Versek

Felagund írta: Artemisz: Ez az Aulë a legjobb az összes közül!
Gratulálok!!! :itscool:

8O
*gülüszem*

Nemááá!

Komoly? Azt hittem, a Mandos!

Viccet félretéve, örülök, hogy tetszik.
[size=9:1avvxei1]Bár az én személyes szívem csücskei a Tulkas, az Ulmo meg a Manwë... [/size]

Artemisz: Ez az Aulë a legjobb az összes közül!
Gratulálok!!! :itscool:

[size=9:1xv1vw4m]Bepakoljam egyszerre a Valaverseket? [/size]

Fatuskók a bodzás mellett a sivatagban, Keletre.

Emlékszel e még, a forró csokra melyet én adtam?
És a falakat romba tipró álmokra?
Íratlan törvények ezek.
A fekete puma lassan jár a hegyek alatti völgyben.
Felébresztették az alvó Isteneket.
A rács zárva, pedig én oda akarok menni Hozzád.
A kővé meredt szótlanság nem tör ki néma világából.
Megállított pillanatok, tengernyi celluloid szalag,
De ők a rezdületlen mozdulatlanságba merültek.
S maradtak az álmok, melyek nem hatolnak át a valóságba.
Hangot már nem ad a múlt, szótlanul beszél, csendesen.
S a párduc csak megy a hegyek alatt,
S kivont körmét nyújtja Feléd, de már nem oly kegyesen.

VIHÍÍÍJJ!!! :bounce:

Gyerekek, kész van az Aulë is!!!!! :dance:
(1 pöttyöt archaikus lett, bocsi... )


Aulë:

Gránit-mély
hegyből tör
láva-láng elő -

Fémbe fény
öntője,
Föld kovácsa ő

Üllőjén
durva érc
kincs-ékké pereg

Csarnokát
nem éri
égi fergeteg

Szívós, serény
törpök
népét alkotá

Nem szánván
tudását
átruházni rá.

Nincs több! Nyiff!




Sissee: 8O :up:
Micsoda kifejezőeszközök szokás szerint!

[size=9:983qwnfy]Amúgy meg 2500!!! Hehe! [/size]

Álomhajsza

Gyermek rohan éjbarlang mélyén,
Lába nyomán a szikla fakad,
Szikla nyomán a bőre szakad, hófehér
Tejopál-bőre szakad, vörös
Achátba zárva a vén hegy mélyén.

Gyermek rohan, mert képzetek űzik,
Bársony karmukkal tejopált tépik,
Vércse énekével a szívét kérik, villanó
Mosollyal a kulcsot kérik,
Mert náluk a kulcslyuk- a kaput űzik.

Gyermek rohan a semmi egébe
Fogni sem kell, csak nézd a szemét!
Nyitott ajtó, zár erejét, azt a gyenge,
Feltört zár erejét
Nem vitte el a semmi egébe.

Gyermek rohan- hisz könnyű a dolgunk.
Tiéd a lelke, a szeme az enyém,
Elzárt szívébe varródik a remény, ha a tű
Beletörik is, ott marad a remény,
Bizony mondom néktek- könnyű a dolgunk.

Rohan a gyermek- de nálam a kulcs.
Álomhatárnál tovább sose jutsz,
Előlünk, előle- hiába futsz, hisz sose
Éred el; nem létezik, hiába futsz
Szaladj, ha akarsz - de nálam a kulcs.

[size=9:l6xtg8jd]Érzelemfoszlányok

Álmok, emlékek,
a jelenben elvésznek,
s az a karó ott enyhe jelzésnek:
megfojtanak az árnyképek.

...

Sírógörcsöm a párnámba fojtom,
a billogom már mindörökké hordom,
s kiutál mindenki, elfordulnak tőlem,
vörös szemem a jel, a rossz árad belőlem.
...

Illúziókban hiszek,
miket már az emlékek homálya kezd takarni,
Lefolyik egy könnycsepp az arcomon,
már bele akarok halni.[/size]

[size=9:3u1ey8we]Álmos fények

Apró fénysugár indul útjára,
egymagában kevés a csóvája.
Versenyt fut az űrszeméttel,
átszökell pár bolygó téren,
majd egyesítvén társait
megvakítják álmaink.[/size]

x.
bárcsak itt lennél milyen hidegen ölelkeznek esténként egymásba
a falak fáradt vagyok hűvös zongorahangok simogatják maguk
már emlékszem milyen gyűlölni a kígyózó utakat
talán mégis elfelejtem egyszer hogyan repedt el az univerzum
kristályos aszfaltborítása
éjszakánként néha még felkapcsolom a csillagokat
ilyenkor nevetnek a sírkövek a betontengeren túl elhajítom
az üvegeket és a roncstelep szélén ülve zokogok
ezek ünnepnapok hát jó volna szakadékok szakadékok valami
végtelenül nagy mélységek felé hajolni
és széttárt karjaimmal összetörni azokat a képeket
a nagy feketeség mélyén
ó üres látomások a falakon túli fekete zajról
bárcsak itt lennél de ha lekapcsolom az éjszakai világítást
ugyanolyan már minden irányban a zuhanás

(x. természetes szám, és valahol a ]21; 25[ intervallumban van, csak elfelejtettem, hol... )

Egyszavas kritika jő.
Ring: címet nem tok... az egész hangulata kicsit olyan megfoghatatlan...permí szereti az ilyet. Grat!!
Alcar: ez naon jóóó!!
Nima: Barátnőmnek kicsit ismerős. Szép.
Artemisz: ha nem is nekem szól, azéjj szokás szerint remek!
Mau: Hukk! 8O :agree: :agree: :agree: Ezt főleg a Sinniyayinra értem.

***

- izé -

Nna ez egy ilyen izé…



A Föld ereje testükben
Ők maguk is mint megannyi
Sziklatömb de lelkükben
Szilárdan képesek helytállni

Kibírják a lelkek viharát
Ahogy a szikla is kibírja
Az esőt, és a hideg éjszakát
Én is törp akarok lenni, vagy törpbarát!

Hogy kibírjam saját lelkem járatainak
Váratlan beomlását
És képes legyek lelki tárnáimnak
Új életet adni, megakadályozva lelkem bomlását

De nem vagyok törp, talán
Nincs is lelkem
És ingatag-mint egyensúlyozó kő a szikla falán-
Olyan jellemem

Jó a törpöknek képesek átfúrni a falat
Mi elválasztja önmagukat
Valami mástól, és képesek építeni falakat
Mik eltakrják múltjukat



....

:eek2:
Woáhhh, Mau, ez HATALMAS! :itscool:

*főhajtás*
*homlokdörzsölés*

[size=9:2fbu62fc]De hallod-e mostanság áll a hiaqimau-Fórum, mint a befagyott Tükör-tó! Vagy a darabírás miatt nincs rá időd? [/size]

Nos. Megvan a Hia qi Mau színdarab második dala (illetve a cselekmény jelenlegi állása szerint teljes/kevésbé teljes verzióban kétszer is benne lesz), tessék!

Sinniyayin

Jöjjetek, éji vadászok, a város
táncra gyűl ez éjjelen,
sinniyo-dalban a sinniyo-álmok
hangja zúg a kék egen.

Büszke axan, ki uralta e tájat,
macska-néppel ős fivér,
ám tovatűnt, s mi maradt, csupa árny csak,
büszkesége mit sem ér.

Ref.
Gyertek e táncba, ma nincsen idő, bár
sinniyo-népet is ideköt a vér.
Régi dicsőt komor évek elűztek,
hősi világból kitagad az éj.

Kéj, dekadencia, álmok, igézet,
ez maradt a régiből.
Emberek? Állatok? Isten-igéret:
hittük, éltük, összetört.

Mancsod erős, puha, lényed a tűz még,
nincs veszély, mi megtipor,
mégis elért ez a sors, a vadász-vég:
én-neved belengi por.

Ref.

Üdv:
-- Mau

FIGYELEM, FELHÍVÁS!
Mint azt a vonatkozó topicban olvashattátok, a szeptember 25-ei Tolkien Klub témája a "Dúnadánok a Harmadkorban". Ha bárkinek van ezzel kapcsolatos vagy kapcsolatba hozható képzőművészeti alkotása (portré, makett, rajzolt térkép, stb.), felolvasható verse, rövidebb novellája, esetleg színdarabfélesége, vagy lenne kedve/ihlete valami hasonlót létrehozni a közeljövőben, kérem, keressen meg E-mailben! ( angwen@tolkien.hu )

Sziasztok!
Hosszas hallgatás után ím egy tegnap esti - némileg tán mérsékelten emberbarát hangulatú - négysoros:

"Megnyugtatásul"

Keserveim a Lét szívébe fájom,
Megidézem az élő Föld szavát;
Hadd halljuk, mint mondja sejtjeinkbe vájón:
Ő rosszabbon is túltette már magát.

Budapest, 2004. szeptember 12.

Nimashilin írta: Artemisz: nagyon tetszik az Orome, végig hallom a hangod, mintha te olvasnád fel nekem.

Ez ám a bók! Köszike, drágám! *cupp*

Itt egy versecske, tul.képp csak egyvalakinek szól, de most önfeltárós hangulatban vagyok.. (mikor nem?... )

Cueddonak: (2004.09.13.)

Veled voltam, midőn meghalt reményed,
és barátod vélt ellenedre vált,
de lásd, hisz mondtam, ég, Hold és csillag
akkor is biztatón nevet le rád!

Kellett nekem, hogy így tudjak szeretni,
mint egy álmot, mit meg sosem nyerek...
Ki vagy te, drága bajtársam, barátom,
kiből ideált faragott a képzelet?!

Szárnyvesztett angyallá csiszoltalak,
de már látom, szebb a való igaz:
egy hasznos élet hajnalpirkadása;
és örökké a szívemben maradsz!

Ölben fogtam föl szomorúságod
mint a Pilóta a Kis Herceget -
de erős vagy már. Érzem, menni vágysz;
íme, elengedlek; Isten veled!

A vén fenyő a nyárra visszagondol
sok száz koboldláb őszi táncra kel,
és a csillagok kacsintva súgják:
Előbb-utóbb mindenki társra lel!

A vers utolsó versszakát mindazonáltal szeretettel ajánlom egyben Pancsinak és Drizztnek; Erynek és Esgalnak és ickének és Maunak!!

Dodiee írta: Ring: Apokrif?

DodieBT, a számból vetted ki a szót. Bár én Pilinszkytől még tudnám javasolni mondjuk az 'A szerelem sivataga' című cuccot is. Azt szerintem elég expresszíven lehet mondani.
Vagy Radnóti 'Ötödik ecloga' is jó lehet. Esetleg Petri György Apokrifje, bár szerintem ott nagyot nézne az Igen Tisztelt Zsűri...

Ring: Apokrif?

köszi a címajánlatokat, még meg hányom-vetem

Esetleg tudna valaki verset ajánlani szavalóversenyre?

Ring: Nem tudnék címet adni a versednek, viszont egy Ghymes-szám jut eszembe róla: "Mégis kalandra fel! Utad reménység kísérje el! Hogyha megérkezel, csodáljon ősöd, s fogadjon el!" A szám címe Zivatar.
Alcar: A nazgulos nagyon jó lett! Látványos.
Mau: Depresz-szív... :agree:
Artemisz: nagyon tetszik az Orome, végig hallom a hangod, mintha te olvasnád fel nekem.
Nahriyen: A Lucifert nem értem, ciki.
L etaglóz.
E léget.
S írrá porlaszt.
Z árba zár ez viszont nagyon jó így együtt.
Leguan: Burárum, hmm...
Timona: Megszokásból szeretni a családot... nehéz ügy.

Barátnőmnek

Néztünk együtt mindenféle mozdulatokat,
Hallgattuk a szavakat, amiket sosem vettünk komolyan,
És most szembetaláltuk magunkat az összes kétségünkkel.
Elszakadunk. De én akarlak téged.
Keresni foglak, bejárok majd minden helyet,
Hogy ismerjem, amit láttál.
Igazán szeretlek és sosem fogom hagyni,
Hogy pohárral kezedben neked is azt kelljen mondanod:
Halál a lélekre...
Mert te sokkal többre rendeltettél,
Te sokkal többet érdemelsz,
És minden szavam hozzád őszinte és érted van.
Fáj az időhiány és fáj a távolság,
De így legalább többet gondolhatok rád.
Mert fontosabb vagy minden szerelemnél,
Mindig is fontosabb voltál,
Hiába nem láttad, s hiába nem látod most sem.
Enyhíteni akarom boldogságod keserűségét,
Pakold rám néhány terhedet,
Érted bármit, mert te mindig többet adtál, mint ők,
De ezt most nem látod, most csak őt látod,
És nem is akarsz másfelé nézni.
Tudd: van mögötted két kar, amik elkapnak,
Ha zuhansz, -mert zuhanni fogsz-
Hisz fontosabb vagy minden szerelemnél.

Rohin: A három szellemharcosnak a hasonlata az ami engem különösen megfogott!
Artemisz:Télleg már csak Aule van hátra? 8O
Leguan: :LOL:
Ring:Az idő vándora... Hmmm?
Alcar:[size=9:a6ru6stx]azért irok mostanában kisbetűvel verset, mert kissebbségi komplexusom van [/size]
Mau: én személy szerint örülök, hogy mégis úgy döntöttél, hogy nem hagysz itt minket
Áhá, Holnap... ühümm igy visszaolvasva tényleg az

[size=9:a6ru6stx]Foszlányok 9.
Egy félig bealudt elme szüleménye

Egy nem szerkesztett gondolat,
egy csöppnyi öntelt indulat.
Ennyi csak mi megmaradt,
gondok útja szétszaladt![/size]

Elmegyek

Elvégzem itt kötelességem
S távozok innen a messzébe
Messze hol zúg a folyó
Nem hiányzik hegy se tó
Hol idegen nyelvet hadarnak
S szavát nem értik a magyarnak
Nem ér el ot baj se nátha
Sem országunk gyarló háza
Elmegyek s vissza nem nézek
Hűtlen leszek s semmit sem érzek

Sziasztok!

megint hoztam versszerűségeket…
Még az egyik régi címasszociációs játékomra reagálva – nem tudom, mennyien vannak, akik még emlékeznek –, az én értelmezésemben a cím: Holnap. Köszönöm mindenkinek, aki elgondolkodott rajta, és még inkább azoknak, akik meg is osztották velem, hogy mire jutottak

Az első egy elég régi versnek látszó karakterhalmaz, amit akkor írtam, amikor bizonyos okokból kifolyólag fontolgattam, hogy egy időre elhagyom a topikot. Nyilván, nyilván.

Búcsú

Az Út csak megy és megy tova,
önnön-úrnak otthona,
ki tűnne csak, de nincs hova,
vissza mégse tér soha.

Láncba rántva kerge rímek,
bölcsessége Tao-Te-kingnek,
öncélú tánc, tarka hímek,
árnyaik még itt keringnek.

Elmegyek ma lélek-ölni,
régi lényem felőrülni,
elmékeim eltörölni,
új tetőkön ünnep-ülni.

Végtelenből nektek hagyok
szürkeárnyú szép reggelen
hideg fejjel kötött ragot,
macska-énem jön csak velem.

200407141800lnkBp

***

Ez pedig mai.

Hiányok

Üldögélve az út szélén,
kávézóban, gyorsvonaton
egyedül vagyok,
senki se látja szivem,
mind olyan egyszerű,
csak én vagyok még ilyen
keserű nagyon.

Hová lettél?
Mondják, meghal
mind, ki messze van,
szőtt szavak közt
elveszetten
itt ülök magam.

Előttem idő,
mögöttem mi jő?
Hazám a semmi, bennem az akarat,
futottam, reméltem,
bétezést regéltem,
megtaláltalak.

Mindig rohanni kell.
Mit tehetek?
Játszom tovább,
mi nem lehetek,
vagy élek ahogyan a szavak
között az üres helyek.

Nem.

Eladtam már mindent,
életfélelmet,
kegyetlen múltat,
sosemvolt-jövőt.
És mégsem vagy,
üresen állok,
hol maradtál?

Depresz-szívem ragjai alatt már
parázzsá kövült a lelkesedés,
konokul hittem, hogy ennyi elég,
és mégsem találom,
hová induljak.

Két világ között sodródok,
sosem-otthon, hiányúton.
Egyike minden, másika semmi.
Hétfogytiglani szabaságvesztés
és léleknövesztő agymosás,
fényutazások,
és a vonat csak zakatol egyre,
távol és túlnan-messze,
várok.

Csak a holnapot újra
csak a holnap szül reményt,
holnap vége a vetítésnek,
holnap szabad leszek.
Addig álmodjuk újra a tegnapokat
kerülőúti várakozásban
hagyjuk lenni, ami lehet.

200409131639lnkM$X


Üdv:
-- Mau

Rohin, kicsit félreértettél, azt hiszem...
A tartalomra gondoltam, hogy SAJNOS, az ilyen történet csak álom, mert manapság ritka az ilyen a valóságban...

Üdv Rímfaragók!

FELHÍVÁS!

Aki ráér szeptember 18 -án (szombaton) és van kedve egy kis sétahajózáshoz, az küldjön egy privit! A hajózás aznap 13.00 és 16.00 között lesz (megjelenés legalább félórával előtte), a Vigadó téri hajóállomásról indul a sétahajó, amin büfé (nem a legócsóbb, vigyél ellátmányt!), tombola (100Ft) és rejtvényfejtő verseny is van, mivel ez egy skandi-rejtvényhajó.
Munkám során hozzájutottam néhány megmaradt meghívóhoz, amit szívesen felajánlok azoknak, akiket érdekel a théma.

A háromórás hajóút ára kedvezményesen 500Ft, melyet a helyszínen kell majd kifizetni (nem nekem, tehát nem nyereségvágyból elkövetett haszonszerzés motivál, hanem egy kellemes kikapcsolódás szervezése).

Ugyan a szokásos verses találkozóhoz kissé zajos, de egy baráti hajókázáshoz jó lehet. Ha van még kérdésed, nyugodtan tedd fel nekem, vagy kérdezd Timonát, ő nemrég volt egy ilyenen.

Nagyjából 24-26 főnek tudok helyet biztosítani...

ADIM a Des

Nehéz lovagiasnak lenni ló nélkül.

[size=9:2sq33m8m](A topicgazdáknak: OFF, ha elmúlt szeptember 18!)[/size]

Dodie, Mau: a személyre szóló verseitekkel nem csak azoknak szereztetek örömöt s meglepetést, akiknek írtátok őket... nagyon klassz emberek vagytok.
Timona: miért írtad apró betűvel? Nagyon sokan vannak úgy, ahogyan érzel:) Megérdemelné a nagyobb betűtípust.
Nahryien: Vérkönnyek: szeretem a függőleges sort:) "És a fehér álnokká lesz" (persze az egész tetszik, mióta Villont megszerettem, szeretem az ilyen verseket is)
Rohin: a három szellemharcos - bölcs gondolat, szépen kifejtve (naná, hogy álom volt, túl ideális, hogy tényleg így legyen)
Artemisz: Klassz vagy:) Kár, hogy nincs több Vala...
Leguán: a Limerickjeiden megfeküdtem:)))
Ring: Cím? huh... Hiába-hajsza???

Én is hoztam egyet...

Aragorn: Gondorhoz

Távolban tündökölnek a tornyok,
a fehér falak fénye
vakít, s vezeti a vándort
a Pelennori puszta pázsitján
a vitéz s védelmező várkapuhoz.
Gondorra gondolok és
Nimlothra, a nemes
fára, a fehér fiatalságra,
amely az alkony árnyának
bíborában büszkén beragyogja
az utolsó uralkodó udvarát.
Ó, királyok kincses kővárosa
Númenor nagy népének
merész, mindörök munkája,
ragyogásod rabság, remélem
derengő dicsőséged, diadalíveid
még megpillanthatja múlandó
szemem! Századok szépsége
letűnt s leendő leszármazottak lakhelye!
Városom, vágyod-e visszatértem?
Vajon várod-e valóban,
Hogy hozzád hazatérjen és
termeid tiszta trónján
félelmet, fáradtságot feledtetve
évekig érdemben éljen a
kései koronás király?

adnátok neki címet?
(Cím nélkül)

Szomorúan tekintettem a fellegekbe,
az éjszaka karja olyan hosszúra nyúlt már,
de ekkor megjelent egy pici fénycsepp
a titokzatosan ragyogó egekben.
Felhőkben láttam őseim arcát,
kérdeztem volna őket;
hiszen annyi kérdésem volt...
de csak annyit szóltak:
"Emlékezz az ősi szóra!"-
mennydörögte az égbolt.
S eltűntek, pedig hosszú hajsza volt,
míg megtaláltam őket.
Futottam évezredeken át,
még most is táncra hívnám őket.
Felmorajlott az ősi táj,
feléledt bennem a vágy,
s tudtam merre menjek.
Fejet hajtottam hát,
s az idővel dacolva,
vágtattam, rohantam ki tudja hány életen át...
hány életen át tart még az Utam...?

A Magyar Tolkien Társaság összművészeti pályázata


A Magyar Tolkien Társaság 2005. január 3-án a XX. század egyik legnagyobb írója, az utolérhetetlen mítoszteremtő és nyelvész életműve előtt tisztelegve ismét nagyszabású rendezvényt szervez "Tolkien Születésnap 2005" címmel, J.R.R. Tolkien 113. születésnapján. Ez alkalomból képzőművészeti-, irodalmi- és iparművészeti pályázatot hirdetünk.

A versenyekre olyan alkotásokat várunk, amelyek tárgya J.R.R. Tolkien valamelyik, Magyarországon is megjelent művéhez ("A Babó", "A Gyűrűk Ura", "Szilmarilok", "Elveszett mesék", "A Gyűrű keresése") kapcsolódik az alább megjelölt témák mentén.

Kategóriák:

- Vers: Középfölde dalai (Középfölde népeinek versei, dalai.)

A pályázaton minden kategóriába három korosztály elkülönülten verseng egymással: 8-13 évesek, 14-17 évesek és felnőttek (18 év felett).


Beérkezési határidő: 2004. november 14. éjfél

A kiválasztottakat és a díjazottakat 2004. dec. 29-éig értesítjük.


Feltételek
A pályázatra csak eredeti, jogtiszta, máshol még nem publikált, a szerzői jogok tekintetében semmilyen korlátozás alá nem eső műveket lehet benyújtani.
Amennyiben egy pályázó egy kategóriában több művel (maximum három, kivéve az irodalmi kategóriáknál, ahol csak eggyel lehet pályázni) is nevez, a zsűri kiválasztja a legjobbat, és a további értékelésben csak az az egy mű vesz részt.
A pályázaton nem vehetnek részt a pályázat előkészítésében, lebonyolításában, illetve értékelésében részt vevő személye! A pályázatra nem lehet nevezni a Magyar Tolkien Társaság korábbi pályázataira már beküldött alkotásokkal.
A meghirdető a beküldött pályamunkák kiállítási, felhasználási, publikálási, másolási/sokszorosítási jogát fenntartja, a beérkezett műveket semmilyen körülmények között nem küldi vissza! A művekért felelősséget nem vállal.

A pályázatok formátuma
Általános szabályok
A pályaműveket csak hagyományos úton, postán lehet beadni. Az alkotáson nem szerepelhet a szerző neve, személyi adatai vagy bármilyen az alkotó személy azonosítására alkalmas utalás.
A pályázó (neve, életkora, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe), valamint az alkotás(ok) (korcsoport, kategória, téma) adatait mellékelten kell megadni egy képeslap nagyságú papíron.

Irodalmi kategóriák
A versek és novellák csak magyar nyelven adhatók be! Az irodalmi alkotás terjedelme legfeljebb 8700 karakter lehet (ez kb. 2 A4-es oldalnak felel meg szóközökkel együtt). A verseket és a novellákat gépelt, kinyomtatott formában fogadjuk csak el! A formátum mindkét kategória esetén a következő legyen: 12-es betűnagyság, szimpla sorköz, 2,5 cm-es margók.
Minden pályázó kategóriánként (vers és novella) egyetlen alkotással pályázhat!

Értékelés
A beérkezett pályaműveket a Magyar Tolkien Társaság képviselőiből, illetve az adott terület független szakmai képviselőiből álló független szakmai zsűri fogja elbírálni. Az alkotások zsűrizésénél a legfontosabb szempontok a kreativitás és az eredetiség, a kivitelezés technikai színvonala, illetve a tolkieni mitológia minél mélyebb rétegeinek visszatükröződése.
A legjobbakat értékes nyereményekkel díjazzuk.
A zsűri által kiválasztott művekből az MTT az "Tolkien Születésnap 2005" helyszínén, valamint a www.tolkien.hu-n, a Magyar Tolkien Társaság hivatalos honlapján szervez kiállítást. A pályázat legjobb alkotásai megjelennek a Magyar Tolkien Társaság negyedévente megjelenő folyóiratában, a Lassi Laurie oldalain is.

Díjátadás
A Magyar Tolkien Társaság a 2005. január 3-i rendezvényen ünnepélyes keretek között hirdeti ki a nyerteseket, illetve adja át a díjakat.

A nevezés módja
Az alkotásokat ajánlott küldeményként az alábbi címre várjuk: MTT pályázat, Magyar Tolkien Társaság, 1701 Budapest Pf. 79. Kérjük, írd rá a borítékra azt is, mely kategóriába tartozik az alkotásod, így: pl. MTT pályázat/ Képzőművészet/ Valák és maiák.

Ne felejtsd megadni a nevedet, a korodat, a lakcímedet, a telefonszámodat és az e-mail címedet is! (Az adataidat bizalmasan kezeljük, nem adjuk tovább.)

Ha kérdésed van, írj: palyazat@tolkien.hu .


Plakátok:
Amennyiben szeretnél segíteni a pályázatunk népszerűsítésében itt találhatod kinyomtatható plakátjainkat. Ha van rá módod, kérjük, nyomtasd ki, és helyezd el minél több helyen.
www.tolkien.hu/palyazat2004/plakat1.doc

Áááááá! Leguan!

Ez FÁÁÁJ! Szenzációs mind a kettő! Hallod-e, Te, most megleptél! Alamuszi cica nagyot ugrik! :up:



Mau! 8O
*főhajtás*
Ez nagyon-nagyon.... JÓ! Mást nem mondhatok! Loltolinna!

Rohin: Szines arc: jó, nagyon teccik
Mau: második vers igen jó, le lett mentve
Laguan: hihi, Arwen a lelki sérült.
Artemisz: nekem a szürketünc himnusz első versszaka marad meg örökös Orome versenk. Arról azonnal ő jutott eszembe.