Gondolatok

Cicafül: szerintem nem kell emiatt aggódnod! Ha van Isten, és aképpen, ahogy a hívők gondolják, akkor jóságos, megbocsátó. A nem hívők nem a Pokolba kerülnek! (Remélem... ) Ha Isten tényleg eképpen létezik, akkor tudja, hogy mi van a lelkeünkben, mi vezetett ahhoz, hogy ne higgyünk, vagy másképp higgyünk. És megbocsát mindent. De szerintem mindenkinek olyan az istene, amilyet el tud magának képzelni. Egy élet során is változhat Isten-képünk attól még, hogy hívők maradunk! Valamiben mindenki hisz. És ez a sokféle hit adja Isten eglszét, éppen az benne a lényeg, hogy nem megfogható, körvonalazható, hanem egyszerűen van, mert hiszünk benne. Mindegy, hogy Jahvénak, Istennek, Allahnak vagy Nagy Szent Tölgyfának hívják, a hit a lényeg.

Brisa írta: Áfonya: Ugyan nem nekem szántad, de én örülnék, ha gondolati szabadságom mellett van kaja is, meg biztonság is és szeretet. És az is tök jó lenne, ha minél kevesebb kötöttségem (és kötelességem) lenne. Stb. Stb.
Én értem miről beszélsz, és egyetértek veled, azonban az emberi lénynek semmilyen formában nem elég csak a gondolati szabadság. Ugyanis ez csak így önmagában súlyos mentális betegséghez vezethet (értsd: egyszerűen ez az ember nem fog többet felkelni az ágyból, hogy munkába induljon és éljen, mert a fantáziavilága kielégíti az igényeit).

Én nem fogalmazok elég érthetően, vagy mindenki félreért?
Brisa: ezzel az egész "gondolati szabadság" dologgal csak azt akartam megfogalmazni, hogy számomra mit jelent a szabadság, mivel vki feltette ezt a kérdést, ugye. Ez csak egy defíníció. Egy szóval nem állítottam, hogy az életben nem kell semmi más, csak ez. Még szép, hogy kell!

Áfonya: Ugyan nem nekem szántad, de én örülnék, ha gondolati szabadságom mellett van kaja is, meg biztonság is és szeretet. És az is tök jó lenne, ha minél kevesebb kötöttségem (és kötelességem) lenne. Stb. Stb.

Én értem miről beszélsz, és egyetértek veled, azonban az emberi lénynek semmilyen formában nem elég csak a gondolati szabadság. Ugyanis ez csak így önmagában súlyos mentális betegséghez vezethet (értsd: egyszerűen ez az ember nem fog többet felkelni az ágyból, hogy munkába induljon és éljen, mert a fantáziavilága kielégíti az igényeit).

Hát én itt köztetek, elég bűnös léleknek érzem magam..
Nos, ha van Isten, és én nem hiszek benne, és ráadásul még bűnösen is élek, milyen bűntetésre számítsak? 8O Hülye kérdés, tudom, de magam részéről szerintem jogos.
Gandalf: az én mély tiszteletemet is kivívtad!!!

Szabadság: szerintem túl összetett dolgokban gondolkodtok. Nincs egész életen át tartó szabadság. A szabadság csak egy állapot, ami abban a pillanat(ok)ban nagyon jó érzés!
Gondoljunk bele, hogy az emberek mivel azonosítják a szabadság érzését?
- Mustángok (szívem kuglófjának egyik legszebb szem mazsolái ), kik zabolátlan, szilaj vágtájukkal ejtették/ik ámulatba az embereket. Mintha senki se állíthatná meg őket, úgy vesznek bele a puszta és préri zöldjébe.
- Madarak, főleg a nagy és az erős sas: a végtelen égbolt urai, bárhova eljuthatnak, és nincs (természetes) ellenségük azt csinálnak, amit akarnak.
- Amerika (még ha annyira utáljuk is (megjegyzem: én nem ) - akkor is a szabadság jelképe): az gondolták az Európából áttelepülők, hogy az Új földön, mivel nincs semmi, korlátok sincsenek a szabadság és a remény földje lett.
Mondjuk, az is igaz, hogy ezeket szépen lassan leromboltuk, mert meg akartuk szerezni őket: a lovat betörtük, a az eget meghódítottuk (nem a sárkányra és a siklóernyőkre gondolok - azok még mindig a szabadság édes ízével ajándékoznak meg), és a szabadság földjén méteres "szögesdróttal" elkerített korlátokat állítottunk.

Én akkor érzem magam szabadnak, ha azt teehtem, amit akarok (józan határokon belül) Kevés pénzből is lehet az ember szabad. Persze nem vehetek meg mindent - mondta Svin és akkor már nem is vagyok szabad. De ha én úgy érzem, hogy az vagyok, mert mondjuk nem is akarok megvenni mindent?
Viszont, amit mostanában szoktam csinálni - és nekem most ez a szabadság. A kutyámmal, a mezőn, ahol térdig ér a fű - rohanni. Úgy, hogy csak szökelni lehet. Mikor kialakul egy valamiféle ritmus, olyan, mintha repünék ( és visszatértem a sashoz, meg az égboltjához)

Semmi: ezt is túl komplexen akarjátok megmagyarázni. Világegyetem szinten úgyse fog menni - bár azért én nagyon szívesen olvasom, amiket írtopk
De ezzel kapcsolatban csak egy élményemet tudom elmesélni:
bungee jumpingoltam. Amikor zuhan lefelé az ember, Minden körülete és benne van. Úgy érzi, hogy ordítani tudna (újabb megjegyzés: én torkom szakadtából azt tettem ), és amikor fölfelé megy, tehát visszarántja a kötél, vagyis felfelé zuhan, mintha nem létezne, nem lenne teste (azt mondják ez olyan mint a súlytalanság). Én ilyenkor azt éreztem, hogy Semmi vagyok - testben.
Jó ez lehet, hogy nagyon hülyén hangzott, és lehet, hogy át kéne élni. De nekem itt vált megfoghatóvá a Minden és a Semmi.

Svindler írta:

Áfonya írta: Mi kell több a gondolati szabadságnál?

Nem en irtam...
En mindossze erre reagaltam. Amugy en fontrol lefele olvasok mindig Lehet nem igy kellene, de ezt szoktam meg. Es epp ez otlott a szemembe.

Heh, oké, ezt aláírom, így eléggé félreérthetőnek tűnhet. De a kérdés specifikus, mert Ganditól választ várok rá -> tehát nem költői.

Áfonya írta: Mi kell több a gondolati szabadságnál?

Nem en irtam...
En mindossze erre reagaltam. Amugy en fontrol lefele olvasok mindig Lehet nem igy kellene, de ezt szoktam meg. Es epp ez otlott a szemembe.

Svindler írta: Afonya: rablancra fuzve, egyedul egy cellaban sinylodve szabadnak erezned magad, ha arra gondolhatnal amire csak akarsz, es azt mondhatnal amit csak akarsz (hisz nem hallja senki sem)?
Ha szabadon gondolkodhatsz es kifejthetned a nezeteidet, de senki meg nem hallgat, nem figyelnenek rad, es nem vesznek komolyan. Akkor is szabad lennel?Es meg lehetne fokozni azt hiszem...

Svin: A gondolati szabadság fontosságával nem azt akartam kifejezni, hogy ez önmagában elegendő. Valahol lejjebb írtam, hogy személyi szabadság is alapvető fontosságú! (Amíg nem anarchikus.) Természetes, hogy zsebre teheted a gondolati szabadságot egy cellában. De mivel a mai kor átlagemberének számára a személyi szabadság magától értetődő (hiszen nem vagyunk -fizikailag legalábbis, szellemileg az már más kérdés- rabszolgák, akik börtönben kénytelenek sínylődni, a szabadságot mi már más síkon értelmezzük. Gondolom, ha egy római rabszolgát megkérdeztél volna a szabadságról, biztos nem azzal indított volna, hogy "kifejezem önmagamat", hanem azzal, hogy ledobom a láncot, és elfutok. De a gondolati szabdsággal az elmédről dobhatod le a láncokat, ami szerintem ebben a kötöttségekkel teli világban nagyon fontos.
Mellesleg: sztem Gandalf sem pont fizikális szabadságra gondolt.
Komolyan vétel: aki úgy érez, mint én, és megérti mire gondolok, az komolyan vesz, aki meg nem, azzal max. nem filozofálni fogok együtt.

Brisa írta: varda: Próbáld ki, hogy felfekszel a Balaton vizére egy csöndes éjszakát. Hunyd be a szemed, és csak a vízre és a testedre figyelj. Valahogy úgy, ahogy a Jedik engedik be magukba az Erőt és válnak vele egésszé, úgy engedd be te is magadba a Vizet és érezd, ahogy szinte szétfolyik a tested határa és beleolvadsz a vízbe.

Ezt én is kipróbáltam már - bár nem éjszaka - de valóban csodálatos érzés! Főleg ha csend és nyugalom van körülötted. Minden kis rezdülést érezhetsz. A Víz nekem amúgy is az alapvető lételemem, tehát nem nehéz eggyé válnom vele.
Én is ajánlom mindenkinek!

Afonya: rablancra fuzve, egyedul egy cellaban sinylodve szabadnak erezned magad, ha arra gondolhatnal amire csak akarsz, es azt mondhatnal amit csak akarsz (hisz nem hallja senki sem)?
Ha szabadon gondolkodhatsz es kifejthetned a nezeteidet, de senki meg nem hallgat, nem figyelnenek rad, es nem vesznek komolyan. Akkor is szabad lennel?
Es meg lehetne fokozni azt hiszem...

varda: Próbáld ki, hogy felfekszel a Balaton vizére egy csöndes éjszakát. Hunyd be a szemed, és csak a vízre és a testedre figyelj. Valahogy úgy, ahogy a Jedik engedik be magukba az Erőt és válnak vele egésszé, úgy engedd be te is magadba a Vizet és érezd, ahogy szinte szétfolyik a tested határa és beleolvadsz a vízbe. Ehhez fontos, hogy biztonságban érezd magad.
Ugyanezt meg lehet csinálni a csillagos, sőt a gyönyörű, felhős éggel is.
Alattam a víz, felettem az égbolt mintha egy gönb közepén lebegnék. Csodás élmény.

Rayan: Ha vízben lebegsz, akkor sosem csendes a világ. Még nekem sem, pedig a hallókészülékem nélkül nem sokat hallok. A víz csobogása, a véred zúgása és a szél suhogása sosem hallgat el. És akkor még nem beszéltünk az emberi világ zajairól, ami nem mindig zavaró. Azt is meglehet élni, hogy körülötted mindenhol ember van egy bizonyos sugáron kívül, és te csak a hangjukat hallod. Ez egy körélmény (és nem gömb, mint a víz ég).

Gandalf: Annak ellenére, hogy én nem hiszek, lenyűgöz a felfogásod. Világéletemben mélyen tiszteltem az igazi hívő embert, aki számára a világ kerek, legtöbb esetben megmagyarázható és biztonságosabb, mint nekünk, hitetleneknek. Tisztelem azt a lelki békét, harmóniát és megnyugvást, amikre képesek vagytok. Talán még irigylem is. Ennek ellenére nem tudok hinni. Pedig már sok vallást áttanulmányoztam (az ókori istenektől kezdve, a kereszténységen át a buddihizmusig és a hinduizmusig sok mindent /most jön az Iszlám/, de egyetlen egyben sem találtam meg azt a vallást, amiben hinni tudok, amiért tenni tudok, amiben bízni tudok. Mindig odajutok ki, hogy "az én istenem maga a Természet".


Csavargó írta:
"Szuerintünk (szendi+én) a Biblia Isten ihletett szava, és mi feltétel nélkül elfogadjuk."

És mi van azokkal a szövegekkel, amik nem kerütek be a Bibliába? Pedig azokat is az Isten "ihlette"! Csak hát egyes papok úgy gondolták, hogy mégsem kellene berakni a Szent Könyvbe.

Gandalf írta: Szabadság: A szabadság nem merül ki a gondolati szabadságban. Ha valaki csak ennyivel is megelégszik, nem szabad valójában.

Na ezt nagyon nem értem. Mi kell több a gondolati szabadságnál? Amikor azt képzelsz el amit akarsz, nincsenek előtted korlátok, és ha ez még szólásszabadsággal is párosul, amikor ki is fejezheted magad - ez sztem elég megfelelő formája a szabadságnak. Miért ne lennék szabad, ha ezzel megelégszem? Szeretném, ha ezt meg tudnád nekem magyarázni - lehet, hogy nehéz velem/velünk megértetni, de azért a véleményedre kíváncsiak lennénk.

Ha tagadsz valamit, Varda, akkor az a valami van. A semmit nem lehet tagadni. Éppen a tagadással hozzák létre Istent.

A semmi egy állapot ami vizsgák előtt a fejemben található. Mivel a semmi túlontúl elvont inkább meg se próbálok írni rá. Legfeljebb viccet.

Létezik Ő benned, csak azt te lelkiismeretnek hívod. Oda Ő beírta az összes erkölcsi parancsot. Így valójában nagyon is kapcsolatban vagytok, csak te ezt nem fogadod el.
ISTEN NEM BÜNTET!! A büntetés az egész lényével ellentétes, Hiszen "Isten a szeretet" (I. Jn. 4:7-

ÜDV: CSAVARGÓ

Én azt sose értettem, hogy ha Isten jóságos és megbocsátja bűneidet, akkor miért nem bocsátja meg azt a "bűnödet" (>>tudatlanságodat), hogy pl. nem hiszel a létezésében, vagy nem úgy hiszel, ahogy azt "ő" elképzeli. Nekem ez ellentmondásosnak tűnik.

Minden hívő követ el bűnöket, de ha hiszel akkor sosem hagy magadra. nem a bűnökön múlik, hogy elhagy-e vagy sem hanem azon, hogy hiszel- e vagy sem. Ezt Isteni szeretetnek hívják. De ezt a hitet neked kell ápolnod, neked kell a bűnöktől tartózkodnod de Ő nem fogja vissza a kezedet, valahol hátul ösztökél téged a " bűntelenség" felé. Isten a szabadsá istene, mindenki eldöntheti, hogy helyesen cselekszik- e vagy sem. Isten nem büntet soha. A Biblia szerint létezik Sátán, pont úgy mint Isten. A Biblia szerint, de manapság mindenki azt hisz és úgy hisz ahogy akar. Szuerintünk (szendi+én) a Biblia Isten ihletett szava, és mi feltétel nélkül elfogadjuk.

Üdv: Csavargó

Biztos vagyok benne ! Legalábbis ez van a bibliában. A halál után valóban egy öntudat nélküli álomba kerülünk, és az utolsó ítéletkor vagyik Jézus második eljövetelekor fogunk megítéltetni. Aki arra érdemes volt életében annak akkor fog az örök élete elkezdődni. Akit Isten nem tart érdemesnek az megszűnik és olyan mintha sosem létezett volna! A biblia szerint.

Drága Gandalf ! Ugye nem godolod rólam, hogy üstként képzelem el a poklot?

Üdv: Csavargó

Rayan írta: 1. A semmi: furcsa dolog, de nekem a hangok hiánya. Borzasztóan idegesít a síri csönd. Pl. a fürdőszobánkban folyton megy a szellőző, és ha pár napra kikapcsolják, szabályszerűen pánikolni kezdek, mert szinte vágni lehet a csöndet. Borzasztó érzés. Az élet hiányára emlékeztet

Az elozo munkahelyemen beszedfelismeresen alapulo projecteben dolgoztam, es a projectnek volt egy zajszuresi algoritmusra iranyulo resze. Hogy ennek a hatekonysagat tesztelni lehessen, lett epitve egy csend szoba. Az olyan helyiseg, ami ugy van kialakitva, hogy elnyel minden hangot, nincs visszhang, stb...
Brutalis volt. Amikor csak tehettem kiprobaltam milyen is csendben lenni. Akinek lehetosege van ilyet kiprobalni ne hagyja ki.

Csavargo: a hala utan ontudat nelkuli alvas var rank? Ebben biztos vagy?
Amugy egy hivo szamara az a buntetes, hogy Isten nelkulozi ot. (Voltal mar remenytelenul szerelmes? - Nem ugyanaz de hasonlo lehet.)
Az elhagyatottsag, a teljes, totalis magadra hagyatottsag pedig nagyon szornyu buntetes. (Nem veletlen a maganzarkaval buntetnek a bortonokben). Szerinted milyen ha azt orokke kell elviselned, mert nem szabadulhatsz tole?

Brisa írta:

varda írta: Egy ötlet a semmi megtapasztalására. Zárkózz be mondjuk egy ablaktalan fürdőszobába éjszaka. Ülj bele egy kád vízbe. Kapcsold le a villanyt. (Ez utóbbi kettőt asszem inkább fordítva...)

Borzongató érzés 10 percen belül.

Egy ötlet a Minden megtapasztalására. Menj be a Balatonba, a tengerbe vagy egy tóba egy csillagfényes éjszakán. Feküdj fel a vízre, a szemeidet függeszd a csillagokra, a kezeidet, lábaidat lazán tárd fel... Egyszerre tapasztalhatod meg a vízzel és az éggel való eggyéválást.

Köszi Brisa!

Én bármely csillagfényes éjszakán eggyé tudok válni az univerzummal Ha a lelkem zaklatott, ez a legjobb gyógyír rá. Helyreteszi bennem a dolgokat. Még a Balaton se kell hozzá, ilyenkor szeretem az egészen sötét helyeket, hogy jól tudjon érvényesülni körülöttem az univerzum! A Balatonnál sajnos már túl nagy a fényszennyezés. De egy eldugott, csendes, civilizációtól távoli erdei tisztás persze egészen más.

Brisa írta:

varda írta: Egy ötlet a semmi megtapasztalására. Zárkózz be mondjuk egy ablaktalan fürdőszobába éjszaka. Ülj bele egy kád vízbe. Kapcsold le a villanyt. (Ez utóbbi kettőt asszem inkább fordítva...)

Borzongató érzés 10 percen belül.

Egy ötlet a Minden megtapasztalására. Menj be a Balatonba, a tengerbe vagy egy tóba egy csillagfényes éjszakán. Feküdj fel a vízre, a szemeidet függeszd a csillagokra, a kezeidet, lábaidat lazán tárd fel... Egyszerre tapasztalhatod meg a vízzel és az éggel való eggyéválást.

Mindent vagy semmit

1. A semmi: furcsa dolog, de nekem a hangok hiánya. Borzasztóan idegesít a síri csönd. Pl. a fürdőszobánkban folyton megy a szellőző, és ha pár napra kikapcsolják, szabályszerűen pánikolni kezdek, mert szinte vágni lehet a csöndet. Borzasztó érzés. Az élet hiányára emlékeztet
2. A minden: mikor pár percre az életben, boldog vagyok. Lehet, hogy önző álláspont. De számomra nem azt jelenti a minden, hogy valami nagy és csodálatos mellett aprónak érzem magam (például mikor Görögországban először láttam meg a tengert, vagy ha a végtelen égboltot bámulom). Ez mindig arra emlékeztet, hogy korlátok közé vagyunk szorítva. És a minden érzése nekem azt jelenti, hogy ott, akkor egy bizonyos fokig szabadnak érzem magam, kisebb korlátok között.

én is arra az egyedüllétre céloztam, de szerintem az nem a pokol, ahol isten büntet, mert az majd az utolsó ítélet lesz. Az öntudat nélküli akvást ami várránk a halál után én semmiképpen nem nevezném pokolnak. Üdv: Csavargó

varda írta: Egy ötlet a semmi megtapasztalására. Zárkózz be mondjuk egy ablaktalan fürdőszobába éjszaka. Ülj bele egy kád vízbe. Kapcsold le a villanyt. (Ez utóbbi kettőt asszem inkább fordítva...)

Borzongató érzés 10 percen belül.

Egy ötlet a Minden megtapasztalására. Menj be a Balatonba, a tengerbe vagy egy tóba egy csillagfényes éjszakán. Feküdj fel a vízre, a szemeidet függeszd a csillagokra, a kezeidet, lábaidat lazán tárd fel... Egyszerre tapasztalhatod meg a vízzel és az éggel való eggyéválást.

Nekem is az jutott eszembe, hogy a "csantava"=ra is van szavunk, megsincsen (mar...) - mert ez kapcsolodik a semmi temahoz.

Aki nem tudja mi az a "csantava" olvassa el Stanislaw Lem: Kiberiada cimu konyvebol a "Hogyan maradt meg a vilag?" fejezetet (es ha nem olvasta volna, akkor az egesz konyvet...) melyben Trurl mernok gyart egy gepet, ami tud csinalni mindent ami "S"-sel kezdodik. Klapanciusz pedig irigysegeben azt keri tole, csinaljon "Semmit"!

"Semmi : van szavunk rá, ergo létezik."

A griffmadárra is van szavunk...

A pokolt felejtsük el! Istenke ilyet nem teremtett! Ez a katolikus egyház kitalációja, amivel igába lehetett vonni a népet. A bbliában nem esik róla szó, a halál után Ő nagyonis mást kínál, mint a pokol fenekén egy csinos kis üstöt.
SZABADSÁG: lehet, hogy birka természet vagyok, vagy gyáva de én szeretek a meghatározott keretek között élni. Szeretek néha nem kreatívkodni, hanem megtenni azt amit a többiek.

Semmi szerintem nem létezik. Mert ha létezik akkor az már Valami.

Üdv: Csavargó

Egy ötlet a semmi megtapasztalására. Zárkózz be mondjuk egy ablaktalan fürdőszobába éjszaka. Ülj bele egy kád vízbe. Kapcsold le a villanyt. (Ez utóbbi kettőt asszem inkább fordítva...)

Borzongató érzés 10 percen belül.

Semmi: van szavunk rá, ergo létezik. De ha létezik, akkor már nem semmi, hanem valami. De akkor mi a semmi?
Szabadság: nekem = gondolkodás szabadsága. Senki ne korlátozzon benne. Legyen jogom a szabad akarathoz, véleménynyilvánításhoz (kis liberalizmus ) Természetesen legyen meg a személyi szabadságom is (oda mehessek, ahova akarok, azt tehessek, amit akarok) - de ennek megléte/korlátozása már a törvényektől függ, szóval keretek közé van szorítva, ami természetesen nem baj, mert szervezettség nélkül a liberalizmus is csak anarchia.
A szabadság érzése: Menj ki a mezőre, egy elhagyott helyre, egy vízeséshez, egy erdőbe, nézz fel az égre, tárd szét a karjaid. Érezd a napsütést, a levegőt, a létezést. Repülj, utazz, akár képzeletben is. Máris szabad vagy.

amanibhavam írta: mindaz, ami a semmin kívül van, természetesen:-)

Akkor mar inkabb mindaz ami a semmin kivul van + a semmi