Gondolatok

Darkman írta: Ha erre azt mondjátok, hogy nem igaz, akkor egyúttal azt is állítjátok, hogy a tojás, a liszt, a csoki és a hab Isten ugyan, de a torta már nem. ??? Pedig a torta ezen anyagok összessége, miért lenne akkor a kettő független egymástól?

Azt kell mondjam kicsit fura lenne egyenlőség jelet tenni a tojás, liszt,csoki, hab és a torta közé. Hát még ezt egyenlővé tenni Istennel. a felsoroltakat az ember alkotó tevékenysége teszi tortává. Csak azért mert kijelentjük, hogy isten az Egy és végtelen, Isten nem egyenlő a tortával. Logikádban a terminológia korlátainak kihasználását vélem látni. tulajdonképpen már a kiindulási alapot sem látom helyesnek. Isten mindenütt jelen van, de mert az anyagot isteni eredetűnek tekintjük, az még nem egyenlő vele.

Semmi sem ad felmentést a gyilkosságra. Vajon életet tudunk-e adni ha már halált igen?

Darkman írta: Hümm-hümmm rossz volt a példa, pedig ha tudnátok, mennyit gondolkodtam rajta
Titeket most az zavart meg, hogy torta!!!! Én ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogyha van egy " anyagunk" amit Istennek hívunk, s ez az anyag kitölt mindent, azaz végtelen, maga az, ami van, akkor legyen bármi, ami később létrejön, ebből az anyagból lesz, és csakis ebből az anyagból. Nem is lehetne másból. Ezért, minden ami most van, EGY! Ha erre azt mondjátok, hogy nem igaz, akkor egyúttal azt is állítjátok, hogy a tojás, a liszt, a csoki és a hab Isten ugyan, de a torta már nem. ??? Pedig a torta ezen anyagok összessége, miért lenne akkor a kettő független egymástól?

Puh

Dark!
Nekem ez egy kicsit ott hibádzik, hogy ha az ember mondjuk csak Istenből van (elméleted szerint Isten (ha eddig jól követtem és gondolom)) de, ez azt vonná maga után szvsz, hogy mindenki egyformán gondolkodna és nem lenne ennyi különböző ember. Szinte mondhatnám, hogy klónok lennénk. Ez meg valahol nem oké
Különben én értettem a csokitortás levezetés lényegét, de hogy egyszerűbb legyen a Mars és a Boci csoki is csoki mégse ugyanazok. Tehát csak az alapanyag azonos, de az adalékok már nem. Én így értelmeztem, és ez akár még meg is állja a helyét - számomra.
Yavannával viszont maximálisan egyetértek ennek kapcsán a két emberből eggyel (két szülőből egy gyerek), aki nem egyenlő egyik szülőjével sem, hanem mondjuk azok keveréke és még valami, ami csak rá jellemző.
Ha így vagyok én is Isten, hogy ő bennem van, mint valami alap. Akkor ok. Ám saját magam számára ezt az alapot nem az Isten szóval írnám le..

Galadriel@13 írta: Az emberek többsége ma már csak élvezteből gyilkol, leszámítva Bin Ladent, mert ő vallási meggyőződésből, és az amerikaiak iránt érzett gyűlöletéből!

Ez szerintem egy nagyon nem jó kifejezés vagy micsoda. A vallási meggyőződés felmentés lehet a gyilkosságra?? Vagy ezt hogy értetted? Ill. nem, tehát ez a fajta gyilkosság kevésbé elítélendő?
Ja, és szerintem azért nincsenek olyan sokan, akik élvezetből gyilkolnak (ilyen csak a filmeken van - pl. Hetedik) (bár ez pszichológia - Brisa, Fin). Szerintem az már régen rossz lenne, ha az emberek kedvtelésből nyírnák ki egymást. Úristen!!! Bele se merek gondolni.

Darkman írta:
Miért ne lenne egyenlő kifejezés? Ez önmagában véve is ellentmondás. Ezek szerint most azt mondod, hogy a csokitortában, ami ugye csokiból készül, nincs is csoki, mert a csoki és a csokitorta nem " egyek ". Azt mondod, a csoki jelen van a tortában, de nem egy vele. Ez itt szerintem akadozik.
Istentől semmi sem független. Lehetetlen. Éppen azért, mert ő az Egy, azaz a Minden.

Aki nem hisz az Isten fogalomban ezt írná:
Az elektronok protonok benne vannak mindenben ami létezik. Ettől lesz valami anyag. Akkor imádjuk az elektronokat? Miért Egy hatalomban hiszünk? Miért nem az elektronokban? Ezek az elemi részecskék egymással vannak összhangban. Nem hiszem hogy bárki is irányítaná őket.

Hümm-hümmm rossz volt a példa, pedig ha tudnátok, mennyit gondolkodtam rajta
Titeket most az zavart meg, hogy torta!!!! Én ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogyha van egy " anyagunk" amit Istennek hívunk, s ez az anyag kitölt mindent, azaz végtelen, maga az, ami van, akkor legyen bármi, ami később létrejön, ebből az anyagból lesz, és csakis ebből az anyagból. Nem is lehetne másból. Ezért, minden ami most van, EGY! Ha erre azt mondjátok, hogy nem igaz, akkor egyúttal azt is állítjátok, hogy a tojás, a liszt, a csoki és a hab Isten ugyan, de a torta már nem. ??? Pedig a torta ezen anyagok összessége, miért lenne akkor a kettő független egymástól?

Puh

Fru írta: Bocs, Lamorak..... Tiszta hülye vagyok. Önmagamat meghazudtolom, nem a megfelelő szavakat használom!! Szóval, jól behúztál a csőbe!
Na, azt a barbárt úgy értettem, ölő. A másik barbárt meg máshogy, de mivel ez túl bonyolult, ezért el sem magyarázom!!!!!!!!

Nem 'húztalak be a csőbe', csak rámutattam, hogy a fogalmaid nem teljesen tiszták. Ez OK, ezen mindenki túlesik, a lényeg, amit tanultál belőle.
Tudod, én meg minden görögös utalásnál ugrok, és a barbár-nak nagyon erős görög gyökerei és kapcsolatai vannak.

Lamorak írta:

Yavanna írta: A te felfogásod szerint: Csokitorta=csoki; Mars szelet=csoki csokitorta = Mars szelet??? 8O (Ha minden igaz, akkor ez egy arisztotelészi szillogizmus! Életemben most először 'használom', amit az egyetemen logikából tanítottak!)

Nem egészen-- ez egy szofisztikus következtetési formáció, amit Aristotelés is kritizál a Sophistikoi elenkhoi-ban, és hibás következtetési séma, mert figyelmen kívül hagyja, hogy a premisszák tul.képpen hibásak: Csokitorta és Mars szelet nem = csoki...

Pontosan ezt mondod te is, csak azt akartam kiigazítani, hogy nehogy valaki ezt (csak) Aristoteléshez kösse.

Pedig hidd el, nagyon igyekeztem, hogy valami okosat is tudjak végre mondani! De ezexerint alapvetően sikerült, csak a premisszák valóságtartalma kavart be...

Bocs, Lamorak..... Tiszta hülye vagyok. Önmagamat meghazudtolom, nem a megfelelő szavakat használom!! Szóval, jól behúztál a csőbe!
Na, azt a barbárt úgy értettem, ölő. A másik barbárt meg máshogy, de mivel ez túl bonyolult, ezért el sem magyarázom!!!!!!!! Tudod, az ilyen komoly fejtegetésekhez még túl ifjú vagyok, meg tudatlan. Ha majd én is 25 éves leszek, talán benő a fejem lágya...... Bocsánat a hülyeségeimért!!!!!! Ja, és bár a Harry Potter egyáltalán nem illik most ehhez a témához, de én is szeretem!
Fru

Fru írta: Lamorak: A barbárt úgy értettem, hogy nem keresztény. Nem feltétlenül civilizálatlan, és "hülye" nép! A középkorban, ha jól tudom, a keresztény országokban a barbároknak a nemkeresztény, ellenséges népeket tekintették. Mint pl. egy időben a magyarokat is! (896 felé) De barbár volt a rómaiaknak a germánok is!

Nos, technikailag a középkorban nem nagyon voltak 'országok', abban az értelemben, ahogy mi arra gondolunk... Európa egy nagy, főleg családi alapon vezetett biznisz volt, néhány nagyobb és fontosabb uralkodóházzal és számtalan kisebb-nagyobb 'országgal'. A barbár nem feltétlenül (sőt. elsősorban nem) a 'nem keresztényt' jelentette: eredetileg a görög barbaros/é minden nem görögül beszélőt jelentett. Aztán persze ez a hellenizmusban, amikor létrejött a görög 'birodalom' képzete, nyilván a nem a birodalomba tartozókra változott, és persze ezt a jelentést vette át a római birodalom. Tehát 'barbár' nagyjából addig volt, amíg római birodalom... mondjuk a germánok, frankok, ilyenek, még a saját történetíróiknak is 'barbárok' (akik nyilván mind később éltek, és mind keresztények voltak) voltak. De te egyébként azt mondtad lentebb, hogy a keresztesek azért voltak 'barbárok', mert ugyanúgy viselkedtek a háború(k)ban, mint mondjuk az ellenfeleik... ha a barbárt úgy érted (ahogy az idézett részben írod), hogy 'nem keresztény', akkor a keresztények nyilván soha nem lehettek barbárok... látod, hogy tisztázni kell.

Lamorak: A barbárt úgy értettem, hogy nem keresztény. Nem feltétlenül civilizálatlan, és "hülye" nép! A középkorban, ha jól tudom, a keresztény országokban a barbároknak a nemkeresztény, ellenséges népeket tekintették. Mint pl. egy időben a magyarokat is! (896 felé) De barbár volt a rómaiaknak a germánok is! (Asszem! ) De én nem vagyok egy történelem zseni! Pedig nagyon szeretem a törit! Képzeljétek, most mondta az idei töritanárom, hogy a piramisokat nem rabszolgák építették! Jó, mert nekem úgy tanították, hogy azok!
Rayan: Ezt sem egészen így értettem. Ha nagyon felbőszítenek, tudok olyan mérges lenni, hogy még az ajtóm üvegét is kitörném!!!!! (Csillagjegyem Kos!) nagyon mérges tudok lenni igazságtalanságok miatt is, stb... Ebből azt akartam kihozni, hogy ha nagyon felidegesítenek, fenyegetnek, a családomat bántják, akkor képes lennék rá. (Mint Muszasi!!!!!! Olvastátok?) De józan, tiszta ésszel soha! A szavakkal meg nem dobálóztam! Nem kell engem egy brutális, gyilkolászós némbernek gondolni!!!!
A háborúkról, bűnökről meg annyit, hogy ez az ösztön benne van a természetünkben. Senki nem tudja pontosan, mikor ölt először ember embert. (Talán Káin volt az első, a Biblia szerint.) És senki sem szent. Minden országnak van valamilye, ami a rovására írható. Mint most pl, hogy az amerikaiak ölik Afganisztánt, pedig ők semmiről sem tehetnek. India és Pakisztán pedig atomháborúval fenyegeti egymást! Nem tudjuk, mért csinálják. (Talán a gonosz lélek csábítása!) És nem kell bűnbakot keresni.
Fru

Sziasztok!
Ennyi idő után, végre megint van egy kis időm, hogy írjak ide!
Szóval a keresztesháborúkhoz, és a gyilkoláshoz hozzátéve:
Az emberek többsége ma már csak élvezetből gyilkol, leszámítva például Bin Ladent, mert ő vallási meggyőződésekből, és az amrikaiak iránt érzett gyűlöletből! A keresztesháborúkban, és egyéb háborúkban, pedig azért gyilkoltak, mert megvédték az országukat, és ezzel a családjukat is! Vagy pedig egyszerűen területszerzés, ill. megtartás céljából. Na ebbe nagyon bele lehet kavarodni, hogy akkor most ki miért gyilkol! Egy biztos, hogy sokkal jobb lenne, ha senki nem gyilkolászna senkit, és béke lenne!
A következő amit ehhez szeretnék hozzáfűzni: Az emberek ma főleg azért gyilkol, mert élvezi, másrászt azért, mert elnyomottan él, és valamiből föl kell tartania magát! Ez részben az állam, a kormány hibája is, mert biztosítanak normális munkalehetőségeket, másrászt viszont az egyén hibája is, mert ő meg nem tesz semmit az érdekében, hogy becsületes úton lehessen jobb! Például hallottam, egy olyan emberről, aki hajléktalan volt, és egy közeli műhelyben kaphatott volna normális lakást és munkát normális fizetéssel, de nem fogadta el, mert azt mondta, hogy ő inkább odakint marad a kuka mellett, minthogy dolgozzon!!! Most látjátok milyen emberek vannak?
Ez is szörnyű!
Na sziasztok:
Galadriel@13

amanibhavam írta: Szerintem ennek a "ki kezdte előbb" kérdésnek nem sok értelme van, folyt vér bőven mindkét részről. Ha ölni támadt kedvük, öltek, ideológia meg mindig akadt hozzá.

Igen, de ettől függetlenül meg kell vizsgáljuk a körülményeket. De nem is ez a lényeg, hanem a 'barbárság'-- erre szeretnék én igazán választ kapni. Mert ha 'csak úgy' használunk fogalmakat, amikről nem egyértelmű, mit is jelentenek, akkor nagyon nagyokat tudunk tévedni. A 'barbár' fogalomról a középkornak ebben a periódusában már nem nagyon lehet elmondani, hogy jelentene valami olyan határozottat, mint mondjuk három-négyszáz évvel azelőtt; mostanra meg pláne összemosódtak a jelentések. Ezért tisztázzuk, miről beszélünk.

Lamorak írta:

Fru írta: A keresztes háborúkról annyit, hogy ezek a harcosok épp olyanok voltak, mint más "barbár" népek. Úgy tudom, hogy a háborúkor a városokban patakokban folyt a vér. Tehát az úgynevezett keresztények éppen olyanok voltak, mint a barbárok!
Fru

Mit is értesz pontosan azon, hogy 'barbár'? Mert ugye ez nem teljesen egyértelmű... és hát pl. a frankok, akik legalábbis Nagy Károlytól keresztények voltak, a forrásokban éppenhogy 'barbárként' szerepelnek. Tisztázd, mi az, hogy 'barbár', mielőtt bárkire is alkalmazod. Ez egy.
Kettő az, hogy azt senki nem nézi, hogyan folyt a vér, mikor a mohamedánok foglalták el a területeket és a szentföldet. Arra valahogy senki sem kíváncsi. Ha van a 'barbár' kifejezésnek középkori alkalmazhatósága, akkor pl. a mohamedánok nagyon is beleesnek ebbe a szemantikai térbe.

Szerintem ennek a "ki kezdte előbb" kérdésnek nem sok értelme van, folyt vér bőven mindkét részről. Ha ölni támadt kedvük, öltek, ideológia meg mindig akadt hozzá.

Yavanna írta: A te felfogásod szerint: Csokitorta=csoki; Mars szelet=csoki csokitorta = Mars szelet??? 8O (Ha minden igaz, akkor ez egy arisztotelészi szillogizmus! Életemben most először 'használom', amit az egyetemen logikából tanítottak!)

Nem egészen-- ez egy szofisztikus következtetési formáció, amit Aristotelés is kritizál a Sophistikoi elenkhoi-ban, és hibás következtetési séma, mert figyelmen kívül hagyja, hogy a premisszák tul.képpen hibásak: Csokitorta és Mars szelet nem = csoki...

Pontosan ezt mondod te is, csak azt akartam kiigazítani, hogy nehogy valaki ezt (csak) Aristoteléshez kösse.

Fru írta: A keresztes háborúkról annyit, hogy ezek a harcosok épp olyanok voltak, mint más "barbár" népek. Úgy tudom, hogy a háborúkor a városokban patakokban folyt a vér. Tehát az úgynevezett keresztények éppen olyanok voltak, mint a barbárok!
Fru

Mit is értesz pontosan azon, hogy 'barbár'? Mert ugye ez nem teljesen egyértelmű... és hát pl. a frankok, akik legalábbis Nagy Károlytól keresztények voltak, a forrásokban éppenhogy 'barbárként' szerepelnek. Tisztázd, mi az, hogy 'barbár', mielőtt bárkire is alkalmazod. Ez egy.
Kettő az, hogy azt senki nem nézi, hogyan folyt a vér, mikor a mohamedánok foglalták el a területeket és a szentföldet. Arra valahogy senki sem kíváncsi. Ha van a 'barbár' kifejezésnek középkori alkalmazhatósága, akkor pl. a mohamedánok nagyon is beleesnek ebbe a szemantikai térbe.

Valaki törölte a tegnapi hozzászólásaimat? Remélem csak a szerver vesztette el az infot. Ez azért bántó mert valaki reagált a kérdéseimre. Tehát érdekelte a téma.
De ha vki tényleg törölte, szégyen-gyalázat! Egy olyan fórumon ahol a szabad vélemény nyílvánítás a cél nem szabadna ilyennek megtörténnie. Föleg, hogy én csak kérdeztem és nem írtam semmi "rosszat". Vagy arra gondolt az illető hogy nem illik ide? A GONDOLATOKba?!
Ha vki magára ismer írja már meg a MIÉRTet! Akár privátba is...

A választ megkaptam és köszönöm. Bocs a felmordulásért! Most már egész más!

"Ölni én képes lennék. De csak bizonyos esetekben. A barátaim, szeretteim életéért bármikor!!!!!"

Fru, nehogy azt hidd, hogy ez ilyen könnyű! Borzasztóan egyszerű ilyen szavakkal dobálózni, de sosem tudhatod, mikor kerülsz ilyen helyzetbe, és mit fogsz cselekedni. Lehet, hogy képtelen lennél rá ott és akkor, és ha érzékeny lelkületű vagy -itt hadd hivatkozzam Gabrielle-re a Xénából - az is lehet, hogy belebetegszel a gyilkosságba. Ölni tudni, egy érzékeny, szerető embernek szerintem nagyon nehéz dolog lehet.

Gyilkosság: Hogy tudnék-e ölni? Nos ez egy nagyon jó kérdés!
Azt hiszem, hogy igen, abban az esetben, ha a szeretteim lennének veszélyben, vagy ha biztosan tudnám, hogy egy jó ügy érdekében teszem. (Persze könnyű így kijelenteni ezeket, ki tudja mi történne, ha ilyen szitu'-ba keverednék! ) De ezzel meg az a gond, hogy napjainkben a 'jó' és 'rossz' fogalma erősen relatív. Mert ugye akire az egyikoldalról azt kiabálják, hogy 'Fúj büdös szeparatista!', azt mások hős szabadságharcosként ünneplik. És akkor ott a kérdés, hogy ki is látja 'helyesen' a dolgot? Tovább megyek, a mai állapotok mellett egyáltalán kinek van joga ilyen állásfoglalásra, ilyen döntésre? Folyamatosan kapjuk, a történelemben már jól bevált, agymosást -hol a média, hol a hit, hol valami egyéb köntösbe burkolva- ennek következtében pedig szvsz szinte lehetetlen az ilyen kérdésekben objektív véleményt alkotni. De talán eljön még az idő, hogy ez megváltozik...
Többek között ezért is szerettem annyira mindannyiunk nagy kedvencét, a Gyűrűk Urát, mert ott olyan tiszta volt a kép, hogy ki is a jó és ki is a rossz! A valóság sajnos ennél összetettebb.

Darkman írta: " Isten, mikor megteremtette a világot, azt tőle független létezővé tette. Persze, átitatja, de itt az a megfogalmazás a helyes, hogy Ő mindenütt jelen van. És ez nem egyenlő az 'egy vele' kifejezéssel. S az ember maga is Istentől független lény, akinek szabad akaratot adott. A választás lehetőségét. Leélheted az életed Nélküle, ha ezt akarod, de aztán magadra maradsz a halálodban is. És hogy akkor mi van, még senki nem jött vissza, hogy elmondja..."

Miért ne lenne egyenlő kifejezés? Ez önmagában véve is ellentmondás. Ezek szerint most azt mondod, hogy a csokitortában, ami ugye csokiból készül, nincs is csoki, mert a csoki és a csokitorta nem " egyek ". Azt mondod, a csoki jelen van a tortában, de nem egy vele. : Ez itt szerintem akadozik.

Dark'!
Szerintem azért ez sem teljesen így van...
Az Ok., hogy a csokitorta csokiból van, de ettől még soha az életben nem lesz belőle Mars szelet, pedig az is csokiból van! A te felfogásod szerint: Csokitorta=csoki; Mars szelet=csoki csokitorta = Mars szelet??? 8O (Ha minden igaz, akkor ez egy arisztotelészi szillogizmus! Életemben most először 'használom', amit az egyetemen logikából tanítottak!) Vagy egy másik példa: Ugye Te is a szüleid pici fia vagy (milyen meglepő), tehát ők minden sejtedben, a viselkedésedben stb valahol jelen vannak. Bár bizonyos szempontból benned élnek tovább, a részeid de ettől Te még 'nem vagy ők'! Legalábbis csak pont annyiban vagytok egyek, amennyiben minden emberben él egyfajta közös szellem /univerzum /Isten... De abban azonban hiszek, hogy ez a falyta közös szellem, valóban minden embert áthat, nevezhetjük Istennek is!
Amiket ezen kívül írtál, azokkal azonban egyetértek!

Gyerekek! Ez most minden szempontból nagyon OFF lesz, de rettentően kikívánkozik!
Szóval, aki még nem látta az Életvonat c. francia filmet, az mindenképpen nézze meg, ha teheti, mert hiper-szuper nagyon jó!!!Az első francia alkotás, ami a saját ranglistámon megállja a helyét az Amelie (?) mellett!!!

Szió Morgana

Tudom, csöppet későn

" Isten, mikor megteremtette a világot, azt tőle független létezővé tette. Persze, átitatja, de itt az a megfogalmazás a helyes, hogy Ő mindenütt jelen van. És ez nem egyenlő az 'egy vele' kifejezéssel. S az ember maga is Istentől független lény, akinek szabad akaratot adott. A választás lehetőségét. Leélheted az életed Nélküle, ha ezt akarod, de aztán magadra maradsz a halálodban is. És hogy akkor mi van, még senki nem jött vissza, hogy elmondja..."

Miért ne lenne egyenlő kifejezés? Ez önmagában véve is ellentmondás. Ezek szerint most azt mondod, hogy a csokitortában, ami ugye csokiból készül, nincs is csoki, mert a csoki és a csokitorta nem " egyek ". Azt mondod, a csoki jelen van a tortában, de nem egy vele. : Ez itt szerintem akadozik.
Istentől semmi sem független. Lehetetlen. Éppen azért, mert ő az Egy, azaz a Minden.

"Itt hibádzik a Te levezetésed, ami egyébként nagyon hajadzik a keleti filozófiákra, valójában olyan felületes turmix-szerű. "

Kíváncsi lennék, miért turmix-szerű?

"Ugyanakkor mennyi fantasztikus dolog történt Veled az életedben, nem igaz? Hát maga a létezés csodája nem lenyűgöző? Mert kik vagyunk mi, hogy ilyen hatalmas adományt kaptunk: élni?!
Gondolod, ha nem szeretne, nem adná ezt Neked? És nem kér érte semmit. Nem vagy a lekötelezettje. EZ nem az emberi játékszabályok szerint zajlik. "

Én is ezt mondtam. Csupán annyit tettem hozzá, hogy mindezt fenyegetés és elvárás nélkül teszi. Mert az egyház viszont pont ennek az ellenkezőjét hangsúlyozza. S igenis jól mondod, nem emberi játékszabályok szerint zajlik. Pontosan. Éppen ezért még szembetűnőbbek az egyház tanításai.

"A tízparancsolatról már Gandalf is, én is elmondtuk, hogy azok irányjelzők, hogy tisztán élj, hogy megőrizd a létezésed csodáját.
Valójában, ha utánanézel, Isten parancsai valójában mindig csak lehetőségek."

Irányjelzők..igen. Te így gondolod. Mert hozzárakod a rossz fordítást, meg miegymást. Te már nem a szavakat nézed, hanem a belső tartalmát. Hozzávonatkoztatsz egy csomó dolgot, aminek a szemszögéből a parancsolat már abszolút nem is parancsolat. Így igaz. De egy frissen belépő hívőnek igenis az! Mert honnan a manóból szedje azt, amit te már sok-sok évek során összeszedtél? Miért gondolná ő másképp, hogyha egyszer csak most lett keresztény, és most ismerkedik csak a Bibliával? S az utolsó kérdésem ebben a témában: oké, hogy mást jelent, mint ami le van írva ( kissé nyakatekert egy módszer )de akkor kérdem én: a kicsiknek, az egyház tanítói, miért tanítják mégis parancsként?

" Ellent mondhatsz. Ő nem büntet!!! Csak bizonyos döntéseid aztán olyan dolgokat vonnak maguk után, amik bizony nem éppen a legfényesebbek. Ilyenkor kétféle következtetésre lehet jutni. Az egyik: Isten megbüntetett, mert nem úgy táncolok, ahogy Ő fütyül. De ez nem igaz! Az életnek magvannak a maga, Istentől független játékszabályai, a legtöbbet mi magunk alakítottuk így. Van, mikor válaszút elé érsz. Rosszul döntöttél. Miért nem tudod viselni a kisebb-nagyobb következményeit? Az Ő parancsai éppen ezért nem parancsok. Csak egy lámpa, hogy 'hahó, ha erre jössz, megúszod' Mert a legjobbat akarja Neked, Nekem, mindenkinek. "

Látod, most ugyanaz a helyzet, mint a Tízparancsolatnál. Én is ugyanígy gondolom. Csakhogy a templomosok meg nem így tálalják. Ez az érdekes.

"Egyébként elgondolkodtatok már azon, hogy miért van az, hogy az igazán válságos helyzetekben, még a legateistább emberek is Istenhez fohászkodnak? Vagy meg lehet ezt másképp is fogalmazni: Ha gáz van, rögtön megtaláljuk Őt, mi???"

Nem csoda. Innen látszik, hogy mi nagyon mélyen tudjuk, van bennünk valami isteni

" Visszatérve arra, amit írtál, Darkman, a bűnbeesés péda azért nem jó, mert az egy szimbolikus történet. Ezt Gandalf már elég jól megfogalmazta kicsit lejjebb, érdemes elolvasni. Az is már a döntésről szólt és annak következményéről."

Ha levetem a szimbolika-jellegét, akkor sem szabadul fel az olyan fogalmaktól, hogy: bűn, büntetés, kiűzetés, kígyó...stb. A csupa-csupa negatív fogalom ott marad. De tudom is, hogy miért. Mert istenfélő emberek írták, holot Isten lénye maximálisan távol áll ettől a felfogástól.

Üdvike

D.

Úgy látom, itt kardprofik vannak!! Hát, én nem vagyok ennyire szakértő, de én biztos, hogy valami könnyű kardra, vagy magyar íjra szavazok. Az íjászkodás amúgy is közel áll hozzám!!
Ölni én képes lennék. De csak bizonyos esetekben. A barátaim, szeretteim életéért bármikor!!!!! Bérgyilkosnak nem megyek el... Ismeretlen személyeket, akikről nem is tudom, kicsodák, azokat pláne nem gyilkolásznék
A keresztes háborúkról annyit, hogy ezek a harcosok épp olyanok voltak, mint más "barbár" népek. Úgy tudom, hogy a háborúkor a városokban patakokban folyt a vér. Tehát az úgynevezett keresztények éppen olyanok voltak, mint a barbárok!
Fru

na jó, de a rapir (rapier?) inkább tőr (mármint párbajtőr), nem?

Szeretem a kardokat. Tudom, hogy melyik fajtával (a rapir a kedvencem) hogyan bántak.
Biztos vagyok benne, hogy tudjátok Ti, mire gondoltam...

Morgana írta: Fogták a kard markolatát, kihúzták a pengét a hüvelyből, majd előre léptek és - kinek-kinek kedve szerint - egy kecses vagy erőteljes mozdulattal döftek.

Egy kis technikai részlet: a középkori kardokkal (pláne a lovagi pallosokkal) általában nem döftek, hanem vágtak és ütöttek. Sokkal hatékonyabban lehet így kihasználni a kard saját súlyát és lendületét. Döfni lefelé lehet vele, földön fekvő vagy lejjebb álló ellenfélre (mondjuk várostromnál, falon való védekezéskor)-- ha ehhez még hozzávesszük a ló súlyát és lendületét, a lovagi pallosnak tul.képpen semmilyen gyalogsági páncélzat nem tud ellenállni, ha jól forgatják. Viszont megvan a hátulütője is: gyalogos közelharcban csak nagyon nehezen használható.

Odysseus és egyéb hősök: nos, a mi korunk nagyon anakronisztikusan szemléli a többit, ha nem tudja ezt elképzelni. Odysseus egyébként mindenhol elsősorban csellel és ésszel játszik, és nem erőszakkal (ez a különbség közte és mondjuk Akhilleus vagy Aias vagy Diomédés között). De az egész középkor előtti-középkori hőskoncepció, mvel eredendően arisztokratikus, nyilvánvalóan elsősorban harci erényekre épít. Ebben nincs semmi különös.

Ez mind szép és jó, csak ha a családodra támadnak és tudod, ha Te nem ölsz, nemcsak Téged, hanem a szeretteidet is megölik, akkor egy csöppet átalakul a helyzet...
Egyébként népek és kultúrák a különböző korokban és égtájakban mindig is különböző (és sokszor) azonos módon viszonyultak a bosszú fogalmához.
Az már csak a mi steril világunkban nem természetes fogalom...

Ui.: Odüsszeusz a családját és a vagyonát kiszipolyozó, a feleségét hajkurászó 'ifjakkal' végzett. És azokkal a szolgákkal, akik elárulták őt, míg oda volt.

Morgana írta:

Cicafül írta: És még azt nem értem, hogy ezek a mélyen vallásos emberek, hogy tudtak ölni?

Fogták a kard markolatát, kihúzták a pengét a hüvelyből, majd előre léptek és - kinek-kinek kedve szerint - egy kecses vagy erőteljes mozdulattal döftek.

Megdöbbentő, mostanában olvastam könyvben egy megállapitást, miszerint a hősnek az is lehet "elrendelt" feladata, hogy öljön. Háborúban, ráadásul ismerőseit, családját. Nekem Odüsszeusz (lese tudom irni a nevét) jutott eszembe, amikor végre hazaér. A könyvben is volt példa, de sajna számomra ismeretlen mitológiából idézett.

Én nem tudom elképzelni, hogy valaha képes lennék ölni úgy, hogy tudom, helyesen cselekszem. 8O

Cicafül írta: És még azt nem értem, hogy ezek a mélyen vallásos emberek, hogy tudtak ölni?

Fogták a kard markolatát, kihúzták a pengét a hüvelyből, majd előre léptek és - kinek-kinek kedve szerint - egy kecses vagy erőteljes mozdulattal döftek.

Lamorak írta:

Finduilas írta: Viszont azt elég jól ismerem, hogy mi lett utána a templomosokból.

No mi is? Ezt a világon senki sem ismeri jól... remélem, nem annak az állat Fülöpnek a vádjait ismered 'elég jól'-- a templomosok pere puszta politikai per volt.

Állat Fülöp? Te őt ismerted személyesen is?
De természetesen nem arra gondoltam. Bár azokat tényleg elég jól ismerem. De ha jól emlékszem (ami így vizsgaidőszak kellős közepén abszolút nem biztos), a végére már nagyon kevéssé érdekelte őket az egyház, a szent eszmék, hanem inkább a pénz és a hatalom. Ez most így persze sarkítás. Csak arra gondolok, hogy miből indult, és mivé vált.

Batti írta: Az egyik (bizonyos szempontból talán a legfontosabb ) körülmény az, hogy a legfontosabb szent szövegük a Korán egy olyan nyelven íródott amelyik nem ismerte a központozást. Ennek megfelelően egy képzett ember gyakorlatilag azt hoz ki a szövegből amit akar.

A középkor végéig (a nyomtatás általános elterjedéséig) egyetlen európai nyelv sem ismerte vagy használta következetesen a központozást. Így természetesen az újszövetségi görög sem, ráadásul a görögben még a diakritikus jelek (ékezetek, hehezetek, aláírt betűk, stb.) használata is sokáig esetleges volt. Ennyiben az újszövetségi szöveg pontosan olyan szerkesztői szöveg, mint (ezek szerint) a Korán.
Mindez azzal együtt, hogy a másolási hibákról és a rövidítésekről nem is beszéltünk.