fbpx
 
 

A Homály visszatér

Megjelent a Középfölde Históriája sorozat hatodik kötete, A Homály visszatér (A Gyűrűk Ura históriája I.), amely a „rég várt ünnepélytől” Balin (ekkor még Burin fia) sírjának felfedezéséig követi A Gyűrű Szövetsége első szövegváltozatait. 

 

A Homály visszatér (The Return of the Shadow) a Középfölde Históriáján belül a négyrészes A Gyűrűk Ura históriája (The History of The Lord of the Rings) „alsorozat” első kötete, amely angolul először 1988-ban jelent meg. Legjobb tudomásunk szerint az angol eredetin kívül eddig csak spanyol fordításban adták ki (ez az egyetlen nyelv, amelyre már a teljes Históriát lefordították).

Tolkien A Gyűrűk Ura történetének első, Völgyzugolyig tartó szakaszát háromszor kezdte teljesen elölről, és ez a három „fázis” alkotja A Homály visszatér első három nagyobb egységét. Persze ezek sem folyamatos szövegek: az első fejezetet például Tolkien már az első „fázison” belül háromszor átdolgozta, így ennek az egy fejezetnek a teljesség igénye nélkül is összesen hat főbb szövege, továbbá az elejének még néhány félbehagyott változata került a kötetbe. (A korai változatokban például a későbbi Frodó még Bilbó fia, és Priscilla Tolkien játék(koala)mackó-családjának, a Karácsonyi levelekben is emlegetett Bingóknak a nevét viseli – bár Humphrey Carpenter ezen megállapítása kapcsán Christopher Tolkien a jegyzetekben megemlíti, hogy nehezen tudja összeegyeztetni a hobbitot a Bingó mackócsaládfő mániákusan vallásos, zsarnoki természetével.) A negyedik egység a munka következő szakaszát, az immár Frodónak nevezett hobbit útjának Völgyzugolytól Moriáig, Balin sírjáig tartó részét tartalmazza. A kötet címe, „A Homály visszatér” Tolkien egyik első javaslata volt A Gyűrűk Ura első kötetének címére.

A Gyűrűk Ura históriája több szempontból, de elsősorban a fogadtatása, a Középfölde értelmezésében betöltött helye alapján kicsit elüt a Középfölde Históriája többi részétől. Mivel a többi kötet általában olyan szövegek különböző változatait tartalmazza, amelyek J. R. R. Tolkien életében nem jutottak el a kiadással járó rögzítettség állapotába, így lehetőséget adnak arra, hogy találgassuk, vajon mi lett volna a végleges állapot, és ha nem is egységes jelentőséggel, de amolyan mítoszvariációként felhasználhatók Tolkien világának megértéséhez. Ezzel szemben A Gyűrűk Ura esetében ezek a korai szövegek egyértelműen elvetett változatok, amelyeknek ismerjük a szerző által véglegesített formáját, tehát sokkal inkább csak „külső” szempontból érdekesek, az alkotás folyamatának megismerését segítik: Christopher Tolkien (a kötet szerkesztői előszavában megfogalmazott) célja ezen kötetekkel az volt, hogy bemutassa A Gyűrűk Ura megírásának történetét, amelynek során egyes jelenetek és az azokban elhangzó párbeszédek úgy maradtak meg teljesen változatlanul a legkorábbi vázlatokból, hogy közben az események jelentősége és a szereplők személyazonossága akár teljesen átalakult.

Vannak azonban bőven olyan jelenetek is, amelyek nyomtalanul eltűntek a szöveg alakulása során, és ezekben is rengeteg szórakoztató érdekességet fedezhetünk fel. A Homály visszatér tartalmazza például azt a hobbitszokást, mely szerint a hobbitok évekig teljes titokban tartották házassági szándékukat, majd az ifjú pár szó nélkül eltűnt, hetekre. Így mikor Bilbó A hobbit cselekménye során eltűnt, a szomszédai azt feltételezték, hogy nyilván megházasodott: csak hát senki más nem tűnt el, szóval ki lehet a feleség? Még miután visszatért, akkor sem tettek le teljesen az ötletről, és sokáig járt a pletyka, hogy van felesége, csak annyira csúnya, hogy nem mer mások előtt mutatkozni. De olvashatunk egy egyoldalas szösszenetet a gonosz óriás, Szilszakáll felbukkanásáról is, aki barátságosnak mutatkozik, de valójában az Ellenség szövetségese; vagy éppen hobbitpárbeszédet arról, hogy milyen szörnyű lehet toronyban lakni.

 

Az előzőhöz hasonlóan ezt a kötetet is Nagy Andrea fordította, aki a műfordítás mellett a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, és óangol költészettel foglalkozik.

Andival és a Középfölde Históriája 3-4. kötetének többi fordítójával a Lassi Laurië XVI/1. számában olvashattok interjút >>>

A Középfölde Históriája sorozat magyar kiadásában a Magyar Tolkien Társaság tagjai is részt vesznek. A legfontosabb, elsősorban Füzessy Tamás által végzett feladatunk a szakmai és terminológiai ellenőrzés, ami azért szükséges, hogy az újabb kötetek is kövessék a speciális tolkieni nevek és kifejezések korábban használt fordítását, nemcsak a már korábban szerepelt kifejezések, de az azokhoz szervesen kapcsolódó új elnevezések fordítása esetében is. (Ez nem jelenti azt, hogy sosem fordulhat elő, hogy egy-egy név új fordítást kap: A Gyűrűk Ura javított kiadásainak egyik előszavában szóba kerül Vándor előképe, az „Ügető” nevű hobbit: A Homály visszatér fordításában vele már Kótogi néven találkozhattok.) Emellett komoly, hosszadalmas munka a Névmutató elkészítése is: elsőre azt gondolná az ember, hogy ez egy nagyrészt automatizálható folyamat, azonban a História eredeti angol névmutatóit a törzsszöveggel együtt szerkesztette meg Christopher Tolkien, sokszor nemcsak az adott nevek konkrét előfordulásaira, de a rájuk utaló szakaszokra is hivatkozva, és a magyar verzió igyekszik minél pontosabban követni ezt az eredetit. Jelen kötet esetében Derényi Róbert, Horváth Boglárka Szilvia, Hödl Patrícia, Pádár Annamária, Peller Henriett, Tóth Gergely és Varga Petra dolgozott a Névmutatón – a munkát segédszerkesztőként Deák Adrienn koordinálta.

Bővebben az egységes magyar Tolkien-terminológiáról >>>

Mi készítettük el a külső borítón látható rúna-, és a címoldalon használt tengwarfelirat átírását is: utóbbi az angol kötet Christopher Tolkien által alkotott eredeti tengwarfeliratának magyar fordítása (a megfogalmazás és az átírás Orthmayr Flóra, a grafikai szerkesztés Füzessy Tamás munkája). Ezek elolvasásához az Elveszett mesék könyve 2017-es (és 2022-es) kiadásában, illetve a tolkien.hu/tengwar oldalon találtok útmutatást.

 

Mi az a Középfölde Históriája?

A Középfölde Históriája (The History of Middle-earth, röviden: HoMe) sorozatban J. R. R. Tolkien fia, Christopher Tolkien rendszerezve, rengeteg magyarázó és értelmező jegyzettel együtt tette közzé apja Középföldével kapcsolatos, addig ismeretlen (sokszor töredékes és befejezetlen) írásait, köztük A szilmarilok történeteinek különböző változatait, illetve A Gyűrűk Ura szövegfejlődésének egyes fázisait. A sorozat angolul 1983 és 1996 között jelent meg tizenkét kötetben. Az első két kötetet (The Book of Lost Tales Part One & Part Two) magyarul először a Holló és Társa adta ki 1996-ban Az elveszett mesék könyve címen, ezt követte a 2011-es, egykötetes felülvizsgált Cartaphilus-kiadás, majd 2017-ben a teljes Középfölde Históriája sorozat megjelentetésére vállalkozó Helikon kiadónál újra két kötetben jelent meg az Elveszett mesék könyve, ezt követte 2018-ban a Beleriand dalai (The Lays of Beleriand), 2020-ban a Középfölde formálása (The Shaping of Middle-earth), 2021-ben Az elveszett út és más írások (The Lost Road and Other Writings) és most A Homály visszatér (The Return of the Shadow). A kiadó a továbbiakban is évi egy kötet megjelentetését tervezi.

Itt olvashattok a Középfölde Históriája sorozat kiadásával kapcsolatos korábbi nehézségekről >>>

Ebben az interjúban beszélt Füzessy Tamás a teljes sorozat megjelentetésével kapcsolatos tervekről és az egységes terminológia építéséről >>>

A sorozatról és a magyar kiadásról még több részletet olvashattok az első két kötet 2017-es (és 2022-es) kiadásának elő- és utószavában.

 

A Homály visszatér könyvborító  

A Homály visszatér
A Gyűrűk Ura históriája: Első rész
(Középfölde Históriája 6.)

 

 Eredeti cím: The Return of the Shadow
 Fordította: Nagy Andrea
 Terjedelem: 712 oldal
 Borító: kartonált
 Kiadó: Helikon Kiadó
 Megjelenés: 2022. 11. 29.
 ISBN 978-963-227-960-2
 Ár: 5499 Ft

 

Utoljára frissítve: kedd, 29 november 2022 20:53

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a lap tetejére