Versek

Ring: jó, majd a rövidebb verseimet nagy betűvel írom [size=9:13dscefr]ja, amúgy egy s van a nevemben középen :nono: ![/size]
Én az angolt is szeretem, de a legszebb az olasz, a francia és a magyar
Ring: katt a 'Még több emotikon'ra!

Egyszer ha több időm lesz le hozom a szinonima szótárt, és kinyitom a fantasztikusnaál, és kiírom az összes szót...
Sessy, miért írsz ilyen picibe nem tudom elolvasni, csak ha 1 cm van az orrom és a monitor között!
Én azért egy picit egyetértek Demon Hunterrel de Kincsővel is.
Az angol nekem a kedvenc nyelvem, nem tudom miért!
A magyar pedig olyan, fura, de egyedi és szép. Na ezt jól megfogalmaztam!...
[size=9:1kmkadat]Off: Kincső honnan szerzed ezeket a motgó figurákat?[/size]

Nagyon szépek, és nagyon sok! 8O 8O 8O
Eowyn: ez így nagyon igaz! Ha nem baj, ebből idéztem az aláírásom.

Eowyn

Hosszúra nyúlt éjjeleken,
egy hang dalol a fellegekben.
Halkan szól a dal,
mit ember meg sem hall,
csak ha felnézel az égre,
a csillagok lüktetnek a zenére.
Nappal a dal csendesedik,
emberzaj, mi erősödik,
s nem hallják, mit a dal elmesél,
egy lány sorát, ki rég nem él.
A lány szép volt, harcos lélek,
s szrelme is réges-régen,
de egy tünde volt a határ,
mit nem vághatott el egy kard már.
S Eowynról halkan énekelnek a csillagok,
ha egy ember felnéz az égre,
az ő arca visszaragyok.

Szerintem is szép a magyar nyelv. Sokkal szebben kilehet fejezni a dolgokat, mert nagyon sok szó van, nagyon sok szinoníma egy szóra...

[size=9:u6t6h15a]Megszülettél mint megannyi fivéred
Kiket már utolt ért a vég.
De egy sem volt olyan mint te,
Olyan fájdalmasan szép.

A remegő pillán megülsz sokáig,
Magadba szívva az életet.
Ha már a halálra született valaki,
Az élvezze a megadatott perceket.

Aztán mintha megtasztínanának;
Hát elindusz a hosszú útra,
Sikoly nélkül – bánatos örömmel
Ezt a kis időt is ajándéknak tudva.

Reszketsz ahogy a hideg
Körülöleli tested.
Pedig jól tudod már
Hogy a forróság a veszted.

A szürke kövek gúnyosan
Kacagnak – te remegsz.
Egyre nagyobb fájdalmad,
S a halált megváltásnak érzed.

Éveknek tűnő pillanatok
Múlva véget ér utad.
És ahogy az ajkára gördülsz,
Hirtelen megszűnik fájdalmad.

Tested ezernyi darabra tépődik,
De ezt már nem érzed.
Halálod méltó és szép
Befejezése a rövid létnek.

A lány, kinek szemében születtél
Nem vett észre ajkán – nem ismert téged.
Fivéreid s hugaid haltak meg ugyanúgy,
Hiszen egy könnycseppnek ki képzel lelket?
[/size]

Sztem is nagyon szép , tök jó h nehéz és jópár külföldi csomót szenved vele
Mikor külföldön voltam oda jött egy francia és megkérdezte h mi ez a gyönyörű nyelv mert h ő ilyen szépet még sose hallott! tök jól esett!

Egy-két szösszenet haldoklásom korából

Fekete nap nyugszik völgyek alatt,
kihunyt, talán örökre, de a remény megmaradt.
Ha már fekete, hideg szél borzolja hajadat
tudni fogod, hogy elveszett minden, a nap örökre rab marad.
S ha már te vagy az egyetlen, kit érdekel sorsa világodnak,
hagyd, nem tehetsz ellene, ha meghalsz úgyis elenyészik újra.
S ne félj haláltól, ne gondolj rá, ha már közeleg,
hisz mi végig ott leszünk majd melletted...


Fák levelében,
hullám fodrában,
homok csillogásában,
mind'hol egy angyal bújik meg,
mosolyog reád kedvesen,
de te tovább mész, észre sem veszed.
Csak egy pillanatra állj meg,
s nézz, láss szemeddel!
Az a pillanat tiéd lesz, nem veheti el senki sem,
mikor meglátod a havon cikázó angylokat,
mikor mosoly fut ajkadra,
mikor tiéd lesz minden csoda.



Rájöttem h a halálról szeretek a legjobban írni olyan szépen meg lehet csinálni azokat a verseket pl Nefadar

Nefadar:ez gyönyörű, volt olyan rész ahol majdnem elsírtam magam

Én is írtam párat míg beteg voltam, de elég furik lettek mindegy azért majd beírom őket

Huhh..nagyon jók vagytok
Nefadar: Az utolsó versed nagyon tetszik gyönyörű

Idril Celebrindal. írta: Nefadar: mit jelent az aláírásod?

Azt, hogy: "Nem uram, a tél nem jön. Akarod, hogy amikor eljön az idő elhadjam ez embereket?"-Arwen

Ery sajnos itt sem lesz meg a szótagszám, de azért remélem tetszik nektek.

Halál

A szél bánatosan fúj
Távolban egy harang búg
Keserű eső szárad
Halandó arcomon

Barátom volt egy tünde
Ki belefáradt a létbe
Elhagyta e világot,
Mandoshoz távozott.

Legszívesebben követném,
De végzetem más
Halálom után nem Mandos
Hanem a Semmi vár.

Mert ez a halandók sorsa
Kikiet a tündék vándoroknak hívnak
Mert nem vagyunk állandók
Mint oly sok minden más.

Lány vagyok, és harcos
Fiatal, de fáradt
Hagynám ezt a világot
De nem tehetem.

A tündék neveltek
S egyikbe szerettem
Ő volt a barátom
S a végzetem

Kardommal itt állok,
Tese felett
Az eső esik és a szél is fúj
Az élet szikrája belőle lassan kihúny.

"Miért nem követhetem?"
Keserűen kérdezem
Az orkok kik végeztek vele
Meghallhatják, nem érdekel.

Már hallom a hangukat
Jönnek értem, s életemért
Kardomat eldobom
Várom a végzetem.

De nem jön, mert társaim is
Meghallották hangomat
És megmentettek, mielött
Sorsom bevégződne.

"Ezek után, hogy éljek?"
Kérdezte félve
"Hisz csak a barátod volt"
Felelte a tündék vezére.

"Ez nem igaz, mert szerettem!"
Mondtam kétségbeesetten
"Hisz te halandó vagy, ő pedig tünde"
Kiáltott a tünde vezér

"Ezért nem is mondtam,
Hadjatok magamra"
A tündék megdöbbenve áltak
Szólni sem szóltak már.

Csak nézték a lányt
Ki a halálra várt.
Majd a kardját
Magába szúrta

Holta rogyott szerelme mellé
Ki már Mandos csarnokában él.
A lány elhagyta ezt a világot
Ahova soha többé viszza nem tér.

A tündék ott álltak
A két test felett
Míg az eső
Továbbra is esett.

Majd a két társukat e helyen
Eltetmették csendesen
Bakacsinerdő határán
Az erdő tündék otthonánál.

A lányt többé nem feledik
A későbbiekben tündeként említik
És senki meg nem tudja,
Míly szomorú volt a sorsa.


Azért bocsika, hogy vhol nam rímel és nem egyezik a szótagszám, de tőlem csak ennyi tellett.

Üdv mindenkinek! Jaj annyira jólestek a dícséretek! Mióta elolvastam a véleményeiteket, egyfolytában vigyorgok.
Nefadar: mit jelent az aláírásod?
József A.-t én is szeretem. Hogy álltok Adyval?
Sesy: méghogy rontod a színvonalat?!
Annyira felbátorítottatok, hogy hoztam még egy verset. Ezt Éowynnak ajánlom!


Melkor

"Nem bánok semmit!" - kacagta a világ szemébe
Csillag-bilincsek kattantak kőkomor kezére
"Nem bánok semmit! Nem bánom a millió életet
S a millió álmot ami a markomban reszketett!"
Várta a Semmi, éj-börtön, holdsugár falakkal
Haldokló Sötét, kapuján üstökös-lakattal
S nem bánt meg semmit. Kacagva, színészként meghajolt
Büszkévé tette minden, mit gőg-énje letarolt.


Éowyn: már vagy ezerszer elmondtam, de nem lehet elégszer: nagggyon jóóóó!!! Én személy szerint nem bánnám, ha gyakran lennének ilyen prózáid...

Egy kis próza:

Szeretnék elmenni. Messze. Szeretnék szembenézni mindennel, amitől eddig féltem, és szeretnék győzni. Szeretnék harcolni, elbukni, hogy aztán újból felállhassak. Hogy megmutathassam ki vagyok én valójában. Mindazonálltal szeretnék belenyugodni abba, hogy ez nem lehet. Szeretném elhinni, hogy én választottam ezt az életet. S ha így van, akkor nem hiába tettem. Szeretnék jó lenni, de féltem a szabadságomat. Szeretnék a tömegben egyedül lenni. Menekülnék a csend elől. Néha szeretnék csak sodródni, mégis mindig az árral szembe úszok. És szeretném, ha végre megértenék, hogy miért jó, ha szembe fúj a szél.
(aztán felébredek, és még mindig nem érdekel, hogy mit gondolnak mások)

Ery:hát ilyen müvelt még nem vagyok.
Lehet,hogy nem is leszek...

Igen, de vannak borzasztóbbak is.
Amit korábban jeleztem, van ritmusa, dallama. Az időmértékes verselést tökéletesen meg tudja jeleníteni, ellentétben mondjuk az angollal.

Ery:elírtam volna?
Bocsi.Tévedni emberi dolog(csak nem ekkorát:))
Nem letenni akartam a magyar nyelvet.Mindössze fenn áll az a tény és
ezt bárki beláthatja,hogy vannak szebb,hangzatosabb nyelvek is.
Pl.spanyol,francia...

Idril,

Gyonyoruek a Haldirrol es az ellentet-vilagrol szolo verseid.
Nagyon profi!!!

Beleg

Demon Hunter: Azért a magyar nyelvet nem kellene teljesen leírni (Arany János).
De azzal egyetértek, hogy a hexameter szépen szól, és nyelvünk külön erénye, hogy meg tudja jeleníteni ezt.

A vers szép. plusz még egy sor szükséges.

Pl. Így:

"Első sorba a lándzsások
mögöttük meg az ijászok
S a király imígyen kiált
Támadásra hű katonák"

Sziasztok fiatalok!

Hát amint látom,itt is általános tünet az önbizalomhiány.
Most ezt úgy mondom,mintha nekem nem lenne benne hiányom:)
Szóval attól még,hogy egy vers,amit mondjuk ti irtok,nem ér fel egy ismert költőével,még nem kell letenni.Higgyétek el,hogy valójában olyan mély érzelmek vannak benne,hogy csuda.Már csak azon kell csiszolgatni,ahogyan azt a külvilággal közlöd.
Egyébként nem tudom ti,hogy vagytok vele,de én nem birom annyira a magyar nyelvet.Nem szép,semmi dallama sincs,és nagyon nehéz.Sok magyar még a saját anyanyelvét se tudja szépen beszélni.

De azért ne hanyagoljuk el az Attila bácsit.Szerettem volna leírni egyszer ezt annak a lánynak akint egész életemben szeretni fogok,de nem úgy alakultak a dolgok.Azért megosztom veletek.

"Látod mennyire félve-ocsúdva szeretlek Flóra?
E csevegő,szép olvadozásban a gyászt a szívemről,
mint sebről a kötést te leoldtad,ujra bizsergek.
Szól örökös neved árja,törékeny báju verőfény,
ÉS BELEBORZONGOK LÁTVÁN,HOGY NÉLKÜLED ÉLTEM."


Várom a véleményeteket.
Helló!

Ery írta: A téma jó, és a vers is, egy hangyányit kellene csiszolni még rajta és akkor tökéletes lesz!

Mit kéne még változtatni benne?, mert mondom, hogy nem vagyok vmi jó vers irogató

A téma jó, és a vers is, egy hangyányit kellene csiszolni még rajta és akkor tökéletes lesz!

Ez sem olyan jó, mint a tietek, de remélem tetszik.

Háború

Ősi kürtök morajlása,
Díszes kardok csattogása,
Harci mének nyerítése
Győzelmi dalok kiáltása.

Indult a király és serege
S az ellenséges ország ellene
Egy parton küzdöttek,
A hatalmas tenger öblében.

Az első sorban a lándzsások
Utánuk pedig az íjászok.
A király elkiáltja magát:
"Támadás katonák"

Sokan haltak a győzelemért
És az ország dicsőségéért.
Az ellenség hiába erősebb
A jóság ellen nem győzhet.

Az ifjú király elösször nyert
S tettéért halhatatlan lett
Az ország újra fényben áll.
Senki nem győzheti le újra már.

Ősi kürtök morajlása
Várja vissza a királyt
S a városba lovagjai élén
Tér visza büszkén.

Ha tetszik teszek fel mé majd újakat is.

Sesy Olórea írta: Na, jöttem rontani a színvonalat

[size=9:ktf3pk5x]A koldusasszony

Még csak ébredezett a város,
És a nap halványan derengett,
Egy hajlott hátú öregasszony
Az utcán sántítva igyekezett.
Ősz haja sápadt arcába hullt
Ahol szinte perzselt fekete szeme.
Görcsös szorításban egy kis
Bádogtányérkát szorított keze.
Szürke ruhafoszlány alól
Kivillant mezítelen lába,
És ahogy lépett, szinte
Hallatszott hogy megzörrent a csontja.
Koldus volt ő, szegény koldus
Kit az élet csúful megkinzott.
Büszkesége már sok éve
Elveszett – a porba hullott.
Baktatott az utcán, kezében
A kis szomorú bádogedénnyel,
A megszokott helyére ahol már
Nem szövetkezett csalfa reménnyel.
[/size]

na, volt már jobb versem is, de gondoltam, azért berakom

Nekem nagyon tetszett. A legújabb versemet ma felrakom délután.

Most látom, h elírtam az egyik 'mint'-et, i helyett o-val...

Idril:Sztem is a 'furcsa' a legjobb!
Kincső: Húúú...tényleg? Köszi.
Cue: Lehet, hogy valaki jó hatással van rám!
[size=9:2jas7rsd](ez a gyakoribb írás biztos attól van , hogy mostanában nagyon 'elszálltam')[/size]

Idril: a "furcsa" versed nagyon tetszett! jó lenne, ha nekem is gyakrabban lennének ilyen alapötleteim

Eglar: a tied is jó volt - azt mondtad, csak ritkán tudsz írni, és tessék, mostanában egyre gyakrabban jelentkezel: csak így tovább!

Na, jöttem rontani a színvonalat

[size=9:181ac91n]A koldusasszony

Még csak ébredezett a város,
És a nap halványan derengett,
Egy hajlott hátú öregasszony
Az utcán sántítva igyekezett.
Ősz haja sápadt arcába hullt
Ahol szinte perzselt fekete szeme.
Görcsös szorításban egy kis
Bádogtányérkát szorított keze.
Szürke ruhafoszlány alól
Kivillant mezítelen lába,
És ahogy lépett, szinte
Hallatszott hogy megzörrent a csontja.
Koldus volt ő, szegény koldus
Kit az élet csúful megkinzott.
Büszkesége már sok éve
Elveszett – a porba hullott.
Baktatott az utcán, kezében
A kis szomorú bádogedénnyel,
A megszokott helyére ahol már
Nem szövetkezett csalfa reménnyel.
[/size]

na, volt már jobb versem is, de gondoltam, azért berakom