Vallás

Ez mind OK, de gondoljatok bele (csak egy pillanatra) hogy mégse. Hogy a halál mindennek a vége...




Nem kellemes, mi?

Az a baj, hogy az ateistáknak az a vádja, hogy a vallást csak azért találja ki az ember, mert fél a haláltól, nagyon is jogosnak tűnik nekem ezután...

Na ez egy nagyon érdekes téma. Szerintem a vallás és a halál egybefonódik. Semmilyen lénynek nincs vallása, mert nincsen hite, csak az embernek, mégpedig azért mert semmilyen élőlény nincs tudatában annak, hogy egyszer ő meg fog halni. De az ember igen, ez pedig már így van amióta ember az ember, márcsak ezért is hülyeség, hogy a majomból lettünk (ha szabad ezt lazán és halkan megjegyeznem. Már az "ősember" is (ahogy a tudomány nevezi) is vallásos volt, mert tudta, hogy meg fog halni.)

Sokan azt mondják ,hogy az ember lelke a halál után tovább él, én Pál apostollal együtt hiszem és vallom, hogy nem csak a lélek fog tovább élni a halál után, hanem a test is, nem is akarom ezt az én tökéletlen szavaimmal leírni, hanem álljon ehhelyett itt Pál vallomása a Korintusiaknak írt első levélből:

"De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és miném

Felagund írta: Én igazából azt nem értem, hogy az ateisták hogy viszonyulnak a halálhoz. Mert ugye logikus, hogy ha nincs Isten, nincs túlvilági élet sem. És ha nincs túlvilági élet, akkor a halállal az egész ember (emlékek, érzelmek, gondolatok) megsemmisül. Ebből az következik, hogy (a halál oldaláról nézve) az élet teljesen értelmetlen, mert márki bármennyit él is, a halállal minden eltűnik. Azaz tökmindegy mennyit élünk, akár ebben a szent pillanatban is szügyön döfhetném magam, semmivel se lenne más a halál, mintha 85 évesen, végelgyengülésben halnék meg.

Sokat gondolkoztam már erről a kérdésről, és nagyon messzire vezet, de ha valakit nagyon érdekel, kifejthetem...

Hmm, én sohasem tudtam így gondolni a halálra. Ahogy ezen filóztam, felbukkant egy nagyon régi emlék. Egész kicsi voltam még, amikor valamiért már nem is tudom felötlött bennem egy kép, egy temetésről, ahol engem temettek. Láttam a gyászolókat, hogy sírnak a szülők, mert úgy 8-10 éves gyermek voltam. Ugyanakkor én próbáltam odabújni hozzájuk, de ők nem hallottak, nem láttak engem. Aztán leföldelték a sírt és elmentek, én meg ott maradtam. Ahogy körbenéztem egész csomó alakot fedeztem fel, mindegyik egy egy síron, vagy a mellett üldögélt, és rájöttem, hogy én már nem élek. Emiatt akkor csak azt tudtam, hogy ha meghalok, akkor sem igazán halok meg, csak a testem. Annyira biztos voltam ebben, olyan határozottan tudtam, hogy anyám frászt kapott ezen mikor sejpegve előadtam neki. Szegény, azt hitte meghibbantam.
Ez persze később átalalkult, de aztán jött a halálközeli élmény, és újra élesen tudtam, hogy akkor 5 évesen jól éreztem rá a dologra. Ez megnyugtatott, éppen ezért úgy érzem, hogy ha meg is halunk azért hagyunk itt egy lenyomatot, az utódokban, barátokban, és viszünk magunkkal jóval többet. Számomra nem értelemetlen dolog ez az élet sem pedig a halál. Nekem ez egy állomás, ahogy a léleknek meg kell tapasztalnia a fizikai korlátokat, meg kell tanulnia a képességei nélkül élni, bezárva a húsba, éreznie kell fájdalmat, szégyent, bánatot, szerelmet, vagyis fizikai úton megtapasztalni mindent, amit addig csak látott.

Én igazából azt nem értem, hogy az ateisták hogy viszonyulnak a halálhoz. Mert ugye logikus, hogy ha nincs Isten, nincs túlvilági élet sem. És ha nincs túlvilági élet, akkor a halállal az egész ember (emlékek, érzelmek, gondolatok) megsemmisül. Ebből az következik, hogy (a halál oldaláról nézve) az élet teljesen értelmetlen, mert márki bármennyit él is, a halállal minden eltűnik. Azaz tökmindegy mennyit élünk, akár ebben a szent pillanatban is szügyön döfhetném magam, semmivel se lenne más a halál, mintha 85 évesen, végelgyengülésben halnék meg.

Sokat gondolkoztam már erről a kérdésről, és nagyon messzire vezet, de ha valakit nagyon érdekel, kifejthetem...

Kar'sa írta: Hááát....

Nemtudom, lehet, hogy ez egy picit OFF, de más hozzá kapcsolódó helyet nem találok.
Csak annyi az egész, hogy arra lennék kíváncsi, hogyan viszonyultok a halálhoz. Mit gondoltok róla, féltek e tőle, meg akármi, ami szerintetek ide kapcsolódik. Előre is köszi.

Tényleg más téma, de szerintem a vallás része a halál kérdése. Jómagam nem félek a haláltól. Ha az ember megtanulja azt, hogy a földi dolgai múlandóak, hogy a lelki értékek, az emlékek érnek igazán valamit is, és le tud mondani arról, ami a földhöz köti, akkor felszabadul a haláltól való félelme alól. Mert nézzük csak meg, miért is fél az ember a haláltól? SZVSZ azért, mert a halála után már nem élvezheti azt, amit itt megszerzett. Hatalmat, pénzt, stb. Ugyanolyanná lesz, mint a többi lélek. Én úgy gondolom, hogy a halálban az ember az itt szerzett emlékeit viszi, ezért bár sok rossz emlékem van, magam is követtem követek el olyan dolgokat, amik nyomasztanak, de próbálok arra törekedni, hogy sok sok szeretettel teli pillanatot tároljak el. Ez már korábban elmeséltem itt, de azért újra. Én úgy éltem meg, hogy a test egyfajta burkot ad a léleknek, ami Istentől ered. A test halálakor a lélek a testben szerzett tapasztalataival együtt visszatér Istenhez, ezáltal Ő megismertheti, hogy mit tanult. Isten nem ítél el senkit, az a lélek saját dolga. Isten előtt megmutatni, hogy mire jutott és hogy miként értékeli ezt. Én csak szeretném majd megköszönni neki azt, hogy szerethettem, hogy szeretnek, megmutatni neki, hogy ezt Ő tette lehetővé. Én így gondolom a halál kérdését. S mivel már volt halálközeli élményem, kb tudom, hogy mi vár rám. Béke, nyugalom, felismerés.

Hááát....

Nemtudom, lehet, hogy ez egy picit OFF, de más hozzá kapcsolódó helyet nem találok.
Csak annyi az egész, hogy arra lennék kíváncsi, hogyan viszonyultok a halálhoz. Mit gondoltok róla, féltek e tőle, meg akármi, ami szerintetek ide kapcsolódik. Előre is köszi.

köszönjük a kiegészítést

tudtommal a keresztény egyházban 2 fajta van az ortodox és a r. katolikus.

ugye az Ortodoxoknak van valakijük moszkvában.
a katolikusoknak a reformátusoknak pedig egy a pápájuk, hasonló a szertartásuk...

csak ennyi tszeretnék hozzá tenni.
én nem külön egyháznak hívnám hanem fajtának az egyházpon belül

Azért a kép kissé bonyolultabb. Én jómagam református vagyok és semmilyen módon nem tartom magam Róma vezetése alá, mint ahogy maguk a reformátusok és semmilyen más protestáns/evangéliumi egyház sem tartja magát Róma vezetése alá. A pápa csupán a római katolikus és az egyesült u.n. görög katolikusoknak a feje. A felekezeti sokszínüség pedig a kereszténység egyik legjellemzőbb vonása. A világon több ezer felekezet létezik. Ezek közül a Római Katolikus Egyház a legnagyobb és a legegységesebb. A protestáns/reformált egyházakat képviselik a mai evangélikus, és református/prezsbiteriánus egyházak, habár szervezetileg nem egységesek, azaz tágabb, egyfajta szövetségi kötelékek kötik össze, de tanbeli egységet vallanak. Ez a két protestáns irány a XVI. századi reformáció során alakult ki. Ma a nyugati féltekén ezek az u.n. történelmi egyházak, és ezek mellett léteznek aztán a legkülönfélébb keresztény felekezetek, amelyek aztán további szakadásokkal léptek ki a már meglévő egyházakból. A keleti blokk egy egésszen más rendszert tükröz. A keleti egyházak tanbeli, sőt még szertartásbeli egységet is vallanak, csupán a vezetőjük más-más pátriárka, mint a moszkvai, szerb, román stb-stb. Ezeket nevezik ortodox autókefál egyházaknak. Én ezt nem kioktatás képpen írtam ide, csak azért, hogy tudjuk, hogy hogyan is áll ez a helyzet nagy vonalakban, ha eddig valaki nem tudta volna.

Szerintem az egyház, mint fogalom nem keresztény, a vallás az amiben hiszünk, ami megformálja a világképünket, az egyház ennek az intézményes szervezete. Így teljesen egyenjogú mind az iszlám ( a mohamedán (meg a mohamedánizmus) nem helyes kifejezés ha jól tudom) mind a buddhista egyház mind a hinduista a kereszténnyel. A woodoo tudtommal nem rendelkezik intézményes kerettel, tehát valóban csak vallás.
Külön egyház a református és a katolikus is, ha jól tudom, pedig mindkettő keresztény. Mi több, nyugati keresztény, tehát igen-igen közel állnak egymáshoz.

Ez így azért nem állja meg a helyét, mert az egyházat mind szervezeti egységet csakis a keresztény vallásra rászabva lehet elképzleni, mivel ez a kereszténység megnyilvánulási formája közösségileg és szervezetileg. A mohamedánoknak, budhistáknak teljesen más a szervezeti felépítésük, pl. a tibeti budhizmus szervezeti felépítése is egyfajta vallási szerveződés, de nem egyház, mert nem keresztény.
Az egyháznak két aspektusa: van látható és láthatatlan. A látható egyház az ami itt e földön létezik, az u.n. "magán" keresztények viszolyognak tőle, mert milyen bűnös, mennyi rossz fát tett a tűzre. Ezt az egyházat lehet szidni nyakra-főre és szintén ere az egyházra jellemző a felekezeti sokszínüség is. A másik aspektus a láthatatlan egyház, ami vioszont egy, ez a dicsőséges egyház. Valójában ez alkotja az egyház magját, és ebben közös minden felekezet Rómától a Hit Gyülekezetéig, mert mindegyikük vallja, hogy Krisztus a fő. De azt sem árt elfelejteni, hogy ez csupán két aspektus, de maga az egyház az ugyanaz. Az igaz egyháznak ismertető jelei is vannak, ezekhez az ismertető jelekhez tartozik a fent említett hitvallás is. Na már most se a budhizmu, sem a mohamedánizmus, sem a sátánizmus, sem a woodoo nem valja, hogy Krisztus a fő, a legnagyobb, márcsak ezért sem lehet őket valamilyen egyháznak tekinteni.

Én elválasztanám a szó bibliai és mai köznyelvi jelenségét mert a kettő csak távolabbi kapcsolatban van egymással.

Ezt a kettőt pedig lehetetlen elvállasztani egymástól. Legalábbis a ma meglévő keresztény egyházaknak mind egytől egyig a Biblia és az abban foglaltatott egyházkép az alapja, hozzá teszem többé-kevésbbé. (itt nem beszélek az olyan szervezetekről, akik jobb név híján egyháznak nevezik magukat). Így a mai intézményesített egyháznak is a Bibliában vannak a gyökerei és onnan veszi létjogosultságát, vagyis a mai intézményes egyház az az intézmény, amely működését a Biblia korában kezdte és azóta is létezik. Jézus korában még nem volt egyház, mivel ő alapította, az apostolok korára alakult meg az ősegyház, abból a katolikus (egyetemes egyház), majd a keleti-bizánci és nyugati római egyház az 1054-es szakadás után, majd a reformációt követően, még egy csomó felekezet.
Az hogy ma a Magyar Állam a különböző vallási szervezeteket egyházaknak nevezi a törvényalkotásban, az akkor Magyar Állam igénytelensége és tudatlansága, így nem mással mint egy fogalom zavarral állunk szemben, ami rengeteg félreértést szülhet, hacsak ez is nem tudatos, csupán azért, hogy a keresztény- főleg történelmi egyházakat is így próbálják elsúlytalanítani, mert hogy ez nem az egyenjoguságról szól az biztos. Nem úgy kellene az egyenjoguságot megteremteni az egyes vallási szervezetek között, hogy mindegyiket egy speciálisan a kereszténységre jellemző névvel illetünk, ez mind a keresztények, mind a más vallásuak számára sértő lehet.

Igen, sajnos a mai szóhasználat (legjobb tudomásom szerint) átvette és sajátos értelemmel ruházza fel az "egyház" fogalmát: az egyes vallási közösségek intézményes oldalát jelöli vele. Ettől függetlenül tökéletesen egyet kell értsek Adangeleb, Gandalf és mások hozzászólásaival, akik az "egyház" szó eredeti keresztény tartalmára hívják fel a figyelmet: ilyen szó a kereszténység előtt nem létezett, és csak a kereszténységgel kapcsolatban nyert egyáltalán bármiféle értelmet. Ha a magam háza tájáról akarok valamit állítani, akkor azt kell mondjam, hogy legjobb tudomásom szerint a Katolikus Egyház is ilyen értelemben használja a fogalmat:
KEK 842: "Az Egyház kapcsolata a nem keresztény vallásokkal..."
KEK 843: "Az Egyház a többi vallásokban elismeri..."
(stb.)
Ettől függetlenül azt hiszem, hogy ez az újfajta laicizált egyház-fogalom már annyira átment a köztudatba, hogy az "egyház" sokak számára már elsősorban egy (érték-semleges) jogi, és nem egy alapvetően keresztény kategóriaként jelenik meg. A legutolsó beírásom gondolatmenetét szándékosan próbáltam erre (az egyébként tényleg helytelenül, de legalábbis széles körben használt) egyház-fogalomra alapozni, mégpedig pontosan azért, hogy a Church of Satan-ról megkíséreljem bebizonyítani azt, hogy még ebben a liberális egyház-értelmezésben sem számít egyháznak.
Minden jót:
Well

Alyr, én abszolute a mai intézményes használatra gondoltam, amikor azt írtam neked, és gondolom Te is erre céloztál. Ha az angol megfogalmazást nézed a Churc szó nem csak egyházat, de templomot is jelent. De, hogy egyházi intézményként tartsák nyilván a sátánisták vallását, ez kicsit furcsán hangzik. Szubjektív meglátásom, hogy az egyház mai fogalmát, függetlenül attól, hogy mennyi bejegyzett létezik, a római katolikus keresztény egyházra vonatkoztatják le és az abból ágazó, ahhoz tartozó ágakra, a görög katolikus egyházra. Talán éppen azért, mert ehhez kapcsolódik az intézményesítés kezdete is. De persze ez az én véleményem.

Alyr Arkhon írta:

Toma gazda írta: tudtommal a keresztény egyházban 2 fajta van az ortodox és a r. katolikus.

ugye az Ortodoxoknak van valakijük moszkvában.
a katolikusoknak a reformátusoknak pedig egy a pápájuk, hasonló a szertartásuk...

csak ennyi tszeretnék hozzá tenni.
én nem külön egyháznak hívnám hanem fajtának az egyházpon belül

Nem hiszem hogy ezzel a hozzászólással nagy sikert arattál a keresztények körében...
Tudtommal a protestáns vallások/egyházak nem ismerik el felettük állónak a pápát, sem egymás püspöketi/ilyesmiket (ha van egyáltalán nekik) mert ha elismernék akkor honnan váltak volna ki?

igaz Alyr barátom nem arattam nagy sikert de tényleg tőlünk a r. katolikusoktól váltak ki.
szal visszavazetőleg pápa a főnökük.

(de igazad van ebben nem vagyok járatos csak egy kissé)

Alyr Arkhon írta: Szerintem az egyház, mint fogalom nem keresztény, a vallás az amiben hiszünk, ami megformálja a világképünket, az egyház ennek az intézményes szervezete. Így teljesen egyenjogú mind az iszlám ( a mohamedán (meg a mohamedánizmus) nem helyes kifejezés ha jól tudom) mind a buddhista egyház mind a hinduista a kereszténnyel. A woodoo tudtommal nem rendelkezik intézményes kerettel, tehát valóban csak vallás.
Külön egyház a református és a katolikus is, ha jól tudom, pedig mindkettő keresztény. Mi több, nyugati keresztény, tehát igen-igen közel állnak egymáshoz.

Well hozzászólásával értek egyet.

Jézus azt mondta, az egyház egy személyben is lehet valaki. Akiben ott él Ő, az Atya a Fiú és a Szentlélek formájában. Először Jézus használta ezt a kifejezést, ha nem tévedek. Péternek mondta, amikor megbízta őt. Az intézmény forma, amiről te beszélsz, már csak az a forma, amivé alakult az egész dolog. De az egyház fogalma, mint olyan, nem közös szvsz a sátánizmussal, vagy akár a többi vallással. Én legalább is így látom, és hasonlóképpen Wellhez csatlakozom.

tudtommal a keresztény egyházban 2 fajta van az ortodox és a r. katolikus.

ugye az Ortodoxoknak van valakijük moszkvában.
a katolikusoknak a reformátusoknak pedig egy a pápájuk, hasonló a szertartásuk...

csak ennyi tszeretnék hozzá tenni.
én nem külön egyháznak hívnám hanem fajtának az egyházpon belül

Alyr Arkhon írta:

adangeleb írta: Ezzel kapcsolatban annyi hozzáfűzni valóm azért lenne, hogy olyant mondani, hogy sátánista egyház nonszensz. Az egyház mint fogalom ,kifejezés nem egyeztethető a sátánizmus fogalmával. Több helyen lehet ezt így hallani, de még a hangzása is borzasztó-jó lenne kerülni.

Egy kérdésem volna: miért?

A legnagyobb mértékben egyet értek Well véleményével. Én a legnagyobb indokot Augustinus kijelentésében látom: "ecclesia corpus Christi est", vagy ahogyan Pál apostol is írta még korábban, szabadon idézem: hé enklészia szarksz tu Chrisztu esztin-sajnos nincs görög átírás, vagyis az egyház nem más mint Krisztus teste, mégpedig Krisztus dicsőséges teste, amiben Krisztus a fő és a benne hívők a tagok. Az egyház erre építi fel az ő létjogosultságát, és ebbe semmi esetre sem fér bele a sátánizmus, sőt az egyház előtt a sátánizmus gyülöletes útálatosság. Az egyházban a hívők Istent imádják, nem pedig Isten és az ember legnagyobb ellenségét a Sátánt. Azok az emberek, akik a sátánizmus tévelygésében járnak (erre nyugodtan mondom, hogy tévelygés) talán maguk sem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy valójában saját "imádott" lényük fogja őket felfalni, elnyelni testestől-lelkestől. Szerintem egész más fogalom, hogy vallás, vagy egyház. Vallás a budhizmus, a mohamedánizmus, a woodoo és egyfajta vallás a sátánizmus is, de az egyház kifejezés kimondottan csak a kereszténységre és annka felekezeteire vonatkozik, mivel az egyház a keresztény vallás szervezeti egysége, ami bibliai alapokon nyugszik. Az egyház magába öleli Krisztust és az ő híveit, amiből minden egyébb teljes mértékben kimarad.

Egy kérdésem volna: miért?

Gondolom, attól függ, hogy jogi vagy erkölcsi természetű definíciót akarunk adni a vallásra, illetve az egyházra. Én a magam részéről erkölcsi alapon is támadom a sátánisták mindenfajta törvényes elismerését (így egyházalapítási jogukat is), de a dolog más szempontból is erősen inog. Mivel jobb per pillanat nem jut eszembe, kiindulásnak hadd vegyem az NKÖM Egyházi Tájékoztatási és Koordinációs Főosztálya vezetőjének, Schanda Balázs alkotmányjogásznak az 1999-es törvényjavaslatát. Ez persze csak egy szempont, de mivel eddigi életem során már kb. harmincféle vallás ---> egyház-definícióval találkoztam, úgy gondolom, hogy mindegyik hordoz némi szubjektivitást (ráadásul úgy tűnik számomra, minél liberálisabb, annál többet...). Ezzel persze három kör előnyt adtam egyből a szóban forgó Anton LaVey-féle Church of Satan-nek, mert így megmaradtam a "jogi" természetű egyházdefiníciók értelmezési tartományán belül, amely bizonyos szintig érték-semleges, tehát nem nézi azt, hogy a sátánizmus mint olyan, káros vagy hasznos jelenség-e a társadalomra nézve: etikus vagy nem etikus. Ennek ellenére azonban azt hiszem, a Church of Satan elég egyértelműen kimaradna az "egyház" kategóriából még ekkora előny után is....

A szóban forgó (egyébként legjobb tudomásom szerint nagyjából EU-kompatilbilis) definíció-rendszer alapvetően az egyházalapítás szemszögéből tárgyalja a kérdést, és azt vizsgálja, mi szükséges ahhoz, hogy egy világnézet egyházalapítási jogot nyerjen (jelen esetben a magyar társadalomban). Az egyházalapításhoz szükséges vallás ezek szerint olyan világnézet, amely
(1) természetfölötti tanokkal rendelkezik,
(2) a valóság egészére irányul, és
(3) a jó erkölcsöt nem sértő, sajátos magatartás-követelményekkel, az emberi személyiség egészét átfogja.

Ehhez képest:
(1) a Church of Satan explicite kimondja,hogy "a sátánizmusra vallástalanságként hivatkozunk" (az angol eredeti még erosebb kifejezést használ: "un-religion"-t említ, de nem tudom, hogy fordítsam jobban...), továbbá "a Sátán archetípus, bizonyos minőségek megszemélyesítoje": vagyis, az egyházalapításhoz szükséges alapvető természetfölöttire való irányultság fundamentális szerepe eléggé kérdésessé válik az egész eszmerendszerben;
(2) a Church of Satan által kiadott "Satanism FAQ"-ban a "Mi a sátánizmus?" kérdésre adott válasz nagyjából kétharmada a sátánista ember személyiségével foglalkozik - a "valóság egésze" mint olyan, látnivalólag a legkisebb mértékben sem érdekli (de azért megemlít ráadásnak pár kiadványt is, amit érdemes az ifjú és tanulni vágyó sátánistának mihamarabb beszerezni ).
(3) a sátánisták jó erkölcsét szerintem ezek után nyugodtan hagyhatjuk

Hát, én a magam részéről ezért nem/sem mondanám, hogy a Church of Satan belefér az egyház kategóriába. Más sátánista "közösségekkel" gondolom más gondjaim (is) lennének, de most talán egyszerre ennyi - és akkor még nem beszéltem egy szót sem arról, hogy a sátánizmussal általában, világnézetileg mi bajom van. És szvsz ez még annál is sokkal fontosabb, minthogy mennyire fér bele a hatályos paragrafusokba a dolog. De hát ez már messzire vezetne....

Tom Cruise színész pályafutás-Travolta-Htiler-szcientológia gondolatív egy kicsit durva.

Lehet, hogy durva, de hogy szcientológus mind a kettő, az biztos.

Ja, az idealizált és szép és mittomén milyen világról akartam írni. Amerikában hivatalosan be van jegyezve a sátánista egyház (amelynek alapítója és votl vezetője (ha jól emlékszem már meghalt) híresen művelt és cinikus ember volt, aki a legnagyobb politikusokkal és sztárokkal ápolt kapcsolatokat, mindemellett egy kimondottan jópofa és szórakoztató ember volt, de mindegy) -- azok is a hülyére idealizált és hejehujaszép világot hirdetik?

Ezzel kapcsolatban annyi hozzáfűzni valóm azért lenne, hogy olyant mondani, hogy sátánista egyház nonszensz. Az egyház mint fogalom ,kifejezés nem egyeztethető a sátánizmus fogalmával. Több helyen lehet ezt így hallani, de még a hangzása is borzasztó-jó lenne kerülni.

Zarándok(Mist) írta: Tulajdonképpen a vallás minden ága ( mármint az eredetiek) közösek abban, hogy egy idealizált világot akarnak létrehozni, és az erkölcsileg szépet és jót hirdetik.

Ha már ennyire benne vagyok a különféle értelmezési kérdésekben, hogy szinte minden topikon ezzel foglalkozik a társaság, akkor itt is hadd tegyek fel egy kérdést.

Mi az, hogy "eredeti vallás"? :hein: Ez számomra érthetetlen és értelmezhetetlen. Vallás az az szokás- és eszmerendszer, ami a hit köré épül. Szvsz. Ennyi erővel visszamehetünk az ősidőkig, a természeti vallásokhoz vagy mittomén, és akkor az az eredeti. Teccik látni a logikátlanságot? Kezd tényleg elegem lenni abóól, hogy kiemelünk egyes dolgokat, csak mert éppen azok vannak benne jobban a köztudatban. Frászt.

Mindezt csak azért hoztam elő, mert éppen meg akarnám kérni a társaságot, hogy ne keverje össze a dolgokat. Véleménye nyilván mindenkinek van és lehet, de például ez a Tom Cruise színész pályafutás-Travolta-Htiler-szcientológia gondolatív egy kicsit durva.

Ja, az idealizált és szép és mittomén milyen világról akartam írni. Amerikában hivatalosan be van jegyezve a sátánista egyház (amelynek alapítója és votl vezetője (ha jól emlékszem már meghalt) híresen művelt és cinikus ember volt, aki a legnagyobb politikusokkal és sztárokkal ápolt kapcsolatokat, mindemellett egy kimondottan jópofa és szórakoztató ember volt, de mindegy) -- azok is a hülyére idealizált és hejehujaszép világot hirdetik?


Ui.: Hitlert meg tényleg ne keverjük ebbe bele, ha lehet. Ez már túlmutat azon, amit a vallás történeti megközelítésének szokás nevezni -- az antiszemitizmus meg már abszolút történelem, és nem vallás.

Hm. Úgy látom ma ilyen megmondomafrankót-napom van.

hát az...

nekem megvan a Hitler elleni egyik (Staufenberg-féle) merényletnek a dokumentumfilme. szvsz elég érdekes történet.
H.-t csak 1 tölygyfaasztal lába mentette meg, és ez megerősítette őt abban a hitében, hogy ha nem is Isten, de legalább az istenek kegyeltje.
egyébként nem ő találta ki az antiszemitizmust... v.ki, akit ő a pédaképének tekintett, a faj ellenségének nyilvánította a zsidókat műveiben. azt hiszem valami vallási személyiség volt.

Hitlert sokan a New Age előfutárának tekintik, de még ah ez nem is igaz, akkor is biztos, hogy ezt gondolta magáról. Már nem emlékszem pontosan, hogy mikor, de volt a háború során valami támadásról szó, ahol a tanácsadói egybehangzóan a visszavonulást ajánlották neki, de ő azt mongta, hogy kapott valami jelet Istentől, és folytatta a támadást. Elbukta. Van egy nagyon érdekes könyv, megtört kereszta címe, és az egyház szemszögéből vizsgálja Hitlert, ott is írták ezeket. Elég durva.

És ezt nevezik vallásnak? 8O Tulajdonképpen a vallás minden ága ( mármint az eredetiek) közösek abban, hogy egy idealizált világot akarnak létrehozni, és az erkölcsileg szépet és jót hirdetik. Még csak nem is az istenhit a lénygük (az eredeti buddhizmusban még ima sem volt) Szóval akkor a szcientológia inkább egy gúnyrajz féle. A vallások képtelen természetrajza. Mondjuk Hitler is azt hitte, hogy ő a messiás és kapcsolatban áll Istennel...
Közi mindenkinek az infókat.

OFF
Hát ha Isten nem is, de jó vasutas még lehetsz
Valamelyik Nyugat-magyarországi városban (talán Nagykanizsán) volt tavaly egy nagy botrány, hogy a helyi MÁV főnökasszony (maga is egyháztag) a scientológusok által szervezett manager-kurzusokra járatta az embereit. Hát, ez is egy módja az egyházfinanszírozásnak...
/OFF

Well-of-Souls írta:

a jó öreg Hubbard pl így járt szerény bevallása szerint a Holdon

Hááát igen, de ne felejtsük el azért azt sem, hogy a jó öreg Hubbard - mielőtt még vallásalapításra adta volna a fejét - egészen népszerű sci-fi író is volt

Hogyan nézzük hülyének az embert, magunkkal is elhitetve, hogy magasztos zsenik vagyunk. Szvsz ez a szcientológia lényege.
Ismerek egy srácot, akinek a szülei benne vannak... Rendesen kiforgatva a vagyonból, apu vállalkozásának teljes bevétele az övék, míg ők kiutalt minimumból tengődnek... Ráadásul olyasmivel tömik a szerencsétlen gyerek fejét, hogy a hideg kiráz tőle. Ő még csak gyerek 19 éves, de képtelen az önálló életre, mert zagyvaságokkal foglalkozik a főiskola helyett és gyakorlati érzék híján csak a szerencséjén múlik az élete... Szerintem ez roppant szörnyű...
Tom Cruiseról meg csak annyit, ha úgy hiszi, hogy ezen keresztül színészi pályája felfelé ível, hát rajta, de a tehetséget nem lehet tanulni. Travolta meg, benne csalódtam... Játsza a nagy szerényt, közben meg ugyanolyan ficsúr...