- Hozzászólások: 6412
- Köszönetek: 2
BESZÉLGETŐS topic
- Felagund
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Our knees do not bend easily
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Snufi
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- meow
Megőrültetek? Pont, hogy azok képesek elvontan gondolkodni, akik reálosok. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom, mind saját, mind olyan, amit csak láttam/hallottam.Alyr Arkhon írta: Tehát aki reálos az képtelen elvontan gondolkodni?
A verselemzés körülbelül olyan, mint a nyelvtan. Sokkal több köze van a matematikához, mint a filozófiához. Azért, mert néhányaknak a magyarszak és a verselemzés-versértelmezés nem jelent többet, mint szavak egymásba öltését és szószaporítást, attól még nem feltétlenül az is.
Véleményem szerint ezek sokkal inkább reálos dolgok. Maga az irodalom persze mást jelent nekem, de a verselemzés máshol van az agyamban elhelyezve.
"Well, I'm back."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Kincső
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
És tisztában vagyok vele hogy nem használják ki azt h. a költői képek mankók lehetnének a megértéshez, csak azt mondtam h. egy jó tanár meg tudná tanítani hogy az segítség lehet és nem szükséges rossz.
Ja és igen, arról a versről van szó, és azért nem önmetafora mert nincs odaírva. A walesi bárdok pedig azért utalás Petőfire, illetőleg egy költőre aki elhullt a csatában és akit sirat a lírai én (mert azt h. Petőfire csak a költő személyéből és életrajzából tudhatjuk), mert a magyar nyelv szabályai szerint az "emléke" valaminek a birtoka, tehát kell egy birtokos, amit az előző mondatban kell keresni, az előző mondatban pedig az "a derék" az alany, aki elhullt a csatában. Ilyen egyszerű.
A lepkés verset legeslegfeljebb párhuzamnak hívhatod szerintem, de akkor is nagyon ügyesen meg kéne indokolnod h. Arany őszikék-korszaka miért olyan szerinted h. "rövid élete volt, szerelmes is volt egy kicsit, most meg a jövére gondol". Összevetve az Epilogussal vagy a Mindvégiggel pláne nem ilyennek tűnik nekem
Most csak ennyi, sorry.
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Holtak vezére
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 807
- Köszönetek: 0
Kincső (Thilanna) írta: Előszöris Alyr, attól hogy Te érted (szögezzük le h. nem mondtam h. Te vagy a jelenlevők - akikről ugye tudott h. legalább egy 1500 oldalas regényt elolvastak - konkrétan ezt ne értenék), gondolj bele hányan nem értik, és nem feltétlenül azért mert sötétek, hanem pl. neadjEru matekból, bioszból, fizikából, stb. jók, és ha valamiben "kifordított" képek vannak meg nem az van odaírva h. "vágtat fakó lován" és akkor tényleg egy lovat kell elképzelni amin vágtat a király, akkor már nem érti (mert nem erre van ráállva az agya azt h. ki a fene az a hülye hajdani eltévedt lovas akinek vak az ügetése, hogy a fenébe lehet vak egy ügetés??!,
Kincső, az emberek nem monofunkcionális lények, a reálosok is képesek a tudománytól elvonatkoztatva gondolkodni, sőt a legtöbb nagy tudós tevékenykedik (vagy tevékenykedett) valamilyen művészeti területen (zene, versírás, stb, esetleg ugyanezek élvezete). A matek előadóm szokta mondani, hogy a dolgokat több szemszögből kell vizsgálni, a matematika egész jó képet ad, de ez csak egy oldal, és fontos mással is foglalkozni.
Amúgy: aki nem ért egy verset azt szerintem nem verselemzéssel kell rávenni hogy értse. Ha nem mond neki semmit a vers, és te elmondod hogy márpedig itt ez és ez van leírva az egy elég haszontalan dolog. Az adott embert valószínűleg nagyon nem érdekli hogy mi vna oda írva, mert ha érdkeelné akkor értené (tegyük fel hogy nem teljesen hülye) és ha így van akkor minek erőltetni..
Sokkal jobb módszer mondjuk odaadni neki egy könyvet, ami esetleg még érdekli is hogy tessék,olvasd el, ezzel bővül a szókincse, látóköre, stb, és lehet hogy elkezdik érdekelni a versek.
"A kevesek mi vagyunk ugyan, ám mi tiszta szívvel indulunk csatába, míg amazok sokan, rohadt disznók egytől egyig"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alyr Arkhon
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Kincső (Thilanna) írta: Előszöris Alyr, attól hogy Te érted (szögezzük le h. nem mondtam h. Te vagy a jelenlevők - akikről ugye tudott h. legalább egy 1500 oldalas regényt elolvastak - konkrétan ezt ne értenék), gondolj bele hányan nem értik, és nem feltétlenül azért mert sötétek, hanem pl. neadjEru matekból, bioszból, fizikából, stb. jók, és ha valamiben "kifordított" képek vannak meg nem az van odaírva h. "vágtat fakó lován" és akkor tényleg egy lovat kell elképzelni amin vágtat a király, akkor már nem érti (mert nem erre van ráállva az agya, ahogy Neked nem a fizikára, legjobb tudomásom szerint ) azt h. ki a fene az a hülye hajdani eltévedt lovas akinek vak az ügetése, hogy a fenébe lehet vak egy ügetés??!,
Tehát aki reálos az képtelen elvontan gondolkodni?
Szerintem csak lusta (már aki, meg a jelenlévők mindig kivételek meg ilyenek). S mivel cseppet sem érdkeli hát nem fogja érdekelni a metafora sem, csak annyi könnyebbséget kap, hogy lesz még egy két kifejezés amivel variálhat magyar dolgozat közben, amíg a fenébe kívánja az egészet.
De ettől függetlenül az emberek 98%-a minden további nélkül képes felfogni a versekben használt összetett képek leganygobb részét mind az összes jelentésükkel együtt, már ha akarja.
(mellékesen: rosszul tudod. A fizikát mindig is szerettem, főleg az elméleti részét. A biológiát is, kivéve a kémiai részét. Még versenyt is nyertem belőle meg minden. Ettől függetlenül bölcsész lettem, most akkor ezeket el kell felejtenem?)
Kincső írta: de hogy ne Ady-példát mondjak, miért mondja az az idióta JA hogy elefánt volt és hogy lehet az a rohadt víz amit az elefánt iszik hűvös és bölcs?! De ha megértem a matematikai logikábal is pofonegyszerú szabályt, hogy a metafora két részből áll, egy tárgyi elemet azonosítunk valamilyen közös tulajdonság alapján egy kép elemmel, akkor nem mondok utána hülyeségeket h. az elefánt a tárgyi elem és én vagyok a kép, meg rögtön van egy kiindulópontunk h. keresnünk kell egy azonos tulajdonságot... vegyük Aranyt, "az élet egy összezsúfolt táncterem", nem azért nézem meg h. ez egy metafora mert hű de örömet okoz darabkákra szabdalni, hanem azért, mert ha tudom hogy ez egy metafora, az segít a továbbgondolásban, h. igen, itt a szöveg azt mondja h. az élet = zsúfolt táncterem, vagyis hogy az emberek úgy élnek egymás mellett, h. hiába a tömeg nem figyelnek egymásra, mki egymás lábán tapos, stbstb... igen, Neked a továbbgondolás megy anélkül is h. kimondanád h. "ha az életet azonosítjuk a teremmel az egy metafora", de nem biztos h. mindenkinek.
Eddig nem találkoztam olyan emberrel, akinek segített volna egy ilyen kép megértésében az, hogy ez egy metafora. Sőt, sokkal inkább olyannal találkoztam, aki értette, de arra a szóra, hogy metafora, vagy hogy keressünk költői eszközöket, csak ijedten pislogott.
Lehet persze, hogy nem ilyen pofonegyszerű metaforánál mint az általad említett (ez bármelyik izé... táncdalban előfordulhatna) segíthet az ilyen - az én gondolkodásommal ellentétes irányból induló - módszer, de még nem találkoztam emberrel aki alkalmazta volna.
Nem feltétlenül vagyok rá kíváncsi. De lehet, hogy máskor is ellátogatok abba az étterembe.Kincső írta: Mellesleg a példa túl egyszerű, ugyanúgy mint a liladal, de arra próbálok rávilágítani h. egy összetettebb képnél miért ne használhatnánk ezeket a mankókat? A vers a tömörség műfaja, nem azért lehet egy 2versszakos versről 2 oldal elemzést írni, mert olyan hűde kitekerem és belelátok dolgokat ami nincs benne, hanem mert a költő addig dolgozott rajta amíg kevés szóval el tudta érni hogy a szövegének annyi jelentésrétege legyen, amiről lehet két oldalt írni (például, hogy hogy éri el ezt, hogy így tömören sokkal nagyobb a feszültség mint ha egy oldalban írná, hogy mi kelti a feszültséget, aztán azt is meg lehet nézni hogy jéé azért hangzik olyan dallamosnak (nem ez) mert sok benne az "l" vagy "f" hangzó, vagy azért tűnik még keményebbnek mert sok "k" van benne, stbstb... A húsról is megmondod h. azért ízlik mert jól van fűszerezve, vagy jól átsült, vagy friss ropogós, vagy tudomisén, és kíváncsi vagy a receptjére, h. hogy érte el ezt a szakács, nem?
Másrészről meg: Miért akarnék én kétoldalas elemzést írni bármelyik versről is? Engem nem érdekel, hogy sok k betűt használ-e egy költő, vagy sem, hanem az érdekel mit vált ki belőlem. És ha az jó, akkor a vers tetszik. Azért mert kemény (mondjuk). De nem igazán érdekel, miért az. A csokit is azért szeretem mert édes, és nem azért mert cukor van benne. Végképp nem érdekel a cukor kémiai összetétele, sem a csokiban lévő mennyisége grammban vagy százalékban.
Kincső írta: A té irodalmárok meg nem utólag nevezik el a részeit, és a szinesztézia pl. tipikusan az a kép, ami elsősorban a szimbolisták hatására terjedt el, tehát a Nyugatosok spec. tuti már szinesztéziának nevezték az ilyet, nyilván nem "azért" írták bele a versbe, mert rég írtak olyat, de ha olyan volt a téma akkor fogták és megkeresték szépen a megfelelő eszközöket, és ez pl. a korban gyakran a szinesztézia volt Vicces lenne, ha csak utólag találták volna ki, a versek alapján, h. "a szimbolizmusban sok szinesztézia volt", "az expresszionizmus sok igét használ" stb., és véletlen lenne, hogy az a Babits meg Ady meg JA meg ilyenek pont le tudták másolni a Rimbaud meg Verlaine meg Baudleaire képalkotási technikáját, anélkül h. elnevezték volna és tudták volna h. "itt akkor most ő azt csinálta h. több érzékszervi tapasztalást egyesített egy képbe, ezt én is megcsinálom egy másik képpel", hanem meg se kellett érteniük h. hogy csinálta maguktól pont hasonló lett csak tudnám akkor miért jártak magyarszakra meg arra a híres Négyessy-szemináriumra, akinek még az sem biztos hogy írták a nevét?! (amúgy ez tényleg nem biztos, több könyv többféleképp írja )
A korban a szinesztézia divatos eszköz volt, ráállhatott az agyuk, ezért előbb jutott eszükbe ilyet alkalmazni mint másfélét. Ehhez még el sem kellett nevezni. (persze lehetni lehetett)
Szerintem nem volt szükségük az említett költőknek sem arra, hogy elenvezzék valamilyennek, sem arra hogy ilyen definíciószagú mondatot alkossanak ahhoz, hogy átvegyenek egy stílust. Olvasták, megtetszett, átvették. Az új ötleteket nyilván átgondolták, és ezek ezáltal hatottak rájuk, de nem mondták, hogy "akkor mostantól ilyen verseket fogok írni mert én is több érzékszervi tapasztalást akarok bele a képbe" hanem írtak, és ilyen lett. Ezek sokkal finomabb folyamatok, semhogy így le lehessen írni.
Továbbra sem értem, miért gondolod, hogy az átlag nebuló meg akarja érteni a verset.Kincső írta: Ryanával annyiban egyetértek, h. akinek még hajlandósága sincs tanulni vagy gondolkozni, azt is át kell valahogy rugdosni az érettségin de a jó tanár eléri, h. a szerencsétlen nebulónak leessen, h. nem csak azért kell beleírni h. az párhuzam, metafora vagy ellentét, mert az pontot ér, hanem mert az kiindulási pont az értelmezéshez, hogy mit jelent az a nyavalyás szöveg...
Az átlag nebuló általában ebédelni akar, fagyizni vagy eltölteni némi időt egy adott ellenkező vagy azonos nemű illetővel akinek a nevét időnként szívecskébe rajzolva a magyarkönyvbe is beleírja.
A nyavalyás szöveget utálja, égetné el, hagyják őt békén, az ő baját úgyse érti senki, menjenek a fenébe.
Neki csak az kell, hogy pontot érjen, jegyet érjen és a tanár ne zaklassa emiatt.
Honnan tudod, hogy tényleg csak arról szólt? (jól tippelek, ez volt az a vers? )Kincső írta: Echtelionnak igaza van abban, h. ha egy tanár csak a saját/könyv értelmezését kéri vissza, az igen kellemetlen, és valóban hülyeség mert lehet valaminek több értelmezése. DE. A szöveg le van írva, a szavak ebben a formában jelentenek valamit, és bár sokszor többfélét és direkt többfélét, sőt egyes értelmezés talán a szerzőnek sem jutott eszébe, de csak egy pontig! Ha olvasok egy szerelmes verset és erről eszembe jutnak a saját hasonló élményeim, az nagyon szép, de örömömben nem biztos h. rá kell vágni, h. a költő pont azt érezte mint én (egyrészt mert "álló farokkal nem lehet verset írni", ahogy a faktos tanár szokta volt mondogatni azaz nincs garancia h. pont azt és pont úgy valóban érezte az a szerencsétlen, elvégre szerepvers is van a világon), de legfőképp azért mert csak azt értelmezhetem "bele" a versbe amit szövegszerűen alá tudok támasztani. Osztálytársaim belefutottak egyszer egy olyan verselemzésbe, h. Arany egy lepkéről szóló versét kellett elemezni, ami tényleg csak annyiról szólt h. lát a Margitszigeten egy lepkét és ennek kapcsán elmélkedik meg irkál, de ők persze kapásból beleírták h. a költő önmetaforája a lepke, és megsértődtek h. nem volt jó, "pedig nekem azt jelentette", de valóban nem volt semmi ilyen szövegszerű utalás. Szóval az van, hogy vannak szavak, szószerkezetek, mondatok, ezek jelentenek valamit, teljesen igaz h. nem csak a tanár értelmezését (sőt nem csak a költő szándékát), de azért nem teljesen bármit, hanem azt ami oda van írva...
Ha ez az a vers, hát én mint tanár simán elfogadnám önmetaforának. Lehet az is, meg lehet nem az is, ki tudná ezt eldönteni? Még lehet, hogy maga a költő sem.
A szövegszerű utalás meg... Hát izé. Az "emléke sír a lanton még" az most szövegszerű utalás vagy csak hangulattermető sor? Kapcsolatban van az előző versszakkal az "elhullt csatában a derék"-kel? Ha igen akkor mire vonatkozik, a sok halott walesire vagy esetleg netán Petőfire?
S ha ez Petőfire vonatkozik, a lepkés versből ez: "
"Volt napja, volt, négy, tán öt is,
Hogy izlelt ő szerelmet is;
Most a jövőnek hint magot,
Nem fél, hogy a láb rátapod."
miért ne lehetne Arany őszikék-korszakának tökéletes metaforája? (vagy mije)
Ennyit asszem a szövegszerű utalásokról meg hasonlókról.
Van egy csomó vers jópár költőtől (még JA-tól is ha jól emlékszem, pedig neki aztán egészen jól ismert az élete) amiről fogalmunk sincs kiről írta, vagy kihez, függetlenül attól kivel élt éppen együtt. Az életrajzi vonatkozás tehát akkoris csapdákat rejt, ha tudjuk, hogy volt neki Flóra, Márta meg Judit is, meg hogy most éppen szerette-e a szocialistákat vagy sem.Kincső írta: Szöveg vs. életrajz: nyilván ha egy Radnóti eclogához tudom h. az aláírt hely h. "Lager Heidenau" nem egy nyaralóhely neve, hanem egy koncentrációs táboré, az igen hasznos És nyilván sokszor a történelmi/életrajzi helyzet segít az értelmezésben (ld. ha tudom h. egy adott korban nem lehetett megírni h. "hülye a király" de az adott költő emberi és költői magatartásából tudható h. ő ezt biztos meg akarta írni, akkor a fáról leeső alma metaforája mögé gyanítom h. a királyról van szó ), utolsó órák egyikén olyan gyönyörű posztmodern Kukorelly-verseket olvastunk, amihez ha nem meséli el a tanár h. igen Németországabn volt ösztöndíjjal meg mindig nőzőtt meg ez meg az, akkor a "vers" felét nem értjük de az a baj az életrajzra alapozó elemzéssel h. nagyon nagy csapdákat rejt, pl. kapok egy JA szerelmesverset és beugrik h. "ja volt neki vmi Flóra nevű csaja, biztos ahhoz írta", de pont nem Flórához írta hanem Vágó Mártához, akkor az eléggé szívás... míg ha nem azzal töltöm a lapot h. rizsázok pár bekezdést arról h. hogy is volt ez a szerintem-ekkor-írta életrajzi helyzet, hanem a szöveg alapján azt nézem meg h. mit mond, milyen érzelmet vált ki és ezt milyen eszközökkel éri el, akkor az sokkal értékesebb, és különbenis miért kötelességem tudni h. amelyik költőnknek nem Júliának vagy Annának hívták a szerelmét (mert ezekből van egy pár... ), azét hogy hívták
A Kukorelly versek meg ezek szerint rosszak voltak, ha önmagukban nem jelentettek semmit. (az alant beidézett Pilinszky például nagyon is sokat jelent, pedig gőzöm sincs a költő életéről, mert nem vettük órán egyáltalán)
Kincső írta: Különben 11. elején egyik első magyarfakton azzal kezdtük, h. kaptunk csoportonként egy verset, most nem emlékszem oda volt-e írva a szerző de ha oda volt is semmit nem mondott számunkra a név, de az volt a feladat lényege, h. határoljuk be mikor keletkezhetett, a szöveg mondanivalója, jellemzője, stb. alapján. És éérdekes, egészen meg lehetett tenni ezért mondom, ill. mondja a faktos tanár, h. bizonyos korszakoktól eltekintve ahol a cenzúra miatt tudjuk h. szokványos volt a metaforikus versírás (A walesi bárdok, A madár fiaihoz, stb.), és ahhoz azért nem árt tudni h. az tényleg mely költő hanyadik században írt verse (nehogy II. József nyelvrendeletét értelmezzem bele szegény Tompa Mihályba, ha már arra rájöttem h. nem csak elsődleges jelentése van a szövegnek ), szóval alapvetően a legtöbb szöveg értelmezhető önmagában, anélkül h. tudnám h. fájt-e a foga a költőnek és melyik napon ízlett neki jobban a húsleves (ha meg annyira menő vagyok, hogy magáról a szerzőről tudom, h. mik azok az alaptémák, amik életében/költészetében foglalkoztatták (amit nem a té irodalmárok találtak ám ki hanem ők írtak le a verseikben, mer a költők is emberek voltak ám), ld. Vörösmarty körforgásszerű történelemszemlélete, Kosztolányi "nincs-meg-a-kincs-amiért-porig-égtem"je (ami többször előjön az életműben), JA világmegváltó gondolatai (most nem negatív értelemben mondom), stb., akkor könnyebben meg tudom nézni h. vajh ezek a tanult dolgok ebben a versben benne vannak-é)).
Nem a cenzúra miatt metaforikus a walesi bárdok, mivel ezt Arany nem is kiadásra szánta.
Azért metaforikus, mert művész írta aki finoman akarta megmondani a véleményét, nem úgy hogy "Ferenc József meg az egész bagázs a Burgban teljesen hülye és zsarnok is".
Ez utóbbit is megtehette volna, nem egy példa van rá, persze vállalni kellett, hogy kicsempéssze a kéziratot és be a kinyomtatott példányt.
Igen, meg tudod mondani, hogy a tanult dolgok benne vannak-e a versben _szerinted_. Aztán lehet, hogy bár a logika azt diktálná, hogy ez meg ez ezért legyen benne, meg ezt jelentse, aztán kiderülhet, hogy mégse, és a költő nem azért borongott mert a szerelme otthagyta hanem mert fájt a foga.
Nem tudhatod. Én sem tudhatom.
Ezért mondom, hogy a verselemzés egy igen ingoványos talaj.
"Eala Earendel engla beorhtast
ofer middangeard monnum sended"
/Cynewulf/
"Nem táncol többé pázsiton
Aranyerdőben tündelány"
/SÚ/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Rabyn
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Az írásban is vannak divatok, ezért lehet azt mondani Adyra, József Attilára, hogy ebbe és ebbe a stílusba sorolható mert az akkor éppen divatos stílus szerint alkottak, illetve szerintem ez sem igaz, mert ha valaki végigmegy egy Ady meg egy József Attila köteten minden versen láthajta, hogy más és más, attól függően, hogy a költő mikor írta.
A versek többsége nem logikai alapon készült, hanem érzelmi alapon. Ezért érzelmi alapon kell, hogy hassanak. (Tényleg menj végig egy Radnóti meg egy József Attila köteten, azokban aztán van érzelem rendesen, tudtommal egyikőük sem megrendelésre dolgozott.) Attól még, hogy nincsen utalás arra, hogy Arany a versében a lepkét önmagával azonosította, tehette ezt! Sőt ha valaki ezt érzi akkor neki ezt jelenti az a sor. Érezheti ezt.
Karinthy rá a nagyon jó példa, hogy bárki bármikor tud olyan verset/művet írni amiről az istennek meg nem mondod, hogy mikor írták. Ha valaki elég művelt akkor 1980.-ban is tud olyan verset írni neked amit simán leelemzel 1890-esnek, sőt akár még költőt is írsz hozzá! De József Attilának (bocs, hogy mindig vele jövök, de belőle érettsigiztem anno és nagyon megtanultam hozzá mindent, levelezéseit olvastam meg hasonlók) a pályája elején megjelentek olyan versei amiről nem hitték el, hogy ő írta, azt gondolták lopta ettől vagy attól a költőtől mert abszolúte olyan stílusban írta.
Ha belegondolok a saját verseimbe (jah tegye fel a kezét aki nem irogatott kamasz korában borzalmasabbnál borzalmasabb verseket) akkor eszembe jut az is, hogy a költők se úgy kezdték, hogy rögtön tudtak verset írni, hanem előbb egymást másolták, előbb azokkal a szavakkal, esetleg eszközökkel írtak amiket már ismertek, ezért sok korai verstől meg se lehet mondani, hogy kihez tartozik, de persze tudjuk, hogy ez Petőfi első verse, ez Aranyé ez Berzsenyié mert aláírta a becses nevét.
Egyébként Peredhil írta lejjebb, hogy a versek helyett ő a dalszövegekre esküszik. Peredhil: hallgass kalákát:D Minden verset meg lehet zenésíteni és minden dalszöveget lehet prózában is mondani. Valahol igazad van, mert a dalszöveg is olyan, hogy vagy megfog vagy nem, és szerintem modern "verseknek" is be lehet őket tudni.
A kép és zene elemzést egyébként ugyanilyen fölösleges dolgonak tartom. Szabó Magda egyik könyvében (talán az Ókutban) van egy rész amikor elmennek megnézni egy képet a múzeumba és mindenkinek írnia kell egy szereplőről a képen. Persze mindeki Szűz Máriát meg Jézust emeli ki, de Szabó Magda egy fekete kiskutyáról ír, aki szintén ott van a képen. Neki az volt ott a fontos, és ezért jól ki is kapott.
Azt akarom ezzel mondani, hogy a verselemzéssel is az a baj, hogy nekem más a fontos benne mint másoknak. Lehet, hogy valakinek a Szeptember Végénben az a fontos, hogy az őszi táj leírása és a gyönyöörűűűű költői képek, nekem pedig az, hogy Petőfi mennyire szerethette azt a nőt akinek a verset írta, és milyen iszonyat bűntadata lehetett, hogy elvette feleségül. Egyébként ezt a verset sem szeretem, de egy csoporttársam tudta úgy mondani pár hete, hogy életemben először tetszett.
"Én szóra váltanám a gondolatot de félek, hogy nem érdekel.."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Kincső
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Előszöris Alyr, attól hogy Te érted (szögezzük le h. nem mondtam h. Te vagy a jelenlevők - akikről ugye tudott h. legalább egy 1500 oldalas regényt elolvastak - konkrétan ezt ne értenék), gondolj bele hányan nem értik, és nem feltétlenül azért mert sötétek, hanem pl. neadjEru matekból, bioszból, fizikából, stb. jók, és ha valamiben "kifordított" képek vannak meg nem az van odaírva h. "vágtat fakó lován" és akkor tényleg egy lovat kell elképzelni amin vágtat a király, akkor már nem érti (mert nem erre van ráállva az agya, ahogy Neked nem a fizikára, legjobb tudomásom szerint ) azt h. ki a fene az a hülye hajdani eltévedt lovas akinek vak az ügetése, hogy a fenébe lehet vak egy ügetés??!, de hogy ne Ady-példát mondjak, miért mondja az az idióta JA hogy elefánt volt és hogy lehet az a rohadt víz amit az elefánt iszik hűvös és bölcs?! De ha megértem a matematikai logikábal is pofonegyszerú szabályt, hogy a metafora két részből áll, egy tárgyi elemet azonosítunk valamilyen közös tulajdonság alapján egy kép elemmel, akkor nem mondok utána hülyeségeket h. az elefánt a tárgyi elem és én vagyok a kép, meg rögtön van egy kiindulópontunk h. keresnünk kell egy azonos tulajdonságot... vegyük Aranyt, "az élet egy összezsúfolt táncterem", nem azért nézem meg h. ez egy metafora mert hű de örömet okoz darabkákra szabdalni, hanem azért, mert ha tudom hogy ez egy metafora, az segít a továbbgondolásban, h. igen, itt a szöveg azt mondja h. az élet = zsúfolt táncterem, vagyis hogy az emberek úgy élnek egymás mellett, h. hiába a tömeg nem figyelnek egymásra, mki egymás lábán tapos, stbstb... igen, Neked a továbbgondolás megy anélkül is h. kimondanád h. "ha az életet azonosítjuk a teremmel az egy metafora", de nem biztos h. mindenkinek. Mellesleg a példa túl egyszerű, ugyanúgy mint a liladal, de arra próbálok rávilágítani h. egy összetettebb képnél miért ne használhatnánk ezeket a mankókat? A vers a tömörség műfaja, nem azért lehet egy 2versszakos versről 2 oldal elemzést írni, mert olyan hűde kitekerem és belelátok dolgokat ami nincs benne, hanem mert a költő addig dolgozott rajta amíg kevés szóval el tudta érni hogy a szövegének annyi jelentésrétege legyen, amiről lehet két oldalt írni (például, hogy hogy éri el ezt, hogy így tömören sokkal nagyobb a feszültség mint ha egy oldalban írná, hogy mi kelti a feszültséget, aztán azt is meg lehet nézni hogy jéé azért hangzik olyan dallamosnak (nem ez) mert sok benne az "l" vagy "f" hangzó, vagy azért tűnik még keményebbnek mert sok "k" van benne, stbstb... A húsról is megmondod h. azért ízlik mert jól van fűszerezve, vagy jól átsült, vagy friss ropogós, vagy tudomisén, és kíváncsi vagy a receptjére, h. hogy érte el ezt a szakács, nem?
A té irodalmárok meg nem utólag nevezik el a részeit, és a szinesztézia pl. tipikusan az a kép, ami elsősorban a szimbolisták hatására terjedt el, tehát a Nyugatosok spec. tuti már szinesztéziának nevezték az ilyet, nyilván nem "azért" írták bele a versbe, mert rég írtak olyat, de ha olyan volt a téma akkor fogták és megkeresték szépen a megfelelő eszközöket, és ez pl. a korban gyakran a szinesztézia volt Vicces lenne, ha csak utólag találták volna ki, a versek alapján, h. "a szimbolizmusban sok szinesztézia volt", "az expresszionizmus sok igét használ" stb., és véletlen lenne, hogy az a Babits meg Ady meg JA meg ilyenek pont le tudták másolni a Rimbaud meg Verlaine meg Baudleaire képalkotási technikáját, anélkül h. elnevezték volna és tudták volna h. "itt akkor most ő azt csinálta h. több érzékszervi tapasztalást egyesített egy képbe, ezt én is megcsinálom egy másik képpel", hanem meg se kellett érteniük h. hogy csinálta maguktól pont hasonló lett csak tudnám akkor miért jártak magyarszakra meg arra a híres Négyessy-szemináriumra, akinek még az sem biztos hogy írták a nevét?! (amúgy ez tényleg nem biztos, több könyv többféleképp írja )
Ryanával annyiban egyetértek, h. akinek még hajlandósága sincs tanulni vagy gondolkozni, azt is át kell valahogy rugdosni az érettségin de a jó tanár eléri, h. a szerencsétlen nebulónak leessen, h. nem csak azért kell beleírni h. az párhuzam, metafora vagy ellentét, mert az pontot ér, hanem mert az kiindulási pont az értelmezéshez, hogy mit jelent az a nyavalyás szöveg... Echtelionnak igaza van abban, h. ha egy tanár csak a saját/könyv értelmezését kéri vissza, az igen kellemetlen, és valóban hülyeség mert lehet valaminek több értelmezése. DE. A szöveg le van írva, a szavak ebben a formában jelentenek valamit, és bár sokszor többfélét és direkt többfélét, sőt egyes értelmezés talán a szerzőnek sem jutott eszébe, de csak egy pontig! Ha olvasok egy szerelmes verset és erről eszembe jutnak a saját hasonló élményeim, az nagyon szép, de örömömben nem biztos h. rá kell vágni, h. a költő pont azt érezte mint én (egyrészt mert "álló farokkal nem lehet verset írni", ahogy a faktos tanár szokta volt mondogatni azaz nincs garancia h. pont azt és pont úgy valóban érezte az a szerencsétlen, elvégre szerepvers is van a világon), de legfőképp azért mert csak azt értelmezhetem "bele" a versbe amit szövegszerűen alá tudok támasztani. Osztálytársaim belefutottak egyszer egy olyan verselemzésbe, h. Arany egy lepkéről szóló versét kellett elemezni, ami tényleg csak annyiról szólt h. lát a Margitszigeten egy lepkét és ennek kapcsán elmélkedik meg irkál, de ők persze kapásból beleírták h. a költő önmetaforája a lepke, és megsértődtek h. nem volt jó, "pedig nekem azt jelentette", de valóban nem volt semmi ilyen szövegszerű utalás. Szóval az van, hogy vannak szavak, szószerkezetek, mondatok, ezek jelentenek valamit, teljesen igaz h. nem csak a tanár értelmezését (sőt nem csak a költő szándékát), de azért nem teljesen bármit, hanem azt ami oda van írva...
Szöveg vs. életrajz: nyilván ha egy Radnóti eclogához tudom h. az aláírt hely h. "Lager Heidenau" nem egy nyaralóhely neve, hanem egy koncentrációs táboré, az igen hasznos És nyilván sokszor a történelmi/életrajzi helyzet segít az értelmezésben (ld. ha tudom h. egy adott korban nem lehetett megírni h. "hülye a király" de az adott költő emberi és költői magatartásából tudható h. ő ezt biztos meg akarta írni, akkor a fáról leeső alma metaforája mögé gyanítom h. a királyról van szó ), utolsó órák egyikén olyan gyönyörű posztmodern Kukorelly-verseket olvastunk, amihez ha nem meséli el a tanár h. igen Németországabn volt ösztöndíjjal meg mindig nőzőtt meg ez meg az, akkor a "vers" felét nem értjük de az a baj az életrajzra alapozó elemzéssel h. nagyon nagy csapdákat rejt, pl. kapok egy JA szerelmesverset és beugrik h. "ja volt neki vmi Flóra nevű csaja, biztos ahhoz írta", de pont nem Flórához írta hanem Vágó Mártához, akkor az eléggé szívás... míg ha nem azzal töltöm a lapot h. rizsázok pár bekezdést arról h. hogy is volt ez a szerintem-ekkor-írta életrajzi helyzet, hanem a szöveg alapján azt nézem meg h. mit mond, milyen érzelmet vált ki és ezt milyen eszközökkel éri el, akkor az sokkal értékesebb, és különbenis miért kötelességem tudni h. amelyik költőnknek nem Júliának vagy Annának hívták a szerelmét (mert ezekből van egy pár... ), azét hogy hívták
Különben 11. elején egyik első magyarfakton azzal kezdtük, h. kaptunk csoportonként egy verset, most nem emlékszem oda volt-e írva a szerző de ha oda volt is semmit nem mondott számunkra a név, de az volt a feladat lényege, h. határoljuk be mikor keletkezhetett, a szöveg mondanivalója, jellemzője, stb. alapján. És éérdekes, egészen meg lehetett tenni ezért mondom, ill. mondja a faktos tanár, h. bizonyos korszakoktól eltekintve ahol a cenzúra miatt tudjuk h. szokványos volt a metaforikus versírás (A walesi bárdok, A madár fiaihoz, stb.), és ahhoz azért nem árt tudni h. az tényleg mely költő hanyadik században írt verse (nehogy II. József nyelvrendeletét értelmezzem bele szegény Tompa Mihályba, ha már arra rájöttem h. nem csak elsődleges jelentése van a szövegnek ), szóval alapvetően a legtöbb szöveg értelmezhető önmagában, anélkül h. tudnám h. fájt-e a foga a költőnek és melyik napon ízlett neki jobban a húsleves (ha meg annyira menő vagyok, hogy magáról a szerzőről tudom, h. mik azok az alaptémák, amik életében/költészetében foglalkoztatták (amit nem a té irodalmárok találtak ám ki hanem ők írtak le a verseikben, mer a költők is emberek voltak ám), ld. Vörösmarty körforgásszerű történelemszemlélete, Kosztolányi "nincs-meg-a-kincs-amiért-porig-égtem"je (ami többször előjön az életműben), JA világmegváltó gondolatai (most nem negatív értelemben mondom), stb., akkor könnyebben meg tudom nézni h. vajh ezek a tanult dolgok ebben a versben benne vannak-é)).
Najó, abbahagyom, sorry ha valakit kihagytam a válaszolásból
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Missy
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Alyr Arkhon írta: Namarie: Ha egy vers mondanivalójához feltétlen szükséges tudni, hogy ki mikor hol és milyen körülmények között írta, akkor az egy rossz vers.
Én pont ezért nem szeretem Adyt, ő ugyanis politikus verseket írt, ő azt _akarta_ hogy így vagy úgy értelmezzék a verseit, ezért a szimbólumokat nagybetűvel írta, nehogy elmenjünk mellettük.
De ott van például Arany János (akinek a nyelvezete szerintem semmivel sem nehezebb Petőfinél, csak sokkal szebb) akitől A walesi bárdokat lehet úgy is értelmezni, hogy egy jó történet szépen leírva, és lehet úgy is, hogy ismerjük az életrajzi meg politikai vonatkozásokat. Ad neki némi plusz értelmet, de nem feltétlenül számít.
A helység kalapácsa szerintem egyszer jó, másodszorra már kevésbé.
Namarie: Sosem tudhatjuk 100%ig hogy egy költő miért csinált ezt vagy azt, néhány mozzanatot leszámítva. Amíg nem bújunk valaki bőrébe nem ismerhetjük meg az összes mozgatórugóját.
Kérdés, hogy egyáltalán belebújhatunk-e a bőrébe. Pl. József Attiláéba...Hát öööö. De ő csak egy példa a sok közül. Belebújhatunk-e egy másik ember bőrébe. Én nem igazán hiszem.
Sötét fellegek úsztak lomhán az égbolton, követve az ifjú tünde útját az erdei ösvényen.
(Tünde énem,félig meddigLevinhood, DH2000. segítségével)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Rabyn
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
József Attilának van egy (szerintem) gyönyörű verse a Gyermekké Tettél. Amikor először mondtam akkor csak szimplán tetszett, de amikor most újra fel kellett mondanom nagyon nehezen álltam meg azt, hogy elsírjam magam, mert mostmár mást mond nekem mint akkor. Tudom kihez írta a költő, tudom milyen körülmények között, régebben azt is tudtam milyen költői eszközök vannak benne, le tudtam elemezni. De most többet mond nekem mint akkor amikor képes voltam az elemzésére.
Aztán ami még érdekes szerintem azok a gyerekversek, mmint amit annak tanítanak. A gyerekeknek anélkül is baromira tud tetszeni egy vers, hogy le tudnák elemezni, anélkül is értik, anélkül is meg tudják fogalmazni a lényegét. Miért veszik ezt el az emberetől később?
"Én szóra váltanám a gondolatot de félek, hogy nem érdekel.."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ryana
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
hv: azért a vers-asztal párhuzam egy kicsit erős, szerintem. :/
Szép hely a boldogság! Úgy odavitorláznék! Ott napfürdőzik egy szál tangában az összes műanyag játék!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alyr Arkhon
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Én pont ezért nem szeretem Adyt, ő ugyanis politikus verseket írt, ő azt _akarta_ hogy így vagy úgy értelmezzék a verseit, ezért a szimbólumokat nagybetűvel írta, nehogy elmenjünk mellettük.
De ott van például Arany János (akinek a nyelvezete szerintem semmivel sem nehezebb Petőfinél, csak sokkal szebb) akitől A walesi bárdokat lehet úgy is értelmezni, hogy egy jó történet szépen leírva, és lehet úgy is, hogy ismerjük az életrajzi meg politikai vonatkozásokat. Ad neki némi plusz értelmet, de nem feltétlenül számít.
A helység kalapácsa szerintem egyszer jó, másodszorra már kevésbé.
Namarie: Sosem tudhatjuk 100%ig hogy egy költő miért csinált ezt vagy azt, néhány mozzanatot leszámítva. Amíg nem bújunk valaki bőrébe nem ismerhetjük meg az összes mozgatórugóját.
"Eala Earendel engla beorhtast
ofer middangeard monnum sended"
/Cynewulf/
"Nem táncol többé pázsiton
Aranyerdőben tündelány"
/SÚ/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Attila
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
"And I see they think me and Netti real old. But I don't think us feel old at all. And us so happy. Matter of fact, I think this is the youngest us ever felt." /Alice Walker/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Namarie
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 4775
- Köszönetek: 0
Rabyn írta: Na pont a verselemzés az amit én teljesen nagy hülyeségnek tartok. Nekem nem mond semmit ez a vers, sőt viccesnek tartom, nem érzek benne mondanivalót sem. Tehát nem tudnám leemelzni sem úgy ahogy kéne mert csak azt tudnám leírni, hogy nekem mit NEM mond ez a vers.
Egyszer Lamorak mondta félálomban: a verselemzés hülyeség, azok találták ki akik nem érzik a verseket hanem érteni akarják.
a verselemzés lényege az volna, hogy utána tudd a verset értelmezni is. Sajnos nagyon sok magyartanár biflázattaja a vesrelemzést, és így diákok még a betűt is megúúútálják, nemhogy az irodalmat. Pedig verset elemezni egyszerű, van egy metódusa, egy csontváz, ami alapján bármilyen verset tudsz elemezni. ha a szöveget nézed, és azt, hogy mi van benne, utána jöhet az értelmezés. Kell az elemzés az értelmezéshez, mert pontosan egy-egy metafora, vagy netán az időmértékesség ténye jelentheti a pluszt - vajon miért ír Radnóti a háború közepén időmértékes verseket és eclogákat? Weöres Sándort, ha olvastok, ott is jelentős szerepe van a költői képeknek amondanivaló szempontjából- abban az értelemben is, hogy NEKED, olvasónak mit mond.
Tündének igazat adok: fontos a megírás dátuma, és a körülmények.
Rabynhoz kicsit visszatérve: számomra a három legkedvesebb költő: Babits, Weöres, Kosztolányi. Tartalom+forma.. csodálatos nyelvezet, csodálatos képek, és tényleg fontos mondanivaló.
Petőfi: nagyon durva leszek, de szerintem ő az, akit mindenki képes megérteni, de pl. egy Pilinszky, vagy a fent említett költők megértése már okozhat nehézséget, különösen, hogy erőteljesen filozofikus költők.
mondjuk Petőfi nyelvezet se mindenütt gáz, hiszen A helység kalapácsa egy fergeteges valami.
Tünde: az 500 évvel ezelőtti dolgok: lehetnek konkrét adatok, hogy az adott sor mire vonatkozik. Vicc nélkül. Mondjuk volt egy érdekes eset: egy professzor éveken át kuatta, hogy egy széphistóriának ki lehet az írója. Azt ugyanis, hogy hol írták, és mikor, frankón benne van a szövegben, de hogy ki, az már nem. Nos, hosszas vizsgálódások után arra jutott, hogy Dobó jakab lesz az elkövető, örült nagyon ő is, meg az összes létező régi magyar irodalommal fogalakozó szakember. Össze is lett híva egy szép nagy konferencia, ahol az egyik fő dolog eme széphistória szerzőisége volt.
Az említett professzor a konferencia reggelnén valamelyik nagyobb könyvtárban kóválygott, és csak úgy találomra lemelt valami iszonyat régi könyvet, felütötte, és ott megatlálta azt, amit addig sehol: Dobó Jakab születési évét. Utánaszámolt, és kisült, hogy Dobó jakab amikor a széphistória íródott, 15 éves volt, és így sajnos nem nagy a valószínűsége, hogy ő írta. Mit tett a professzor?
Szépen beballagott a konferenciára, és a következőképp kezte az előadást: és akkor most elmondom Önöknek, hogy hogy dőlt meg Dobó Jakab szerzőisége...
(Mondjuk egy főúri csemete esetén sem zárnám ki a szerzőiséget, különsen a korszak ismeretében..)
"ó, én vad atyámfiai, nem fog átok: elmegyek én tihozzátok"
"Gyere ide, ne félj! Biztonságban vagy a biztonságban lévők között!"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Tünde
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 3921
- Köszönetek: 1
"Anyává csakis a gyerek tehet - nem az apa"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ecthelion
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 1029
- Köszönetek: 0
Attila írta: Laikusként elolvastam, gondoltam áhh...pofon egyszerű. Míg végül a sokadik olvasás után is voltak benne olyan dolgok amik nem tökéletesen érthetőek szvsz.
És ez miért jó nektek, hogy így szenvedtek a verssel?
Tényleg komolyan kérdem (nem csak tőled), nem egyszerűbb elolvasni egy verset és simán élvezni, mint hogy nyakatekert módon minden marhaságot belemagyarázni?
Ezért gyűlőltem az irodalom órákat, mert állandóan megmondták, hogy mit is jelent a vers és hogy ahogy én értelmeztem az hülyeség. De könyörgöm ez művészet! Mindenki máshogy értelmezi. Az író-költő is, az olvasó is, az irodalmár is, és egyik értelmezési mód sem jobb a másiknál, mert pont ez lenne a művészet lényege, hogy mindenkinek mást mond és mégis mindenki egyformán élvezi (márha élvezi).
Amúgy is nagyon sok mindentől függ, hogy ki hogy értelmez egy művet. Leginkább az álatal megélt dolgoktól, az iskolázottságtól, a kortól stb. Soha senki nem fog egyetérteni abbna, hogy na most ennek a versnek pont ez az értelme és ezt akarta mondani költő. Mert lehet hogy egy frissen egyetemet végzett irodalmár most ezt mondja, de lehet hogy az idő múlásával már ő is máshogy fogja értelmezni az adott művet. Minthogy mi is akárhányszor olvassuk el a Gyűrűk Urát, mindig többet, mindig egy kicsit mást jelent.
De pl. nagyon sokan utáljákl Adyt, holott szerintem az egyetlen tényleg jó magyar költő. Az ő verseit még én is szeretem. Szóval ízlések és pofonok ugyebár. Kihez mi áll közelebb és távolabb.
Persze ha valaki élvezi a verselemzért ám csinálja. Csak ne akarja senki ráerőltetni a másikra a saját értelmezését. Ne legyünk irodalmárok és magyartanárok.
Persze nyilván magyar órán is tanítani kell valamit.
"A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Holtak vezére
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 807
- Köszönetek: 0
Attila írta: Szerintem ha leelemzel egy verset, akkor közelebb kerülsz ahhoz amit az író szeretett volna neked mondani.
és nem teljesen mindegy hogy a költő mit szeretne nekem mondani? a verseket úgyse nekünk írták, mi csak használjuk őket, mint valami terméket. olyan ez mint amikor veszel egy asztalt aminek van egy sarka, amit a gyártó azért tett oda hogy a gyártósor végén ne essen le a földre hanem csússzon végig egy rámpán, de te arra használod hogy feltedd rá a lábad. persze előfirdulhat hogy érdekelni kezd hogy miért is került oda az a sarok, de az élvezeti részt az asztal (vers) és a fogyasztó (olvasó) kapcsolata adja, a gyártónak (költőnek) a termék (vers) létrehozásán kívül nem sok köze van a dologhoz.
"A kevesek mi vagyunk ugyan, ám mi tiszta szívvel indulunk csatába, míg amazok sokan, rohadt disznók egytől egyig"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Attila
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Szerintem ha leelemzel egy verset, akkor közelebb kerülsz ahhoz amit az író szeretett volna neked mondani.
"And I see they think me and Netti real old. But I don't think us feel old at all. And us so happy. Matter of fact, I think this is the youngest us ever felt." /Alice Walker/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Peredhil/Phoenix
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 1871
- Köszönetek: 0
***** sok vers közül egy nincs amit feltudnék idézni, hogy az tetszett.
Ellenben sok dalszöveggel amiket manapság lehet olvasni.
De a régi magyar költők soha nem írtak egy olyan verset sem ami megmaradt volna az emlékezetemben, mint halvány árny ami tetszett a magyar órán.
Na jó, talán egy...Goethe-nek van az a kis irománya amit egy kis, erdei pihenőnél vésett a fába...az tetszett, bár annál is belénk próbálták verni, hogy a verseellemzés szerint ez egy marha depresszív vers.
Peredhil - Thor
"Eladom az Internet teljes másolatát 5689 db DVD-n (vagy 2 DVD-n pornó nélkül)."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alyr Arkhon
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Kincső: A lila dalra kelt nyakkendőt én értem anélkül is, hogy tudnám mi az a szinesztézia. Nem nézem hülyének a költőket ha ilyeneket írnak, sőt. Ettől költők. Az, hogyha tudom hogy ez sinesztézia, maximum nekem jó érzés, de se a verset nem értem tőle jobban, se a költőt.
Ő sem úgy írt verset, hogy "hahh, ma még nem írtam le egy megszemélyesítést sem, meg mára a határidőnaplóba írtam egy szinesztéziát is, úgyhogy "a kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő" és a Nap "csókot lehel a munkáslány kezére" jólvan, mai terv kipipálva" hanem leírja azt ami neki tetszik úgy ahogy neki tetszik.
Aztán a t. irodalmárok meg elnevezik az írás részeit, és ettől nekik jó.
Másik hasonlattal: attól, hogy nem tudom, hogy comb vagy szűzérme, a hús még ugyanúgy ízlik (vagy nemízlik).
"Eala Earendel engla beorhtast
ofer middangeard monnum sended"
/Cynewulf/
"Nem táncol többé pázsiton
Aranyerdőben tündelány"
/SÚ/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ryana
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Megint azt hoznám fel, hogy gondoljatok bele, mennyi diákot érdekel az irodalom. Nekik aztán mondhatod, hogy hát gondolj a versről amit szeretnél... Valamit mégis kell nekik tanítani a versekről. Az olyan tanár pedig, aki képes rá, hogy megszerettesse az irodalmat, és a diákjai utána maguktól gondolkodjanak, az a legnagyobb sajnálatomra igen ritka. (De ugyanez áll a többi tantárgyra ugyanígy...)
Egyébként pedig nekem is egész gimi alatt elemezte a tanár a verseket, és talán lázadó korszakomban elleneztem nagyon, de utólag, igazán belegondolva, nem érzem, szétestek volna darabokra azok a versek. Ő ezt mondta el. A tankönyv szerint erről szól. És? Ha valaki tényleg érdeklődik a versek iránt, szerintem pont hogy érdekes inkább elgondolni, hogy ők vajon miért gondolják így? És én miért gondolom máshogy? Elmondom, hogy nekem még soha egyetlenegy olyan irodalmi alkotás nem volt az életemben, amiről utána ne mondott volna vki olyat, ami nekem meg se fordult a fejemben. Vagy azt mondtam rá, hogy "jé, tényleg", vagy "na ez hülyeség". Ez már az én döntésem. Ha utána azt kell esetleg megtanulni, megtanulom. Az élet nem úgy működik hogy csak azt kell megcsinálni amit én gondolok. Szerintem ez érvényes itt is. (Ugyan szomorú, de azt is elképzelem hogy mik harapódznának el, ha egy diák azt írhatna verselemzésbe, amit akar...)
Szóval nem tudom, ha én olyan helyzetben lennék, hogy akkor most tessék, reformáld meg az irodalomoktatást, mit tennék. Mondjuk talán csak olyan tanárokat vennék fel, akik tényleg jók. Akkor meg nem lenne elég tanár.
Kincső: szerintem ha csak a szöveget nézzük, pont hogy akkor szedjük szét leginkább a verset. (És úgy hívják hogy dekonstrukció, ami egyébként is fujj. ) Nagyon sok műelemzés alapszik egyébként konkrét életrajzi dolgokra, levelezésekre, ami szerintem egyáltalán nem hiba, hogy ezek alapján következtetnek. Mégiscsak hozzá tartozik, hogy mi történt a szerzővel akkoriban, amikor a művet írta. Teljes képet nem lehet alkotni, de legalább pár lépéssel, egy kicsit közeledtünk ahhoz, hogy megértsük. Szerintem. Sokkal nagyobb bűn szerintem, ha kiadnak olyan levelezéseket, amiket direkt kért az illető, hogy égessék el halála után....
Szép hely a boldogság! Úgy odavitorláznék! Ott napfürdőzik egy szál tangában az összes műanyag játék!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Kincső
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Egyébként pedig pl. magyarfakton egy reklámcsomagot is elemeztünk egyszer nyelvi szempontból, és ha már egyszer felismerem h. engem itt kérem nagyon durván manipulálni akarnak így és így, akkor szimplán nem olvasom tovább és nem tudják elérni a célukat. Mivel az ilyesmik sokszor a Te hiszékenységedre/tudatlanságodra építenek, abban a pillanatban h. átlátsz a szitán h. milyen eszközt használnak, föléjük kerülsz és sokkal nehezebben veszed be a maszlagot. Szerintem.
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ben
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 3358
- Köszönetek: 0
Illetve tegyük hozzá, hogy ez a halott költők esetében (márpedig a tananyagban szereplők legtöbbje az) különösen problémás lenne. De egyébként egyetértek.Alyr Arkhon írta: A vers értelmezése meg, hát nos, néhány kifejezetten egyértelmű utalástól eltekintve az olvasónak halvány fogalma sincs mivel mit akart leírni a költő, és akkor sem lesz, ha magát irodalmárnak mondja. Lehet, hogy nagyobb eséllyel meg tudja majd tippelni, de a tippje sosem lehet 99%nál jobb, hacsak a költő nem mondja rá, hogy igen, ez így van.
basking in the sunshine of a bygone afternoon,
bringing sounds of yesterday into this city room.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Esgal
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 1834
- Köszönetek: 0
Rabyn írta: Na pont a verselemzés az amit én teljesen nagy hülyeségnek tartok. Nekem nem mond semmit ez a vers, sőt viccesnek tartom, nem érzek benne mondanivalót sem. Tehát nem tudnám leemelzni sem úgy ahogy kéne mert csak azt tudnám leírni, hogy nekem mit NEM mond ez a vers.
Egyszer Lamorak mondta félálomban: a verselemzés hülyeség, azok találták ki akik nem érzik a verseket hanem érteni akarják.
Nekem mond ez a vers ezt-azt Egyébként meg Lamoraknál a pont, még ha csak így idézve is.
Nem adhatok mást, csak mi lényegem.
/Lucifer/
Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban
/Ghymes/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alyr Arkhon
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Elemezni nagyon nem szeretek, mert olyan mint a boncolás, a végére elvész a vers teljessége, csak egy kupac nyelvi eszköz marad. Ha túl sokat csinálod, már automatikusan csak egy megfejtendő szóhalmaznak fogod látni a verseket, pedig azokat a költők nem rejtvénynek szánták.
Szerintem mivel verset írni is lehet anélkül, hogy ismernéd a metafora vagy a szinesztézia definícióját, olvasni is.
A modern fogyasztói társadalom kreatívjai meg értik annyira jól a dolgukat, hogy ugyanúgy hasson rád amit elterveztek akkor is, ha tudod hogy csinálták.
A vers értelmezése meg, hát nos, néhány kifejezetten egyértelmű utalástól eltekintve az olvasónak halvány fogalma sincs mivel mit akart leírni a költő, és akkor sem lesz, ha magát irodalmárnak mondja. Lehet, hogy nagyobb eséllyel meg tudja majd tippelni, de a tippje sosem lehet 99%nál jobb, hacsak a költő nem mondja rá, hogy igen, ez így van. (márpedig nem hiszem hogy rámondaná, mert nem egyes dolgok vezetnek egy embert hanem sok dolog összessége és ebből egyet vagy kettőt kiragadni olyan mintha azt mondanád, a fű attól fű, hogy zöld)
Ezeket a tippeket meg verselemzés címén tanítani iskolában szerintem elég nagy hiba.
Egy vers nekem nem attól tetszik, hogy tudom, hogy ezmegez metafora, sem attól, hogy tudom, itt a költő a kiskutyájára gondolt. Hanem mert szép, vagy jó, vagy zseniális, vagy mert nekem személy szerint mond valamit.
És általában nem akarom érteni, miért tetszik. A csillagokat sem akarom érteni. A tengert sem. Még sorolhatnám.
Az egyetemisták meg lehet, hogy tényleg jobban tudják, mert ahány magyarszakossal eddig beszéltem, azt mondta, hogy a középiskolában verselemzés néven tanított dolog úgy rossz ahogy van.
"Eala Earendel engla beorhtast
ofer middangeard monnum sended"
/Cynewulf/
"Nem táncol többé pázsiton
Aranyerdőben tündelány"
/SÚ/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Missy
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Ben írta:
Szerintem enélkül is elhisszük, de azért köszönjük.Kincső (Thilanna) írta: most egyéb jellemzőket hadd ne írjak, de fogadásból akár egy oldalas elemzést is írhatnék róla (mmint olyat amit mondjuk egy magyartanár is értékelhetőnek tartana), mondjuk egy nagy tábla csokiért, és nem feltétlenül érettségi időszakban, de jún22 után simán
Apropó, volt, aki eljutott Pilinszkyig középiskolában, vagy általánosban? Mert mi egyszer sem... (Bár általánosban szerintem hülyeség tanítani, és a középiskolások közül sem biztos, hogy mindenki érti, de mindegy.)
Azt meg hogy a jóistenbe nem? 8O Különben igaz, nálunk is csak hárman -négyen, értették/ük egy harminc fős osztályból.
Sötét fellegek úsztak lomhán az égbolton, követve az ifjú tünde útját az erdei ösvényen.
(Tünde énem,félig meddigLevinhood, DH2000. segítségével)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sil
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
- Hozzászólások: 8428
- Köszönetek: 4
Addig igen, "csak" az egész 20. századi világirodalmat hagytuk ki (kivéve azt a két tételt, ami kellett az érettségi miatt). Pedig lett volna rá hat évünk... Igaz, hogy volt olyan is, hogy fél évig csak filmeket elemeztünk.Ben írta: Apropó, volt, aki eljutott Pilinszkyig középiskolában, vagy általánosban? Mert mi egyszer sem... (Bár általánosban szerintem hülyeség tanítani, és a középiskolások közül sem biztos, hogy mindenki érti, de mindegy.)
Noldor, blood is on your hands
Tears unnumbered
You will shed and dwell in pain
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Kincső
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Holtak vezére
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 807
- Köszönetek: 0
Ben írta:
Szerintem enélkül is elhisszük, de azért köszönjük.Kincső (Thilanna) írta: most egyéb jellemzőket hadd ne írjak, de fogadásból akár egy oldalas elemzést is írhatnék róla (mmint olyat amit mondjuk egy magyartanár is értékelhetőnek tartana), mondjuk egy nagy tábla csokiért, és nem feltétlenül érettségi időszakban, de jún22 után simán
Apropó, volt, aki eljutott Pilinszkyig középiskolában, vagy általánosban? Mert mi egyszer sem... (Bár általánosban szerintem hülyeség tanítani, és a középiskolások közül sem biztos, hogy mindenki érti, de mindegy.)
mi eljutottunk
(bár ebben azért nekem is volt részem, de csak sikerült)
"A kevesek mi vagyunk ugyan, ám mi tiszta szívvel indulunk csatába, míg amazok sokan, rohadt disznók egytől egyig"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ryana
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Azt hiszem pont ez volt a téma anno emelt szinten, hogy vajon miért Petőfi a legnépszerűbb.
És amúgy az is közrejátszhat, ez már nem annyira a középiskolások, hanem inkább az átlag lakosság körében, hogy Petőfi pont hogy annyira banális, hogy mki érti. Jó kis négysoros párosrímek, az kell a népnek. Ilyen metaforák meg párhuzamok... Ki érti azt?
(Amúgy pl a Felhők ciklusa egész használható. Van benne vmi, hogy ha él még egy kicsit, akkor egész frankó költő lehetett volna...)
Rabyn: nem olvastál még posztmodernt. (vagy olvastál, de nem eleget )
Alyr: Vajda Jánossal a legfőbb gond, hogy az első sorából üvölt hogy ő mennyire depressziós és micsoda undorító hely ez a világ. (Írtam belőle egy szemináriumi dolgozatot, ahol leírtam, hogy szerintem kicsit írhatott volna az élet napsütéses oldaláról is, mert mennyire gusztustalan már hogy eeeennyire pesszimista legyen valaki, erre azt írta mellé a tanár, hogy "jujj". )
Szép hely a boldogság! Úgy odavitorláznék! Ott napfürdőzik egy szál tangában az összes műanyag játék!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Rabyn
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
"Én szóra váltanám a gondolatot de félek, hogy nem érdekel.."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!