Versek

Ma is három vers a termés... Budapest kihozza belőlem valamiért
Kik ölik meg a szerelmet

Te gyári szalagmunkás
kérgesre sebzett markoddal
a magmáig kiaknázottan gürizel másoknak
és a műszak után dögfáradtan
haverokkal fröccsözve
eltompulva
ölöd meg lassan a szerelmet.

Te végrehajtó hóhér
fejeket lecsapó bárddal
kenderhurkot csomózó gyakorlott kezeiddel
nyílt parancsra ölsz bűnös életet
míg lelked mentegetve
törvényesen
végzed ki a megfáradt szerelmet.

Te korrupt politikus
tulajdon zsebed megtömve
haszonlesve saját népedet köpve arcul
mindenkit lenyúlva álnokul
nyálasan vigyorogva
legálisan
irtasz ki tiszta szerelmeket.

Te bonyolult széplélek
az igazságot keresve
de meg nem kapva folyton véresre sebezve
igaztalannak vélt sérelmeidtől
tébolyultan gyilkolsz durván
jólesik ám
eltaposni a hű szerelmet.

[…]

Te szerencsétlen hülye!
Nehéz döntésre képtelen
vádolod magad saját csapdádba esetten
de kristálytisztán láthatod, hogy
balra avagy jobbra lépve is
mindenképpen
meggyilkolsz te is egy szép szerelmet.

2004-11-23

Ne sírj Kedvesem

Ne sírj Kedvesem
szép szemedet ne marja
lecsorgó sós könny pirosra
árkokat ne vájjon
arcodon a gondok árnyéka
hisz’ amiből mindketten származunk
egymást szeretve
gyűlölve gátakat
világot karmolva
az a tiszta szerelem
minden-teremtő ágyéka.

2004-11-23

A búza se egy nap alatt érik,
de engem zölden vág le a kasza,
felnőtt leszek, ha úgy akarjátok,
szívből kacagni nem fogok soha.

Ne bántsatok!

Sebzett állat a folyó medrében,
elvették tőle a hűs árnyakat,
elvették tőle mind, mit adhatott,
elsöpri majd a zajló áradat.

Ne bántsatok!

Letört az almafa virágos ága,
mit sugarának hitt, holt láng csupán,
gyökere kifordul a szikes földből,
nem támad rés a közöny ablakán.

Ne bántsatok!

Ne bántsatok!

Ha éjbe űztök el, többé ne várjatok!

(2004.11.23.)

Csak két vers...két kedvenc.

Gondolat

él egy gondolat
lelkeket táncoltat
fákat susogtat
madarat daloltat
megoldá gondomat
könnyeket ropogtat


Metamorphosis

Változik a világ.
Te is változol.
Szemed búzavirág.
Azelőtt égkék volt.

Én is változom.
De leginkább a világ;
körülölel, elhagy, idehozom.
És így már nem szép; silány.

Aztán úgy elváltozik,
hogy nappal süt a Hold,
éjjel a Nap álmodik,
és a könny minden bilincset felold.

Akkor kitör a világ,
Dühöng, sír, ordít.
Felépíti magát.
És a Sors mindent megfordít.

Mau: 8O A Scar eszméletlen jó!!!!!!!!!

Mau: Minden versnek van ritmusa, a tieidnek meg főleg, ha akarod ha nem. A rímek meg olyanok mintha azok lennének. Főleg az első szakaszban.Bár nincs szabályos rímképlet, de gyakoriak a visszahangzások. És egy kettő elég rosszul jön ki Én is örülök neked

Alcar: a gyerekverseid olyan hihetetlenül aranyosak! egyszerűek, emberiek... majd évek múlva biztos előszedem őket, ha arra kerül a sor, hogy mondókákat tanítok a gyerekeimnek

Büszkeföldi balladák

Scar

Ím teljesült az ősi vágy,
elnyomatásból nőtt akarat.
Testvér, látod-e ősz koponyád?
Hatalmadból csak hús maradt.

Rágott csontot rúgnak a rémek,
világszemű tűz harag árnyai,
hű szolganépe hűs-hideg észnek,
kit felfalattak önnön vágyai.

Végmadár-sereg húz ma felettünk,
büszke uralmat dönt puha csend;
látod-e, úrrá itt miként lettünk,
mekkora vész gyűlt rád idelent?

Bíztad erőd, hogy senki se árthat
vak szeretetnek, mégis a karmom
szőtte a hálót büszke királynak:
éppen elég volt hulltod akarnom.

Én ülök élve, te szirtek alá
veszve törődvén szürke patáktól,
így emel égre az elme határ
nélkül, és így hal hősnek a bátor.

Hitted-e? Így lett, semmi leszel,
most visszaadtam régi részemet,
lelkem elégett, űz, felesel,
de vagyok, s idő el nem temet.


Rafiki

Millió lét körét néztem,
elsirattam az utolsó nagyot.
Ősök árnyát visszaidéztem,
mindenek tudója vagyok.

Nő még remény a lombok alatt,
észrevétlen él, s vakon,
de előlép majd ez a büszke alak
egy különc álmú új napon.

Fény és árnyék egymást tépi,
fölenged, mi megfagyott;
végzetét talán megérti,
s visszatér, ki rég halott.


Simba

Gyermek voltam, álmok éltek
bennem, űzvén csillagokba.
Senki lettem, kósza lélek;
elfutottam messze lopva.
Mit tettem? Elvesztem. Mennyit érek?

Jóbarátok, könnyű évek;
ködbe kacagva a nagy szavakon
senki voltam, időt sose félve
így éltem én szörnyü vakon.
Mit tettem? Elvesztem. Mennyit érek?

Emlék jött el fáradt lénnyel,
hulaszagot hoz szürke honából,
s megrettentem szemben a véggel,
bódult fejjel ez új fura vágytól.
Mit tettem? Elvesztem. Mennyit érek?

Őrült vagy te is, arcod eléget,
hangod égre ráncigál.
Hallom a vízből mennybeli léptet,
tudom, házam engem vár.
Indulok. Mennem kell. Visszatérek.

200411231508…1606lnkM$X

Üdv:
-- Mau

Narmo Poice: Nagyon tetszik az aláírásod. Honnan van?

Niph: naggyon tecc!! Szép.. szomorú tényleg..

Csak ámulok hogy mennyire ügyesek vagytok és én meg eltörpülök emellett.Itt van egy mai kis szöszenet mert eléggé le vagyok törve.


A semmiből szabadult a lelkem
a végtelen űrből érkezett
szárnyalt a pokol kapujából
szenvedések homályából
s a amagány volt
mely minden reményt kioltott.
Szabadíts ki a lelkem
törs össze a szívem
s adarabjaival mentsd meg
a még reménykedő szíveket.
Szabadítsd ki a szívem
semmísitsd meg a lelkem
nyoma se maradjon annak
kinek csak a magány volt a társa.
Megtisztult szívvel
szárnyalok a fellegekbe
semmi vissza nem tart
angyali mosollyal
reppen a mennybe
s a lelkem az örökkévalóság szolgája lesz.

Anyám sem kapál már, fügét szed.

Hindu izmussal, hindulattal állok atyám országa előtt gatyában.
Miért vándorolnak a nyugdíjasok délre, és hová megy reggel a buszon az a sok madár?
És a tények, jó mindhalálig? Uram tervezőm, már megint berittyentettem, ? a rigófészekbe.

Phitagorasz tétele, tegnap végképp megdőlt, oda kinn a pergős lombú Lengyel piacon.
Egy sült csirkeárus nő, született Szenes Ibolya, kiszámolta, a Kacsa forgási sebességét, normál lángon való grillezésnél, a csirkék anyukat hívták, magas foknál oltári volt a kuss.

A Parlamentből bábszínház lett, ma bemutatták a Tejszomjas Dramizó Gróf életének feldolgozását. A rémálom, a futrinka utcában.
Mazsola a beépített ügynök, előadás közben gyilkolja a nézőtéren ülő szőlőszemeket.

Fejvesztve rohangálnak az emberek a Mákos templomban, a Ne Drogozzunk kúlturház mellett. Úgy tűnik beragadt az orgona egyik billentyűje.
Szegény kántor! Olyan jó kutya volt, pedig ő azt hitte Isten báránya.

A Piacon sok nyüzsgő van. Halmazállapotuk szerint: Idióták!
A csarnokot ismét elöntötte a víz, mely a látás segíti. Óh csarnok! Óh csarnok?
Ám a főlegényemmel mézes heteket tartottunk, halálra zabáltuk magunkat mészes puszedlivel.

Bögre, Bögre, Görbe Bögre, Sárga bögre, törött bögre, Nyakleves!
Janika eltörte a görbe bögrét, nagyapja protkója lássa ma gyékényen.
Óh Sáributa, Janikát nem az epilepszia rángatja most. Görbe bögre, volt egy bögre.

Itt egy Meze Gerle kapott infarctust, mikor látta végkép nem a villanyoszlop mellett megy el.
Eközben megvilágosodtam a kapuban, a Nirvanába értem, a Brahmayotiba.
Nem kérek Tejcsókit! Nem kérek Tejcsókit!

Tonyo a kekszet zabállta, és eközben a sarki fűszeres öblösen mekegett.
A zebrán áthaladó gyalogosok a vízbefulladt kutya hangját utánozták.
Oltári mekegésbe, röfögésbe, kezdett minken. A postás a bicilin brekegett.

Mátraalja faluvégén, na az a a hely, ahol már nem laknak.
Max barátom talizott eközben a Futrinkautcából ismert Ají- Baú val.
Egymásba szerettek, és közösen alapították meg a Baú Maxot.

A Kádárt rehabilitálták, a tetőfedők, és II. Ficsúr kanonizálta.
A bazilikában ő is perselyes szobrot kapott,
Anbyámmal jártam oda, és hittem Istenbe, Ő meg bennem.
Elalváskor mindig leoltotta a villanyt,?Penicilinnel.

Boldogok a Szekrények, mert övék a polcok országa.
Boldogok a Kanóckereskedők, a málhászsák cipelők, no és a vattások a 28. napon.
Boldogok azok akik Tartoznak valahová,
Ne állítsatok szobrot oda, ahová virág nő.
A brekegés, mekegés, röfögés mellett, halljátok a tiszta hangokat is meg.
Ja! És a nagy guruk, nem dohányoznak.

Alcarcalimo, ez nagyon tetszik

Téli idill

Jeges Balatonba fagyott ladik
szomorúfűzfa ágai alá temetve
magányosan emlékszik júliusra
mögötte homályosan bukkan elő
a párából a Tihanyi-félsziget
halovány körvonala és e békés
de némileg lehangoló s halott
látványt csodálom borosteával
kezeim között a puha melegben
csak a radiátor felett lelógó
festmény mutat zordon hideget
jó idebent semmi kedvem sincs
odakint lenni a mínusz tízben

2004-11-22

Írok majd hamarosan, holnap este egy-két zöngedményre, bizony megéri némelyik!!! Talán ma este is... addig is itt van három borzalom... Két komolyabb, megy egy gyerekversike-találós kérdés gyűjtemény...

Téli idill
Találós kérdések – Tél 1.
1)
Télen is zöldell
levele nem kerek
decemberben örül
neki minden gyerek
(fenyőfa)

2)
Hidegben nyílik
tavasszal hervad
bimbója fázik
gyökere ablak.
(jégvirág)

3)
Orra répa szeme szén
fazék feje tetején
kezeiben seprűnyél
márciusban útra kél.
(hóember)
4)
Hogyha esik, sosem kopog
csizmák alatt halkan ropog
takar, véd s a tájat fedi
de lépteidet mind felfedi.
(hó)

5)
Gyémántkristály eresz alatt
díszít tetőt, ékít falat
hogyha enyhül, csepeg halkan
tócsába fagy ott lent lassan.
(jégcsap)

6)
Kicsi hógolyóként indul
előbb lassú aztán gyorsul
leszáguld és nagyra dagad
csak a völgy az, hol megakad.
(lavina)

7)
Fehér izzás, meg ne fogjad!
Parázslik, ég, de el nem olvad.
Ezer szikra repül széjjel
csodás látvány sötét éjjel.
(csillagszóró)

2004-11-22

Bigottak

Mau: 8O 8O 8O Le a kalappal! Ez igen állat lett!

shaman írta: húll a hó, esik künn a hó
varga bácsi, szemle lesz, fekszem le
ihaj, csuhaj, dáridó,
Tolkienen enni jó.
puszika popsitokra, tompulni megyek lassan.

Micsoda vers! Micsoda stílus! Micsoda lüktetés. Szinte teljesen belevesztem, mintha lényem egészét látnám benne! Ez egy remekmű. Kérdezd meg Maut, szinte sokkot kaptam a gyönyörtől... - látod, ez amit most írtam inkább vers vagy egyáltalán bármilyen művészeti ág mint amit Te írtál... :szókimondó:

Jacopo Belbo írta:
"Cry in my empty room
and we try
to forget and break it"
(Aphrodite's Child/Vangelis - 666 - Break)


fázz velem a neonfényben éjszakánként[/code]

Azt hiszem Jaco, hogy a fórumosok egészsége érdekében lassan beszélgetnünk kellene egy kicsit. Csak kérj időpontot...
A szpiho-mókus

Celeb drága: ezt nem magamról/magam nevében írtam nézd meg a címet. Inkább szerepvers jellegű, mint bármi más eddig.
Arlith!! de jó téged újra itt látni! :mosolyog: a csillagkezeidet vond magadhoz kezdetű versben viszont hiába keresel ritmust vagy rímet, legalábbis szerintem nincsen benne… bár ha te találtál akkor ennek örülök szóval… még ehet, hogy átnyálom egyszer-kétszer, mert néhol tényleg vannak benne gyenge részek.

Üdv:
-- Mau

Mau Rauser írta: verssel jöttem nem virággal

song of the bat

felhő voltam könnyek nélkül
lázadó hős álmok nélkül
céltalan topogva tagadva mindent
egyedül voltam
körültekingetve arctalanok közt
senki-egyén a millióban

[/b]

Ezt ugye most nem gondoltad komolyan?!
Te legfeljebb 3 éves korodig voltál ugyanolyan mint a többiek...-ez bók volt, jelentős háttérinformációval...

Üdv Mindenkiek!

Dingir, jó volt ismét olvasni tőled! Legalább van olyan, aki felismer egy igazi utat! Már ez is valami ebben a világban! Megbecsülendő.
Idhren, a Vasfejű ló valami nagyon brutális lett! Te jobb, ha nem unatkozol...
Timona, a vihar leírásod nagyon találó lett, savéztam is! Ami a sok közül leginkább teszett benne:
""Jégbezárt könnycseppek elérik a földet""
""s egymagam lépkedek e sík pocsolyában""
Mírrand, a Lassú Halál szerintem akkor is jól sikerült, ha hirtelen jutott eszedbe.
Shaman, nem vagy te az a zokogós fajta. Viszont annál inkább őszintébb...
Erda, érdekes a versvégi visszacsatolás a madár szemébe. Mellesleg a 7végén láttam egy elpusztult galambot, és elszomorított a halálbadermedt madár félig nyitott szeme...

És a hozzászólás után jöhet a dícséret!

BÁMULATOSAN ÜGYESEK VAGYTOK! (ez most kivételesen nem a verseknek szól)

A vasárnapi előadás nagyon tetszett, és mindenkinek őszinte vállveregetés azért, amiért készült, félelmeit legyőzve kiállt a nagyérdemű elé, és elbűvölte a közönséget! Engem nem érdekel, ti hogyan terveztétek, és ahhoz képes hogyan sikerült, mert a közönség csak a produkciót észleli, a terveket nem, az előadással pedig nem volt baj (akkor sem!). Ádám ügyesen bánik a hangjával és a mozdulatai is beszédesek, Szofi szépen adta elő a legendát, a lányok úgy énekeltek, hogy a Megafrász meg sem közelíti őket (az Aladin duett hölgytagja olyan átéléssel, csillogó szemmel énekelt, és emellett mosolygott is!!!, hogy levett a lábamról, még jó, hogy ültem. Sajnálom, hogy Atremiszt nem hallottam eddig énekelni, mert most már tudom, miről maradtam le, és a "Zöldruhásleány" is kényeztette hallószervemet, mig borzongatóan jó volt a... a... hmm... bájait elkendőző vörös/fekete énekeshölgy is!) Elnézéseteket kérem, amiért így hívlak titeket, sajna nem tudok mindenkit beazonosítani, de vállalom eme hiányosságom, mert itt nem ez a lényeg. És a fiúkról se feledkezem meg, hiszen "István" kirrrály volt, a szakállas mackó pedig úgy mondta fejből a kilóméteres verset, hogy le a kalappal előtte! Remek választás volt FQ szájába adni a KOCKÁkat, hisz ki más érdemelte volna ki ezt? Ugyan Pilinszky továbbra sem lett a kedvencem brutálisan depresszív alkotásaival, de éltem már túl komolyabb dolgokat is. A telefonvonalas átiratot még a Kedvesem is dícsérte, míg a házasítás bohózata remek szerepcserére adott lehetőséget (remélem, a srác nem szokott rá a női rucikra, magam is alig bírtam leszokni róluk ), és akkor még nem is említettem a táncosokat, a Simon and Garfunkel dalok előadását és a kórust, melyet leginkább tábortűz mellett hallgattam volna...
Nem foglalom tovább a helyet véleményemmel, hisz ez mégiscsak a verses topic, (bocsika is kirohanásomért) de én ide látogatok, és itt is biztosan vannak olyanok, akiket láttam tegnap.
Remélem pozitiv véleményem eljut azokhoz is, akik felléptek, de nem tudom merre keressem őket!

Gratulállok nektek!

ADIM a Des

"Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál rá kifogást."

Azt a pózer mindenit kedves Efkú és Jacopó, imádlak titeket
Mau előtted meg fejet hajtok.... ha már ez a trendi De egyébként tényleg
Viszont: "csillagkezeidet vond magadhoz
ha nem vagyok hogy elvigyelek
és konstans hiányom kínoz
ezt hagyom helyettem"- Itt megtörik a ritmus is, meg a rím se hozzád méltó Mau. Csinálj vele valamit!

Snuffles írta: Juj, a gondolataimat eddig Te tudtad ezzel a verssel a legjobban leírni...

verssel jöttem nem virággal

song of the bat

felhő voltam könnyek nélkül
lázadó hős álmok nélkül
céltalan topogva tagadva mindent
egyedül voltam
körültekingetve arctalanok közt
senki-egyén a millióban

te sosem voltál senki
örökkön-úton álmodozó
előrerobogva szürke nyomokon
lángból lettél és a mindenbe tartasz
te adtad a vért e fogak közé

fénytelen utakon szabadon járok
fénytelen utakon szabadon jársz
és a legvégén is engem találsz
sorson túli mezők lámpavilágló csillagain
ugyanaz az akaratés egyedül az út ami van
és benned találom újdon magam

200411201705tkxH

Üdv:
-- Mau

Juj, a gondolataimat eddig Te tudtad ezzel a verssel a legjobban leírni...

elég rossz,de csak úgy kitört belőlem:


minden

Te ütsz, én ütök,
Te nevetsz, én nevetek,
Ha gonosz vagy, én is az leszek,

Ha ölsz, én is ölök,
Ha szenvedsz, én szenvedek,
Ha halott vagy, én is az leszek.

Nagyon hülye vagyok, de ezt nem bírtam megállni, h fel ne rakjam Én írtam... mire jó egy unalmas óra..... jaj...

Versike III.

Nincsen rózsa tövis nélkül,
A ló a ház tetején ül.
Odaült szórakozásbúl,
A feje van vasbúl.

Vasfejü ló nincsen sok,
Aki ránéz, éri sokk.
Sokkoló látvány ugyanis,
És még illatos is!

Illatos, rózsaillatú,
Mert olyan a parfümje, bú!
Minden vasfejű ló ül,
S a versíró most hülyül.

húll a hó, esik künn a hó
varga bácsi, szemle lesz, fekszem le
ihaj, csuhaj, dáridó,
Tolkienen enni jó.
puszika popsitokra, tompulni megyek lassan.

Téli villámok

Zokogó hurrikán zúzza szét a képet,
goromba felhősereg üldözi a népet.
Jégbezárt könnycseppek elérik a földet,
majd a Nap igaz gyémántként felragyog.

Egy csörtető zacskó követi a lábam,
vak csontomig elhatol a mardosó bánat,
átjárja fázós szívem poros üregét
s egymagam lépkedek e sík pocsolyában.

Vörösen vakít a horizont határa,
félelmetes üvöltést bocsát e világra.
Elsöpri a múltban felkavart meséket,
vagy megtisztogatja hibernált elménket.

Kilesek egy kis tükörsima ablakon,
bögrém forró tartalma élénkít engemet.
Fehér pöttyzivatar kergeti szememet,
hisz már rég messze jár a rettegett borzalom.

Aiya!
Háát.. bevallom,tegnap megint nem tudtam aludni..

[size=9:v8gbqtf7]Játék a porban..

Azt elviselem,
hogy mennyi sérelem
származott Tőled,
mert Játékszered majdnem megölted.
Csakhogy már a Játék
nem védtelen ajándék,
melyet miután megunsz
a szemétbe dobsz!

Sérült volt, mikor először láttad,
törékeny szegény,de ezt nem bántad.
Tudnod kellett, mégegyszer nem bírja ki,
ha gazdáját el kell veszíteni!
Csupán játék volt neked,
betölteni a "helyed".
Aljasan forgattad lapjaid,
s közben vígan élted napjaid,
míg ő szenvedett bizonytalanságban,
az elsötétült, véres homályban..

Majd kitisztult az Ég,
felcsillant az Igazi Reménység.
Te eltűntél lassan végleg,
mi értelme van a sebeket most feltépned?
Visszatértél ál-bűntudattal,
s nem ismersz a Játékodra, mit akarattal
tettél tavasszal tönkre.
Jobb az élete, nem annyira gyenge,
gyógyulnak sebei már,
mivel Igazi Gazdája rátalált.

(Miért kínzol újból?
Miért nem hagysz feledni?
Miután kikeveredtem a Múltból
rájöttem, mi is igazán szeretni..)

Miért kellett színlelned? A hazugságod
nem érdekel tovább, látom már az Igazságot..[/size]

Jac:

code a rat the monster on doom in it

Jaco: Ezt hogy volt képed felrakni??? Hát ez valami rémes
FQ: 8O :yes:

Szofi: Ez annyira jó lett, hogy tudsz ilyen szépeket írni. Sírtam egész nap miatta, és ha eszembe jutt akkor is. Lementettem. Ez annyira..... Olyan szép. Mondd hogy fér a lelhedbe, ennyi tisztaság, jó, és költői?


Imádunk Szofi!