Boromir (Sean Bean)

Minerva, csak most olvasom! ez nagyon szép volt, éls teljessggel igazad van! *sniff*hüpp*

igen, igen, igen, de te mostmár a vonaton ülsz, útba Miskolc fele! ( ésén ezt csak most látom (

engem hívnak gabinak és n8n folyton hajkurász...bocsi...

Tssék?

gAB!!<br>

Bocs, Brisa, lehet, hogy tévedtem, elvégre nem látok Tolkien fejébe. Sem Boromiréba. )

A chatelősben vagyok, ha engem keresel!!

ne, eagle.t<br>

gab itt agy?<br> kivitt a tref, ponbtposabban majdnem...<br>

Légyszi gyertek a chatelős topikba!!!!

Bizony hogy hős, hősebb mint bárki más...márhogy a sztoriból.

Minerva: 2 személyes megjegyzés:<br> Szerintem Boromir nem érezte úgy, hogy az apja árnyékába kellett élnie. <br> És a filmben uruk-hai-ok támadtak Boromirékra. És ok csak féli orkok...<br> Persze ezek apróságok, amúgy nekem is tetszik a novella-részlet.

Minerva ez nagyon-nagyon szép! Szerintem remekül eltaláltad, hogy miket gondolhatott. <br> <br> De szerintem is inkább pozitív, mint negatív a halála. Persze nagyon rossz, hogy csak ilyen keveset szerepel, de ennek tényleg így kellett lennie. És igen, ő azután lett hős, hogy elbukott. A halála olyan rendeltetésszerű, mint az, hogy a tündéknek el kell hajózniuk.

Egyetértek Eagle_31-el. <br> Egyátalán nem volt tévedés Boromir halála. Ha tovább él, biztos megint megpróbálja elmarkolni a Gyűrűt, vagy legalábbis biztosan úgy maradt volna meg az olvasó emlékezetében, hogy Megpróbálta.... Így viszont felemelő és hősi halált halt, ez volt az egyetlen esélye arra, hogy felmagasztosuljon az elbukása után. Megjegyzem, nincs senki más a Történetben, akinek sikerül az elbukása után saját akaratából felállni. <br> Boromir HŐS.

Ya, Minerva, ez nagyon szép, nagyon jó, nagyon igaz...<br> De Tolkien bácsi képzelőerejéről csak annyit, hogy szerintem nagyon rossz, hogy Boromir meghal (imádom, sorry, imádtam, a kedvenc, a legjobb, stb.), de asszem nem a tévedés miatt nyírta ki, egyszerűen valahogy így kellett lennie, olyan elrendeltetésszerű, mintha a sors keze lenne...lehet hogy hülyén hangzik, de ez van.<br> Ya, és még annyi, hogy az nagyon rossz, hogy Boromir rövidke szerepe teljességében egyedül van, sose áll mellette senki igazán, mint jóbarát, vagy bármi, sosincs senki aki igazán melléállna...<br> Csak ennyi.

Minerva: hüpp,hüpp,de szép,hüpp,hüpp... <br> Ezt muszáj megnéznetek!(igaz,ez a link bennvan a Legolasos topicban,azértide is beteszem:))Oolyan édes!El sem hiszem:) Milyen jól áll neki a szőke haj:)<br> <a href=http://pub75.ezboard.com/forlandobloomfansfrm19.showMessage?topicID=83.topic>Kis szöszi:)<\a>

Íme, Boromir filmbeli végzetes csatajelenete by én, nem a néző, hanem az ő <br> <br> szemszögéből, az ő gondolataival bemutatva. (részlet a novimból...)<br> <br> Megszámlálhatatlan sokan voltak. Orkok mindenhol... Trufa és Pippin rémült <br> <br> tekintete... Az orkok bűzlő, mocskos tömkelege... Boromir izzó karddal, vadul <br> <br> vagdalkozva maga körül harcolt a szörnyetegek ellen. Megragadta a kürtjét és <br> <br> belefújt, így kérvén segítséget, bár nem remélte, hogy bárki is meghallja. Túl <br> <br> sokan voltak, túl sokan... De nem érdekelte, szinte megrészegült a harctól. Ez <br> <br> volt az, amihez igazán értett... <br> Azonban miközben teljes erejével a csatára összpontosított, mint egy álomban, <br> <br> még mindig maga előtt látta Frodó rémült arcát, a Gyűrűt, majd emlékezett rá, <br> <br> hogy eszét vette az őrület… Már nem tudta felidézni pontosan, mi történt, de <br> <br> biztos volt benne, hogy valami szörnyűség. Szívéből néma nyögés szabadult fel. <br> <br> „Istenem, mit tettem...” Kétségbeesetten viaskodott a gondolataival, épp úgy, <br> <br> mint kardja az orkokkal. Új erőt öntött belé a tudat, hogy meg kell védenie <br> <br> Trufát és Pippint… Mindenáron… hogy legalább részben jóvátegye, amit talán <br> <br> végzetesen elrontott egy órával ezelőtt. Az nem ő volt, valaki más irányította <br> <br> a cselekedeteit. „Szauron!” – visította élesen az elméje, és abban a <br> <br> pillanatban megértette. Már régóta nem maga uralkodott az akarata fölött.<br> Nem érdekelte, most már úgyis mindegy. Lesz, ami lesz, de ezt a két ifjú <br> <br> hobbitot meg kell védenie, bármibe kerül is.<br> Belső viaskodása és furcsa kábulata túlságosan lefoglalta, így nem vette <br> <br> észre a legnagyobb, leggonoszabb, legundorítóbb lényt, aki épp rá szegezte <br> <br> íját...<br> A fekete tollal megtűzött, vastag nyíl süvöltve szelte át a levegőt, hogy <br> <br> pontosan Boromir kulcscsontjába fúródjon, mikor a férfi megfordult, hogy <br> <br> rápillantson a hobbitokra.<br> Pippin kétségbeesetten felkiáltott, mikor meglátta az egyik legjobb barátját <br> <br> összeesni. Boromir csodálkozva nézett a testéből kiálló nyílra, a fájdalmat <br> <br> azonban inkább csak sejtette, mint érezte. A világ lelassult körülötte, mikor <br> <br> minden erejét összeszedve feltápászkodott, és elképesztő erővel tovább <br> <br> kaszabolta az orkokat. Ismét megtántorodott, mikor újabb nyíl találta el, <br> <br> ezúttal a mellkasán, nagyon közel a szívéhez. Szinte meg sem érezte, és még <br> <br> mindig küzdött, de mikor a harmadik nyíl is eltalálta, már nem bírta tovább. <br> <br> Térdre esett.<br> Pippin és Trufa dühös kétségbeesésükben egy emberként vonták ki kardjukat, <br> <br> hogy az orkoknak rontsanak; azonban a félelmetesen nagy, erős harcosok ellen <br> <br> nem tehettek semmit. Két ork könnyedén felkapta, és magával hurcolta őket. <br> <br> Pippin kétségbeesetten kiáltozta Boromir nevét, Trufa pedig sikertelenül <br> <br> próbált meg kiszabadulni. A könnyeiken keresztül még utolsó pillantást <br> <br> vethettek Boromirra, aki még mindig a földön térdelve, tehetetlenül nézett <br> <br> utánuk, amíg el nem tűntek a szeme elől.<br> Nehéz, súlyos léptek közeledtek felé, és két óriási láb jelent meg a földön. <br> <br> Felpillantott, csak azért, hogy az orkok vezérével találja szembe magát. Az ork <br> <br> ocsmányul vicsorogva nevetett, és felemelte óriási íját, hogy egyetlen <br> <br> mozdulattal pontot tegyen a férfi életének végére.<br> Boromir már egyáltalán nem félt, csak az a kívánsága maradt, hogy minél <br> <br> hamarabb befejeződjön ez az egész. Újra eszébe jutottak a barátai, és még most <br> <br> is el tudott mosolyodni. Hát így. Most ér véget minden. Egy pillanat alatt <br> <br> rengeteg dolog futott át az agyán, dolgok, melyek fontosak voltak számára: a <br> <br> családja, a barátai, a kevés vidám perc az életében, melyek elviselhetővé <br> <br> tették a hétköznapokat, azt, hogy apja árnyékában kell élnie. Már nem tudta, <br> <br> hogy keveredett bele ebbe a küldetésbe. Mit keres itt? Hiába jött el idáig, <br> <br> mégsem tudja megvédeni a népét. Pedig ez volt egyetlen célja, ez volt az, ami <br> <br> miatt eszét vesztette. A Fehér Város, Gondor… el fog esni. Vereséget <br> <br> szenvedett… Szauron győzedelmeskedik, és rabigába hajt minden lényt. Mit sem ér <br> <br> az a rengeteg harc, amit annyian vívtak Középfölde szabadságáért. Behunyta a <br> <br> szemét, és várta a halált.<br> <br> Hát, szerintem valami ilyesmit érezhetett. De persze én is tévedhetek...<br> <br> Számomra a film legnagyobb hiánya, hogy nem mutatják be PONTOSAN, mit is <br> <br> érezhetett Boromir a csata alatt, meg úgy általában mi járt a fejében. Tolkien <br> <br> apótól pedig nagyon nem volt szép, hogy egyetlen apró (?) tévedés miatt <br> <br> kinyírta. Elvégre mindenki tévedhet, és téved is, de ezért még nem kellett <br> <br> volna... Na mindegy, én nem szólhatok bele a Nagy Mester munkájába, de azért <br> <br> kár volt ilyen könnyen leírni... *szipp*<br> (Áfonya, Robin, Elanor... igen, tudom, mit gondoltok. ))

Niphredil:Biztos.Én már 10X láttam és mindig találtambenne valami ujjat mert újra és újra megfigyeltem benne valami mást.

Szerintem sem nősült volna meg. Őt csak a csaták meg a fegyverek érdekelték. Na meg a népe. Bár barátnőm szerint mi azért szeretjük Boromirt, mert ő az egyetlen igazi férfi. Abban az értelemben, hogy ugye vannak a könyvben hobbitok meg tündék, akikhez az ember (a nő) azért másképpen viszonyul, mint egy ember férfihez. Az emberek között viszont Aragorn szintén elérhetetlen, Faramir meg túl tündés. Talán még Éomer ilyen 'hétköznapi' pasi, mint Boromir. Viszont a mai hétköznapi férfiakhoz képest még ők is egy olyan szinten vannak, ami által nagyon vonzóvá válnak.

Beírtam a Kedvenc részek-fórumra a KEDVENCeket, jelentős részük az én Hősömhöz kötődik...

Én szombaton hatodjára néztem meg és még mindíg izgalmas és szomorú!<br> Mindíg nyújt valami újat!

Pénteken láttam harmadjára a Filmet. Megint végigzokogtam Boromir haláltusáját. A mellettem ülő srác megjegyezte, hogy hülyék ezek a nők, ha az összes férfi kihalna, egy könnyet nem ejtenének, míg egy film felett kisírják a szemüket. Jó, mi?<br> Megható, hogy Boromir úgy beszél a Városáról, mintha egy hölgy volna. Szinte szerelmes a Városba. Ha túlélte volna a Gyűrűszövetséget, akkor sem hiszem, hogy megnősült volna. Ha rólam egy férfi olyan szépen beszélne, mint Boromir Fehér Városról, talán nem lennék olyan rossz véleménnyel róluk. <br> ( A Kürt úgy hasadt ketté, mintha müanyagból lett volna. Szeretem azt képzelni, hogy kissé szabálytalanabbul tört el. Az eredeti csont-kürtök nem így törnek el... )

Örülök, hogy tetszenek a képek, majd ha lesz időm én is végignézem amiket a hétvégén kerestetek.<br> <br> Múltkor azt olvastam valahol, hogy a Boromir azt jelenti 'Faithful Jewel'. Szép, nem?

Finduilas: imádom a képeket!!

Nesztek:<br> shipofdreams.net/seanbean/lotr/index.htm

Nesztek:<br> www.compleatseanbean.com/rings.html

Na ezt nem mondtam!))

Te festetted, mi?

Király, de valahonnan ismerős..Sebaj!

Találtam nektek képet. Szerintem tök jó.<br> <br> fan.theonering.net/art/gallery/large/785