Versek
Kiperkáltam kemény 500 Ft-ot, hogy egyáltalán elolvassák a novellát. Ez két hónapja történt... már mindent elfeledtem ebből az egészből... ma kaptam egy "oklevelet", hogy érszt vettem ezen a versenyen. Nincs rajta helyezés, nincs rajta vélemény, még az aláírás is fénymásolt! Szóval ezek után azt várjam, hogy egy hozzáértő mondjon kritikát az írásomra???? 
'Is there anybody out there?'
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Nekem tetszik a versed. Az tetszik benne, hogy olyan sok, mégpedig találó kép és hasonlat van benne. 
Szóval szvsz komolyan gondolta a tanár, és kívánom neked, hogy ez legyen az első lépés "kibékülésetek" útján. Huh de költői vagyok. 
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Tehát most gyorsan kell írnom.Berakok egy verset, amit én írtam, de amit soha senki nem látott még Rajtatok kívül. Így hát József Attila után szabadon, vagyis mivel nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek... Fogadjátok elnézéssel.
/ezt egy álmos hétfő reggel írtam. Csak úgy ott előkaptam a buszmegállóba egy darab papírt, lefirkantottam aztán elfeledtem, begyűrtem a zsebembe. Aztán, mit tesz isten, később kihullott a zsebemből, pont irodalomórán.
Az irodalomtanáromról tudni kell, hogy utáljuk egymást. Elvette rögtön, mert azt hitte, levelezek. Elolvasta a szemétje. Aztán már vártam a cikizést, de helyette - micsoda fordulat - meglepődve nézett rám, és azt mondta hogy meglepően jó. Szeretném tudni, hogy megint szemétkedett-e?? És Ti lennétek a döntőbíráim. / Tehát: Valóság
A szivárvány-palástot
beöleli a nyár,
s úgy izzik, szuszogva vár;
aranyalmák potyognak
a döbbent arcok elé
ezüst csikók robognak
a kinyílt végtelen felé.
Játszanak az isten-gyerekek,
az emberek fel-fel nevetnek,
sárga bohóc sapka-szín,
mindenhol feledve a kín
repülni tudás, s nincs elmúlás,
itt vagyok, de elmehetek,
duzzogó felhő-szemek,
s atommá váló színek
szétégő zöldes szívek,
üvegpohár a falakon,
birkák robognak át
gyöngyszín városon,
s földre száll egy csomó angyal...
Fémszagú a betonhajnal.
Tehát szerintetek megint cikizett a Kóllay? /irodalomtanárom/???
Na jó, mentem, mert a nővérem irtó csúnyán néz... [size=9:1chiecbr]/ő hülyeségnek tartja az egészet.
/[/size] Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Peredhil írta:
Kit ttuddja?verya olórea írta: Peredhil: azért szerintem eggyel több d-t vagy t-t írni nem lehet kimerítő...
Hát, lehet hogy neked megerőltető, de abbahagyhatnád már az offot.
Idril: Gőzöm sincs. Elég sok hasonló van...
Galadh
"what have I become, my sweetest friend? everyone I know, goes away in the end"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Nima: megpróbálok vidámabb verseket írni
De ez még szomorú
Szenvedés
Végleg elszakadtak egymstól már
A halál volt az ok nem más
A lány már a múlt télen halt meg
És a fiú azóta sem képes őt elfeledni
Pedig sok lány csak őt szereti
De ő már nem is képes nevetni
Bánata határt nem ismer, szenved
Ha egyedül van sír és folyton remeg
Szerelmét követné a halálba
A világban nincs már maradása
Elment egy lugasba, ott volt csak öröme
S elaludt ott végleg mindörökre.
Nefi
Za dashu snaku Zigur, Durbgu nazgshu, Durbgu dashshu! :sauron1:
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
nagyon rég jártam itt,eszméletlen beteg voltam.és tessék kihagyok egy hetet és annyi gyönyörű vers van itt hogy alig birom lementeni őket!
nagyon szépeket írtok!
neveket nem is tudok sorolni! :itscool:[size=9:zfuhpqwv]na akkor jövök én.szerintem egyáltalán nem fog tetszeni,mert nem mindenki van oda életem kincseitől. [/size]
A hajnal lova,
kinek a rejtőzés volt a harca.
A mezők lova,
ki lassanként az erdőt elhagyta.
Majd a szél fia,
aki hatalmas patáival
dobogott tovább a vadonban,
mennydörgést hozva a világba.
A szabadságot hordozza szívében,
a bölcsességet csillogó szemében.
Selymes lágyan omlik erős nyakára,
melyet a szél oly szeliden ringat.
Kecses mozgása,
akár a pillangók tánca.
Gyors,mint a tomboló vihar,
Kevesen vannak kik úgy szedik a lábukat.
Ősi ösztöne
a menekülés és szabadság,
melynek mindig útját járja.
Szőre más-más színekben ragyog,
fekete,pej,arany,fakó.
Ha valaki hátára ül
minden bánata megtérül.
Meglelheti a csillagokat,
megkerülheti a Holdat.
...elszállt az Ősi Nyugatra, s a regék és dalok eldái eltűntek mindörökre.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Galadh
"what have I become, my sweetest friend? everyone I know, goes away in the end"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
verya olórea írta: Soul: figyelj a helyesírásra, mert ha olvasom, ez nagyon zavaró!
Hihi!
Olórea:Szerintem Soul Reaver-t nem a helyesírás foglalkoztatta.
Ez amolyan szabad vers.
Soul R.:Érdekes, kiváncsi lennék mik járnak ilyenkor a fejedben.
"Próbálom kitalálni, vajon a kamikaze pilóták, miért hordtak sisakot?"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Elanor O.: Miért kellene üzenjen valamit? Ez csendélet, egy tájkép. Egyébként van mondanivalója: 1.vsz.: A hajnali párás légrétegeken a piros, azaz nagy hullámhosszú fény törik meg és szóródik szét, ettől rózsaszín az ég alja. 2.vsz.: A vízcseppek kis prizmákként viselkednek bizonyos szögből nézve, egyébként pedig teljesen visszaverik a fénysugarakat.
Hogy élvezném, ha ilyen szövegekből tanulnánk fizikaórán...
(Sesy, ugye nem baj, hogy ezt leírtam, pont most tanuljuk, és Elanor vmi üzenetet keresett, hát íme)
Area: Köszönöm az elismerést. Gratula a "Sikoltanál..."-hoz!
TEGYETEK JÓT, MERT TUDTOK.
Minden más hiábavalóság.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
[size=9:1bbz5pc2](Ez most egy gondolat volt, ami a fejemen futott keresztül.)[/size] Majd nem törekszem annyira szabályosságra. Köszi Elanor![size=9:1bbz5pc2]Na jó, nem OFFolok többet. 8O [/size]
"A képzelőerő az élet legnagyobb adománya."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Huhú, ez de ömlengősre sikeredett.. bocsesz :quasi:
Sesy:Hmm.. már megint beléd kötök. (biztos utálsz is rendesen
)Ez egy nagyon szép vers, tényle szépek a képek, kiforrott a forma. És úgy 150 évvel ezelőtt még el is fogadtam volna, de így... hogy is mondjam.. nemtom.. szóval tényleg szép a tenger, de mit mondd neked? Mit üzensz vele nekem? Vagy csak én nem értelek meg téged? :eek4:
"God's away, God's away
God's away on business, business"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
"A képzelőerő az élet legnagyobb adománya."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
A többieké is pazar, hadd ne soroljam
Tudom, ez a téma már lerágott csont, de most ehhez volt hangulatom meg ihletem:
Mit gondoljak most a világról,
Mikor a keserv árnya emészt?
Mit szóljak a világhoz,
Ha szememben a gyönyör már elvész?
Mit tegyek most, mit lépjek,
Ha a sötétség éles karma végigszánt?
S mit adjak, vagy mit kérjek,
Ha az árnyék kínzóan bánt?
Hát hol a segítség, a lelki támasz?
Vagy tán nincs itt más, csak én,
S kérdéseimre nincsen válasz?
Nincsen más, ki ugyanígy szenved, kér?
Mind elmentek, elvesztek?
Elnyelte őket a sötét torok,
Mi kegyetlen, mellyel szembeszegülni nem mertek?
S már én is érzem; nyakamra szorul a hurok...
"A képzelőerő az élet legnagyobb adománya."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
A maradék:
Lorelej, Lorelej, sír érted a szél,
Lorelej, Lorelej, hát elmentél?
Magányod elvitt mások világába?
S meghaltál a fák közt egymagadba?
Miért hagytad itt e földet?
Mi szerettünk Lorelej!
A fák alatt még ott a véred,
de mi nem felejtünk el.
Egymagad voltál bús hercegnőnk,
s a fák alatt bújdosol szenvedőn,
Lorelej, Lorelej, sír érted a szél...
Lorelej, Lorelej... hát elmentél.
Magányos halál
Magányt szül a félelem,
hisz messze menekülsz,
féltetted az életed,
mégis halálba menekülsz.
Csak te a némaság halálát kérted,
csöndesen, egyedül, szomorún,
pedig száz könnycsepp hull érted,
csöndesen, egyedül, szomorún...
és egy ritka vidám....
Száll a dal, messze száll,
ez az élet, s meg nem áll.
egyszer élünk, meghalunk,
addig is csak mulatunk!
Hosz a bort, jó fajtát,
húzd a vidám nótáját,
elfáradunk, leülünk,
addig is csak nevetünk!
'Is there anybody out there?'
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Mau: a vége nagyon állat
Nima: jók
Most visszatérek szerencsére [size=9:28y4jxs0](vagy nektek a balszerencsétekre)
[/size] Szóval, tegnap ihletem volt, ami nálam ritka dolog, és megragadtam az alkalmat...Sikoltanál, de hangod semmibe vész,
elszaladnál, de folyton falhoz érsz,
messze szállnál, de még nincsen szárnyad,
és ő nem jött el, pedig te vártad.
Megcsókolnád, de ő eltolja szádat,
gyönyörködnél, de már elégszer láttad,
fölkapnád, vinnéd, de nehéz a súly,
dalolnál neki, de nem pendül húr.
Eldobnád, de ő túl szép ehez,
felejtenéd, de csak ő volt veled,
összevesznél, de ezzel semmire sem mész,
pusztítanál, de arra lelked nem kész.
még van egy csomó, fél óra múlva folytatom, ha nem baj....
'Is there anybody out there?'
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Verya Olórea: már választ is írtam rá! Na nem baj, elküldöm még egyszer... Lehet, h nem ment át.
Treebeard
Régiek vagyunk, mint a Föld.
Előbb éltünk, mint a Hold.
Ki meglátott, mind hátrahőkölt.
Elsőszülött lett egy félholt.
Olyan erőt mozgatunk, mit nem ismersz.
Erősek és vadak vagyunk, jobban jársz, ha tisztelsz.
The leave taking
Elmegyünk. Viszlát, hazánk!
Egy békés világ vár ránk.
Hogy apáink egyszer idejöttek,
Megbánták az Elsőszülöttek.
Arany fákat hagyunk el,
S őszt, a tavasz nem jön el.
Minden halandó, mi e földön van.
S szívünknek ez fáj. Minden odavan.
Viszlát, régi szép ligetek!
Ott is van fa, de szebb a ti fényetek.
My light shall be the Moon, and my path the Ocean.
The fish knows everything.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
A Tolkien.hu weboldalon megadott adatokat (különösképpen az alábbi adatokat: név, telefonszám, e-mail cím, életkor, szülő/gondviselő neve és e-mail címe, illetve a tevékenységünkre és programjainkra vonatkozóan megjelölt érdeklődési körök, a tájékoztató levelek és a bennük található linkek megnyitása illetve a rendezvényeinken való részvétel ténye) a Magyar Tolkien Társaság az Ön részére nyújtott on-line szolgáltatásaink biztosításához, programjainkon való részvételhez kapcsolódó nyilvántartások vezetésének érdekében, továbbá a tevékenységünkről és programjainkról nyújtott tájékoztatás céljából tárolja.
Adatai megadásával Ön kifejezetten hozzájárul azok fenti célok érdekében történő felhasználásához. A Magyar Tolkien Társaság a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően, csak addig tárolja az Ön személyes adatait, amíg a meghatározott célok megvalósítása érdekében indokolt, illetve ameddig Ön az adatok kezeléséhez való hozzájárulást vissza nem vonja.
A Magyar Tolkien Társaság az Ön személyes adatait semmilyen esetben sem adja át, továbbítja, illetve teszi nyilvánossá harmadik személynek, külső szervezetnek, kivéve, ha erre jogszabály, hatóság vagy bíróság kifejezetten kötelezi.
Amennyiben rendelkezik Tolkien.hu felhasználói azonosítóval, akkor bejelentkezve az Önről tárolt személyes adatokat belépés után ide kattintva tekintheti meg, illetve módosíthatja. Az Ön személyes adatainak teljes törlésére vonatkozó kérést az adatkezeles (kukac) tolkien.hu címre lehet elküldeni, amely esetben adatainak tárolását teljes körűen megszüntetjük.
A Magyar Tolkien Társaság részletes Adatvédelmi Nyilatkozata ide kattintva érhető el.
