Gondolatok

mogy írta: A kiközösítés onnan fakad, hogy X meggyőzi Y-t, hogy Z egy vadbarom (bocs a kifejezésért), és akkor (és már megint a majmolásnál tartok) Y is elkezdi utálni Z-t, pedig lehet, hogy semmi oka sincs rá, csak meg akar felelni X elvárásainak.

Sajnos ez általános dolog, nemcsak a virtuális valóságban, hanem a való életben is. Nekem már ment tönkre barátságom azon, hogy a barátnőm úgy gondolta, hogy az ő exbarátjával nem beszélhetek soha többet, nem találkozhatok vele, különben megszakítja velem a kapcsolatot. Így is lett. Ugyanis a srác megkedvelt engem kapcsolatuk x hónapja alatt, és utána is rendszeresen összejártam vele és a társaságával.

Ha meg valakinek nem tetszik a társasága, akkor nem szervezek vele közös programot. Vagy csak nagy tömegben, ahol nem tűnik fel az, hogy ő is ott van.

Amúgy egy idő után rájön az ember, hogy nem szabad elsőre ítélni, sőt nálam volt, hogy egy év után láttam be, hogy nem fog működni a barátság az illetővel, mert addig csak adtam neki folyamatosan a lehetőséget és az esélyeket.

Ám figyeljétek meg, hogy vannak akikről az ember egyből rámondja, hogy nem szimpatikus, de végül egy idő után rá jön, hogy az illető lehet, hogy már is az egyik legjobb barátja.
Talán kicsit homályosan fogalmaztam, de próbáljátok meg kicsomózni, mire is gondoltam, és akkor meglátjátok, vannak ilyen esetek, nem is kevés.

Peredhil-Valdin: semmi baj, néha eléggé homályosan sikerül fogalmaznom

Ladislas írta: hisz mindenki különböző, és ez lenne a teljesen normális, nem egymás majmolása!

a sok különbözőségnek is megvan sztem a hátránya. Oké, hogy mindenki olyan, amilyen, és felteszem, h nem akar épp majdmolni senkit, de akkor önmagában, önmagától vannak olyan cselekedetei, mondatai, amik valakinek/valakiknek esetleg nem tetszenek. Bár ez még nem ok a kiközösítésre, mégis megeshet, még akkor is, ha tudatosan nem gondoljuk így. tehát még itt is (sajnos) alőfordulhat, hogy egyes emberek nme kedvelnek másokat, mret nem szimpatikusak. Ez sztem teljesen normális, mert bár az lenne a legjobb, nehéz mindenkit egyformán kedvelni.
Ezért itt is vannak csoportok, "klikkek", de talán a helyzet annyira nem durva, mint máshol, itt newm vettem még észre az acsarkodást, szerencsére. (de lehet, h csak én nem vettem észre...)
Tény, h pl nekem is sokkal több barátom van itt, mint bárhol máshol, de megeshet, h egyes embereknek nem vagyok annyira szimpatikus, de erről én nem tudok. A kiközösítés onnan fakad, hogy X meggyőzi Y-t, hogy Z egy vadbarom (bocs a kifejezésért), és akkor (és már megint a majmolásnál tartok) Y is elkezdi utálni Z-t, pedig lehet, hogy semmi oka sincs rá, csak meg akar felelni X elvárásainak.
minden embernek vannak előítéletei, csak van aki képes őket elfojtani, és az jó, mert elfojtott eőítéletekkel barátkozóbb az ember. És úgy gondolom, senki nem szeret egyedül lenni. (én pl nem)
A másik fele meg, hogy ha nem bírok valakit, akkor vagy a szemébe mondom, vagy úgy viselkedem, hogy sem ő, de más se tudja meg. ez önuralom kérdése.

maga a kiközösítés mindenhol jelen van. Csak az nem mindehy, hogy hogyan. Meg miért.. Ha csak azért közösítenek ki mert nem tetszik a pofád (ahgy ez nálam előfordult) az sokkal rosszabb mintha a tetteid miatt közösítettek volna ki. Nálunk szvsz a második variáció fordulhat elő. (de ki van kiközösítve innen? Mert én nemtok senkiről)

Gandalf írta:

Egyébként meg, az MTTben annyi jófej emberrel találkoztam, hogy nem is értem, miért közösítik ki egyesek őket ... hisz mindenki különböző, és ez lenne a teljesen normális, nem egymás majmolása!

Nos, kiemelném ezt a gondolatsort, érdemes lenne elidőznünk ennél egy kicsit. Nagyon köszönöm a témaötletet! Ti mit gondoltok erről?

Pontosan melyik szegletéről? Hogy az MTT-ben (gondolom pontosabb lenne Fórumot írni) miért csak jófejek vannak? Vagy arról, hogy ez a Társaság miért tudja megcsinálni a lehetetlent: nem közösít ki senkit? ( Sajnos az MTT, azaz a Fórum közössége sem képes erre a lehetetlenre, és igenis kiközösít néhány embert.) Vagy pont erről akarsz beszélni? Hogy miért találkozunk ezzel a jelenséggel itt is?

mogy írta: asszem te értettél félre. nem mondtam egy szóval sem, hogy nincs igazad
csk próbáltam magyarázatot találni, hogy miért olyan idegesek az emberek. persze, h tanulni kell, nem azzt mondtam
de tudod...ma már az is stréber, aki érti, hogy miről van szó.
én csak lusta vagyok. de emiatt nem vagyok ideges-)
de akik csak passzuióból lusták, mert az a menő, azok az igazán idegesek.
(most elég érthető?-) )

Szíves elnézésedet kérem! Tényleg félre értettem.

Én is az osztály magjába tartozom, de azért még nem cikiztem senkit amiatt amiről nem tehet. Viszont a műmájer embereket kegyetlenül meg szoktam szívatni . Szerintem mindenki legyen olyan amilyen, és ne játsza meg magát, csak a divat és mások kedvéért. Egyébként meg, az MTTben annyi jófej emberrel találkoztam, hogy nem is értem, miért közösítik ki egyesek őket : ... hisz mindenki különböző, és ez lenne a teljesen normális, nem egymás majmolása!
Egyébként az idegességről annyit, hogy én is a nagyon ideges emberek közé tartozom, mindez köszönhető a szüleimnek, a sulinak, a FELNŐTTEKNEK ,és a többi ideges embernek...mert hogy az idegesség tényleg nagyon ragályos . Az enyémet is az elvárások, de ezenfelűl az késztette, hogy a felnőttek fixa ideálját a világról és a makacsul berögződött szokásaikat én nem tudtam megérteni, és elfogadni. A világ válltozik, csak ők nem veszik észre!..

asszem te értettél félre. nem mondtam egy szóval sem, hogy nincs igazad
csk próbáltam magyarázatot találni, hogy miért olyan idegesek az emberek. persze, h tanulni kell, nem azzt mondtam
de tudod...ma már az is stréber, aki érti, hogy miről van szó.
én csak lusta vagyok. de emiatt nem vagyok ideges-)
de akik csak passzuióból lusták, mert az a menő, azok az igazán idegesek.
(most elég érthető?-) )

Nem folyamatosan tanulni mogyikám!
Csak napi két óra délután, amikor megcsinálod a házit, és persze közben megpróbálod megérteni. De ha ez is már stréberség, akkor bocsáss meg istenem, de az vagyok. Mert szerintem a házi a min. és ha csak úgy oda írod, és közben meg sem próbálod érteni, akkor azt késöbb bánja meg az ember.

Peredhil-Valdin írta: Jobb darabonként egész évben normál(néha lassú) tempóban tanulni, mintha a végén egy nagyot kapnál a nyakadba.

könnyű azt mondani...
próbáld meg elmagyarázni egy olyan embernek, akit érdekel, hogy mit gondolnak róla mások. mert ha folyamatosan tanul, akkor stréber. van akit ez nem érdekel (ne értsetek félre, engem egyáltalán nem izgat), és ha megfigyeled, akkor a "stréberek" kevésbé idegesek és arrogánsak, mint a "menőfejek". legalábbis én így látom

Peredhil-Valdin írta: "Néz bele egy gyermek szemébe, és megláthatod a világot."

ez nagyon szép, és nagyon igaz.

Sajna, ezt is nagyon ismerősnek találom.
No, de mi ebből a tanulság?:
Jobb darabonként egész évben normál(néha lassú) tempóban tanulni, mintha a végén egy nagyot kapnál a nyakadba.
Elvárások, egyébként mindig lesznek.
Ha más nem, az embernek mindig lesznek elvárásai magával szemben.
Amúgy kedves Rabyn. A depresszió egész gyorsan el tudd terjedni. 8O Ami meg elronthat egy mosolygós gyermeket, az nem más mint egy komoly arc.
Ahogy egyszer valaki mondta; "Néz bele egy gyermek szemébe, és megláthatod a világot."

mogy írta: ha nem lennéjnek ilyen durva elvárások ..... Talán.

De sajnos vannak, es ezeknek mindenki probal megfelelni. Kevés az az ember, aki ezeket ki tudja kapcsolni..
aki mégis, azt a többi ember lenézi,
és szerintuk nem viszik majd semmire

Kár.

Sztem ez azért van, mert ma már minden gyereknek azt rágják a szájába a szülei, hogy tanulj, vagy nem viszed semmire.
Namost a gyerek nem tanul, mert nincs kedve hozzá. eleinte elmismásolja a dolgot otthon, de így, félévkor, vizsgaidőszak idején, és érettségi előtt rájön, hogy hoippá, a jegyek midnent elmondanak, és épeszű ember nem akar balhét.
akkor bumm, nekiáll tanulni. és ideges lesz, mert nem alszik rendesen, mert nem eszik rendesen, és mert nem megy bele a fejébe az, amit bele akar tenni. És ezért ideges (én csak magamból indulok ki)
hogy a nő miért volt ideges?
lehet, hogy bal lábbal kelt fel. lehet, hogy valami aznap nem jött össze, elhagyták, megcsaltzák, kirúgták, akármi. és ilyenkor még a fűszálba is beleköt (én is ilyen vagyok néha, te is tudod..)
és akérki akármit monjd, a dohányzéás abból a szempontból megnyugtató, hogy legalább addig az 5 percig nem gondolsz semmire, amíg elszívod azt a szál cigit. és így egy kicsit feltöltődsz.
ha nem lennéjnek ilyen durva elvárások a világtól, vagy másoktzól, talán kedvesebbek lennélnek az emberek. Talán.

Azt figyeltem meg a saját jelenlegi osztályomban, hogy (21)ből jó ha három-négy ember lesz aki SEMMIBŐL se bukik a többiek valamiből biztosan. (szerény személyem kémiából biztos)
SZerintetek mért van ez? Meg azt is megfigyeltem, hogy mostanában mindenki idegesebb, a suliban meg itthon is egyaránt, és mintha mindenkinek elment volna az életkedve, csak csipkelődni veszekedni tudnak az emberek. Ma a buszra felszállt egy nő volt egy csomo hely még de neki az kellett amire egy másik nő a csomagjait tette és elkezdett balhézni..
Mindenki ideges mindenki feszült. Oké félév van meg vizsgaidőszak, másoknak érettésigi meg diploma. De ettőlmég nem kéne ilyennek lenni.. Az osztálytársaim ellógnak órákról mert idegesek, minden szünetben lemásznak az udvarra cigizni, hogy oldják a feszültséget.. De milyen feszültséget? Én mért nem vagyokmindig feszült? Nem értem az embereket, azért ilyenek mert tél van? Neem hiszem nyáron is mindenki agressziv és csipkelődős.. Mi rontja el a nevetős gyerekeket?

Sil írta:

Takanuva/Tauron írta: Amúgy ahogy elnézem, nálatok keresve se találnék ilyen srácot?! Már mint az MTT-ben.

Nem, sokkal inkább azokat, akik a szünetben olvasnak, és akiket kiközösítenek.

Ezt egyszer ezt hiszem valaki már megfogalmazta:
Az MTT pont azért egy ilyen összetartó társaság (egy bizonyos szinten, hisz kivételek mindig akadnak), mert mindenki valahol ki van közösítve valamilyen szinten, és a sok sok különc nagyonm jól kijön egymással.
Ez lehet, hogy így van, lehet, hogy msáok másképp látják, nem tudom.
Én így látom.
Én úgy vettem észre, hogy itt senkire nem illik a

Idril Celebrindal. írta: korunk tucatembere átlagos lélekkel és nem egyedüli jelenség.

(azért idéztem, mert nagyon tetszett a megfogalmazás )

Én azt vettem észre, hogy mindig van valaki, akit utálni kell.
még akkor is, ha ezt nem vesszük tudomásul.
lehet, hogy nem szándékosan, lehet, hogy egy társaságból csak egy embernek nem szimpatikus az az illető, akit piszkál a banda, de az összetartás, meg az ilyenek, sajnos ott vannak

érdekes viszont,m hogy nálunk van az osztályban egy afféle "kemény mag" (mondanom sem kell, én nem vagyok benne), és nyolc éve folyamatosan ki vagyok rekesztve mindenből. Najó, akadnak kivételek, meg most már kezdenek változni a dolgok, már nem jellemző annyira a "látványosan-nem-állok-szóba-veled", de méág mindig érezhető
Na ebbe a "kemény magba" tartozott bele régen egy lányzó, az egyik oszt társam. Azután volt egy kis balhé, és kikerült onnan. amióta kikerült, azóta egész normális, bár így, nyolc év piszklálódás után azért még nem merek bízni benne, de lehet, hogy csak túlreagálom a dolgot. Szóval nálunk van a "mag", vannak a kívülállók (mint én - az olyanok, akik nem akarnak olyanok lenni, amilyenek nem valójában, csakhogy megfeleljenek másoknak), és vannak a többiek, akik nem tudják, mit akarnak. Az oisztályomnak pl ezzel a részével is kezdek jóban lenni. Így, 12. végére kialakult, hogy ki kikkel érzi igazán jól magát, ki hol és hogyan szeret bulizni, és el alapján kisebb klikkekre oszlott fel az egész osztály, ahol vannak némi átfedések (meg kell mondjam, enbgem sosem hívtak sehová, de nem nagyon érdekel). Csak érdekes megfigyelni, hogy milyen vicces, amikor az egyik ember szidja a háta mögött a másikkat, a szemébe pedig a legjobb barátjának/barátnőjének mondja magát.
Kezd ebből elegem lenni, és most már örülök, hogy mindjárt vége. akárki akármit mond, nekem nem a gimnáziumi éveim lesznek a legszebbek...

Peredhil-Val.:Ami azt illeti, szerintem is nagy botrány lett volna.
Csodálkoztam is amikor csak úgy "mi sem történt" alapon vissza ül a helyére, és olvas tovább. A többiek, csak úgy:"Ez gyogyi. Meg sem érezte. Biztos ilyen lassú a felfogása."
Na, nekem akkor kezdet leesni hol is vagyok, és hogy nem hinném hogy ide tartozom. Amúgy hidd el; a lelki világa békésebb mint a legtöbb emberé. Volt időm megtapasztalni.Szerencsémre még volt rá időm. Mert aztán év végén elment. És mily csoda; ő lett az egyik legjobb barátom. Bár már Zalaegerszeg-en lakik.
Idril:Fogadd együttérzésemet. Ja, ezt a "kazettadobálós srác"-ot kire értetted, aki dobta, vagy aki "kapta"?
Amúgy ahogy elnézem, nálatok keresve se találnék ilyen srácot?! Már mint az MTT-ben.

Magány? Jó téma és felettébb ismerős érzés... Magányos vagy mert más vagy mint a többi mert többet olvasol mert többet gondolkodsz mert apád Eddát hallgat és te is folyton azt dúdolod (jó elismerem volt diszkós korszakom is sőt egy pár hónapig Subb Bass Monstert hallgattam...) mert nem követed mindenben a divatot mert nincs pénzed mert anyád tanítja az osztályt ahová járzs és ahol mindezek miatt képtelenek elfogadni. Ha ráadásul egy kis faluban élsz ahol csak az oszttársaiddal tudnál barátkozni... Nem túl felemelő.. Előbb-utóbb eljutsz oda h már nem érdekel ki mit gondol rólad ez viszont ad neked valami pluszt amitől máris jobb egy kicsit. Aztán találsz igazi barátot és nem sokkal később szerelmet és egy egész bandát akik úgy gondolkodnak mint te. (Nekem ez a banda az MTT-s barátaimat jelenti.) És ekkor minden megváltozik kinyílsz és sokkal szebb lesz a világ. Ez az én történetem dióhéjban kb. első osztálytól kezdve. Szerencsére a kazetta-dobálásig nem jutottunk el a drága oszttársaimmal... Mindig van remény még egy magányosnak is!
Lehet h a kazettadobálós srác csupán korunk tucatembere átlagos lélekkel és nem egyedüli jelenség? Nem csodálkoznék!

Ismerem, az érzést.
Na de ez?! Fejen végjék egy kazival, aztán csak úgy lazán letörli a vért magáról? Ha ezt a tanár megtudja, tuti nagy botrány lett volna. De ahogy te leírtad, elhiszem, hogy nem szólt a tanárnak.
Bár nem is merek belegondolni, mit találna valaki a lelki világában.

Gondolom mindenki látott már "dalmatát".(A kutyára gondolok.)
Amilyen az ő bundája, olyan a mi világunk is.

Az egész azon múlik, hogy kinek mekkora az együttérző képessége. Aki gyerekkorában nem kapta meg a kellő tiszteletet, másnak se fogja megadni, lévén fogalma sincs arról, milyen érzés, ha valakit meg***nak egy kazettával.

Sajnos ez ellen nemigen lehet tenni, talán annyit, hogy a többi gyermeket nem így neveljük.

Én komolyan nem értem az embereket! 8O Ennyire unatkoznak, hogy piszkálniuk kell valakit??? Vagy ez egy közösség építő program, melynek mindig van egy álldozata??? -Gyerünk piszkáljuk együtt a ...!
Néha olyan kegyetlenek tudnak lenni a gyerekek! Mert bennük még nem fejlődött ki annyira az együttműködés, együttélés, és legfőképp az, hogy mi az mit a tásadalom helyesnek tart...(az a ,,vicces", hogy némely felnőtt is megreked ezen az ovodás szinten) Remélem értettétek az előző mondatom, mert így visszaolvasva én már nem igazán... Nem tudok erre mit mondani, csak annyit: Nem lesz béke a földön mindaddig, míg élnek rajta emberek. Smith mondta a Mátrixban azt, hogy olyanok vagyunk mint egy vírus, addig nem nyugszunk, míg el nem foglaltunk mindent, nem uralkodunk mindenkin, és min, és míg mi magunk ki nem írtjuk magunkat...

Oh erről a "polyénbol hozzávágjuk a kazit" dolgoról tudok mesélni én is.. Mindkét oldalt ismerem. Azt az oldalt amikor MI szekálunk s azt amikor engem szekálnak..
Amikor mi szekáltunk akkor nem is tudtuk pontosan mért. CSAK. Mert a srác tökhülye volt. (de komolyan koszos volt büdös volt fuj..) jólesett szekálni.. még röhögött is rajta!

Tavaly egész évben, én voltam a szekálás célpontja. Új suli, új osztály, minden új volt. Én magamat adtam (ismertek milyen vagyok, vidám, mosolygos nyitok mindenki felé) dehát ez valahogy nem jött annak a 30 lánynak akivel egy osztályba kerültem. Nem tetszett nekik, hogy figyelek órán, hogy olvasok, hogy más vagyok mint ők. Hogy nem a diszkó a bulik érdekelnek.. Nem tetszett nekik a kockás ingem, a hajam semmi se tetszett bennem.. dobáltak, randa szavakat vágtak a fejemhez, tulajdonképpen pokollá változtatták az életem. Hozzám polyénból egy tolltartót vágtak. Nem csináltam semmit. Polyénból meg akartak verni. Aztán félévkor kibukott az osztály negyede huszonöten maradtunk. Valami megváltozott. Páran közeledni kezdtek hozzám már nem bántottak annyit.. Nyár elejére már haverjaim is lettek. Pedig én nem változtam.

Ladislas\n

Tudjátok nincs rosszabb a közönyös, unalmas, tétlen életnél.

De sajnos van.
A magány. Szerintem nincs roszabb a magánynál.
Képzeld, hogy nincs kivel beszélgetned. Nincs kivel megosztani a gondjaid.
Nincs senki.(max. a postás, aki hozza a számlákat.)
Én már csak tudom. Volt egyszer az osztályunkban, is valaki.
Elismerem, akkor én is olyan voltam mint manapság, a legtöbben. Tudjátok, haverok, buli, stb.
Ő meg csak bújta a könyveit. (Így ismertem meg AGyU-t. A Legtöbször mindig azt olvasta.)
Mindig kiült az ablakba, és olvasot. Mindenki utálta, mert csak...
Akkor jöttem rá, hogy valami nincs rendben ezzel az egészel, amikor valaki csak úgy poénból, hozzá vágot egy videokazettát.
Erre ő nem szólt semmit, csak kiment és lemosta a vért az arcáról. Még csak a tanárnak sem szólt. Némán tűrte.
És soha senki nem ment oda hozzá beszélgetni(még akkor én sem). Pedig akkor legalább megismertük volna. És rájöttünk volna, hogy mégis van a srácban valami.
De most mondjátok meg? Miért vannak olyanok, akiknek ez poén, hogy csak úgy lazán neki vágunk egy kazit? És mi ebben a jó? Ettől jobb lesz a kedve? Ezt soha nem értettem.
Ohh. És bocs, ha ezt off-nak veszitek, de hát "Gondolatok" topic, és valahova muszály volt leírnom.

Angwen írta: Még egy dolog van, amitől félek: egy átlagos, hétköznapi élettől. Attól, hogy beolvadjak és eltűnjek a süllyesztőben.

Angwen, teljesen egyetértek veled!

Angwen írta: Létezik egy állapot, amikor az emberben fölmegy az adrenalin, és nem érez sem fájdalmat, sem fáradtságot, sem félelmet. Nagyszerű, felemelő érzés. Mikor ebben az állapotban vagyok, szabad vagyok.

Még egy dolog van, amitől félek: egy átlagos, hétköznapi élettől. Attól, hogy beolvadjak és eltűnjek a süllyesztőben.

Ez CSAK ÉS KIZÁRÓLAG Rajtad múlik! Úgyhogy fel a fejjel! (amíg van )

[size=9:2vi9b19x]Egyebekben: Galadhnak tökéletesen igaza van [/size]

Galadh írta:

Angwen írta: Még egy dolog van, amitől félek: egy átlagos, hétköznapi élettől. Attól, hogy beolvadjak és eltűnjek a süllyesztőben.

Ha MTT-s vagy, ettől nem kell félned

Galadh!!! 8O

:itscool: :up: :cheers: :hello:

[size=9:1qp9ivj4]Én is így érzem...[/size]