Versek

Ma 'E ad 5' taghoz méltóan csak olyanokhoz szólok, akiknek fórumbeli tevékenysége érintett az elmúlt időben. (Elnézést kérek mindenkitől a teljesség igényének mellőzéséért.)

Nimashilin: A "fényes utak" tényleg a Te szöveged. De egyrészt játékos utalás a Jacopo Belbo által gyakran impresszált közfény-betonút képekre (plusz az általuk reprezentált gondolatokra), másrészt kellett egy dal, amit párhuzamba állíthatok az 'apokalipszis'-ben említett catch-csel. És valamiért ez jutott eszembe. Azt pedig tudom, hogy végül egyedül megyünk. Csak az nem mindegy, hogy hová.

Mau: Nagyon megtisztelő, hogy variációt és fordítást írtál a démonra.

Dingir: Mostanában verseket olvasok tömegközlekedés közben, legtöbbször ARJ-t. Holnap pedig ezt fogom.

code a rat the monster on doom in it

íme az első angol versem
biztos van benne pár hiba, de sebaj... örülnék, ha mondanátok róla véleményt

out of my depth

it is raining im sitting in the dark
no one really seems to care about me
everything seems to be falling apart
i've never known how i could really BE

im listening to music and it may help
at least there were times it used to do
im feeling now im out of my depth
but im laughing altough i havent a clue

why i am laughing im just doing it aloud
as if i had never done any other thing
i know if you saw me now you'd be scared
but i dont care i just want to be falling

Hahó.

2
Szembe nézek, belevetem magam az agyba,
Féltett rejtett titkok kavarognak csendben
Mezítelen érzet: két könnycsepp a szemben.
Belém is hasít a jaj. A megismerés fájdalma.
Ismerlek.

Egyéni drámád egyesül a sokban,
Ál egyén-orientált híreknek bedőlve
Énedet elszántsággal elfedve
Áltatod magad.
Ismerlek.

Mégis: Júlia tyúkszeme nem fájt Rómeónak
Nézek és látok. Bele a lelkedbe.
Egy vagy, a minden, mégis egyetlen
Egy azonos világban veled sodródónak.
Ismerlek.

3
Sámándal
Megrázott egy látomás.
Megfogta szellemem,
nem engedi, magas az ár.
Fizetnem kell, fizetnem.
Manitoué e tánc!
Kitáncolom magamból
életem fonalát.

Továbbadom a víziót,
mit üzent lomb, s patak.
Dúl a szellememben:
Nem lehet igaz!
Tudattágító füvek súgták:
meghalsz, s néped minden fia!
Nyugodtan, de lázasan immár
harcba fel, ki a síkra!

Örök vadászmezőkön új vízió kél:
megváltozott a világ.
A Nagy Szellem kegyelt minket,
megváltó volt a halál.
Mert elfajult a kegyetlenség-
Uff, beszélt a sámán.

Tudom, hogy lerágott csont a téma, de akkor is imádom az indiánokat.
Kritikát, lécci!
(bár elég gyengék lettek...)

Lamorak írta: Megint egy adaptáció, ami most már kicsit jobban meggondolt (és ezért néhol nem is olyan jó), megint Fa egyik versére/ből

Rövid leszek, és tömör: Nagyon jó mindkettő! Galádhkám, Lam: Újfent nagyonbüszkevagyokRátok! ) [size=9:3nwhalmw]Bővebben meg már megbeszéltük [/size]

Majukám: Az Amorf nagyonnagyon jó! Nem fogom elemezni, mert képtelen vagyok rá, de úgy tetszik, ahogy van És milyen igaz: az élet csak egy szerepjáték. Mindenkinek megvan a maga karaktere, mely folyton változik, és végül (egy kockadobás - szerencse? sors? betegség? - miatt) elpusztul. Gratula

Hali, úgy látszik sűrű nap ez a mai!

Timona, asszem megszállt az a bizonyos ihlet, mikor a versed olvastam, hogy ily véleményt tudtam írni hozzá, magam is meglepődtem. Már sajnálom, hogy nem lett hosszabb ama remekműved. Az éjszaka pedig legtöbbször két dologra való (az éjszaka teremtményeit leszámítva). A másik az alvás. Fáradtan nem sok mindent lehet jól csinálni!
I-ramba, ha ilyen iramban írod a remekeidet, nem győzzük olvasni! A kisemberes vesed elég beszédes, rendesen megmutatja a csúnya, mindenki által utált és rettegett valóságot. Legjobb sora nálam ez:
"Hitedből, minden könnycseppel több távozott" - ezt meg tudom érteni. Az életed viszont annyit ér, amennyire magad tartod, hiszen te tudod, mire vagy képes. Na persze nem árt meglátni a rejtett tartalékokat, melyről nem is sejtjük, sokszor mekkora lendületet képesek adni, akár az utolsó pillanatban is!
Az ajánlott versed pedig szintén bedob egy jó meglátást, miszerint:
"...hogy megmutasd miatta többet érsz.
Megváltoztatott, hogy Ő itt járt!
S nem volt hiába, hogy szívetek egymásra talált!!! "
Ezek nagyon fontos sorok, s mivel nincsenek véletlenek... Mindenből lehet tanulni, hiszen a dolgok azért is történnek! Ezt jó nem elfelejteni!
Mau, szuper párosítást tártál elénk a szerepjáték és a valóság kapcsán. Csak az a kérdés, ki a kalandmester és ki a kalandor... Szuper lett!

ADIM a Des

A lepényhal először, a reményhal meg utoljára!

Ez a két improvizáció pedig Efkú-hommage, vagyis egy démon-átirat és -fordítás. Unalmas németóra szülötte.

Eredeti:
Átirat:
Fordítás:
Üdv:
-- Mau

No, hoztam nektek egy-két apró izét. Ez itten egy tegnapi termésű darab.

RPG

„Szabadzuhanó létformát
karakterjelmezre cserélne
egy kóbor szellemlény.”
szólt az apróhirdetés
a légvilági hasábok közt.
jelentkezett nem is kevés,
ki tudattalan megunta már
elkoptatott formátumát,
s az örökkör-létet.

Játék előtt mérlegeltem
az esélyt, s a tétet,
szabálykönyvbe mélyedt szemem,
kockadobta létvilágban
előnyök, s hátrányok ketrecrácsain
zongoráznak morbid árnyak –
leendő csontjaim.

Hontalan-költő,
pszeudoárva,
nagyhangú démon
sorozatgyártva;
hatásvadászat:
ez magyarázhat
karakterlapomon
különc számokat –
siratom felvett
Vénuszátkomat.

Az égi kalandmester szólt.
Megérkezdtem
ködök közti tetthelyre,
s játékba kezdtem.

Üdv:
-- Mau

Sziasztok!
Köszönöm a + hozzászólásokat,nagyon jól estek!!!!
Most is hoztam egy,vagyis két verset(bár ezek kicsit negatívak,kijelenthetem,hogy most jóóó kedvem van!!!!

/ Mi? /

Mi lett belőled kisember:
felnőttél?
Már mindent máshogy látsz.
megerősödtél?
Mindenhol fájdalmat találsz.
megkeményedtél?
Az élet újra s újra összezúzott.
s te megint fölkeltél?
Hisz néha reményre leltél.
régi mosolyod elhomályosodott?
Hitedből, minden könnycsppel több távozott.
üresnek érzed magad?
Mindenki,kit szerettél kitagad.
bízhatsz e még valakiben?
Egyedül vagy a fátyolos sötétben.
miről szól történeted?
Mit sem ér az életed!
s most magadtól is azt kérdezed:
Mi lett belőled kisember???


A másik versemet tegnap írtam(megint csak a my immortal hatására),és egy barátomnak ajánlanám!!!!!Izu ne légy szomorú!!!!!

/ /

Egy örök szerelem,s ez is véget ért!
Magányosan sétálsz a dohos ,
fölszagú sikátorban,
s úgy érzed két fala rögtön rád borul.
Nem félsz,hisz ezt szeretnéd
mert így minden féjdalmat elfeledhetnél,
s újra karjaiban lehetnél
elmondhatnád mindazt,
mit csak magadra figyelve elfeledtél.
De feletted az ég kékje,
vékony szalagként fonódik életedre!
Nem engedi e futó pillanat,
hogy eldobd a közös álmokat.

De Ő búcsú nélkül hagyta
maga után a fájó nyomokat,
s ez kiölte belőled a vágyakat.
Mégis rá kell jönnöd,
búcsú lehet ahogyan élsz,
hogy megmutasd miatta többet érsz.
Megváltoztatott,hogy Ő itt járt!
S nem volt hiába,hogy szívetek egymásra talált!!!
Most hát éld az életed jól és szépen,
hogy azszerelmeteknek
méltó virága legyen!!!!!

Azt hiszem az emlékek lehetnek szépek is csak le kell győznünk a fájdalmakat!persze ez a legnehezebb,de a barátok ezért is vannak,és én is ezért vagyok!!!!!!!!!

ADIM: azt a paszta cipő paszta most aztán röstellem magam , hogy már olvasni se nem tudok igazán, hogy ennyire félrnéztem amit irtá-> ünnepélyesen megfogadom, hogy soha többé nem olvasok véleményezést már félig kómás, alvós fejjel!!!

ADIM a Des írta: A címtelen
nem rímtelen
sőt dallamos,
tetszésre hajlamos.
Míg a Bárcsak vidám lett
ám a vége - sóhaj
kemény lett
de enyém is ez óhaj.

Erre már nincsenek is szavak Menten elalélok!

CD-fű:

Leszállsz a Ferenciek Terén a kékMetróról.
Elindulsz az ELTE-jogi kar felé.
Az egyetem épülete mellett nyílik a Szerb utca, azon elindulsz, és az első belőle balra nyíló keresztutca a Fejér György utca, ott van egy benganagy vasajtó, és az a CD-fű!!

Remélem, világos volt!

Üdv néktek, bájosak!

Egy pillanatra még felkukkantottam, és látom, termékenységetek nem ismer határokat! Szuper!
Niph, ne feledd, olyan, mint szabadság, sajnos nincs, nem létezik. Valamihez, valakihez mindig igazodnod kell, ez elől nem menekülhetsz, ám a sóvárgó vágy ott ül a nyakadon, s húzna magával. Ó, ha lennének szárnyaink...
Dingir, te aztán megmondtad! Elgondolkodtató a Boldogságra kárhoztatva sorod... No meg, hogy a vétek mit sem ér szabályok nélkül! Hát ez nagyon beszédes és elgondolkodtató! Élvezni a tudatlanság édes nyugalmát.. Szintén érdekes elgondolás...

Hölgyeim, leírná valaki a CD-fű címét, hogy oda lehessen találni szombaton? Már, ha szívesen látnátok fizikai valómat eme rém-álomvilágban...

ADIM a Des

Ha ismerjük a fény sebességét, mennyi lehet a sötétség sebessége?

Dingir:fájdalmasan igaz. és egy picit ciikus, ...és tök jó!!!

Dingir, ez brutál.
Káin Árva Lesz Segítségért Kiált
Bűn Nélkül Nem Maradhat Megöli Évát
Kihal Az Emberiség Ádám Nyert tííípíííkus! Nagggyon fáj. Aláírás-gyanús.
Szofi: végre tavasz! Tetszik, h csak a feltöltődés után akarsz indulni. Az ember mindig otthon pihenne...
Zarándok: éljen Faust! :agree:

Dingir::Én is csak azt tudom mondani amit Szofi írt , nagyon jó lett:

ADIM a Des::Igazad van nem vagy a kezelőorvosom de elég sok dolog passzol.Legfőképp nem találom a helyem a világban,fáj az élet és megbántottak.Köszönöm amít a versemhez fűztél.!

Én is írok egy pársorost.

Szabadság

Szabad szeretnék lenni
a rabság láncaiból kitörni
elfelendi mindent mi itt ért
hosszú uton boldog lenni örökké.

Szállni az örvénylő széllel
vakító felhőkkel
eljutni oda hol ember nem jár
s lehullani Valinor fehér partjainál.

Köszönöm, Szofi!
Ez igazán jól esett!

Dingir, drága, ez hihetetlenül jó lett! Mély és örvénylő; kétségbeesett igazságkeresés! Nem kapok levegőt...

I think, nem lett túl jó, de azért felrakom, jelzés szinten, hogy még élek...


Materialista Variációk Egy Témára
/Mi Lett Volna Ha.../

I.
(A Tehetetlenség Ereje)
Ádám Meglátva Emberi Átok-Sorsát
Harc Nélkül Adja Föl Mit Meg Se Szerzett
Megszakad Az Idő Fonala
Káin Árva Lesz Segítségért Kiált
Bűn Nélkül Nem Maradhat Megöli Évát
Kihal Az Emberiség Ádám Nyert

II.
(A Tehetetlen Erő)
Isten Eltűri Kezdeti Bűneinket
S A Mennyek Országa Nékünk Megmarad
Azóta Is Ott Él Csendben Békén
Ádám És Éva A Két Ős - Szülő
Őszülő Fejjel Vétkeznek Újra
De Mit Sem Ér Nincs Szabály
Mit Megszeghetnek
Boldogságra Kárhoztatva

III.
(Erőtlen Tehetetlenség)
Sátán Üvöltve Zuhan A Mélybe
Nem Kellett Az Alma A Tudás
Édes Báránykák Nyugalma
"Ne Lépj Ne Lépj Mert
Meglát Az Úr S Kiűzet
Ki Biz' A' Maradj Nyugton
S Élvezd A Tudatlanság
Édes Nyugalmát"
Nincs Is Emberiség

IV.
(Az Erő Tehetetlensége)
Szenvedésre Predesztinálva
Vagy Nem-Létre Pusztán Ostoba
Légy Békételen S Láss Végre
Fölösleges Volt Megteremtettni
S Az Emberi Lét A Sors
Véletlen Szeszélye Folytán Lett Való
Materialista Konklúzió

Tavasz
(A Kósza ébredése)

Vizet kortyolok.
Lelkem üdíti áldón.
Mint friss forrás.
Utak szólítnak vágyón.

Üdv, Álomhozók!

Asszem néhányan félreértettek, de hát ilyesmi előfordul néha...
Timona, kincsem, figyuzz, én nem azt mondtam, hogy te azért teszel a topicba valamit, hogy legyen, csak azt mondtam, ha olyan késztetésed van, akkor magáért a késztetésért ne írj, várd meg míg jön a hangulat, aztán hangolódj rá! Ennyi! Dehogy gondoltam, hogy erőlteted a dolgokat! Csak ennek lehetőségét akartam kizárni. Okesz? Semmi baj, csak félreértettük egymást. Vélemény:
A címtelen
nem rímtelen
sőt dallamos,
tetszésre hajlamos.
Míg a Bárcsak vidám lett
ám a vége - sóhaj
kemény lett
de enyém is ez óhaj.
Artemisz, sajnálom, hogy miattam vájtál újabb csíkokat a tapétába, de nekem tényleg úgy jött le, ahogy írtam, viszont senki sem mondta, hogy: a hiba az ön készülékében van! Át ne írd! Azért, mert én másképp értelmeztem... csak ha többeknek mutat mást, mint szeretnéd, akkor nyúlj hozzá, okesz?
I-ramba... bocsi, majdnem Well-t írtam, már annyira megszoktam, hogy ez az ő "arca". Szóval, nagyon szép képekkel illusztrálod a símogatást, szinte már érezni vélem, főként, hogy magam is szeretem a napot a bucimon. Sokszor csukott szemmel élvezem sugarait, míg a villamosra várok... No meg a felhők és a búzamezők... szép. Remélem, szomorúságod, hamar tova tűnik...
Gwynda, asszem eljött az ideje, hogy a gép elé citáld a barátnőd, és saját szemével lássa a fogadtatást, ami talán meghozza az önbizalmát, mert szerintem is jó lett a verse. Jók a rímek, a ritmus, a képek, ez a sor pedig: "Fájlalom a tegnapot, belesírok a mába" sokunk önkezű börtöne ([size=9:13lzbof3]ugye Dameron[/size]?), s míg ebből kitörni nem tud, nehezen léphet előre! A vége pedig ütős, és sokan kűzdenek ezzel, mi vagyok, ki vagyok, vagyok-e egyáltalán, meg van-e értelme az egésznek...? Az álmodozás jó a tervezéshez, de magában megöli a tettet! Hajrá!
Helló Ratzi! Az új dizájn még hasonlít is, nagyon szuper! Ami az okokat illeti, valóban mindennek megvan az értelme, csak nem mindig látjuk az összefüggéseket, és van, hogy azokra később sem jövünk rá! Úgy látom, megszállt az ihlet, a múzsa meg egy szem-üveges leányzó képépen próbált lesmárolni! Ajvé! Ez a rész nagyon ott van a versedben:
"És úgy érzem, hogy az ember ezen
Földön két lábbal
csak akkor állhat meg, hogyha tisztában
van a sárral."
Így van! És egy szép-őszinte rész tőled, melyet, ha így belemondassz a nagyvilágba-nekünk, jobb, ha értékeli az a hölgy!
"Nem látod, gyúlékony
rongy-posztó-kóc szívemen
A pajzs milyen vékony?"
Azért vigyázz ám arra a szívre, főleg ha az ózonlyuk alatt sétálsz! Még a végén kimúlsz, az meg hát ugye nem lenne a legjobb húzás tőled!
Niph, hogy miért írsz szomorú verseket, azt talán magadtól kellene megkérdezned, hiszen magad csak te ismerheted igazán... Ha nem vagy boldog, akkor azért, ha elhagytak azért, ha nem leled a helyed, azért, ha úgy érzed nem tudsz boldogulni azért, ha úgy érzed, nem ez a Világ való neked azért, és ebben még nincs benne a napi hangulatod és az alap beállítotságod, plussz a stílus, ami ha depire, vagy szomorkásra hajlamos, akkor érezned kell, hogy ez az alapod. De, a szomorkás versek mellett is lehetsz mosolygós, a vidámság megfér mellette. Ám én nem vagyok sem a kezelorvosod, sem a gyószerészed, úgyhogy mell-ék hatásilag többet nem tudok mondani. Vannak nagyon szép szomorú versek, de ha zavar, hogy mindig "csak" olyat írsz, kapj el egy vidám, napsütéses, madárfüttyös pillanatot, egy játékos kutyust, egy száguldó, lengületes bringást, egy nyíló virágot, és vesd papírra, szíved vidám pillanatait! Menni fog! Rajtad múlik, ha nem csak a lassú, szoromkás dolgokat engeded közel magadhoz!
Szerintem a kérdések végére az a tégedet nagyon nem passzol (talán a "szerelmem" jobb lenne), a 2.vsz viszont nagyon lényeges mondanivalóval bír, amit egy szóval úgy mondhatnék: Bizalom!

Szerelmesek figyelem! Azelőtt is voltál valaki, mielőtt összejöttél valakivel! Vagyis nélküle is teljes ember vagy (még ha ő a lélektársad is), és ezt ne felejtsd el! Mellette, vagy hozzá képest érezheted magad kicsinek, vagy hasonlók, de önmagad teljes értékű, egész lény vagy! Niph, valószínűleg csak a vers miatt írtad ezt, de ha esetleg így gondolnád, akkor ajánlom figyelmedbe iménti soraimat! Talán csak a fogalmazásba kötöttem bele, de lényeges a különbség, hogy el ne vessz a másikban! Mert nem biztos, hogy lesz olyan, aki megtalál...

ADIM a Des

Az őszinteség veszélyes dolog, és minél több van belőle, annál életveszélyesebb.

Eléggé félve teszem ezz be, mert szerintem nem túl jó. Na mindegy...

1
Nem születtem arra, hogy felfogjam a Végtelent.
Miért akarom akkor? Programhiba lehet...
Agyamban a kínzó téboly kacag:
Odaadtad a lelked a megismerésnek, nyamvadt!
Már én vagok Urad!

Timona:Nem terhelsz senkit a gondoddal ,ez szerintem mindenkiben felmerül!!Bennem is sokszor!!Verseid nagyon tetszettek!!

Valaki nem tudja én miért csak mindig szomorú verseket tudok alkotni?
Persze van oka is de hogy mindig rossz kedvem legyen olyan nincs!!!!

Timona, jó de a Nagy lesz az űröd bennem nem illik bele. Legalábbis szerintem. De jó a ritmikája!

ADIM: ha jól emlékszem nem azért írtam, hogy írjak valamit a topicba, hanem valakinek a verse nagyon tetszett és azt próbáltam az illető tudomására hozni [size=9:2btdynbf]Plusz a saját kis válságomat meg azért említettem meg, mert talán valamiféle pozitív erőátömlesztést reméltem tőletek , de akkor máskor nem terhellek titeket ilyesmivel...[/size]

Artemisz: Kedvenc költőm József Attila! Nagyon bejött a neki ajánlott versed, ehhez hasonló feldúltság és düh kavarog bennem is amikor az életútjára gondolok- [size=9:2btdynbf]Mért? Mért? Mért?[/size]

Egy régebbi versikémbe nem tudom hogyan, de beleköltözött a Tiszta szívvel c. JA vers két sora, egyszerűen nem találtam jobb zárást. Ha nem nagy baj meg is mutatnám:

(címe az nincs és nem is nagyon lesz)

Hiányzik az éber léted,
mosolyod, a délceg képed.

Túlon túl, hogy kedvelem!
Mit csináljak?- Kell nekem.

Nagy lesz az űröd bennem itt,
hogyha már téged elszakít.

Tudom- e azt mit kérek én?
Azt tudom mit félek én.

Ha válaszod oly semleges,
félek itt bennt félelmetes
pusztulás és rombolás
lesz mi nékem árkot ás.

Elvész bennem mind mi jó,
az mi lelkes, bíztató.
Magány lesz a polcomon,
kevés volt a mámorom,
hiánycikk a piacon!?

Immár lelkem eladom.
"Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg."

A rímtelenségemet kihasználva előszedtem régebben feljegyzett töredék gondolataimat és kettőt egyesítettem is, hát ez lett belőle:

Bárcsak

Gyereklányok játszadoznak.
- Lila foltos réteken,
rigó füttyös szél terem. -

Én is bárcsak megtehetném!
Könnyű szerrel elfeledném
engem kínzó gondokat.

Minden véleményt szívesen fogadok!

Sziasztok!
Mostanában megint feléledt bennem az alkotókedv!

Kérdések

Ne keress szívemben kétséget
s örökké keringő kérdéseket
nincs válaszom semmire sem
csak azt tudom hogy szeretlek.

Nem kutatom szíved titkait
és életed fájó pontjait
kezedet fogom mégis félek
hogy valami elszakít tőlem téged.

Könnyes szemmel karodba futok
nélküled úgy érzem semmi vagyok
maradj kérlek mindi mellettem
hadd szereselek örökre tégedet.


Kiről nem mesél senki sem.

Melyik utat választotta
senki nem tudja már,
elment a zűrős világból
madár se tudja hová.
Oly nagyon távolra
el nem érhető álmokba,
messzire a valóságtól
megélt nagy fájdalmaktól.
messze tőlünk elkoborolt
Nimrodel most merre vándorol,
szél se tudja, történet se
ki megmondaná hova tűnt el.


Valaki megmondaná miért írok mindig szomorú verseket.???

Timona:Én is csak azt tudom javasolni hogy hagyd magad sodrodni a napokkal, és amikor nem várod akkor rád jön az ihlet.
De komolyan van olyan hogy hetekig nem írok aztán ha olyan hanfulatban vagyok beindul a képzelőerőm.!

Nim: nem érdekel, hogy nem kérsz kritikát, mert ez a versed művészi és csúcs!! :tongue:

Csatlakozom!!! Írj, Anonymus!!! :clown:

Gwynn: A barátnőd igazán írhatna többet mert ez a versnagyon jó. Szóval csak így tovább :itscool:

Üdv:Celeb

Még szárad a tinta rajta. Nem kérek sem kritikát, sem véleményeket, csak egy kis elgondolkodást ember-részről.

Nem látom be,
Miért kéne
Beletörődnöm a ma zálogába,
Bár hálával tartozom, mert megtanított arra,
Hogy az új-szabadság őrző kékje játék,
S minden percben meghalni ajándék.
Tiszta-szűzen kelni útra újra,
Mindig-mindig másra vágyni bújva,
Mindig más-más emlékre borulva;
Mert a hazuglét fáj.
Hagyj. Utamon ne járj.

Ojjé, Ratzkha, ki volt ez a szerencsés?
Nagyon édes! Érezni, hogy szívből jött!
"Lényem-őrző kos-oroszlánok" 8O

Nahát! Ez ám a gondolat! :itscool:

Köszönöm a kritikádat, meghatott!

[size=9:2d8plovd]Az avatárod meg überfrankó!! :up: Illik![/size]

Emberek, nagyon jó érzés újra titeket olvasni.
A teljesség igénye nélkül egy kis benyomás-halmaz:

Laurelin: izzzzzzzzik a galagony... az vagy, gép. De ugye nem önéletrajzi?
Lestat: [size=9:1ys0o6ya]jajj, ez az avatar... ez a pasi... [/size] Szokásos téma, mégis nagyon jó a vége. Akkorra tudsz kiszakadni az annyiszor ismételt képből, h "elmész, én meg jajj de sírok". Tetszik, h Ő ott áll melletted. Távolodjunk, de fizikailag ne... óóóhaj:
Timona:a problémád ismerős abból a szempontból, h nincs mindig alkalmad leírni. De tudom utálni! Én spec. szó szerint szülöm a sorokat, jön egy érzés, egy kép, /ihlet, vagy mi a fene / amit muszáj kiadnom magamból, különben "belehalok". Mint mikor a szomorú ember a végén a kutyájának mondja el a bánatát, mert képtelen magában tartani. Ilyenkor írok olyat, ami nekem /is/ tetszik.
Efkú: fényes utakon, mi??? Én szövegem. De akkor is egyedül jössz és mész. Mint mindannyian. /Mind meghalunk! Én is meghalok, te is meghaaaalsz! /
Racc: jót tesz veled a szerelem /vagy a szesz?
Én kis csillag-virágom, de édes.
Ne akarj több ember-éltes tűzvészt okozni! dehogy akarunk, dehogy akarunk! Nehogy félrevezessenek holmi jelek, a szebbik nem igenis szebb és érzékenyebb és jószándékú! Csak úgy lettünk összerakva, hogy ez nem mindig látszik.
/tényleg, ki ő? Privipiriviprivi! /

Igazából mást akartam ma berakni, dekb. 2 órája írtam órán és közel áll a szívemhez.

Nem akarok sziget lenni,
Örökkön nyugvó, szilárd békevágy,
Minden reggel küzdve megmaradni
Annak, mi kell legyek: másnak-sosem-szűk ágy.