Versek

Több ponton meg kell szegnem a házirendet, Szürke Gandalf komám kérésére, ugyanis kedveli a lenti dobozomat, és szerette volna viszontlátni itt is. A csúnya szót kisípoltam benne. De ragaszkodom ehhez a formájához - annak ellenére, hogy könnyedén találhatnék másik kilenckarakteres jelzőt -, mert valahol az akkori érzéseim lenyomata volt. A trágár dühöt is meg kell örökíteni néha nem?

code a rat the monster on doom in it

Üdvözletem!

Annyi gyönyörűség van itt, hogy szégyellem, amit be készülök tenni... De ha nem nagy baj, mégis...

Párbeszéd

Kövess, testvér! Mi köt ide?
Csak egy álom árnyéka...
Mit hallasz még? Mi hív vissza?
Csak egy emlék gyászdala...
Felejtsd, kövess! Vár a béke!
Nem mehetek, nem szabad...
Nézz magadra! Látod, mi vagy?
Saját lelkén néma rab...
Ostoba vagy! Jöjj és felejts!
Felejtsem saját szavam?
Bármit mondtál, feloldozlak!
S áruljam el önmagam?
Mondd meg nekem, mit teszel most?
Botorkálok, mint a vak...
Igen! De én megmentelek!
Távozz végre, rémalak...!
Szólítalak, utoljára!
Hagyjál hát itt, vén Kaszás!
Szenvedj, bolond; ezt akartad!
Nem hallgatlak! Van már más...

A vége miatt főképp szégyellem magam, ettől eltekintve kérnék néhány, lehetőleg minél őszintébb véleményt, ha lehet...

icke

Cueddo: Nagyon hangulatos a verseid, kár hogy belőlem hiányzik az ilyen adottság. Csak így tovább!

Amit most teszek, azt Nefra kérésére és Jacopo biztatására teszem (mindkettőtöknek köszönöm!). Íme, előkotortam három verset különböző fecnikről. Az első kettő jó régi, a harmadik újabb. Talán már belepte őket annyira a por, hogy felkerülhessenek:

Kis tündér,
sietsz utánam
elmaradok magam mögött:
megvárlak
s hova tűntél?
itt maradok ég és föld között
bezártan

Kis tündér,
vigyázz, ha jön az örvény;
vigyáznék rád
de visszaüt ránk is
a süket törvény -
a bánat szürke földjén
látod, nem hajt virág

Kis töndér,
megláttál engem,
míg másnak énekeltem
talán hiába,
s most itt lennél velem
a sors nélküli csendben
várva, mikor nő égi fának
csöppnyi ága

---

Szabad ember lettem.
S a bűn rámtört,
mint halk mosoly, reszketeg.
Remegve közelített a vihar -
versenyre kelt a könyvek
hiányzó lapjaival,
s beszakadtak a magasboltozatú egek.

---

fények rebbennek fel víztükörről -
folyók anyja, ölelj át minket
kik gyengék voltunk szeretni
így forr eggyé: fénnyel a tekintet
bár egymáshoz emelne e zúgó földi körből

aranyvörös leveleket mos az ősz
égnek a fáink, te biztos emlékszel
akkor és ott, csak egymásban éltünk:
úgy voltunk egyek, mint a homlok és az ékszer

Jackopo: Érdekesen írsz! Nem rossz, sőt! Dingir meglátása szerint te vagy a legjobb. Én meg hiszek neki
bonctermi hajnal: ez nagyon jó, valami oknál fogva elöttem van a kép.

Kivételesen nem az impressziók ciklusba tartozó vers, bár hasonlít...

túl késő hajnal
és holnap éjjel lefekszünk
apró villanykörték alatt

mintha egy csepp lehullott volna
a világ széléről, elködösödött
tekintete és mondhatatlan arca
úgy remeg
mintha belehullana a semmibe

*

túl késő van már
a város örökké csak nevet
földalatti villamosod magába temet

*

álomtalanított fény
elönti a szikár testeket
bonctermi hajnal

fehér leplek magaimon
megtört szakaszaimon
nyugtalan szavakkal és
gondolatokkal összekarcoltan

*

létezel, ne várj -
én-kövű burka
lopva figyelt arc
itt nem hagyható

közfény csordogál

*

mint a vér
talajra alvadva
kergetem a hajnal utolsó
napfényfoszlányait

itt ragadva a tegnap
és a holnap közt

létbe öltözött
minden elárvult reggel

csak nevetek

csak nevetünk

Üdv!
mecsi: Távol állt tőlem minden bántó szándék, ha mégis ez jött le, sorry! Az újra: Az első 5 sor tettszik, az utánna lévőket ,,még" nem értem...kik mennek a haladás útján?
Nahryien: félek 8O ...vigyázz rám!
Nefra: Elolvastam az első felét, és értettem...de ami utánna jött rácáfolt, és most már nem tudom mit gondoljak, mit akartál kifejezni...menekülés az élettől, a haláltól, a világtól, mindentől...szerintem...nem tudom .

Ladislas: ha tudnád, nekem hányszor volt ilyen érzésem? Nagyon jól leírtad!
Nahryien: 8O 8O 8O Ez nagyon szép lett!!!!! Nagyot koppant az állam az egérpadon, a szemem kigúvadt, és két pecig dolgozott az agyam, hogy ki tudjak nyögni egy értelmes szót..... :itscool:

Nai tiruvantel ar varyuvantel i Valar tielyanna nu vilya!

Üdv!
Dingir: honnan való az az idézet?? [size=9:ttjjhkc6]amit dőlt betűvel írtál? [/size]Te írtad?
Ez egy vers. Legalábbis olyasmi. Meg van róla a saját véleményem. Kíváncsi lennék a véleményetekre, mert összeegyeztetném a sajátommal. Érdekes lenne.
Jah, címtelen. Asszem.


"Időtlenül vagyok temetkezve,
A tavasz első napján, elfeledve.
Hóvirág nő homlokomon
De még a tél varjait hallom
S bár napfény öleli szememet
Nem feledhetem az őszi csendet."

Pusztaságom eggyé lesz
Lassan a Nappal,
Várom már, hogy pusztuljon el,
Vagy legyen könyörtelen-nagy dal;
Oda mehetnék, ahol nem hallana senki sem;
Oda mennék, ahol nem látja mindezt szemem.
Rejtsetek el, fázom; megőrli arcomat az élet;
Rejtsetek el, ne vigyen el mély tüzével az éjjel.
Ti vagytok őrzőim, bár lángotok fulladó,
Haldokló fáklyák, s késői virradó;
Hajnalunk véres,
S ajkatokon az édes,
Belül-suttogott szó
Halk lesz, végül némaság;
Arcotok mint a hó.
Mit ígértem nektek? A halált nem érdemli senki;
Az életet sem,
Magunkat kéne megmenteni;
De várunkban csak a Csend.

Ha első kérdést megválaszoltuk volna,
A többi felesleges lenne;
„Mért vagy itt?” szemed nem
lélektelen lenne.


Ismeretlenebb Poe-versek már készülnek a betevésre!! néhány nap még.

Sende lóme mindenkinek:
Nefra.

Bölcselők! Hozzátok szólok! Ti odafent!
Lássátok, a kettQség szünni nem múló alkonyát?
Hisz bennetek van! S a bukással el nem temetetett.
Érvényt szerezve a rendek malmán, örök körforgást keresve.
Uralom! Vágy! Törd be testem, a tagadás mezején.
Mély tenger, söétlQ forma. Csak Te ragyogsz, óh Univerzális forma.
Intelmed álltal, nagyságot igyekezvén bizonyítani,
De mi bukott gyarló lelkek, mennek a haladás útján...

Vigyázz rám..

"Azt súgja a szívem...
miként őszszínben porlik a lét - mely agg tövisektől töretik...
- sírbolt is lehetne a test, lelkének szele tébolyult elmében.."


Vigyázz rám, s temess el magadban,
s majd ha síromnál állsz - megtörve is,
Hidd, Bútól kesergve véres darabokban;
Mélyből tekintek fel Rád, ha nem érzed is..

Óvd meg Lelkem, zárj hittel s szavakkal
sortüzet kiállt Szívedbe - küzdj értem is,
Olvasd, s értsd könnyeimből - a Maradékban
ott élek én - alaktalan. Talán, érzed is..

Őrizz meg a sebző Holdfény világában,
émelygő Gyengeségben - Részed vesztében is,
Merd hinni "nem létem" nyomasztóságában;
Melletted vagyok - ha Hited rég elhagyott is..

Jó ástét:)

Ismét Szofitól hozok szöszenetet:)

Melltű
/avagy: A gombostű hegyén/(Aranymagnak szeretettel)

Szívemre szállt egy lepke.
Éjszín potrohából
lett sebet vájó penge.
Szárnya kő: világol.

Dingir írta: Ladislas: Már elnézést. Az elQzQ oldalak egyikén mecsi egyik verse ezt a témát taglalja. Olvastad? Nos, a kérdés - bár lehet, csak költQi - az övé senkit se sarkallt hasonló gondolat - alkotásra, s fQleg arra nem, hogy ezt a fórumon közzé is tegye. (A maximum az volt, hogy "túl idealista"... )
So, why not??

Nyugi, Dingir!!! Senki sem bántotta mecsit... pszt...

Ladislas: Már elnézést. Az elQzQ oldalak egyikén mecsi egyik verse ezt a témát taglalja. Olvastad? Nos, a kérdés - bár lehet, csak költQi - az övé senkit se sarkallt hasonló gondolat - alkotásra, s fQleg arra nem, hogy ezt a fórumon közzé is tegye. (A maximum az volt, hogy "túl idealista"... )
So, why not??

Pusszantás mindenkinek!
Szofi:Szomorú, de így igaz, már csak isten segítségében bízhatnak, mert az emberekből kihalt minden jószándék- meg idejük sincs ezen rágódni, mikor annyi problémájuk van . Néha már a jószándék is kevés...
Nihil: A versedből nekem a tömény félelem jött le, mely nem feltétlen alaptalan...
Mau: A tökéletesség nem tesz boldoggá, a törekvés pedig csak bosszúságot szül nekem.
mecsi: a te versed még kevésbé utal a címre...nekem egyáltalán nem ez jött le belőle 8O . De nem rossz, sőt! Érdekes...gondolkodnom kell rajta- néha nem is árt.

Úgy látszik a tömegközlekedés furcsa gondolatokat sarkal bennem, itt egy újabb:

Valami

Valami hiányzik,
vagy csak én vagyok telhetetlen?
Valami hibádzik,
talán bennem, érthetetlen.

Valami eltűnt rég,
üressé vált a szívem.
Valami vár rám még?
nem tévedek, remélem.

Valami fogva tart valahol.
Vége lesz valaha,
s ha igen, mikor?

Erda niire (Area): Ez az a szint amit az agyad még nem tud felfogni. Pontosítok.

Mau: a hajnal ránk fagyott --> WOW! 8O 8O 8O Ez nagyon tetszik! Nagyon szép képeket használsz!
Nihil: az eleje nagyon tetszik! Még szerencsémre nem voltam röntgen alatt, de teljesen át tudtam élni a dolgot.... :itscool:
mecsi: érdekes..... ez az a szint, amit az én agyam nem tud felfogni....

Koktél party!

Indulok darazsak szökkenQ utamon,
Lassú tiszta, de táj
Gala, gala, gal-lal-la
Rettyent magos, de nem véletlen
Vonalzóm eltörött, mikor mennél el,
Tó mellett állok, vágyaim tengerében
Sakálok falnak fel, lassú a küzdelem
Élet Halál, nekem galacsin
Tqsarkú cipQm, berakom a szádba
Lenyeled a patkolt vasat
Berepedt szemhélyad, vigasztal,
lassan a mélyben fázva süllyedek

meztelencsiga írta: Hajléktalanok: A vers eléggé gyengére sikeredett, még jó hogy a címböl tudjuk miröl van szó. Dehát a gyakorlás teszi a mestert! Helyesírásra figyel oda!!!!!!!!!!!!!!!!!

Kedves Csiga, a versről adott véleményalkotás állampolgári jogod, de azért azt hadd mondjam meg, hogy nyúlfarknyi helyesírási hiba sincs benne...

Sziasztok Picike bogaraim!

Hajléktalanok: A vers eléggé gyengére sikeredett, még jó hogy a címböl tudjuk miröl van szó. Dehát a gyakorlás teszi a mestert!

Szofi: 8O ez úgy igen… erről nemigen lehet kritikát mondani, mert ez úgy jó, ahogy van. Csodaszépen rímel, a kép élénk és avége NAGYON ütős.

Ladislas: Azt hiszem, szépen sikerült megfogalmaznod azt, amit erről az egész elcseszett társadalomról gondolok. Bár mintha a rímelése néhol egy csöppet sántítana… de ez talán csak az én túlvájt fülemnek okoz egy cseppnyi diszharmóniát.

Üdv:
-- Mau

Ladislas, Erda niire (Area): Köszönöm!
és igen, mindannyiunkat foglalkoztat, hogy milyen is lehet a "kaszás úr" és a háza... nos, én így tudom elképzelni. Bár valószínű, hogy csak a kifacsart lelki-testi állapotomnak köszönhető az egész...azért próbálkozom még vele.




Orvosok Között

Csak fekszem gyáván a röntgen-gép alatt,
Amikor keresztül mennek rajtam a kék sugarak.
S felvetődik bennem az a fura kérdés,
Hogy van-e bennem valamiféle térkép?
Vajon mit látnak a bőröm mögött?
Medúza-tüdőmben hömpölygő ködöt?
Szívverésem gyorsul, s remegni kezd kezem,
Hánykódom, akár egy hajótörött tengerész
Ég és föld között, pedig csak egy perc lesz az egész!

Kivetítve feketén a belső homály látható,
S zavart krákogásra zavart csönd hallható.
Csak képzelgek, mintha nem én lennék én,
Mintha valaki más lenne most az orvos kezén.
Kettéhasadt hát a lelkem is, így védekezik.
Skizofrén lettem, aki mindig kételkedik.
Most csigolyát számolunk, s nincs meg a hetedik.
Sebaj, majdcsak valamivel behelyettesíthetik!
Végül a doktornak hálámat rebegem: Köszönöm uram!

„Köszönöm, hogy eddig lehettem független,
Szép függőleges felkiáltójel ebben
A megdőlt világban!”
-majd az ég felé intek, hogy a Napot lássam,
S hogy elmondjam: A helyemet itt is megálltam.

Sziasztok!

Az alant következő Szofi verse.
Kér róla kimerítő kritikát

Hajléktalanok

Mert nem lehet őket immár meg nem látni!
Ím, úton-útfélen ott tarkállanak.
Kegyetlenül itt a tél is. Állam Bácsi!
Miért? Hogy a többek megmaradjanak?

****

Barbár pogányok ők,kik tán néha hisznek.
Fekélyes gyomrukat felmarja a falat.
Keléseiket most ó borzalom látni.
Uram, segíts nekik, hogy megtisztuljanak!

Shambala templomában tél van
Rozzant szék, poros hamutál,
Nincs ember ki erre jár...

Area: A te eseted kicsit más, nem lesz ez mindig így, csak a felvételi kicsit zűrös...de látod? Nem te tehetsz róla! Sajnos az emberrel szemben annyi az elvárás, hogy a szeretteire már nem igazán jut idő...és ahogy halad a kor egyre kevésbé...
Mau: 8O ezt még meg kell emésztenem...olyan fáradt vagyok, és lelassultak az agykerekeim..

Hm… a legutóbbi versem két előzménye – Lam szerint kissé Pilinszkys, de hát ez van. (egyébként ez a három az Októberközép margójára testvérei)

omló ködös éj
lényünk összeér

a hajnal ránk fagyott
szökni akarok

*

vergődök

átölelnek
létezésem
tört szárnyai

ormok alatt
zörgeted
oldalamat

ki vagy?

Üdv:
-- Mau

Area: Sok szerencsét de közel se kell ennyire paráznod. Nálunk si ugyanez volt, ilyen beijesztés meg minden; tudod, ürügy, h a tanárnéni elmondhassa Pistikének, h "kisfiam, sehová se vesznek fel így". Meg satöbbi. De ez közel se ilyen komoly. Engem pölö pótfelvételin vettek fel, egy igencsak túljelentkezett suliba. TEhát csak ne parázz! Mindenkit felvesznek vhova; és azt mondom, oda, ahová a Valák akarják. Én egy helyre akartam igazán menni, és oda is vettek föl /és nem hiszem h azért, mert annyira különlegesebb lennék a többinél! Nagyrészt a szerencsén is múlik/. Tehát csak fel a fejjel! annyira lényegtelen lesz idővel ez a mostani para!!

Cueddo: le lettél mentve. Írjál még, te fiú!!! Neked egész életedben írnod kéne, csak azért, h visszafizess a tehetségedért. Más a karját is odaadná ilyen képességért. Én mondom neked!


Üdv mindenkinek, és bocs az offért.
Nefra

Ladislas: a matekkönyv fölé görnyedve elolvastam a versed, és úgy jött, mint egy pofon.... Nem szokásom matekot tanulni, és mégis most leülök, amikor jobb dolgom is lehetne.... (de nincs) Hirtelen rájöttem, hogy két hete nem találkoztam az egyik barátnőmmel, hanem végig tanultam.... Elnyomta a hajtás a barátságunkat! most egy kicsit bűntudatom van....

Nai tiruvantel ar varyuvantel i Valar tielyanna nu vilya!

Sziasztok Skacok!

Nimashilin
"Ha az ember jár a napsütötte erdőben, hallgatja a madarakat és nézi a nyuszikat, sokkal jobban meg tudja tartani az érzést, ha sosem mondja ki. Míg afájdalmat, szenvedést az ember nem szereti közvetlen formában hordani, így inkább kiadja/írja magából, így valamilyen módon átértékeli és egy idő után csak a szenvedés emléke marad." TELJESEN IGAZAD VAN! Nem szégyen, meghajtani fejed, a bölcsebb előtt!
A versed nagyon szép lett, többek között ez is megragadott: "Békében kiálmodja magát e körökből" Ez többünket is elkapott, úgy látom...
Szerintem a címe lehetne "a tenger túlsó partján" vagy "az utolsó út"
HegyirablóA Múló idő versed bejött nálam. Mikor annyi nyarat éltem meg, mint te, én is vágytam a társamra, akit azóta meg is találtam. Vagy inkább ő talált rám...?
Ratzkha
Értem én ezt a „mai ifjúság” halálszagú költészetét, csak ez vajon milyen perspektívát nyit, ha kicsit előbbre tekintessz? A depresszíó és elmúlás nem a legjobb dolgok, amik lendítenek a világ kerekén, márpedig a mai ifjúság "kezében" van a jövő, ami ha olyan borongós, mint az érzéseik, nem érem meg a nyugdíjat. (persze az még igencsak messze van) Egyébként már említettem: Semmi bajom nincs veletek, sőt, nagyon sok vers megfog engem is, csak egyszerre töménynek hat a sok "halálszagú" mű, ami nem is olyan mű...
Erda niireA fekete talán azért negatív szín, mert elnyeli az életet adó fényt...
A kritikákra pedig szükség van, majd én is kérek párat, ha bedobom a verseim... Don't worry, ez nem fenyegetés ám...
Nefra
Valóban sok hajléktalan alkoholista, és kényelmesebb nekik a fenenagy szabadság, annyira, hogy inkább kimúlnak, de nem mennek el dolgozni. Nehezen illeszkednek be, ha egyáltalán megpróbálják. Nekem van egy 2 diplomás rajztanár ismerősöm, aki inkább szenved, de 2 diplomával nem lesz se takarító, se házmester, viszont a tanításból elege van... ha pedig pénzhez jut, azt egy kricsmiben ünnepli meg. Ez az élj a mának?
Viszont csiga írása nagyon találó volt, és a dolgokat mindig két oldalról kell megnézni!!! Sokan vannak olyanok is, akikre nagyon passzol a verse
Meztelencsiga
Ez az utolsó figyelmeztetésem (bár eddig még egy sem volt), ha még egy ilyen verset írsz, eláztatom a klaviatúrát, és agyonvág az zárlatos gépem!!! Hát hogy lehet ilyet írni??? Annyira megmutatja a valóságot a másik oldalról, hogy az már fáj!!! És sajnos ilyen az élet!
Ui: Büszke vagyok rád azért, amit nap, mint nap teszel!
Ladislas
Totál egyetértek. Bár néha többet is értek...
Kész agymosás ez a setét massza, miben kicsiny létünk gyengécske lángja alig szüremlik át. S még el is vakítnak minket! Így nehéz megtalálni a barátokat, és az EGYet, akivel lángotok fényesen tör az ég felé!

ADIM a Des

Üdv mindenkinek!
Cueddo:Isteni ez a hasonlat:
,,Régi, kedves utcánkból a házak,
mint rossz fogak, sorra kihulltak..."
Miért kell mindennek változnia, miért???
Dodiee: Drága Samu...
Nefadar: Nekem leginkább a Beteljesülés tettszett.
Nihil:huh! 8O ...megöltél.
Nima: Miközben olvastam, pergett szemem elött a film.

Tegnap álmatlanságomba írtam ezt, kóma voltam, valahogy mégse jött álom a szememre...-az aznapi tömegközlekedési nyomor ihlette ..:

A Világ mérge

Hiába mosdik az ember nap, mint nap,
mégis egyre mocskosabb.
A Világ szennyje sajnos örök nyomot hagy,
s egy nap azon veszed észre majd magad,
már rég nem tudod, valójában ki is vagy?!

Beivódik a bőrödbe, megmérgezi a lelkedet,
alattomos egy kis vírus, melyre nincs ellenszer.
A boldogság örök száműzöttként kerüli szíved,
értéktelen értékekért élő ösztönlény leszel;
egy monoton és szürke tömeg része.

Hogy hallhatnád meg a belső hangot,
ha a világ zaja mindent elnyom?
Hogy láthatnád meg jövődet,
ha még bizonytalan a jelened?

Igazság és becsület kitörlődik szótáradból,
Sok pénz és hatalom, nem álmodsz másról.
Nincs többé barát, nincs többé család,
átgázolsz mindenkin, árulóvá válsz.
Többé már nem vagy más,
csupán egy nevetséges báb...