Gondolatok

Ténlyeg, miért???

Cicafül, most olvasom leveled

Gandalf írta: Ez engem inkább elrémiszt, mint hogy reménységre adna okot...

Gandalf: miért??? 8O

Én nem is a technika fejlődésére gondoltam. Hanem a természettudományok terén elért haladásra. Arra, hogy rájövünk, hogy is működik az agy, meg hasonlók (nem megyek bele, mert nem igazán értek hozzá - erről inkább Brisát v. Fint kéne megkérdezni...)

különben ha már így írtad, hogy valamilyen változásnak az elején vagyunk - a lelki változás előtt -; akkor szeretném megjegyezni, hogy nekem tetszik ez a változás. Talán ennek révén az emberek megpróbálnak majd önmaguk lenni, és kiállni a saját igazuk mellett, és nemcsak egyszerűen beállni a többihez. Ez szerintem fontos! Az egyéniség!!

Igen, s tudod mi az érdekes? Hogy a megoldást kezdik egyre inkább a lélek területén kutatni. Nem a technikában. Mint láttuk, az nem vezet sehova, sőt! Ha teljesen ráhagyatkozunk, abból még katasztrófa is lehet ( lett is párszor)

Szerintem ez természetes. Az emberek már nem elégszenek meg azzal, hogy azt mondják neki, hogy "ez így van, és hidd el". Hanem azt be akarják (maguknak) bizonyítani, kézzel foghatóvá tenni. És hogyha ez nem megy, akkor keresnek valami mást, valami újat, amiben hihetnek. Ám az se biztos, hogy be van bizonyítva, de mégis új és ebből levonva a (néha téves) konzekvenciát: az újat a fejlődés hozta létre, és a fejlődés az egyre magasabb szintű tudás.

Szió Cicafül

Nem úgy gondoltam, hogy csak a jó és kedves és aranyos emberek tolonganak majd, ha így állsz hozzá az emberekhez. Természetesen lesznek olyanok is, mint az öcséd. De biztos lehetsz benne, hogy egyre kevesebb. Talán, mert tényleg egyre kevesebb lesz. Vagy talán azért, mert másképp fogsz már rájuk nézni.

A látszat néha csal. Tudom, nem könnyű észrevenni a változást, de nekem mégis feltűnt valami.
Példának okáért megfigyeltétek, hogy manapság hogy elterjedt az ezoterika, a spiritualitás, a Én kutatása, a pszihológia? Egyre többen hagyják ott vallásaikat, s keresnek s kutatnak valalmi új után. Egyre több szellemi csoport jön létre (pl. Szintézis Egyetem). Egyre több újságíró, költő, művész adja hírül a világnak, itten valami nincs rendjén, valami nváltozni fog.
A mennyei Prófécia c. könyvet már hatodjára látom a metrón valaki kezében.

Nem tudom, lehet, hogy csak képzelődöm, de mégis úgy érzem, valami nagy változásnak az elején állunk. A XX. század a szélsőségek, a technikai fejlődés és a háborúk korszaka volt. A XXI.-dik a változásé lesz. Lelki változás.

ÜDvi

Gandalféknak teljesen igazuk van szerintem.
Minden kollektív érzést, tudatot először az egyének szintjén kell elkezdeni. Például a környezetvédelmet, vagy éppen a mindenki szeretetét. Bőven elég, ha mindenki csak 3-4 embert szeret, azok is másokat, és így tovább... (Ez mintha egy filmben is benne lett volna?)
Jézus is "kicsiben" kezdte...

Darkman írta: Véleményem és tapasztalatom is az, hogy ilyen szituáció nem létezik. Ha segítőkészen és szeretetteljesen állsz az emberekhez, sosem maradsz egyedül

Ezt szeretném cáfolni. Az én öcsémhez akármilyen szeretetteljesen és segítőkészen állok hozzá, csak maximális elutasítást kapok. A "hagyjál békén és a szállj le rólam" szavakkal kísérve.
Mondjuk talán mostanában egyre több "normális" pillanata van...

De ez csak egy nagyon közeli példa. Történt már velem olyan azt el se hinnéd... (úgyhogy le se írom)
Te ilyen szempontból nagyon szerencsés vagy!

Eia írta: Éshogyha van aki elfogadna és adna is, de nincs senki akinek adhatna és elfogadhatna?

Véleményem és tapasztalatom is az, hogy ilyen szituáció nem létezik. Ha segítőkészen és szeretetteljesen állsz az emberekhez, sosem maradsz egyedül

Éshogyha van aki elfogadna és adna is, de nincs senki akinek adhatna és elfogadhatna?

Hát igen , te mondád, de én bízom abban, hogy ha az ember segíteni akar, a lehetőségek sorra feltárulnak előtte

Hmmm Hmmm
Amíg a társadalom képtelen elfogadni az önzetlen jóindulatot addig semmi sem lesz szebb Darki!

Tavaly nyáron voltam Taize-ben. Nem tudom, kinek mond ez bármit is, de ott egy kicsit megtapasztaltam valamiféle lemondási képességet. Ez egy szerzetesrend köré épült permanens ifjúsági találkozó, ahol persze fizetni kell az ételért, de nem kérnek többet, mint amennyibe nekik kerül, illetve pl. a magyarok esetében sztem kevesebbet kérnek. Van olyan opció is, hogy beállunk segitönek, kaját osztunk, takaritunk stb., akkor csak az odautazás költséges. Valahogy igy képzelem el a pénzhez való helyes viszonyt is. Mert ott nem pénzért dolgozunk, még csak nem is a szórakozásért, hanem azért, hogy napi 3szor imádkozhassunk. Nekem ez jött le a beszámolókból. Na persze a nyelvgyakorlásér is megéri...

Azt kellene felismerni, hogy azzal magunknak is adunk, ha másokon segitünk. Például megszabadulunk kötelékeinktől, jó Jedi lovaghoz illöen...

A Padlást én is rég láttam, de nagyon nagyon mese volt, hát elfogott. Azóta láttam más musical-eket is, a legutóbbiak meseiségüktöl függetlenül lehangolók voltak.
Hogyha jól társitok TomWaits nevéhez, akkor tényleg érdemes meghallgatni, én pl. nagyot szórakoztam rajta . De majd utána nézek megint.

Eia

Kincső írta:

Cicafül írta: Egyszerűen, hogy tegyenek valamit nem a saját érdekükben, az nehezükre esik - tisztelet a kivételnek!

Egyszer volt szerencsém beszélgetni egy fantasztikus sráccal. Amerikában élt (asszem talán ott is született), de a szülei magyarok voltak, és ő úgy gondolta, hogy a középiskolát itt szeretné elvégezni. Egyetemre visszament az Államokba, de most újra visszajött, és középiskolákban tart előadásokat, arról, hogy mit értünk "amerikai álom" alatt.
De ennek a srácnak olyan kisugárzása van, hogy mindenkit megfog, és úgy át tudja adni azt az életörömet, ami sugárzik belőle, hogy ilyet én még nem tapasztaltam. 8O És ő mondta, hogy:
"Az a célom, hogy segítsek másoknak elérni a saját céljaikat"
Ezt a mondatot, mintha belém vésték volna azóta...

Igaz, sajnos nagyon kevés ilyen ember van , mint a Te ismerősöd. Sokan, mint ahogy a boltos sztoriban is írtad, inkább kárörvendenek mások baján, nemhogy segítenének. Egyesek egyszerűen azt sem veszik észre, ha segítenek vagy segíteni akarnak nekik! Ezeket az embereket inkább sajnálni lehet...
Viszont nagyban közrejátszik az illető aktuális hangulata. Nem tagadom - sajnos -, én is ilyen voltam, és néha ilyen vagyok most is , ha rossz a kedvem, mogorva vagyok néha azzal is, aki barátságosan, segítőkészen fordul felém... de hál'istennek ez ritkán fordul elő, utána pedig kellemetlenül érzem magam azzal szemben, akit megbántottam (tudat alatt), és igyekszem bocsánatot kérni.

Sziasztok

Talán ez az egyik legnehezebb dolog, amit el kéne hinnünk... minél többet adsz, annál gazdagabb leszel. Minél többet halmozol fel, annál szegényebb leszel. Ezért hát, ahogy Jézus is mondá: csak az léphet be a mennyeknek kapuján, aki eladja jószágát és földét, azaz, megválik felhalmozott javaitól.
Ha belegondoltok, nagyon nehéz ilyet tenni. Amúgy is szűkösen él az ember, spórol ott, ahol tud. Nehéz megtenni hát az adakozást, a megválást.
Az a probléma a mi társadalmunkban, hogy önzőek vagyunk. Önös érdekek hajtanak mindenkit. De ha egyszer is felütné fejét egy kollektív " együtt egymásért" tudat... ))

Mi lenne akkor )
üdvi

Cicafül: hol találtad ezt a lovas avatart? Mert én végignéztem az avatar galériát, de sehol nem volt! És azt a képet, ami most Ferestének van, az sincs meg!
Galadriel@13

Aralataion: Ezek szerint csak testben voltál ott a kószás talin május 1-jén, a lelked pedig valahol máshol kószált, ugyanis a Fiúk a Kórusból (Gumipók, Brandír, Estel) lenyomtak egy egész jó kis 'hármas' nótát A padlásból, és bár itt-ott akadozott a szöveg meg a dallam, szerintem király volt De az is lehet, hogy túlságosan elmerültetek a beszélgetésben, és nem halottátok Pavarottit, Carrerast és Domingót 8O

Aralataion írta: A padlás, zeneszerző Presser Gábor, szövegkönyvíró Sztevanovity Dusán és még valaki... Nem tudom, mondtam-e ezzel valamit...

Hogyne... ugh, Pressertől kiráz a hideg is. Már nagyon rég láttam a Padlást, de meg kell mondjam, nem fogott meg túlságosan. Továbbra is Tom Waits-et javaslom, de ha már színpadi produkciónál tartunk, akkor a The Black Rider c. lemezre hívnám fel a figyelmet (persze a két vadonatúj lemezen kívül, ami mindkettő megint színpadi zene).


Lamorak
If there's one thing you can say about mankind,
There's nothing kind about man.

Ember, tömeg: (nem annyira idetartozik, de mindegy):
„A szakadatlan háborúskodás felszínre hozza saját társadalmi körülményeit, amelyek minden korban hasonlóak. Az emberek az állandó éberség állapotába kerülnek, hogy elhárítsák a támadásokat. Minden új dolog veszélyes határzóna lesz – az új bolygók, a kiaknázandó új gazdasági területek, az új ötletek vagy eszközök, látogatók – minden gyanús. A feudalizmus erős gyökeret ver, néha központi bizottságok vagy hasonlók álcája mögött, de mindig jelen van. A hatalom örökletes utódlás révén folytatódik. A hatalmasok vére uralkodik. Az ég helytartói osztják fel a javakat. És tudják, hogy szabályozniuk kell az öröklést, különben hatalmuk lassacskán semmivé olvad. Most már értitek Leto Békéjét?” (Gillz )





Még egy nagyon régi téma..(de most rábukkantam erre, és csakazértisbeírom ):
„A technológia sok más tevékenységhez hasonlóan a befektetési kockázat kerülése felé tendál. A bizonytalanságot lehetőség szerint kiküszöbölik. A tőkebefektetés ezt a szabályt követi, mivel az emberek általában azt részesítik előnyben, ami kiszámítható. Kevesen ismerik fel, hogy ez milyen káros lehet, hogyan kényszerít kemény korlátokat a változatosságra, és ennek folyományaképp hogyan tesz teljes populációkat végzetesen sebezhetővé az univerzum sokkoló húzásaival szemben.”(- Ix Becslése,Bene Gesserit Archívum)

A Padlásban valóban csodaszép dolgok vannak leírva! De hát ez Sztevanovity Dusántól nem új. Hallgassatok meg néhány Zorán lemezt. Pl. a Kabát-dal szuper az új albumáról. Sok sora rímelne az utóbbi hozzászólásokra.

Van egy nagyon jó Vígszinházi produkció, a címe A padlás, zeneszerző Presser Gábor, szövegkönyvíró Sztevanovity Dusán és még valaki... Nem tudom, mondtam-e ezzel valamit...
A lényeg: a zene csudajó, és - bár mesének tűnik - nagyon komoly kérdésekről is szó van a dalokban. (Most speciel nem a pénzre gondolok...) A zenéje kapható kazettán is. Nagyon javaslom, de remélem, van, aki már ismeri... Nekem a zenéjéről mindig a GyU jut eszembe. [/quote]

Szerintem is irtó jó! Most az jut eszembe: "Itt vagyok.. Csak az ördög tudja hol vagyok....... Én már érzem ez jó lesz!"
Talán ha több ilyen kis okos társaság jönne össze a Világ is szebb lenne.

Nem is a bunkóságról van itt szó...hanem, hogy az emberek mennyire csak magukkal törődnek, és nem látnak tovább az orruknál. Egyszerűen, hogy tegyenek valamit nem a saját érdekükben, az nehezükre esik - tisztelet a kivételnek!
Ezzel azt akartam kifejezni, hogy mennyire átlagosan (tudom ez is egy olyan átlagos és közhelyes ) viselkednek az emberek... (már látom, hogy emiatt nagyon belém lesz kötve - de ma nem vagyok formában, a fogalmazást illetően )

Egyszer volt szerencsém beszélgetni egy fantasztikus sráccal. Amerikában élt (asszem talán ott is született), de a szülei magyarok voltak, és ő úgy gondolta, hogy a középiskolát itt szeretné elvégezni. Egyetemre visszament az Államokba, de most újra visszajött, és középiskolákban tart előadásokat, arról, hogy mit értünk "amerikai álom" alatt.
De ennek a srácnak olyan kisugárzása van, hogy mindenkit megfog, és úgy át tudja adni azt az életörömet, ami sugárzik belőle, hogy ilyet én még nem tapasztaltam. 8O És ő mondta, hogy:
"Az a célom, hogy segítsek másoknak elérni a saját céljaikat"
Ezt a mondatot, mintha belém vésték volna azóta...

(tudom, hogy most nagyon nem jött le az amit mondani akartam, de remélem értitek )

hát igen,a bunkoság sajnos nagy divat...

Apukámmal is beszélgettem erről. tömeg, ember, egyén stb.
Én próbálok hinni az emberekben - néhányszor már befürödtem ezzel a naívitásommal. Szóba került, hogy az emberek mit tennének krízis helyzet esetén - mondjuk egy fegyveres támadás során.
Én egyből rávágtam - azt, amit szerintem én tennék -, hogy vissza lehet szólni, ezzel elterelve a figyelmet, és biztos van még olyan ember, aki eközben, mondjuk ráugrik. erre apukám hevesen elkezdte rázni a fejét. És megkérdezte, hogy ezt le lehet tesztelni: próbáljak csak meg egy boltban vitatkozni (mondjuk úgy, hogy még igazam is van) - hányan állnának ki mellettem? Belegondoltam, és arra jutottam, hogy szinte senki.
Ugyanez van, ha csak a bevásárlás tartalma landol az aszfalton - nekem volt már ilyen, és egy öreg nénike jött oda segíteni. A többiek mind elmentek mellettem, és közben jól megnéztek (a rosszabbak még egy rosszmájú megjegyzést is megeresztettek), hogy én meg mi a francot csinálok.
Úgyhogy ezeken töröm még mindig a buksimat...csak gondoltam ezt most leírom..

a tömeg-ember dolgot leegyszerüsitve:a tömeget azok irányitják akik ki tudnak találni valami könnyen emészthetö egymosást, és elég nagy a szájuk ahhoz, hogy beadják a tömegnek,és ha a tömeg nagyrésze felfogta, a maradék is beáll a sorbe, csak kevesen "állnak ellen"