Vallás

Well-of-Souls írta:

Niph/Elentári írta: Nem tudom mostanában volt e téma a lélek!
Valaki nem látta múltkor( elég régen) a Fókusz egyik adását? Arról volt szó benne hogy egy haoi TBC-s betegeket vizsgált és haláluk után megmérte a súlyukat és mindegyik 21 g -mal volt könnyebb.És hogy ennyi a lélek súlya. Ti mit gondoltok???

Háááát, nem is tudom
Igazság szerint az nem fér sehogy se a fejembe, hogy a lélek ezek szerint anyagi természetű lenne, vagyis olyan paraméterekkel rendelkezik, mint tömeg (pl.). Elsőre talán azt tippelném, hogy a szövetek a halál után egyébként is vizet veszítenek, a TBC-s betegekben pedig a csökkent légzőfelület miatti hiperventilláció felpumpálja a tüdőt, így a vízvesztés a halál után hirtelen, nagyobb sebességgel történhet. Gondolom, a mennyiség azért ugyanannyi mindenkinél, mert azonos volt a kórisme, és ahogy sejtem, ez a szám valószínűleg egy átlag (nem lenne rossz tudni az átlag szórását...).

Abszurd feltételezés, egyetértek.

Niph/Elentári írta: Nem tudom mostanában volt e téma a lélek!
Valaki nem látta múltkor( elég régen) a Fókusz egyik adását? Arról volt szó benne hogy egy haoi TBC-s betegeket vizsgált és haláluk után megmérte a súlyukat és mindegyik 21 g -mal volt könnyebb.És hogy ennyi a lélek súlya. Ti mit gondoltok???

Háááát, nem is tudom
Igazság szerint az nem fér sehogy se a fejembe, hogy a lélek ezek szerint anyagi természetű lenne, vagyis olyan paraméterekkel rendelkezik, mint tömeg (pl.). Elsőre talán azt tippelném, hogy a szövetek a halál után egyébként is vizet veszítenek, a TBC-s betegekben pedig a csökkent légzőfelület miatti hiperventilláció felpumpálja a tüdőt, így a vízvesztés a halál után hirtelen, nagyobb sebességgel történhet. Gondolom, a mennyiség azért ugyanannyi mindenkinél, mert azonos volt a kórisme, és ahogy sejtem, ez a szám valószínűleg egy átlag (nem lenne rossz tudni az átlag szórását...).

Nem tudom mostanában volt e téma a lélek!
Valaki nem látta múltkor( elég régen) a Fókusz egyik adását? Arról volt szó benne hogy egy haoi TBC-s betegeket vizsgált és haláluk után megmérte a súlyukat és mindegyik 21 g -mal volt könnyebb.És hogy ennyi a lélek súlya. Ti mit gondoltok???

/me elgondolása a saját képére teremtésse kapcsban: Szal, a saját képére teremtés nálam azt jelenti, hogy minden ember különböző, mégis kiegyenlítik egymást vhogy, globálisan... remélem Szóval sztem Isten az egységet jelenti ilyen szempontból, hogy a maga képére teremtette az embert mind2 pólus részt vesz benne, mind2 a része. Ennyi.

Szerintem ez az "Isten képére teremtettség" finoman szólva is áttételes, úgyhogy nem kéne messzemenő következtetéseket levonni...

Ha Isten maga a szeretet, akkor örülök, hogy a saját képére teremtett minket
Bennem még olyan gondolatok is felmerültek, hogy saját képére teremtett képesek vagyunk alkotni és új dolgokat létrehozni. csak az a baj, hogy néha mi formáljuk saját képünkre Őt.

Kincső írta: Először arra reagálnék, hogy Isten ha a saját képmására teremtett akkor hogy lehet láthatatlan és alaktalan. Mi ezt úgy tanultuk hittanon, de egyet is értek vele, hogy Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert ez azt jelenti, hogy tükröződhet benne Isten igazsága, szentsége és szeretete. Azaz nem szó szerint értelmezem, hogy Istennek emberarca van vagy ilyesmi.

Ezen én is sokat filóztam, hogy mit is jelent pontosan az Isten képére teremtettség. Sokan úgy hiszik, hogy nem formai a hasonlatosság. A közös tartalom a szeretet, vagy inkább az arra való hajlam. Nem is tudom pontosan, ki hogyan hiszi, de azt biztosan tudom, hogy nem hajlandóak a teremtőt és teremtettet egyként kezelni. Pedig én szerintem ebben van a megoldás kulcsa.

Ha elvesszük az embert a világból, marad a természet. Ha elvesszük a természetet, marad az űr, ha azt is elvesszük, nem marad semmi. De a semmi, minthogy megnevezhető, egyben mindent is jelent. Így Isten, akiből a Biblia szerint lett a természet, maga az anyagi világ, nem más, mint a fa, a kő, a víz, és, mivel jómagunk is elsősorban a természet gyermekei vagyunk, valószínűleg mi is a Jóistenből lettünk. Eme "lettünk" szó nem vonatkozhat kizárólag a formára. Hiszen az ember is, mint minden más a világon, egy hatalmas rendszernek a része, amire is ő saját maga ráébredt, és egy idő után kétségbe vonta azt, hogy ő eme rendszernek a része.

Szerintem az ember egy csavar az isteni gépezetben. A felvilágosodás korától az ember nem ismeri az identitását, keresi helyét a világban. Azt hiszem a legtöbb ember még mindig nem hisz az istennel való testi és lelki egységben. De így van ez jól. Tegnap vihar volt a kertben, leszaggatta a fákat, de majd nő helyettük másik. Emberek gondolatai jönnek, mennek, igazságok dőlnek és születnek, nekem meg kész a tükörtojásom, úgyhogy viszlát és jóétvágyat

tudod, ha valakinek könyv kell ahoz, hogy elhiggye Isten létezését, az olyan, mint az apostol, aki csak úgy hitte el Jézus feltámadását, hogy látta sebeit...

De még úgy is apostol lett, szal nem vesztett semmit... Bocsi, ez kihagyhatatlan volt.
A keresztény liturgiában az elfogadásnak három fokozata létezik (az én tudtommal legalábbis): hívő, aki mindenestül elfogadja a tanításokat; eretnek, aki csak néhányat fogad el belőlük, a többit tagadja; és az 'apostata', a hittagadó, aki ugyan megkeresztelkedik, de később megtagad mindent a keresztény tanításokból.
uff, beszéltem.

Zarándok(Mist) írta:

andreas írta:
tudod, ha valakinek könyv kell ahoz, hogy elhiggye Isten létezését, az olyan, mint az apostol, aki csak úgy hitte el Jézus feltámadását, hogy látta sebeit...

Khm. Felagund szerintem itt konkrétan a keresztény Istenre gondolt...
És akkor igaza van.

Konkrétan úgy értettem, hogy ha valaki megkérdőjelezi a Biblia isteni sugalmazottságát, mert a keresztény vallás (tetszik-nem tetszik) a Biblia alapján működik. Tehát ha azt nem fogadod el, a vallást (egyházat) nem fogadod el... (szvsz)

Egyben én is egyet tudok érteni mindenkivel, a tolerancia az valóban nagyon fontos, én ha arról írtam is, hogy miért van szükség a keresztény istentiszteletre, nem szerettem volna intoleráns lenni bárkivel is szemben, DE ha valaki igazán kereszténynek, vagy keresztény módon vallásosnak tartja magát, legyen bármilyen felekezetű is nem hiszem, hogy meg tudná kérdőjelezni az istentisztelet fontosságát. Jézus azt mondta: ha valahol ketten vagy hárman összegyülnek az én nevemben, én ott vagyok köztük (tehát többen, nem egyedül). Ha pedig Jézus nevében összegyülnek, ott összhangank kell lennie, egyetértésnek, szeretetnek, és meg kell legyen a helye mind Istennek, mind embernek, ezen a közösségen belül. Ez az istentisztelet, nem más, olyan alkalom térben és időben, ahol együtt van az ember és az Isten. És ennek az együttlétnek meg van a szép rendje, mint ahogyan Pál apostol is figyelmezteti a korinthusi gyülekezetet "mindennek szép rendben és ékesen kell végbemennie", mert hanem egy idő után az istentiszteleten belül erőt vesz a szabadosság, a szabadosság után a világiasság, és ez kiszorítja Istent az istentiszteletből (ez történt Korinthusban is anno.). A keresztény istentisztelet valóban elvetette a Tórában leírt szertartásokat, mivel az egy áldozati szertartás volt, ami Krisztusra mutatott előre. A keresztények liturgiája, már egy hálaadó forma, ami Krisztusra utal vissza, aki meghalt a bűnökért, ezért nincs szükség olyan részletes áldozati ceremóniára, amilyent az ószövetség népe gyakorolt, de viszont szükség van az imádkozás (dicséretmondás, könyörgés) az igehallgatás, és a szentségek kiszolgáltatásának a liturgiájára ezek, ha nem tévedek nagyon világosan le vannak írva az Újszövetségben. Nagy vonalakban ebből állanak egy keresztény istentisztelet részei. Az hogy miért szolgálat a keresztények istentisztelete? tovább megyek, az egész keresztény ember élete egy szolgálat, mert Jézus is eljött, "gazdag lévén szegénnyé lett érettünk", Istenből lett ember, hogy megöljék, majd hogy isteni hatalmával feltámadjon, és mert azt kéri, hogy a példáját kövessük (AZT MONDJA, AKI ÉN UTÁNAM AKAR JÖNNI, VEGYE FEL AZ Ő KERESZTJÉT ÉS KÖVESSEN ENGEM) az alázatosságban, szerénységben és a szelídségben. Ez nem lehet más mint egy szolgálat, mert az embernek szolgálnia kell a másikat, a más ügyét, hiszen Jézus is ezt mondta "aki közületek első akar lenni az legyen a ti szolgátok".

na, most akkor kifejteném én is az álláspontom:
/nem olvastam vissza, ha valaki már leírta volna ugyanezt, bocsánat.../
szerintem egyáltalán nem az a fontos, hogy ki miben hisz, a lényeg a hit... hogy van kiben bíznia... és az sem fontos, hogy ki hány misére jár el, hány imát mond el, vagy hány zarándoklaton vesz részt, a hit nem mennyiségre megy... elhiszem, hogy van akinek ez sokat jelent, el is fogadom, ha akarja, csinálja, a saját élete, azt kezd vele amit akar, de a sajátomat én irányítom, és ha én tűrök, akkor mástól is elvárom, hogy eltűrjön engem, és az én álláspontom...
egyébként én vallásos embernek tartom magam, bár nem szoktam rendszeresen imádkozni, és nem vagyok ott minden 2. misén... de szerintem a hit nem csakis erről szól... sokkal fontosab a barátság, a megértés, a szerete és a segítőkészség... ettől vállik valaki igazán erkölcsössé, nem attól, hogy a nap 36 órájában imákat mormol magának...

andreas írta:

Felagund írta:

Eönwë írta: . Hogy a Tórában Isten rendelkezik az istentiszteleti formákról, nekem nem azt jelenti, hogy Isten rendelkezik róluk. Ezt nem fogadom el.

Részemről a vita befejezett...

Bocsáss meg, de csak még egy gondolatfoszlány.
Ha nem hiszel abban, hogy a Tóra Istentől származik, akkor ezzel az erővel az egész Biblia valóságosságát megkérdőjelezed. Ha pedig a Bibliát "kilőjük", semmi okunk arra, hogy Isten létében higgyünk, tehát elvesztettük a vallást.
Te ezt hogy oldod fel?

tudod, ha valakinek könyv kell ahoz, hogy elhiggye Isten létezését, az olyan, mint az apostol, aki csak úgy hitte el Jézus feltámadását, hogy látta sebeit...

Khm. Felagund szerintem itt konkrétan a keresztény Istenre gondolt...
És akkor igaza van.

Felagund írta:

Eönwë írta: . Hogy a Tórában Isten rendelkezik az istentiszteleti formákról, nekem nem azt jelenti, hogy Isten rendelkezik róluk. Ezt nem fogadom el.

Részemről a vita befejezett...

Bocsáss meg, de csak még egy gondolatfoszlány.
Ha nem hiszel abban, hogy a Tóra Istentől származik, akkor ezzel az erővel az egész Biblia valóságosságát megkérdőjelezed. Ha pedig a Bibliát "kilőjük", semmi okunk arra, hogy Isten létében higgyünk, tehát elvesztettük a vallást.
Te ezt hogy oldod fel?

tudod, ha valakinek könyv kell ahoz, hogy elhiggye Isten létezését, az olyan, mint az apostol, aki csak úgy hitte el Jézus feltámadását, hogy látta sebeit...

Mist, teljesen 1etértek. Mindenben. :itscool: Én teljes mértékben tolerálom és elfogadom, hogy sokaknak fontos a liturgia meg a szebályok és ugyanezt várom tőlük is, hogy fogadják el az álláspontomat.

Ez az egész viszont nem lenne kérdés, ha Istent nem énkéntkezelnék, márpedig a Bibliában szvsz nem egyértelműen megállapítható, hogy hogyan "képzelhetjük" el Istent. Ez szvsz szubjektív. Esetleg az a kijelentése, hogy és megalkotta az embert a saját képmására. De még itt sem egyértelmű, pl nekünk anno a hittan tanár is úgy tanította, hogy Isten egy láthatatlan, alaktalan valami. Adangeleb: azt mondod, hogy a liturgia nem egy szertartás, hanem szolgálat Isten előtt. Na ez az, amivel maximálisan nem értek egyet: ezt mivel bizonyítod, ők hittek a saját vallásukban, és jöttünk mi, és "igaz hitre" térítettük őket. Mi a bizonyíték, hogy nem jön valaki, hogy ezt velünk is megtegye?
Egyébként én Eonwe álláspontján vagyok nagyobb részben. Szerintem meg kell adni az embernek a személyes, formalitásoktól mentes közeledést, tiszteletadást Istenhez. Viszont rengeteg embernek szüksége van az egyházra a szabályaival együtt. Szóval itt toleranciát kellene gyakorolni.

[size=9:nh81o7xe]Nézzétek el nekem, ha valami nagyon értelmetlent írok, csak épp osztálykirándulás után vagyok, 3 nap alatt 6 óra alvással...[/size]

Hát, szerintem a Tóra pont rossz példa erre, hiszen az ott meghagyott szertartások kb. 90 %-át a keresztény egyházak elvetették... A keresztény liturgiának meg elég kis (bár nem tagadom, fontos) részéről esik szó magában a Bibliában.

Hogy semmi okunk arra, hogy Isten létében higgyünk? Okunk? Hitünk van, miértje nincs. És hitem az van. Nem kell nekem bizonyítani Isten létét. Meg különben sem vetem el az egész Bibliát mint Isten tanítását.

Eönwë írta: . Hogy a Tórában Isten rendelkezik az istentiszteleti formákról, nekem nem azt jelenti, hogy Isten rendelkezik róluk. Ezt nem fogadom el.

Részemről a vita befejezett...

Bocsáss meg, de csak még egy gondolatfoszlány.
Ha nem hiszel abban, hogy a Tóra Istentől származik, akkor ezzel az erővel az egész Biblia valóságosságát megkérdőjelezed. Ha pedig a Bibliát "kilőjük", semmi okunk arra, hogy Isten létében higgyünk, tehát elvesztettük a vallást.
Te ezt hogy oldod fel?

Jah, értem. Akkor rosszul fogalmaztam.. Nem kér tőlünk meghatározott keretek közti tiszteletet szvsz, azokat mi vezettük be. Ezt már sokadszorra írom és adangeleb írása ellenére is ezt gondolom. Hogy a Tórában Isten rendelkezik az istentiszteleti formákról, nekem nem azt jelenti, hogy Isten rendelkezik róluk. Ezt nem fogadom el.

Részemről a vita befejezett...

Úgy értem összekevered azt, hogy Isten az ember (sőt, a világ!) előtt is létezett, azzal, hogy a meglevő emberektől jól meghatározott keretek közti tiszteletet kér/követel (ahogy tetszik).

Nem értem, hogy a kettő miért volna ellentétben egymással...

Megint azt olvasnod, amit olvasni akarsz Nem kötexem.

Már megbocsáss, de a nem létező emberi civilizációktól elég nehéz bármilyen rítuskat követelni...

Nos, ez a ti álláspontotok, engedtessék meg, hogy nekem is meglegyen a sajátom. Sem titeket sem a Bibliát nem tekintem tévedhetetlennek (mint VII. Gergely pápa állította ezt a katolikus egyházról), így továbbra is azt gondolom, amit akarok. Isten létezett az emberi civilizációk előtt is és pont azt mondtam, hogy szvsz nem kíván tőlünk liturgikus tiszteletet. Ami a liturgia átélését jelenti, erre nem vok képes, lehet hogy bennem van a hiba. Hiszem Istent, aki megalkotott minket, akinek hálánkat ki kell fejeznünk, aki minen egyes emberben ott lakozik olyan érzések mint a szeretet formájában. Szvsz.

Adangeleb: ott a pont! :up:

Eonwe írta:

A szokásokat az emberek vezették be ahogy ezt már leírtam

Ha ez így van, akkor miért rendelkezik Isten olyan részletesen a mózesi törvényekben, a Tórában a zsidó istentiszteleti formákról, miért volt már a kora keresztények körében az istentiszteletnek egy megszabott formája? Ezek mind olyan kérdések lehetnek, amelyek jogalapot adhatnak a liturgiáknak. Amúgy jó lenne a keresztény istentiszteletet amúgy liturgiának mondani, mert az nem egy szertartás, mint pl. más pogány vallások szertartása, hanem szolgálat Isten előtt (maga a liturgia szó is eredeti jelentésben ezt jelenti leitourgein görögül egyszerüen azt jelenti szolgálni) A keresztények istentiszteleteinek megvannak a maga külső formáik, de minden külső forma egy belső állapotot tükröz. dr. Czeglédi Sándor a Debreceni Református Hittudományi Egyetem volt gyakorlati teológusa mondta, az istentisztetet más nézni, és más részt venni benne, érteni. Ha valaki tisztában van azzal, hogy a misén, vagy bármelyik más felekezet liturgiájában mi történik, akkor nem biztos, hogy feleslegesnek látja az amúgy érthetetlennek látszó szertartást.

Hát, katolikus létemre szembehelyezkedtem a hivatalos állásponttal... És mi több: tartom az állításomat, hogy Isten és az egész vallás hit, nem pedig józan ész kérdése. Bár persze a filozófiában nem vagyok kifejezetten jártas, úgyhogy ezt inkább afféle axiómaként kezelem, minthogy igazoljam.

Merthogy?
én is bocs az offért...