Marach - Beszélgetések

A csapatbeosztást most osztják, úgy érzem mai nap végével már megszűnik ez a topic.
Pussz Nektek, inaktvíjaim
Marach harcias népe.. szeretlek titeket

Mi folyik itt, szerepjáték?

Üdv, Oisin

Csakmert én a Nagy Nyári Táborba megyek (vagy miaszösz a neve...), nem a Relaxba.... csakhogy tudjam, hogy ti melyikbe mentek..... sokan nagyon hiányoztok már!!!!! és jó lenne ott találkozni....

Egyenlöre úgy néz ki, hogy jövök Beltaine-re. Tábort még nem tudom, idáig már minden variáció elöfordult az egyikbese kivételével.

Meleth_lin: relax. Talán. Anyagilag és időben is jobban belefér. Fordítási meló, határidő, miegyéb. De csak ha végzek, akkor. Le7, h oda is csak benézek. Sorry.

Beltaine-re ki jön most szombaton? Telco?

Mekkora lett itt a kihaltság!!!!!

Azt szeretném kérdezni, hogy ti melyik táborba mentek, ha mentek?

(Bocs, hogy ilyen ritkán írok ide, de ninc túl sok időm netezni... de valamennyire visszaolvastam...de nem lesz valami hosszú most se a hozzászólásom )

Én Ratzcal mennék, érdekel az út...hátha azon jutnánk valamerre... amúgy is elég reménytelen helyzetben vagyunk ahhoz, hogy tökmindegy legyen, merre megyünk. Bár lehet jobb lenne, ha letáboroznánk ahol vagyunk, de másnap mindenképp meg kéne nézni az utat[size=9:ni433wj9]...(márcsak azért is, mert mi a francért lenne benne a történetben, ha nem lenne fontos szerepe?!? )[/size]

*Látva, hogy Ratz nem adja fel a próbálkozást, komolyan elgondolkozok egy pofon lekeverésén... de mivel ahhoz le kéne mászni a fáról, meg hát kettőnk közül ő az erősebb, inkább leteszek erről az ötletről... Mikor odajön, h megkérdezze, megyek-e, leginkább lenéző pillantással (és nem csak mert a fán vagyok) nézek rá, majd némi várakozás és egy sóhaj után válaszolok.*
- Nem *kissé ideges, türelmetlen, meg hasonló dolgokat sugalló hangon... de nem megyek le, csak figyelem, h ki mit reagál... és ha Eiám is menni akar, akkor annak nagyon nem fogok örülni, és ha tényleg megy is, annak még annyira sem...*

kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnökválasztáskényszerzubbonygombnyomás-
tartóoszlopcsarnokvíz


sőt


kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnökválasztáskényszerzubbonygombnyomás-
tartóoszlopcsarnokvízjel

kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnökválasztáskényszerzubbonygombnyomás-
tartóoszlopcsarnok

kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnökválasztáskényszerzubbonygombnyomás-
tartóoszlop (?)

*én is mennék, meghát Anyám miatt maradnék is, így maradok egy darabig, míg a kíváncsiságom és a lustaságom harcol. Várom, amíg Ratz összegyűjti a többieket és figyelem, ahogy felsorakoznak Tel vagy a levegő előtt. Ha legalább a csapat fele menni akar, akkor maradok, ha nagyjából 5en vagyunk, akik mennének, akkor megyek.*

-Jól van hát, gyerünk!-állok oda én is Ratzkáékhoz, mert időközben kicsit kedvet kaptam, nomeg hajt a kíváncsiság, és az éhség. -Induljunk, ne vesztegessük az időt!

kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnökválasztáskényszerzubbonygombnyomás-
tartó

kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnökválasztáskényszerzubbonygombnyomás

Legolin tanácsára a (nagyonpasszívan topicozó) marachosok között végigmegyek, mindenkitől megkérdezve: menne vagy maradna, és a mehetnékkel rendelkezőket magam köré gyűjtöm, majd így (nemtom hányan) odaállunk Telcontar elébe,(én szalutálok is).

...

(Telco előtt, aki mintha úgy adná elő a KM-kedést, hogy Ő ott sincs. Telco, egyértelműsítsd: OTT vagy, vagy nem?!).

kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnökválasztáskényszerzubbonygomb (ez nem biztos jó )

Most már mindenképp el kéne indulnunk vmerre, még mielőtt besötétedik, és jobb lenne együtt maradni. Mi lenne, ha a patak mellett mennénk?

kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnökválasztáskényszerzubbony

- A kevésbé kalandvágyók verjenek tábort valahol a patak közelében, a kalandvágyóbbak menjenek felderíteni kecske- káposzta alapon! - nyilatkoztatom ki a teszetoszázást megunva. - Koordinátornak- vezérnek pedig ezennel felkérném kedves csapvezünket.

*mivel Anyám meggyőzött, hogy reagjak ezért én is beszállok a vitába* Jó, tényleg nem kéne teljesen szétszakadni, de ha akarunk valamire jutni akkor lehet 2 csoportot kéne alkotni... és megállapodni hogy mondjuk 1 óra múlva találkozunk az oltárnál. Vagy valami. Csapaton belül tényleg ne legyenek elkóborlások, de vagyunk elegem, sztem lehetne két rsézre szakadni... ideiglenesen.

.

kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnökválasztáskényszer (ha van ilyen)

és utólagosan is BN a Zsuzsannáknak és Anyámnak

*eddig a háttérben cammogtam, idegesen, és fáradtan, félig zavarodottan a helyzettől, hiszen alig tudtam elhinni, mi is történt valójában, és hogy ez tényleg velünk történt? de követtem a többieket némán. mikor lepihentünk, erőt nyertem csöppet, de elaludni nem tudtam a nyugtalanságtól. egyre jobban féltem, de nem mertem kimondani, azonban ez növelte bennem azt a késztetést, hogy mostmár igazán össze kell szedni magunkat, és haladni egy cél felé, közelebb jutni a megoldáshoz, mert lassan beesteledik 8O de nekem sem volt semmi ötletem. *
-Abban igaza van Lélinek és Laurelinnek, hogy nagyon vigyáznunk kell, és valóban nem túl jó, hogy szétszakad a csapat,-mondtam végül, miután összeszedtem magam,
-de hogy ha majd esteledni kezd, lehet, hogy biztonságosabb lenne ott a tisztás közelében, magasabban, ahol kicsit világosabb is lesz még. Csak az a nyugtalanító, hogy az az út fölfelé vezet, és egy ilyenhez előreláthatólag élelem, és erő kell, ami már igencsak fogyóban van mindannyiunknál. De az is lehetséges, hogy az út elkezd majd lejteni, és érdemes megkockáztatni, mert talán "jófelé" vezet...-s ezzel némi remény ült az arcomra, majd felváltotta valami félelem, és kétségbeesés. Most mit tegyünk?

Igaza van Lélinek, mondom, Úgy viselkedünk, mintha nem a mi bőrünkre menne a játék. Ha szétválunk vagy elkeveredünk, akkor itt fogunk megdögleni. Lehet hogy te Ratzkha megállod itt a helyed, de nem fogsz tudni 21 emberről gondoskodni. Inkább azzal kellen törődni, hogy haza vagy civilizált helyre jussunk. Különös ez a nyugalom amit ez a hely áraszt, nem természetes, elaltatja a gyanakvásainkat. Láttátok azt a disznót, mi van ha tíz perc múlva minket támad meg az, ami őt is? Á, mindegy...nem, tépem a számat. -én is odébbmegyek

- Remek, már csak ez hiányzott. Végülis miért ne, bontsuk szét a csapatot, éljen Marach büszke, összetartó népe... *motyogom halkan, de Eiám ha mellettem van, úgyis meghallja. Majd hangosabban folytatom.*
- Vagy ti nem álltok a racionalitás talaján, vagy ez a világ. Nem tudom, miért vagytok ilyenek. Itt nem élhetünk. *ezt olyan hangsúllyal mondom, mintha egy buta kisgyereknek magyaráznék* Ha meg szétválasztjuk a csapatot, akkor legalább három felé tévedünk el, és nem egyfelé. Remek ötlet, mondhatom. Ez nem egy kaland, ez az Élet! Tudjátok, az egy olyan dolog, amit túl kell élni. Mert ha egy kaland hősei volnánk, akkor talán még szívesen itt is maradnék kóborolni, mert akkor nyilván mindennek úgy kell történie, ahogy. De ez NEM KALAND! Itt minden a mi felelősségünk *tény, nem a legösszeszedettebb szónoklat, de hát ez nálam normális amint befejeztem, felállok a földről, és kicsit arrébb baktatok a többiektől, de látótávolságon belül maradok. És keresek egy fát, amire fel tudok mászni, és helyet foglalok az egyik ágán (olyan 3 méter marasságban, ha van ilyen fa)*

Nem szívesen hagynám el Anyámat, de nagyon is érdekel a környék, ígyhát "ha senki más nincs, én szívesen körülnézek" megjegyzéssel várom, hogy mások döntsenek helyettem. Persze aludni se vóna rossz, de aztat mostan inkább nekéne. A vaddisznóhoz közelebb merészkednék, ha tudnám, hogy ők nem riadnak meg tőlem és viszont. A koca lábán a seb, meg az előző menyét összevetve nem túl bíztató kilátásokat nyújt az ittéjszakázáshoz. Nemmintha bármikor is érdekelt volna a biztonságom.. A víz annál inkább^^

kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnökválasztás

Ratzkha mellé sündörgök, készen arra, hogy vele tartsak, ha elindul valahová. Az egyik öcsém hollétéről sejtelmem sincs, a másikat nem téveszt7em szem elől. Én is alaposan betáraztam kajából-piából, meg amúgy is érdekelt volna az oltár meg az út. Ha az előörs- verzió valósul meg, én szívesen vállalok hírnök-szerepet is. A víz és a levegő szokatlan tisztaságát igencsak élvezem- egyszercsak nem akarok többet/olyan gyakran rágyújtani, mintha megfeledkeznék az egészről. Nem akarok mindenáron hazajutni, nem vagyok hajlandó az eltűntek után siránkozni, igyekszem az egészet egyre inkább kalandként felfogni.

ha gondolod veled megyek, de szerintem nem kellene kettészakítani a csapatot. Bármi történhet. Ti mit gondoltok eről,

--Ja, jártunk arra, de nem néztük végig, hogy mi a frász van az út végén. Nem kéne esetleg? Legalább egy előörs vagy vállalkozó kedvű csapat másszon végig azon a tetves úton ami hajde ősinek és annál is bizsergetőbben meredez a hegy felé. Ki tart "Velem"?-- ezeket mondom, jól hallhatóan ordibálva, miután minden elképzelhető élelemmel (bogyók, gyümölcsök stb.) teleraktam a zsebeimet és kis hátitáskámat félig.
-Esetleg lehetne egy másik csoportot dombnak lefelé küldeni és hogy a két csoportosulás ne veszítse el egymást, egy kisebb hírnökcsoport maradna itt, és ezt az állomást érintve ide oda vinne üzeneteket. A lefelé haladó csapat mindenképp visszafogná magát, lassan menne, mivel a nép jó részét képviseli, és nem akarja nagyon itthagyni a többieket, míg a felfelé kóricáló csapatocska/egyedek sietnének egy csöppet.
Esetleg a nép itt marad, és felderítőket küldünk minden irányba, modjuk párossával, legalábbh kettőből egy nagyhangú, ha segéjkiáltani kell.-
Az arcokat figyelem, és próbálok rájönni, kit nem bénított cselekvésképtelenné a félelem.

- Talán lefelé kéne menni, mint eddig is terveztük.... *mondom tipikusan az a fajta "ezt-már-ezerszer-megbeszéltük" hangnemben. Bár túlságosan nem érdekel a dolog, felőlem bármerre mehetünk, ha az NEM felfelé van, mert azellen határozottan ellenkezek, mondván, arra már jártunk...*

Távolabb vonulok a többiektől és letelepszem, majd felmászok néhány fára, körülkémlelni.


kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács-
elnök

Velem környékén éltek kelták, a rómaiakkal egy időben és valamivel utánuk, ezt Ankalimon egyik előadásából megtudtuk. Viszont a tündérösvények csak éjszaka nyílnak meg, az meg még odébb van.

Az út a hegyek felé vezetett, jó eséllyel egy hágó felé és valóban az oltárnál indult, Ha volt is elágazása, az már nem létezik vagy nem vettétek észre.

Nagyon kevés helyen nincs már csak térerő, ez bagyon valószínűtlen így, mint ahogy a levegő tisztasága is. Egész messzire elláttatok a dombokról.

Elvackolásra szinte bármilyen hely alkalmas, persze sok szempont létezik.
Amíg itt vagytok, a túloldalról, az erdő irányából egy vaddisznó érkezik pár nagyobbacska csíkos malaccal. Szemmel láthatóan egyáltalán nem érdekli őket, hogy itt vagytok, tőlük öt méterre, pedig a kocán jól látszik egy régi sebhely a hátsó combján, amit valamilyen állat karma vagy vágószerszám okozhatott.

Pihentek itt egy fél órát, mert már elég fáradtak vagytok és beleizzadtatok a ruháitokba. A srácok megmártják a patakban és kiaggatják a fa alacsonyabb ágaira száradni, van, aki a fűbe, a napra teszi.

Olyan békés minden, amíg pihentek, valahogy elül az aggodalom, a félelem. Különös módon a legtöbben úgy elpilledtek, hogy csak a korgó gyomrotok térít magatokhoz. Vannak páran, akik a zsebükbe, övtáskájukba tömködték az ellátmány egy részét, a cerbona szeletek, lekvárok, almák most igen jól jönnek és sok hűs vízzel (milyen tiszta az íze...) leöblítve szinte megtelik a has. Ha biztosan tudnátok, hogy egy-két óra múlva értetek jönnek, akkor a fájós lábaktól eltekintve remekül éreznétek magatokat.

Öt óra felé jár az idő, amikor sikerül mindenkit indulásra nógatni.
Tanácstalanok vagytok a "merre is" kérdésében.

Kakukkfűnyírógépszerelőbrigádtanács

A kondenzcsíkok hiánya és a hangsúlyozott civilizáción kívüliség nevethetnékkel tölt el, és a „szívemet szorongató félelem” ellenére gyakran (félóránként, ha nincs más dolgom) ki is jelentem, hogy tiszta vicc, és azt a Herr (Rip)Porterből való közhelyet teszem közröhely tárgyává, hogy „sosem hittem volna, hogy ez velem is megeshet”.
A patakhoz érve tanácsolom, hogy valami elvackolásra alkalmas helyet keressünk magunknak. Ha látunk állatokat milyeneket?
A térerőhiányt illetően valami túrázni rendszeresen járó, és közben is elérhető hardcore mobiltartót kérdezek, hogy szokatlan-e az eme mértékű delejtelenség, vagy eléggé körül vagyunk hozzá határolva hegyekkel.
Mellesleg amint tudok mindig szedek magamhoz gyümölcsöt, vizet, husit, mikor mit, lévén az én világom is (főként) a gyomrom körül forog.
A kőút az oltártól indul? Nincs másik irányba folytatása? A hegytetőről merre ment volna tovább? Eiával közlöm, hogy stresszhejzetben általában üvöltözni szoktam, főleg azért, mert élvezem, és megkérem szépen, hogy a továbbiakban ne vegyen semmi szitkot tőlem komolyan, ami rá és szeretteire, illetve a kedvelt állataira vonatkozik. Ezután (elég halkan ahhoz, hogy mindenki halljaJ) kifejtem a véleményem a megsértődések feleslegességéről és a sikeresebb kommunikáció érdekében javaslom az elgondolkodást a másik mondandóján, illetve az a mögötti szándék felfedezésére való törekvést.


Szókígyó: kakukkfűnyírógépszerelőbrigád

Még a fánál szedtem annyi gyümölcsöt, amennyit tudtam & ettem is. Öcsém barbár ( ) hőbörgésére elnéző mosollyal/vigyorral és némi helytelenítő fejcsóválással reagáltam- ő már csak ilyen, nem kell komolyan venni, és ezt javaslom a konfliktus elmúltával Eiának is.Lélinek csak egy vállrándítással jeleztem, h én se tudom, hol vagyunk, de határozottan kitartok amellett, h NEM ott, ahol lennünk kéne.
Engem érdekelt volna az út, de leszavaztak.
Launak mondtam, h van nálam papír meg toll, mint mindig.
A forrásnál megtöltöm az üvegem és jót iszok belőle. Itt elkezdek hangosan tűnődni, le7őleg Telco füle hallatára:
- Itt nincsenek tündérdombok, legalábbis nem tudok róla. Éltek errefelé kelták, Telcó? Abban a könyvben ugyanoda jukadtak ki a srácok, csak más időben; de mi máshol vagyunk, mint ahol a térkép szerint lennünk kéne. Térkapu? Hol vagyunk egyáltalán? Az oltár és az út római korinak tűnik...-*csillogó/kiváncsi/esdeklő/érdeklődő tekintettel néz Telcóra*
Laut próbálom megnyugtatni és emlékeztetni, h én is gondoltam az erdőben éjszakázás fizikai kellékeire, úgy mint tűz, meleg ruha, élelem, víz. A tündérdombos marhaság pedig le7,h csak egy buta asszociáció de ugyanannyi erővel akár segít7 is eligazodnunk a helyzeten.
Gandalf viselkedését kissé furcsállom- nem is hiányzik neki Idril?!

Úgy döntöttetek, elindultok lefelé, nem törődve azzal, hová is vezet az út.
Egy jó tanácsra hallgatva inkább az erdő szélén haladtok, semmint hogy elvesszetek a rengetegben. Elpoénkodtok azon, hogy biztosan valahol máshol vagytok, nem Velem környékén, de a szíveteket összeszorítja a félelem: és ha tényleg? Akkor mi van?
A mobiltelefonok nem működnek. Nincs térerő. A levegő tiszta, az eget egyetlen kondenzcsík sem töri meg már vagy két órája. Dlután négy felé járhat és már nagyon rosszul érzitek magatokat, amikor egy hatalmas fa mögöt vizet láttok csiilogni. Odamentek és valóban, egy kis patak. A közelében gázló, látszik, hogy az állatok ide járnak inni.
Civilizációnak még mindig nem látjátok más nyomát, mint azt a kőoltárt és az ősrégi épített utat.