A válasz viszonylag egyszerűnek tűnik: nem mindenki számít a résztvevők közül külön seregnek. Igen ám, de mi alapján húzzuk meg a határt, azaz mi szerint csoportosítunk? A feltevés azért is érdekes, mert másként oldotta meg ezt a kérdést a film, mint annak idején a könyv. Éppen ezért, mielőtt rátérnék Peter Jacksonék értelmezésére, idézzük csak fel, hogy J. R. R. Tolkien eredeti művében kik vettek részt az Öt Sereg Csatájában!

A könyves kánon

A Nagy Kobold megölése vezetett odáig a könyvben, hogy a Ködhegység koboldjai (azaz orkjai – lásd a keretes írást) egyesüljenek Azog[1] fia Bolg irányítása alatt. Összegyűltek Gundabadban, s fegyverkezni kezdtek. Ugyanakkor csak Smaug halála után, részben a kincs csábítása miatt is indultak el a csatába, szövetségben a vargokkal. A vargok Tolkien szándékai szerint nem az orkok háziállatai, hanem önálló nép, ezért lettek a gonosz oldalon külön seregnek számítva. Mivel az orkok nem viselik el a napfényt, a Szürkehegység és a Magányos Hegy közötti szakaszt úgy tették meg, hogy denevérek takarták el előlük az eget, amelyek később a csatában is jelen voltak: folyamatos sötétséget biztosítottak a csatatér felett és le-lecsaptak az elesettekre. Viszont ettől még a denevérek nem számítottak külön seregnek. Azt nem egyértelmű a leírásokból, hogy ezek közönséges méretű denevérek, vagy óriásdenevérek voltak, mindenesetre mindkettőre van példa Tokien írásaiban.

A jó oldalon három sereget tart számon a könyv: tündék, törpök és emberek. Eredetileg a tündék és az emberek voltak csak szövetségesek a törpökkel szemben, de a gundabadi sereg érkezése megváltoztatta a felállást, és a törpök végül nem ellenségként, hanem azonos oldal képviselőiként léptek fel. A sasok, akik a vége fele csatlakoztak, nem számítottak külön seregnek a könyvben, ahogy az utolsóként érkező Beorn sem.

A könyves öt sereg tehát: orkok, vargok, tündék, törpök, emberek.

Korábbi adaptációk

Az 1966-os cseh rajzfilm csak nyomokban emlékeztetett a könyvre, az Öt Sereg Csatája ki is maradt belőle teljesen. Az 1977-es rajzfilm viszont megjelenítette az ütközetet, igaz, Beornt teljesen kihagyva a történetből. A vargokat és az orkokat egyetlen seregnek vette, itt az ötödik sereget a sasok alkották. A tizennégy törpből heten is elesnek, de csak Thorin és Bombur vannak név szerint említve közülük, a túlélők közül pedig csak Glóint mutatják a csata után.

Ami a további feldolgozásokat illeti: az 1985-ös szovjet TV-játékból kimaradtak a sasok, az erdőtündék, a vasdombi törpök és Beorn is, viszont csak Thorin esik el benne, Fili és Kili túlélik. A finn TV-sorozat, a Hobitit pedig első részében kizárólag a Gollammal való találkozást vette át A hobbitból, és inkább A Gyűrűk Ura adaptációjával próbálkozott a többi epizódban.

Peter Jackson mozis változata

A jó oldalon nincs variálás a mozifilmben: az emberek, törpök és tündék seregei a könyvbeli mintát követik – leszámítva a különleges hátasokat. Thranduil szarvason, Vaslábú Dain felvértezett disznón lovagol, és akkor az óriás harci kosokról nem is beszéltünk. Mégis a gyalogosok maradnak a dominánsok, már csak azért is, mert az ütközet jelentős része a filmben Suhatag romvárosán belül zajlik. Érdekesség még, hogy Barna Radagast és Beorn is a sasokkal együtt (azok hátán) érkezik a csatába. Radagast részvétele önmagában is filmes hozzátétel, jóllehet, érdemi szerepe látszólag nincs a harcokban.

A gonosz oldalon már jóval több a variálás. Egyrészt az egész csata Sauron hadműveleteinek a részévé válik: Erebor a kulcs az északi területek[2] uralmához, Thorinék küldetése csupán felgyorsította az amúgy is tervbe vett lépéseit a Sötét Úrnak. A kincs semmilyen plusz motivációt nem ad az orkoknak, a Nagy Kobold halála miatti bosszú helyett pedig Azog és Thorin személyes ügyére tolódik a hangsúly. A másik nagy eltérés a könyvhöz képest, hogy itt nem az orkok és a vargok alkotnak két külön sereget. Igazából a film mozis változatában egyszer sem hangzik el, hogy pontosan melyik öt sereg az a bizonyos öt sereg, így csak következtetni tudunk. A leglogikusabbnak tűnő felosztás a gonosz oldal két seregére: Dol Guldur serege Azog vezetésével, és Gundabad serege Bolg vezetésével (ezt a bővített változat audiokommentárjában utólag Peter Jackson meg is erősíti). Míg a hadba induló seregeik látszólag csupán orkokból és vargokból állhattak (a gundabadiakat kísérte egy óriásdenevér-raj is), addig feltehetőleg útközben a legkülönbözőbb lények csatlakozhattak hozzájuk: napfénytűrő trollok, rémférgek, ogrék, és az orkoktól valamilyen oknál fogva megkülönböztetett kobold zsoldosok.

De honnan jöttek az ötletek ezekhez a különös lényekhez?

A jó oldal különleges hátasai más fantasy-világokból lehetnek ismerősek, igazából tolkieni gyökereik nincsenek, hacsak a bakacsinerdei fehér szarvast nem kapcsoljuk valamilyen módon Thranduilhoz – jóllehet, a könyvben a tündék vadásztak rájuk, nem idomított jószágaik voltak. A mitológiákban egyébként a túlvilági hírnökök gyakran jelentek meg szarvas formájában.

A gonosz oldal orkjai/koboldjai, vargjai és óriásdenevérei egyértelműen a könyvekből lettek átvéve, ahogy a trollok is, habár az utóbbiak szerepeltetése az Öt Sereg Csatájában nem része a kánonnak. A többi lény eredete azonban érdekesebb.

Az alagútfúró rémférgek ihletforrásai valójában részben Tolkien művei is lehettek. A hobbitban ugyanis ez áll:

"Tell me what you want done, and I will try it, if I have to walk from here to the East of East and fight the wild Were-worms in the Last Desert." (The Hobbit, angol eredeti)

„Mondjátok meg, mit akartok tőlem, s én megpróbálom megtenni, még ha innen gyalog is kell mennem a Legkeletebb Keletre és ott az Utolsó Sivatagban meg kell vívnom a vad Fúr-férgekkel." (Szobotka Tibor fordítása)

"Mondjátok meg, mit kívántok tőlem, és én megpróbálom véghezvinni, még ha a Kelet Keletjéig kell is gyalogolnom, és meg kell küzdenem a Végső Sivatag Féregkísérteteivel." (Gy. Horváth László fordítása)

Azaz Bilbó hallhatott róluk meséket, de hogy valóban léteznek-e rémférgek[3] Középföldén, arra nem utal egyetlen tolkieni szöveg sem. A másik esetleg kapcsolódó idézet A Gyűrűk Urában Gandalf szájából hangzik el:

„Far, far below the deepest delving of the Dwarves, the world is gnawed by nameless things. Even Sauron knows them not. They are older than he. Now I have walked there, but I will bring no report to darken the light of day.” (The Lord of the Rings, angol eredeti)

„Sokkal, de sokkal mélyebbek, mint a törpök legmélyebb tárnái; a világot névtelen lények rágják. Még Sauron sem tud róluk semmit. Vénebbek, mint ő. Most ott jártam, de nem mondok róla semmit, nehogy elsötétítsem a nappal fényét.” (Göncz Árpád fordítása)

A könyvekben semmi sem utal arra, hogy bármiféle kapcsolat vagy párhuzam lenne eme névtelen világrágó lényeknek a Bilbó által emlegetett mesebeli férgekkel. Már csak azért is bizonytalan a kapcsolódás, mert míg az előbbiek a föld legmélyében találhatóak, az utóbbiak valamilyen távoli sivatagban (ha hinni lehet a folklórnak). A filmbeli rémférgek azonban mintha mindkét idézetből merítenének ötleteket: az óriás földfalóknak is emlegetett lények alagutakat fúrnak a sziklákba, hogy az orkok ezeken át közlekedhessenek. Utána nyomtalanul eltűnnek, és nem vesznek részt a csatában. Egy biztos: ha ezek a könyvbeli, Sauronnál is vénebb világrágó lények lennének, nem valószínű, hogy orkok utasíthatnák bármire is őket.

Az ogrék filmes szerepeltetése a rémférgekhez hasonlóan ugyanúgy az írott Tolkien-korpuszban egyetlen egyszer előforduló kifejezésen alapszik:

"Poor Bilbo sat in the dark thinking of all the horrible names of all the giants and ogres he had ever heard told of in tales, but not one of them had done all these things." (The Hobbit, angol eredeti)

"Szegény Bilbó ott ült a sötétben, s végiggondolta mindazoknak a rémes óriásoknak és szörnyeknek a nevét, amelyekről a mesékben valaha is hallott, de a versben felsoroltakat egyikük se követte el." (Szobotka Tibor fordítása)

"Szegény Bilbó csak ült a sötétben, mindenféle emberevő és más óriásokon tűnődve, amelyekről a mesékben hallott, de azok közül egyik se vitte végbe mindezt." (Gy. Horváth László fordítása)

Vagyis az ogrék[4] is és a rémférgek is Bilbó megyei folklór-ismeretei kapcsán említődnek meg, és egyik lényről sem tudjuk pontosan, hogy nem csak a hobbitok meséiben léteznek-e.

Mit ad mindehhez még hozzá a bővített változat?

Ami konkrétan a csatát illeti, az új részek inkább csak a haditechnikák bemutatását színesítik mind az öt sereg esetében: az óriás harci kosok hátán ülő törpök rohamra indulnak a tündék ellen, előtte ballisztákból kilőtt pörgettyűkkel védik ki a rájuk lőtt tünde nyilakat, és egy törp harci szekeres jelenetsorán a törpök a befagyott vízen trollok és vargok elől menekülnek. Az emberek tovább csépelik a romos utcákon az ellenséget. Többet láthatunk a megcsonkított harci troll "irányításából". Beornt, illetve Vaslábú Daint is hosszabb ideig mutatják a harc hevében – az utóbbi már csak azért is lényeges, hogy a könyvet nem ismerők is láthassák: méltó személy lesz végül a Hegymély Királya.

[1] Bolg apját, Azogot, aki Thror király lefejezésével robbantotta ki az orkok és törpök háborúját, A Gyűrűk Ura Függeléke szerint Vaslábú Dain vágta le Moria keleti kapujánál. A filmes változat ettől radikálisan eltér, és Azogot életben hagyva őt tette meg Thorin fő ellenlábasának.

[2] A filmben az is elhangzik, hogy Angmar királyságának a visszafoglalásához is szükség van a Magányos Hegy feletti kontrollra. Habár Angmarnak valóban volt olyan korszaka, amikor területe átnyúlt a Ködhegység keleti oldalára is, azért erős túlzásnak tűnik, hogy Erebor lenne a kulcs mindehhez. Gundabadból ez bármikor megoldható lehetne. Mindenesetre A Gyűrűk Ura Függeléke is megemlít egy hasonlónak tűnő gondolatot: „De ha kelet felől bármiféle kísérlet történik az angmari földek és az északi hegyszorosok visszaszerzésére, ennek most már csak a vasdombi törpök állnak az útjában.” Bővebben erről az Erebori kutatás című esszé ír.

[3] A film magyar változatában azért nem lett az angol „Were-worm” „Fúr-féreg” vagy „Féregkísértet”, mert ezek igencsak pontatlan és megtévesztő fordítások lettek volna ezekre a lényekre. A magyar terminológiában a „were” szó a „werewolf” („váltott farkas”) kapcsán fordul csak elő, de ezekre a hatalmas földfalókra a „váltott férgek” név nem tűnt megfelelőnek. Ráadásul a szinkron miatt igen rövid formára volt szükség, így lett végül az angolnál csak egyetlen szótaggal hosszabb és meglehetősen egyszerű „rémféreg” elnevezés a hivatalos.

[4] Érdekesség még: A feltehetőleg francia-eredetű „ogre”-t néha "ogár"-nak fordítják a magyarban, bár az „ogre”-forma elterjedtebb. Egyes feltételezések szerint a mitológiai elnevezésük Orcus alvilági isten nevéből származhatott, mások szerint viszont az "ogur" vagy "hongur" szavakból, és a magyarokra utalhat. A hobbit magyar fordítói – miként az az idézetekből is látszik – elegánsan kikerülték az „ogre”-szót, s helyette emberevő óriásokról, illetve szörnyekről írnak.

Kép forrása: MovieArtBook.com

(Ezen cikk a Lassi Laurië 2015. nyári számában megjelent írás átdolgozott, újraszerkesztett változata.)