ONOD

Ir Echuir tuia lass e-brethil, a saw ne golvath;
Ir calad bo eryn-hîr lagor, a sûl erin aegas;
Ir ann i badad, nûr i thûl, a laeg i amon-wilith,
Tolo dan enni! Tolo dan enni, a pedo dôr nín bain!

ONODVESS

Ir Echuir tôl na haint, ar iau ned ech e-halab;
Ir gwaloth sui loss thiliol ne sant in-iavath;
Ir ross ar Anor pannar i 'wilith na ûl bo Amar,
Dortha im anann, ú-delin, an dôr nín bain.

ONOD

Ir Laer caeda bo ardhon, a ned aur valthen
No rond i-lassath lostol ely in-yrn edrol;
Ir thaim in-eryn laeg a him, a sûl ned Annûn,
Tolo dan enni! Tolo, a pedo dôr nín banwain!

ONODVESS

Ir Laer gala iavath 'lingol a hamma garanvir na varan;
Ir mall i halab, fain i iau-waloth, a na 'obel tôl crithad;
Ir glî siria, a cordof tuia, dan sûl ned Annûn,
Si dortha im no Anor, an dôr nín marwain!

ONOD

Ir Rhîw tôl, alagossen, a degitha amon a daur;
Ir lassath dannar a pengil-fuin haltha i doll-aur;
Ir sûl rimma ned amrûn dhelu, ne ross haer
Le hirithon, le cenithon; a tegitha im allen!

ONODVESS

Ir Rhîw tôl, a meth e-glîr; ir danna vedui dúath;
Ir golf barch narchannen, a gwannar tass a calad;
Le hirithon, le darthathon, na-den geveditham ad:
Nuin ross haer govedithar min i vâd!

GWALIRED

Od aur hen goveditham nan Annûn i vâd,
A hiritham nôr chae, ias gurem hodar aen.


ENT

Ha bükklevelecskét bont a Tavasz, s ágakban nedv kering;
Ha fény fut az erdei vadvizeken, s facsúcsot széllegyint;
Ha jól kilépsz, s ízlelgeted a csípős hegyi levegőt
Akkor gyere! Hozzám visszagyere! És mondd: Mily szép ez a föld!

ENT-LÁNY

Ha a Tavasz öleli a kerteket, s ígér künn dús aratást;
Ha a szemed örül, ahogy lát lebegő virágszirom-havazást;
Ha zápor s napfény zuhog, s frissít csipkefinom levegőt
Én itt maradok, sehova se megyek, nekem ez szép itt, e föld!

ENT

Ha a Nyár a világon elhever, s aranyló délután
Egy álom végre kibontakozik a fák alvó sudarán;
Ha völgyet-hegyet, zöld vadont hűssel Nyugat szele tölt
Ide gyere! Hozzám visszagyere! S mondd: Itt legszebb a Föld!

ENT-LÁNY

Ha a Nyár gyümölcsöt érlel, s színezi a sok bogyót;
Ha kalászok aranylanak, s táncolnak a vig aratók;
Ha méz csurran, alma pirosul, s Nyugat kedves szele költ
Én heverek majd csak a honi Nap alatt, mert itt legszebb ez a Föld!

ENT

Ha a Tél jön, a vad tél, mely hegyet, völgyet, ligetet letarol;
Ha levelek hullnak, nappal Nap, éjjel csillag sehol;
Ha a szél gyilkos hidegen fúj, ha vernek afergetegek
Kiáltok hozzád, meglellek, s megint nálad leszek!

ENT-LÁNY

Ha a Tél jön, s vége a dalnak, és belekomorul ez a világ;
Ha nincs több fény és munka sincs, s recseg sok száraz ág;
Kereslek majd, és rád lelek, összetalálkozunk
És ólmos-esős ég alatt együtt vezet utunk!

EGYÜTT

Nyugat felé vezető úton eztán együtt megyünk,
Míg találunk egy földet, ahol megpihenhet szívünk.