- Hozzászólások: 858
- Köszönetek: 0
Versek
- Anonymous
- Témaindító
- Látogató
Mellesleg Mau legújabb szövege nekem is tetszik, ám az eddigi méltatásokhoz nem tudnék semmit hozzáfüzni.
Ami a kritikát illeti: tapintatból nem szólok azokról a versekről, amikkel bajom van, mert nem bitos, h képes/hajlandó vagyok rászánni az időt és energiát, h megfogalmazzam, mi nem tetszik benne. Nem motivál. Ha valami tetszik, azt inkább megfogalmazom, h miért.
Íme egy újabb haiku-kísérlet. Epedve várom a reakciókat!
röntgen
álca-hús alól
bün nevet ki fehéren -
ennyi a lényem
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sesy
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alcarcalimo
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
A cím: érdekes, máshol is felvetették: valakinek nagyon tetszett, valakinek nem... elgondolkodom rajta.
... hát ezzel húzzál is, DDSÚ írta: Szónak a háza, hervadás virága / öltözzetek szép ruhába / Anyák Napja hajnalára - brrrr... de hülye asszociáció! Húzzak devnull-ra, mi?) ĐĐ
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sötét Úr
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
- nn ms.j sAw
Mau: hopp, most egy nagyon fontosat mondtál, azt hiszem. "Néha meg kell ölni egy verset ahhoz, hogy ne fojtsanak meg az ismerős keretek." Ez egy olyan felismerés, ami nem nagyon akaródzott formát ölteni, pedig itt volt a gondolataim szélén. És egyúttal egy újabb válaszmorzsa Shaman felvetésére is. )
Még mindig hatalmas erőt érzek abban, ahogy a rendhagyó szókapcsolatokból új jelentéssíkok asszociálódnak elő. Priviben feltett javaslatodra elolvastam a pesti ikon című versedet is, ott meg a képek társítása (és a durva "növekedési ráta" utalás) erre volt egy nagyon jó alternatíva. Megfelelő képek egymás mellé állításával hasonlót lehet elérni, mint az olyan szótársításokkal, mint a "topikszerte világhírű" "szürkealitás". Kassák egyébként nem rossz mester, csak megértésre nem muszáj számítani annak, aki őt próbálja követni. ) Hatalmas energiák vannak a verseiben (bár ismernék belőlük többet!) és jókora befogadókészséget, empátiát követel az olvasótól. Hát még ha érteni is akarja az ember a hatásmechanizmusait és nem-epigonként alkalmazni is!...
Sesy: ez egy elég fura opus lett. Egyáltalán nem rossz, de egy kicsit mintha zavaros lenne (vagy nem hangolódtam eléggé rá). Mindenesetre a téma és a forma elég jól találkozott. Viszont a központozás hol-van-hol-nincs volta nem tesz jót neki. Magamban újraolvastam úgy, hogy kihagytam belőle minden gondolatjelet, pontokat a végén. Nehezebb ugyan értelmezni, de ütősebb lett tőle. És a másik, ami miatt megfontolandónak tartom a központozás teljes mellőzését, hogy úgy - a kezdő kisbetűvel megerősítve - magának az érzésnek, amiről írsz, az örök, imamalom-szerű, monoton körforgása, a csak aktív cselekvéssel letéphető fájdalma jobban érvényesül. (Tudod, csak azt bántom, amit érdemesnek tartok rá...) )
Alcarcalimo: Aha! Nagyon jó képrendszer, ütősen őszinte utolsó vsz, csak az a kár, hogy a ritmus nincs a helyén, és egy-két rím gyengébb a kelleténél. (Mintha én nem esnék bele az ilyen hibákba, mi?) ))) Méltó arra, hogy foglalkozz még vele, ha tudsz. (És egy jó tanács: ne nyalogasd a tintát, mert kék lesz a nyelved [vagy fekete].) DD
A címmel sem vagyok teljesen kibékülve, (Szónak a háza, hervadás virága / öltözzetek szép ruhába / Anyák Napja hajnalára - brrrr... de hülye asszociáció! Húzzak devnull-ra, mi?) ĐĐ
Szokás szerint neked is kiemelem, hogy a sok negatív vélemény, amit írtam, annak az eredménye, hogy jópárszor újraolvastam a verset, mert tetszett. De hát egy Skorpió az szúr akkor is, ha örül )
Dodiee: ha nem marad ki a második fázis, akkor végül is nem rossz módszer. Utána újra bele lehet feledkezni a másikba, és azon tulajdonságaiba, amit "végül is, mindezek ellenére" szeretsz benne... Csak sohasem érdemes kihagyni a második fázist )
Megjegyzések:
Mindezek mellett fenntartom a jogot, hogy én se értsek egyet önmagammal. És bocsi, hogy megint csak az eszemet osztom...
NB: kicsit átfaragtam az Altató című rendezett szóhalmazt. Azt nem mondom, hogy javítottam rajta, de ha hajlandó vagy egy véleményt mondani róla, azt megköszönöm.
Legyen a ti szíveteknek nagyon jó!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- bea/mag
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 563
- Köszönetek: 0
jah és ha jól emlékszem akkor ezen napon 2001-ben írtam először a fórumra a régi zöldre...de rég volt mindegy az azóta eltelt veletek töltött időt köszi nektek /tudom, tudom mit nyáladzok mán itten/
2_41 menni kéne
gyilkos-e ki megmutatja hogyan kéne élned
és nem hagy maga után mást csak egy képet
/jac/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Mau Rauser
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
üdv:
-- Mau
Ez a művészet csodája, hogy az ember néha nagyobbat szarik, mint amekkora a seggén kifér.
(Weöres Sándor)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sesy
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 858
- Köszönetek: 0
fojtott
vérrel telt
könnyes
torokból
szakadt
elhasznált
keserves
szó - mit ér
ha elfúló
itt örökre
és nem
talál magának
helyet
és csak bolyong
gondolatlan
elme
sötét labirintusában
és keresi
az egyetlen
igaz
menedéket
melyet soha
- bár küzd
holtáig
végleg -
soha
el nem
érheti
a
szíved....
~ hallom a hangodat, érzem az illatod, alattam hintaló, ölemben csillagok ~
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alcarcalimo
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Építettem sokáig díszes házam,
bezártam magunkat ajtaja mögé.
Kinyitottam az ablakot és fáztam:
mert elfutottál idegenek közé.
Veled maradt a bejárat kulcsa
s én felgyújtottam az összes papírt.
Fullasztott a füst, a keserű tinta,
minden és mindenem utánad sírt.
Szóból rakott ház, rímelő vakolat…
Űz a külső világ, kitaszít a benti.
Ha már nincs kinek írnom a sorokat:
még ez a kis vers is értelmét veszti.
2005-12-03
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sötét Úr
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
- nn ms.j sAw
Azt mondod, hogy ez "baj velünk". Szerintem nem annyira baj, elvégre ez a topik erre való. Ide lehet rosszat is írni, hogy a többiek megmondják, mi a rossz benne, és legközelebb ezt el lehessen kerülni. Itt lehet gyenge és erőltetett dolgokat közölni, hogy a visszajelzésekből megtanulhassuk, hogy ezek gyengék és erőltetettek voltak. Az ilyen visszajelzések, a "visszacsatolás" egy ilyen közösség legfontosabb funkciója. Ha mindig ösztönösek maradnánk, nem vezetne az utunk sehova, nem lehetne fejlődés, csak az ösztöneink változnának az idők folyamán. A visszajelzések azonban segítenek kontrollálni és valóban fejleszteni az ösztönöket, hogy aztán tényleg jót írjon az ember. Egyszer, majd, amikor megérik rá.
Legyünk önmagunk? Melyik önmagunk? Az az ember, aki mindig önmaga, végtelenül magányos, és saját maga rabja. Az ember attól egyéniség, ahogy másokban visszatükröződik. Ez pontosan olyan, mint ahogy az abszolút szabadság abszolút rabságot jelent, mert magát a szabadságot viszonylataiban, másokhoz mérve lehet értelmezni. Ha bármit megtehetek, mi értelme van? Semmi kaland nincs benne, olyan, mintha semmit nem tudnék tenni. Akkor van értelme megtenni valamit, ha van mihez hasonlítani, és így eredmény, sikerélmény és egyebek lesznek belőle. Egyébként annyira felszabadul az ember, hogy már saját magát sem találja meg.
Mau: hát látod, ez már nagyon hiányzott nekem! Ismét van benne egy-két olyan megcsillanás, amit újra és újra el kell olvasni. Eleve már a "vasútfények" nemistudomtalánkassákos reflexiója, sőt, a "aztán kristálygömbbé koptatott szavakkal gurigáztunk / és elfelejtettük féltett arcainkat" sorok. Az utóbbiak talán azért is, mert én is megírtam valami hasonlót két versemben - az Ecce orbis kristálygolyója visszhangzik bennem, no meg a XX. század "arcunk egyformára csiszolták a könnyek" sora (bár az utóbbi nagyon régi, nagyon ződ zsengém, ahogy manapság látom). Ami már nem saját élményem visszacsillanása, hanem csak úgy spontán aha-élmény, az a "megszerettük együtt hinni magunkat " és főleg az "olyan hangos lett és üvegarcú".
Köszönöm, és gyermelyi! (gyk: kérek még!)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- **Shaman**
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 899
- Köszönetek: 0
Fe
ZÚGÓVÖLGY-ARANY OLDALAK
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Mau Rauser
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
sefiya
álmomban elbújtam a tarka betonlapokból összelopkodott
házban és vártam hogy mindenki elaludjon
meg ne szomorodjanak ha rájuk nyitom a szemem
szürkület volt és sehogysem akartak feljönni a csillagok
így hát csendben kiosontam és tizenhárom vödör
festéket loccsantottam a felhőkre
de orvul sírni kezdtek és minden összefolyt a lábaimnál
a ruhám papagájszínű lett és kékre-zöldre áztak a vasútfények is
nagy eső volt én átgázoltam a pocsolyákon és leültem a fősodor partjára
ott összegyűltünk és megszerettük együtt hinni magunkat
olyanok voltunk mint a tereken morzsára szálló galambok
lassan megmozdultak bennünk a sebek és megérintettük egymást
aztán kristálygömbbé koptatott szavakkal gurigáztunk
és elfelejtettük féltett arcainkat
valaki a vállamra tette a kezét megfordultam most látom csak
megint elment egy vonat és egyedül ülök a peronon
forgolódom felébresztett egy ismerős mozdulat
a fejem mellett egy macska dorombol
az ablakon beszivárog a tél a konvektor közönyösen pattog
megint szürkül átaludtam az egész napomat
kimehetnék az utcára de valószínűleg csak magammal találkoznék
azt meg kellene persze csak kedvem nincs hozzá
mostanában mindig megrémülök tőle olyan hangos lett és üvegarcú
inkább itt maradok és megvárom amíg a képek kimosódnak a szemünkből
200512051806m$Jg
üdv:
-- Mau
Ez a művészet csodája, hogy az ember néha nagyobbat szarik, mint amekkora a seggén kifér.
(Weöres Sándor)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dodiee
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- We're under the same sky
- Hozzászólások: 2797
- Köszönetek: 7
Mírrand / Verinen Enkeli írta: Egy tanács: soha ne vesszetek össze a legjobb barátotokkal!
Rendszeresen összeveszek vele. És utána rendszeresen kibékülünk.
De gomblukunkat mégis egymás hiánya lakja,
és elválásaink megannyi kis patakja
a visszaérkezés tavába fut be, lásd.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Finwe
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 1195
- Köszönetek: 0
VERS MINDEGY KINEK
A rakodópart alsó kövén ültem,
Mellettem csak egy legény volt taépon a vidéken,
úgy tett velem, mint bárki mással,
vizbelökött egyetlen rúgással.
orditottam, toporzékoltam:
hagyja a hülyéskedést a MAHART-ra!
És húzzon ki engem a parta!
A Duna zavaros, zöld, és nagy volt,
s a felszinén táncolt sok olajfolt...
kiirtva mindazt, mi benne maradt:
Halat vadat, s mi jó falat...
Folyóink vizéért hiába perelsz,
dobozt, golyót olajbogyót, sok szirt-szart benne lelsz! ..
A város peremén, ahol élek,
sok-sok panelház épül,
s lerakódik, mint a guanó,
keményen, vastagon....
A falakon repedések, s anap is belát,
máma már nem hasad tovább..
csikos tapéta, mintás padlószőnyeg! ..Pazar!
Bölcsőd ez, s majdan sirod is,
mely ápol, s eltakar....!
Gondoljátok meg ,proletárok!
Nem költözök,
én még várok!
Magyar vagyok, s a magyar jóra termett,
még az isten is zsiványnak teremtett!
Bár én becsületes lelkű, igaz,
de körülnézek, s még mindig akad gaz!
Betörnek, lopnak, csalnak!
Nem középiskolás fokon....bárkivel...
talán az élet munkáinkért nem fog fizetni semmivel...
mert mi dolgunk a világon?...
Tűzoltó leszel, s katona, tanár munkás, vagy juhász,
A nagyvilágon e kivűl nincsen számodra hely! ....Röhej! ..
El kell felejtenünk álmainkat,
s rendezni kéne közös dolgainkat!
Ez a mi munkánk, vagy nem lesz evés,
De aki dolgozik, ma is csak kevés! ...
Mert jól dolgozik, aki alkot, aki munkás! ..
A nagyvilágon.....e kivűl! ...
Itthon, pedig csak szerényen,
Hazádnak lendületlenül! ...
Kell ez nagyon, igen nagyon,
Kapjunk dollárt vadnyugaton! ...
Hogy ne maradjunk a forinttal árván,
Ragyogott keleten a tarka szivárvány! ..
Hogy nem kell dollár?.....Mit MILLIÓK cáfolnak meg?...
Ma már a kölcsön kosarából mindenki egyaránt vehet! ..
Ha majd minden kölcsönös nép kamatját megúnva
sikralép...
Közbe vágott Pató Pál úr.....
Sokszor arra gondolok:
Valóban magyar vagyok?..
Nincsen apám, se anyám se istenem, se...
...Dózsa György unokája vagyok én! ! ! ..
Hadd látom, úgymond, mennyit ér a pártos honfivér! ...
Csak testvér marad az, aki egyszer testvér! ..
Anyám kun volt, apám félig székely,
félig román, vagy egészen az..
Török, tatár,tót, román kavarog e szivben,
egy nemzet se került el nagyivben! ..
száz nép vére csörgedezik bennem,
egy kicsit parasztos, de én nem szégyenlem.
Sem utóda, sem boldog őse sem rokona,
sem ismerőse nem vagyok senkinek...
Legfeljebb néhány idegenbeszakadt yenkinek! ...
Egész úton hazafelé egy gondolat bánt engemet:
Miként fogom szólitani, ágyban párnák közt rég nem látott
anyám?...
Egész úton hazafelé egy gondolat bánt engemet:
Mig az árokban aludtam,
ki lopta el az ingemet?...
Egész úton hazafelé,
Már egy hete csak a mamára gondolok....
Hogy mért nem küldött zsebpénzt?..
Most mehetek stoppal, és gyalog! ...
Egész úton hazafelé,
Az országúton végig a szekérrel,
A négy ökör, mint az őrült,
ki letépte láncát.! ....
Egész úton hazafelé éhe a kenyérnek hajt engemet,
Harmadnapja nem eszem, se sokat, se keveset...
Egy kis konyakot még beveszek..
Ez kell nekem, nem a levesek! ...
S a kisszobába toppanék,
Majdnem a falnak koppanék...
Én beléptem....Ő rámnézett....
A bögrét a fél kezébe fogta! ...
Ne ily halált adj istenem! ..
Ne ily halált adj énnekem! ..
A bögrét a fél kezébe fogta...
Repül a nehéz kő! .. Ej mi a kő?...
Föl-földobott kő, földre lehullva,
majdnem alatta maradtam halva! ...
Végül anyám főzött, ez derék tett,
Aztán teritett.
Borozgatánk apámmal, ivott a jó öreg! ...Mindig!
Be is rúgtunk alaposan az isten áldja meg! ..
Anyám meg biztatott vala:
Igyál, nekem nősz nagyra szentem! ..
Föl is hajtottam, volt még három centem! ..
Anyám volt apró.
Míg kicsi voltam, egyszer sem mesélt...
Csak mosta a város minden szennyesét! ...
Csak ment, s teregetett némán...
Én meg hevertem mint most, berúgva, bénán...
Mert mi dolgunk a világon?..
Essünk túl gyorsan a piákon?..
És ez látszik oly sok diákon....
Sörök, borok, és tömények!
Földiekkel játszó égi tünemények! ...
Ti adtatok, kedvet, és tusát! ..
Italra ment el az ifjúság! ...
Mert azért szerezzem a pénzt, hogy legyen?..
Azért szerzem, hogy eligyam, s egyem! ..
Jertek barátim van egy két forintom,
Hágjunk a nyakára a rézanygyalát%
Falu végén kurta kocsma,
Itt iszunk tegnap, holnap és ma! ..
Egy, csak egy legény van talpon az ivóban,
a többi meg négykézláb odakint a hóban! ...
Bekopognak az ablakon:
Használt e a magöntözés?..
Egy habbal töltött korsót kilöknek elébe,
S menjen onnan mondják,anyja keservébe! ..
Megint jőnek kopogtatnak..
Csendesebben vigadjanak! ..
Isten áldja meg kendteket,
A mosónők korán halnak! ...
De a kocsma bezzeg hangos! ..
Az imént halt meg a cimbalmos..
Süvit a golyó! .. Ki lőtt?.. Bárki! ...
Egyik fülemen be a másikon ki! ..
Megint jőnek kopogtatnak...
Ti urak, ti urak, hát senki sem koccint értem pohárt?..
Itt öcsém munkások isznak! ..
Mikor odafönt emelik az árt! ...
Nem nyafognék, de tán még nem késő,
Hidd el haver, mindenről elkéső! ...
Dunna alatt ...alszik a rét...
Olyan kevés az igaz barét! ...
Bekopognak az ablakon: Ne zúgjatok olyan nagyon! ...
Holnap ünnep lesz, kitűzve már a zászló! ..
Ha nem mentek haza, jön a Szabó László! ...
Végetvetnek a zenének, hazamennek a legények...
Európa csendes, újra csendes..
A magyar név megint szép lesz!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sesy
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 858
- Köszönetek: 0
a szívbe könnyek égetnek sebet
némán tűrt fájdalom könnyei
az erőszakkal elfojtott árjai
valaminek mit nem kaphatok meg
hiába hogy végre ajkad ajkamon
fáj a csók ha csak ez kell neked
fáj hogy ilyen könnyen tiéd lehet
mindenem amim van megkaphatod
értéktelen vagyok egy ócska rongy
most te is kínzod a lelkemet
és utolsó reményem elveszed
te is a földbe tiporsz
a szívembe könnyek égettek sebet
sok éven csak át kínoztak
most ujra érzem a fájdalmat
de én téged akkor is szeretlek...
~ hallom a hangodat, érzem az illatod, alattam hintaló, ölemben csillagok ~
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- kriszana
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- A válasz az, hogy talán. És ez végleges.
- Hozzászólások: 1796
- Köszönetek: 0
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Mírrand / Verinen Enkeli
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Zajlik a semmi
Némán dobol fülemben
Hó borított űr
"Alarms will ring for eternity
The waves will break every chain on me"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Arzeen
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 1038
- Köszönetek: 0
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ben
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 3358
- Köszönetek: 0
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Mírrand / Verinen Enkeli
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Hiszed, ő talán nem tenné meg
Mégis miatta fáj a legjobban
Tőle marad a legnagyobb heg
Mit alkottatok, összeroppan
---
Ellenség
Ne hidd, hogy nem tenném meg
Tőled félek a legjobban
Szégyen lesz, ha lesz tőled heg
Szíved kezem közt összeroppan
2005.XI.o3.
"Alarms will ring for eternity
The waves will break every chain on me"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alcarcalimo
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
SÚ: köszönöm szépen a kritikát! Maga az élmény valós: amikor a temetőben nagyapám és öreg barátom sírjánál imádkoztam, módfelett idegesített, hogy a hátam mögött hangosan csacsogva lófráltak az emberek, oda nem illő témákkal.
Ami az egyiptomi élményedet illeti: maximálisan megértelek és egyetértek... kulturnépek!!! cöcö...
Jelentéktelen jelentés
Jeltelen vagyok és jelentéktelen;
amolyan kis szürkén tétova porszem.
Néha felkavar a szél,
megszédít, és magasra röptet.
Olyankor színesnek képzelem magam,
csodásnak és érdekfeszítőnek.
Akkor néznek szivárványnak
- érdekes optikai csalódás -
azt hiszik, nekik festem a képeket,
pedig mind délibábszerű hazugság …
Néha egy-egy részem leszakad rólam
és belemar az emberek szemébe
- odavitt a szél, én nem akartalak bántani titeket! -
De aztán a képeket elmossa az eső
és szétázik a szivárvány is:
elnehezült színei lecsepegnek a sárba,
áttetsző lesz, mint egy nylon szatyor
- csak az lassabban bomlik el,
én talán nem vagyok olyan mérgező –
Az emberek is kitörölnek a szemük sarkából,
aztán szépen hazamennek.
Talán hullatnak egy könnyet utánam.
2005-11-29
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- _Neo
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 977
- Köszönetek: 1
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sötét Úr
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
- nn ms.j sAw
Elryn írta: SÚ, kicsit utólag: egyszerűen az eleje tetszik csak, a vége nem. Ok nélkül. Oktalanul. Mert ilyen kis oktalan jószág vagyok. ()
Kedves Elryn, ezzel sincs semmi baj, mindenkinek, de főleg a hölgyeknek (mert hogy empatikusabb, érzőbb teremtményei az Úrnak) jogukban áll, hogy indoklás és mérlegelés nélkül tetsszen valami. Csak hát így nem tanulok belőle )))
Estel: inkább eltekintek az idézéstől ) Köszi a forrás megjelölését, nem emlékeztem már, hogy ez is a S.I.C.C-ben volt. Jó visszagondolni arra a könyvre.
És természetesen köszönöm a gyűjtést is, nem is gondoltam volna, hogy ennyire sok fordítása hozzáférhető. És épp ez a sok fordítás, főleg a közöttük akadó eltérések mutatják, hogy igencsak van abban valami, amit a vándorról meg az ő felnőttműsor-idei zengzeteiről írtam... ) Az már hab a tortán, hogy Varró Dániel paródiái korántsem lógnak annyira ki a sorból - legfeljebb érzelmi töltésükben. Ezt sem hittem vóna!
Melyanna: húha, csak óvatosan! Majd az ilyesmit halkan írjuk, jó? ;o) Ezt is:
Johann Tarajosh Göte (németajkú hobbit pest Megye Északi Fertályáról) írta: Arag... izé, Wándornak éjjeli dal
Minden csúcsnak felett
fan ety csend
Minden fának csúcsán
érzesz ety
fuwallat sem.
Asz kicsike madárka ist erdőbe pssszt!
Vársz csak kicsit
És pihensz te ist.
Elnézést...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Elryn
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK5
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Elryn
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK5
ez még nem végleges változat
és hadarva az igazi
Őrület II.
Kettő között
A két fülem közt zúg
évezredeknek tengere
befelé és vissza nézek mert
mindig is féltem előre
a lábad alá nézz kicsi lány
láthatod hogy nincs
és soha nem is volt
mert magad tartottad fent magad
Nyugalmat szült minden
és már most félem az árát
illúzió-e az is csak itt benn
nem értem mi történik ma
Maradsz-e és maradok én neked
mikor változik minden
nem forgathatom vissza az időt
senki nem forgathatja vissza
Tanulnom kell a mát
meddig tart az önkontrol
mondd kérlek hogy hol a határ
mert nem fogok magamra fegyvert fogni
Hol a helyem és neked bennem
akarlak hogy maradj
minden változik és én szédülök
kapaszkodj belém hogy ne essek el
zajok és szelek és vélemyények itt soha nincs csend
kapcsoljátok ki mielőtt megőrülök nem már elkéstetek
Pillanatokra szakadt minden
elmém kicsiny darabjai
kavarognak a szélben
falevelek, az elmúlás sem örök
/egy másik nem fogott szalmaszálat fuldoklunk mind
néha néha úszok a mocsárban mert én még tudok úszni is
megölte(m) magát három álomban
elsőként idegen lett
aztán akaratlan test
nyolcfelé szakadt a végén
jó lenne ha nem így /
Nem ébredek, végtelen álmom
gyenge rest és tehetetlen
az egész világra vágyom
és csak én vagyok, ki
gúzsba köti szárnyaim
csak mert félek repülni
csak mert le is eshetek
(why you'd rather cry I'd rather fly - by The Doors)
"Hajamba hét csillagot és szalmát tűztem én"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Melian
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Estel Adániel írta:
Varró Dániel írta: [size=9:24duvl6z](a viccelődjünk azon, amit nem bírunk lefordítanisorozatból)
Szelidített változat kisebbeknek[/size]
Minden orom csupa
öröm,
a lombokon, a
lömbökön
szél szól: lihi.
Madárdaltól nem zeng az erdő.
Örvendj, tekergő,
itt a pihi.
[size=9:24duvl6z]Bunkósított változat nagyobbaknak:[/size]
A hegytetőn fent
nyugi van,
csak a szél böffent
sutyiban
a lomb közt, de slussz.
A madárkák kussolnak a fákon.
Belőled is, barátom,
kifogy a szusz.Sötét Úr írta: Eszembe jutott, és gondoltam, megosztom veletek. Nem tudom, hogy ki művelte, még boldogult ált. isk. tanuló koromban tanultam meg, és azóta röhögök rajta (igaz, kisebb, max 5 perces szünetekkel).
Egy, számomra ismeretlen szerző írta: Arany János]
(Egyveleg)°
Rikoltoz a bagoly, letevé a gazda
Az utast behíván a szegre akasztja
Letörli homlokát porlepte ingével
Kínálják erősen káposztalevéllel.
Kenyeret kér, s majszol. Nekimegy a falnak
Ott aztán elhallgat. Tőle.
Testvérbátyját a tűzbe meríti
Jaj, valami ördög mosolyra deríti!
Estel, SÚ, le fogom magam tiltani a munkahelyi netezésről, mert az elmúlt percekben fuldokolva röhögtem... ami nem is lenne baj, de mindezt a vezérigazgatói titkárságon...
Melian
*tiuda meina tiutjandei*
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Estel Adániel
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 2982
- Köszönetek: 2
(Már épp hiányoltalak, és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül; ráadásul nem csak innen, hanem a Humor-topikból is... :mrfrodo:)
Hmm... Sil távollétében, sajna kénytelenek leszünk beérni az én csekélyke 20+2-es gyűjtésemmel: :look:Sötét Úr írta: NB. a Vándor éji dala eredetiben valami egészen elképesztő teljesítmény! Egyszerűen leműfordíthatatlan! Annyira tömör és feszes forma, hogy más nyelven lehetetlennek tűnik átadni. Vagy a mondanivaló sérül, vagy a forma. A rövidsége és a zárt formája nem teszi lehetővé, hogy az ember azonos értékű, ritmikailag is helyes, jelentésben is megfelelő szavakat találjon rá. Érdemes összehasonlítani a magyar fordításokat, egészen különleges felfigyelni arra, hogy ki hogyan próbált kompromisszumra jutni. Talán ha szépen kérem, valaki megtalálja őket és belinkeli ide (meg az eredetit is) - vagy begépeli?
Wanderers Nachtlied
Szó szerinti fordítás:Johann Wolfgang Goethe írta: Über allen Gipfeln
ist Ruh',
in allen Wipfeln
spürest du
kaum einen Hauch.
Die Vögelein schweigen im Walde.
Warte nur, balde
ruhest du auch.
Vándor éji dalaMinden hegytető fölött
nyugalom van,
minden facsúcson
érzel
alig egy fuvallatot.
a madárkák hallgatnak az erdőben.
Várj csak, nemsokára
megpihensz te is.
Tóth Árpád írta: Immár minden bércet
Csend ül,
Halk lomb, alig érzed,
Lendül:
Sohajt az éj.
Már búvik a berki madárka,
Te is nemsokára
Nyugszol, ne félj...
Kosztolányi Dezső írta: A szikla-tetőn
tompa csönd.
Elhal remegőn
odafönt
a szél lehellete is.
Madárka se rebben a fák bogára,
Várj, nemsokára
pihensz te is.
Szabó Lőrinc írta: Csupa béke minden
orom.
Sóhajnyi szinte
a lombokon
a szél s megáll.
A madár némán üli fészkét.
Várj; a te békéd
sincs messze már.
Móricz Zsigmond írta: Ott nyugszik a csúcsokon
a csend.
És itt a lombokon
alig leng
szellő, ha sejted is.
Az erdőn is hallgat a kis madár,
Várj csak, nemsokára már
Megnyugszol te is.
Gellért Oszkár írta: A bérceken körül
Nyugalom.
S a lombokon elül
A halk fuvalom
Lepkéje is.
Csőrét a madárka se nyitja szóra.
Várj, közel az óra
S nyugszol te is.
Szász Károly írta: Völgyön, hegyen
Mi csend!
Az ág-hegyen
Szellő se leng,
Fű sem hajol,
Bokrában hallgat a madár...
Várj, nemsokára már
Te is nyughatol!
Kányádi Sándor írta: Minden bércen néma
csönd van;
egy-egy levél ha
még moccan.
Ültek a kis
madárkák is el mind a fákra.
Már nincs sok hátra
s pihensz te is.
Weöres Sándor írta: Valamennyi ormon
Tág csend.
Mindannyi lombon
Átkereng
A gyönge szél.
Madárnép gunnyad az ágra.
Várj, nemsokára
Nyughatsz, ne félj.
Dsida Jenő írta: Csúcson, élen hallgat
az éj.
A lombfuvallat
is csekély
sóhajnyi nesz;
fészkén elült a madárka.
Várj - nemsokára
te is pihensz.
Franyó Zoltán írta: Túl, hol száz orom van,
Mély csönd.
A dús falombban
messze fönt
szél se lehet.
Mind hallgat a berki madárka,
várj, - nemsokára
te nyugszol el.
Kardos István írta: Fent a néma ormon
A csend...
Levél a lombon
Elpihent,
Szellö se leng,
Madárdal nem zeng az ágról
Száll a perc, Vándor!
S nyugszol te lent!
Décsi Lajos írta: Völgyön, hegytetökön
Csend.
Fákon és mezökön
Szellő se leng.
Hallgat a madárka,
Nincsen nesz sehol.
Ne félj, nemsokára
Te is megnyughatol.
Kabos Ede írta: A bércek ormán
Csend.
A lombokon tán
Leng
Szellő, vagy nem is.
Madárkák sem dalolnak,
Várj, várj csak, maholnap
Elhallgatsz te is.
Sponer Andor írta: A fák tetejében
Mély csend..
Egész erdőben
Alig leng
Egy kis szellő.
Nem hallani már a madárdalt,
Hozzád is, várj, majd
Nyugalom jő.
Pásztor Árpád írta: Fent az ormokon
Csend,
A mély lombokon
Nem érzed bent,
Hogy leng szellőcske is.
Madárka se rebben dalra,
Várj kissé... hallga!
Nyugszol te is.
Képes Géza írta: Fenn a hegyek ormán
csend ül;
az erdő lombján
nem rezdül
már semmi nesz.
Hallgat a fán a madárka -
Várj, nemsokára
te is pihensz.
Gérecz Attila írta: Minden orom felett
csend ül.
Fákon lehelet
Ha rezdül;
Alig zavar.
Madár is hallgat. Semmi nesz...
Várj csak! Elpihensz
Te is hamar!
Egyeki-Szabó Tamás írta: Csönd van minden bércen,
a szél
majd észrevétlen:
fán ha vélsz
szemernyi neszt;
madár se szól már a vadonban.
Várj csak, maholnap
te is pihensz.
Nagy Ádám írta: Bércek felett száll
A Nyugalom
Lombokon nem jár
Fuvalom
Csak csend mit érezhetsz.
Madárka bujik az erdő rejtekén
Te csak várj, ne félj
Hamar békelhetsz
no, ennél többet inkább nem mertem találni, hátha megvertek...Varró Dániel írta: (a viccelődjünk azon, amit nem bírunk lefordítanisorozatból)
Szelidített változat kisebbeknek
Minden orom csupa
öröm,
a lombokon, a
lömbökön
szél szól: lihi.
Madárdaltól nem zeng az erdő.
Örvendj, tekergő,
itt a pihi.
Bunkósított változat nagyobbaknak:
A hegytetőn fent
nyugi van,
csak a szél böffent
sutyiban
a lomb közt, de slussz.
A madárkák kussolnak a fákon.
Belőled is, barátom,
kifogy a szusz.
A szerzőt én sem tudom megjelölni, a forrást viszont, ahonnan én ismerem, igen: Grätzer József: SICC - Szórakoztató Időtöltések Cseles Csalafintaságok című örökbecsű könyvében található, mely nekem is kedves olvasmányul szolgált 'boldogult' kisiskolás koromban.Sötét Úr írta: Eszembe jutott, és gondoltam, megosztom veletek. Nem tudom, hogy ki művelte, még boldogult ált. isk. tanuló koromban tanultam meg, és azóta röhögök rajta (igaz, kisebb, max 5 perces szünetekkel).
[size=9:odxd21ca]° Mai szóhasználattal inkább remix? )))[/size]Egy, számomra ismeretlen szerző írta: Arany János: Családi kör
(Egyveleg)°
Rikoltoz a bagoly, letevé a gazda
Az utast behíván a szegre akasztja
Letörli homlokát porlepte ingével
Kínálják erősen káposztalevéllel.
Kenyeret kér, s majszol. Nekimegy a falnak
Ott aztán elhallgat. Tőle.
Testvérbátyját a tűzbe meríti
Jaj, valami ördög mosolyra deríti!
[size=9:odxd21ca][reoff]No, ez az egyiptomba-honvágy ismerős... anyám is pont így van vele, immáron harminc éve, mióta húsz éves korában ott járt egyszer... [/reoff]mindazonáltal teljesen meg tudom érteni őt is, és téged is; úgyhogy szívből drukkolok! [/size]Sötét Úr írta: Kicsit [off], hogy beadtam egy pályázatra egy novellámat - légyszi drukkoljatok, hogy nyerjek. A tét egy egyiptomi út - és nekem honvágyam van! ) [/off]
Olvashatóság érdekében moderálta SÚ (betűméret beállítása az új fórummotorhoz)
Mornie utúlië! Believe and you will find your way
Mornie alantië! A promise lives within you now
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ben
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 3358
- Köszönetek: 0
Minden emberélet egy-egy gyertyaláng,
Ha egy kialszik, nem gyullad újra már.
Csak halvány füst marad utána,
S idővel az is elszáll; minden hiába.
Milliónyi gyertya Isten csarnokában,
Fényesen ragyognak, lenn a föld porában.
De egy sem hagy nyomot a nagy mennyezeten,
Mert nincs emlék, mely odáig megyen.
A világmindenségnek az emberi nem semmi,
Félúton minden megszűnik létezni.
Forog a nagy kerék, egy gyertya csonkig ég.
Egyik a másik után; megszűn az arasznyi lét.
Hanem gyúlnak újak, fényesek és tiszták.
Ők még nem ismerik e régi világ mocskát.
S mi lesz, ha egyszer mind leégnek,
És nem ébrednek újak a régiek helyébe?
Az égi nagy csarnok majd átadja tág terét az éjnek,
A fagyos, örökké tartó, rideg ölelésnek...
<i>2005. XI. 30.</i>
basking in the sunshine of a bygone afternoon,
bringing sounds of yesterday into this city room.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sötét Úr
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
- nn ms.j sAw
Az utolsó két sor meg azt juttatja (tagadhatatlanul egyiptomán) eszembe, amikor a Királyok Völgyében, egy hajdani magaskultúra örökkévalóságnak szánt sírjaiban röhögcséltek, kiabáltak, tolongtak és zabáltak a "kultúrnépek": olaszok, németek, hollandusok, stb. Ők a látnivalóért mentek oda és kipipálták az utikönyv megfelelő sorait. Én azért mentem oda, hogy megtudjak valamicskét azokról az emberekről, akik azt a kort csodává tették (a királyokról és a mesteremberekről egyaránt), és megtegyem, amire kértek: emlékezzek meg róluk, hogy az örökkévalóságukban megmaradjon a helyük. Mit is mondjak: akkor és ott, a büszke Európa gusztustalan ribancnak tűnt. És zavart a zaj.
A másik, amit eszembe juttat, Straubing bajor városka régi temetője, ahol a legfrissebb sír is XIX. századi. A hantokra ültetett tuják mára szétfeszegetik, körbenövik a sírköveket, babusgatják a kereszteket és átható csenddel mondják el azt a bizonyos Miatyánkot. A sírokon dúskál az élet, és emléket állít - nem egy-egy embernek, mert számos sírkövön már olvashatatlanok a betűk - de az embernek, a koruknak és a kegyeletnek. Órákig kóboroltunk a legfeljebb egy hektáros kis temetőben, és lenyűgözött a saját kicsinységünk, meg ami ilyenkor a közhelyszótárból előkerül - de akkor, ott ezek a közhelyek a rádöbbentős valóság voltak. (Ha valaki arra jár, feltétlenül nézze meg: a Szt Péter bazilika mellett van, elég messze az óvárostól, az autópálya felé.)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- keshu
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 337
- Köszönetek: 0
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alcarcalimo
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
A temető
Álmodó fák a barnálló szőnyegen,
sárgára őszülő rózsabokor:
régóta suttognak a növő temetőben.
Új a sírokra rakott virágcsokor.
Lobbanó mécses az emlékek lángja,
kis füstje száll a szürke ég felé.
Míg élünk, csak kérdjük: vajon meglátja?
Odakerül-e szerettünk elé?
Én csak néhány szál krizantémot viszek,
mellettem ezreket érő koszorú.
Gyertyákat gyújtok, és keresztet vetek.
Virágom-tüzem egyaránt szomorú.
Csak gyűlik a tömeg: jönnek és jönnek,
huzatuk borzolja a halovány lángot.
Zavar a zaj... hogy nincs tisztje csöndnek.
Magamban elmondok egy halk Miatyánkot.
2005-10-31/11-01
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!