Bemutatkozások

Ja, és még valami: Szeretlek titeket!
Üdv

Áfonya! olvasd el pár nappal ezelőtti bejegyzéseimet! Látod, segítettek nekem!
Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek, hogy segítetek nekem!
Cica: Az én (pót)apám majdnem egy az egyben ugyanilyen...!! De azért persze ő is tud jó fej lenni
Üdv

Végigböngésztem az utolsó három oldalt. Olyan jól esik olvasgatni, amiket írtok. Balzsam vagytok kicsiny lelkemre. *szipp* Az embernek egyszerűen kedve támad kiönteni a lelkét és a világ nagy kérdéseit boncolgatni. Tök jó tudni, hogy itt vagytok, meghallgattok és figyeltek. (Most elérzékenyültem... jezus, ezek a hangulatváltások... )

Pontosan ez az, ami tudatosságot igényel. De célszerű még a vita kirobbanása előtt békénhagyni az ideges embert. Azt kell megérteni, hogy ilyenkor fáradt, nyűgös, türelmetlen, feszült stb.Egyszerűen azért, mert az elmúlt 8-10 órában egyfolytában dolgozott, ami - pl. Cica apukája esetében - kemény szellemi munka. És mint tudjuk, az ebből adódó fáradtságot sokkal, de sokkal nehezebben heverjük ki, mint a fizikai fáradtságot.
Az embereknek (nektek is) meg kell tanulniuk, hogyan tudják ellazítani magukat, mitől tudnak kikapcsolódni és regenerálódni. Ez egyénenként más és más. Én például szellemi fáradtság és idegesség esetén a magányt igénylem, de nagyon. Szerintem Cica meg Yavanna apukája is. Másoknak ilyen esetekben társaságra van szükségük (bár azért nekik is szükségük van időnként elvonultságra, csak ritkábban, mint pl. nekem).
Tudjátok, ízlések és pofonok...

Én nagyon becsülöm az olyan embert, aki ilyen hangulatban ott tudja hagyni ''a vita helyszínét''. Mert én sajnos éppen azt tapasztaltam, hogy ilyenkor az emberek egyre jobban, és jobban belelovallják magukat a vitába, a végén már azt sem tudják, min veszekednek, de attól még nem akarnak engedni a saját igazukból, és azt akarják, hogy az övék legyen az utolsó szó.

Lamorak: Én valamivel többet aludtam nálad: 5 órát. Szintén a dolgozatok miatt, csak én speciel a szenvedő diák szerepét játszottam el és nem a szenvedő tanárét. Részvétem a felesleges munkáért, de nem úszod meg a válaszokat, úgyhogy kéretik mégegyszer bepötyögni azokat a betűket. (könyörgő tekintetű smile-t nem találtam)

Idegesség: Nálunk ez időszakos jelenség az egyes családtagoknál. Én ilyenkor fontosnak tartom, hogy ilyenkor hagyjuk békén a másikat. Ha lehiggad, úgyis megkeresi azt az embert, akivel megbeszélné a problémáját. Tehát legtöbbször ilyen esetben NEM megbeszélni kell a dolgokat, hanem lehetőleg biztosítani a másik számára egy pihenő, regenerálódó időszakot. Főleg a munka után.

Fin: Ugye megmondtam? Lamorak üdítő téma.

Cicafül írta: Höö..idegesség! Na erről tudnék mesélni!
Apukám ilyen szempontból elviselhetetlen - akár egy kiégett villanykörtén felhúzza magát, vagy ha mondjuk lefagy a gép és ehhez hasonló apróságokon. És máris megvan a bűnbak , aki felkapcsolta a villanyt, aki a gép előtt ült stb. Tehát kész puskaporos hordó, ami itthon van. Aztán ha elkezdődött, mint a lavina sodor el, mert azok után nemcsak pl. engem barmol le, hanem szépen sorban mindenkire sor kerül, és egyre nagyobb dolgokban.
Elenor, asszem igazad van - de Apukámmal egyszerűen nem lehet leülni megbeszélni , mondván ő egész nap mindenkivel csak megbeszél dolgokat ( újságíró), és akkor már nincs kedve itthon is beszélgetni és megoldásokon törni a fejét.
Ezen kívül viszont tök jó fej is tud lenni - ha épp olyan kedve van. Csak vigyázni kell vele!

8O 8O 8O 8O 8O
Cica! Ezt szerintem az én papámról írtad! Vagy mégsem? Mindenesetre az biztos, hogy ő is pontosan ilyen; jobban meg sem tudtam volna fogalmazni! Az egyetlen különbség, hogy ő nem újságíró.
Szóval asszem' maximálisan át tudom érezni a helyzetedet!

Höö..idegesség! Na erről tudnék mesélni!
Apukám ilyen szempontból elviselhetetlen - akár egy kiégett villanykörtén felhúzza magát, vagy ha mondjuk lefagy a gép és ehhez hasonló apróságokon. És máris megvan a bűnbak , aki felkapcsolta a villanyt, aki a gép előtt ült stb. Tehát kész puskaporos hordó, ami itthon van. Aztán ha elkezdődött, mint a lavina sodor el, mert azok után nemcsak pl. engem barmol le, hanem szépen sorban mindenkire sor kerül, és egyre nagyobb dolgokban.
Elenor, asszem igazad van - de Apukámmal egyszerűen nem lehet leülni megbeszélni , mondván ő egész nap mindenkivel csak megbeszél dolgokat ( újságíró), és akkor már nincs kedve itthon is beszélgetni és megoldásokon törni a fejét.
Ezen kívül viszont tök jó fej is tud lenni - ha épp olyan kedve van. Csak vigyázni kell vele!

Nekem szoktak még nagyon durva hangulatváltozásaim lenni. Egyik pillanatban majdnem sírok, aztán a másikban meg már nevetni is tudok (mondjuk nem azon, amin sírni akartam - bár már olyan is volt..). Viszont, amikor olyan rossz kedvem van, hogy senkit nem akarok látni sem, utálom azt a kérdést, hogy "mi a baj" - erre az automatikus válasz: "semmi" - aztán vki ilyenkor békénhagy, de vannak, akik egész addig kérdezgetnek, amíg el nem mondom.
Különben alapjába véve én egy vidám természetű, és jókedélyű Cica vagyok!

Fin: örülök, hogy jókedved lett!!

Nem hittem volna, hogy ma bármi képes lesz felvidítani. De ez a Lamorak téma nagyon jót tett a lelkemnek. Nagyokat vigyorgok, pedig fél órával ezelőtt még a sírással küszködtem.
A humoros hozzászólásokon kívül, az volt rám nagyon jó hatással, hogy ennyire toleráns, empatikus kis társaság gyűlt itt össze. Mindenki-mindenkit elfogad. Ez olyan szép, hogy mindjárt megint sírok.



Brisa: Örök hála az ötletért!

Lehet még csatlakozni az LFC-hez?

Nem szoktam megharagudni. Illetve ennél jóval több kell hozzá! Most csak meglepődtem. Mint amit igyekeztem is jelezni ezzel az emotikonnal itt: 8O , bár most látom csak, hogy ez itt a >shocked. Olyan surprizednek nézett ki! (ezek változtatják a nevüket , meg mernék esküdni, hogy az a pirulós a múltkor még oops! volt.)

Ez meg itt nagyon off... Bocs!

Jaj, kérlek varda ne haragudj!!!!!

Én vmit nagyon félreértettem... Mégegyszer bocsi, hogy olyasmit adtam a szádba, amit nem is mondtál, nem tudom, honnan vettem!!

BOCSI!!

De mostmár ki van javítva, úgyhogy senki sem fogja érteni, hogy miről van szó!

Különben igazad van! Meg abban is, hogy ezt így már senki se fogja érteni.

És van úgy, hogy az embernek már eleve pocsék a hangulata, aminek lehet, hogy nincs is különösebb oka, vagy sok kicsi gond felgyülemlett, és akkor képes harapni egy hangosabb szóra is... azt hiszem ez mindannyiunkkal előfordult már, és ez egy alapvető emberi tulajdonság..(sajnos), hogy van, amikor másokra zúdítjuk a rosszkedvünket, amikor az nem is tehet róla...

Nekem az tetszik, hogy többnyire úgy fogalmaztok, hogy "valaki felhúzza magát", merthogy többnyire tényleg ez a helyzet, nem a körülmények és a többi ember...

Ha nem haragszotok meg, én most nem a topic ''fő témájával'', Lamorakkal kapcsolatban szeretnék hozzászólni, hanem a másik felvetődött dologgal, az idegességgel kapcsolatban lenne néhány megosztandó gondolatom.

Néha én is ledöbbenek, hogy az emberek milyen ici-pici apróságokon tudnak veszekedni. Ennek sztem az lehet az egyik oka, hogy már eleve van köztük vmi feszültség, konfliktus, de nem tudják magukat rávenni, hogy azt megbeszéljék, szóbahozzák, és ekkor robbannak ki az olyan viták, amik pl. a távirányító eltűnésével kapcsolatosak. Így vezetik le a feszültséget, ami talán egy másik, sokkal komolyabb tőből fakad. Ez nem feltétlenül jó, mert ettől még nem szűnik meg a probléma, csak ideiglenesen levezetik a feszültséget, de attól még az alapkonfliktus megmarad.

Esgal írta: De persze ott van még a pilanatnyi hangulat is,mert ha már eleve el vagy kenődve,a semmibe is bele tudsz kötni,és az már rég rossz.

Én szeretek "kötözködni", engem kimondottan feldob, és mindig jókedvemben teszem. Ha rossz kedvem van, akkor soha nincs kedvem hozzá. (Többnyire hallatszik a hangsúlyból, hogy nem gondolom komolyan...)

Én is benézek ide,hogy milyen magas röptű téma folyik itten, amihez hozzászagolhatnék..és..... Rayan:Igen..ez yoo! Gondolatok 2 =Lamorak Fan Club (vagyis LFC )
idegesség szintén én ismerek pár embert aki mindene, de tényleg akármin fel tudják húzni magukat! néha én is ilyen vagyok...pl múltkor ide írtam valami marha hosszút, és elveszett (Estel,Lamo ) erre elkezdtem őrjöngeni és már azon voltam, hogy neki dobjam a gépet a falnak (bár ezt nem tettem meg, mert 1.) nem bírtam voln el 2.) kicsit költséges idegroham lett volna...bár a bátyám, aki elég hirtelentermészetű, a régi klaviatúránkat tönkrevágta hasonló okoból..... 8O

Bejövök ide 60 év után (gyk.: több hónap után), és mit kell látnom..., hogy egy bizonyos személy folyik még a csapból is. 8O Ejnye!

Javaslom (Brisa alapján), hogy kereszteljük át a topicot Gondolatok 2-re, vagy esetleg minden héten másik személyt ajnározzunk Szerintem tök jó ötlet

Bocs.

Hát azt nem tudom, de azt igen, hogy én elég hamar rászoktam a lakonikus válaszokra...

Fene egye meg, már megint elszállt egy hosszú írásom; Brísa, most nem fogok válaszolni, fáradt vagyok ahhoz, hogy megint beírjam az egészet.... mikor tanulom már meg, hogy minden 2 szónál hosszabb írást vágólapra kell tenni?

Szerintem az idegesség amolyan "sok kicsi sokra megy" alapon gyülemlik fel az emberben.Van egy csomag apró bosszúság,és ha önmagában lenne,nem is húznám fel magam rajta.Meg aztán ott motoszkál az az érzés is,hogy "ha ez a nap ilyen sz*rul kezdődött,mi lesz majd a komolyabbakkal?"--és az idegesség hatása miatt már a többi,esetleg fontosabb dolgot is elszúrom,emiatt tovább forr az agyvizem...és már kész is a totál idegroham.Nyilván megelőzhető lenne,ha az apró bosszúságokat föl sem vennénk...
De persze ott van még a pilanatnyi hangulat is,mert ha már eleve el vagy kenődve,a semmibe is bele tudsz kötni,és az már rég rossz.
Na,most nem hiszem,hogy igaziból meg tudtam volna válaszolni a kérdést,de legelább igyekeztem...

Üdv...
Szegény Lamorak...tényleg el fog pirulni...
Jajjjajjjaj, eszembe jutott valami!! Félreértés ne essék: A nevemet nem rúzsnak kell mondani! Jajjajjaj! Nem! Nem franciául, hanem angolul van, és azt jelenti, hogy csavargó. (meg még sok mást pl. gazember, de az nem túl kedves ) Jó?
Tegnap új téma ötlött fel bennem: Miért idegesek az emberek? Nem úgy értem, hogy pl. egy vizsga előtt, mert akkor persze, hogy idegesek vagyunk. De miért kell mindennapos kis semmiségeken felhúzni magunkat? Nem értem... Amúgy a szüleimből indultam ki. Nincs túl sok kedvem felnőni...Egy csomó felnőtt olyan stresszes...
Ja, pár napja kezdtem Salvatorétól A démon ébredése c. könyvet. (Vannak benne elfek és kószák - máris bejön! )
Na jó, azért ennyire nem vagyok igénytelen. Pl. a múltkor olvastam egy másik Salvatore könyvet (A mágia visszhangjai), és arról szól nagy vonalakban, hogy egy 21.sz-i tengeralattjáró legénysége átkerül egy fantasy-szerű világba...Szerintem nagyon unalmas volt! Nem tetszett! Pedig abban is voltak elfek. Ja, a végére, mikor megérkeztek az elfekhez, és reménykedtem, hogy kezd érdekesebb lenni, elintézték annyival, hogy folytatása következik. Grrr.
Bocs, ha vkinek tetszett a könyv.
Na azt hiszem, ennyi elég mára.
Üdv

Lamorak téma: gimis magyartanárom jut róla eszembe... Az szeretett volna belőlünk ilyen , vagy hasonló gondolkodású személyeket alakittatni, persze lehet, hogy már akkor sem értelmeztem jól az órákat.
Elanor: Nem tudom megfogalmazni a számomra ideális világot. Lehet, hogy a néha Nirvana szóval jelölt állapot az, vagy nebezhetjük mennyországnak is, csak ez hasonlóan ködös. Mostanában el tudom képzelni,hogy addig lehetetlen az ideális ország, amig én mint egyén létezem. vagy mi

Ai na vennui!

Az igazat megvallva, én nem ismerem Lamorakot, de egyetértek Brisával abba, hogy édi (szerintem Lamorak el is pirult, amikor a korábbiakat olvasta ). Eddig csak annyit tudtam róla, hogy okos, intelligens, járatos az irodalomban... és szinte minden másban. Ezekután vajon még mi derült itt ki? Hogy egy egész rajongótábora van

Lamorak írta: mindig a szöveg mutatja meg, hogyan kell megközelíteni és mit kell benne megvizsgálni, ha előzetes elképzelésekkel mész oda hozzá, régen rossz (akkor úgyis csak azt találod meg benne, amit már előre elhatároztál, hogy meg fogod találni).

Na ez nagyon igaz! Bár ezt én sosem tudtam így összefogalmazni magamban, mindigis éreztem, hogy 'valahol itt lehet a kutya elásva'!
De hiába dumáltam a gimiben a magyartanárnak, hogy ugyan már ne korlátozzon engem a kreativitásom kibontakoztatásában; ő akkor is csak bizonyos szempontból volt hajlandó elfogadni az elemzéseket! Pedig olyan sok szép egyéb szempont is kínálkozott a megadottakon kívül!

Hát nem édi?
Remélem mindenki megbizonyosodott arról, hogy Lamorak egy békés természetű ember, akinek nincsenek kannibalista ( ) hajlamai (ti.: "nem eszek meg senkit, nem harapom le a fejét senkinek" ).

A léleknaplómat ennek ellenére sem adnám oda neked, hogy miért? Ezért: "Csak annyit szögezzünk le, hogy nem eszek meg senkit, nem harapom le a fejét senkinek, de kritikus vagyok, mert ehhez értek." És speciel az én finom kis lelkecskémnek nem éppen kritikára van szüksége. Hanem adott esetben megértésre, dícséretre (ha éppen az önbizalmam ingott meg), egyetértésre, vígasztalásra, pátyolgatásra stb. Ha viszont szimplán csak az írói képességeimet szeretném próbára tenni, akkor keresve se találnék nálad jobb kritikust. Pontosan ezért számíthatsz a kószás történetemre, ha valaha elkészül.

Lamorak, ugye megválaszolsz néhány kimondatlan kérdést (amit én azért mégis kimondok)? Ha igen, íme:
- Ha valaki, aki speciel vitatkozni mer veled egy olyan témáról, amiben te vagy a járatosabb és ez a beszélgetésből ki is tűnik, akkor te a másik felet hülyének/gyerekesnek/butának tartod?
- Ugyanebben a szituban, lenézed a másik embert, amiért nincs veled egy szinten?
- Élvezed, amikor letámadhatsz valakit?
- Csak azt tartod igaznak, amit te mondasz? Más véleménye nem lehet az?
(Ennyi jutott most eszembe.)
(Közben nagyokat kacsingatok bizonyos személyekkel: )

Brisa írta: Szerintem indítványozzuk Svinnél, hogy nyisson egy új topikot, aminek a címe 'Lamorak' legyen.

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ (ez elég intelligens hozzászólás részemről...)

Szerintem ti kicsit túlzásba viszitek... Csak annyit szögezzünk le, hogy nem eszek meg senkit, nem harapom le a fejét senkinek, de kritikus vagyok, mert ehhez értek. Nagyon köszönöm a szimpátiát, tényleg meg vagyok hatva...
Komolyan.

Minden írás jöhet, aminek a szerzője megbízik bennem annyira, hogy a véleményemre kíváncsi; nyilván nem James Joyce-hoz fogom hasonlítani (akit egyébként sosem olvastam, de nem is nagyon érdekel), de mindenképp konstruktívan fogok hozzáállni.

Brísa: irodalomelméleti szempontból nem nagyon érdemes egy szöveget vizsgálni-- az elméletnek mindig induktívan, több szövegből kiindulva kell(ene) megszületnie. Ha arra gondolsz, hogy hiányolnám mondjuk a derridai jelentésfogalom ambiguitását és tudatosan ironikus ideológiai álláspontját Arwen írásából (itt épp az lenne a lényeg, hogy ennek szótárral sincs értelme-- nos, pontosan ilyen a posztmodern irodalomelmélet...), akkor megnyugtathatlak, hogy semmi ilyesmire nem gondoltam (a székről épp nem estem le, de jót mosolyogtam). Hogy mire gondoltam, nem tudom pontosan; mindig a szöveg mutatja meg, hogyan kell megközelíteni és mit kell benne megvizsgálni, ha előzetes elképzelésekkel mész oda hozzá, régen rossz (akkor úgyis csak azt találod meg benne, amit már előre elhatároztál, hogy meg fogod találni).

Szóval mindenkinek egy nagy -t küldve,
üdv,

Brisa: Ezen az irodalomtörténeti szempontból boncolgatáson én is nevettem...Itt vigyorgok a gép előtt...Nem néznek hülyének...Á...
Tiszteljük Lamorakot!! Aranyos, hogy segíteni akar nekem. Meg ti is kedvesek vagytok. Na nem érzelgek, hanem rohanok.
Üdv

Brisa kímélj!!!

Szerintem indítványozzuk Svinnél, hogy nyisson egy új topikot, aminek a címe 'Lamorak' legyen.