Gondolatok

nos, az állatgyilkosság dologhoz:
az oroszlánok is valóban csinálják ezt, mivel egy kölykét gondozó nőstény addig nem párzik újra, míg gyermekei el nem hagyják őt. vagyis pl. új vezéroroszlán, akinek nincsenek kölykei, ám a falkáben a nőstényeknek vannak, minden további nélkül megöli azokat, hogy saját kicsinyeket nemzen, s ezzel is biztosítva legyen vezető pozíciója.
egyébként bizonyos állatoknál is előfordul ez, pl hörcsögöknél saját anyjuk eszik meg a kicsinyeket.
ezt el kell fogadnunk, akármien vad és durva is legyen ez számunkra, ám azt se feledjük el, hogy az ember miket visz végbe e téren...

Cica: Nagyon igazad van azzal a csúnya szóval. Olyan rossz volt leírnom. Főleg egy ilyen kiskutyára értve. De akkor nem találtam a szinonímáját.
Tudod, hogy nem értek a kutyákhoz. Akkor már több hónapos lehet. Én nem tudom.
Köszi a tanácsokat neked is.

Brisa: kis Bundinak semmiképpen ne hagyd, hogy ezt csinálja! Fogd meg ilyenkor a nyakánál lévő bőrt, ahogy az anyja. Ütni semmi képpen ne üsdd meg, legfeljebb az orrára pöccinthetsz egy kicsit. Abban tökéletesen egyetértek Dezzel, hogy a testvérének, de legalábbis azzal egyenrangúnak néz titeket. Ezt nem szabad hagyni, és finoman "közölni" kell vele, hogy ki is a falkavezér, és hogy neki hol a helye a hierarchiában. A Dez-féle módszer is jó!
De hogyha ilyen pici, akkor még az is lehet, hogy fogzik.
A labdával meg valószínű azért nem foglalkiozik, mert egy ilyen pici kutya még nemigen szokott labdázni - mondjuk a labda mérete se mindegy, mert lehet, hogy nem tudja normálisan a szájába venni, és akkor azt gondolja, hogy "ez nem jó, és akkor mért érdekeljen".
Bár szerintem ez a csöppség nem lehet 1 hónapos (4 hetes). Egy kölyökkutya kb 5-6 hetes koráig szopik. Viszont ha tényleg olyan picike, akkor lehet, hogy még mindig azt akar... Állatorvoshoz vittétek már?
(Egyet viszont hadd jegyezzek meg: egy keverék kutyust ne hívjunk korcsnak - az olyan csúnya kifejezés (mintha nem lenne egy lába vagy ilyesmi)

Oké, Dez, tolmácsolom ezt a nagyzüleimnek. És köszi.

Bizony, az oroszlánoknál ilyen is van. (De amit én írta, az is előfordul a nagymacskáknál. Oka: az ínséges időszakot a felnőtt állatoknagyobb eséllyel élik túl. Ezért nem a kicsik eszik meg a családjukat. Fúú, de bizarr ezt leírni...)

Brisa: neveld meg azt a kis kölyköt, mert különben felnőtt korában is ilyet fog veled csinálni, és az már veszélyes is lehet. Tégy úgy, ahogy az anyakutyák, vagy a farkasok: mutasd meg neki, hogy nem szereted ezt a dolgot. Hagyd magára ekkor, vagy nyomd le a földre óvatosan hogy érezze, veled nem lehet szórakozni. Valószínűleg azért, mert ilyen kis fiatal, tesónak gondol téged, játszótársnak. Nem durván, és ha tényleg annyira kicsike, talán inkább később - 3-4 hónaposan -, kezdd el megmutatni neki, hogy nem vagy a testvére, veled nem játszhat így. Különben folytatja, és ha eléri a kamaszkort, esetleg komolyan össze akar tűzni veled, mert akkor már ő akarja, hogy tisztázzátok, ki az erősebb. Nagyon kis kölyöknek bizony tűhegyesek még a tejfogai. Csak azzal tudlak bíztatni, hogy hamarosan váltja őket.

És az oroszlánok: a kölyköket a hímek ölik meg akkor, mikor a csapatnak új hímje lesz. A régi főnök utódait megöli, hogy a nőstények újra tüzeljenek, és a saját kölykei születhessenek meg.

Szerelem: Mostanában megint elszaporodtak az olyan kijelentések, hogy az állatok is lehetnek szerelmesek. Hagy játszak akkor most ennek kapcsán "lamorakosat" ( ) : ti mit értetek a szerelem szó alatt?

Gyilkosság fajon belül: Szeretnék ennek kapcsán elmesélni valamit. Egyik biológia órán egy olyan dokumentumfilmet láttam, ami örökre belém égett (azóta már többször leadták a filmet). Egy kutatónő "beépült" egy csimpánz csapatba, és részévé vállt ennek a hordának. Annyira, hogy gond nélkül tudtak a munkatársával kamerázni. Az egyik nőstény akkoriban szülte meg kicsinyét. Békésen ültek az egyik fa ágán és leveleket eszegetek. A kicsi az anyján lógott. Egyszer csak a fiatal, de kifejlett és erős hímek izgatottak lettek (semmi különös ok nem volt, egyszerüen megvadultak). Felmásztak az anyához, kiragadták a kismajmot a karjaiból és elkezdték a visító csöppséget dobálgatni, elfutottak vele, a kezénél fogva oda csapkodták a fához (sokszor), ezt már valószínleg nem élte túl. Ennek ellenére a hímek tovább dobálgatták és csapkodták. Mindeközben az anya kétségbeesetten rohant a hímek után, visított ő is, de nem tudta megmenteni a kicsi életét. Amikor a hímek megunták a játékot, egyszerűen eldobták azt a pici tetemet. Az anya sokáig hordozgatta még magával...
Ja, és a kanibalizmust se felejtsük ám el, amikoris ínséges időkben az oroszlánok felfalják kicsinyeiket.
Hát ennyit az állatvilágban elő nem forduló fajon belüli gyilkosságról.

Az ember sem gyilkol sosem ok nélkül. Mindig van valami oka a tettének! Mindig.

Egy kicsit vidámabb téma. Kiskőrösön voltam ballagáson, amikor jöttem haza "vérfoltos mezőket" láttam: a pipacs hihetetlen mennyiségben és sűrűségben borította el a mezőket! Annyira érdekes és gyönyörű volt!

Egy kérdés a kutyákhoz értőknek: A nagymamáék találtak egy kiskutyát és befogadták. Bundinak nevezték el. Tegnap én is meglátogattam őt. Szerintem nem minden stimmelhet a kicsinél. Amikor beléptünk a kertbe rohan hozzánk farkcsóválva. Lehajoltam megsimogatni, de egyből a kezemhez kapott. Mondom jó, a kiskutyák szeretnek ilyet játszani... - de aztán konstatálnom kellett, hogy ez a mini-kutyus olyan fájdalmasan tud harapni, hogy azt nem lehet elviselni. A bőrömet minden egyes alkalommal felsértette (véresre). Annak ellenére, hogy milyen pici a kutya (szerintem olyan 1 hónapos lehet), iszonyúan erős az álkapcsa. Egyszerűen nem lehet megsimogatni. És ez még mind semmi: amikor lábammal meglöktem a labdát, hogy játszunk egyet, akkor a bokámra vetődött és nem a labda után rohan. Mondanom sem kell, hogy ez sem volt egy kiskutya harapása... Ugyanezt csinálja az unokatesóimmal és a nagyszüleimmel is, akik nap mint nap foglalkoznak vele.
Ez most normális? Mit lehet tenni, hogy erről leszoktassuk? Vágjuk fejbe mindenegyes ilyen húzásáért?
(Bundi amúgy korcs lehet, egy kis farkaskutya beütéssel. Fekete, a rövidnél valamivel hosszabb, durva szőrzete van. Lábai rövidek a testhosszához képest, de nem tudom, hogy ez még a kölykös-jelleg, vagy fajának tulajdonsága.)

Hm-hm-hm....
Ez egy roppant nehéz és kényes Tma, amit mi itt érintettünk!
Maximálisan igaz, hogy az emberek gyilkolása és a terrorizmus szar ügy, de ha egy kicsit a másik oldalról is megszemléljük a dolgot érdekes eredményeket kaphatunk. Az araboknak tele van a micsodájuk azzal, hogy az amcsik folyton keresztbe raknak nekik és változtatni akarnak a helyzeten, más eszköz pedig nincs a kezükben (Az most egy egészen másik Tma, hogy az arabok egymás között hogyan és milyen rendszerben élnek), most vagy tűrnek, vagy tesznek valamit. Persze a terrorizmust én is messzemenőkig elítélem, de az semmiképpen nem az ő hibájuk, hogy máshogyan képtelenek még akár a figyelemfelkeltésre is. Ilyen a világ, ez pedig patt helyzet... Arról meg aztán ne is beszéljünk, hogy a mélyen tisztelt Amerika a terrorizmus elleni harc jegyében egyszerűen lerohant egy egész országot. És ráadásul a világ még tapsolt is hozzá! Nem is tudom, hogy mi jöhet még... Ezentúl, ha egy országban terrortámadást szervez egy csoport, akkor azt onnantól kezdve az ország lerohanásával torolják meg, vagy mi?
De ne értsen félre senki, minden tiszteletem valamint részvétem az áldozatoké és a hozzátartozóké, és az egész módszert elítélem; csak ezeket a dolgokat általában mindig mélyen elhallgatják!
Bocs, hogy így belemásztam ebbe, de ez a Tma mindig is nagyon bökte a csőrömet. Ok most leállok, mert ez itt már kőkemény politika és ennek abszolút nem itt a helye!
(Bár valahol ezek az én gondolataim...)
Szívem szerint azt mondanám, hogy bárcsak ne lennének háborúk és mészárlás, de ezek az eseményeket az elnyomás és a hatalomvágy szüli! Tehát inkább azt mondom, hogy bárcsak ne lenne hatalomvágy és elnyomás!!!
"Kilec gyűrűt az emberek királyai kaptak, kik mindenek felett hatalomra vágytak." - Vagy valahogy így volt, ha jól emléxem...

Alapvetően egyet értek Veled. De...

Szvsz az öngyilkos merénylő nem annak "örül", hogy vele együtt más ember is meghal, hanem annak, hogy ezzel hozzájárult az ő "szent ügyük" megvalósításához, beteljesedéséhez. Tehát, inkább úgy fogalmaznék, hogy nem érdekli őket, hogy ezzel több ember halálát is okozzák.Ezek az emberek már fanatikusok! A Célon kívül nem látnak már mást - és ez a demagógia eredménye, mely szerintem az egyik legveszélyesebb fegyver.

Mért lennének mások a régi korok háborúi??? Ezt nem igazán értem! Ott is embereket öltek meg, az általuk jónak hitt ügy érdekében. Pl. keresztesháború, vagy a boszorkány és eretnek égetések. Ez nem önkényes volt? Vagy szerinted erre szükség volt? Ugyanúgy nem, ahogy ma sincs szükség az erőszakra, mégis van. Mert nem vagyunk egyformák, és az emberek azt hiszik, hogy a gondolataikat, hitüket stb a szó szoros értelmében rá kell erőszakolni a másikra.

Hát nem is tudom mit mondjak erre a sok mindenre, amit itt leírtatok!
Az emberek felsőbbrendűségéről annyit, hogy egy természetfilmben láttam, hogy az állatok ha meg is támadják egymást, a saját fajtársaikat nem gyilkolják meg, és nézettekcsak körül, az emberek meg halomra gyilkolásszák egymást!
Egyébként én hiszek abban, hogy az ember még megjavulhat. Igaz erre igen kicsi az esély......
Azért remélem nem maradnak így a dolgok, hisz ha igen, akkor nemsokára (sajnos) már tényleg ott fogunk tartani, hogy saját magunkat irtjuk ki!
Amúgy meg az a gyilkoláshoz (ehhez a nem túl vidám témához) hozzászólva, szerintem egy embernek sincs joga kioltani a másik életét, Néha komolyan ott tartok már, hogy az ember néha rosszabb mint egy állat, hisz az legalább nem gyilkolja le a fajtársát...
Most meg mindenhol csak gyilkolásokról, erőszakról, stb... lehet hallani TV-ben, rádióban, mindenhol, már a csapból is ez folyik! Ez a mai helyzet egyszerűen szörnyű! Hová lesz így ez a világ?
Egyébként erre nagyon jó példa a szeptember tizenegyedikei merénylet Amerikában! Ott is az az ember, aki a repülőt vezette, öngyilkos merénylő volt. Vagyis képes volt arra, hogy a saját élete árán meggyilkoljon magával együtt még annyi sok embert. Borzalmas, mert azt hallottam, hogy ezek az emberek abban a tudatban cseleksztik mindezt, hogy nem baj ha ők meghalnak, mert velük együtt hal meg még több száz sőt ezer másik ember is! Hát nem borzalmas? Lehet hogy ezek még örülnek is neki, hogy meghalnak, hisz ezzel másokat is megülnek, és ők ettől boldogok!!!
Persze ez mindig van így, mert sokszor megzsarolják őket, hogy ezt műveljék. Például elrabolják valamelyik családtagjukat, hogy azzal zsarolják. Ez is szörnyű!
Meg olyanok is, akiket gyerekkorukban elvesznek a szüleiktől, és direkt erre nevelik őket.
Az ilyen embereknek, mármint nem az öngyilkos merénylőkre gondolok, hanem már a terroristákra,, meg a bűnözőkre, szóval ezeknek az embereknek nincs lelkiismerete, nincsenek érzéseik? Hogy vetemedhetnek ilyen szörnyű tettre? Hogy kioltják embertársaik életét? Borzalmas hogy ők nem gondolnak a halottak hozzátartozóira, semmi lelkiismeretfurdalásuk nincsen, ha megölnek egy embert!
Hogyan létezhet ilyesmi egyáltalán? Persze ez nem csak ma van, mert az emberek régen is gyilkolták egymást, például háborúkban, de az mégis csak más volt, mint most csak úgy önkényesen megölni egy embertársunkat!
Na jó nem szomorítalak titeket tovább (meg magamat sem) ezzel a sok borzalommal.
Remélem ti is így vélekedtek mint én.
Galadriel@13

Cicafül írta: Amani: szívemből szóltál! Jó hallani, hogy vannak még olyanok mint én! (Legalábbis a szavaidból ez derül ki! )

az enyémből is!
emberek, állatok:az emebrek...ok, tudnak szerelmesek lenni, és gondolkodni. de egymás életeét is kioltani...miért? nyereségvágyból. miért? mert ehhez van kedvük. miért? mert félnek.... mutass nekem egy állatot, aki azért öli meg a fajtársát, mert fél. az állatok akkor szoktak egymásra támadni, amikor egy nőstényért harcolnak....máskor....legfeljebbb, ha nem is tudom. ha van OKUK rá. sajnos sok ember nem keres okokat.
varda:Bár azzal sem értek egyet, hogy az állatokkal szemben felsőbbrendűek volnánk. Pont az univerzum miatt. Egyszerűen mindennek meg van a helye a természetben, és így nézve nincs olyan nagy különbség köztünk és az állatok között (szerintem mi is állatok vagyunk, tulajdonképpen, bár azt hiszem, ezellen már hangzottak el ellenvélemények itt valahol lejjebb), hogy felsőbbrendűségről beszélhessünk. igen, én is egyetértek. minden kis hangyának meg van a helye a maga bolyában. minden kis sejtnek meg van a helye és feladata bennünk. és szerintem is az ember valamilyen szinten állat 8O a legfőbb különbség, h az állatok nem lesznek szerelmesek. és nem gondolkodnak. nekik ösztöneik vannak (amiről már beszéltetek). és valamilyen szinten nekünk is van...ott van az a bizonyos hatodik érzék is.
Galadrijel: az biztos! és én is elfogadom.
hova fejlődne az ember...?hát kb Kastner(miért nem tudok a-n és e-n két pontot, miért?) Eldorádójába. teljesen el leszünk kényelmesedve....
de már erről is beszéltünk (technikáról) és a határ a csillagos ég! ki tudja mi jön még? leszállhatnak az UFOK is (de jó lenne megismerkedni egy idegen létformával....egy ilyen nagy univerzumot kár elpocsékolni csak ránk Kapcsolat és ez milyen igaz!) és kitudja mik még...? lehet, h mindenki lehibernáltatja majd magát, h utazzon 50, 100, 200, 2000 évet a jövőbe.... 8O

Galadrijel: én elfogadom a Darwin féle elméletet!
Hogy hova fejlődne az ember pár millió év múlva? (Azért nem milliárdot mondok, mert az szerintem még akkor se lehetséges, ha az ember nem pusztítaná magát - de most vegyük tényleg azt, hogy hipp-hopp megváltozunk, és jó emberek leszünk (tudom nem lehetséges, de ez csak egy feltevés))
Ez szerintem sokban függ, majd attól, hogy hogy alakulnak a természeti és környezeti viszonyok. Mondjuk, ha hirtelen beköszönt a jégkorszak (mely nemcsak pár évig, hanem évezredekig tart), akkor valószínű, hogy szőrösebbek leszünk, meg (sajnos - ill. akkor majd nem lesz annyira sajnos, de mostani szemmel igen) vastagabb zsírréteget raktározunk majd. Akkor az európai ember is egy inuithoz fog inkább hasonlítani.
De most gondolkodtam egy picit... lehet, hogy Te nem is erre voltál kíváncsi?! ...Három lábunk se fog nőni, és az orrunk is a fejünkön marad... De, hogy észbelileg mennyit fejlődünk ezt nem hiszem, hogy meg lehet jósolni. Pont valamelyik nap hallottam, az egyik előadáson, hogy a 70es évek elején egy amerikai informatikus mondta azt, hogy ő nem hiszi, hogy az USAba 50nél több személyi számítógép kellene majd. Ezek után, nézzük meg, hogy mi van ma.
Én egyszerűen elképzelni se tudom, hogy mi következhet ezután. De gondolom az őseink is így voltak vele, mondjuk mikor megjelent a vasút - azt hihették, hogy ez a csúcs és innen nincs tovább. És mégis!!!

Lehet hogy nem teljesen ide tartozik de az itt leirtakrol jutott eszembe:Mi van elfogadjuk Darwin elméletét a törzsfejlödésröl(amiben tényleg az ember jutott legtovább),és tovább gondoljuk.Milyen lesz az ember pár milliárd év mulva(legyüónk pozitivan és ne gondoljuk hogy addigra kiirtja magát)?Szerintem lenne hova fejlödni...

Rayan!

Bocs, nem a te hozzászólásodra reagáltam, hanem úgy általában a felsőbbrendűség gondolatára.

Bár azzal sem értek egyet, hogy az állatokkal szemben felsőbbrendűek volnánk. Pont az univerzum miatt. Egyszerűen mindennek meg van a helye a természetben, és így nézve nincs olyan nagy különbség köztünk és az állatok között (szerintem mi is állatok vagyunk, tulajdonképpen, bár azt hiszem, ezellen már hangzottak el ellenvélemények itt valahol lejjebb), hogy felsőbbrendűségről beszélhessünk.

A történelem meg az EMBER csetlése-botlása a "tökéletesség" felé vezető úton. (Mint egy gyermeki próbálkozás, csak nagyban.) Nem hiszem, hogy a cél elérhető.

ÁÁÁÁáááá...
Ki beszélt itt arról, hogy az ember az univerzumban felsőbbrendű?? Én nem mondtam ilyet. Azt mondtam, hogy az állatokhoz viszonyítva. A világegyetemben mi szinte nem is látszunk.
Uh..

Eia, Estel: nagyon jó idézet és nagyon szép kötet! Köszi!

Még Brisa írt vmit (olyan sok volt azóta, hogy már nem émlxem pontosan ) hogy az állatoknak ösztöneik vannak. Mit értesz az ösztön alatt? "Mi az alapvető különbség köztünk: közöttetek és közöttem? Már tudjátok. Azok az ősi emlékek. Az enyémek a teljes tudatosság állapotában jönnek elő. A tieitek a vak oldalon működnek. Egyesek ösztönnek, vagy sorsnak nevezik. Az emlékeknek mindnyájunkra mozgató hatása van - mindarra, amit teszünk, amit gondolunk. Gondoljátok, hogy ti immunisak vagytok az ilyen hatásokra? Én vagyok Galileo. Itt állok, és azt mondom nektek:"És mégis mozog." Az, ami mozog olyan erőt tud kifejteni, aminek semmilyen halandó hatalom nem mert ellenszegülni. Most itt vagyok én, hogy megpróbáljam."

Én is szeretnék ide beidézni, méghozzá egy egész könyvet (kisebb helyigényű formában...): Weöres Sándor: A teljesség felé
Szerintem mindannyiótoknak érdemes elolvasni... sok olyan dologról is van szó benne, amikről eddig itt elmélkedtünk...

én egy pillanatig sem állítom, hogy minden rossz. mindazonáltal szerintem az ember a természet, a világmindenség apró kis része, egy fejlődési állomás; mi alapján lenne felsőbbrendű?[/quote]

De még milyen apró, kicsi. Ha összehasonlítjuk az univerzummal (én ezt szoktam tenni időnként, mielőtt túl komolyan venném magamat.. ), kiderül, hogy még a porszem is túl nagy hozzá képest... És nem is erős, sőt: kimondottan gyenge, hiszen egy alig 10 kilométeres sávban képes csak létezni, viszonylag szűk hőmérsékleti határok között. És még ezt is veszélyezteti!

(Nagyon negatív vagyok ma, bocsi!)

Miért amanibhavam? Hány éves vagy?

Cicafül, az én koromban már szkeptikus az ember...

amani: Nem kell ahhoz UFO, ott vannak ehhez az istenek. És azt is láttuk, hogy az isteni felsőbbrendűség hova vezet... Tény, hogy ezt is egyes emberek használták ki, és nem maga az Isten, de nem hiszem, hogy az idegenek esetében jobb lenne majd a helyzet. (De attól még jöhetnek. )
Igaziból nem a felsőbbrendűséggel van itt a gond. Sokkal inkább az emberiség erejével, amely nem párosul még elég nagy ésszel és morállal. De én hiszek abban, hogy egyszer, valamikor utoléri az ember saját magát. És azt is remélem, hogy akkor még nem lesz túl késő.

Amani: szívemből szóltál! Jó hallani, hogy vannak még olyanok mint én! (Legalábbis a szavaidból ez derül ki! )

nekem akkor sem tetszik, ha egy csoport felsőbbrendűnek tartja magát bármely másik csoportnál, még akkor sem, ha történetesen igaza van. egyrést mindannyian láttuk már, hova vezet ez az emberi történelemben, illetve nap, mint nap láthatjuk magunk körül, pedig itt magunk között vagyunk, másrészt pedig a magát felsőbbrendűnek érző előbb-utóbb úgy kezdi érezni, hogy joga is több van, mint a többieknek

néha titokban picit reménykedem, hogy eccer leszáll itt egy űrhajó valami igazán fejlett civilizáció képviselőivel, és akkor az egy picit helyreteszi a mi fenenagy felsőbbrendűségünket:-)

Az alapján például, hogy ezen a témán elgondolkodsz.

Brisa írta: Én igen, amani. (Azért nem minden rossz ám!)

én egy pillanatig sem állítom, hogy minden rossz. mindazonáltal szerintem az ember a természet, a világmindenség apró kis része, egy fejlődési állomás; mi alapján lenne felsőbbrendű?

Az előbb irtam egy hosszút, de nem ment el.
Most megpróbálom zanzásitva.

Szerintem a felsőbbrendűség nem egyértelműen pozitiv dolog. Amennyi csodálatosat alkot, gondol, érez az ember, azt mind kioltja a sok szörnyűség amit cselekszik. Sőt gyakran van olyan érzésem, hogy ez a felsőbbrendűségünk igazi megnyilvánulása. nem olyan régen olvastan egy nagyon rövid kis könyvet, mai hihetetlenül megrázott. Az a cime, hogy Az éjszaka, Ellie Wiesel irta. A Holocaustról szól. Én már rengeteget olvastan erről a témáról, és azt hittem semmi nem lep már meg. Ez a könyv mégis olyan hatással volt, amit nem tudok elmondani. Teljesen átéltem, ahogyan az emberből kiveszik az összes "emberi" érzelem, és tudatosan hagyja meghalni a saját apját. Ott a táborban egyszerűen nem léteztek az emberi érzelmek.

Erről most eszembe jutott, hogy ezek az érzelmek mennyire civilizációs termékek is. És milyen könnyen tudunk "állati" szintre süllyedni.

amani: nem kellene így hozzáállni a dolgokhoz!
meg különösen nem ilyen módon visszakérdezni!

Én igen, amani. (Azért nem minden rossz ám!)

nézz már körül egy picit. ezt nevezed te felsőbbrendűségnek?

Cicafül: én ugyanúgy szeretem az állatokat, ahogyan te. Szíved joga, hogy úgy érezd, "egyenlő vagy velük". De nem érzel ebben egy kis irrealitást? Az ember felsőbbrendű lény. És ez abban nyilvánul meg, hogy alkot, teremt. A művészet az, amiben mi igazán különbözünk az állatoktól.

Én nem mondtam, hogy csak az ember érez.

Más: Az állatok mértéktelen pusztulását sajnálom. De ezt is csak részben okozza az ember (a felét a természeti katasztrófák). Az orvvadászok és egyéb trófeagyűjtők meg elmehetnek a fenébe, ők tüntetnek el fajokat a Földről. Az emberi pusztítás ellen viszont csak azok képesek tenni, akik valóban akarnak. Akik meg napról napra csak nézik, ahogyan tönkreteszi az ember az állatvilágot, azok törődjenek bele, hogy ez van. Aki valóban tesz valamit az élővilág megóvásáért, az bátran siránkozhat, hogy pusztul a Föld (Ne értsétek félre, NEM célzás! Globális dolgokban gondolkozom.) Ja, és még valami: az állatvilág nem lenne növények nélkül. Úgyhogy megint lehet kövezni: de szerintem az, hogy pl. az esőerdőket megóvjuk, elsődleges fontosságú. De nem is csak az esőerdőket, mert a légkör oxigénjének 90 %-át! a tengeri növények termelik. Mondhatnánk, hogy szegény kékbálna így meg úgy, csakhogy. Nem egy fajt visszahoztak a lelkes állatvédők a kihalás széléről (és hálásan köszönöm nekik!), miközben a tengeri növények napról napra pusztulnak, egyre kevesebb az oxigén a légkörben, és ennek híján már elég sok szűktűrésű állat pusztult ki. Úgyhogy mielőtt állatvédelembe kezdenénk, gondoljunk egy kicsit a növényekre is. (Éljen a Kósza Kert! )

Cica: azért nem merek megkeresztelkedni, mert a keresztény vallás nem fogadja el a reinkarnációt. I beleive in One God and reincarnation- na ilyen vallás nincs (hivatalosan), ezért maradok a saját vallásomnál

Aralataion írta: Ha az emberek alkották a lélek fogalmát akkor hogyan hiszünk a lélekvándorlásban?
Akkor a gondolat ritmusa születik újjá? És nem én?

Nem tudom, hogy hogyan 'hiszünk'-- te hihetsz, én biztosan nem. Miért, a lélek halhatatlanságában hogyan hisz gyakorlatilag minden szervezett vallás?
A lélekfogalom, amellyel a vallások és dogmatikák dolgoznak, nem az a lélekfogalom, amiről én beszéltem. Az, hogy mit 'fejtünk meg' tudományosan, és hogy miben 'hiszünk', két különböző dolog: egy személyiség- és identitáselmélettel foglalkozó pszichológus, aki tökéletesen tisztában van azzal, hogyan keletkezik és miből áll az identitás, nyugodtan lehet őszintén vallásos. Azt fogja mondani, ha megkérdezed, hogy a kettőnek nem feltétlenül van köze egymáshoz. Vagy amit Pilinszky mondott: azért hiszem, mert csak ilyen módon érzem egyedül emberinek magam. Vagy amit Huxley: a hit azért fontos, mert lehetővé teszi, hogy belássuk a dolgokat, és mégis reménykedjünk. Vagy amit Szt. Anzelm (azt hiszem): hiszem, mert lehetetlen.