J. R. R. Tolkien műveit nem könnyű megfelelően magyarra átültetni. Részben azért mert az a megszokotthoz képest meglepően nagy számú egyedi, vagy egyedileg használt nevet és kifejezést tartalmaz, másrészt mert az eredeti szöveg sem kizárólag angolul íródott, hanem a Tolkien által kifejlesztett saját nyelveken megfogalmazott szövegrészeket, elnevezéseket is tartalmaz – nem is beszélve a filológiai megfontolásokból egyes népekhez kötődő terminológiában az angollal különböző szinten rokonságban álló más nyelvek – óangol, óskandináv, gót – használatáról. A problémát felismerve Tolkien professzor készített egy külön útmutatót, amelyben rögzítette, hogy milyen módon kell fordítani műveit a különböző nyelvekre – még azt is megkülönböztetve, hogy mi a teendő a germán és az egyéb nyelvekre történő átültetéseknél.

Emellett az is fokozza a fordítási nehézségeket, hogy a különböző Tolkien művek igazából nem önálló, egyedi alkotások, hanem egy nagy, átfogó mitológia egységeinek tekinthetők, amelyekben a szerző a neveket, kifejezéseket, fogalmakat egységesen, gondosan kidolgozott struktúrába rendezve használja. Tolkien különös gondot fordított arra, hogy a több mint 50 éven keresztül zajló alkotási folyamatban, a sokszoros újraértelmezési/újraírási ciklusok során létrejött, akár alapvető koncepcióváltásokat jelentő szövegváltozatokban felbukkanó ellentmondásokat, értelmezési zavarokat folyamatosan javítsa, és az egész mitológia integritását fenntartsa. (Ez természetesen nem sikerülhetett tökéletesen, különösen, mivel a művek nagyobb része befejezetlenül maradt a hagyatékban. A szerző erre irányuló szándéka azonban egyértelmű.) Ennek a törekvésnek kiemelt területe volt a különböző művekben és szövegváltozatokban szereplő közös személyek, földrajzi helyek, tárgyak, fogalmak nevezéktanának következetes egységesítése is.

A Tolkien-művek magyar kiadásait más-más szerzők fordították. Ezek a fordítók néha nem is ismerték egymás eredményeit, illetve több esetben nem ismerték fel az egyes művek mögött felsejlő közös mitológiai hátteret. Sajnos egyáltalán nem, vagy csak részben törekedtek egy konzisztens magyar nyelvezet használatára a fordításokban. Noha minden fordítás a maga nemében teljes értékű alkotás, a magyar olvasó számára nagyon zavaró lehet az eltérő terminológiai eszközrendszer. (Olyan ez, mintha az Iliászt és az Odüsszeiát, vagy akár annak egyes fejezeteit különböző szerzők fordították volna, anélkül, hogy különösebb figyelmet fordítottak volna az egyes részekben előforduló közös szereplők, események, helyszínek, szófordulatok azonos formában történő interpretálására: hiába lenne mestermű minden egyes fordítás, a teljes mű élménye sokat veszítene hatásából…)

A tolkieni mitológia szövegeiben több ezer olyan egyedi személy- és földrajzi név, elnevezés, állandósult szófordulat található, amelyek több műben is előfordulnak. Ezek jelentős részének már született valamilyen magyar fordítása, sajnos már több száz olyan is akad, amelynek többféle magyar változata is megjelent a különböző fordítók műveiben. Ez a helyzet nagyon zavaró az olvasók számára, és hamar be kellett látnunk, hogy a problémát csak speciális felkészültséggel rendelkező szakértők bevonásával, jelentős erőfeszítéssel lehet orvosolni.

Társaságunknak ma már az összes, a középföldi mitológiai ciklushoz tartozó Tolkien könyveket kiadó kiadóval megállapodása van, és az elmúlt években az  összes újonnan megjelenő Tolkien mű esetén, illetve a korábban már kiadott művek új kiadásai során mi végezzük a szöveg szakmai felülvizsgálatát, terminológiai egységesítését. A Társaságunk szakértői a magyarra fordított Tolkien szövegekhez kapcsolódóan 2700 különböző nevet és kifejezést, illetve azok megfelelő magyar fordítását tartalmazó szószedetet kezelnek (Egységes Magyar Tolkien Terminológiai Jegyzék), és az itt található szóalakokat is felhasználva végzik a különböző tolkieni szövegek felülvizsgálatát. A felülvizsgálat természetesen nem csak a terminológiai egységesítésre terjed ki, hanem arra is, hogy a szövegek a tolkieni mitológiai hagyomány belső rétegeit elmélyültebben tükröző, a mai Tolkien-kutatás eredményeit pontosabban megjelenítő, korszerűbb interpretációban kerüljenek az olvasó kezébe. E munkánk eredményét ma már mind a szakma, mind az olvasók nagyra értékelik, és a különböző kiadványokban a fordítást pontosságát és hitelességét garantáló „védjegyként” tüntetik fel az MTT közreműködését jelző logót, illetve szöveges leírást.

Az MTT eddigi közreműködése a könyvek és filmek magyar nyelvre történő átültetésében:

Fordítók:
Gregory Bassham, Eric Bronson: Középfölde filozófiája, Bestline 2004 (BÜKI GABRIELLA, FAZEKAS GERGELY, FÜZESSY TAMÁS); Michael Martinez: Középfölde életre kel, Bestline 2004 (ÁBRAHÁM ZSÓFIA, BÜKI GABRIELLA, FÜZESSY TAMÁS); Karen Wynn Fonstad: Középfölde Atlasza, Ciceró 2004 (BÜKI GABRIELLA, FÜZESSY TAMÁS, TALLIÁN BALÁZS); J. R. R. Tolkien: Szörnyek és ítészek, Szukits 2006 (Koltai Gábor, NAGY GERGELY); Alan Lee: A Gyűrűk Ura vázlatkönyve, Európa 2006 (BÜKI GABRIELLA); J. R. R. Tolkien: A hobbit (jegyzetekkel ellátott változat), Ciceró 2006 (alapfordítás: Szobotka Tibor, fordítás és felülvizsgálat: FÜZESSY TAMÁS; jegyzetek: ÜRMÖSSY ZSUZSANNA); J. R. R. Tolkien: Elveszett mesék könyve, Cartaphilus 2011 (Tandori Dezső, versek: ÜRMÖSSY ZSUZSANNA); Wayne G. Hammond, Christina Scull: A hobbit művészete, Európa 2012 (BONÁCZ ÁGNES); J. R. R. Tolkien: A szilmarilok, Európa 2013 (Gálvölgyi Judit, névmutató: BONÁCZ ÁGNES)
Szakértők, szaklektorok, szerkesztők:
Jude Fisher: A két torony – képes útmutató, Szukits és Alexandra, 2003 (NAGY GERGELY); Jude Fisher: A Király visszatér – képes útmutató, Szukits és Alexandra, 2003 (NAGY GERGELY); Brian Sibley: A filmtrilógia készítése, Szukits és Alexandra, 2003 (TALLIÁN BALÁZS); Gregory Bassham, Eric Bronson: Középfölde filozófiája, BESTLINE 2004 (NAGY GERGELY); Michael Martinez: Középfölde életre kel, BESTLINE 2004 (FÜZESSY TAMÁS); Chris Smith: Fegyverek és hadviselés Középföldén, Szukits és Alexandra, 2004 (TALLIÁN BALÁZS); Karen Wynn Fonstad: Középfölde Atlasza, Ciceró 2004 (FÜZESSY TAMÁS); J. R. R. Tolkien: A hobbit (jegyzetekkel ellátott változat), Ciceró 2006 (FÜZESSY TAMÁS); J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura, Európa 2008 (FÜZESSY TAMÁS); J. R. R. Tolkien: Elveszett mesék könyve, Cartaphilus 2011 (FÜZESSY TAMÁS, BÜKI GABRIELLA); Wayne G. Hammond, Christina Scull: A hobbit művészete, Európa 2012 (FÜZESSY TAMÁS); J. R. R. Tolkien: Befejezetlen regék, Európa 2012 (FÜZESSY TAMÁS, BONÁCZ ÁGNES); J. R. R. Tolkien: A szilmarilok, Európa 2013 (FÜZESSY TAMÁS, BÜKI GABRIELLA)
Film szinkron- és feliratszövegek szaklektorai:
A Gyűrűk Ura - A két torony (NAGY GERGELY, TALLIÁN BALÁZS, FÜZESSY TAMÁS); A Gyűrűk Ura - A Király visszatér (NAGY GERGELY, TALLIÁN BALÁZS, FÜZESSY TAMÁS); A hobbit – Váratlan utazás (BARNA BÁLINT, TALLIÁN BALÁZS, FÜZESSY TAMÁS); A hobbit - Smaug pusztasága (BARNA BÁLINT, TALLIÁN BALÁZS, FÜZESSY TAMÁS); A hobbit - Az Öt Sereg Csatája (BARNA BÁLINT, TALLIÁN BALÁZS, FÜZESSY TAMÁS)