- Hozzászólások: 1060
- Köszönetek: 0
Gondolatok
19 éve 10 hónapja #238752
Írta: Gilg (Gwindorn)
Gilg (Gwindorn) válaszolt a következő témában: Gondolatok
Ez a "ki-kit néz le" dolog, még sok problémát fog okozni az emberi kapcsolatokban... Részemről, igyekszem először megismerni és csak az után ítélni.
Minden embernek vannak előítéletei, ez valakiben erősebb valakiben pedig kevésbé, akár beismerjük akár nem. Ezt a "szocializáció mocskának" nevezném, és az idő folyamén az emberek sajátjává vált. Viszont mindenki törekedhet arra, hogy ne hagyja eluralkodni önmagán az előítéleteit ... és szerintem ez az, ami számít.
Minden embernek vannak előítéletei, ez valakiben erősebb valakiben pedig kevésbé, akár beismerjük akár nem. Ezt a "szocializáció mocskának" nevezném, és az idő folyamén az emberek sajátjává vált. Viszont mindenki törekedhet arra, hogy ne hagyja eluralkodni önmagán az előítéleteit ... és szerintem ez az, ami számít.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238728
Írta: Kincső
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kincső válaszolt a következő témában: Gondolatok
Érdekes téma (mindenki úgy hangsúlyozza az érdekest ahogy akarja 
).
Szerencsére nálunk azért annyira nem durva a helyzet, hogy azon kelljen spórolni, hogy kajára maradjon pénz hóvégén is, de azért abban nőttem fel, h. én is megnézem, hogy mire adok ki. Pl. a méregdrága büfékben csak akkor vásárolok, ha létszükséglet (monnyuk nem jutok máshogy innivalóhoz ) és a boltban is megnézem hogy lehetőleg olcsóbb (ebben benne van az is hogy pl. nagyobb adagot ugyanannyiért), szóval általában spórolós vagyok. Szóval általában a havi zsebpénzemhez hozzá se nyúlok, csak ha pl. vmilyen nagyobb (többnapos) MTT-s tali van, vagy ajándékot veszek vkinek, vagy ilyesmi. Bár könyvesboltban azt hiszem én is bármennyit tudnék költeni 
Mondjuk szerencsére így is van itthon rengeteg könyv, ha ennek csak 1/4-e lenne mondjuk szvsz már tudnánk venni egy kétszer ekkora lakást/házat
Nade ez számotokra talán nem érdekes.
Viszont: múltkor a kereszttesóméknál jártunk, 4 gyerek van, egy 17, egy 7, egy 5 és egy 2 éves. Onnan ismerjük őket, h. még anno mikor én kb. 1 éves voltam, és Anyu visszament félállásba dolgozni, újsághirdetéssel keresett "bébiszittert" (utálom ezt a szót) mellém, és ez lett az ő anyukájuk, Andi. Aztán a tesómnak már ők lettek a keresztszülei, és olyan kapcsolat alakult ki, mintha vér szerinti rokonok lennének.
Namost hogy jön ide a pénz. Anno akkortájt amikor kicsik voltunk, még a nagymamáékkal együtt laktak. Andi szülésznő, a férje, Jani munkáját meg sose tudom pontosan. Aztán vettek egy házat, és ahogy teltek-múltak az évek, beépítették a tetőteret, és egyre komfortosabb szobákat alakítottak ki. Mostanra a 3 nagyobb gyereknek külön szobája van, mindegyikben 1-1 számítógép, a 7éves lányééban folyton megy a tévé, meg minden ami a "modern kor" szerint "jó" egy gyereknek. Most mikor náluk voltunk, eléggé megdöbbentett ez, hogy tényleg ez a legfontosabb egy 7évesnek/5évesnek?? Én mindenesetre semmiképp nem cserélném el a minden-falon-könyvekkel-teli 2,5szoba/4fős lakásunkat (tudom, ez még nem is rossz) erre... 
És mi lesz az ilyen gyerekből? Tegyük fel, hogy összebarátkozik valakivel az oviban/isiben, meghívja mondjuk a szülinapi bulijára, és milyen csalódás éri majd pl., ha a viszontmeghívás nem lesz olyan "fényűző", mert teszemazt annak a gyereknek nincs külön szobája számítógéppel meg tévével. Örök konfliktushelyzete lesz ez... "milyen nehéz a gazdagoknak bejutni az Isten országába" mondta Jézus a gazdag ifjúról, akinek láthatólag nagy nehézséget jelentett (volna) lemondani a földi javairól. De akár hívő valaki, akár nem, a normál emberi értékrendet mennyivel nehezebb a gazdagoknak képviselniük?! Amit többen mondtak már, hogy pl. nem tud örülni annak, amije van, mert természetesnek veszi, hogy az "jár". Mennyivel nehezebb lesz őszinte barátságon alapuló kapcsolatokat teremtenie, hiszen mindig vannak törleszkedő haszonhúzók, illetve (főleg ha egész nap tévével mossa az agyát) felmerülhet benne, hogy egyenjogú-e vele az, aki szegényebb? Pedig eredetileg csak egy 5-7 éves, a világról mit sem tudó kisgyerek...
).Szerencsére nálunk azért annyira nem durva a helyzet, hogy azon kelljen spórolni, hogy kajára maradjon pénz hóvégén is, de azért abban nőttem fel, h. én is megnézem, hogy mire adok ki. Pl. a méregdrága büfékben csak akkor vásárolok, ha létszükséglet (monnyuk nem jutok máshogy innivalóhoz
) és a boltban is megnézem hogy lehetőleg olcsóbb (ebben benne van az is hogy pl. nagyobb adagot ugyanannyiért), szóval általában spórolós vagyok. Szóval általában a havi zsebpénzemhez hozzá se nyúlok, csak ha pl. vmilyen nagyobb (többnapos) MTT-s tali van, vagy ajándékot veszek vkinek, vagy ilyesmi. Bár könyvesboltban azt hiszem én is bármennyit tudnék költeni Mondjuk szerencsére így is van itthon rengeteg könyv, ha ennek csak 1/4-e lenne mondjuk szvsz már tudnánk venni egy kétszer ekkora lakást/házat Nade ez számotokra talán nem érdekes.
Viszont: múltkor a kereszttesóméknál jártunk, 4 gyerek van, egy 17, egy 7, egy 5 és egy 2 éves. Onnan ismerjük őket, h. még anno mikor én kb. 1 éves voltam, és Anyu visszament félállásba dolgozni, újsághirdetéssel keresett "bébiszittert" (utálom ezt a szót) mellém, és ez lett az ő anyukájuk, Andi. Aztán a tesómnak már ők lettek a keresztszülei, és olyan kapcsolat alakult ki, mintha vér szerinti rokonok lennének.
Namost hogy jön ide a pénz. Anno akkortájt amikor kicsik voltunk, még a nagymamáékkal együtt laktak. Andi szülésznő, a férje, Jani munkáját meg sose tudom pontosan.
Aztán vettek egy házat, és ahogy teltek-múltak az évek, beépítették a tetőteret, és egyre komfortosabb szobákat alakítottak ki. Mostanra a 3 nagyobb gyereknek külön szobája van, mindegyikben 1-1 számítógép, a 7éves lányééban folyton megy a tévé, meg minden ami a "modern kor" szerint "jó" egy gyereknek. Most mikor náluk voltunk, eléggé megdöbbentett ez, hogy tényleg ez a legfontosabb egy 7évesnek/5évesnek?? Én mindenesetre semmiképp nem cserélném el a minden-falon-könyvekkel-teli 2,5szoba/4fős lakásunkat (tudom, ez még nem is rossz) erre... És mi lesz az ilyen gyerekből? Tegyük fel, hogy összebarátkozik valakivel az oviban/isiben, meghívja mondjuk a szülinapi bulijára, és milyen csalódás éri majd pl., ha a viszontmeghívás nem lesz olyan "fényűző", mert teszemazt annak a gyereknek nincs külön szobája számítógéppel meg tévével. Örök konfliktushelyzete lesz ez... "milyen nehéz a gazdagoknak bejutni az Isten országába" mondta Jézus a gazdag ifjúról, akinek láthatólag nagy nehézséget jelentett (volna) lemondani a földi javairól. De akár hívő valaki, akár nem, a normál emberi értékrendet mennyivel nehezebb a gazdagoknak képviselniük?! Amit többen mondtak már, hogy pl. nem tud örülni annak, amije van, mert természetesnek veszi, hogy az "jár". Mennyivel nehezebb lesz őszinte barátságon alapuló kapcsolatokat teremtenie, hiszen mindig vannak törleszkedő haszonhúzók, illetve (főleg ha egész nap tévével mossa az agyát) felmerülhet benne, hogy egyenjogú-e vele az, aki szegényebb? Pedig eredetileg csak egy 5-7 éves, a világról mit sem tudó kisgyerek...
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238691
Írta: Nelossel
Nelossel válaszolt a következő témában: Gondolatok
Ez velem is előfordult már, Rabyn. Egyszer mentünk fel lógni a városban a barátaimmal, s mikor egy kolduló hajléktalan mellett mentünk el, az egyik (akkor még) barátnőm mutogatott rá, meg elkezdte becsmérelni, s miután sikerült egy kicsit leállítanunk, akkor megkérdeztük tőle, hogy mit szólna, ha ő lenne a helyében, mert lehet, hogy ha felnő, ő is erre a sorsra jut. Erre ő meghúzta a vállát, s azt mondta, hogy vele ez nem történhet meg. Mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Aztán tíz perc múlva volt képe egy kis pénzt kölcsönkérni tőlünk, valami teljesen lényegtelen dologért, amiből aznap már vagy huszat minimum vett, csak mert neki "szüksége" van rá. Hát mi, állva hagytuk a város közepén. Egyszerűen nem bírom a ilyen embereket. Nem hiszik el, hogy ők is könnyen így végezhetik. Csak elég, ha egyszer rosszkor üt be a mennykő és már lőttek is a szép életnek... És ebben az a legrosszabb, hogy leginkább nem is nagyon tud rajta változtatni... 
Hát mi, állva hagytuk a város közepén. Egyszerűen nem bírom a ilyen embereket. Nem hiszik el, hogy ők is könnyen így végezhetik. Csak elég, ha egyszer rosszkor üt be a mennykő és már lőttek is a szép életnek... És ebben az a legrosszabb, hogy leginkább nem is nagyon tud rajta változtatni... Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238676
Írta: Narmo
De van h kell egy kis külső támogatás, segítség, hogy megtalálja a megoldást
Narmo válaszolt a következő témában: Gondolatok
Rabyn írta: Nem akarok gonosz lenni, de mindenki tud magán segíteni csak akarni kell..
De van h kell egy kis külső támogatás, segítség, hogy megtalálja a megoldást
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238672
Írta: Olorin.papa
Igazad van Rabyn, de sokszor kényszerpályára kényszerűl az ember, és nem tud letérni róla, pedig tudja, hogy a vesztébe rohan, és kénytelen robogni előre mint a vonat a sínen, amit önszántából az s em képes elhagyni.
Az életben sok kényszerpálya van, és nem mindre megy önszántából az ember...
"Már születésem óta haldoklom,kissé hosszúra nyúlik. Unom."
Olorin.papa válaszolt a következő témában: Gondolatok
Rabyn írta: Nem akarok gonosz lenni, de mindenki tud magán segíteni csak akarni kell..
Igazad van Rabyn, de sokszor kényszerpályára kényszerűl az ember, és nem tud letérni róla, pedig tudja, hogy a vesztébe rohan, és kénytelen robogni előre mint a vonat a sínen, amit önszántából az s em képes elhagyni.
Az életben sok kényszerpálya van, és nem mindre megy önszántából az ember...
"Már születésem óta haldoklom,kissé hosszúra nyúlik. Unom."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja - 19 éve 10 hónapja #238669
Írta: Patiszon
Én is hasonlóan állok, szerintem. Én még most is úgy érzem, hogy nem 'érdemlek' meg semmit. Mármint Anyukám kérdezi, hogy ez jó ruha, ha tetszik Neked, megvehetjük. Bármennyire is tetszik, nemet mondok. Valamiféle belső gát mondatja velem. Így előfordul az, hogy nem a megfelelő ajándékot veszik meg nekem pl. karácsonyra, de én sosem az ajándékot nézem (én legalábbis így látom magam), hanem azt a szeretetet, amit vele együtt adtak.
Más:ráadásul a saját pénzemet (mármint azt a pénzt, amit alkalmanként kapok) sem közvetlenül magamra költöm, nem is úgy és azért kapom, hanem egy társasággal beülök egy teázóba, és zB egy teát veszek magamnak. Én is nagyon megnézem, hogy mit veszek meg. Képes vagyok éhezni (szó szerint), ha látom, hogy az elérhető ennivaló irreálisan drága kerül. Ekkor eszembe jut, hogy otthon 'szinte' ingyen ehetek, legalábbis a töredékéért annak, mint amit épp elérhetek.
Más mondta rólam, hogy nekem nem számít a pénz. Ezt olyan értelemben kell venni, hogy pl. sosem tudom, épp mennyi pénzem van. Nem igazán érdekel, mert még nem érzem fontosságát. Bezzeg majd ha nekem is meg kell érte dolgoznom, és nekem kell majd számlákat fizetnem...
De egyelőre élem a 'gondtalan gyermekkor' éveit, és csak bizakodhatok abban, hogy ha majd családom lesz, el tudom majd tartani őket.
De fő a pozitív hozzáállás: Minden jó lesz, csak szeretet legyen
[size=9:11kyetck]Bocs, kicsit hosszan írtam, pedig nem szokásom... [/size]
A barát dolga az is, hogy szemére vesse barátjának, ha ostobaságot akar elkövetni.
Patiszon válaszolt a következő témában: Gondolatok
Rabyn írta: Nem nemtudok ellenálni egy könyvnek ezért nem megyek be könyvesboltba... (pedig el tudnék ott költeni kb 50 millio forintot is.. föleg egy antikváriumban..)
Én (talán szerencsére) amióta az eszemet tudom mindig csóró voltam. Sose volt annyi pénzem, hogy rögtön megkaphassam amire vágyom.
....
Én is hasonlóan állok, szerintem. Én még most is úgy érzem, hogy nem 'érdemlek' meg semmit. Mármint Anyukám kérdezi, hogy ez jó ruha, ha tetszik Neked, megvehetjük. Bármennyire is tetszik, nemet mondok. Valamiféle belső gát mondatja velem. Így előfordul az, hogy nem a megfelelő ajándékot veszik meg nekem pl. karácsonyra, de én sosem az ajándékot nézem (én legalábbis így látom magam), hanem azt a szeretetet, amit vele együtt adtak.
Más:ráadásul a saját pénzemet (mármint azt a pénzt, amit alkalmanként kapok) sem közvetlenül magamra költöm, nem is úgy és azért kapom, hanem egy társasággal beülök egy teázóba, és zB egy teát veszek magamnak. Én is nagyon megnézem, hogy mit veszek meg. Képes vagyok éhezni (szó szerint), ha látom, hogy az elérhető ennivaló irreálisan drága kerül. Ekkor eszembe jut, hogy otthon 'szinte' ingyen ehetek, legalábbis a töredékéért annak, mint amit épp elérhetek.
Más mondta rólam, hogy nekem nem számít a pénz. Ezt olyan értelemben kell venni, hogy pl. sosem tudom, épp mennyi pénzem van. Nem igazán érdekel, mert még nem érzem fontosságát. Bezzeg majd ha nekem is meg kell érte dolgoznom, és nekem kell majd számlákat fizetnem...
De egyelőre élem a 'gondtalan gyermekkor' éveit, és csak bizakodhatok abban, hogy ha majd családom lesz, el tudom majd tartani őket.
De fő a pozitív hozzáállás: Minden jó lesz, csak szeretet legyen
[size=9:11kyetck]Bocs, kicsit hosszan írtam, pedig nem szokásom... [/size]
A barát dolga az is, hogy szemére vesse barátjának, ha ostobaságot akar elkövetni.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238641
Írta: Narmo
Igen, valami ilyesmi.. bár vannak azok a hirtelen kiadások,amik csak pillanatnyi dolgok. (most nem tok példát mondani.. ) Ezek a húzósabbak, de némi előrelátással az is orvosolható
olorin: sajnálom.. Erre nem tok mit mondani.. vagyis igen, de én úgysem tok segíteni. Pedig, ha tudnék megtenném, hidd el.
Narmo válaszolt a következő témában: Gondolatok
Rabyn írta: De ha az ember odafigyel akkor ilyen gondjai nincsenek szerintem. Nálunk is van, hogy beüt a mennykö és hirtelen sok pénzt kell kiadni még is megoldják valahogy az öseim.
Igen, valami ilyesmi.. bár vannak azok a hirtelen kiadások,amik csak pillanatnyi dolgok. (most nem tok példát mondani.. ) Ezek a húzósabbak, de némi előrelátással az is orvosolható
olorin: sajnálom..
Erre nem tok mit mondani.. vagyis igen, de én úgysem tok segíteni. Pedig, ha tudnék megtenném, hidd el. Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238535
Írta: Olorin.papa
Hát igen A kis történetem egyébként igaz volt, én voltam az az ember akitől elbúcsúzott ez az illető...
"Már születésem óta haldoklom,kissé hosszúra nyúlik. Unom."
Olorin.papa válaszolt a következő témában: Gondolatok
Narmo Poice írta: olorin.papa: fúha.. ezt jól összefoglaltad! Pontosan! És sztem ez nem depi, hanem az igazság..
Hát igen A kis történetem egyébként igaz volt, én voltam az az ember akitől elbúcsúzott ez az illető... "Már születésem óta haldoklom,kissé hosszúra nyúlik. Unom."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238529
Írta: Narmo
Narmo válaszolt a következő témában: Gondolatok
olorin.papa: fúha.. ezt jól összefoglaltad! Pontosan! És sztem ez nem depi, hanem az igazság..
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238526
Írta: Olorin.papa
Hát igen a pénz... Sajnos, mint ahogy már mondták itt előttem-nem minden, szvsz szükséges rossz. ilyan dolog, ami ha nincs nagyon zavaró tud lenni, ha van akkor még több kell, és ha mégtöbb van akkor Smauggá válik tőle a nép, maga alá kotorja, ráfekszik, és nem hajlandó adni belőle senkinek, és már más istent nem lát magaelőtt, drogossá válik (10telet a kivételnek), és csak hajt hajt míg fel nem fordul...
De ha nincsen? Akkor van ám a baj!! Nem tudom befizetni a számláimat, nektek-hálaistennek- megint bocsánat a kivételnek- még nincsen más gondotok, hogy mittudom én nem tudtok venni egy új nadrágot-mondom hálaistennek!! 
vagyis ha nincsen akkor nincsen számlabefizetés, nincsen villany víz kaja, internet, Tolkien fórum, ...
akkor jön a kölcsön-ha mondjuk még ráadásul még csőtörés is történt, megbetegedett a gyerek, belehajtottak az autómba...stb- megyeget az élet, munkanélküli lettem, asszony elhagyott, mert nem bírta a "nyomort", elment egy smauggal, gyerektartást viszont követel... a kölcsön végett jelzálogot tettek a házra, majd áron alul eladták a fejem felül... albérletbe kényszerülük, majd onnét az utcára... régi munkatársak, barátok még segítenek egy kicsit, de már ök sem bírják a mosdatlanságomat... egy hideg novemberi napon felülök a 2-es helyijáratra, kimegyek a végállomásra, ott még kezetfogok a volt kollégával, és én már tudom amit ő nem, hogy elég nekem már ebből az életből egy nadrágszíjj hosszúság is...
Vagyis mi legyen? melyik a jobb út? Nem tudom... talán középen... szegényen... tisztességesen... Mégis kell az a nyavajás pénz, csak vigyázzunk rá, hogy nehogy felfaljon bennünket!!!
Nekem nagyon nincs is más társaságom mint TI!
Köszönet hogy vagytok nekem!!!
/me kissé depi ma
"Már születésem óta haldoklom,kissé hosszúra nyúlik. Unom."
Olorin.papa válaszolt a következő témában: Gondolatok
Hát igen a pénz... Sajnos, mint ahogy már mondták itt előttem-nem minden, szvsz szükséges rossz. ilyan dolog, ami ha nincs nagyon zavaró tud lenni, ha van akkor még több kell, és ha mégtöbb van akkor Smauggá válik tőle a nép, maga alá kotorja, ráfekszik, és nem hajlandó adni belőle senkinek, és már más istent nem lát magaelőtt, drogossá válik (10telet a kivételnek), és csak hajt hajt míg fel nem fordul...De ha nincsen? Akkor van ám a baj!!
Nem tudom befizetni a számláimat, nektek-hálaistennek- megint bocsánat a kivételnek- még nincsen más gondotok, hogy mittudom én nem tudtok venni egy új nadrágot-mondom hálaistennek!! vagyis ha nincsen akkor nincsen számlabefizetés, nincsen villany víz kaja, internet, Tolkien fórum, ...akkor jön a kölcsön-ha mondjuk még ráadásul még csőtörés is történt, megbetegedett a gyerek, belehajtottak az autómba...stb- megyeget az élet, munkanélküli lettem, asszony elhagyott, mert nem bírta a "nyomort", elment egy smauggal, gyerektartást viszont követel...
a kölcsön végett jelzálogot tettek a házra, majd áron alul eladták a fejem felül... albérletbe kényszerülük, majd onnét az utcára... régi munkatársak, barátok még segítenek egy kicsit, de már ök sem bírják a mosdatlanságomat... egy hideg novemberi napon felülök a 2-es helyijáratra, kimegyek a végállomásra, ott még kezetfogok a volt kollégával, és én már tudom amit ő nem, hogy elég nekem már ebből az életből egy nadrágszíjj hosszúság is... Vagyis mi legyen? melyik a jobb út? Nem tudom... talán középen... szegényen... tisztességesen... Mégis kell az a nyavajás pénz, csak vigyázzunk rá, hogy nehogy felfaljon bennünket!!!
Nekem nagyon nincs is más társaságom mint TI!
Köszönet hogy vagytok nekem!!!
/me kissé depi ma
"Már születésem óta haldoklom,kissé hosszúra nyúlik. Unom."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238463
Írta: Narmo
Háát,igen.. Sajnos vannak emberek,akik ruha alapján ítélnek. Engem az egyik exosztálytársam piszkált állandóan. Volt egy szerencsepulcsim és komolyabb dogáknál azt vettem fel, meg ha valami olyan helyzet adódott. (asszem a kabala fogalmát mindenki érti ) Emiatt állandóan piszkált, hogy milyen bénán öltözködöm, holott szerintem abban semmi kivetnivaló nincs, ha valaki nem csípi a miniszoknyát meg ilyeneket.. és igenis,lehet, hogy kissé megviselt pulcsi volt.. (szegény megboldogult pulcsim ) de nagyon szeretem még mindig (a szekrényemben elzárva megtalálható ) és nem cserélném el semmi 'drágáért' !!.. És sztem mindenki maga dönti el, hogy számára mi a kényelmes, elvégre az a fő, nem?
Narmo válaszolt a következő témában: Gondolatok
Panni írta: Megkérdezte tőlem, hogy én miért nem mászkálok divatos cuccokban. Erre csak azt tudtam neki mondani, hogy azért, mert nekem ez nem hiányzik. A mi családunk sem tartozik a miliomosok közé, de annyi pénz mindig van, amennyi kell. Én nem kérem azt a szüleimtől, hogy százezreket kölcsenek rám csak azért, hogy menő cuccokban járjak. ... megvannak a régiek, és én így jól érzem magam!
Háát,igen..
Sajnos vannak emberek,akik ruha alapján ítélnek. Engem az egyik exosztálytársam piszkált állandóan. Volt egy szerencsepulcsim és komolyabb dogáknál azt vettem fel, meg ha valami olyan helyzet adódott. (asszem a kabala fogalmát mindenki érti ) Emiatt állandóan piszkált, hogy milyen bénán öltözködöm, holott szerintem abban semmi kivetnivaló nincs, ha valaki nem csípi a miniszoknyát meg ilyeneket.. és igenis,lehet, hogy kissé megviselt pulcsi volt.. (szegény megboldogult pulcsim ) de nagyon szeretem még mindig (a szekrényemben elzárva megtalálható ) és nem cserélném el semmi 'drágáért' !!.. És sztem mindenki maga dönti el, hogy számára mi a kényelmes, elvégre az a fő, nem? Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238457
Írta: _Neo
"A sikert altalaban azzal merik, kinek mije van, a boldogsagot pedig, hogy mindezt mennyire elvezi az ember."
Harbert N. Casson
"Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd. -"
_Neo válaszolt a következő témában: Gondolatok
trinkler/tornanrenAQWE írta: Hmmm... pénz....
Szeretjük ha van.
Egy csomó mindent lehet rajta venni; nem feltétlen magunknak...
Aztán szétnézünk, és rájövünk, hogy még mindíg nincs elég...
...még kell valami... még egy kicsit boldognak kéne lenni... meg kéne nyerni a lottón az ötöst, vagy örökölni... rohadt közéleti szereplőknek/politikusoknak mennyi van már...
Jó.
Megkapod a sok pénzt....
És?
Ha pénz nélkül nem érezted jól magad, pénzeddel együtt is csak egy loser leszel...
...igaz, gazdag loser, de loser....
A pénz szükséges, kell, de nem úgy, ahogy a mai világban működik...már a szeretetet is kilóra/pénzben mérik: "Ha Ön nem vesz xy-t gyermekének, nem is szereti", stb....
Persze, jó ha van, de szerintem a világ legboldogabb embere egy tanyán él, ahol megtermeli magának a kaját, és nem tud semmiről...bááááár....
:
A pénz egy képzeletbeli egység, ami a cserekereskedelmet helyettesíti; nem kell nagyon belegondolni, mert szerintem senki nem éhezett még, aki itt hozzászól....
...bár hallottam már olyat, hogy ötgyerekes család "uzsira" a gyereknek sárgaborsófőzelékes kenyeret adott...
Viszont:
Ha ennek a családnak adnál félmillió forintot, az egykettő elfogyna; emiatt ők nem hibásak; ez egy teljesen normális emberi reakció részükről; tehát abban nem értek egyet a tisztelt társasággal, hogy a szegényeknek kéne adni sok pénzt, mert nem kéne...inkább meg kellene tanítani őket ELFOGADHATÓ összegből gazdálkodni...
Aki ezen most felhördülne, gondoljon rám akkor, amikor az első fizetését két nap alatt el fogja költeni
"A sikert altalaban azzal merik, kinek mije van, a boldogsagot pedig, hogy mindezt mennyire elvezi az ember."
Harbert N. Casson
"Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd. -"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238439
Írta: Trinkler
Trinkler válaszolt a következő témában: Gondolatok
Hmmm... pénz....
Szeretjük ha van.
Egy csomó mindent lehet rajta venni; nem feltétlen magunknak...
Aztán szétnézünk, és rájövünk, hogy még mindíg nincs elég...
...még kell valami... még egy kicsit boldognak kéne lenni... meg kéne nyerni a lottón az ötöst, vagy örökölni... rohadt közéleti szereplőknek/politikusoknak mennyi van már...
Jó.
Megkapod a sok pénzt....
És?
Ha pénz nélkül nem érezted jól magad, pénzeddel együtt is csak egy loser leszel...
...igaz, gazdag loser, de loser....
A pénz szükséges, kell, de nem úgy, ahogy a mai világban működik...már a szeretetet is kilóra/pénzben mérik: "Ha Ön nem vesz xy-t gyermekének, nem is szereti", stb....
Persze, jó ha van, de szerintem a világ legboldogabb embere egy tanyán él, ahol megtermeli magának a kaját, és nem tud semmiről...bááááár....
: : : : :
A pénz egy képzeletbeli egység, ami a cserekereskedelmet helyettesíti; nem kell nagyon belegondolni, mert szerintem senki nem éhezett még, aki itt hozzászól....
...bár hallottam már olyat, hogy ötgyerekes család "uzsira" a gyereknek sárgaborsófőzelékes kenyeret adott...
Viszont:
Ha ennek a családnak adnál félmillió forintot, az egykettő elfogyna; emiatt ők nem hibásak; ez egy teljesen normális emberi reakció részükről; tehát abban nem értek egyet a tisztelt társasággal, hogy a szegényeknek kéne adni sok pénzt, mert nem kéne...inkább meg kellene tanítani őket ELFOGADHATÓ összegből gazdálkodni...
Aki ezen most felhördülne, gondoljon rám akkor, amikor az első fizetését két nap alatt el fogja költeni
Szeretjük ha van.
Egy csomó mindent lehet rajta venni; nem feltétlen magunknak...
Aztán szétnézünk, és rájövünk, hogy még mindíg nincs elég...
...még kell valami... még egy kicsit boldognak kéne lenni... meg kéne nyerni a lottón az ötöst, vagy örökölni... rohadt közéleti szereplőknek/politikusoknak mennyi van már...
Jó.
Megkapod a sok pénzt....
És?
Ha pénz nélkül nem érezted jól magad, pénzeddel együtt is csak egy loser leszel...
...igaz, gazdag loser, de loser....
A pénz szükséges, kell, de nem úgy, ahogy a mai világban működik...már a szeretetet is kilóra/pénzben mérik: "Ha Ön nem vesz xy-t gyermekének, nem is szereti", stb....
Persze, jó ha van, de szerintem a világ legboldogabb embere egy tanyán él, ahol megtermeli magának a kaját, és nem tud semmiről...bááááár....
: : : : :A pénz egy képzeletbeli egység, ami a cserekereskedelmet helyettesíti; nem kell nagyon belegondolni, mert szerintem senki nem éhezett még, aki itt hozzászól....
...bár hallottam már olyat, hogy ötgyerekes család "uzsira" a gyereknek sárgaborsófőzelékes kenyeret adott...
Viszont:
Ha ennek a családnak adnál félmillió forintot, az egykettő elfogyna; emiatt ők nem hibásak; ez egy teljesen normális emberi reakció részükről; tehát abban nem értek egyet a tisztelt társasággal, hogy a szegényeknek kéne adni sok pénzt, mert nem kéne...inkább meg kellene tanítani őket ELFOGADHATÓ összegből gazdálkodni...
Aki ezen most felhördülne, gondoljon rám akkor, amikor az első fizetését két nap alatt el fogja költeni
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238424
Írta: Kincső
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kincső válaszolt a következő témában: Gondolatok
Erről most egy rajzfilm jut eszembe, ami kicsi koromban megvolt itthon videón (vsz még most is megvan), és ugye a kicsikori élmények nagy hatása...
Szóval arról szólt, hogy van a kislány, akinek az apukája rengeteget dolgozik, és jó sok pénze van. Karácsony előtt kiteszi a kislányát a kocsiból az áruház előtt, és a kezébe nyom egy rakat pénzt, hogy azt vesz magának amit akar. A kislány meg teljesen el van kenődve, h. miért nem megy be vele az apukája. Az áruházban találkozik MaciLacival (asszem), és vele mindenfélébe keveredik, és már nem nagyon emlékszem a cselekményre, de az a vége, h. az apuka is rájön, h. talán foglalkoznia kéne a kislányával és hepiend.
Nocomment, mert a meséket nem kommentálni kell.
Szóval arról szólt, hogy van a kislány, akinek az apukája rengeteget dolgozik, és jó sok pénze van. Karácsony előtt kiteszi a kislányát a kocsiból az áruház előtt, és a kezébe nyom egy rakat pénzt, hogy azt vesz magának amit akar. A kislány meg teljesen el van kenődve, h. miért nem megy be vele az apukája. Az áruházban találkozik MaciLacival (asszem), és vele mindenfélébe keveredik, és már nem nagyon emlékszem a cselekményre, de az a vége, h. az apuka is rájön, h. talán foglalkoznia kéne a kislányával és hepiend.
Nocomment, mert a meséket nem kommentálni kell.
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238419
Írta: Gilg (Gwindorn)
Gilg (Gwindorn) válaszolt a következő témában: Gondolatok
Túl nagy szerepe van a pénznek mindenben... és ez nagyon elszomorító... elvesznek az emberi értékek ... sajnos mindannyiunkból még akkor is ha küzdünk ellene ... csak késleltetni tudjuk... elkerülni nem Viszont ha egyszer ebben a világban születtünk meg, akkor itt kell helytállnunk. Ki így, ki úgy, de mindenki erre törekszik... megint más kérdés az erkölcs... de ebbe nem mennék bele...
és ez nagyon elszomorító... elvesznek az emberi értékek ... sajnos mindannyiunkból még akkor is ha küzdünk ellene ... csak késleltetni tudjuk... elkerülni nem Viszont ha egyszer ebben a világban születtünk meg, akkor itt kell helytállnunk. Ki így, ki úgy, de mindenki erre törekszik... megint más kérdés az erkölcs... de ebbe nem mennék bele...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
19 éve 10 hónapja #238369
Írta: Toma gazda
: :geek:
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
:geek::
Toma gazda válaszolt a következő témában: Gondolatok
én pécsett adtam egy csövesnek az összes aprómat mert elütötte az autó és meg volt csúnyán zúzódva a keze meg hát egyen egy jót épp Folkloriáda volt
: :geek:Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
Milyen foglalkozást vezessek?
:geek:
:
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Oldalmegjelenítési idő: 1.506 másodperc
