Gondolatok

Üdv!

Gyereknevelés terén szerintem nem a verés az ami célravezető. Engem spec soha nem ütöttek meg a szüleim és mégis ember lett belőlem (most lehet ellnekezni )
Sztem amennyire lehet egyenrangúként kell kezelni és úgy beszélni vele. theát elmagarázni a dolgokat. És nagyon fontos a bizalom. Mindkét fél részéről komoly munka kialakítani hogy el merjék és legfőképpen el akarják modnani a dolgokat egymásnak. Onnantól nincs szükség arra hogy ide vagy oda nem engedik el mert megbízhatnak benne hogy ha előtte lefektetik az alapszabályokat akkor a ygerek annak alapján fog viselkedni. (legalábbis nálunk így működik)
De kell valamennyi szigor is hiszen minden családnak (ergo közösségnek) megvannak a maga szabályai a szülőnek pedig az élettapasztalata amivel megtanítja a ygereket viselkedni, beilleszkedni és hátteret ad neki.
Mellette viszont a gyerek is egyéniség aki keresi a maga útját. Adjanak neki szárnyakat, de hagyják hogy egyedül tanuljon meg repülni... Lesznek esések, lesznek bukások, de sokkal jobban megtanulja ha a saját bőrén tapasztalja (nyílván normális mértékben úgy hogy közben mögötte állnak és segítik ha kell) De ha nem hagyják önállóan tanulni akkor nem is lesz önálló.
Ugyanakkor erre szvsz nincs igazán szabály hiszen minden gyerek más és más ahogyna minden szülő és csalűád is így nincs egységes módja a nevelésnek.

De öszegésszében az arany középút az, ami szerintem leginkább járható.

Liliom írta: Nem en fejlesztem a gyerekem kepessegeit, fejlodik o maga, az en feladatom hogy teret es lehetoseget adjak neki. Nyomhatok ecsetet a kezebe, attol meg nem lesz van Gogh, de megmutathatom hogyan lehet festeni, es ha erdekli, majd eldonti mit akar.

Ezzel egyetértek. Az nem jó, ha a szülő elvárja a gyerekétől, hogy márpedig fiam/lányom Te ez leszel, még ha ezt nem is mondja ki, csak magában reménykedik. Ezután jön a csalódás, stb. esetleg komolyabb konfliktusok (sajnos/nem sajnos volt alkalmam ilyet tapasztalni a családban, mondjuk tény, hogy volt még mellette x determináló tényező is, de az egyik ez volt) .
Egyébként szerintem is valamiféle arany középút a megfelelő. Nem tudnám egész konkrétan megfogalmazni (vajh miért ), nem vagyok a verés híve, de egy-egy pofon elcsattanhat, ha használ. Meg kell valamiféle szigor is, hogy ezt szabad, ezt nem szabad, példának okáért én múlt héten voltam fönt úgy Pesten, hogy egyedül, és valahogy nem éreztem szükségességét, hogy ez korábban, mondjuk egy-két évvel ezelőtt következzen be; én úgy gondolom, hogy pl. a tömegközlekedés az egy olyan dolog, amire nem nehéz rájönni, ergo nem szükséges erőltetni mondjuk 14-15 éves korban, h igenis kell, mert később eltévedsz, és nem fogod tudni - fenéket nem. (Ettől persze még lehet magyarázni a kölöknek, ha érdekli, h ez itt van, ez meg itt, stb (egyéni szocporblem, hogy én sztem korábban nem láttam volna át a pesti tömegközlekedést; most se teljesen ) .)
Nyilván, ha a saját városában van az ember gyereke, az megint más, és nyilván aki fővárosi arra ez megint nem (vagy nem úgy) vonatkozik, ott neki bele kell szoknia relatíve elég korán.
No meg szerintem azért fontos a szülő-gyerek viszonyban az őszinteség, amihez elengedhetetlen a megfelelő odafigyelés a kornak megfelelően (hű, ez de tudományos lett ). Félreértés ne essék, a gyereknek is (de mindenkinek) van egy bizonyos egészen belső magánszférája, titkai, amit nem biztos, hogy elmond az anyjának/apjának, de lehet, hogy másnak sem - ezt sem szabad megsérteni, épp ellenkezőleg, tiszteletben kell tartani. Viszont azt nem szabad hagyni, hogy hazudjon, átverjen minket, illetve, ha mégis megesik, akkor megfelelően kell "viszonozni", azt hiszem talán ilyenkor jön az a kijelentés, h "fiam/lányom eljátszottad a bizalmamat, nem mégy sehova eddig és eddig". Hátha ezután észhez tér, bár énszerintem jobb, ha ez nem következik be, ha mégis, abban a szülő éppúgy hibás, sőt...
Összetűzések természetesen adódhatnak, de jó, ha utána normalizálódik a dolog, mindkét fél (szülő és gyerek) részéről, meg valahol ezeket a kamaszkori lázongásokat is tudni kell kontrollálni...

Na, ebből értelmes konklúziót már végképp nem tudok kihozni. Remélem azért értitek, és volt benne értelmes is. (Jöhetnek a kövek, úgymond. )

Nekem ugyan nincs gyerekem, de a munkam hozzajuk kapcsolodik, napi 8-12 orat toltok altalaban 2 es 12 ev kozottiekkel. Nehez.
Nevelesrol annyit, hogy lattam mar ilyen-olyan probalkozast, volt amivel egyet ertettem, volt amivel nem.
Sajat meglatasom az, hogy az arany kozeput a legjobb, bar amikor a gyerek meg nagyon fiatal (kb 5-6 eves korig) lehet veluk szigorubban banni, mert addig nevelheto, egy tizevest mar nem fogsz megtanitani arra, hogy vedd fel a zoknid mert megfazol, ne tomd tele magad sutivel mert az nem jo, ezeket a kis balhekat bizony koran kell lejatszani.
Azt azonban szilardan hiszem, hogy minden ember szuletett szemelyiseg, amit hagyni kell kibontakozni. Nem en fejlesztem a gyerekem kepessegeit, fejlodik o maga, az en feladatom hogy teret es lehetoseget adjak neki. Nyomhatok ecsetet a kezebe, attol meg nem lesz van Gogh, de megmutathatom hogyan lehet festeni, es ha erdekli, majd eldonti mit akar.
Aztan ha osszelkeni temperaval az uj teritot, akkor majd jol leordithatom a labarol es bezavarhatoma a szobajaba, mert ez is a neveles resze.Neha ossze kell veszni veluk hogy kesobb tudjak hogy mit szabad es mit nem.
Hat ez jo zagyva lett, bocsanat, remelem lesz aki erti hogy mit is akartam.

Remzymama/Tünde írta:

Modern gyereknevelési elvek

Helyszín: 50-es villamos, Határ út és Béke tér között.
Szereplők: 4-5 éves GYEREK, mellette ANYUKA, velük szemben öreg ANYÓ és a mai fiatalság jellegzetes képviselője: FIATAL. Ő flegmán rágózik.

GYEREK láthatóan unatkozik, lábát lóbálja. Később a széket kezdi rugdosni, majd egy idő után ANYÓ térdkalácsát. ANYÓ félrehúzódik, de a GYEREK lábai követik. Végül ANYÓ rászól. ANYUKA kikéri magának: ő azt vallja, hogy a gyerek egyéniségét hagyni kell szabadon kibontakozni.

Ekkor FIATAL kiveszi szájából az enyhén használt rágót, és hirtelen mozdulattal ANYUKA homlokára ragasztja. ANYUKA hihetetlenül felháborodik, kiabál. FIATAL nyugodtan megjegyzi: annak idején az ő szülei is hasonló pedagógiai nézeteket vallottak...

ezt ma kaptam
Szerintetek, hogy kell gyereket nevelni? Szabadon hagyni, ami ma divat? Vagy drákói szigorral? Vagy az arany középút?

Fiatalok vagytok, gyermeknevelés előtt. Engem nagyon érdekelne a véleményetek. Én már tudom, mit rontottam el. És tudom mit tettem jól.

Ehh..Jeney Viktor haverom tanúja volt a jelenetnek, és majdnem így történt..majdnem

Mint pedagógus(nak tanított) egyén nem válaszolok:D

(valójában de: üssed a rohadt kölköt, amíg mozog! D )

Modern gyereknevelési elvek

Helyszín: 50-es villamos, Határ út és Béke tér között.
Szereplők: 4-5 éves GYEREK, mellette ANYUKA, velük szemben öreg ANYÓ és a mai fiatalság jellegzetes képviselője: FIATAL. Ő flegmán rágózik.

GYEREK láthatóan unatkozik, lábát lóbálja. Később a széket kezdi rugdosni, majd egy idő után ANYÓ térdkalácsát. ANYÓ félrehúzódik, de a GYEREK lábai követik. Végül ANYÓ rászól. ANYUKA kikéri magának: ő azt vallja, hogy a gyerek egyéniségét hagyni kell szabadon kibontakozni.

Ekkor FIATAL kiveszi szájából az enyhén használt rágót, és hirtelen mozdulattal ANYUKA homlokára ragasztja. ANYUKA hihetetlenül felháborodik, kiabál. FIATAL nyugodtan megjegyzi: annak idején az ő szülei is hasonló pedagógiai nézeteket vallottak...

ezt ma kaptam
Szerintetek, hogy kell gyereket nevelni? Szabadon hagyni, ami ma divat? Vagy drákói szigorral? Vagy az arany középút?

Fiatalok vagytok, gyermeknevelés előtt. Engem nagyon érdekelne a véleményetek. Én már tudom, mit rontottam el. És tudom mit tettem jól.

Kincső (Thilanna) írta:

Leguanember írta: Mivel még nincsen Philip Pullman-topik, ezért beszámolnék arról, hogy milyen meghalni nála:

Áttetsző leszel és halk, szellemféle. Átvisznek a folyón, aztán egy magas falon, ott végtelen, színtelen, kiszáradt vidék terül el (tisztára, mint Mordor, csak ez síkság). Azon nyüzsögnek a holtak. Hárpiák felügyelnek rájuk, folyamatosan sugdosva a fülükbe az életükben elkövetett összes olyan dolgot, amely lelkiismeretfurdalást és reménytelenséget hozott magával. Tehát nem feltétlenül bűnöket, mindent, amit szégyelltél valaha. Ez Pullman igéje.

Jó de akkor már meséld tovább, hogy mi lesz, miután "kiszabadítják a holtakat"... egészen addig hogy minden atomjuk megkeresi a másikéit, és egyesülnek
[size=9:1s9hryf9](én most fáradt vagyok hozzá, és különbenis csak egyszer olvastam és régen... igaz újra kéne olvasni )[/size]
bár lehet, hogy az most tényleg kevésbé illik a témához, majd ha lesz ilyen topic... (tényleg lesz?)

Gelmir írta, hogy a halál tökéletes megváltást nyújt, akármilyen formában létezik is. Erre írtam egy ellenpéldát.
Na most ha akármilyen formában létezhet, akkor miért is nyújt tökéletes megváltást?
De mégis, ki az, aki azzal simogatná a lelkét, hogy a szerettei, barátai, ő maga a haláluk után mindenképpen rosszabb helyzetben lesznek? (Pullman, persze, de ő se bírja sokáig.)

tudom,tudom. én csak gondoltam, ha már a könyvből itt van az idézet, legyen itt a filmből is!bocs, Alyr... és köszi, Dreamer... tudom, túl kell lépni...

Mivel még nincsen Philip Pullman-topik, ezért beszámolnék arról, hogy milyen meghalni nála:

Áttetsző leszel és halk, szellemféle. Átvisznek a folyón, aztán egy magas falon, ott végtelen, színtelen, kiszáradt vidék terül el (tisztára, mint Mordor, csak ez síkság). Azon nyüzsögnek a holtak. Hárpiák felügyelnek rájuk, folyamatosan sugdosva a fülükbe az életükben elkövetett összes olyan dolgot, amely lelkiismeretfurdalást és reménytelenséget hozott magával. Tehát nem feltétlenül bűnöket, mindent, amit szégyelltél valaha. Ez Pullman igéje.

Acho írta: küldeném a pontos idézetet (a filmből):

"Mind így van ezzel, aki hasonló időket megél, de a döntés nem rajta áll. Neked csak arról kell döntened, mihez kezdj az idővel, amely megadatik."

Még jó, h. Alyr a könyvből szeretett volna idézni..

Megvaaaan!!! Micimackó lesz az , nem? :up:

küldeném a pontos idézetet (a filmből):

"Mind így van ezzel, aki hasonló időket megél, de a döntés nem rajta áll. Neked csak arról kell döntened, mihez kezdj az idővel, amely megadatik."

Alyr Arkhon írta: "senki se örül, hogy ilyen időket kellett megérnie. De hát nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk."

(a filmben a második mondat: "Mi csak abban dönthetünk, mit kezdünk az idővel amely megadatott")

tényleg 8O
ha már itt vagy Gelmir tudhatnád

Dreamer_KF írta: Bambi?

Dehogyis! Szerintem A kis herceg!

Alyr Arkhon írta: Gelmir: Naná, az életnek nincs semmi különös értelme. Miért hitted, hogy van?
De éppen ezért nem köti meg a kezünket a dolog, nem kell a Nagy Végzetet beteljesíteni, mert olyan nincsen.
Mintha egy könyvben olvastam volna:
"senki se örül, hogy ilyen időket kellett megérnie. De hát nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk."

(a filmben a második mondat: "Mi csak abban dönthetünk, mit kezdünk az idővel amely megadatott")

Nem tudom, ismerős-e.
Nem tudom, ki jön rá először, vajh melyik könyvből idéztem...

Bambi?

Acho írta: csakhogy vannak olyan helyzetek, amelyekben megkérdőjeleződik a lét értelme. mint például nekem most...

Péter..Valóban vannak nehéz helyzetek. Kellemetlen helyzetek és olyanok, amik alatt összeroskadom, bekúszok, éppen hogy, a sarokba és zokogva vájom a szemem, míg van mit. Volt ilyen, lessz ilyen. A "lét"-nek nincs értelme. Önmagában semmiképpen sincs. TE adsz neki értelmet, de nem az enyémnek, az övének, hanem a sajátodnak.
Hidd el, másokra, rám is olyan nyomás nehezedik, amikbe könnyedén bele lehet rokkanni. Vannak taktikák, amikkel ki lehet, ki kell bírni. Én személy szerint másokban keresem az esélyt, az erőt. Ha magadban keveset találsz, nézz kötül, s meglátod, hogy a mocsárból több kéz is ki akar húzni, csak te folyton elütöd őket.
Milyen kár.

Döntened kell. Az egész életünk döntésekből áll, azok határoznak meg, azok mutatnak nekünk irányt. Csak vannak, akik túl gyávák helyesen, vagy egyébként dönteni. Itt valójában csak szavakat kapsz, senki nem fogja megváltani az életet. Az nem a mi tisztségünk.

A lét értelméről...meg a halálfelfogásról.

Én nem akarok senkit megbántani, de ha egy 14, neadjisten 7-8 éves leukémiás, vagy rákos, daganatos kisfiú/lány nem mondja azt, hogy vágyik a halálra, és MÉG Ő bátorítja a szüleit, hogy meg fog gyógyulni és nagyon szereti őket, akkor azoknak az embereknek akik ezt mondják nagyon el kéne gondolkozniuk bizonyos dolgokon.
Térjetek már észhez , Eru áldjon meg benneteket!

csakhogy vannak olyan helyzetek, amelyekben megkérdőjeleződik a lét értelme. mint például nekem most... ú-chebin estei anim.

Gelmir írta: s újra ugyan oda jutunk: az evilági életünk teljességgel értelmetlen, ergo: a halál tökéletes megváltást nyújt, akármilyen formában létezik is.

no de ha nem élsz, nem is halsz meg
és ha megszületsz és meghalsz és mindenki így tesz, akkor egy nap alatt kihal az emberiség
ha már itt vagy ezen a világon, próbáld meg kellemessé tenni magadnak
nem tudom vallásos vagy e, ugye ott az öngyilkosság bűn, tehát maradnod kell
és ha maradsz élj úgy, hogy jól érezd magad és a körülötted élők is
és sokkal szebb lesz a világ

Felagund írta:

Alyr Arkhon írta: A Habsburgokat szerintem nem kéne trónra emelni. Igaz, hogy megígértük nekik az örökös királyságot, de már Macchiavelli is megmondta, hogy nem muszáj minden ígéretet betartani.

De Habsburg Ottó nagyonis megérdemelné... (Kérdezd meg Eryt, hogy szerinte ki Magyarország legitim királya )

Viszont ő már lemondott örökösödési jogáról. Véleményem szerint a Horthy- korszak nem legitimista politikusainak volt igaza: a Habsburg- ház már eljátszotta a jogát a magyar trónra.
Ezuttal szeretném megköszönni a gondolatokat. Mindben van igazság, de ha úgy is minden embernek a halál lesz a sorsa, miért fordítson energiát egyszeri dolgok megvalósítására. Pazarlás. Átgondolva viszont egyetlen örömünk a szabadság korlátlan kiteljesítése lenne, ami ebben a világban megvalósíthatatlan. Az emberi gondolkodás szab neki, saját magának korlátot: az akaratlan segítség embertársainknak, a társadalmi követelményeknek való akaratlan megfelelési inger, stb. Mi más tükröződne ebből, mintsem hogy az emberi faj szellemileg életében teljesen csődöt mondott. Erre alapoznak napjaink egyházai is: értelmet adni a túlvilág különböző formáival a világi életnek.
Viszont csupán tézis szintjén töröljük ki a világból a különböző egyházi tanokat (a valóságban semmi képp); s újra ugyan oda jutunk: az evilági életünk teljességgel értelmetlen, ergo: a halál tökéletes megváltást nyújt, akármilyen formában létezik is. Az pedig, hogy létezik teljességgel bizonyos.

tegyetek királlyá azaz má azvok de oan nagyfőnökké és megigérem jó dolga lesz az MTT-nek xd

Dreamer_KF írta:
Akkor Remzy a király?

Majd csak lesz

Felagund írta:

Remzymama/Tünde írta:
de ha meghal a király a trónon a királyné marad nem?

Nagy tévedés, a trónörökös lesz a király...
Amúgy gondoljatok bele, minden normális, kulturált európai országban királyság van (Anglia, skandináv államok, Belgium, Hollandia, stb..)

Akkor Remzy a király?

Remzymama/Tünde írta:
de ha meghal a király a trónon a királyné marad nem?

Nagy tévedés, a trónörökös lesz a király...
Amúgy gondoljatok bele, minden normális, kulturált európai országban királyság van (Anglia, skandináv államok, Belgium, Hollandia, stb...), természetesen alkotmányos monarchia, ahol a király(nő) uralkodik, de nem kormányoz.

én jobb szeretnék királyságban élni
mi kell ahhoz, hogy újra királyság legyen?
ki mit szeretne jobban? melyik a jobb?[/quote]


Miert szeretnel kiralysagban elni? Miben lenne masabb mint most?
Es milyen kiralysag, olyan igazi, vagy mint Angliaban?

Alyr Arkhon írta: Tünde: A királyné a király felesége.
Nem keverendő a királynővel.

A Habsburgokat szerintem nem kéne trónra emelni. Igaz, hogy megígértük nekik az örökös királyságot, de már Macchiavelli is megmondta, hogy nem muszáj minden ígéretet betartani.

de ha meghal a király a trónon a királyné marad nem?
én nincs királyunk
illetve ezek szerint van
én jobb szeretnék királyságban élni
mi kell ahhoz, hogy újra királyság legyen?
ki mit szeretne jobban? melyik a jobb?

Alyr Arkhon írta: A Habsburgokat szerintem nem kéne trónra emelni. Igaz, hogy megígértük nekik az örökös királyságot, de már Macchiavelli is megmondta, hogy nem muszáj minden ígéretet betartani.

De Habsburg Ottó nagyonis megérdemelné... (Kérdezd meg Eryt, hogy szerinte ki Magyarország legitim királya )