Gomuncs

Mi ez a csend?

Azt hiszem itt rontjuk el mi. Mármint az mtt. Hogy nem tudjuk felkelteni az érdeklődést. Pedig a mi hobbink is érdekes, a mi hobbink még viszonylag olcsó is (egy szebb mozdony 20on sokezerbe kerül, egy Gyűrűk Ura 3-4 ezer forintba). Mégis elrontjuk valahol, mert saját magunkban nem tudunk hinni, saját maguknak nem tudjuk széppé varázsolni a saját ünnepeinket.

Viszont érdemes a dolgok mélyére nézni: Mi az elsődleges oka, hogy ez a tevékenység visszaszorult? Már nem érdekli az embereket? Mi nem tartjuk fontosnak az ilyen rendezvényeket? Szerintem nem... Ha visszaemlékeztek egyetlen ok van: Hosszú ideje nem találunk olyan főszervezőket, akik elvállalnák a rendezvények előkészítésének és lebonyolításának az irányítását.

Rettentő önkényes módon (elnézést az érintettektől) egymás mellé raknám ezt a két idézetet. Az első az értelmezésem szerint arra fókuszál, hogy nem tudunk hinni magunkban, és nem merjük a külsősök elé tárni a hobbinkat. A második arra céloz szerintem, hogy nem a lelkesedés hiányzik, hanem a főszervezők. A kettő azért is kapcsolható össze, mert mindegyik esetleg ugyanarra az okra vezethető vissza: Félünk attól, hogy nagyobb felelősséget vagy kockázatot vállaljunk magunkra.

Előző (már jó régi) hozzászólásomban arról írtam a GOMUNCS után, hogy minden egyes "rétegnek" más és más a gondja, de ezeket a problémákat nem fejtettem még ki. a felső vezetés (az elnökségi tagok, rendszeres rendezvény-főszervezők, nagyrendezvények középszervező-rétege) kezd elfáradni, kimerülni, és az egyébként nagy létszámú és tehetséges középvezetői réteg nem igazán mer a helyébe lépni még egy-egy rendezvény kapcsán sem. A "szorgos kezek" rétege pedig a középvezetők közé nem tud/nem mer feljebb lépni. Mindenki megreked a saját szintjén, holott az MTT stuktúrája, lehetőségei lehetővé tennék a folyamatos cserét, frissülést, előrelépést, visszalépést. A GOMUNCS-on felmerült gondok kapcsán ezt mostantól egy mentori rendszerrel is támogatni kívánjuk.

De a legjobb, legalaposabb segítség, támogatás, kiképzés, tanítgatás sem pótolja a bátorságot, a kezdeményezőkészséget, hogy merjünk saját ölteteket megvalósítani és ne másokra várjunk, hogy igenis lépjünk előre, ha ezzel tudunk segíteni a közösségen, és ne a langyos vízben, biztonságban áztattassuk a lábunkat. Akkor lesz nagy LEP, tudományos konferencia, nyári fesztivál, saját rajongói kisfilm (mint a Hunt for Gollum vagy a Born of Hope), ha legyőzzük kétségeinket, félelmeinket, és a magunk képességei szerint igenis hozzátesszük lelkesedésünk legjavát!

Én nagyon várom, hogy elkészüljön a mostani GOMUNCS-ról is a részletes beszámoló, mivel objektív (kórházi) okokból nem tudtam ott lenni...


Jó érzékelhetően a mostani egyik legtöbbek által beazonosított "válságtünete" a nagy, kifelé irányuló ismeretterjesztő/önbemutató rendezvények visszaszorulása. Már a második év lesz az idei, amikor nincs "Nagy LEP", szintén sokadik alkalommal nem veszünk részt egyik nyári fesztiválon sem - és vagy 4 éve nincs Tolkien konferencia. Ezzel együtt persze sok minden más nagyon jól működik, de ennek a kifelé irányuló aktivitásnak a hiánya lassan kihat a belső működésre is: kezdenek leépülni a kreatív és tudományos tevékenységek, elzáródnak jól bejáratott utánpótlási csatornák, stb...

Viszont érdemes a dolgok mélyére nézni: Mi az elsődleges oka, hogy ez a tevékenység visszaszorult? Már nem érdekli az embereket? Mi nem tartjuk fontosnak az ilyen rendezvényeket? Szerintem nem... Ha visszaemlékeztek egyetlen ok van: Hosszú ideje nem találunk olyan főszervezőket, akik elvállalnák a rendezvények előkészítésének és lebonyolításának az irányítását. Ha lettek volna ilyen személyek - akkor lehetett volna tavaly és idén is rendes, nagy Tolkien születésnap, meg nyári fesztivál, meg minden. Márpedig alkalmas emberek továbbra is vannak a társaságban (egyszerűen nem hiszem el, hogy csak Gumipók és én tudnánk LEP-et szervezni...), tehát a probléma megoldása ott keresendő, hogy vajon mivel lehet motiválni, a nagy szervezői tapasztalattal rendelkező MTT-seket, hogy ilyen nagy külsős rendezvények szervezését felvállalják?

Ötlet?

Ami számomra a legtanulságosabb volt a pénteki GOMUNCSON, hogy árnyalta az MTT problémáiról alkotott korábbi képemet, és ráébresztett, hogy a kérdés sokkal többrétegűbb, mint azt sejtettem. Elismerem, hogy jelenleg (még) nem beszélhetünk az egész MTT válságáról, mert vannak olyan részei, melyek igenis jól és hatékonyan működnek, de felvázolva a különböző "rétegződéseket" a társaságban kiderült, hogy mindegyik rétegnek más és más a gondja.

Talán ezért is beszélünk el sokszor egymás mellett.

Többfajta problémánk van, de ezek egyelőre nem érintenek mindenkit, viszont akiket meg érintenek, azok számára elsődleges és súlyosnak tűnő problémák ezek. Én szívből remélem, hogy a mostani alkalom nyomán lassan-lassan mindenki tisztába jön ezzel, és onnantól odafigyel a másik problémájára is.
Ami az egész közösséget érinti: igenis oda kell figyelnünk minden egyes "réteg" gondjaira, mert ha szőnyeg alá söpörjük egyiket-másikat, előbb-utóbb más "rétegeket", más személyeket is érinteni fognak, és ha több "szinten" felhalmozódnak a gondok, na AKKOR következhet be egy igazi MTT-válság.

Amikor Ádám felolvasta a 2007 elején tartott GOMUNCS összefoglalóját sokan meglepődtünk azon, hogy néhány ezek közül a problémák közül nagyon is aktuális volt már akkor is, és hiába születtek jó ötletek, elképzelések a megoldásra, ezek gyakorlati megvalósításából nem lett semmi. Őszintén szólva én nem is nagyon emlékeztem arra, hogy voltak ilyenek.

A következő fontos pont tehát, hogy ha már közösen ráébredtünk valamire és vannak elképzelések a megoldásra, azokat ne hagyjuk a továbbiakban elsikkadni és igenis keményen dolgozzunk a megvalósításukért, vagy legalább a terítéken tartásukért, hogy pl. két év múlva még ne mindig ezeket görgessük magunk előtt!

Ezekről a problémákról később...

(folyt. köv.)

Hangsúlyozom, ezek a jelenlegi személyes véleményeim és gondolataim.



Gondolatok a kérdések kapcsán:
(betettem a Cross Bornstól a Kalandozások Középföldén-t, ami a lehető legmaximálisabban tükrözi az eredeti hozzáállást, hiszen mérhetetlen amatőr és pontatlan, és mégis hallgattuk és meghívtuk a LEPre, mert Középfölde)



1. A LEP jelentősége, célja

Azt hiszem, elvesztettük a hitünket. A hitet, hogy még valaha képesek leszünk ilyet csinálni. Pedig sikerült már, nem is egyszer.
Azért, mert most nincsenek támogatók, és ezért kisebb LEPet tartunk, már rögtön le is mondtunk róla.
Már régóta vannak, akik azt mondják, nincs szükség LEPre, nagyon sok munka van vele és kevés a köszönet, de ezek a hangok is mindig elhallgatnak legkésőbb a színpadi számok közben.
Régebben ezek ösztönöztek arra, hogy megmutassuk, hogyan táncolunk, hogyan színjátszunk, éneklünk. És bár úgy tűnik, hogy a külső közönség felé adtunk elő, valójában mi tartottuk számon azt, hogy ki mennyit fejlődött, mennyit készült és a mi véleményünk számított egymás között. A külső közönség ösztönző erő volt, olyan ösztönző erő, aminek a hiányát egyre inkább érezzük.
Mert ha az ember belsős dolgokat készít, hajlamos lejjebb tenni a mércét, még ha elhatározza is, hogy nem fog így tenni. De a nagyközönség azért mégiscsak más, ha benne van a pakliban, hogy jelen lesz a sajtó, akkor végképp. Mert lehet valaki exhibicionista vagy zárkózott, sokszoros erővel készül, ha nem csak a barátok előtt adja elő magát.
És nem utolsó sorban a helyszínen egy hatalmas adrenalin és érzelemlöketet ad a dolog, még annak is, aki mint én, általában hatodik tapéta szerepét szokta betölteni a darabokban. Mert izgulunk egymásért, drukkolunk egymásért (a közös főpróbák hangulata? Emlékszik még valaki?) és együtt örülünk ha sikerül, és együtt szomorkodunk ha mégsem. (eredetileg „együtt sírunk” -at akartam írni, de vannak akik akkor is sírnak ha örülnek… ki érti ezt)

Persze ez utóbbira itt-ott lehet példát találni, gondolom akik színjátszanak vagy zenélnek, találkoznak hasonlóval az előadásokon.
De a nagy kihívás miatti nagyobb rákészülés teljesen eltűnt. A készülés miatt indult a kórus, a színitosz, a jelmezek és hasonlók készítése. Most pedig mindezek hiányoznak, de mivel nincs igazi motiváció, rögtön tucatnyi indokot találunk, miért is nem érünk rá. (nyilván van aki nem ér rá. Nade hogy mindenki?)
Valamint számos ember jelenlegi hobbiját ezek indították el (hány Főnixes lenne, ha nem lettek volna színdarabok? Hányan járnának ide-oda táncolni?).
Hát ezek lennének a LEP céljai a közösség szempontjából.

Az MTT szempontjából pedig azok, hogy tanúsítsuk, hogy még létezünk, dolgozunk, vagyunk, elvégre ne felejtsük, a LEPeken voltak tudományos előadások és voltak művészeti pályázatok is…

Amit a mostani állapotról gondolok:
A LEP jelenleg a mostohagyerek, igazából senki nem akarja vállalni, de azért még a többség úgy érzi, szükség van rá.
A tábor most sokkal fontosabb, arra készülünk egész évben, sokan roppant nagy kreatív energiákat ölnek bele, de cserébe a közösségen belül sokkal nagyobb ismertséget ad, mint a LEP. Aki csapatvezető vagy rendvezető volt egy, vagy több táborban, az ismert ember, jobb esetben elismert is.
Szerintem a LEP most túlságosan nagy mélyrepülésben van. Nem azt mondom, hogy az MTT teljes költségvetését költsük erre az egy napra, és az év további részében éljünk kenyéren és vízen, de ez a fajta teljes letargia és lemondás, hogy már saját magunkat nem tiszteljük meg azzal, hogy bizonyos tradíciókhoz ragaszkodunk, (a plakátról beszélek például, igazából megérdemelné minden LEP, hogy az eredeti Pók-féle plakát aktualizált változatát kapja, mert ez már bizonyos szempontból márkajelzés, bár elsősorban a közösség felé, de talán olyanok felé is, akik titkos rajongói Tolkiennek). Csoda, ha a koccintást megtartjuk. (bár a Batti-féle verset én a kezdetektől fogva utálom, de a tradíció része, úgyhogy azt se tiltsuk be)
Én amellett vagyok, hogy tartsunk egy kicsi, kifelé is kommunikált és hivatalosan meghirdetett LEPet. A tapasztalatok alapján nem fognak ezrével tolongani a külsős emberek, de talán nem fogják azt sem hinni, hogy megszűnt az MTT. És ehhez kell némi kifelé való hirdetés is, iwiw körüzenet, facebook, nemtommi. Ugyanis az, hogy „majd feljönnek a tolkien.hu-ra", egy olyan szintű csodavárás, hogy hihetetlen. Már az MTTsek se olvassák a Tolkien.hu-t. )
Ez az idei LEPre nem vonatkozik, mert ezt csoda, hogy egyáltalán valaki elvállalta.

2. Mik a céljaink most

Erről csak röviden. A célunk – röviden megfogalmazva – Tolkien terjesztése és Középfölde ismeretének mind magasabb szintű művelése. Az előbbi a TLV-vel és a Tolkien kurzussal jobbára működik, az utóbbi jelenleg alszik. De remélhetőleg felébred.

3. Régi önmeghatározások, célkitűzések.
Nem emlékszem mik voltak, úgyhogy nem tudom.

4. Mi alapján mondhatjuk, hogy jól működünk vagy sem mint egyesület/Társaság/közösség

Na ez már több szót érdemel. Szerintem a társaság egy igen jó mércéje a Tolkien.hu. És ez jelenleg eléggé kihalt. Több okból is, egyrészt a tavalyi igen hosszú szünet alatt szerintem sokan leszoktak róla, másrészt már nincs miért idejárniuk. A fórum közösségi életébe a tavalyi szünet az utolsót szúrta, már korábbtól is haldoklott, a honlap pedig úgy van megszerkesztve, hogy cseppet sem hasonlít a régire, így újra meg kell tanulni a használatát.
És – már korábban is próbáltam mondani – jelenleg nincs olyan tartalom fent amiért sokan látogatnák a honlapot.
Szerintem ahhoz, hogy jobb legyen, nem kellene túl sokat tenni, egyszerűen aktuális, sokakat érdeklő híreket kitenni a főoldalra. Jól látható helyre, mondjuk legfelső hírnek.
Ilyenek akadnának is, t.i. a Hobbit filmmel kapcsolatosak, ami ahogy elkészülne, azért egyre több embert vonzana ide és így a többi téma is látogatottabb lenne. (nem, a fórum erre nem jó, olyan dolog jó erre ami pl gugliból első kattintásra elérhető)
Ne feledjük, hogy a Tolkien.hu és a fórum is úgy jött létre, hogy a Gyűrűk Ura film iránt érdeklődők rátaláltak.
Javasoltam már ilyen főhírt, de egyelőre eléggé nagy érdektelenségbe ütközött.

A másik, ami a közösség életében jelenleg nagyon fontos, a mindenféle találkozók látogatottsága meg hasonlók.
Ezek, mint pl a Tábor és a KÖMT, igen jól működnek, az alapvető emberanyag tehát megvan, és eléggé lelkes is.
Ezzel át is térek a következő dologra.

5. rendezvényszervezés: igények, elvárások, lelkesedés, felelősség, profizmus

Igények: A táborral kapcsolatban felmerült Orsie-tól a GOMUNCS talin, hogy lehetne a tábor rövidebb, mert elmegy rá a fele szabadsága, és az nem jó.
Én alapvetően az egyhónapos tábornak is örülnék, mert őszintén mondom, hogy az MTTvel lenni jobban szeretek, mint bárhol máshol. Kész ennyi, függő vagyok.
Viszont ez a probléma tényleg fenn fog állni, amikor a leendő táborozók többsége dolgozó lesz, úgyhogy kezdeni kell vele valamit. Pl 7+3 napos tábort csinálni, vagy bármi hasonlót.

Profizmus meg minden: A rendezvények szervezésével kapcsolatban általánosan nincs akkora profizmus elvárás, mint gondolnánk, a táborral kapcsolatban is azért merült fel idén, mert Ankalimon mint főszervező (és nem Ankalimon mint elnök) ezt így gondolta jónak.

Lelkesedés: Ez most valahogy megint felfelé ível bizonyos rendezvények esetében. KÖMT, tavaszi Találkozó és Farsang szervezőket újabban nem hogy nem kell keresgélni, de válogathatunk köztük. És ez jó.

Úgy alakult hirtelen, hogy tudok menni gomuncsra.
Nem ígérem, hogy összeszedett meg ilyesmi leszek, mert előtte reggeltől levéltári gyakorlaton vagyok, de megteszem ami tőlem telik.

Ádám, inkább egy oxigénypalackot hozzál Rabynnak, mert nem a párával van ott a baj, hanem azzal, hogy "elfogy" a levegő.

Örülnék neki, ha azok, akik nem tudnak jönni, néhány gondolatébresztőt beírnának ide, hogy semmiképpen se maradjanak ki az észrevételeik!
De gyertek minél többen!

Úgy tűnik, nekem is jó lesz a 27. péntek, de túl sokáig nem fogok tudni maradni, mert másnap reggel valószínűleg elutazom.

Leguanember írta: November 13-a, péntek. Gomuncs 18 órától kifulladásig.
...
Szóval, ki jönne?
Én úgy gondolom, ha nem vagyunk legalább 15-en, akkor legyen november 27. péntek 18 órától. (közben a szombat sztornó, ez a péntek meg jó lett)

Mennék én, de ez a péntek nem jó. (A 27-ét meg tudom még úgy szervezni, hogy jó legyen.) Ettől függetlenül leírnám a gondolataimat, észrevételeimet a felvetett témajavaslatokkal kapcsolatban, aztán majd azt lehet kivesézni jól. Mehet ez így?
(A Főnixbe elméletileg most pénteken mehettek, megkérdeztem. Ha kell a hely szóljatok gyorsan!)

F6-kor végzek a Forgách u.-nál, lehetőleg onnét ne legyen a világ végén Sirius annyiban szimpibb, hogy központibb helyen van, pl. oda n7 körül odaérnék.