Versek

Emlék

Eső-függöny, csendes cseppek,
rég-volt dolgok most felkeltek,
változás történt ma bennem,
és sok jó dolgot elvesztettem.

Múlt motoszkál kis lelkemben,
szépekre kell emlékeznem,
fáj, mert nincs már, megváltozott,
elvesztettem: felnőtt vagyok.

Peredhil: én is igyekszem magamra venni...
Artemisz: már az előző négysorosodat is elmentettem (még a profilomba is beleraktam utólagos engedelmed kérem hozzá ), hát ez is igen tanúságos darab :itscool:
Alcar: erre mást nem tudok mondani, csak hogy köszönöm, pedig ez vajmi' kevés...

Törött mosoly,
gyűrött elme.
Tanúságos eset
boldog perce.
Felhők jönnek,
zúgó eső,
villámlás,
dörgő átok,
s a ködtől már nem látok,
amit én is utálok!
De tudnod kell,
hogy emberileg
sokkal kevesebb lennék nélküled!
Ezt ne feledd!!!
S a labirintus marad,
míg nem hagyom omlani…
Csak igyekszem nem sírni,
próbálom magamban tartani,
ami kissé nehézkes.
E tüske volt, van, lesz,
de nem bánom.
Már nem remélek,
őrzöm emléked.
Megígértem,
s lassan majd beszélek.

Alcarcalimo írta: Artemisz: 1: ez a négysoros nagyon ott van... miért hát a pirulós arcok sora?

Azok Estelnek szóltak... helyesebben a hommage-nak, ami meg nekem szólt...


Ez a versed! Alliteráció RULLZ! :up: Gyönyörű!

Artemisz: 1: ez a négysoros nagyon ott van... miért hát a pirulós arcok sora? 2: Zseni??? (inkább lökött...) ööö köszi , bár nem szolgáltam rá... 3: pingpong, hmmm
Peredhil: jobb kedvem lett, hogy ezt így most magamra vettem kicsit köszi!
Tim... 1: ne engedd át a jelzőt 2: Ne menj messze... ...I Nolda haryon lá pole quete... (a Nolda herceg szóhoz sem jut...)

Nem létezik messzeség

Tépelődsz, tündöklő tündelány
Immár innen is
Megértek majdnem mindent…
Olyan oktalan ostobaság
Nem nevetni némán
Amikor akarsz s akarok adni… csak
Néha nagyon nehéz
Elviselni esetleges elvesztését a
Már megtalált
Mosolygó mának… Megígérem,
Egyszer elmegyünk együtt és
Gyöngyöző gyertyafényben
Elmeséljük, elmondjuk az egészet.
Kérlek, komolyan kérlek, kedves…
Elfelejtheted az elvesztést s elmúlást, s
Labirintusod lassan leomolhat.

Öcsikém, te úgy fejlődsz, hogy az valami őrület! 8O 8O

Szenzációsan jó! :up:

Bár csak egy apró szösszenet berakom ide.
Vígaszul szántam valakinek, de remélem vígasz lesz azoknak
is akiknek nem ismeretlen a depresszió.

Fel a fejjel,
magasra az orral,
széttárt karokkal,
élvezni az életet,
a nappalokat,
az éjjeleket.

Mostanában négysorosok bűvöletében élek:

Tévedni, tudjuk, emberi
ám később azt beismerni tudni....
Hőstett! Nem az magányos, ki társtalan
hanem az, ki nem képes szeretni!

[size=9:2grjaa3g]Aki(k)re tartozik, szerintem érti(k)/érteni fogja('k)...
A hommage műfaj, ritmusképlet, és alaptémák szerinti.

(a :*: pedig afféle emotikon-class cucc akart lenni...)[/size]

Timona írta: Artemisz KÖSZI!!!
Viszont permi tutkóra nem zseniális, ezért ezt a jelzőt átengedi Alcarnak

A zsenialitásnak igen sokszor megvan a jó oka;)

Artemisz KÖSZI!!!
Viszont permi tutkóra nem zseniális, ezért ezt a jelzőt átengedi Alcarnak
Nihil: könny- eső jajj, de igaz...

Jó rég nem jártam már erre, és nem győzök csodálkozni a sok szép íráson..
Sajnos engem mostanság nagyon lefoglalt a magam baja..
de azért tegnap este végre sikerült már hosszú idő után pár sort összehozni. Ez lett belőle:

Esti Szösszenet

A felhők eltakarták ma is a napot,
S nem ragyognak sehol sem a csillagok,
Az égből is megint könny-eső csorog,
És én már megint nem tudom, hogy ki is vagyok…

Alcar, Tim!

Szépen elpingpongoztok itt, halljátok-e!!

Mi meg szedjük az állunkat a padlóról a zsenialitásotokat látva!

:up:

Élvezet ilyesmiket olvasni, komolyan! Meg egyáltalán: Túrin RULZ!

Rabyn:az utolsó versszak nagyon ismerős, de ezt hiába mondod Ők nem fogják fel soha...
Alcar:mondtam már, hogy Túrin a kedvencem ? Ha nem, hát most mondtam...

Alcar írta: (nagyon megtisztelő az aláírásod )

[size=9:a22unlj9]Nekem megtisztelő a tiéd [/size]

Ne menj messze!

Nienornál jobban csak Finduilas szenvedett,
szívének sebhelyét Túrintól kapta,
meg sose bánta.
Hűen távolba lépve
elfogadta sorsát,
bár tudta jól, hogy ennyi jutott.

Nolda herceg!
Ne menj messze!
Ez juttathat el vesztembe!

Bánatomat tőled kaptam,
szeretettel térek messze.
Bocsánatod elfogadtam,
kettőnknek itt vége lesz- e?

Erődre még szükséged lesz,
magad kérlek ne vádoljad,
mindig kettőn áll a vásár,
csak a sors mi beleront.

Rövid leszek, aztán pedig hosszú...
Jacopo: a háromszög nagyon tetszett... bármilyen bolond is vagy, akkor is egy zseni.
Eönwe: E sudár árnyéktünemény Szíve mért nem lehet boldog? nagyon eltalált ez a vers.
Tim...: Nagyon szépeket írtál... és nagyon örülhet az, joggal, aki ilyen szépeket tud kiváltani belőled... Jó lehet annak, akit Te szeretsz.
(nagyon megtisztelő az aláírásod )

Búcsú

Elfáradt a Nolda herceg…
Harmincháromszor tízezer év
ha mind egyszerre utolér
akkor le kell feküdni,
pihenni, aludni, álmodni…
És felejteni…
Mindegy, mit szeretnék,
csak nem akarok felállni
s látni
hogy az újjászületett Túrin
szerető kezével pusztít el mindent
akaratlan, amit csak elér…
Ha nem tudod eltörni a bilincset,
akkor csak tartsd magadban a kincset
mert ha maradt még benned szikrányi szeretet
azt másra nem erőltetheted
és így is csak a zavart szégyen
a kényszermosoly az arcon szépen
ragyog hamisan…ez maradt…
Mert játszani kell. Bábszínházat, bizony,
játssz, hogy neked nem árt nyíl meg szigony
mutasd csak, hogy te vagy a förgeteg
lezúduló, mindent-söprő szörnyeteg…
úgysem hinné el ezt, ki számít, minek
csak a barátok azok, akik igazán hisznek neked…
Fáradt a nagy Nolda herceg…
Mint Leto Atreides, büszkén tartja a lelket
ameddig tudja s bírja…
és magát el nem sírja…
Látod, ezért… ezért megyek csendesen
a csillogó álomösvényeken
kicsit magamra húzom a hallgatás sátrát
és így talán senki nem látja létem kárát
és ha van valaki erre, akit bántottam
és akaratlan, gyengeségemmel fájdalmat okoztam,
kérem, ezerszer kérem, bocsásson meg nekem…
nem kérhetem, hogy gyere velem…
A fekete avatar most elmegy
a sötét, érdemtelen ötszótagú névvel.
Mert elfáradt a Nolda herceg…
Már nincs ereje lézengőn keresni
és vágyni a szeretetet.
Túrin Turambar, a’turún ambartanen
Végzet Ura, akit legyűrt a végzet…

Talán hamarosan visszatérek
Idővel, ha értitek…
Most elmegyek…

Isten veletek.

Szolgálati közlemény: technikai/user-törlés jellegű segélykéréseket az erre hivatott topicokban/mailcímeken kéne intézni, nem itt, mert ezt a topicot az illetékesek tudtommal nem nagyon olvassák, és egyébként is ez a Versek topic. ezt a hozzászólást majd törlöm pár nap múlva.

Aretmisz az télleg jó vers (amit Minnek írtál)

ezt meg csak úgy..

Nem veszitek észre?
Túl vagyok terhelve!
Mért nem látjátok be,
Többet nem bírok!
Túl sokat kértek.

Azt várjátok nőjek fel,
s közben maradjak gyerek,
Szeretnétek boldognak látni,
De ha nem hagyjátok nehezen megy.

Nem értitek mit akarok,
Kitörni! Hagyjatok Végre élni!!
Hagyjátok, hogy a magam útját járjam,
Hagyjátok, hogy a világot másképp lássam.

Ne figyeljetek rám, de szeressetek!
Ne hagyjatok egyedül amikor kelletek.
Vegyétek észre végre,
Felnőttem! Nem vagyok többé kisgyerek.

Ja és a lista:
Elvesztettem a cetlit amire írtam, hogy kik jönnek, de
én majd 5-re megyek oda kb...
Szal majd várjatok sokat a fákalattbuszmegállóban, nehogy
valaki lemaradjon a verses talról, bár sztem mindenki tudja, hogy hol a játszótér, mondjuk lehet, hogy non hideg lesz!

Morwen Eledhwen írta: Sziasztok!

Felagund:A versed nagyon szép volt!!Köszi
Látom Erda beírta a két versemet + dalszöveget.Kár,hogy nem válaszoltatok rá...kíváncsi voltam,hogy mit gondoltok. Majd legközelebb.Nem tudok túl sűrűn írni,mert otthon még nincs net.A versek nagyon jók!(nem az enyémre értem)
Namarie!

Ez sajna előfordul, h nem írnak a versekre semmit, mert naponta sok a termés, és nem mindegyiket lehet megnézni, vagy nincs idő rá írni, mondjuk én nem szoktam amúgy sem csak naon ritkán, szóval ne búsulj!

Sziasztok!

Felagund:A versed nagyon szép volt!!Köszi
Látom Erda beírta a két versemet + dalszöveget.Kár,hogy nem válaszoltatok rá...kíváncsi voltam,hogy mit gondoltok. Majd legközelebb.Nem tudok túl sűrűn írni,mert otthon még nincs net.A versek nagyon jók!(nem az enyémre értem)
Namarie!

Eönwë:az utolsó két sorát most nagyon át tudom érezni...

Alvás helyett tipródtam

Ha érzed az arcodra simuló ujjakat,
mikor jól tudod, hogy nem szabad.
Ki mondja meg mit tegyél?
Jókor, jó felé menjél!
Csak kétségek vergődnek egész testedben,
míg minden szép pillanat képlékeny.
Tőled függ?
Tőlem függ?
Nem.
Tőlünk függ!
Hogy mit tegyünk?
Ezt keressük.

Kezem az arcodba temetem,
lassan kicsordul könnyem...

Eszméletlen régen voltam fórumon De naná h verses topiccal kezdem újra Szal ez egy nemtúlvidám vers, bár mikor írtam nem voltam annyira szarul mint most és most is más miatt, szal mind1 beszéljen magáért a vers már ha hagynám amúgy nem valós élmény de má tényleg túlsokat beszélek, szal.......

Két fél szív találkozott...

Vörös égen haldokló nap
Tengerzúgás és lábnyomok
Szellőszoknya lágyan libben
E sudár árnyéktünemény
Szíve mért nem lehet boldog?

A szívemet fájdalomnak
Ezüstpengéje járja át
Sötét erdőm ösvényeit
Szívem sebéből eredő
Vérpatakocskák szabdalják

Sötét parton áll a tündér
Kis kagylószíve némán búg
Tiszta lelke magasan száll
És fény csillan a távolban
S a lány mindene arra húz

Felemelem sápadt arcom
Kibukkan a nap az égen
A távolban egy híd dereng
És elindulok futva már
Reményfény gyógyítja szívem

Puha lábak hídra lépnek
Magabiztos öntudattal
A tengerben áll e csoda
A lány közepén megáll
Arcán rég eltűnt mosollyal

Lelkem szárnyal, vagy én futok?
Nem érzem, látom, nem tudom
A nap felkelt, az ég boldog
Hisz álomvilág határán
Most két fél szív találkozott

Most a világ összes szava kevés volna…
Nem érdemlek tőled ennyit!
Nem is értem miért kaptam!?
Nem is értem mért maradtam.
Majdnem mindent félbe hagytam…
Aztán mégis ott maradtam.
Megérintett valaki,
hogyan lettél közeli?
Hogy lettél ily hamari?
Kapkodom a fejem sorra.
Kevés ez az üzenet,
de elakadva hangom csorba.
Kevés vagyok.
Nem lehet…
Ülök s nézek,
hát most félek,
vagy remélek,
nem tudom!
…

Alcar: !!!!! Hííí de jó!

Artemisz: csak most olvastam amit Minnek írtál. nagyon szép. ez addig a legszebb amit tőled olvastam.

Artemisz:jajj ez de nagyon de nagyon jó kis négysoros!!! :itscool:
Haebrethilien:Anyám 8O , én már azt hittem, hogy a háromszög kocka után nem sok minden újat lehet alkotni, de mostmár nem merek hasonlót se gondolni..., ez nagyon beteg dolog!!!
Alcar:ezt most miért???

[size=9:1ykzkcmc]De jó is ez, hogy messziről szeretlek!
Egy érintésed már több, mint elég -
Majd vége lesz, ne félj! Már nem kereslek;
még csillag sincs, amely örökkön ég...[/size]

Haebrethilien írta: mit szóltok?

Wazz! 8O
Csigakockaaa... :look:

[size=9:tpgmilzl](Ha belegondolok, ilyet én is akartam írni idén, pár hónapja. Bár ott a kanyaroknál lett volna a szóvégek. )[/size]

De azért le a kalappal! Nagyon talál! :hello:
:itscool:

ezt a szösszenetet arra a témára írtam, h szürke hétköznapok. az volt kiírva a pályázat plakátjára, h mi jut erről eszembe? hát nekem ez jutott:
mit szóltok?

Egy háromszögvers, egy "darabka". Sok szeretettel ajánlanám az eredeti Apokalipszis megalkotájának, efkúnak; a zsebdögömnek; meg még jópár embernek, akiket nem sorolok fel, mert félek, hogy hülyeségem okán kifelejtenék valakit. Továbbá néhányuk kedvéért megjegyezném, hogy nem feltétlen keverendő a valósággal a dolog, mert ez 'csak' egy háromszög. Fogjuk fel egyfajta továbbgondolásnak.

Na, eleget mentegőztem!
A "lassan vége lesz és te itt ma" és a "a folyóparton állunk/a világ végén ketten itt/senki se jár" sztringek hiperkarma-idézetek.