2024. május 22-én jelent meg magyarul a Középfölde Históriája sorozat hetedik kötete, a Vasudvard árulása (A Gyűrűk Ura históriája II.), amely A Gyűrűk Ura megírásának második nagy szakaszát tekinti át: az események leírásában a harmadik könyv végéig, a rohani harcokig jut el, emellett bemutatja a harmadkori Középfölde nyugati vidékeinek első térképét és a rúnaábécék alakulását is.
A Vasudvard árulása (The Treason of Isengard) a Christopher Tolkien által összeállított Középfölde Históriáján belül a négyrészes A Gyűrűk Ura históriája (The History of The Lord of the Rings) „alsorozat” másodk kötete, amely angolul először 1989-ben jelent meg. Legjobb tudomásunk szerint az angol eredetin kívül eddig csak spanyol fordításban adták ki (ez az egyetlen nyelv, amelyre már a teljes Históriát lefordították).
Az előző kötet, A Homály visszatér Balin sírjáig követte a Gyűrű Szövetségének útját, és a Vasudvard árulása első kilenc fejezete is a történet ezen szakaszához tér vissza, ennek további változtatásait tekinti át. Innen a tizedik fejezet (Moria bányái (2): A híd) viszi tovább az eseményeket és a társaságot: kézbe veszik Mazarbul könyvét, majd köröttük is felhangzanak az ott említett „zajok a Mélyből”. A Vasudvard árulása az alkotási folyamat, illetve a történet azon szakaszát tartalmazza, amelyről Tolkien így írt A Gyűrűk Ura előszavában: „Csak majdnem egy év múlva indultam tovább: így érkeztem meg 1941 végén Lothlórienbe és a Nagy Folyóhoz. A rá következő év folyamán írtam meg első fogalmazásban azt az anyagot, ami most a III. könyvet alkotja, azonkívül az V. könyv 1. és 3. fejezetének az elejét; azután, mikor Anórienben felvillantak a jelzőtüzek, és Théoden elért Hargvölgybe, megálltam. Kifogytam az ötletekből, és nem volt időm a töprengésre.” A szövegek alakulását tehát eddig a második nagy elakadásig, 1942 végéig követi a kötet, de emellett külön fejezet foglalkozik „A Gyűrűk Ura első térképével” is: természetesen nem a Tolkien családról lenne szó, ha ez a cím egyetlen térképállapot bemutatását tarkarná, ugyanis ezt a bizonyos első térképet Tolkien éveken át használta, javítgatta, és újabb részleteket ragasztott hozzá, így Christopher Tolkien itt is különböző betűjelekkel azonosított térképdarabokat vethet össze az általa 1943-ban az akkori állapot alapján készített verzióval. A tolkieni nyelvek és írások kedvelői pedig a kötet végén találhatnak izgalmas csemegére: a Függelék a rúnákról szakasz a három ismert írásrendszer kialakulástörténetének korai verziója mellett a Balin sírkövén, illetve Mazarbul könyvében olvasható rúnafeliratok változásait, és különböző nyelvekhez, nyelvváltozatokhoz és használati módokhoz tartozó jelmegfeleltetéseket is tartalmaz. A kötet címe, a „Vasudvard árulása” eredetileg Tolkien javaslata volt A Gyűrűk Ura III. könyve (tehát A két torony első része, jelen kötet második fele) számára.
A Gyűrűk Ura históriája több szempontból, de elsősorban a fogadtatása, a Középfölde értelmezésében betöltött helye alapján kicsit elüt a Középfölde Históriája többi részétől. Mivel a többi kötet általában olyan szövegek különböző változatait tartalmazza, amelyek J. R. R. Tolkien életében nem jutottak el a kiadással járó rögzítettség állapotába, így lehetőséget adnak arra, hogy találgassuk, vajon mi lett volna a végleges állapot, és ha nem is egységes jelentőséggel, de amolyan mítoszvariációként felhasználhatók Tolkien világának megértéséhez. Ezzel szemben A Gyűrűk Ura esetében ezek a korai szövegek egyértelműen elvetett változatok, amelyeknek ismerjük a szerző által véglegesített formáját, tehát sokkal inkább csak „külső” szempontból érdekesek, az alkotás folyamatának megismerését segítik: Christopher Tolkien (az előző kötet szerkesztői előszavában is megfogalmazott) célja ezen kötetekkel az volt, hogy bemutassa A Gyűrűk Ura megírásának történetét, amelynek során egyes jelenetek és az azokban elhangzó párbeszédek úgy maradtak meg teljesen változatlanul a legkorábbi vázlatokból, hogy közben az események jelentősége és a szereplők személyazonossága akár teljesen átalakult.
Az előző (az alsorozatban első) kötet, A Homály visszatér rövid ismertetése itt érhető el, olvasói értékelés a Lassi Laurië 2023. júliusi számában jelent meg róla Kósza hobbitkalandtól hősök szövetségéig – ajánló A Gyűrűk Ura históriájához címmel, de továbbiakat is találhattok a Moly.hu oldalon.
Az előző kettőhöz hasonlóan ezt a kötetet is teljes egészében Nagy Andrea fordította, aki a műfordítás mellett a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, és óangol költészettel foglalkozik.
A Középfölde Históriája sorozat magyar kiadásában a Magyar Tolkien Társaság tagjai is részt vesznek. A legfontosabb, elsősorban Füzessy Tamás által végzett feladatunk a szakmai és terminológiai ellenőrzés, ami azért szükséges, hogy az újabb kötetek is kövessék a speciális tolkieni nevek és kifejezések korábban használt fordítását, nemcsak a már korábban szerepelt kifejezések, de az azokhoz szervesen kapcsolódó új elnevezések fordítása esetében is (ebben a kötetben például külön szakasz szól Aragorn neveinek változásáról). Emellett komoly, hosszadalmas (és sokszor technikai problémákkal bonyolított) munka a Névmutató elkészítése is: elsőre azt gondolná az ember, hogy ez egy nagyrészt automatizálható folyamat, azonban a História eredeti angol névmutatóit a törzsszöveggel együtt szerkesztette meg Christopher Tolkien, sokszor nemcsak az adott nevek konkrét előfordulásaira, de a rájuk utaló szakaszokra is hivatkozva, és a magyar verzió igyekszik minél pontosabban követni ezt az eredetit. Jelen kötet esetében is Derényi Róbert, Horváth Boglárka Szilvia, Hödl Patrícia, Pádár Annamária, Peller Henriett, Tóth Gergely és Varga Petra dolgozott a Névmutatón – a munkát Katona Ágnes szerkesztő mellett segédszerkesztőként Deák Adrienn koordinálta.
Bővebben az egységes magyar Tolkien-terminológiáról >>>
Mi készítettük el a külső borítón látható rúna-, és a címoldalon használt tengwarfelirat átírását is: utóbbi az angol kötet Christopher Tolkien által alkotott eredeti tengwarfeliratának magyar fordítása (a megfogalmazás és az átírás Orthmayr Flóra, a grafikai szerkesztés Füzessy Tamás munkája). Ezek elolvasásához az Elveszett mesék könyve 2017-es (és 2022-es) kiadásában, illetve a tolkien.hu/tengwar oldalon találtok útmutatást, bár az itt ismertetett magyar mód jelkészlete nem mindig lesz elegendő: ugyan a tulajdonnevek átírását is nagyrészt ehhez a módhoz igazítottuk, de magyar megfelelő híján néhol mégis maradtak bennük „idegen” tengwák, mint a súle vagy a nwalme.
Mi az a Középfölde Históriája?
A Középfölde Históriája (The History of Middle-earth, röviden: HoMe) sorozatban J. R. R. Tolkien fia, Christopher Tolkien rendszerezve, rengeteg magyarázó és értelmező jegyzettel együtt tette közzé apja Középföldével kapcsolatos, addig ismeretlen (sokszor töredékes és befejezetlen) írásait, köztük A szilmarilok történeteinek különböző változatait, illetve A Gyűrűk Ura szövegfejlődésének egyes fázisait. A sorozat angolul 1983 és 1996 között jelent meg tizenkét kötetben. Az első két kötetet (The Book of Lost Tales Part One & Part Two) magyarul először a Holló és Társa adta ki 1996-ban Az elveszett mesék könyve címen, ezt követte a 2011-es, egykötetes felülvizsgált Cartaphilus-kiadás, majd 2017-ben a teljes Középfölde Históriája sorozat megjelentetésére vállalkozó Helikon kiadónál újra két kötetben jelent meg az Elveszett mesék könyve, ezt követte 2018-ban a Beleriand dalai (The Lays of Beleriand), 2020-ban a Középfölde formálása (The Shaping of Middle-earth), 2021-ben Az elveszett út és más írások (The Lost Road and Other Writings), 2022-ben A Homály visszatér (The Return of the Shadow), és most a Vasudvard árulása (The Treason of Isengard). A sorozat folytatódik – még öt kötet van hátra: A Gyűrűháború, Sauron veresége, Morgoth gyűrűje, Az Ékkőháború, és a Középfölde népei.
Itt olvashattok a Középfölde Históriája sorozat kiadásával kapcsolatos korábbi nehézségekről >>>
Tudomásunk szerint a teljes Középfölde Históriája az angol eredetin kívül eddig csak spanyol fordításban jelent meg, de az öt kötettel sokáig az élen járó francia fordítás mellett az utóbbi években több nyelven is lendületet kapott a sorozat kiadása: a Lassi Laurië 2022. januári számában az egyik orosz fordító mesélt arról, hogyan érték be velünk nagyjából egyszerre a franciákat >>>
A sorozatról és a magyar kiadásról még több részletet olvashattok az első két kötet 2017-es (és 2022-es) kiadásának elő- és utószavában.
 |
Vasudvard árulása
Eredeti cím: The Treason of Isengard |
