Naergon Rochirrim

Si mas i roch, a rochon? Mas i rom i thuiol?
Mas i thôl, i varf, a finnel gelair hiriol?
Mas i gam bo 'annel, a naur ruin lachol?
Mas ethuil, i grithad a donn-iau 'alol?
Gwennin sui ross bo aeglir, sui hûl ne thâr;
Dennin orath ne ndûn adel emuin nan dae.
Man hebitha osp en-fern-dawar thanel,
a cenitha inath hiriol od Aear atholel?

Hol a ló, a lovas? Hol a kürt, mely megharsant csatajelre?
Hol a páncéling, a sisak, s a fényes haj, mely ölelte?
Hol a kéz a hárfán, hol a tűz rőt lángja?
Hol a tavasz, a kalász, a nyár aratása?
Oda mind, oda mind, mint víz a hegyen, tűntek, mint szél a fűben;
Nyugaton az ég alján a napok árnyba csusszantak rendre, hűsen.
Hajdan-volt tűz füstjét-hamuját ki őrzi meg?
S ki látja a visszaáradó Tenger vizén az éveket?