- Hozzászólások: 1810
- Köszönetek: 2
Gondolatok
22 éve 2 hónapja #74598
Írta: Ankalimon
Az igazság a kis álom, amelyben az én elgondolja a világot.
A valóság a nagy álom, amelyben Isten gondolja önmagát.
Ankalimon válaszolt a következő témában: Gondolatok
Brisa:
Szép gondolatok, de...
Szerintem a legtöbb ember nem azért óvakodik a másik ember meggyilkolásától vagy a lopástól, mert fél attól, hogy a pokolra kerül. Egy részük azért nem tesz ilyent, mert akaratlanul is óvakodik attól, hogy olyasmit tegyen másokkal amit a maga számára nem szeretne, a másik része meg alapvetően az evilági bűntetéstől tartott...
Ettől függetlenül, lehet abban valami, hogy mind az univerzális etikai elveknek, mind az evilági törvényeknek bizonyára segített, az "isteni tekintély".
Szerintem a különböző vallások népszerűségének inkább az lehetett az oka, hogy az ember akaratlanul is keresi az értelmes rendet a világban, méghozzá, ha lehet úgy, hogy abból az ember felsőbbrendűsége, a világban elfoglalt központi helye tűnjön ki.
Ezért gondolták régen, hogy a Föld van a világegyetem középpontjában, mivel itt élünk mi, akik ugye a teremtés koronái vagyunk. Aztán amikor ez már nem volt tartható, akkor azt gondoltuk, hogy a Nap az egyetlen nap, amely körül a bolygók, köztük a Föld kering. Amikor észrevettük, hogy a csillagok távoli napok, akkor azt gondoltuk, hogy azért a Nap van a mindenség középpontjában. Aztán amikor kiderült, hogy a Tejútrendszer szélén, az egyik spirálkar egy eldugott szögletében élünk, már csak az maradt, hogy a Tejút az egyetlen galaxis. De ugye, ma már tudjuk, hogy ez sem igaz, a lehető legátlagosabb, legjelentéktelenebb helyén élünk a Világegyetemnek (Egy átlago sméretű galaxishalmaz közepes méretű galaxisának egy eldugott szögletében egy átlagos csillag harmadik bolygóján). Még próbálkozunk azt elhitetni, hogy azért az ember az egyetlen értelmes lény az Univerzumban... vagy legalább azt, hogyha vannak még mások is, azok lényegében ugyanolyanok, mint mi, akik ugye a legkiválóbbak vagyunk...
Istenképünket is úgy formáltuk, hogy az mindig az embert helyezze a középpontba. Ugyan a vallások átalakulásával az istenkép is átalakult, ám mind a mai napig egy emberszerű, érzelmekkel, akarattal, tudattal rendelkező "személyes" isten képe az uralkodó. "...az Úr a saját képére teremtette az Embert..." Pedig függetlenül, attól, hogy igazából létezik-e Isten, gyanítom, ezt a fajta istenképet mindenképpen mi alkottuk a saját képünkre, hiszen ez segít hinni abban, hogy mi magunk az univerzum koronái vagyunk.
Szép gondolatok, de...
Szerintem a legtöbb ember nem azért óvakodik a másik ember meggyilkolásától vagy a lopástól, mert fél attól, hogy a pokolra kerül. Egy részük azért nem tesz ilyent, mert akaratlanul is óvakodik attól, hogy olyasmit tegyen másokkal amit a maga számára nem szeretne, a másik része meg alapvetően az evilági bűntetéstől tartott...
Ettől függetlenül, lehet abban valami, hogy mind az univerzális etikai elveknek, mind az evilági törvényeknek bizonyára segített, az "isteni tekintély".
Szerintem a különböző vallások népszerűségének inkább az lehetett az oka, hogy az ember akaratlanul is keresi az értelmes rendet a világban, méghozzá, ha lehet úgy, hogy abból az ember felsőbbrendűsége, a világban elfoglalt központi helye tűnjön ki.
Ezért gondolták régen, hogy a Föld van a világegyetem középpontjában, mivel itt élünk mi, akik ugye a teremtés koronái vagyunk. Aztán amikor ez már nem volt tartható, akkor azt gondoltuk, hogy a Nap az egyetlen nap, amely körül a bolygók, köztük a Föld kering. Amikor észrevettük, hogy a csillagok távoli napok, akkor azt gondoltuk, hogy azért a Nap van a mindenség középpontjában. Aztán amikor kiderült, hogy a Tejútrendszer szélén, az egyik spirálkar egy eldugott szögletében élünk, már csak az maradt, hogy a Tejút az egyetlen galaxis. De ugye, ma már tudjuk, hogy ez sem igaz, a lehető legátlagosabb, legjelentéktelenebb helyén élünk a Világegyetemnek (Egy átlago sméretű galaxishalmaz közepes méretű galaxisának egy eldugott szögletében egy átlagos csillag harmadik bolygóján). Még próbálkozunk azt elhitetni, hogy azért az ember az egyetlen értelmes lény az Univerzumban... vagy legalább azt, hogyha vannak még mások is, azok lényegében ugyanolyanok, mint mi, akik ugye a legkiválóbbak vagyunk...
Istenképünket is úgy formáltuk, hogy az mindig az embert helyezze a középpontba. Ugyan a vallások átalakulásával az istenkép is átalakult, ám mind a mai napig egy emberszerű, érzelmekkel, akarattal, tudattal rendelkező "személyes" isten képe az uralkodó. "...az Úr a saját képére teremtette az Embert..." Pedig függetlenül, attól, hogy igazából létezik-e Isten, gyanítom, ezt a fajta istenképet mindenképpen mi alkottuk a saját képünkre, hiszen ez segít hinni abban, hogy mi magunk az univerzum koronái vagyunk.
Az igazság a kis álom, amelyben az én elgondolja a világot.
A valóság a nagy álom, amelyben Isten gondolja önmagát.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74596
Írta: Ankalimon
amit leírtál az igaz, de amennyire én értettem Varda hozzászólását, ő egy minden lélek feletti univerzális lélekről beszélt (a lélek "ideája"), amelynek a kivetülése minden egyes lélek. Ha nem csalódom, Platón ezt a "lélek ideája" gondolatot nem használta, legalábbis számomra ez új...
Az igazság a kis álom, amelyben az én elgondolja a világot.
A valóság a nagy álom, amelyben Isten gondolja önmagát.
Ankalimon válaszolt a következő témában: Gondolatok
amanibhavam írta: nos, Platón az ideák létezését szoros összefüggésben értelmezte a lélek létezésével; a Lélek időtlen létezésében együtt létezik az Ideákkal, majd amikor behatol ebbe a világba, magával hozza az Ideák ismeretét, ezeknek torz kivetülései az anyagi dolgok
amit leírtál az igaz, de amennyire én értettem Varda hozzászólását, ő egy minden lélek feletti univerzális lélekről beszélt (a lélek "ideája"), amelynek a kivetülése minden egyes lélek. Ha nem csalódom, Platón ezt a "lélek ideája" gondolatot nem használta, legalábbis számomra ez új...
Az igazság a kis álom, amelyben az én elgondolja a világot.
A valóság a nagy álom, amelyben Isten gondolja önmagát.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74593
Írta: Brisa
Na, ez nagyon szép! És nagyon igaz. Az én tapasztalataimis Ancalomont igazolják.
Amúgy Darky, én is érzéketlen vagyok?
Egy picit hagy térjek még vissza a lélek fogalmára és a vallásosságra. Belegondoltatok már abba, hogy az embernek miért van szüksége lélekre és Istenre? Én igen. És arra jutottam, hogy ha nem lennének ezek, akkor az emberiség már rég kihalt volna. Ugyanis mi motiválná az embert arra, hogy betartsa a különböző szabályokat és törvényeket, ha nem lenne miért megtenni ezeket? Dolgozunk keményen, elviseljük a kínokat, betarjuk a szabályokat, hogy aztán eljuthassunk a Mennyországba (vagy annak megfelelőjébe a különböző vallásokban). Nem lopunk, nem ölünk stb., hogy ne kerüljünk a Pokolba. Ez különösen az ókori és a középkori világra igaz. Én úgy hiszem, nemcsak az egyéni ember, hanem maga az emberiség is fejlődik. És a vallásosság csak az egyik lépcsőfok volt a feljődés útján. Ma már ugye gyengül az keresztény egyház hatalma, de nem csak az. Ma már esetleg képes az emberiség belátni, hogy nem azért kell vigyáznunk egymásra (meg a Természetre), hogy elnyerjük a jutalmat vagy a büntetést, hanem azért, mert itt és most lesz jobb mindenkinek. Ezen a morális fejlődésen a legtöbb egyedi ember átmegy (ld. Piaget, Kohlberg). Talán az emberiség is, csak lassabban.
Mindez az én elméletem. Lehet kritizálni.
Egy érdekesség: minden csütörtökön 14-15:30 között, az Izabella utcában (az Oktogontól 5 perc gyalog) álló ELTE pszichológia tanszékén (3. emelet 301-es terem) Popper Péter prof. tart előadást. Címe: Bevezetés a valláspszichológiába.
Popper tanár úr kis hazánk egyik legnevesebb pszichológusa. És oltári nagy fej! Ismerem őt személyesen is, és én mondom, hihetetlen egy ember! Olyan sztorijai vannak, hogy az ember félórán át tud röhögni rajtuk, és akkor csak is azért kénytelen abbahagyni, mert a prof. szeretné folytatni a mondókáját.
Amúgy nagyon közvetlen ember.
Szóval akit érdekel, az bátran jöjjön. Én befogok járni az előadásokra. (Csak félő, hogy nem fogunk beférni a terembe, pedig az a llegnagyobb az épületben...
)
Brisa
Brisa válaszolt a következő témában: Gondolatok
Ancalimon írta: Darky, szerintem nagyon rosszul gondolod, hogy a materialista világkép érzéketlenné tesz. Nagyon sok érzékeny materialistát ismerek, aki nem hisz a "lélek" testtől független létezésében, vagy az emberi elme mintájára megformált Istenben, mégis képes átölelni egy fát, beszélgetni egy rózsával. És sajnos ismerek elvakult "hívőket", akiknek mindez smafu...
Az élet varázslatos voltának, a világ sokszínűségének felismerése nem függ a világnézet irányultságtól...
Na, ez nagyon szép! És nagyon igaz. Az én tapasztalataimis Ancalomont igazolják.
Amúgy Darky, én is érzéketlen vagyok?
Egy picit hagy térjek még vissza a lélek fogalmára és a vallásosságra. Belegondoltatok már abba, hogy az embernek miért van szüksége lélekre és Istenre? Én igen. És arra jutottam, hogy ha nem lennének ezek, akkor az emberiség már rég kihalt volna. Ugyanis mi motiválná az embert arra, hogy betartsa a különböző szabályokat és törvényeket, ha nem lenne miért megtenni ezeket? Dolgozunk keményen, elviseljük a kínokat, betarjuk a szabályokat, hogy aztán eljuthassunk a Mennyországba (vagy annak megfelelőjébe a különböző vallásokban). Nem lopunk, nem ölünk stb., hogy ne kerüljünk a Pokolba. Ez különösen az ókori és a középkori világra igaz. Én úgy hiszem, nemcsak az egyéni ember, hanem maga az emberiség is fejlődik. És a vallásosság csak az egyik lépcsőfok volt a feljődés útján. Ma már ugye gyengül az keresztény egyház hatalma, de nem csak az. Ma már esetleg képes az emberiség belátni, hogy nem azért kell vigyáznunk egymásra (meg a Természetre), hogy elnyerjük a jutalmat vagy a büntetést, hanem azért, mert itt és most lesz jobb mindenkinek. Ezen a morális fejlődésen a legtöbb egyedi ember átmegy (ld. Piaget, Kohlberg). Talán az emberiség is, csak lassabban.
Mindez az én elméletem. Lehet kritizálni.
Egy érdekesség: minden csütörtökön 14-15:30 között, az Izabella utcában (az Oktogontól 5 perc gyalog) álló ELTE pszichológia tanszékén (3. emelet 301-es terem) Popper Péter prof. tart előadást. Címe: Bevezetés a valláspszichológiába.
Popper tanár úr kis hazánk egyik legnevesebb pszichológusa. És oltári nagy fej! Ismerem őt személyesen is, és én mondom, hihetetlen egy ember! Olyan sztorijai vannak, hogy az ember félórán át tud röhögni rajtuk, és akkor csak is azért kénytelen abbahagyni, mert a prof. szeretné folytatni a mondókáját.
Amúgy nagyon közvetlen ember.Szóval akit érdekel, az bátran jöjjön. Én befogok járni az előadásokra. (Csak félő, hogy nem fogunk beférni a terembe, pedig az a llegnagyobb az épületben...
) Brisa
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74584
Írta: Ankalimon
Én is materialista vagyok, ám azt gondolom, hogy nem kibékíthetetlen az idealista és a materialista nézőpont. Létezik olyan gondolati konstrukció, amelyben a világ egésze, és így minden ember is tisztán anyagi természetű, ám a személyiség mégis minőségileg több, mint a puszta test...
A "Boldogok a lelki szegények" kifejezés szerintem kimondottan pozitív. Én úgy értelmezem, hogy hogy lélekben az a szegény, aki nem az anyagi értékeket, a gazdagságot helyezi előtérbe a lelkében, más dolgokat tart igazán fontosnak.
Ez egyébként felfogható a Taoizmus legszebb megjelenésének a keresztény hagyományban: boldogok, akik lélekben nem ragaszkodnak a világ látszólagos "értékeihez", hanem ragaszkodás nélkül képesek tenni a dolgukat, élni életüket a világban...
Magyarázat mindig van, a kérdés az, hogy hol van a "tudományosság" határa. Soha nem felejtem el, amikor egy fundamentalista keresztyény prédikátorral vitatkoztam arról, hogy vajon szó szerint 6000 évvel ezelőtt, 7 nap alatt teremtette-e az Úr a világot. Amikor néhány természettudományos érvvel (a világegyetem mérete, látható fejlődése, stb...) szembesítettem, az volt a végső érve, hogy az Úr 6000 évvel ezelőtt 7 nap alatt olyan világegyetemet teremtett, ami úgy néz ki, mintha 5 milliárd éves lenne, és az ősrobbanásban jött volna létre egy töredék másodperc alatt. No comment...
A kérdés az is, hogy vajon az a célunk, hogy "magyarázat"-ot találjunk mindenre? Szerintem, jobb ha a világ megismeréséről beszélünk... Márpedig a világ megismerésének többféle útja van, ezek közül csak az egyik, hogy bonyolult fogalmi és logikai rendszerekben kívánjuk megmagyarázni a működését (noha ez egyébként az egyik kedvencem).
Logikailag mindenképpen ez a helyes, márpedig a "vita" műfaja elengedhetetlenné teszi a logika szabályainka elfogadását.. Persze az is elég, ha a lélek nincs definiálva, hanem definiálatlan alapfogalomnak tekintjük, amelyenek működését bizonyos axiómákból vezetjük le. Logikailag ez is helyes konstrukciót alkothat.
Azért ismerek fizikusokat, akik ezt nem jelentenék ki egyértelműen.
(Vannak teljesen tudományos elemi fizikai és kozmológiai elméletek 17 sőt 24 dimenziós világegyetemről is.) Azonban a mi világunkat pillanatnyilag többé kevésbé pontosan leírja az 3+1 dimenzió, legfeljebb ezt a képet később tovább fogjuk pontosítani, néhány egyéb paraméter bevezetésével (pl. a mostani dimenziók továbbosztásával...
Mindeneseter aki már megpróbált elképzelni egy négy (térbeli) dimenziós hiperkockát, az egyszerre élhette át a világ megismerhetőségének lehetőségeit, és korlátait...
, a platóni gondolat, a világ minden anyagi létezőjét tekintette látszólagos kivetülésnek, ami a tudatban jelenik meg. Magát a "tudatot", lelket, nem értette bele ebbe a sorba. A gondolatod szerintem nagyon szép...
Darky, szerintem nagyon rosszul gondolod, hogy a materialista világkép érzéketlenné tesz. Nagyon sok érzékeny materialistát ismerek, aki nem hisz a "lélek" testtől független létezésében, vagy az emberi elme mintájára megformált Istenben, mégis képes átölelni egy fát, beszélgetni egy rózsával. És sajnos ismerek elvakult "hívőket", akiknek mindez smafu...
Az élet varázslatos voltának, a világ sokszínűségének felismerése nem függ a világnézet irányultságtól...
Az igazság a kis álom, amelyben az én elgondolja a világot.
A valóság a nagy álom, amelyben Isten gondolja önmagát.
Ankalimon válaszolt a következő témában: Gondolatok
Cueddo írta:
Léli: én vitába szállnék veled. Mivel spirituális embernek tartom magam, így nem hiszem, hogy az ember egész egyszerűen egy biológiai lény. Bár erről a végtelenségig vitatkozhatnánk, mert se arra nincs bizonyíték, hogy van Isten, se arra, hogy nincs. De azért gondolj bele: te teljes egészében azonosnak érzed magad a testeddel? Egy kicsit sem érzed "szűknek", vagy hogyismondjam?
Én is materialista vagyok, ám azt gondolom, hogy nem kibékíthetetlen az idealista és a materialista nézőpont. Létezik olyan gondolati konstrukció, amelyben a világ egésze, és így minden ember is tisztán anyagi természetű, ám a személyiség mégis minőségileg több, mint a puszta test...
A "Boldogok a lelki szegények" kifejezés szerintem kimondottan pozitív. Én úgy értelmezem, hogy hogy lélekben az a szegény, aki nem az anyagi értékeket, a gazdagságot helyezi előtérbe a lelkében, más dolgokat tart igazán fontosnak.
Ez egyébként felfogható a Taoizmus legszebb megjelenésének a keresztény hagyományban: boldogok, akik lélekben nem ragaszkodnak a világ látszólagos "értékeihez", hanem ragaszkodás nélkül képesek tenni a dolgukat, élni életüket a világban...
Tudományos világunkban mindenre van magyarázat. Amire nincs arra pedig nem fogom azt mondani hogy egy irányító elv akarata."
Na!!!!!! Azért ez nem egészen így van szerintem! Pl 500 évvel ezelőtt még nagyon sok természeti jelenségre nem volt magyarázat. Ezek nagy részére ma már azért van. De hogy mindenre? (Mi az a minden? ) Ha jól tudom pl a gömbvillámra sincs. És van még egy rakás dolog, amiről nagyon keveset tudunk! Gondolj bele, hogy az elkövetkezendő 500 esztendőben mennyi mindenre talál még magyarázatot az emberiség!
Magyarázat mindig van, a kérdés az, hogy hol van a "tudományosság" határa. Soha nem felejtem el, amikor egy fundamentalista keresztyény prédikátorral vitatkoztam arról, hogy vajon szó szerint 6000 évvel ezelőtt, 7 nap alatt teremtette-e az Úr a világot. Amikor néhány természettudományos érvvel (a világegyetem mérete, látható fejlődése, stb...) szembesítettem, az volt a végső érve, hogy az Úr 6000 évvel ezelőtt 7 nap alatt olyan világegyetemet teremtett, ami úgy néz ki, mintha 5 milliárd éves lenne, és az ősrobbanásban jött volna létre egy töredék másodperc alatt. No comment...
A kérdés az is, hogy vajon az a célunk, hogy "magyarázat"-ot találjunk mindenre? Szerintem, jobb ha a világ megismeréséről beszélünk... Márpedig a világ megismerésének többféle útja van, ezek közül csak az egyik, hogy bonyolult fogalmi és logikai rendszerekben kívánjuk megmagyarázni a működését (noha ez egyébként az egyik kedvencem).
Brisa írta: Bár tény, hogy erről csak akkor érdemes beszélni, ha a léleknek van már egy "normális" definíciója.
Logikailag mindenképpen ez a helyes, márpedig a "vita" műfaja elengedhetetlenné teszi a logika szabályainka elfogadását.. Persze az is elég, ha a lélek nincs definiálva, hanem definiálatlan alapfogalomnak tekintjük, amelyenek működését bizonyos axiómákból vezetjük le. Logikailag ez is helyes konstrukciót alkothat.
Brisa írta: Ja, és mi nem három, hanem négy dimenzióban létezünk...
Azért ismerek fizikusokat, akik ezt nem jelentenék ki egyértelműen.
(Vannak teljesen tudományos elemi fizikai és kozmológiai elméletek 17 sőt 24 dimenziós világegyetemről is.) Azonban a mi világunkat pillanatnyilag többé kevésbé pontosan leírja az 3+1 dimenzió, legfeljebb ezt a képet később tovább fogjuk pontosítani, néhány egyéb paraméter bevezetésével (pl. a mostani dimenziók továbbosztásával...Mindeneseter aki már megpróbált elképzelni egy négy (térbeli) dimenziós hiperkockát, az egyszerre élhette át a világ megismerhetőségének lehetőségeit, és korlátait...
Varda, ne hagyd magadAmanibhavam írta: ezt inkább mintha egy Platón nevű ember írta volna le először, igaz, hogy ő barlangról beszélt, meg árnyékokról a falon
, a platóni gondolat, a világ minden anyagi létezőjét tekintette látszólagos kivetülésnek, ami a tudatban jelenik meg. Magát a "tudatot", lelket, nem értette bele ebbe a sorba. A gondolatod szerintem nagyon szép...Darky, szerintem nagyon rosszul gondolod, hogy a materialista világkép érzéketlenné tesz. Nagyon sok érzékeny materialistát ismerek, aki nem hisz a "lélek" testtől független létezésében, vagy az emberi elme mintájára megformált Istenben, mégis képes átölelni egy fát, beszélgetni egy rózsával. És sajnos ismerek elvakult "hívőket", akiknek mindez smafu...
Az élet varázslatos voltának, a világ sokszínűségének felismerése nem függ a világnézet irányultságtól...
Az igazság a kis álom, amelyben az én elgondolja a világot.
A valóság a nagy álom, amelyben Isten gondolja önmagát.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74470
Írta: Álmos
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
Szia Aral
Én részben elkövettem ezt a hibát a kedvesemmel szemben ( mármint önmagunk szeretetét a kedvesünkön keresztül ). Nem ajánlott! Utána minimum identitászavar lép fel
De szerintem Avi nem is így értette, hanem úgy, hogy amikor beleszeretsz valakibe, kicsit mintha magadat látnád. Várj csak, beteszek ide valamit...
" Ó bizony, kecses Nimue, nem is tudod, mennyire igazat beszélsz. A szerelem olyan, mint egy bővízű forrás, mely gonosznak és jónak egyaránt vizet ád; nem többet, s nem kevesebbet. A szerelem bizony égi házasság, földi köntösben. A szerelem több, mint azt valaha bárki is gondolta volna. A szerelem mennyei kapu, kedvesünk lelkében nyílik, gyönyörű tájakon vezet, az illatok és szépségek aranyló fényessége közt, egyenesen...
...Hozzánk.
A szerelem édes tükör, fenséges megnyilvánulása önmagunknak, mintegy testetöltés, igen, önmagunk kívánsága, önmagunk dicső lénye. Testet ölt, emberré lesz, értünk születik, értünk teremtetik, és amidőn halandó és teremtett egymást meglátja s a teremtés mély tavának mélyére, egymás szemükbe néznek, felismerik egymást, s azt mondják:
" Szeretlek..."
Én részben elkövettem ezt a hibát a kedvesemmel szemben ( mármint önmagunk szeretetét a kedvesünkön keresztül ). Nem ajánlott! Utána minimum identitászavar lép fel
De szerintem Avi nem is így értette, hanem úgy, hogy amikor beleszeretsz valakibe, kicsit mintha magadat látnád. Várj csak, beteszek ide valamit...
" Ó bizony, kecses Nimue, nem is tudod, mennyire igazat beszélsz. A szerelem olyan, mint egy bővízű forrás, mely gonosznak és jónak egyaránt vizet ád; nem többet, s nem kevesebbet. A szerelem bizony égi házasság, földi köntösben. A szerelem több, mint azt valaha bárki is gondolta volna. A szerelem mennyei kapu, kedvesünk lelkében nyílik, gyönyörű tájakon vezet, az illatok és szépségek aranyló fényessége közt, egyenesen...
...Hozzánk.
A szerelem édes tükör, fenséges megnyilvánulása önmagunknak, mintegy testetöltés, igen, önmagunk kívánsága, önmagunk dicső lénye. Testet ölt, emberré lesz, értünk születik, értünk teremtetik, és amidőn halandó és teremtett egymást meglátja s a teremtés mély tavának mélyére, egymás szemükbe néznek, felismerik egymást, s azt mondják:
" Szeretlek..."
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74462
Írta: Álmos
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
" Olyan fikció, amit csak nő tud kidolgozni, aminek csak nő tud formát adni. Vagy a férfi, aki történetesen szerelmes. Mert az eredet és a jövő azoké, akikben női jelleg van."
A nő talán azért, mert elveszített valakit; a férfi pedig azért, mert nem lehet az övé.
Nemek harca, egyik a másikban...
A nő talán azért, mert elveszített valakit; a férfi pedig azért, mert nem lehet az övé.
Nemek harca, egyik a másikban...
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74405
Írta: Aralataion
a kezemmel most mindenféle íveket rajzolok, amiből kiolvashatod a nevem ha tudsz gondolkodni az én fejemmel.
Aralataion válaszolt a következő témában: Gondolatok
Yao:Tökéletesen egyetértümk! 
Varda: Nem a tudomány zárja ki számomra "Isten" (nem mint ember hanem mint fogalom!) létezését, hanem létének felfoghatatlansága. Ennyi erővel hihetünk a láthatatlan emberben is. Azt sem tudod bizonyítani sem cáfolni. De erről inkább ennyit és nem többet.
Darki: kihagytad a szerelem definíciók közül azt, hogy a szerelem ad. Nem önmagunkat kell szeretnünk másokban
Varda: Nem a tudomány zárja ki számomra "Isten" (nem mint ember hanem mint fogalom!) létezését, hanem létének felfoghatatlansága. Ennyi erővel hihetünk a láthatatlan emberben is. Azt sem tudod bizonyítani sem cáfolni. De erről inkább ennyit és nem többet.
Darki: kihagytad a szerelem definíciók közül azt, hogy a szerelem ad. Nem önmagunkat kell szeretnünk másokban
a kezemmel most mindenféle íveket rajzolok, amiből kiolvashatod a nevem ha tudsz gondolkodni az én fejemmel.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74366
Írta: Rayan
Szerintem Osho nem volt igazán tisztában a fogalommal. Aki látta A velencei kurtizán c. filmet, tudja, miről beszélek
Egyébként szép és értékes okfejtés.
tiltsátok be a kisbetűt
Csinci
Rayan válaszolt a következő témában: Gondolatok
Cicafül írta: A szexualitás állatias.
Szerintem Osho nem volt igazán tisztában a fogalommal. Aki látta A velencei kurtizán c. filmet, tudja, miről beszélek
Egyébként szép és értékes okfejtés.
tiltsátok be a kisbetűt
Csinci
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74364
Írta: Yavanna
"Aure entuluva!"
Yavanna válaszolt a következő témában: Gondolatok
Nos, ha már itt is szóba került a szerelem, akkor ide is beteszem (A 'versek'-be már betettem.) az egyik kedvenc kis szösszenetemet a Tmában. Tehát ismeretlen író tollából:
"Az átvillanó és megkísértő emlékezet megérintett, miként a víz tükre érinti meg lábujjunkat. Semmi ünnepélyes nincs benne, de éppen ettől olyan magasztos és fájdalmasan édes. Velem szenben senki: sem én, sem te, sem a halál. Többé nincs kihez beszélni. Én, a mindig jelen lévő az itt maradt, az elhagyott, a megbántott, az elcsábított, a meggyalázott, a megszégyenített, a becsapott, a felháborodott csak a te fényedben, szüntelen távolléted ellenében rajzolódom ki. Nem vagy itt - ez fájdalom; de mégis itt vagy, hiszen hozzád beszélek. A jelen, ez a zavaros idő nem más, mint egy darab szorongás. A távollét azonban tartós, s hogy elviseljem, manipulálom hát: az idő kizökkenését nyüzsgéssé alakítom át, ritmust viszek bele, színpadra léptetem. Elnyújtom a másodpercet, ameddig csk lehet. Késleltetem azt a pillanatot, amikor a távollét egyszerien átlibben a halálba. A hiány megélése így aktív gyakorlattá, elfoglaltsággá válik és több összetevőből - kétségekből, szemrehányásokból, vágyakból, melankóliából - álló fikció jön létre. Olyan fikció, amit csak nő tud kidolgozni, aminek csak nő tud formát adni. Vagy a férfi, aki történetesen szerelmes. Mert az eredet és a jövő azoké, akikben női jelleg van."
Na igen...Osho! Asszem' nem csak ezt az idézetét kellene közkinccsé tenni, mert minden kártya nagy bölcsességeket takar! (Persze ezt Dark'-nak és Cicának nem kell magyarázni! )
"Az átvillanó és megkísértő emlékezet megérintett, miként a víz tükre érinti meg lábujjunkat. Semmi ünnepélyes nincs benne, de éppen ettől olyan magasztos és fájdalmasan édes. Velem szenben senki: sem én, sem te, sem a halál. Többé nincs kihez beszélni. Én, a mindig jelen lévő az itt maradt, az elhagyott, a megbántott, az elcsábított, a meggyalázott, a megszégyenített, a becsapott, a felháborodott csak a te fényedben, szüntelen távolléted ellenében rajzolódom ki. Nem vagy itt - ez fájdalom; de mégis itt vagy, hiszen hozzád beszélek. A jelen, ez a zavaros idő nem más, mint egy darab szorongás. A távollét azonban tartós, s hogy elviseljem, manipulálom hát: az idő kizökkenését nyüzsgéssé alakítom át, ritmust viszek bele, színpadra léptetem. Elnyújtom a másodpercet, ameddig csk lehet. Késleltetem azt a pillanatot, amikor a távollét egyszerien átlibben a halálba. A hiány megélése így aktív gyakorlattá, elfoglaltsággá válik és több összetevőből - kétségekből, szemrehányásokból, vágyakból, melankóliából - álló fikció jön létre. Olyan fikció, amit csak nő tud kidolgozni, aminek csak nő tud formát adni. Vagy a férfi, aki történetesen szerelmes. Mert az eredet és a jövő azoké, akikben női jelleg van."
Na igen...Osho! Asszem' nem csak ezt az idézetét kellene közkinccsé tenni, mert minden kártya nagy bölcsességeket takar! (Persze ezt Dark'-nak és Cicának nem kell magyarázni!
) "Aure entuluva!"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74362
Írta: Álmos
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
Szióka All!
Örülök hogy örömötökre van, köszönjétek meg Arany Viktornak, ő írta mindegyiket
Cica, most leesett az állam, ugyanis Osho idézetét olvastam az előbb egy fél órával, mekkora véletlen
ciao
D.
Örülök hogy örömötökre van, köszönjétek meg Arany Viktornak, ő írta mindegyiket
Cica, most leesett az állam, ugyanis Osho idézetét olvastam az előbb egy fél órával, mekkora véletlen
ciao
D.
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74357
Írta: amanibhavam
love is the shadow that ripens the wine
amanibhavam válaszolt a következő témában: Gondolatok
hát, szerintem az mondja a szexre, hogy állatias, aki még nem próbálta igazán... >
love is the shadow that ripens the wine
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74352
Írta: Kincső
Meg beszélhetünk olyan esetről is, hogy hű de helyes ez a fiú/lány, és akkor mindjárt azt mondják, hogy szerelmesek belé... na én ezzel nagyon nem értek egyet... meg a csak testi szerelemmel sem...
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kincső válaszolt a következő témában: Gondolatok
Én is!Darkman írta: " és vannak, akik kizárólag a másik személ iránti lelki vágyakozást, vonzalmat tartják szerelemnek(magam is ide tartozom). "
Meg beszélhetünk olyan esetről is, hogy hű de helyes ez a fiú/lány, és akkor mindjárt azt mondják, hogy szerelmesek belé... na én ezzel nagyon nem értek egyet... meg a csak testi szerelemmel sem... "...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74348
Írta: Álmos
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
Hát ennyit mára esti mesének
Jók legyetek szerelmesek
pusszancs
Jók legyetek szerelmesek
pusszancs
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74347
Írta: Álmos
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
" A szerelem hatodik misztériuma, hogy minden esetben elmúlik - hol hosszabb, hol rövidebb idő után - ha beteljesül. Kivételek csak erősítik a szabályt, mint Anid esete.
És persze minden szerelemről mindenki azt hiszi, azt érzi, hogy ez kivételesen örökké fog tartani. "
És persze minden szerelemről mindenki azt hiszi, azt érzi, hogy ez kivételesen örökké fog tartani. "
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74344
Írta: Álmos
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
" A szerelem ötödik misztériuma, (kissé a negyedikhez kapcsolódóan), hogy sokan, sokféleképpen értelmezik.
Vannak akik a testi vágyat értik alatta, és ha megkívánnak az utcán egy női domborulatot, akkor úgy tartják szerelmesek,
vannak, akik a testi vágy, és a birtoklási vágy együttesét értik alatta, "gyerünk az ágya, csak én és senki más"
és vannak, akik kizárólag a másik személ iránti lelki vágyakozást, vonzalmat tartják szerelemnek.(magam is ide tartozom.
A gyakorlatban nem különülnek el ennyire a típusok, tehát voltaképp nem is léteznek, ritkán jelentkezik kristálytisztán, kizárólag lelki vonzalom formájában, és ritkán mentes a birtoklásvágytól, még ritkábban mentes a viszonzásvárástól.
Pedig úgy is lehet szerelmes az ember, hogy figyelj, én szerelmes vagyok beléd, és attól vagyok boldog. Ha te nem szeretsz viszont, hát....
Vagy ez már nem is szerelem? "
Vannak akik a testi vágyat értik alatta, és ha megkívánnak az utcán egy női domborulatot, akkor úgy tartják szerelmesek,
vannak, akik a testi vágy, és a birtoklási vágy együttesét értik alatta, "gyerünk az ágya, csak én és senki más"
és vannak, akik kizárólag a másik személ iránti lelki vágyakozást, vonzalmat tartják szerelemnek.(magam is ide tartozom.
A gyakorlatban nem különülnek el ennyire a típusok, tehát voltaképp nem is léteznek, ritkán jelentkezik kristálytisztán, kizárólag lelki vonzalom formájában, és ritkán mentes a birtoklásvágytól, még ritkábban mentes a viszonzásvárástól.
Pedig úgy is lehet szerelmes az ember, hogy figyelj, én szerelmes vagyok beléd, és attól vagyok boldog. Ha te nem szeretsz viszont, hát....
Vagy ez már nem is szerelem? "
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74343
Írta: Álmos
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
" A szerelem negyedik misztériuma, hogy nincs két egyforma szerelem, még ha ugyabba a személybe leszünk két külön alkalommal szerelmesek. Minden szerelem más, más érzés, más kezdet, más lefutás, más vég, ugyanolyan egyedi és megismételhetetlen csoda, mint maga az ember! "
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74342
Írta: Álmos
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
" A szerelem harmadik misztériuma, hogy semmilyen rendszer nem fedezhető fel benne.
Ha volt szerelmeink arcát, alakját, hangját, de még viselkedésüket is gondolatban egymás mellé helyezzük, nem találunk azonosságot, illetve, ha létezik is, valamiféle szabály, nem ismerjük fel. "
Ha volt szerelmeink arcát, alakját, hangját, de még viselkedésüket is gondolatban egymás mellé helyezzük, nem találunk azonosságot, illetve, ha létezik is, valamiféle szabály, nem ismerjük fel. "
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74341
Írta: Álmos
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
" A szerelem második misztériuma, ezt is tapasztalhattuk saját magunkon és másokon is, hogy nem ismer határokat, korlátokat!
A legkülönbözőbb korú, külsejű, nemzetiségű, nyelvű, társadalmi helyzetű
emberek között kialakulhat.
Rómeó és Júlia, vagy a tv-ből ismert történet a zsidó fiúról és a palesztin lányról, a 37 éves rendőrnő a Friderikusz show-ban a 86 éves "Papi"-val, tizenöt évesen a 24 éves osztályfőnöknőmbe voltam halálosan szerelmes, egy alkalommal a Pálvölgyi Cseppkőbarlangnál pillanatok alatt szerelmes lettem egy asszonyba, akinek a gyereke velem egyidős, vagy még idősebb lehetett, huszonvalahány éves koromban szerelmesek voltunk egymásba egy mozgássérült paralízises lánnyal, 45 évesen, két éve egy 18 és fél éves lánnyal voltunk halálosan szerelmesek egymásba.
Kórházi ápolónő a halálraitélt srácba, akinek olyan betegsége van, hogy félévente tíz centit le kell amputálni valamelyik végtagjából, az ápolónő fiatal, csinos, a srác el fog menni, de nem baj, a szerelem nem ismer határokat, nem ismer korl "
A legkülönbözőbb korú, külsejű, nemzetiségű, nyelvű, társadalmi helyzetű
emberek között kialakulhat.
Rómeó és Júlia, vagy a tv-ből ismert történet a zsidó fiúról és a palesztin lányról, a 37 éves rendőrnő a Friderikusz show-ban a 86 éves "Papi"-val, tizenöt évesen a 24 éves osztályfőnöknőmbe voltam halálosan szerelmes, egy alkalommal a Pálvölgyi Cseppkőbarlangnál pillanatok alatt szerelmes lettem egy asszonyba, akinek a gyereke velem egyidős, vagy még idősebb lehetett, huszonvalahány éves koromban szerelmesek voltunk egymásba egy mozgássérült paralízises lánnyal, 45 évesen, két éve egy 18 és fél éves lánnyal voltunk halálosan szerelmesek egymásba.
Kórházi ápolónő a halálraitélt srácba, akinek olyan betegsége van, hogy félévente tíz centit le kell amputálni valamelyik végtagjából, az ápolónő fiatal, csinos, a srác el fog menni, de nem baj, a szerelem nem ismer határokat, nem ismer korl "
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74340
Írta: Álmos
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
Arany Viktortól...
" A szerelem első misztériuma, hogy olyan mint a szél, senki sem tudja honnan jön, egyszerre csak itt van, ahogy a szél is egyszerre csak fújni kezd,és ugyanúgy, ahogy jött, egyszercsak el is múlik. Ezt gondolom mindnyájan tapasztaltuk! "
" A szerelem első misztériuma, hogy olyan mint a szél, senki sem tudja honnan jön, egyszerre csak itt van, ahogy a szél is egyszerre csak fújni kezd,és ugyanúgy, ahogy jött, egyszercsak el is múlik. Ezt gondolom mindnyájan tapasztaltuk! "
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74338
Írta: Álmos
Sszia Szméagol!
Elmondanád, hogy miért gondolod így?
üdvi
D.
Huhú
Álmos válaszolt a következő témában: Gondolatok
Szméagol írta: (De ha én ezt így gondolom megcáfolom magam, mert én hiszek a szellemekben azaz az itt maradt lelkekben, akik azért maradnak itt, mert rosszat műveltek
Sszia Szméagol!
Elmondanád, hogy miért gondolod így?
üdvi
D.
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74333
Írta: Kincső
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kincső válaszolt a következő témában: Gondolatok
Egyetértek Szméagollal, hogy mindenki ugyanoda jut, még a gyilkosok és bűnözők is. Nekem nagyon tetszik a Padlás-ban az a gondolat, hogy Barrabás (a betörő) halála után a számítógép úgy azonosítja, hogy hozzáteszi, "személyisége átalakulóban", azaz hogy meg fog javulni. És én ebben tudok hinni...
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74295
Írta: Ronat/Szméagol
Ronat/Szméagol válaszolt a következő témában: Gondolatok
Sziasztok!
Én teljesen egyet értek Kincsővel. Ha van lélek, amiben biztos vagyok (én!), akkor a lélek nem tűnhet el nyomtalanul tehát van egy "túlvilág" ahová a lelkek távoznak. De nem feltétlenül van "menyország" és "pokol", mert a haláluk után megbocsájtást nyernek az emberek, mert annak, hogy gyilkoltak és raboltak, az Életük kezdetén kell keresni az okot és nem a végén.
(De ha én ezt így gondolom megcáfolom magam, mert én hiszek a szellemekben azaz az itt maradt lelkekben, akik azért maradnak itt, mert rosszat műveltek vagy elintézetlen dolguk van. Ez vagyok én mindent összekeverek. )
Elnézést a fórumozóktól, hogy így eltávolodtam a témától, de ha nagyon elgondolkodom valamin a vége mindig ez lesz.
Kincső írta: Én hiszek abban, hogy van egy "Isten" - nevezze bárki bárhogyan -, és hogy van egy lélek, ami a halálunkkal nem szűnik meg. Egy "árnykép", ami tükrözi az összes tulajdonságunkat, ismereteinket, világnézetünket, egyszóval élő önmagunkat. A test szerintem csak a biológiai funkciókat tölti be, egy "porhüvely. Körülbelül úgy, mint a valák és a maiák - a testük csak egy ideiglenes "lakhelyük", csak ők ezt bármikor oda-vissza változtathatják. Én, az én vagyok (a "lelkem"), és nem a testem! És hiszek abban, hogy ez a lélek a földi élet után kerül valahova, ahova az összes többi is. És abban is hiszek, hogy mindenkit vár valaki.
Én teljesen egyet értek Kincsővel. Ha van lélek, amiben biztos vagyok (én!), akkor a lélek nem tűnhet el nyomtalanul tehát van egy "túlvilág" ahová a lelkek távoznak. De nem feltétlenül van "menyország" és "pokol", mert a haláluk után megbocsájtást nyernek az emberek, mert annak, hogy gyilkoltak és raboltak, az Életük kezdetén kell keresni az okot és nem a végén.
(De ha én ezt így gondolom megcáfolom magam, mert én hiszek a szellemekben azaz az itt maradt lelkekben, akik azért maradnak itt, mert rosszat műveltek vagy elintézetlen dolguk van. Ez vagyok én mindent összekeverek.
)Elnézést a fórumozóktól, hogy így eltávolodtam a témától, de ha nagyon elgondolkodom valamin a vége mindig ez lesz.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74259
Írta: Kincső
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kincső válaszolt a következő témában: Gondolatok
Te jó ég! Miért nem kaptam én hozzászólás-értesítést ilyen régóta? 
:
Nem fogom bizonyítani, csak leírom az én véleményemet. Végül is nem az a cél, hogy meggyőzzük egymást, nem igaz?
Én hiszek abban, hogy van egy "Isten" - nevezze bárki bárhogyan -, és hogy van egy lélek, ami a halálunkkal nem szűnik meg. Egy "árnykép", ami tükrözi az összes tulajdonságunkat, ismereteinket, világnézetünket, egyszóval élő önmagunkat. A test szerintem csak a biológiai funkciókat tölti be, egy "porhüvely. Körülbelül úgy, mint a valák és a maiák - a testük csak egy ideiglenes "lakhelyük", csak ők ezt bármikor oda-vissza változtathatják. Én, az én vagyok (a "lelkem"), és nem a testem! És hiszek abban, hogy ez a lélek a földi élet után kerül valahova, ahova az összes többi is. És abban is hiszek, hogy mindenkit vár valaki.
Dióhéjban ennyi. De légyszi ne kössetek nagyon belém, ez csak az én teljesen szubjektív véleményem, és elfogadom hogy más másképp gondolja.
: Nem fogom bizonyítani, csak leírom az én véleményemet. Végül is nem az a cél, hogy meggyőzzük egymást, nem igaz?
Én hiszek abban, hogy van egy "Isten" - nevezze bárki bárhogyan -, és hogy van egy lélek, ami a halálunkkal nem szűnik meg. Egy "árnykép", ami tükrözi az összes tulajdonságunkat, ismereteinket, világnézetünket, egyszóval élő önmagunkat. A test szerintem csak a biológiai funkciókat tölti be, egy "porhüvely. Körülbelül úgy, mint a valák és a maiák - a testük csak egy ideiglenes "lakhelyük", csak ők ezt bármikor oda-vissza változtathatják. Én, az én vagyok (a "lelkem"), és nem a testem! És hiszek abban, hogy ez a lélek a földi élet után kerül valahova, ahova az összes többi is. És abban is hiszek, hogy mindenkit vár valaki.
Dióhéjban ennyi. De légyszi ne kössetek nagyon belém, ez csak az én teljesen szubjektív véleményem, és elfogadom hogy más másképp gondolja.
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74197
Írta: Yavanna
Nem sikerült... :crying: Na sebaj, a tudományos magyarázatok sose képezték erős oldalamat!
Tény, hogy a 'plussz erő' szükségességét nem bizonyítottam, hiszen ezt még nálam sokkal bölcsebb tudós bácsik és nénik sem bizonyították. De pont azért hoztam a jedi-s példát, hogy ezt érzékeltessem. Ha mindenki csak gondolna egyet és képes lenne minden általa áhított dolgot megvalósítani, akkor lényegesen más lenne a világ, nem?
Lelki erő.... Na igen ez jogos és nem is hiszem, hogy pontosan meg tudnám határozni a fogalmat. Mindenesetre az én fogalomtáramban ez valamiféle belső energiaforrás, amely képessé tesz minket, hogy képesek legyünk felülemelkedni önmagunkon -- bizonyos értelemben legalábbis. Ez most így nem egészen az, amit gondolok, de per pillanat nem tudom jobban megfogalmazni. És lehet, hogy mindezt az általad említett úton is meg lehet magyarázni, de én még nem hallottam ilyesmiről! Nos ha ti igen, akkor please szóljatok!
"Aure entuluva!"
Yavanna válaszolt a következő témában: Gondolatok
amanibhavam írta:
Megpróbáltam kicsit tudományos oldalról megfogni ezt a kérdést, nem tudom sikerült-e.
izé, nem sikerült...
felállítasz egy hipotézist ("kellene hozzá valami plussz erő"), de nem bizonyítod, h. tényleg kell, de aztán kész tényként építed rá az elméleted
azt sem magyarázod meg, mit értesz "lelki erő" alatt, és hogy miért nem lehet ezt biológiai-pszichológiai-szociológiai késztetésekkel megmagyarázni
Nem sikerült... :crying: Na sebaj, a tudományos magyarázatok sose képezték erős oldalamat!
Tény, hogy a 'plussz erő' szükségességét nem bizonyítottam, hiszen ezt még nálam sokkal bölcsebb tudós bácsik és nénik sem bizonyították. De pont azért hoztam a jedi-s példát, hogy ezt érzékeltessem. Ha mindenki csak gondolna egyet és képes lenne minden általa áhított dolgot megvalósítani, akkor lényegesen más lenne a világ, nem?
Lelki erő.... Na igen ez jogos és nem is hiszem, hogy pontosan meg tudnám határozni a fogalmat.
Mindenesetre az én fogalomtáramban ez valamiféle belső energiaforrás, amely képessé tesz minket, hogy képesek legyünk felülemelkedni önmagunkon -- bizonyos értelemben legalábbis. Ez most így nem egészen az, amit gondolok, de per pillanat nem tudom jobban megfogalmazni. És lehet, hogy mindezt az általad említett úton is meg lehet magyarázni, de én még nem hallottam ilyesmiről! Nos ha ti igen, akkor please szóljatok! "Aure entuluva!"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
22 éve 2 hónapja #74177
Írta: Léli
Hosszú és eredményes életet
Telcontar Léli
"Az igazság pusztán nézőpont kérdése."
Léli válaszolt a következő témában: Gondolatok
Az szerintem a "tiszta" materializmus. Ilyennel pedig azért még én sem találkoztam. Én is szívem mélyéről szeretem a természetet. Annyira, hogy amikor Bp.-n járok gyakran elundorodok, hogy hogyan képes az ember ennyire természet-idegenül élni.Darkman írta: Az a baj a materializmussal, hogy érzéketlenné teszi a világot.
A véleményem: Igen, mindenre van magyarázat, és... persze nem mindenre csak egy magyarázat van (látsd politika), de ez nem azt jelenti, hogy ezeket nem szabad elhinni. "Amihez nem érhetünk fel..." Hát... Szerintem az embernek van akkora akaratereje, felődésvágya és kíváncsisága, hogy (he nem pusztítja előbb el önmagát) bármihez felérjen, bármilyen általa, vagy mások által állított mércéhez felérjen. Hogy ez egy felsőbb hatalom lenne... Nem hiszek ilyen hatalom létezésében. Az persze lehet, hogy az Univerzumban létezik nálunk fejlettebb civilizáció, de nem hiszem, hogy bárki is akarattal képes lenne a Föld teljes (vagy egy részének) lakosságának életének az irányítására.Yao írta: Léli:akkor jó
Ha akarod.
Yao írta: Léli:nah nézzük előröl...A materializmussal eléggé tisztában vagyok(sajnos),nap mint nap találkozom is vele.A tudomány már régen is nagyon sok mindent "megmagyarázott",ma már mégtöbb mindent.Nincs is ezzel baj.Hisz magyarázat mindenre van,csak az a baj,hogy ezeket el is hiszik.Az ember nem képes megbarátkozni a gondolattal,hogy van olyan dolog,amihez nem érhet fel.Sem most,sem később.Igazad van,nincs miért vitatkozni ezen.Valaki így gondolkodik,van aki meg úgy.
Hosszú és eredményes életet
Telcontar Léli
"Az igazság pusztán nézőpont kérdése."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Oldalmegjelenítési idő: 1.578 másodperc
A Tolkien.hu weboldalon megadott adatokat (különösképpen az alábbi adatokat: név, telefonszám, e-mail cím, életkor, szülő/gondviselő neve és e-mail címe, illetve a tevékenységünkre és programjainkra vonatkozóan megjelölt érdeklődési körök, a tájékoztató levelek és a bennük található linkek megnyitása illetve a rendezvényeinken való részvétel ténye) a Magyar Tolkien Társaság az Ön részére nyújtott on-line szolgáltatásaink biztosításához, programjainkon való részvételhez kapcsolódó nyilvántartások vezetésének érdekében, továbbá a tevékenységünkről és programjainkról nyújtott tájékoztatás céljából tárolja.
Adatai megadásával Ön kifejezetten hozzájárul azok fenti célok érdekében történő felhasználásához. A Magyar Tolkien Társaság a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően, csak addig tárolja az Ön személyes adatait, amíg a meghatározott célok megvalósítása érdekében indokolt, illetve ameddig Ön az adatok kezeléséhez való hozzájárulást vissza nem vonja.
A Magyar Tolkien Társaság az Ön személyes adatait semmilyen esetben sem adja át, továbbítja, illetve teszi nyilvánossá harmadik személynek, külső szervezetnek, kivéve, ha erre jogszabály, hatóság vagy bíróság kifejezetten kötelezi.
Amennyiben rendelkezik Tolkien.hu felhasználói azonosítóval, akkor bejelentkezve az Önről tárolt személyes adatokat belépés után ide kattintva tekintheti meg, illetve módosíthatja. Az Ön személyes adatainak teljes törlésére vonatkozó kérést az adatkezeles (kukac) tolkien.hu címre lehet elküldeni, amely esetben adatainak tárolását teljes körűen megszüntetjük.
A Magyar Tolkien Társaság részletes Adatvédelmi Nyilatkozata ide kattintva érhető el.
