fbpx
 
 

Egy elfeledett Tolkien-mű: The lay of Aotrou and Itroun

Egy elfeledett Tolkien-mű:
The Lay of Aotrou and Itroun

Aotrou és Itroun balladája egy Tolkien által 1930 szeptemberében, tehát A Babó írásának évében alkotott mű, amely egyedül a Welsh Review 1945.-ös decemberi számában jelent meg a közönség számára, s az óta sem történt újbóli kiadása.
A költemény 508 rímelő sorból áll, s a 12. századi breton népi költészet által felállított modellt követi. Magában hordozza azonban a kor ritmikus tagoltsága (8 soros szakaszok) mellett annak szellemi problémáit is: a kereszténység erkölcsileg fölényessé válását az erősebb, ha az nem is, mindenképp hatékonyabb, de lealjasult pogány szokásokkal szemben.

A történet koncepciójának középpontjában Aotrou (breton nyelven jelentése: úr) áll, akiről tudomásunkra hozza Tolkien hogy nemes ember, kőházban lakik, amelynek csarnoka van:

"...a lord in arched hall
With standing stones yet gray and tall"
Szabad fordításban:
"az úr egy boltíves csarnokban
álló kövekkel még szürkékkel és magasakkal"

Ezen házban él szeretett feleségével, Itrounnal (az itroun breton szó jelentése: hölgy), de kapcsolatukból eddig nem származott gyermek:

"No child he had his house to cheer"
"Nem volt gyermeke aki a házát felvidítsa"

Végső elkeseredésében fordul a pogány boszorkányhoz, akitől egy fiolát kapott, abban bájitallal problémájának orvoslására.
Mikor azonban ki akarja fizetni a boszorkányt arannyal, az azt nem fogadja el, hanem azt válaszolja hogy majd legközelebbi találkozásukkor visszakéri a bájitalért fizetségét.
A boszorkánytól kapott szer hatott, s Aotrounak és Itrounnak ikergyermekeik lettek, egy leány és egy fiú. Ily módon teljesülve Aotrou vágya, szeretetből, és saját boldogságán felbuzdulva boldoggá akarja tenni feleségét is:

"Now full" he said, "is granted me
both hope and prayer, and what of thee?
Is 't not, fair love, most passing sweet
the heart's desire at last to meet?
Yet if thy heart still longing hold,
or lightest wish remain untold,
that will I find and bring to thee,
though I should ride both land and sea!"

"Most minden -mondta- megadatott
remény is és imádság, és neked?
Nincs, szép szerelmem, oly annyira édes
amit szíved kíván s végre érez?
Még ha szíved még mindig vágyja,
vagy leghőbb kívánságok mondatlan maradványa,
amit megtalálok és elhozok néked
kitartóan vágtatva szárazon és vizen"

A szülésben elfáradt anya ételt, s italt kér, az úr pedig ígéretet tesz rá, hogy megszerzi. Így megy el tiszta vízért, s vadászni szarvashúsért.

A vadászat során azonban újból találkozik a Carrigannek nevezett boszorkánnyal. A breton hagyományban a Karriganek tündérek, illetve olyan druidanők voltak, akik szembe kerültek a kereszténységgel. Természetfeletti vonásaikat teszi erőteljesebbé az is, hogy találkozásuk előtt Aotrou lát egy fehér szarvast:

"Beneath the woodland's hanging eaves
a white doe startled under leaves;
strangely she glistered in the sun
as she leaped forth and turned to run."

"Az erdö alálógó ereszei alatt
egy fehér szarvasűnő riadt;
különösen ragyogva a nap fényben
ahogyan felugrott futtában"

Ez jellegzetes az angol népi költészetben: a tündérekkel való találkozást általában megelőzi egy fehér állat, kivált szarvas felbukkanása. Hasonló történik Bilbóval és a törpökkel A Babóban, mielőtt kisebb-nagyobb hányattatások során találkoztak volna Thranduil népével.

"Az előttük lévő ösvényen váratlanul néhány fehér vad jelent meg, egy őztehén és a borjai, amelyek éppoly fehérek voltak mint amilyen fekete a bak [amely Bomburt az Elvarázsolt Folyóba lökte]"

A boszorkány kéri a fizetségét: egy éjszakát Aotrouval. A férfi a házasság keresztény szentségére hivatkozva megtagadja a boszorkánytól a kért ellenértéket. Erre az megátkozza őt, mondván neki, hogy három nap múlva meg fog halni.

"But three days than and thou shall die,
In three days on thy bier lie"

"De három nap és meghalsz,
Három napon belül ravatalodon fekszel"

Aotrou elhatározza hogy visszatér feleségéhez és gyermekeihez meghalni, de már soha nem ért haza, egy faluban érte a halál. Mi koron Itroun hírét veszi annak, hogy férje eltávozott az élők közül, s egy templomban fekszik a ravatalon, Ő maga feketeruhát ölt, s nem bírván elviselni Aotrou elvesztését, férje után hal. (Hasonlatosan mint Tolkien más hőse, például Niniel Turin után)

A költemény ilyen módon fejezi ki, hogy habár a pogány mágia erős és hatékony, nem győzedelmeskedhet a keresztény erkölcsök felett.


Gelmir

Utoljára frissítve: csütörtök, 15 augusztus 2019 22:45

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a lap tetejére