Pontatlanságok a Tolkien művek magyar fordításaiban

Ez csak az első könyvet kb 500oldalasra bővítené

Jó, jó, igazatok van.

Akkor azt mondom inkább: szívesen látnék egy jegyzetektől mentes (esetleg függelékkel ellátott) illusztrált, szép kivitelű Hobbitot is ebben az új fordításban.

Tudom, ne legyek telhetetlen.

amanibhavam írta: Az pedig szerintem nem meglepő, hogy egy annotated kiadás jegyzetekkel lett ellátva (azért hívják így), ezt úgyis azok szerzik be, akiket mélyebben érdekel a szöveg háttere. Akik tisztán a történetre kíváncsiak, még mindig bizalommal fordulhatnak a Szobotka-féle változathoz, és nem kétlem, hogy meg fog majd jelenni jegyzetmentes kiadás is az új fordításból.
A jegyzeteket a könyv végén elhelyezni sem túl jó ötlet (szerintem), hiszen ez folytonos lapozgatást eredményezne.

Nem tudom, lehet, hogy igazad van, de változatlanul azt tudom csak mondani, nem volt jó így olvasni.

amanibhavam írta: Az illusztrációkrólnem tudok nyilatkozni, lévén még nem láttam a kötetet, ezek színvonala nyilván nem egyenletes, de azért Alan Lee-n kívül másnak is van joga elképzelni Ardát a maga módján:)

Persze, de azért majd nézd meg egyszer a könyvben található illusztrációkat.

A Szürke Zarándok írta: Nekem tetszik A szilmarilok fordítása, szerintem nincs vele semmi baj. Egyébiránt A szilmarilok illusztrált kiadása véleményem szerint a legjobb (magyar nyelvű) Tolkien-könyv. A Gyűrűk Ura díszkiadása is szép, de több hiba van benne, mint a normálban. Én örülnék neki, ha újra kiadnák A Gyűrűk Urát, de vajon az is ilyen jellegű kiadás lenne, mint A hobbit?

A hobbit-ról mindenesetre el kell mondanom, hogy a kivitele nagyon tetszik, és nagyon örülök neki, hogy megjelent; nagy élvezettel olvastam végig. Viszont van benne néhány fontos dolog, amit kifogásolok. Ezek egy része valószínűleg nem is csak a magyar, hanem az eredeti kiadás hibái, ebből az új szövegkritikai kiadásból fakadnak.

- A bevezetőt nagyon érdekfeszítőnek találtam, és Tolkienról is jó sok mindent megtudhatunk belőle. Nagy igényességgel van összeállítva és elég kimerítőnek tűnik. A magában a történetben lévő jegyzetek is hasonló részletességgel készültek, sorra véve az összes lehetséges mítoszt, mesét és legendát, mely hathatott Tolkienra A hobbit írásakor, de ezeket szerintem szerencsésebb lett volna a könyv végén egy hosszabb függelékben elhelyezni, csakúgy, mint a különböző szövegváltozatok összehasonlítását. Számomra legalábbis zavaró volt olvasás közben még 10 másik történetet is olvasni.

- A képaláírások kicsit nekem komikusnak tűntek. Ugyanis már-már túlzott részletesség az illusztrátorok életrajzát a képek alatt feltüntetni. Ha ez mindenképpen szükséges, szintén a könyv végén lehetett volna elhelyezni.

Mulatságosak egyébként a különböző, szerintem rosszabbnál rosszabb illusztrációk (az orosz, a francia és a német kiadáshoz készült illusztrációk különösen gyengék), de ezeket nem kellett volna mindenáron beletenni a könyvbe. Fura, hogy milyen elképzeléseik vannak az illusztrátoroknak Középföldéről, különösen teremtményeiről. Én pl. Tolkien és Alan Lee színes illusztrációit használtam volna csupán, de nem a könyv közepén, hanem az aktuális fejezetekben, néhol esetleg egy-két jobban sikerült fekete-fehér illusztrációt más szerzőktől is, s mindehhez elég lett volna egy-egy mondatnyi képaláírás.

A fő bajom egyébként a kiadással, hogy túl van terhelve mindenfélével. Ne felejtsük el, hogy ez eredetileg egy mese, sőt, egy gyerekeknek készült mese, bár nagy élvezet felnőtteknek is olvasni. Mármost mit kezdene egy gyerek ezzel a kiadással? Hát nem sokat, mert még a történetet sem tudja rendesen végigolvasni. Ha szükségessé válik egy ilyen jegyzetekkel ellátott kiadás, mint ahogy tényleg szükségessé vált, azt úgy kellett volna megoldani, hogy a legkisebb mértékben terheljék meg a történetet. Hogy azt gondtalanul lehessen olvasni. Mert hát ez lenne a fő cél. Épp ezért a kötet elején és végén van helyük szerintem az efféle, egyébként igen érdekes jegyzeteknek.

Végül pedig még két dolog. Az első, hogy az illusztrációk elég rossz minőségűek, s ennek egyszerűen nem értem az okát. Azt tudom elképzelni, hogy pl. az internetről lettek letöltve ahelyett, hogy beszkennelték volna. A másik, hogy ez már a második Ciceró által kiadott, Középfölde-témájú könyv (az első tavaly a Középfölde atlasza volt), mely tele van gépelési hibákkal. Ez elég fura mindenesetre.

A terminológiai dolgokat Gandalf már jól összefoglalta. Egyébiránt mindezektől függetlenül nagy élvezettel olvastam végig a könyvet, és az összes jegyzetet is, s annyi mindenesetre a készítők mentségéül szolgál, hogy hatalmas munka lehetett összerakni (és lefordítani is) egy ilyen kötetet.

Semmiképpen nem kötekedni akarok, és nagyra értékelem e munkát, csak hát a fent említett problémák fölött egyszerűen nem tudtam átsiklani.

A GyU-t kiadni hasonló változatban kb. HoME méretű könyvfolyamot eredményezne... viszont megjelent a LoTR: Reader's Companion Hammond & Scull tollából, ami hasonló céllal tökéletesen használható a GyU mellett.

Az pedig szerintem nem meglepő, hogy egy annotated kiadás jegyzetekkel lett ellátva (azért hívják így), ezt úgyis azok szerzik be, akiket mélyebben érdekel a szöveg háttere. Akik tisztán a történetre kíváncsiak, még mindig bizalommal fordulhatnak a Szobotka-féle változathoz, és nem kétlem, hogy meg fog majd jelenni jegyzetmentes kiadás is az új fordításból.
A jegyzeteket a könyv végén elhelyezni sem túl jó ötlet (szerintem), hiszen ez folytonos lapozgatást eredményezne.
Az illusztrációkrólnem tudok nyilatkozni, lévén még nem láttam a kötetet, ezek színvonala nyilván nem egyenletes, de azért Alan Lee-n kívül másnak is van joga elképzelni Ardát a maga módján:)

Nekem is megvan és nagyon szeretem a szilmarillok bővítettet.

A GYU-ban az nem tetszett hogy olyan vékony lapra írták és olyan rossz tintával hogy egy lapon több oldalnyi szöveg is van.

A szilmarilok díszkiadásának illusztrációi a legjobb ilyen jellegű képek, amiket valaha láttam...

Nekem tetszik A szilmarilok fordítása, szerintem nincs vele semmi baj. Egyébiránt A szilmarilok illusztrált kiadása véleményem szerint a legjobb (magyar nyelvű) Tolkien-könyv. A Gyűrűk Ura díszkiadása is szép, de több hiba van benne, mint a normálban. Én örülnék neki, ha újra kiadnák A Gyűrűk Urát, de vajon az is ilyen jellegű kiadás lenne, mint A hobbit?

A hobbit-ról mindenesetre el kell mondanom, hogy a kivitele nagyon tetszik, és nagyon örülök neki, hogy megjelent; nagy élvezettel olvastam végig. Viszont van benne néhány fontos dolog, amit kifogásolok. Ezek egy része valószínűleg nem is csak a magyar, hanem az eredeti kiadás hibái, ebből az új szövegkritikai kiadásból fakadnak.

- A bevezetőt nagyon érdekfeszítőnek találtam, és Tolkienról is jó sok mindent megtudhatunk belőle. Nagy igényességgel van összeállítva és elég kimerítőnek tűnik. A magában a történetben lévő jegyzetek is hasonló részletességgel készültek, sorra véve az összes lehetséges mítoszt, mesét és legendát, mely hathatott Tolkienra A hobbit írásakor, de ezeket szerintem szerencsésebb lett volna a könyv végén egy hosszabb függelékben elhelyezni, csakúgy, mint a különböző szövegváltozatok összehasonlítását. Számomra legalábbis zavaró volt olvasás közben még 10 másik történetet is olvasni.

- A képaláírások kicsit nekem komikusnak tűntek. Ugyanis már-már túlzott részletesség az illusztrátorok életrajzát a képek alatt feltüntetni. Ha ez mindenképpen szükséges, szintén a könyv végén lehetett volna elhelyezni.

Mulatságosak egyébként a különböző, szerintem rosszabbnál rosszabb illusztrációk (az orosz, a francia és a német kiadáshoz készült illusztrációk különösen gyengék), de ezeket nem kellett volna mindenáron beletenni a könyvbe. Fura, hogy milyen elképzeléseik vannak az illusztrátoroknak Középföldéről, különösen teremtményeiről. Én pl. Tolkien és Alan Lee színes illusztrációit használtam volna csupán, de nem a könyv közepén, hanem az aktuális fejezetekben, néhol esetleg egy-két jobban sikerült fekete-fehér illusztrációt más szerzőktől is, s mindehhez elég lett volna egy-egy mondatnyi képaláírás.

A fő bajom egyébként a kiadással, hogy túl van terhelve mindenfélével. Ne felejtsük el, hogy ez eredetileg egy mese, sőt, egy gyerekeknek készült mese, bár nagy élvezet felnőtteknek is olvasni. Mármost mit kezdene egy gyerek ezzel a kiadással? Hát nem sokat, mert még a történetet sem tudja rendesen végigolvasni. Ha szükségessé válik egy ilyen jegyzetekkel ellátott kiadás, mint ahogy tényleg szükségessé vált, azt úgy kellett volna megoldani, hogy a legkisebb mértékben terheljék meg a történetet. Hogy azt gondtalanul lehessen olvasni. Mert hát ez lenne a fő cél. Épp ezért a kötet elején és végén van helyük szerintem az efféle, egyébként igen érdekes jegyzeteknek.

Végül pedig még két dolog. Az első, hogy az illusztrációk elég rossz minőségűek, s ennek egyszerűen nem értem az okát. Azt tudom elképzelni, hogy pl. az internetről lettek letöltve ahelyett, hogy beszkennelték volna. A másik, hogy ez már a második Ciceró által kiadott, Középfölde-témájú könyv (az első tavaly a Középfölde atlasza volt), mely tele van gépelési hibákkal. Ez elég fura mindenesetre.

A terminológiai dolgokat Gandalf már jól összefoglalta. Egyébiránt mindezektől függetlenül nagy élvezettel olvastam végig a könyvet, és az összes jegyzetet is, s annyi mindenesetre a készítők mentségéül szolgál, hogy hatalmas munka lehetett összerakni (és lefordítani is) egy ilyen kötetet.

Semmiképpen nem kötekedni akarok, és nagyra értékelem e munkát, csak hát a fent említett problémák fölött egyszerűen nem tudtam átsiklani.

Nekem annyira nem tetszik Gálvölgyi Judit, vagy ki Szilmarilok fordítása.
pl.: A törpök ez idő tájt még le-le ruccantak Doriathba. (ez tényleg így van a szövegben)

Nos egy OXfordi NyelvészProfesszortól azé1 ez egy kicsit szokatlan, bár a Szilmarilokat még nem olvastam angolul, de a többi művének (pl.:HOME)
nyelvezete is nehéz, sok szót használ, minden.

Gandalf írta:

Cerebrum írta:

Gandalf írta: ...az Orcrist tényleg szó szerint Ork-szabdalót kéne, hogy jelentsen, de Tokien sem így "fordította" angolra, hanem úgy, hogy "Goblin-cleaver", és ezt később sem írta át.

A tündék az orch szóval nem tettek különbséget ork és goblin között.

De vajon létezett-e már az orch szó az Orcrist név megalkotásakor?

A Professzor a nyelveket már sokkal a Hobbit írása előtt megalkotta...
(Hogy mondjuk éppen melyik fázisánál járt, azt mondjuk nem tudom...)

Gandalf írta: ...az Orcrist tényleg szó szerint Ork-szabdalót kéne, hogy jelentsen, de Tokien sem így "fordította" angolra, hanem úgy, hogy "Goblin-cleaver", és ezt később sem írta át.

A tündék az orch szóval nem tettek különbséget ork és goblin között.

Nagyon tetszik ez a változat és különösen a mellékelt rajzok hívták fel a figyelmemet...

Én a rövidkardot a Fullánkra értettem, és nem a Glamdringra, semmiképp sem az Orcristra. De ha megnézed az Orcrist elnevezér előtagját láthatod, hogy Rrc az.
Különben szégyellem, de bevallom, hogy egyből nekiestem a könyvnek és a Bevezető részt a végére tartogattam.
Mit tegyek fúrdalt a kiváncsiság és a vágy, hogy olvassak.

Lehet, hogy ez nem ide ide tartozik és az is hogy ezt már említették előttem, de azért elmondom:

Nekem is az újonnan kiadott javított "A Hobbit" van meg.
A könyv maga kifogástalan és tényleg minden elismerésem az "övé", de van néhány dolog amivel nem értek egyet.
Már olvastam a régi változatot is régebben (igaz csak félig) és néhány dolog szemet szúrt.
Például mikor a trollok barlangjából Gandalf, Bilbó és Thorin három tünde, pontosabban Gondolini kardot, illetve tőrt, vagy másképp rövidkardot szereznek később Elrond úr elmondja nekik, hogy melyik fegyvernek mi a neve (kivéve ugye Bilbóét). A Glamdringgal, Az Ellenség-pörölyével minden rendben volt, de ha az emlékezetem nem csal Thorin Orcristja, a régi változat idején nem Kobold-szabdaló volt.Legalábbis a szabdaló biztos más szóval volt kifejezve.
Ezenkívül, nem értem miért nem lehet a kobold szót végre lecserélni az orkra, vagy legalább a goblinra. A kobolddal csak az a gond, hogy mindenkiek(legalábbis nekem) az jut az eszébe, hogy alacsony,szakállas, törpe szerű kinykeresők.
Egyéb most nem igen jut az eszembe, de biztos találok még mire a könyv végére érek, hiszen csak vasárnap kezdtem bele, de már így is a tündék és a tóvárosiak támadására valaó előkészületeknél tartok...

Ecthelion írta:

Ithiliell írta: Közel sem ennyire humoros mint az előző,
de feltünt hogy Curufin fiának a neve hol Cerebrimor,hol pedig
Cerebrimbor.Most akkor melyik,nekem a Cerebrimor jobban tetszik

Egyik se. Helyesen Celebrimbor.

Bezony, és szegényt következetesen elírják...

Ithiliell írta: Közel sem ennyire humoros mint az előző,
de feltünt hogy Curufin fiának a neve hol Cerebrimor,hol pedig
Cerebrimbor.Most akkor melyik,nekem a Cerebrimor jobban tetszik

Egyik se. Helyesen Celebrimbor.

Közel sem ennyire humoros mint az előző,
de feltünt hogy Curufin fiának a neve hol Cerebrimor,hol pedig
Cerebrimbor.Most akkor melyik,nekem a Cerebrimor jobban tetszik

Ethuil írta:

Daeron írta: Nem tudom volt-e már de beírom.

A Függelékben, ahol Éorl házáról írnak szerepel, hogy vkit megölt egy hó-troli. Nos mivel nem egy felsővezetékes busz ütötte el, ezért helyesbítenék, az eredetiben "snow-troll" szerepel, tehát hó-troll.
Mellesleg, ha a "cave troll" barlangi trollnak (asszem) lett fordítva, akkor ez inkább lehetne havasi troll, vagy egyszerűen hótroll.
Várom a véleményeteket.

Illúvatar szerelmére, percekig röhögtem a hó-troli gázolásos gyilkolásos elméleten. Hát ez ám a nyomdahoba. Sajnálom de imádom hó-troli, hát ez kész

Sőt, asszem, maga Helm a hó-troli, mikor is kiosont éjjelente "dúnaföldeieket" enni(?), már erősen megkattant állapotban. (Milyen remek expresszionista némafilmet lehetne Helmről is...)

Daeron írta: Nem tudom volt-e már de beírom.

A Függelékben, ahol Éorl házáról írnak szerepel, hogy vkit megölt egy hó-troli. Nos mivel nem egy felsővezetékes busz ütötte el, ezért helyesbítenék, az eredetiben "snow-troll" szerepel, tehát hó-troll.
Mellesleg, ha a "cave troll" barlangi trollnak (asszem) lett fordítva, akkor ez inkább lehetne havasi troll, vagy egyszerűen hótroll.
Várom a véleményeteket.

Illúvatar szerelmére, percekig röhögtem a hó-troli gázolásos gyilkolásos elméleten. Hát ez ám a nyomdahiba. Sajnálom de imádom hó-troli, hát ez kész

icke írta:

icke írta: Ezek azok a könyvbéli nyavalyák, amelyeket gyűjtőnéven "nyomdahuba" vagy "sajthiba" néven ismernek - magyarán ezek a tördelés és/vagy a nyomtatás során az anyagba bekerülő, az eredeti kéziratban nem szereplő rendellenességek. Mint ilyenek, nem fordítási hibák, ergo ezért nem Árpi bácsit kell kárhoztatni

Üdvözletem!

Csak magamat tudom ismételni

icke

Én nem hibáztatom Árpi bácsit. Mint tudjuk senki sem tökéletes. (Még a nyomdák sem)