"One Last Time" ("Még egyszer, utoljára") - hirdették A hobbit - Az Öt Sereg Csatája mozis változatának bemutatóját; arra építve, hogy valószínűleg ez lesz a Jackson-féle Középfölde-franchise utolsó darabja. Peter Jackson legalább is nem szeretne visszatérni többé Tolkien világára, és a stúdiók sem rendelkeznek más művek jogaival, hogy folytatni tudják a feldolgozások sorát. Ez nem jelenti azt azonban, hogy ne lennének lehetőségek még a meglévő jogok felhasználásával. Mielőtt végigvennénk a lehetséges utakat, tegyünk egy kis szerzői jogi kitérőt!
Csak ugratta a rajongókat azzal az asztalon lévő könyvvel.
Kép forrása: https://www.moviezine.se/nyheter/peter-jackson-hintar-om-silmarillion
Miért csak A hobbit és A Gyűrűk Ura jöhet szóba?
J. R. R. Tolkien még élete során eladta A hobbit és A Gyűrűk Ura adaptációs jogait, a többi könyvét viszont nem, és ezt az örökösei sem tették meg. Sőt, Christopher Tolkien, az író fia - aki A szilmarilok szerkesztőjeként annak jogtulajdonosa is egyben - kifejezetten ellenzi a megfilmesítéseket, így egyelőre annak még a reménye sem látszik, hogy hajlandóak lennének megengedni azt, hogy egy stúdió vagy egyéb cég rátegye a markát a Tolkien-korpuszra. Marad tehát lehetőségként a két alapmű, és nem csak a filmek számára, de minden egyéb adaptáció számára is. Nem véletlen, hogy például szerepjátékok is e két könyv adataira épülhetnek csak, nem beszélve a társas-, számítógépes- és egyéb feldolgozásokról. Musical és színdarab sem készülhet másból. Ezek a már létező franchise-elemek ugyanis mind a Middle-Earth Enterprises tulajdonában lévő jogokon alapulnak. És ők kizárólag Aragorn- és Gandalf-akciófigurákat adhatnak ki, a Morgoth-akciófigurák már jogi falakba ütköznének.
Vagy mégsem? Morgoth példája pont egy érdekes határmezsgye, ugyanis a neve és az Óidők történéseiben betöltött szerepe felbukkan A Gyűrűk Ura Függelékeiben is (igaz, ez utóbbi meglehetősen szűkszavú ahhoz, hogy túl sok mindent megtudjunk a legelső Sötét Úrról). A Függelékek jogai A Gyűrűk Ura többi részével egybe tartoznak, tehát komoly kiskaput jelenthetnek az ott szereplő történetek kapcsán, mégha azok más, nem adaptálható művekben is szerepelnek. Kísérleteztek már ilyesmivel a stúdiók: A hobbit megfilesítésében például szerepelt Gandalf és Thorin találkozása Brí-ben. A teljes történet a Befejezetlen regék-ben (korábbi magyar címe: A Gyűrű keresése) olvasható (Az erebori kutatás címen), valamint A hobbit szövegkritikai kiadásának függelékében, de ezekhez a változatokhoz nem nyúlhattak Jacksonék. A Gyűrűk Ura Függelékeiben viszont meg van említve ez a találkozás egy kis párbeszéd-részlettel együtt (Durin népe), így ez szolgáltatta a jogalapot arra, hogy egy nagyon hasonló jelenet lehessen a Smaug pusztaságának filmes nyitójelenete. Ilyen kiskapuk bőven akadnak, önmagukban azonban igen kevesek ahhoz, hogy önálló adaptációk születhessenek belőlük. Vannak persze kisebb, kerek történetecskék is a Függelékek-ben, amelyek elvileg megfilmesíthetőek lehetnének. Ott vannak továbbá azok a történetszálak és karakterek is opcióként, amelyek kizárólag a filmekben léteznek, és nem tolkieni gyökerűek. A jogi lehetőség tehát azért adott újabb filmekre, de kérdés, hogy ezek közül mi az, ami anyagilag és kritikailag is megérné a stúdióknak.
Előzménytörténet?
Az egyik elméleti opció, hogy még A hobbit előtt játszódó történetekkel próbálkoznak. Ehhez azonban csak és kizárólag a Függelékeket tudnák felhasználni - már ha a tolkieni történelemhez hűek akarnak lenni. A Born of Hope (Remény születése) című rajongói kisfilm sem véletlen, hogy hasonlóval próbálkozott. A hobbit és A Gyűrűk Ura szereplői közül már többen éltek ebben az időszakban, fiktív történeteket tehát ki lehetne hozzájuk is találni, de ez a rajongók felháborodását váltaná ki, ezért nem valószínű, hogy a stúdiók megkockáztatnák. Bár bizonyára érdekes lenne egy kalandfilm a Vén Tuk fiatalkoráról.
Összekötő történet?
Még a két filmtrilógia közötti időkben felmerült a lehetősége egy olyan filmnek, amely A hobbit és A Gyűrűk Ura története között játszódik, de ezt később elvetették. Túl sok minden zajlott ezalatt a körülbelül 70 középföldei év alatt ahhoz, hogy egy filmes dramaturgia megküdjön vele, kiemelni pedig akkor még nem akartak belőle semmit. Pedig igen érdekes időszak ez, nem véletlen, hogy sokak fantáziáját megfogta: a The Hunt for Gollum (Vadászat Gollamra) című rajongói kisfilmtől kezdve a The One Ring RPG-ig (Egy Gyűrű Szerepjáték) és annak D&D 5. kiadásos konverziójáig (Adventures in Middle-earth, azaz Kalandok Középföldén) többen is ebből az időszakból merítenek. Reálisan nézve a filmes lehetőségeket: itt van még a legtöbb mozgástér továbbra is. Nem kizárt, hogy előbb-utóbb kezdenek vele valamit.
Folytatás?
A Gyűrűk Ura utáni időszak is elvi lehetőség, de ehhez már tényleg nincsen szinte semmilyen komolyabb tolkieni támpont. A The New Shadow (Egy új Homály) című könyv sohasem készült el, mert Tolkien belátta, hogy nincs benne elég kraft, és ami megíródott belőle, az is olyan kötetekben jelent meg, amelynek a jogaival a stúdiók nem rendelkeznek (és a professzor leveleiben található negyedkori utalások jogaival sem). Ezt talán még ők sem bánják, mert a meglévő pár oldal igen soványka. Itt már csak a fanfic-történeteknek maradna tér, de az már nem lenne az igazi.
Melléktörténetek?
A hobbit és A Gyűrűk Ura filmek összes szereplője potenciális melléktörténet-forrás lehet még, függetlenül attól, hogy a két mozis trilógia előtt, alatt, között, vagy után játszódnak. Nem csak Legolas- és Tauriel-spinoffok jöhetnek itt szóba, de például a Gyűrűháború idején Vadonföldön zajló küzdelmek története (Lórien és az Erdei Királyság megtámadása, Suhatag és Erebor ostroma), vagy Balinék sikertelenül végződött moriai expedíciója. Ezek mozis szempontból már érdekesebb ötletek, noha főleg csatajelenetekből állnának, amely már kevés lesz egy újabb sikerhez.
Remake?
Hosszútávon a legvalószínűbb opció, hogy egy idő után újrafeldolgozás(ok) készül(nek) A hobbitból és A Gyűrűk Urából. Most még talán szentségtörésnek tűnhet egy bizonyos filmrajongói szempontból, de üzletieg ez a legbiztosabb és legjövedelmezőbb opció. Remélhetőleg ezek majd a könyveket veszik alapul, és nem viszik túlzásba a meglévő filmek előtt tisztelgő kikacsintásokat (ahogyan tette azt több esetben Peter Jackson a saját filmjeiben a Ralph Bakshi-féle animációs filmekre utalva).
Mozifilmek vagy sorozatok?
Az is izgalmas kérdés, hogy milyen csatornán folytatódhat a mozgóképes Középfölde-saga. Napjainkban ugyanis virágkorát élik a fantasy-sorozatok is, és a stúdiók bizonyára átgondolják, anyagilag nem érné-e meg jobban, ha a szélesvászon helyett a TV-k és monitorok/kijelzők világába fektetnének be. Kevesebb pénz jutna így effektekre és statiszta-tömegekre, ezért a monumentális csatajelenetek kevésbé népszerű történet-elemmé válnak, de ha a karakterközpontú történetekben gondolkodnak, talán megérné. A fentebb taglalt opciók bármelyike lehet mozifilm vagy sorozat is, de mindegyiknél meg kell fontolni a megvalósítás lehetőségeit. Manapság a nagyobb stúdióknál a multiverzumépítés dívik, lásd például a Marvel filmjeit, és ezek kapcsán az is meg lehet oldani, hogy mozifilmek ÉS sorozatok is készülnek, amelyek egymásra építenek. Izgalmas lenne egy hasonló opció Középföldén. De ez elképesztően nagy munka és tervezés esetén működhet csak, és ennél a legnagyobb az anyagi kockázat. Ráadásul pont a Warner esetén láttuk azt (khm, DC filmes univerzum?), hogy nem feltétlen értik a fejesek, mitől működhet az ilyesmi. Nem biztos tehát, hogy jól járnánk vele hosszútávon.
Akkor mégis mi az, amely most reálisnak látszik?
Az, hogy a meglévő filmeket újrakiadják, még díszesebb csomagolásban, még több extrával! A viccet félretéve: azon felül, hogy Peter Jackson régóta pedzegeti, hogy a filmjeit lehetne még tovább bővíteni a leforgatott nyersanyagokből, a stúdiók egyelőre nem nyitottak egy "extra-ultra-még-jobban-kibővített-rajongói-kiadás" elkészítésére, amely érthető: ezek a nyersanyagok még rengeteg méregdrága utómunkát igényelnének, hogy kiadhatóak legyenek, és nem valószínű, hogy ez megérné. Inkább beérik a már meglévő kiadványok újrakiadásával: kellően szép csomagolás esetén sok gyűjtő ellenállhatatlan vágyat érez majd, hogy megkaparinthassa a legújabb változatot.
Egyelőre egyik stúdió vagy producer sem tervez semmit sem csinálni a Középfölde-jogokkal, ezért várhatóan addig, amíg az nem fenyeget, hogy elveszítsék ezeket, nem valószínű, hogy belevágnának valami nagyobba. Azután, ki tudja? Előbb-utóbb minden szerzői jog lejár (legalább 70 év a szerző halála után - társszerző vagy szerkesztő esetén ez lehet több, posztumusz megjelent könyvek esetében meg ez a kérdés kicsit összetettebb), tehát egészen biztos, hogy készülnek majd adaptációk. Addig is, nekünk, Tolken-rajongóknak megmaradnak a könyvek, és a mi kis saját filmünk, amely olvasás közben a fejünkben forog.
