Versek

á, végre itt vagyok! A versek világába menekültem a tanulás elől... holnap felvételizek a középiskolába, és nem sokat tudok....
Most kész lelki/idegi roncs vagyok, szóval verset nem hoztam, de hűen magamhoz bőszen kritikázok...

Ladislas: az első négysoros szívszaggató!
Dodiee: Frodó búcsúja nagyon szép lett! Koppant egyet az állam a padlón.....
Nefadar:
Akkor még egyett sikoltott, s többé nem
hagyta el ajkait egyetlen szó sem ---> ne tudom miért, de az nagyon megfogott....
Nihil: WOW! 8O 8O 8O Szép kis nyáltócsa maradt az asztalomon, mire elolvastam......
Nima: nem is gondoltam Luciferre, mikor megírtam ezt a verset..... inkább ez a kis dalszöveg irányította a kezem:
"Hiába lázadtál,
ezerszer eltévedtél,
hiába szárnyaltál,
ezerszer visszaestél,
mond, ezután,
még mit remélhettél?"

hát, most ennyi, megyek átnézni az elveket, tételeket, szabályokat, térfogatokat, felszíneket....

Nai tiruvantel ar varyuvantel i Valar tielyanna nu vilya!

Nima: Írtam én is egy ilyen témájú verset
Frodó huzza föl a gyűrűt)
Hát a a tiéd sokkal jobb lett.

Neframíel írta: Rabyn: Szereted Poe-t? Mindig nagy öröm találkoznom ilyen emberkékkel.

Hát ezzel én is így vagyok!

Köszönöm mindenkinek a kedves megjegyzéseket!

Nézzétek el nekem, hogy mostanában csak ilyen negatív és szomorú verseket írok, de sajna nem nagyon vagyok formában. (bár, ha belegondolok, nemigen írtam eddig sem vidámakat)


Egyszer Már Hittem

"Mentegetőzve hittem el, hogy a felizzó gondolatnak egén
A félig már kihamvadt, halványkék csillag is tüzel."

Zörögve, akár egy kiszáradt csontváz, intett a Halál felém
Bánatomban elmentem volna egyetlen kulaccsal a sivatagba is vele,
De konok daccal, keményen visszaparancsolt még szikrázó szeme.
Elkeseredett magányomban, egyedül vágtam hát neki a Nagy Útnak.
Tisztán fájó szomorúság vezetett; Tudatra ébredésem hajnalán
A régi sebtől még mindig vérző szívem is beleremegett:
Mert amit egyszer Hittem Szentül, az már rég elveszett.
- Talán soha nem is létezett! -

Mégis úgy mentem előre, mintha csak húznának, galádul akarnának
a délen fényesen ragyogó hideg sugárlidércek önnön foglyuknak,
Hogy démoni otthonukba én is betérjek, náluk felőrlődjek,
Mert a Félelmetes Úr, ki ijesztő bárdjával mindig köztünk jár,
Hidd el, téged se kerül el, hisz már rám is rám talált.
Halkan fülembe súgta:
Bárhogy is kerülgetsz, előlem nem menekülhetsz!
Sötét palotám fogadásodra immár készen áll;
Hiába futsz, életednek úgyis vége már!

S hideg kezeivel szorosan, végleg karjába zár a Rideg Halál.

Dodiee: nagyon édes és szomorú. /Use well the days-feeling / Az eges rész tetszik a legjobban.
Razht... ááá... Racska: Engem a rohírok vonulására emlékeztet. Nagyon jó, egyedi a nyelvezete. :agree:
Nefi: az az esti mise nagyon nem illik a végére![size=9:3sd7ai6w] bocsi[/size] A beteljesülés... hmm... szép. Lúthien és Beren-hatás? Úgy emlékszem, Beren dőlt el, mint egy fadarab, mikor Lúthien otthagyta őt az erdőben.
Cueddo: és ez egyre gyakoribb jelenség... cinikus.
Area: második vsz. üt! Szegény, szegény Lucifer!
Nihil: csak annyi jut róla eszembe, hogy szép. Még nincsenek szavak.
Nefra: ez a gonoszság nekem is mosolyt csalt az arcomra, mikor leírtam... Olyan jó, hogy ugyanazok a dolgok jutnak eszed/tekbe, mint nekem. Nekem is az a sor jön be a legjobban.
mecsiga:nekem tetszik, bár néhol tényleg kicsit utópikus gondolatok vannak benne. Az anyához-szólások viszont nagyon szomorúak és szépek.
Szofi:félálom. Édes. Bár nekem teljesen tavaszi.

Akkor még egy Samus, ez már címmel. [size=9:3sd7ai6w]Remélem, átjön a szitu és a hangulatváltozás... [/size]

Mindennek a végén

...Dobd le, Frodó Uram!
Tedd meg, pusztítsd el!
Hagyd, hogy az őt szülő tűz eméssze fel!
Ne félj a lángoktól, behódolnak neked...

Hogy tehette? Frodó...
Felhúzta a Gyűrűt... hiába volt minden?
Kár volt idáig jönnünk a veszélyben?
Hogy tehetted, Uram? Nem tudom elhinni.
Idáig eljöttünk, és nem tudod megtenni?
Frodó Uram... ne tedd ezt velem!
Tudod, az Uramat én nem gyűlölhetem...
Húzd le! Hová tűntél? Hol van az a bátor lélek?

Ott vagy, igen, látlak téged!
Tántorogsz? Ó, szegény kezed!
Elpusztult. Vége. Mindennek.
Segítenem kell! Fáj fia a hegynek.

Nincs semmi baj, Uram.
Én nem is csalódtam.
Sosem haragudtam.
Pihenj le, jó Uram.

Látod, milyen más a világ? Aludj csak.
Álmodban majd érzel nagy szárnyakat,
Mik elvisznek e világból. Elpusztult. Végre.
Jó, hogy veled maradtam. Úgyis mindennek vége.

Nima, Area: köszönöm a részletes vélemény. Mind a ketten még mindig fantsztikusak vagytok

Egy lány halála

Egy lány sikolya szelte át a teret
S benne volt a halál heve
Sokan látták mikor kardba dőlt
S fehér bőrére vörös vére kiönt

Akkor még egyett sikoltott, s többé nem
hagyta el ajkait egyetlen szó sem
Lelke eltávozott, messze el inenn
S csak is érte szól az esti mise


Beteljesülés
Az éjjeli fényben táncoltak csak ők ketten
A réten ott hol először egymáséi lettek
Csak egymásért éltek, más nem érdekelte őket
Akkor sem mikor a jéghideg földre dőltek

Hoztam én is egy verset, Nima Samus verse nagyon megihletett:) A címe lehetne mondjuk Frodó búcsúja:)

Drága Samum..
Sosem vártam tőled,
Egyetlen támaszom mégis csak te voltál.
Kísérted léptemet ha meginogni látszott,
Álmom jajszavára csak te válaszoltál.
Velem voltál akkor, mikor ránk zuhant az ég,
S velem akkor is ha megsebeztelek...
S elhagylak mégis most e percben,
De ne hidd soha hogy elfeledtelek.
Hogy feledhetném el tétova mosolyod,
A világ végére is kísérő hűségedet.
S mikor az Árnyék végül meglopott,
Te mutattál nekem egy végső kék eget...
Megmutattad, van még szépség a világban,
Van még, mire örökké emlékezhetek...
Hát ezt keresem én a másik szép hazában,
Ó, de nehidd, soha ne hidd, hogy elfeledtelek..
Drága Samum...

Ratzkha\n

Toma gazda! Nemtom mennyire adsz egy nem Tom véleményére, de teccik a versből áradó öröm, derű őszinte jókívánság. (Vald be, hogy udvarlóversnek készült.)

hát em egy elvetemült ötlet
de születésnapra készült és kb 4 év külömbség van az ő javára
(ez van )

Egyébként szerintem a legjobb Holló-fordítás messze a Tóth Árpád-féle. Remélem az van a mostani könyvekben. habár nem hiszem... na jó, nem negatívkodok.
Akkor számítsatok néhány Poe versre. olyanokat teszek majd be, amik ismeretlenebbek, de nem kevésbé jók.
Üdv!
/már tényleg/

Nefra: eddig ezt a két versét olvastam, de már hallottam felőle és így olvastam el a verseket. És nagyon tetszettek,volt bennük valami ami a többiben amit eddig vettünk nem volt meg. Talán ÉLTEK a versek vagy nem is tudom. Angolul sajnos nem tudok, így csak a fordításokat olvastam el.
Ha bemásolsz néhyán verset azt megköszönöm:)
Mért nem tanítanak normális költöket normális JÓ versekkkel?? (mértkell nekem Berzseniyt tanulni meg Zrinyít?)

Rabyn: Szereted Poe-t? Mindig nagy öröm találkoznom ilyen emberkékkel. ha akarod, vmelyik nap /v hétvégén/ bemásolok néhány versét a gépbe, és elküldöm neked. A jobbakat. Na?
Berzsenyi... inkább nem mondok semmit. persze kulcsszerű a magyar költészethez, de... nem az én stílusom.

Mi eddig a görög és a római irodalmat olvastuk illetve tanultuk. És most tanuljuk a középkort. A lovagregények nagyon jók, nagyon tetszenek. Nekem majd még ebben az évben ami ugy kiemelkedő lesz, az Shakespeare, a drámakirály.
Az én igazi kedvenceim azok a 20. század költői és a reformkori költők.(Radnóti;Ady; Arany;Vörösmarty; stb). Bár Csokonai se rossz.
Poe-tól én csak a Hollót olvastam, de az nagyon jó.

Oooo:) Tizedikben tananyag (hála az égnek én nagyon szeretem Aranyt:D)

az eddig tanult versekből nekem a Reményhez tetsett a legjobban. És már tudom, hogy Poe versei (hol találok belőlük többet?) nagyon fognak tetszni.. kár, hogy csak kettő van belőlük a szöveggyűjetményben (a Lee Annácska és a Holló)

Rabyn írta: Fiona: 10.es vagy? Mert ez a 10.es szöveggyüjetményben van benne. (sokkal érdekesebb s jobb mint Berzsenyi.. és mi most éppen azt tanuljuk..../bocsattol aki eseleg szereti/

Nem, még csak 9.-es, és csak önszorgalomból olvastam el.

Fiona: 10.es vagy? Mert ez a 10.es szöveggyüjetményben van benne. (sokkal érdekesebb s jobb mint Berzsenyi.. és mi most éppen azt tanuljuk..../bocsattol aki eseleg szereti/

Tudom, nem saját verssel jöttem, de most megint olvasom Aranytól az Ágnes asszonyt, és a mostani hangulatomhoz annyira illik ez a sor:

"Óh, Irgalom atyja, ne hagyj el!"

Sziasztok!

Már rég írtam ide Most megtaláltam a jegyzetelgetős füzetemben egy versnek az első versszakát... nem íródott tovább, vsz nem is fog. Csak azért, hogy életjelet adjak - jó olvasást mindenkinek:

Régi, kedves utcánkból a házak,
mint rossz fogak, sorra kihulltak;
s az ölelő gesztenyefák helyett
már csak egy bamba szobor
állít emléket a múltnak.

Üdv, Drágáim!

Nima,Cue: köszi, h számon tartotok & néha írtok 1-2 szót a verseimről Ez nekem nagyon sokat jelent. (Még akkor is, ha ez nem derül ki a hozzászólásaimból.)

Dodie: a múltkor is akartam már írni, csak kiment alólam a net, h a Nincs örökké, ami a talin született, nagyon jó lett!
Szétbontottam égő szeméthegyem,
Síró játékbabák fejét félredobtam. iszonyatosan érzékletes kép:!:
A kontextussal 1ütt, amibe belehelyezted, pedig pontosan tudni lehet, h mire vonatkozik. Ez a költészet

Mau:az újrafordítás mindíg újraértelmezés, ugyebár. Ez a TE Úti Dalod
A miskolci vonatos pedig tényleg Weöres-es
Az új se rossz. Szinte túl tömör. Haikubb a kaikunál. Nagyon hirtelen/váratlan benne a képzetkapcsolás.

Eglar, drága, le7, h én vagyok tolkieneshez méltatlanul túl műveletlen, de épp melyik Szilmarilok- beli történetet dolgozod fel a legújabb versedben (és mért nincs címe?)? (Nem bántó szándékkal, érdeklődéssel kérdezem.) Vagy csak felhasználsz egy tolkieni nevet, ami hívószóként kéne funkcionáljon? (Sajnos még mindig nem ugrik be, melyik történet ez... Segíts!) A vers 1ébként témájában & színvonalában nem marad el a tőled megszokottól, ami már önmagában védjegy

Aranymag:Kedves lepkém-a kép jó, a többit priviben Az utóbbiak közül az 1ik legérdekesebb, leg5letesebb vers!

Nefra, drágám! Ennyi belefér. Van funkciója. Nem annyira tér el. Inkább csak a téma. Megvan a 'nefra-hangja' Komolyan mondom, bármelyik, politizáló 'irodalmi' folyóirat leközölné (Kortárs, Ezredvég, ÉS)

Ladislas,kicsi unokám, ez nagyon ötletes! Imádom a következetesen végigvitt hasonlatokat/azonosításikat! Gratula!(Azért a helyesírással vigyázz & a központozás sem csak a vesszőből áll (Privi megy )

És egy új szösszenet:

Weöres- vizsga előtt

Bodzafa ága hajolt
vállamra, törékeny
álmomban magasan
szállingóztam az égen.

(Nem kell komolyan venni, csak az agyamra ment a sok vers meg a sok hó )

moderáltam magam, mert a vitánk M.-mel ránk tartozik.
Mielőtt Anyu vagy Jacopo csúnyán néz... vagy kivégeztetnek virtuálisan offolás vádjával
Üdv mindenkinek!

Üdv!
ADIM: köszönet...
Hegyirabló: mind a kettő csúcs! Valahogy olyan...igaz.
Nihil: haláli, rémes, tetszik
Rabyn:...hm..az emberek jönnek mennek az életünkben, és a letöbb tényleg csak emlék marad...sajnos
Area: Én is mindig a feketével vagyok, szerencsét hoz, és szép szín
Nagypapám halálára írtam egy kis négysorost:

Könnyeim már rég elapadtak,
fekete fátyolként borul rám az éj.
emléked örökre szívembe zártam,
lelkem sötét gyászban ég...

És itt egy jó tanács:

Kemény a férfi szív kérge,
ha megsebzik nehezen forr be,
hát kérlek, ne játssz a tűzzel,
mert vissza kapod többszörösen.

Neframíel Én nem vagyok hatásvadász távol áll töllem! Szeretem az embertársaimat . 10 éve vagyok mentQs, 1000 ilyen embert vittem, és mostam ki a sza....., ha valaki tudja akkor én. Ha akarod köpd le öket én nem teszem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Erda: Nem:) Ennek a versnek semmi köze a Gyűrűk Urához:) Ezt a régi baráti körömnek írtam amikor szépen lassan egyenként hagytak el.. De igz akár a Szürkerévre is ráillik.
Tényleg tetszik?

Mecsi, nem akarlak kritizálni, de nem hiszem, h ilyen rózsaszín felhő lenne az egész. mármint maga ez a hajléktalan-téma. Volt már elég dolgom ahhoz a városban, h erre rájöjjek. A legtöbb igenis maga tehet róla, h idáig jutott; és a legtöbb közülük már a lét legalsó fokán állnak. Nem hiszem, h ilyen szeretetreméltó, kedves kis lények lennének aminek te megidealizáltad őket. Nem akarok negatívkodni, de van egy-két történetem, amit örömmel elmesélnék "kijózanítás" végett. Ne haragudj, h ilyen pukkancs vagyok, de nem bírom elviselni amikor az emberek ennyire megidealizálnak és túlszépítenek egy bonyolult dolgot. Tudod, inkább hatásvadász és közhelyes, más mint amit megszoktam tőled. Ezerszer inkább az extra-nihilista-avantgard keverék, mint ez!
Nah. Bocs a kirohanásért. Meg azért, h őszinte voltam.

Nima drága! Samu... úgy szeretem benned h egy témát ennyiszer fel tudsz dolgozni!! Ez különben is n. szép ez a sor: Békében kiálmodja magát e körökből, elszakad lelke minden földi rögtől. * tapsikol.
Azonban ha már kritikus kedvemben vagyok... tudok a sok hüe humor-topicos poénok miatt /amit mellesleg egész kedvelek / ez a sor... olyan furán hangzik: S akkor, Samu, te is mellé fekhetsz.
Tudom, h ezt hogyan érti; érzem is, h mennyire tiszta a sor. Csak tudod... hüe Humorosok.

Üdv mindenkinek! Jó hétvégét:
Nefra.

és egy halovány lehellet:

Felnézek az eégre, rámnevetnek a csillagok,
csodálkozva néznek az elkószált angyalok.
Eltűnt mindenki, egyedül maradtam,
elmentek, pedig nem is így akartam.
Már megint eltévedtem.

Hunyorogva felnézek a fakó csillagokra,
azok vidáman lekacagnak a bánatomra.
Szégenkezve odébbállok egy sötétebb helyre,
oda, ahol elrejt az éj jóságos leple.
Én is ott fent voltam.

Nai tiruvantel ar varyuvantel i Valar tielyanna nu vilya!

Ring:
Folytatom a táncot.
Megtanulom a lépéseit.
S talán szeretni fogok táncolni,
de akkor is majd csak muszájból. ---> ez igen nagy lett! Tánc-élet párhuzam rulz....
Ladislas: tetszik ez a hasonlat is... és valahol sajna igaz..... Egyébként én sakknál mindig a feketével vagyok.... nem értem a fekete mért negatív szín.....
Heygirabló: Ölelj őszintén, s én örökre melléd állok! ez nagyon megfogott! Ha belegondolunk, ez minden kapcsolat lényege......
a adalszövegből a reflén nagyon tetszik, és az, hogy:
Minden holnapomban újra képzelem
Mit tennék ha lenne még egy életem erről egy másik dalszöveg jutott az eszembe:
Ó, istenem,
miért nincs két életem?
Nihil: Ez a Rómeó, és Júlia? Nagyon tetszik a viaszos arc szó... olyan fura, és mégis olyan hihető....
Ratzkha: ez még jobb, mint az első!!! Igen tetszik, bár én nem ismerem... egy kicsit a GYU-ra emlékeztetett.....
Rabyn: ez meg Szürkeréves nem? [size=9:1wvjn3zn](lehet, hogy csak nem tudok elszakadni A történettől...)[/size] Az uccsó versszak igen jó lett! Csak bámultam utána.... 8O

Egy ember fekszikt az utcán
Sokan elmentek mellette
Volt aki meghatódva nézett
De ment tovább kegyvesztve
Volt aki csak a fejét fordította el
Mikor elhaladt mellette.

Itt fekszem most a földön
Testemre a hó esik
Mama! Nagyon fázom,
De nincs senki ki segít!
Mama! Pici fiad kitt bölcsőbe ringattál
Csak arra kér gyere értem már!

Ruhám tiszta átázott, és fagyott
Lábamon kelések, s öszkös bevérzések
Remegve fekszem a havas földön
Székletemet magam alá töltöm
Emberek! Ne vessetek meg!

A minap Két embertöl negyven forintot kaptam
Az ő lelkük most tiszta mert segítettek rajtam
Görcsösen szorongattam, remegve forgattam.
De volt már két napja hogy valamivel jól laktam!
Nincs a gyomromba semmi csak keserüség, és ennyi,
De bármenyire akarok, nem tudok menni
Így nehéz lesz a pengőimmel enni.

Talán segít rajtam valaki, mielött megfagyok
Talán észrevesznek segítenitudó emberek
Más szebb házra vágyik, s jobb kocsira
Én csak arra, hogy legalább jusson estére egy pár falat vacsora
Hát óly sokat kérek én, hófödte testem remeg az életér!

Egy kedves arcú ember jön felém,
Meleg teát szorongat pici kezében,
s nyújtsa felém!
Egy mosoly! Nagyon kedves!S pár értékes szó.
Felmelegszik testem, mint a napsütötte tó.

Az utcák üresek lettek,
Az emerek most nyugovóra leltek
De mi parkok, terek örzői, kik ma még semmit sem ettek
Mi nem nyugszunk le...
Ha le is nyugszunk örökre hajtjuk le fejünk

Anyám! Kedves szavad csöng most fülemben
Meleg ölelésed érzem remegő testedben.
Kérlek kedves! Gyere el értem!
Bár szeretek élni, de mégis ezt kérem.

A nap felvirradt, s a hó is lassan elolvadt
A terek emberekkel teltek meg,
S elindúltak útjukra, kiket terelgettek.
Csak egy ember feküdt mozdulatlan
Arca fehér, viaszos bábú
Nem mozdúl! Nem kér! Nem szól!
Mégis kap! Adnak neki!- egy fekete zsákot
S l

No megprólákozom egy saját "költemény" beírásával. Jó régen írtam már több mint egy éve.

Elvesztettem mindenem!

Elveszett minden ami fontos,
Túl gyorsan történt minden.
Elmentek itthagytak magamban,
Azok kikért annyit sírtam.

Sírok még mert szerettem őket,
De nekik én nem vagyok más csak emlék.
Emlékek lesznek mostmár ők is nekem,
Ők akiket nem felejtek el sohasem.

Sziasztok!

Reakció a reakciókra:
Nima! Tudod mit? Ez tényleg nem vicces.( ) De nem volt kedvem sírni. (Érdekes, hogy a sírás és a kacagás mennyire hasonló izmokat, pl: rekesz, dolgoztat meg.) Én úgy érzem ez a kettő valahol közös tőről ered…
De mindegy ez nem a versek közé tartozik.
Erda! Köszi a dícséretet, kezdő írnoknak jól jön, nagyobb buzgalommal, és kevesebb önbizalmatlansággal forgatom majd a pennát.

És saját vélemények:
ADIM a des! „Tudod, ez egy ilyen életérzés!” szokták a bölcsésznek készülő művészlelkek mondani.(Mint pl én)
Ha nemteccik: Írj vidámabbakat, bohókásakat, önmagad, más (akár elképzelt dolgok) paródiáját. Bocs ha nagyon utasítgatósan, kioktatósan hangzott, de én is hasonló véleménnyel vagyok a „mai ifjúság” halálszagú költészetéről.
Egyéként nem tartom kivetnivalónak, sőt. Ha sok hasonló (lásd: halál) témájú vers van együtt, csak jobban kijön a kontraszt a jó, a kevésbé jó és a HIPERZSÍR között.
(Szerintem. De ez persze nem sokat jelent. Várom a cáfolásokat.)

Toma gazda! Nemtom mennyire adsz egy nem Tom véleményére, de teccik a versből áradó öröm, derű őszinte jókívánság. (Vald be, hogy udvarlóversnek készült.)
Ery! Biztos unalmas, hogy mindenkit dícsérek, de ez (Nimát idézve): haláli. Halál vér belek, és önsajnáltatás nékül. Még a humortopicban is lenne helye. A könyvtárosnéni még mindig furcsán néz rám az íménti röhögőgörcs miatt.
És még belefér egy régebbi, inkább komolyan vett, de kevésbé jól sikerült darab is.(nem, műfaja nem dráma. )

Az Örökkévalóság Vége
(Eternity’s End)

Kürt fujatott, élet kürtje,
Fáknak utolsó reménye.
Szél kele most, s a Föld Szele kél
Pusztítni Ős gonoszt, világot védve
Mielőtt leszáll a mind-vége éj,
Retteg az, kit talál élve

Ősi szellem, ősi szél
Most feltámad, harcra kél
Démont pusztít, szinte éget
Nyomán eliramlik az Élet
Fájának gyökerén a láng

Most vár ránk a véges élet.
Varázserő, tündértánc,
Vége, vége
Bár nagy harcunk ellenére
Jutalmunk a büntetés
Önfeláldozás kevés
Lett volna a győzelemre
Halott-ördög gyötrelemre

Beteljesült az mit írtak
Amitől a fák is sírtak
Világunk végső reménye
Vége! Végre vége már!
Gonosz köztünk többé nem jár!

2003. dec. valamikor (lehet, hogy nov.)

Aki tudja honnan van , rá fog ismerni, és nem lesz jó véleménnyel rólam.

Rém-Mese
/Shakespeare után szabadon/

Most egy mesét mondok. Rémeset.
Hogyan is történt meg velem e szörnyű rém-eset.
Sok-ezer évig aludtam a szerelmek alvó ligetén
Valahol a rozsdás mesekút szigetén.
Te az enyém voltál, csak az enyém.
Veled aludtam.
Te voltál a sápadt, néma vőlegény.
A kíntól összedúltan feküdtünk egymásba borulva.
Érted szívem tőr járta át.
Valamikor a múltban már megvívtam száz csatát,
S megannyi virrasztásos, bús éjjelen
Csendesen hullt rám a vér és a zsarát.
Én voltam a menyasszony…
S Te sírva csókoltad vértől hideg, viaszos arcom.
Soha egymás keblén nem ébredtünk,
Te nem dőlsz rám, hogy bennem láthasd
Élettől árnyas szemeidet.
Hiába ismerjük egymást!
A nagy lándzsa-rázó árnya mindig felettünk lebeg.
A vágy bennem már nem lobog, elborít a hideg.
Hát sorsunk ezzel bevégeztetett…
Így esett, hogy velem is megtörtént e rém-eset.
Más hozzáfűzni valóm nincsen.
Aludj jól, ha tudsz kincsem.

Ery: Kálnoky egy állat. Már olvastam, de még mindig röhécselek rajta. Csotválok.
Hegyirabló: nagyon szép ez a dalszöveg.
Ring:A Fény beölel
Tetszik a mondanivalója.


Címet szeretnék kérni.

-És mi vár rájuk a tenger túlsó partján?
-Megáll majd a hajó fényes öböl martján,
S a zenés ezüstfüggöny ragyogva szétválik.
Ott Urad testét egy halk tisztásra viszik,
S békét talál majd szelleme a fűben.
-Hát meghal? Nem lehet! Én eddig azt hittem...
-Békében kiálmodja magát e körökből,
Elszakad lelke minden földi rögtől,
S az ősi egy-hazában nyugalmat találhat.
Így látod majd viszont szeretett Uradat.
Ragyogni fog arca, és két szeme csukva lesz.
S akkor, Samu, te is mellé fekhetsz.
Közös volt terhetek, közös fájdalmatok.
Nem alszol hát el, míg boldognak nem látod.
-Azt hittem, Nyugaton minden él örökké.
-Ez a lehetőség csakis az eldáké.
Ők eldönthetik, meddig hordják magukkal éltüket.
Valinorban te majd lehajtod fejedet,
S Urad oldalán merülhetsz álomba,
Az ő lelke után térhetsz majd meg oda,
Hol elmétek leveti a szenvedés emlékét,
S hol nem kell viselnetek a mulandóság terhét.