BESZÉLGETŐS topic

Hm.
Nem tudom mennyiben véletlen, de nem sokkal a levél elküldése után a a cikk lekerült a címlapról.

Nekem talán azért fájt különösen ez a dolog, mert alapvetően kedvelem az Indexet.

Egyébként közben megjelenet egy kritika a Cinematrixon is. Az utolsó bekezdésére felhívom a figyelmet: www.cinematrix.hu/hirveg.php?hir_id=11951

Elnézést az ünneprontó megszólalásért, de tegnap este megjelent az Indexen, tetejében címlapsztoriként egy vérlázító hobbitbuzizós írás. Felháborító. Itt olvasható

Első indulatomban írtam egy levelet a szerzőnek meg az Index főszerkesztőjének, talán a benne foglaltak közérdeklődésre is számot tartanak:

[size=9:2req1nm0]
Kedves Szily László,

Gondolom A Gyűrűk Ura speciális olvasatáról készült írás - legalábbis
részben - provokatív céllal íródott. Az ilyen jellegű írásoknál
gondolom az is megszokott, hogy néhányan tollat (billentyűzetet)
ragadnak, és kifejezik ellenérzésüket a cikkben foglaltakkal
kapcsolatban. Én is hasonló szándékkal írok.

A problémáim a cikkel kettős természetűek: egyrészt messze
jelentőségén túl hangsúlyoz egy egyébként valóban nyilvánosan tetten
érhető alternatív értelmezést, másrészt azonban zavarba ejtő tárgyi
tévedéseket is tartalmaz.

1.
A cikk kezdése valóban pontosan idézi fel, hogy már a filmtrilógia
első részétől kezdve a humoros-paródisztikus megközelítésekben
rendszeresen felmerültek szexuális tartalmú értelmezések, és közöttük
valóban ott voltak a homoszexuális tartalmúak is. (Igaz, azokban ennél
durvább, pedofil jellegű kitételek is rendszeresen előfordultak.) És
az is igaz, hogy az ilyenfajta értelmezések, minden népszerű művel
kapcsolatban menterendszerűen előfordulnak az internetes közösségek
peremvidékén a Walt Disney rajzfimektől, a Csillagok Háborúja
kultuszig. Azonban ezek az értelmezések mind-mind perifériálisan
jelennek meg, és mind a film rajongói, mind a filmet ihlető tolkieni
világ tisztelői számára igazi jelentőséggel nem bírnak. Hamis a
cikknek az a beállítása, hogy ez az értelmezése uralkodó lenne akár a
film rajongói, de különösen az eredeti mitológia tisztelői körében.
Sőt a jelenségnek a cikkben található 'tudományoskodó' hangvételű,
annak kiemelt jelentőséget sugalló interpretálása gyaníthatóan
komolyan sérti mind a művek alkotóit, mind a fent nevezett
közösségeket.

Véleményem szerint a cikk ott kanyarodik el először egy kissé a
valóságtól, amikor azt sugallja, hogy A Gyűrűk Urával kapcsolatban
ezek az értelmezések megalapozottabbak lehetnek, mint más művek
esetén. A cikkben szereplő Tolkien 'szakértők'; közül a homoerotikus,
vagy homoromantikus értelmezéseket elfogadók semmiképpen sem tartoznak
a Tolkien kutatás mértékadó személyiségei közé. Az idézett színészi
interjúk pedig mindössze nem zárják ki az ilyen értelmű áthallásokat,
de fontos megjegyezni, hogy a film alkotó közösségének soha sem volt
szándékában ilyenfajta értelmezést adni az eredeti műnek. Szeretném
leszögezni, hogy a szereplők kapcsolatának homoszexuális jelleget
tulajdonító értelmezés nem azért bántó, mert a homoszexualitás, mint
olyan, önmagában sértő lenne, hanem mert meghamisítja a tolkieni
hagyományt, és alapvetően félreértelmezi a mű lényegét. Bátran
állíthatjuk, hogy a film szereplőivel kapcsolatos homoerotikus
értelmezések kizárólagosan a fantázia szüleményei, azokat az eredeti
művekből semmiképpen, és a filmből is csak roppant erőltetetten lehet
levezetni. A cikkben kiemelt jelenetek nyilvánvalóan tendenciózus
módon vannak válogatva, és ha belegondolunk hasonló mozzanatokat
bármilyen műben találhatunk, ahol egynemű szereplők a forgatókönyvnek
hála tartós közösséget alkotnak, és esetleg szorosabb barátság alakul
ki közöttük.

Tisztában vagyok azzal, hogy a sajtótermékek szerkesztői irányelveit
mindaddig nem illik bírálni (legfeljebb, ha nem tetszik, akkor nem
kell nézni, hallgatni, olvasni), amíg az az alapvető újságírói-etikai
normákat teljesíti - márpedig itt ilyenről nincs szó. Azonban mint az
Index legrégibb, hűséges olvasóinak egyike, szeretnék egy megjegyzést
tenni: az a tény, hogy J.R.R. Tolkien születésnapját követő napokban,
a film magyarországi bemutatójának előestéjén egy ilyen hangvételű
cikk jelenik meg a téma írásai közül kiemelten, tetejében az Index
címlapján, a fő hírek között - ízléstelen sőt sértő, és mindenképpen
méltatlan a legnagyobb magyar Internet portál hagyományaihoz. Kb.
ahhoz fogható, mintha mondjuk egy Walt Disney mesefilm bemutatóját a
témában az interneten fellelhető szoft és hardpornó interpretációkkal
harangozták volna be. (Noha nyilvánvalóan végeláthatatlan sorban
lehetne idézni a 'Hófehérke és a hét törpe', az 'Aladdin', vagy
a 'Szépség és a szörnyeteg' erotikus - homoerotikus, pedofília-
gyanús, vagy akár kifejezetten perverz jellegű - humoros és kevésbé
humoros interpretációit.)

2.
A cikk néhány alapvető ténybeli tévedésére is felhívnám a figyelmet.

Sem a könyv, sem a filmadaptáció nem említi sehol, hogy az Ent
asszonyok jobban hasonlítanának az Ent férfiakhoz, mint az mondjuk az
embereknél szokásos.

Aragorn esetén is téves alapokból levont következtetést láthatunk,
amikor a 'szakállas kószák'; között töltött hosszú évek
feszültségeiről esik szó. A történet idejében Aragorn 80 éves, de az
elmúlt időszaknak
csak viszonylag kis részét töltötte a Kószák között. Ő alapvetően
Elrond udvarában, Elrond gyermekeivel együtt nevelkedett, és később is
rendszeres látogatója volt a családi háznak. Emellett gyakran
megfordult Lórienben is (itt találkozott Arwennel), és életének
különböző részeiben Középfölde különböző uralkodói udvaraiba is
eljutott (szolgálta Théoden rohani király és Denethor gondori
kormányzó apját is). Emellett a dúnadánok népe (akiket a hobbitok
kószák néven ismertek meg) teljes értékű emberi közösség volt,
férfiakkal és nőkkel, normális családi élettel - már amennyire ezt a
folyamatos háborúzás engedte. Apróság, de jellemző a cikk tárgyi
tévedéseire: a művek soha sehol nem említik, hogy a kószákra a szakáll
viselése különösebben jellemző lett volna...

A Király és a tündelány szerelmének betetőzését érdekházasságnak
tekinteni alapvető butaság, és a történet részleteire vonatkozó teljes
tudatlanságra utal. (E helyt nem áll módomban részletesen kifejteni,
hogy a milyen módon alkot Arwen és Aragorn szerelme keretes
szerkezetet egy régebbi tolkieni mítosszal, Lúthien és Beren
történetével, és hogy ez milyen párhuzamot mutat Tolkien és felesége
személyes élettörténetével. Ám pusztán a regény szövegéből is
kikövetkeztethető, hogy tragikus kettősük cselekedeteivel az 'érdek'
fogalma nehezen kapcsolható össze.)

Aragorn a regény teljes szövegét ismerők számára egyértelműen
heteroszexuális szerelmes férfiként jelenik meg a könyvben is,
semmiképpen sem kevésbé, mint a filmben (bármit is takarjon a cikkben
szereplő 'tüzes trubadúr' kitétel).

A tolkieni mitológia háttér részletes tanulmányozása (leginkább a
szerző életében ki nem adott írásait felsorakoztató History of the
Middle-Earth) egyértelmű felvilágosítást ad a tündék társadalmi
szokásairól. Noha Tolkienre itt is jellemző némi viktoriánus prüdéria
az idealizált tünde családi élet leírásánál, kétség sem fér hozzá,
hogy a tündéknél a heteroszexualitás az uralkodó forma.

A hobbitokra általánosságban semmiképpen sem lehet jellemző a
homoszexuális irányultság. Egyrészt, mert Tolkien bevallottan korának
dél-angliai falusi közösségeit tekintette mintaként e népcsoport
megformálásánál, ahol ezt a fajta szexuális orientációt nem igazán
tolerálták. Másrészt mert a négy főszereplő hobbit közül kettőről
(Trufáról és Samuról) világosan elmondja a tolkieni történet, hogy
megházasodnak. Tetejében Samu szerelme Csűrös Rozi iránt a filmben is
kezdetektől nyilvánvaló, és heteroszexuális kapcsolatuk kézzelfogható
eredménye, 'Elanor' nevű kislányuk a harmadik rész végén fel is tűnik
a vásznon. Emiatt Samu 'hírbe hozása' különösen méltatlan... Az
igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Bilbó és Frodó életútját a szerző
nagyon precízen végig követi, és az esetükben valóban feltűnő a tartós
heteroszexuális párkapcsolatok hiánya. Ám ezt egyrészt okozhatta a
Gyűrű mindent felőrlő hatalma, másrészt még ha feltételezhetjük is
esetükben a látens homoszexualitást, semmi okunk sincs annak
általánosítására, vagy kiterjesztésére olyan szereplőkre, akiknél ez
nyilvánvalóan téves értelmezés.

Általánosságban sokan vetik Tolkien professzor szemére, hogy A Gyűrűk
Urában viszonylag kevés a női szereplő, azok sem túl kidolgozott
figurák, és a szerelmi szálak sincsenek – legalábbis mai
általános közízlés szempontjából – túlhangsúlyozva. Azonban
azok, akik ezt az állítást megfogalmazzák két dologról hajlamosak
elfeledkezni: Egyrészt Tolkien számára a saját műveinek megírásakor
elsősorban az ókori és kora középkori eposzi jellegű mitologikus művek
jelentették a mintát, márpedig ezekben a hősi történetekben
hagyományosan a férfi szereplők a dominánsak. Másrészt az ilyen
kritikusok valószínűleg nem, vagy csak felületesen olvasták el A
Gyűrűk Ura függelékét, ahol teljes szépségében megjelenik Arwen és
Aragorn reménytelennek tűnő szerelmének kivirágzása, beteljesülése,
majd tragikus befejeződése; hogy a tolkieni mitológiának (amelynek A
Gyűrűk Ura története csak egy töredék epizódja) más nagy jelentőségű
szövegeiről már ne is beszéljünk, ahol a világirodalom legszebb
szerelmes (heteroszexuális) történetei közül sorakozik néhány a
lapokon, erőteljes, karakteres női szereplőkkel együtt (Beren és
Lúthien, Tuor és Idril, Elrond és Celebriand, Galdriel és Celeborn).




Azonban a fenti tárgyi tévedésektől függetlenül is mindenképpen
logikai baki, ha pusztán abból a tényből, hogy A Gyűrűk Ura
alapszövegében több a férfi főszereplő, mint a női, illetve, hogy
viszonylag kevés szó esik heteroszexuális kapcsolatokról, azt a
következtetést vonjuk le, hogy a szereplők között a homoszexualitás
dominál. A mi korunk a korábbi tabuk ledöntését ünnepelve,
előszeretettel talán a valódi jelentőségénél is hangsúlyozottabban
eleveníti meg a korábban elképzelhetetlen témákat. Illene tudomásul
venni, hogy a korunkra hatást gyakorló nagy művészeti alkotások közül
néhány még egy korábbi, szemérmesebb értékrendet tükröz, de ez nem
jelenti azt, hogy valamiféle deviánsnak tekinthető jelenséget leplez.
Hadd hozzak végül egy kissé talán szokatlan, de mindenképpen jellemző
párhuzamot: Még a mai regényekben és művekben is viszonylag kevés szó
esik a vizeletről vagy a fekáliáról. Ennek ellenére valószínűleg
mindenkit meglepne, ha ezt valaki úgy értelmezné, hogy a szereplők
valamilyen szokatlan, rendellenes módon működtetik anyagcseréjüket,
vagy használják fel annak végtermékeit. Arról nem is beszélve, ha egy-
egy adott mű értelmezésében ennek fokozott jelentőséget
tulajdonítanánk...

Mindezek fényében arra kérem önöket, hogy egyrészt a cikk fent
említett tévedéseit javítani szíveskedjenek, másrészt - ha erre van
mód - a témát a maga jelentőségének (jelentéktelenségének) megfelelő
helyre helyezzék át a címlapról.



Tisztelettel:


Füzessy Tamás
elnökhelyettes
Magyar Tolkien Társaság
[/size]

E. Eia Ayna írta:

Brisa írta: Boldog névnapot Hegyirabló és minden más Attilának, akiről nem tudom, hogy Attila, de itt van közöttünk! :hello: :cheers: :tongue:

Ejnye.. Brisa ismersz Te egy Batti nevű egyént?

BN Attilák!

Egyetértek, Valin Estare Attilák, különösen Boldog Névnapot a Mi Elnök Urunknak!