhő eltűnt, és a csillagok kelettől-nyugatig ragyogtak. És sok időn át ez a tizennyolc új quend nem vett tudomást a többiekről, csak Menel fényeit figyelték. [Menel a mennybolt quenya elnevezése. a ford.] Ám amikor végül ismét a föld felé fordultak, megpillantották feleségüket, és felébreszték őket, hogy néznének a csillagokra, kiáltozván nekik, hogy elen! elen! És így nyerték el a csillagok nevüket.

Ekkor Imin így szólt: "Én most még nem választok újra."; és Tata, ennélfogva, társául vette ezt a harminchatot; s ők mindannyian magasak, feketehajúak voltak, s erősek, mint a fák, s belőlük származának később többségükben a noldák.

És a kilencvenhat quend most együtt beszélgetett, s az újonnan ébredettek számos új és szép szót alkottak, és sok ügyes beszédfordulatot; és kacagtak és táncoltak a domboldalon, amíg végül vágy támadt bennük, hogy új társakra leljenek. Akkor együtt indultak el ismét, amíg a szürkületben egy sötét tóhoz nem értek; s a keleti partja fölé nagy szikla emelkedett, s a magasból vízesés hullott alá, s a csillagok szikráztak a habokban. Ám a tündeférfiak már ott fürdőztek a vízesésben, s már felébresztették asszonyaikat. Huszonnégy pár volt belőlük; de eddigelé még nem tudtak beszélni, bár édesen énekeltek, s hangjuk visszhangzott a köveken, összevegyülve a vízesés zajával.

De Imin megint csak elállt a választástól, azt gondolván: "Majd legközelebb nagyszerű társakra lelek". Ennélfogva Enel így szólt: "Enyém a választás, s én ezt a negyvennyolcat magam mellé veszem." És a száznegyvennégy quend hosszan időzött együtt a tó partján, míglen mindannyian egyek lettek elmében s szóban, és örvendeztek.

Nagy sokára Imin így szólt: "Ideje most, hogy felkerekedjünk új társak után nézni." De a többiek nagy része elégedett volt. Így hát Imin, Iminyë és tizenkét társuk elindult, s hosszan gyalogoltak a napvilágnál és szürkületben a tó körüli vidéken, ahol a quendek mindője felébredett , amiért is e tavat Cuiviénennek nevezik. Ám nem leltek több társra, mert az Első Tündék regéje ezennel beteljesedett.

Így történt tehát, hogy a tündék attól fogva tizenkettesével számoltak, és hosszú ideig a 144 volt a legnagyobb szám, melyet ismertek, ennélfogva egyik későbbi nyelvükben sem volt ennél nagyobb számnév fellelhető. És imígyen történt, hogy "Imin Társasága", avagy a "Legidősebbek Társasága" (akikből a vanyák származnak) mindösszesen csak tizennégyen voltak; ám "Tata Társasága" (akikből a noldák jövének) ötvennégyen voltak; de "Enel Társasága", bár ez volt a Legifjabb Társaság, egyben a legnagyobb is volt; belőlük származtak a telerek (vagy lindák), s ők kezdetben hetvennégyen voltak.

Mármost a quendek mindazt szerették Ardából, amit addig láttak, és mind a zöld dolgok, melyek teremtek és a nyári nap is örömükre szolgált; mindazonáltal leginkább a Csillagok indították meg a szívüket, és tiszta időben a szürkületi órák, "hajnal- homálya" és "est-homálya" voltak legkedvesebb óráik. Mert azokban az órákban, az évnek tavaszán keltek először életre Arda földjén. De minden quendek közül a lindák kezdettől a vizet kedvelték leginkább, s ők dalokat zengtek, még mielőtt megszólaltak volna.

Lamorakkal pedig tervezünk egy Tolkien-i elmek a Star Wars filmekben témájú tanulmányt.
Emellett pedig erősen gondolkodom, hogy ha kijön a harmadik GyU rész is, fogom a trilógiát és végigmegyek rajta, filmes eszközök, rendezés, színészi játék, stílus stb. szempontjából. De ez még messzebb van...

Aztán, ha kész, beadom szakdogának. (Jóvanna, tudom, rossz poén volt.)