A Magányos Hegy szerves részét képezi a tolkieni mitológia harmadkori történéseinek. Központja azoknak a cselekményeknek, amelyek elindítják Középföldét a változás útján. Az alábbiakban geomorfológiai és földtani nézőpont alapján készület elemzést olvashattok róla.

A Magányos Hegyről kevés adattal rendelkezünk. Tudjuk, hogy Középfölde északkeleti részén található. Nyugatról a Bakacsinerdő, északról a Szürkehegység egy délkeleti nyúlványa határolja. A hegyből eredő Sebes-folyó táplálja a Rhûn-tenger vizét.

A Harmadkor elején fedezték fel a törpök I. Thráin vezetésével, aki itt alapította meg Erebor királyságát. A hegy alatt terült el Suhatag városa, amit Smaug, a sárkány pusztított el Ereborral egyetemben. A pusztításért a két város gazdagsága okolható, mivel az vonzotta oda a fenevadat északról.

Jogos a kérdés, hogyan tehettek szert a törpök olyan hatalmas vagyonra, aminek híre még a sárkányokhoz is eljutott. A válasz a hegy geomorfológiai és földtani szerkezetében rejlik.

A hegy, nyugodtan kijelenthetjük: a semmi közepén áll. Hogyan keletkezhetett? A megoldás a forrópont, ami nem más, mint a lithoszféra azon pontjai, amelyek az aktív peremszegélyektől távol, köpeny-hőoszlopok fölött helyezkednek el. Ezeken a pontokon a földköpeny aljából, a köpeny-hőoszlopokban felfelé áramló magma áttör a kérgen, majd forrópontos vulkanizmus során tör a felszínre. Ez nagyban hasonlít a hagyományos értelemben vett vulkanizmushoz, de nem darabolja fel a kérget olyan nagy mértékben.

A Magányos Hegy is egy hasonló forrópont fölött létrejött vulkán. Erre utal az alakja – J.R.R. Tolkien és Karen Wynn Fonstad^[1] nagy hatágú csillagként ábrázolják –, valamint 1100 méteres magassága. Könnyen megtippelhetjük a hegy korát, ha összehasonlítjuk más forrópontos vulkanizmus során kialakult vulkánok magasságával. Vegyük példának a Hawaii szigetvilágban található Mauna Keat. Legmagasabb pontja 4205 méterrel magasodik a tengerszint fölé. A Magányos Hegy harmadkori magassága 1100 méter. A fent példa alapján megállapíthatjuk, hogy a Tolkien által megálmodott hegy az egyik legidősebb felszínforma lehet. Jelenlegi magasságát külső erők általi eróziók okozhatták.

Az alábbi képeken jól látható a vulkánokra jellemző felépítés, valamint az eróziók okozta formák. A kép a Magányos Hegy bedigitalizált domborzatát mutatja, ami Surfer 9.0, valamint ArcGIS programokkal készült. A kép méretarányos domborzatmodell. A jelkulcs a hagyományos domborzatmodellekre jellemző színösszeállítást tartalmas.

A már említett eróziók a szél és a víz (mind a csapadék, mind a felszíni vízfolyások).  A víz általi erózió lehetett a legjelentősebb. A csapadék  okozta talajerózió, valamint a nagyobb esőzések idején a hegy oldalain megjelenő kisebb-nagyobb vízfolyások, a csepperózió és a vízfolyások által meglazított tufa- és talajréteg könnyen a szél prédájává válhat. Ha a hegy az első kor elején már létezett, és azóta ki volt téve az extrém időjárási körülményeknek, akkor is példátlan ekkora magasságcsökkenés, hiszen az eposzban évezredekről, míg a Föld esetében akár évmilliárdokról is beszélhetünk. A vízerózióhoz köthetők még a hegy nyúlványain található völgyek is.

Érdekese maga a hegyet felépítő kőzet is. A forrópont felett létrejött vulkánokra a bazaltos vulkanizmus jellemző, mivel a legtöbb forrópont az óceánok felett található, hiszen itt a legvékonyabb a kéreg. Mi történik, ha ezek a forrópontok a szárazföld belsejében találhatóak? Ebben az esetben már nem csak a bazaltos vulkanizmus jellemző. A bazalton kívül nagyobb részarányban található az ilyen vulkánokban andezites és riolitos vulkanizmusra jellemző ásványok. Ha ezt a szempontot vesszük figyelembe, akkor a Magányos Hegy sokkal inkább hasonlít a Vezúvra, ennek magassága csupán 1281 méter. Így sokkal reálisabb képet kapunk.

Tolkien ír a hegy belsejében található hatalmas érc- és ásványvagyonról, ami a törpök gazdagságának alapját képezte. A Magányos Hegyben található ércek és ásványok is a vulkánossághoz kötődnek. Az érctelérek kialakulásának több fázisa van, ezeket nagyban befolyásolja a hőmérséklet és a nyomás. A forrásrégióból a magma a magas hőmérséklet  és  nyomás hatására a kisebb nyomás irányába, a felsőbb régiók felé nyomul. Közben a magmából a nagyobb súlyú ércanyag kiválik, koncentrálódik és kikristályosodik. Ez az előkristályosodás folyamata. Ebben a szakaszban a nehezebb fémek, mint például a nikkel, króm, vanádium válik ki és alkot telepet, telért. Valószínűleg ebben a szakaszban válhattak ki a mithrill telepek, mivel a szöveges források azt említik, hogy mélyen „a hegyek gyomrában” található csak meg ez a fajta, Tolkien által életre hívott érc. Az ún. utókristályosodás során a kihűlő magmából, valamint a fluidumokból a magasabb rétegekben a nyomás és hőmérséklet változásával a fémvegyületek lerakódnak és kikristályosodnak. Ezt a folyamatot hidrotermális érckeletkezésnek nevezik, aminek elsősorban szulfidos (réz, ólom, horgany, kobalt) és oxidos érctelepek (vas, wolfram, ón, arany, ezüst) keletkeznek. A törpök az így keletkezett ércet bányászták és hasznosították.

Tolkien láthatóan rendkívül nagy gondossággal építette fel birodalmát. Ezt nem csak a társadalmi, nyelvészeti, irodalmi, vallási téren érhető tetten, hanem a földrajz területén is. Tudatosan vagy sem, de rendkívül pontos és valósághű térbe helyezte el történeteit. A földrajzi környezet a valós világban is megállná helyét. Ez a tény arra utal, hogy az író nem csak a humántudományokban rendelkezett rendkívül nagy jártassággal, hanem a földrajz iránt is nagy érdeklődést mutatott. J. R. R. Tolkien többször is túrázott az Alpokban, ahol megfigyelte, mi jellemző egy gyűrődéssel létrejött lánchegységre.

Azt nem tudni biztosan, hogy a Magányos Hegyet is ilyen tudatossággal alkotta meg, azt viszont kijelenthetjük, hogy nagyban egyezik a Földön is megtalálható földrajzi objektumokkal.

Megállapíthatjuk tehát, hogy A hobbit központi földrajzi tájegysége – a Magányos Hegy – akár itt a Földön is kialakulhatott volna, mint egy rendkívül gazdag formakinccsel rendelkező vulkáni hegy. Felfedezői és lakói ugyan kitaláltak, ám a folyamatok, amik alakították a hegyet nagyon is valósak. Az ércekben bővelkedik és az erre alapozott gazdaság is valós – rendkívül sok ókori, középkori vagy akár újkori nép építette gazdaságát az olyan ásványi és érces anyagokra, melyek az ilyen kialudt vulkánokban megtalálhatók.

[1] Karen Wynn Fonstad: Középfölde Atlasza. Budapest, Ciceró, 2004. (Eredeti címen: The Atlas of Middle-Earth)

A cikk az Egy huszadik századi mitológia: J.R.R. Tolkien című kurzusra készült házi dolgozatként. A közlésre előkészítette (szerkesztette): Selmeczi Szonja.

(Az MTT Facebook-csoportjában pedig nyomon követhetitek, hogy a szerző hogyan folytatta a témát: elkészült a Magányos Hegy 3D modellje is.)