Hevin na úr a nauthon
nadath i chenn im,
nedin laer ioer
'wilwilith a lothrim;

Lassath velin a thling-lain
nedin ioer-lesbelin,
na aur-vith, a 'lawar geleb
a húl vi findel nín.

Hevin na úr a nauthon
ardhon 'wain nu Ithil,
ir telitha i thrîw
ar ú-genin ad ethuil.

An si gwanod i-naid
i chenn im al-uir:
ned eryn bain eden-laeg
toltha eden-echuir.

Hevin na úr a nauthon
in ioer-'wethrim,
a 'waith i chenir 'ardh,
al-uir cenitha im.

Dan havel a nauthol
in enninath ioer,
Na fen laston i lam
i-thailig atholel.


Tűznél ülök, s elgondolom,
mi szépet láttam én,
pillangókat s virágokat
nyári gyep szőnyegén;

Aranyleveles őszöket
dús túlérett nyarat;
hajnali köd, napfény-ezüst,
szél járja hajamat.

Tűznél ülök, s elgondolom,
milyen lesz a világ,
ha jön a tél, amelynek én
nem látom már tavaszát.

Mert annyi minden van ma is,
mit nem láttam soha,
minden ligetnek más zöld színt
hoz az új év új tavasza.

Tűznél ülök, s elgondolom,
hajdankorok embereit,
s hogy jönnek Majdanok,
miket már mások látnak itt.

De míg ülök, s elgondolok
sok hajdan-volt időt,
visszatérők halk neszeit
várom ajtóm előtt.