fbpx
 
 

Az ork-nyelv és a Fekete Beszéd

Az ork-nyelv és a Fekete Beszéd - hitvány nyelv hitvány célokra


I: Az ork-nyelv
Az Óidők orkjainak nyelvére vonatkozóan azt mondják: "saját nyelvük állítólag nem volt, de más nyelvekből összeszedtek, amit tudtak, aztán pedig kényükre-kedvükre elferdítették; ezzel azonban csak durva és zagyva beszédet alakítottak ki, eltekintve a szitkozódástól és káromkodástól." (GyU/ F. Melléklet) Jó példa erre, hogy a noldák neve orkul Golug, ami a Sindarin Golodh (többes száma: Gelydh) szón alapul és nyilvánvalóan a tünde szó önkényes eltorzítása. Azonban azt is mondják, hogy Morgoth, az első Sötét Úr "alkotott nyelvet azoknak, akik őt szolgálják".
Frodó idejében a nyelvi helyzet lényegében változatlan volt: "az orkoknak és a koboldoknak megvolt a maguk nyelve, förtelmes, mint minden, amit csináltak vagy használtak, s mivel szándékaik és felfogásuk megmaradt nyomai szükségessé tették e hitvány nyelv életben tartását és hasznossá tételét - akárcsak hitvány célokra is - e nyelvek végtelenül szerteágazókká, ám halálosan egyhangúakká váltak, s csupán a mocskolódás, a gyűlölet és rettegés kifejezésére használták őket. Valóban, "e gonosz lények, akik még a saját fajtájukat is gyűlölték, hamarosan annyi ilyen barbár tájszólást hoztak létre, ahány csoportjuk vagy településük volt, úgyhogy a törzsek közti érintkezésben nem sok hasznát vették a maguk ork-beszédének." Így nincs is elemezhető egyetlen "orknyelv". Az egyetlen dolog, ami mindig, minden ork nyelvre igaz volt, hogy "förtelmes, ocsmány és egészen más, mind a Quendek beszéde". Valóban, "az orkok és a trollok beszéltek, ahogy tudtak, a nyelvük iránti bármi szeretet és tisztelet nélkül." (F. Melléklet) Így a nyelvhez való hozzáállásuk egészen más volt, mint a tündéknek, akik szerették és ápolták a nyelvüket. Tolkien maga is nyelvész volt, filológus - azaz a "szavak barátja", a "szavak kedvelője" - és elképzelt világában a nyelv iránti szeretet teljes hiánya csupán a gonosz jellemzője tudott lenni.
Az ork nyelvek sokfélesége és változékonysága természetesen akadályozta a sötét hatalmat abban, hogy az orkokat elsöprő erőként használja. Így a hatékony közigazgatás (totális diktatúra) céljára Sauron egyfajta "eszperantót" alkotott szolgái számára. Ebben nyilvánvalóan Morgoth-t utánozta (lásd a fenti idézetet: "...Morgoth... nyelvet alkotott azoknak, akik őt szolgálják").

II: A Fekete Beszéd
"A Fekete Beszédet állítólag Sauron találta ki a Sötét Években" - tájékoztat A GyU E Függeléke, - "valamennyi alattvalóját rá akarta szoktatni, de ezt a célját nem sikerült elérnie. Mégis, azok a szavak, melyeket az orkok szinte mindenütt használtak a Harmadkorban, jórészt a Fekete Beszédből származtak, mint pl. a "ghâsh" (tűz) szó, de Sauron első bukása után a nyelvnek ez a formája feledésbe merült és csak a nazgûlok között maradt fenn. Amikor Sauron ismét hatalomra került, egész Barad-dúr és a mordori kapitányok visszatértek ehhez a nyelvhez." Később kiderült, hogy az Olog-hai-ok, a Sauron által a Harmadkorban kitenyésztett kegyetlen troll-faj a barad-dúr-i Fekete Beszéden kívül más nyelvet nem ismert. Maga az Olog-hai is ezen a nyelven van. A Fekete Beszéd kifejezést nem Sauron alkalmazta saját nyelvére, ez mások megvető szava volt. Másrészről, Barad-dúr "Fekete" neve Lugbúrz volt, ami Sötét Tornyot jelent, éppúgy, mint a Sindarin nyelvű elnevezés, így elképzelhető, hogy Sauron is a sötétséget társította az elnevezéshez, sőt, a feketét hivatalos színként használta. Bizonyos, hogy zsoldosainak egyenruhája is fekete volt.
Maga Tolkien egyáltalán nem szerette a Fekete Beszédet. Egy csodálója küldött neki egyszer egy acél ivóserleget, de a Professzor legnagyobb megrökönyödésére felfedezte, hogy "bele vannak gravírozva a Gyűrűn látható borzasztó szavak. Természetesen sosem iszom belőle, viszont kitűnő hamutartó." (Levelek:422) Nyilvánvalóan osztotta a Harmadkorban élt tündék és emberek véleményét, akik hasonlóan gondolkodtak a Fekete Beszédről, illetve az orkok által használt egyéb nyelvekről is. "Olyan durva, förtelmes hangokkal és gonosz szavakkal van tele, amiket más sosem ejtene ki és valóban kevesen lennének hajlandóak megkísérelni azt." Nincs semmi objektív minta arra vonatkozóan, mi alkotja a "durva és förtelmes" hangokat vagy a "gonosz" szavakat -ezek az állítások inkább szubjektívek, azt az általános előítéletet tükrözik, ami minden, az orkokkal összefüggő dolog és Sauron minden ténykedése ellen irányult (noha természetesen bizonyított, hogy ezt az előítéletet Sauron ezerszeresen megérdemelte). Nehéz hajszálpontosan megállapítani a "durva és förtelmes hangokat". A Fekete Beszédben megtalálhatók a b, g, d, p, t, k zárhangok, a th, gh réshangok (valamint valószínűleg az f és a kh, de ezek csak ork-nevekben dokumentáltak), a laterális l, az r rezgőhang, a nazális m és n, valamint a s, z és sh sziszegő hangok. Ez persze nem teljes lista, hisz a feldolgozható nyelvi korpusz nagyon kicsi. A magánhangzók az a, i, o és u voltak, bár az o hangról Tolkien ritkán tett említést. A kutatások alapján a Fekete Beszéd nem használta az e betűt. A hosszú â és ú; dokumentáltak (az ú betű ú-ként is megtalálható, de a Bevezetés a Tündenyelvbe [An Introduction to Elvish] c. könyvben némileg "szemtelenül" az áll, hogy ez csupán Tolkien következetlen írásából adódott). Ezen kívül van egy kettőshangzó, az ai, és az au is megtalálható egyetlen egy ork-névben. (Mivel ez utóbbi névről nem tudjuk, hogy pontosan milyen nyelven van, itt nem foglalkoztunk vele többet.)
Mi is volt olyan kellemetlen a tündék fülének? Tudjuk, hogy az orkok nyelvcsapon képzett r-t használtak, - olyat, amilyen a francia és a német nyelvben is van - és az eldák ezt a hangot visszataszítónak tartották. Valószínű, hogy az ősi Fekete Beszédben ez volt a r betű általános kiejtési módja. A Fekete Beszédben voltak olyan mássalhangzók is, melyek a korabeli Sindarin nyelvben nem voltak megtalálhatók: sn, thr és sk a szavak elején, illetve rz és zg a szavak végén. Bármi is volt az oka, ezt a nyelvet általánosan durvának tartották: amikor Gandalf Elrond tanácsában elmondta a Gyűrű feliratát "döbbenetes volt, ahogy a mágus hangja megváltozott. Egyszerre fenyegető lett, átható és kőkemény. A nap mintha egy pillanatra árnyékba borult volna, a tornác elsötétült. Mindenki reszketett és a tündék befogták a fülüket" (ennek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet egy A Gyűrűk Ura magyar szövegében található fordítási hibára: ott szó szerint ez olvasható: "...csak a tündék hegyezték a fülüket". Az elírás nyilvánvaló.) - micsoda reakció! A következtetés mindebből az, hogy ez a félelem leginkább a "homály alatt" létező dolgok gyűlöletén alapult és nem a Fekete Beszédben rejlő rútságon.
Honnan származik a Fekete Beszéd szókincse? Bizonyára Sauronban sem nem volt mélyebb a "szavak vagy dolgok szeretete", mint a szolgáiban, és jogosan vélhetjük, hogy a szavakat csak önkényesen találta ki. Ez bizonyos esetekben igaz lehet, de feltűnik, hogy több forrásból is szedett össze szavakat, még a tündenyelvekből is: "A Fekete Beszédben feltűnő uruk szót (úgy mondják) Sauron találta ki, hogy alapul szolgáljon az alattvalóinak, és valószínűleg a korai idők tündenyelveiből kölcsönözte". Az Uruk szó hasonlít a Quenya urco, orco vagy a Sindarin orch szóhoz, de megegyezik az ősi tünde nyelvű uruk alakkal (változatok: urku, uruku, amelyből a Quenya urco, és urkô, valamint a Sinda orch származik). De honnan ismerhette Sauron az elő-quend nyelvet? Ő volt az, aki vigyázott a tündékre, akiket Morgoth foglyul ejtett a cuiviénen-i tó partján, sőt talán ő volt a felelős a „genetikai fejlesztésért”, ami orkká változtatta őket? Maia volt, így könnyedén értelmezhette a nyelvüket. Az első tündék számára Morgoth és szolgái „urukî”, azaz „rettenetesek” lehettek – a szó eredeti jelentése homályos – és Sauron boldogan mondhatta a foglyul ejtett tündéknek, hogy ők maguk is „urukî”-vá váltak. Így az ő elméjében e szó nyilvánvalóan mélyen megragadt.
De a Fekete Beszéd szókincsének egyéb forrásai is akadtak. A gyűrűt jelentő szó (nazg) nagyon hasonlít a Valarin nyelvű mâchananaškâd (a Végzet köre) szóhoz, némileg másként betűzve. Maiaként Sauron ismerte a valarin nyelvet, valójában ez lehetett az „anyanyelve” (hogy ezt az ide nem illő kifejezést használjuk). Ha szentségtörésnek tűnik is a felvetés, hogy az "istenek" nyelve Sauron Fekete Beszédjének alkotóeleme lehetett, „tele durva, förtelmes hangokkal és gonosz szavakkal”, emlékeznünk kell, hogy Pengolodh szerint „a Valák nyelve a tündék fülének nem volt kellemes”. Morgoth, aki alakilag Vala volt, beszélt a Valák nyelvén (vagy legalábbis összeszedett belőle valamit valinori fogsága idején), és rabszolgáit is megtanította egy „elferdített” formájára. Ha így történt, a Valarin nyelvű „naškâd” (kör, gyűrű) szóból lett a nazg szó, a Másodkor egy ork nyelvjárásában, s Sauron is ebből vette át.
Mi történt a Fekete Beszéddel Sauron bukása után? Egyre torzabb alakban egy ideig még létezett Sauron korábbi alattvalói között. Még ma sem tűnt el teljesen.

Analizált korpusz
„A Gyűrű feliratához a régi Fekete Beszédet használták, a mordor-orkok átka pedig ennek egy romlott változatát tükrözi, melyet a Sötét Torony katonái beszéltek, Grishnâkh kapitánysága alatt. Ezen a nyelven a sharkû – a magyar fordításban kapshû – szó ’öregember’-t jelent. (Az „ezen a nyelven” kifejezés vajon magát a Fekete Beszédet jelenti vagy eltorzult formáját? A szövegezés nem teljesen egyértelmű, de valószínűleg az utóbbiról (szűkített forma) van szó. A GyU3/VI/8. lábjegyzetében ez olvasható: „Kapzsi – a szó valószínűleg ork eredetű: kapshû/ sharkû – öregember”)
Egyetlen teljes egészében Fekete Nyelvű szöveget ismerünk, a Gyűrű feliratát: Ash nazg durbatulûk, ash nazg gimbatul, ash nazg thrakatulûk agh burzum-ishi krimpatul. Ennek szó szerinti (nem irodalmi) fordítása a következő: „Egy Gyűrű hogy uralja mindet, egy Gyűrű hogy megtalálja őket, egy Gyűrű hogy összehozza őket, és a sötétségben összekösse őket.” (GyU1/II/2)
Nazg a "gyűrű", ez a Nazgûl szóban "Gyűrű-lidérc(ek)". Ash az „egy”, agh az „és” kötőszó, (zavarbaejtően hasonlít a skandináv nyelvekben használatos og-hoz és och-hoz). Burzum a "sötétség", tartalmazva a búrz, burz- „sötét” elemet a „Lugbúrz” "Torony-sötét" szóból, (Lugbúrz Sindarin nyelven Barad-dûr). Ezért a burzum (sötétség) szóból az -um elvonatkoztató rag (-ság, -ség), az ishi pedig helyrag "-ban, -ben". A feliratban a burzum szótól kötőjellel el van választva, ám így nem felel meg a Gyűrűfelirat tengwá-inak, ezért inkább névutónak vagy helyhatározó-végződésnek tekinthető. (Ez a megoldás rendkívül hasonlít a Quenya nyelvben használatos -ssë végződéshez, így Robert Foster elképzelését támasztja alá, aki a „Tolkien Enciklopédia” c. könyvben ezt írja a Fekete Beszédről: „valószínűleg a Quenya nyelv az alapja, e nyelv formáit torzította el Sauron.” A burz- (sötét) szó is bizonytalanul bár, de hasonlít a tünde, „mor” – fekete – szótőhöz.) Míg a „burzum-ishi” kifejezést "a sötétségben"-nek fordítjuk, egyáltalán nem tűnik úgy, hogy az eredeti kifejezésben lenne névelő, hacsak az „ishi” szóban nincs benne valamiképp. Ám az bizonyos, hogy a Fekete Beszéd nem tesz különbséget határozott és határozatlan névelők között (lásd lejjebb).
A „durbatulûk„ (uralni mindet) kifejezésben próbaképp részeire szétszedtük a szót: durb-at-ul-ûk: „ural-ni mindet”, angolul: „to-rule-them-all" (esetleg durb-a-tul-ûk, de a magánhangzó-mássalhangzó séma ragjai formailag szebb rendszert alkotnak; hiszen „alkotott” nyelvvel van dolgunk). Hasonlóképpen vizsgálható a „gimb-at-ul” (megtalálni őket), angolul: "find-to-them", thrak-at-ul-ûk (összehozni őket), angolul "bring-to-them-all", valamint krimp-at-ul (összekötni őket), angolul "bind-to-them". Az -at végződésű igék fordíthatók főnévi igenévként: durbat, gimbat, thrakat, krimpat = "uralni, megtalálni, hozni, kötni". Ezért az -at végű igékről, mint főnévi igenevekről beszélünk (noha szándékot is kifejezhetnek): a Gyűrű azzal a céllal készült, hogy uralni, megtalálni, összehozni és összekötni tudja a Hatalom többi Gyűrűjét. A Fekete Beszéd nemcsak az -ul toldalékot használta az „ők” kifejezésére, hanem – rendkívüli módon – toldalékként, és nem külön szóként az „-ûk” ragot, a „minden, mind” kifejezésére.
Aztán itt van a Mordor-orkok átka: Uglúk u bagronk sha pushdug Saruman-glob búbhosh skai (GyU2/III/3), mely a következőképpen fordítható: „A pöcegödörbe Uglúkkal, sha! a trágyapiszok, a nagy Saruman-bolond, skai!” (Létezik egy másik fordítás is, lásd lejjebb.) Állítólag ez a Fekete Beszéd „torz” változata, de természetesen nehéz megmondani, miben tér el a Sauron által alkotottól. Az o hang háromszor is feltűnik, annak ellenére, hogy az [eredeti?] Fekete Beszédben az o betű ritka volt”. Az u hangot ötször találjuk meg (kivéve Saruman emberi nyelvű nevét), így nem valószínű, hogy az u-ból lett o ebben az ork tájszólásban. Tolkien nem állította, hogy az o hiányzott a Fekete Beszédből (vö. az Olog-hai szóval).
A következők figyelhetők meg: a sha és a skai valószínűleg csupán megvető indulatszavak, így nem fordítandók. A két főnevet tartalmazó összetett szavaknál a második a főelem, ugyanúgy, mint a Quenya nyelvben és az angolban; Saruman-bolond: Saruman-glob és nem glob-Saruman. A „bag-ronk” = "pöce-gödör" és push-dug = "trágya-szenny", kifejezések elemeit a legvalószínűbben így lehet szétválasztani – persze lehet, hogy a „ba-gronk” vagy „bagr-onk”, „pushd-ug” vagy „pu-shdug” is változatok is megállnák a helyüket.) A melléknevek mindig azt a főnevet követik, melyet leírnak, pl. a „nagy bolond-Saruman” kifejezés Saruman-glob búbhosh és nem búbhosh Saruman-glob (vö. Lugbúrz: "Torony-sötét", – itt a *Lug Búrz kifejezés egybe írva szerepel). A fordítás háromszor alkalmazza határozott névelőt, de nincs megfelelője az ork szavakban (az u-t -hoz, -hez, -höz-t jelentő elöljárószóként alkalmazták) Ez azt veti fel, hogy a Fekete Beszéd nem különbözteti meg a határozott és a határozatlan főneveket (ami nem hiba, hiszen éppen így működik több jelentős nyelv, pl. az orosz és a kínai is). Kevésbé valószínű, hogy a főnév csupasz szótöve a határozott alak, pl. az „ash nazg” kifejezést "az egy gyűrű"-nek kell fordítani, és nem "egy gyűrű"-nek. Másrészről, Gandalf megjegyzi a Gyűrű feliratának fordításáról, hogy "a Közös Nyelven nagyjából ennyit jelent" ami azt érezteti, hogy a fordítás nem 100%-osan hiteles. Sőt, elméletben ez a fordítás fordítása, mivel Tolkien később lefordította a Piros Könyvben megjelent Közös Nyelvű változatot angolra… Megjegyezzük, hogy az u (hoz, -hez, -höz) mutatja, hogy a Fekete Beszéd használ elöljárószókat, valamint ragozott névutókat, mint az ishi (vagy ez az a pont, ahol a Fekete Beszéd e „torz” alakja különbözik a Sauron által alkotott nyelvtől? Lehetséges, hogy a "pöcegödörbe" kifejezés „bagronk-u” lenne a valódi Fekete Beszédben?)
Az ork-átok teljesen más fordítása jelent meg a Vinyar Tengwar-ban (tolkieni nyelvekkel foglalkozó folyóirat): Trágyagödörbe Uglúkkal, a bűzös Saruman-mocsokkal, disznóbelű, fúj!” Ez a fordítás későbbinek tűnik, mint az imént tárgyalt. Mintha Tolkien elfelejtette volna az eredetit, és egyszerűen újra lefordította. E cikk szerzői inkább az első változatot fogadják el hitelesnek, noha ez a választás kétségkívül önkényes.
Az ork-átkon és a Gyűrű-feliraton kívül a korpusz csupán néhány szóból áll: (Olog-hai, Uruk-hai), melyek erős és háborút kedvelő, Sauron által létrehozott és kitenyésztett fajokat jelentenek: trollokat és orkokat. A „Hai” szó nyilvánvalóan népet vagy fajt jelent.
Figyelemre méltó, hogy a „Nazgûl” szó egyes- és többes számban is értendő. Lehet, hogy maga a főnév sem egyes-, sem többes számú, hanem általános értelmű, jobban minősít, és a jelentése is tovább részletezett, mint az „ash” (egy) vagy a „hai” (nép) szavaknak. Így, ha általánosságban beszélünk a Gyűrűlidércekről, mondhatunk egyszerűen „Nazgûl”-t, ám ha egy bizonyos Gyűrűlidércről, akkor a helyes kifejezés „ash Nazgûl” (egy „bizonyos Gyűrűlidérc”, „egy Gyűrűlidérc” vagy „az egy Gyűrűlidérc”). A Gyűrűlidércek teljes „faja” „Nazgûl-hai”-nak nevezhető. De mindez nem több, mint feltevés, hiszen a „Nazgûl” szó egy Fekete Beszédű szövegkörnyezetben sem található meg.

Fekete Beszéd - szószedet
Azok az ork nevek, melyek jelentése nem ismert, nem kerültek bele ebbe a szószedetbe. A „DBS” az „eltorzult Fekete Beszéd” (debased Black Speech) rövidítése; ezek lényegében a mordor-orkok káromkodásai a sharkû szó kivételével. Természetesen lehet, hogy e szavak némelyike nem különbözik a Sauron által alkotott valódi Fekete Beszédtől. Sohasem fogjuk megtudni…
agh és
ash egy
-at főnévi igenév toldalék vagy speciális „szándékosságra utaló”, okot jelző toldalék: Ash nazg durbatulûk „egy gyűrű, hogy uralja mindet”
bagronk (DBS) pöcegödör, valószínűleg „bag+ronk” (pöce+gödör)
búbhosh (DBS) nagy
búrz sötét, (leválasztva a „Lugbúrz” szóból, lásd ott), ld.: „burzum” (sötétség)
dug szenny, piszok; próbaképpen leválasztva a " pushdug " szóból, lásd ott
durb- ural, irányít; főnévi igenév alakja a „durbat”, de csak toldalékokkal dokumentált: „hogy uralja mindet”. A durb- ige rendkívül hasonlít a hasonló jelentésű Quenya tur- szóhoz.
ghâsh tűz (a Fekete Beszédből származik, lehet, hogy Sauron eredeti kifejezése a szó)
gimb- talál, főnévi igenév formája gimbat, csak névmási toldalékkal bizonyított: gimbatul „hogy megtalálja őket”
glob (DBS) bolond
gûl Sauron olyan láthatatlan szolgája, akinek akaratán a Sötét Úr teljesen eluralkodott. (A Tolkien Compass): Fordítása: lidérc(ek) a Nazgûl (Gyűrűlidérc[ek]) összetett szóban.
hai nép az Uruk-hai "Uruk-nép" és Olog-hai "Troll-nép" szavakban; vö. Oghor-hai is.
ishi –ban, -ben; toldalékkal ellátott névutóként: burzum-ishi, "a sötétségben".
krimp- összeköt, főnévi igenév alakja krimpat, csak névmási toldalékkal bizonyított: krimpatul, "hogy összekösse őket "
lug torony, a „Lugbúrz” szóból leválasztva, lásd ott
Lugbúrz a Sötét Torony, Sindarin nyelven Barad-dûr (Lug-búrz "Torony-sötét")
nazg gyűrű „ash nazg” (egy gyűrű), „Nazgûl” (Gyűrűlidérc)
Nazgûl Gyűrűlidérc(ek), „nazg + gûl” (ld. ott)
Oghor-hai drúadán (ez lehet, hogy valódi Fekete Beszéd)
olog nyilvánvalóan Sauron által kitenyésztett egyfajta troll. Olog-hai "Olog-nép"
pushdug (DBS) trágyaszenny, valószínűleg "push+dug” (trágya+szenny)
ronk (DBS) tó; próbaképpen leválasztva a "bagronk” szóból, lásd ott
skai (DBS) megvető indulatszó
sha (DBS) megvető indulatszó
sharkû (DBS?) öregember
snaga rabszolga (Lehet DBS) Az orkok alacsonyabb rendű fajtájára használták.
thrak- hoz, főnévi igenév alakja thrakat, csak toldalékokkal bizonyított: thrakatulûk "hogy összehozza őket"
u (DBS) –hoz, -hez, -höz
-ûk mind, minden; névmás + ragozott alak: -ulûk, "őket mind"
-ul őket (ragozott névmás)
-um -ság, -ség; a burzum "sötétség" szóban
uruk az orkok egyik fajtája. Sauron ezt a szót a „korai tündenyelvekből” kölcsönözte.

Melléklet: A Fekete Beszéd alapja a hittiták/ hurriták nyelve?
A főként a kései bronzkorban élt hittiták és hurriták nyelvével foglalkozó történész, Alexander Nemirovsky elmélete szerint a Tolkien Fekete Beszédjét ezeknek az ősi népeknek a nyelve inspirálta. Amint azt tudjuk, a Tolkien által kifejlesztett nyelveket az antik, régtől fogva létező nyelvek befolyásolták: köztudott, hogy a Quenyát és a Sindát a finn és a wales-i nyelvek ihlették. Az alábbiakban a Nemirovsky professzor által összeállított érvelés némileg rövidített változata olvasható.
1. Az ûk morféma: ha toldalékként és nem szóként értelmezzük (Tolkien betű szerinti átírásában minden szót külön írt) a jelentése aligha a „minden”, mivel a „minden” – véleményem szerint – névmásként külön szó lenne. Javaslom, hogy az ûk morfémát azonosítsuk igei toldalékként, ekkor a jelentése a cselekvés teljes eredményét fejezi ki az igei szótővel, így szó szerint „egészen”, „teljesen” lehet a jelentése, ami megfelel a „minden” szónak, mert az „uralja az egészet”, illetve az „uralja mindet” ugyanazt jelenti ebben a szövegkörnyezetben.
2. A nyelvtan fő jellegzetességei: az eseteket toldalékokkal fejezik ki (ishi), csupán alanyesetben nincs végződés (nazg). Számomra a legfontosabb jellemző, hogy a személyes névmás megnevezi a cselekmény tárgyát, s azt csak az igei alak tartalmazza. A mondatban így nem marad önálló szó. Ráadásul, ilyen esetben néhány igei toldalék még a szó végére is kerülhet (szótő + ul "nekik" + ûk "teljesen, a legvégére"). Más szavakkal: agglutinatív-ergatív (azaz a szótőhöz illesztett ragok-képzők a nyelvben – a magyar is hasonló) nyelvvel van dolgunk, azaz nem indo-európaival, hanem minden mástól idegennel és nagyon ősi típusúval.
3. A feltételezésem az, hogy Tolkien a Fekete Beszédet a hurrita-urarti nyelv(ek)kel való megismerkedését követően alkotta. (Lásd 4. jegyzet) Ki szeretném hangsúlyozni, hogy a hurrita valóban agglutinatív-ergatív nyelv, ahol a személyes névmások az igealakokban vannak, mellesleg a hurrita nyelvben a felszólító alakok sosem tartalmazzák a cselekvés okozóját/alanyát jelentő névmást, de gyakran tartalmazzák a cselekvés tárgyát jelentő névmást. Vö. a „nekik”-formáns (formáns: a szavakhoz járuló nyelvi elem: rag, jel, képző) jelenlétével, de bármilyen, a tényt közlő formáns hiányával a gyűrűfelirat igealakjaiban. A hurrita nyelv minden esetben (az alanyesetet kivéve) különféle flexiókat (flexió: rugalmas ragozás, a szótő esetleges megváltoztatásával) használ. Alanyesetben nincs ragozás (mint a magyarban), csakúgy, mint a Fekete Beszédben.
Természetesen itt csupán nyelvtani párhuzamokat látunk, ám a Fekete Beszéd több szava is összefüggésbe hozható a hurrita-urarti szavakkal, figyelembe véve az alábbi listát (a Fekete Beszéd szavai vastag betűsek, a hurrita-urarti alakok dőlt betűvel szedettek:
ash egy/ she (szótő: sh-) egy
durb- uralni/ turob- „valami (végzetes), ami előre elrendeltetett; ellenség”. (A hurrita „turobe” szó e szemantikai fordítása – mely az 1887-ben előkerült híres el-amarnai levél kontextusán alapul – inkább jelent „előre elrendelt gonoszt”, mintsem „ellenséget”. A levélben ez a szó egyfajta „ha a turobe megtörténik – ne hagyjuk megtörténni! – megsegítjük egymást más haderővel” szerkezetben tűnik fel. Az igék azt a benyomást keltik, mintha a turobe szó jelentése a „gonosz végzet egy ellenség alakjában” lenne.
at – felszólító/ szándékozó jövő idejű formáns igealakokban/ ed – jövő idejű formáns igékben
-ul „nekik” mint a történés alanya tárgyas igealakokban / -lla, -l „nekik” mint a történés alanya tárgyas igealakokban
-ûk „teljesen/ egészen” morfémaként igealakban/ -ok- „teljességgel, őszintén, igazán” formáns, igealakban
gimb- (meg)találni/ -ki(b) (el)vinni, összegyűjteni, összeszedni
thrak- hozni/ s/thar-(ik)- kérni, „kérni vkit, hogy vmit vkinek küldjön”, így a „kérni vmit/ hozatni vmit vkinek” kifejezést is magában foglalja
agh és/ aye az urarti nyelvben ugyanaz, mint a „mit” (-val, -vel), illetve a „bei” (-nál, -nél) a német nyelvben
burz- sötét/ wur- valójában „látni”, de a szótő jelen van a wurikk „vaknak lenni” kifejezésben is, és valójában épp az ellenkezőjét jelenti a „látni, látható” szavaknak a hurrita nyelvben használatos negatív („z”) viszonyszóval, ami a „vminek a végén lenni/ befejezni vmit” valószínű jelentéssel bír. Így wur+z valóban azt jelentheti: „ahol a látásnak vége van/ a látás határánál” –ez persze nem „hurritául” van, de bármely nyelvész eljátszhat az anyaggal.
krimp- „megkötni” / ker-imbu- „hosszabbá/ teljessé/visszafordíthatatlanná tenni”, ha kötélről van szó, pontosan beleillik a „szorosan megkötni” koncepcióba.
Egyébként, Sauron nevének jelentése: „aki fel van fegyverezve”. és ez kifejezés hurrita nyelven a következő: (Sau "fegyverek" + -ra, komitatív eset-végződés, + n - "ő" vagy -on, onne, a névszói végződés). [Hozzá kell tenni, hogy – bár a Sauron név Quenyául van – Nemirovsky észrevétele ennek ellenére érdekes.] Az Uglûk név „féljen mindenki”-ként fordítható (az „ugil” szó jelentése hurrita nyelven: „félelmet okozni mindenkinek”.
Figyelembe véve, hogy nagyon kevés ork nyelvű kifejezést ismerünk, az a tény, hogy ezekből ilyen sok megegyezik a hurrita-urarti nyelvben található szavakkal, sokkal jelentősebbnek tűnik, mint egyébként lenne, és azt jelezheti, hogy többel szembesülünk itt, mit véletlen egybeeséssel.
4. Tudhatott Tolkien bármit is a hurrita nyelvről? Igen, minden bizonnyal. A hurrita nem indo-európai nyelvként való meghatározásának kérdése, az összefüggés a hurriták és az indoeurópaiak között, az indoeurópai elemek a hurrita nyelvben – ezek alkották az 1920-as évektől egészen az 1940-es évekig az indoeurópai kutatás legfőbb problémáit, különös tekintettel az őstörténeti vonatkozásokra. Az angol sémi-kutató és biblia-tudós, Speiser (az ismert Teremtés-magyarázat írója) volt e nyelv legtevékenyebb felfedezője. 1941-ben jelentette meg „Hurrita Nyelvtan” c. könyvét, ami ezen a téren igazi forradalmat csinált. Mindazok az angol nyelvészek, akik érdekeltek voltak az indo-európai tudományokban, ősi nyelvekben és Biblia-kutatásban (és Tolkien mindhárom kritériumnak tökéletesen megfelelt) nemcsak tudhattak, hanem tudniuk kellett minderről. Így Tolkiennek minden lehetősége megvolt rá, hogy olvassa, sőt érdeklődve olvassa Speiser művét (nem említve korábbi munkáit).
Természetesen ez nem több, mint feltételezés. Ám számba véve a hurrita és az ork nyelv összes közös jellemzőjét (még a két nyelv hangtanában is vannak hasonlatosságok, a szótövek ["CCVC", "CVCC" és "VCC"] tipikusan hurrita típusúak – nagyon „durva” nyelv, ha összehasonlítjuk az ősi kelet többi nyelvével) és a hurrita nyelv problémájának helyzetét, a 20-as, 30-as, -40-es évek angol nyelvészeti tanulmányaiban, jogos a kérdés: lehet, hogy Tolkien felhasználta a hurrita nyelvet a Fekete Beszéd megalkotásánál?

 


Bibliográfia
E.A.Speiser, Introduction to Hurrian , The annual of the American Schools of Oriental Research, v. 20, N.H. 1941.
M.E. Laroche Glossaire de la Langue Hourrite. // Revue Hittite et Asianique Tome XXXIV-XXXV, 1976-1977
N.M.Hacikyan. Hurritskij i urartskij yazyki. Erevan, 1985.
Ardalambion Index

 

 

Utoljára frissítve: kedd, 27 augusztus 2019 20:09

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a lap tetejére