Nyelvek és írások

Aeriel: az egész attól függ, hogy milyen módról beszélsz...
a gondori módban a 'g' hangot az ungwe jelöli, mindenféle vonal nélkül.
Ha van a tetején egy vonal, az lehet 'ng', illetwe 'gw', attól függően, hogy miféle az a bizonyos vonal

aeriel írta: Suilad! Ismét lenne egy kérdésem Hozzátok, ezúttal tengwarral kapcsolatos. Thorsten Renk anyagában a g tengwa (ungwe) tetején van "vonal" , Neo (Tíw e thindrim) anyagában viszont a g az anga, így azon nincs.
Véleményeket kérek szépen, hogy melyiket jegyezzem meg!

nem nagyon értek még a tengwarokhoz, de azt hiszem Te a nagy g-betűről beszélsz...

Suilad! Ismét lenne egy kérdésem Hozzátok, ezúttal tengwarral kapcsolatos. Thorsten Renk anyagában a g tengwa (ungwe) tetején van "vonal" , Neo (Tíw e thindrim) anyagában viszont a g az anga, így azon nincs.
Véleményeket kérek szépen, hogy melyiket jegyezzem meg!

Felagund írta: umlaut: gondolom a mutációra utal, amit az összeolvadó prepozíció okoz (asszem mixed, de már nagyon rég foglalkoztam utoljára sindarinnal... )

(az én történetem a sindarinnal úgy kezdődött, hogy: Tangado haid! Hado i philinn! - nagyon megtetszett, na )

Az umlaut a magánhangzó hatása a szó többi magánhagnzójára. Gy.k. a sindarin többesszám egy i-umlaut eredménye (i-affection), de korántsem az egyetlen példa.

Élő nyelvekben is jelen van, és ismert p. az óangolban is.

Felagund írta: Hát, személyes véleményem szerint Hostetter egy eléggémód összeférhetetlen figura, de ettől még egy rahedli Tolkien-anyag van nála...

Velem eddig még mindig rendes volt, segített is, amikor kértem.
Azért ne feledd, amit mi látunk, csak egy vetület, a hátteret nem érzékeljük.

[]

frc0032 írta: Én a parf-en-ereglass-on lévő Leckékkel kezdtem el, aztán azzal eljutottam egy darabig, tudnék azzal tovább is, de az időm nem engedi, majd most készülök folytatni...

küldtem amúgy neked privát üzenetet, olvasd el!

Köszönöm, olvastam, és azt hiszem válaszoltam is rá (Nem vagyok benne biztos, hogy valóban elment az üzenet, mert az elküldött leveleim közé nem tette be. )

Felagund, én próbálkozom, és kérdezgetek amíg ki nem dobtok

aeriel írta: Igen, azt észrevettem, hogy mutáció. Kb. ennyit tudtam leszűrni belőle
Szóval Elrond az oka mindennek nálad? Nade a tanulásnak hogy álltál neki?

Kb úgy, mint te most. Sok honlapot nézegettem, aztán kérdeztem az okosoktól (akik már akkor is amani és Ninniach voltak )
Szóval hajrá

[]

Igen, azt észrevettem, hogy mutáció. Kb. ennyit tudtam leszűrni belőle
Szóval Elrond az oka mindennek nálad? Nade a tanulásnak hogy álltál neki? Én most minden jótanácsnak örülök

Ó, szóval sinda- nép, sindarin nyelv!

umlaut: gondolom a mutációra utal, amit az összeolvadó prepozíció okoz (asszem mixed, de már nagyon rég foglalkoztam utoljára sindarinnal... )

(az én történetem a sindarinnal úgy kezdődött, hogy: Tangado haid! Hado i philinn! - nagyon megtetszett, na )

Felagund, a tudás gyakran nem jár együtt azzal, hogy az illető kellemes társaság és szerény ember, mint tudjuk... Amúgy ezek a nagyonnagyonnagy tudású emberkék honnan tudnak ennyit? És ti honnan? Ti hogyan kezdtétek a tanulást?

Én most este pl. nekiálltam Cerebrum anyagának, de beletörött a fogam szinte a legelején a névelő és az elöljárószó összeolvadásába... látom a példákon, hogy mi történik, de nem tudnám alkalmazni... és mit jelent az, hogy "umlautot okoz"? (Én umlautról eddig csak a német nyelvvel kapcsolatban hallottam - amit viszont sajnos nem beszélek)

Viszont a Pedil edhellennel ellentétben (ami 3 lehetőséget is felsorol) itt választ kaptam arra, hogy a birtokos szerkezetekből melyik a leggyakoribb.

Azt hiszem, nekem egyszerre kell majd foglalkozni a Pedil edhellennel, egyéb szavakat tanulgatni, és mellette a nyelvtant nézni más forrásokból is, meg a corpusból szó szerint megtanulni részeket, és az lesz hatékony. Ti hogy csináltátok?

Metaflora írta:

aeriel írta: ( tényleg, a sinda, vagy a sindarin a helyes megnevezés?)

Erre én is kíváncsi lennék Vagyis mindkettő elég sokszor bukkan fel, szóval inkább arra lennék kíváncsi, mitől függ, hogy melyiket használják? Nagyjából úgy tűnt, hogy olyan van, hogy sinda nyelvű, a sindarin meg magában, de mi pontosan a különbség?

A sindarin egy quenya szó (meglepően ), és "sinda nyelv"-et jelent.
A 'sinda' ebben a formában egy "magyarizmus", más nyelvben nem használják (tudtommal...)

Hát, személyes véleményem szerint Hostetter egy eléggémód összeférhetetlen figura, de ettől még egy rahedli Tolkien-anyag van nála...

:itscool: így szép ez.... ha azok az emberek, akik amúgy ugyanazon dolog iránt érdeklődnek, ugyanazzal foglalkoznak, ökölre mennek egymással...

aeriel írta: Segítség! Nem tudom, mit takar a message thread rendszer, de azt látom, hogy nem igazodom el rajta így kapásból. És mivel egy újszülöttnek minden vicc új, én pedig mindenképp annak számítok ebben a témában, elárulod, hogy kiknek a rövidítése HKF és CFH?

Ha túl sokat kérdezek, lőjetek le!

Úgy képzeld el, mint egy fórum topicját, csak mondjuk 2000 oldallal.

HKF: Helge Kare Fauskanger (-> Ardalambion)
CFH: Carl F. Hostetter (-> Vinyar Tengwar)

(utóbbi egyébként Saloval is jól összebalhézott, aminek következtében az elflingről ki is lett rúgva )

Segítség! Nem tudom, mit takar a message thread rendszer, de azt látom, hogy nem igazodom el rajta így kapásból. És mivel egy újszülöttnek minden vicc új, én pedig mindenképp annak számítok ebben a témában, elárulod, hogy kiknek a rövidítése HKF és CFH?

Ha túl sokat kérdezek, lőjetek le!

Néé, nincs kint a linkek között? Na mindegy

groups.yahoo.com/group/elfling/

Nem túl felhasználóbarát (lévén, hogy message thread rendszerű), de ha van időd (és tudsz jól angolul) rengeteg jó dolgot lehet ott találni...

(és remek anyázásokat HKF és CFH között )

Felagund, mi ez az Elfling fórum? Világosíts fel!

Salo komoly nyelvész (lásd pl az Elfling fórumot ), viszont nyilván kompromisszumokat kellett kötnie a film dialógusainak a gördülékenysége miatt... (és amikor a film szövegeit összeállította még sokkalta kevesebb anyag volt ismert, ergo több hipotetikus alakot kellett használnia...)

Cerebrum, a Parf en-ereglass az elsők között volt, amit megtaláltam
És többek között azért kezdtem el a sindát ( tényleg, a sinda, vagy a sindarin a helyes megnevezés?) tanulni és nem a quenyát, mert láttam, hogy nálatok van sindarin nyelvű fórum, és gondoltam így ezt lesz több lehetőségem gyakorolni.

Most hogy írtad, megint átfutottam a nyelvtani összefoglaló- fordításodat, és lehet, hogy valóban inkább ezt rágom át, legalább ha ott nem értek valamit, akkor első kézből kérdezhetlek ( ha megengeded )

Letöltöttem én mindent magamnak amit csak tudtam, de egyenlőre pihentek a gépemen, mert úgy gondoltam, először jobb, ha egy nyelvtankönyv-típusú írás segítségével kezdek. Mivel azzal kapcsolatban viszont túl sok kérdés merült fel bennem (máris velem van tele a fórum ), pláne lehet, hogy jobban járok a Te műveddel.

Egyébként David Salo mennyire számít hitelesnek szerintetek? Ő inkább arra hajtott, hogy bármi módon kifejezze amit akar, vagy a film sindarin részletei ma már tényleg a nyelv részének számítanak, és tényleg nem idegenek Tolkientől? Mert ha csak annyira sindarin az általa használt szókincs és nyelvtan, mint amennyire a film követte a könyvet, hát...

amanibhavam írta: Ha a _le_ névmásra gondolsz, akkor a PE17:26 szerint "(to) thee/you", tehát lefedi a tárgyas, részes és vs az alanyesetet is.

No, akkor legalább erről nem kell leszokni a továbbiakban...

aeriel írta: ...a sinda nem linno-t használ ilyenkor, hanem gerundot

Ez persze koránt sem olyan biztos, vö. pl. az alábbi noldorin mondattal, ami Thrór kincsestérképén szerepel: "lheben teil brann i annon, ar neledh neledhi gar godrebh", aminek a "modern" sindarin változat feltehetőleg valahogy így hangozna: "leben tail brand i annon, ar neled neledhi gâr godref". Ha ez tényleg azt jelenti, hogy "öt láb magas az ajtó, és egyszerre hárman tudnak belépni rajta", akkor ugye olybá tűnik, hogy az igék "rendes" főnévi igenévi alakja (jelen esetben ugye neledh- > neledhi) is használatos lehet főnévi igenévi értelemben...

És lőn világosság a fejemben

Megyek is vissza a 3. leckéhez, és élvezkedem tovább a lágy mutációkkal

Miphileg!

aeriel írta: a tegező "ci" honnan jött?

A PE17-ből, de Amani ezt lentebb írta is.

aeriel írta: ...olyan szövegrészt, amiben a "ci" szerepel nem találtam sehol...

Persze, hisz' mindenki a "le"-t szokta meg, a PE17 pedig nem olyan túl régen jelent meg.

aeriel írta: Van esetleg valami jó tanácsotok arra vonatkozóan, hogy milyen anyag segítségével tanuljak? Mivel ez volt az egyetlen (pedil edhellen) amit magyarul (elötte meg angolul) megtaláltam, ezért ennek álltam neki + szavak magolásának.

Ardalambion legyen a kiindulóalap mindenképpen, ne a Pedin Edhellen:

www.uib.no/people/hnohf/sindarin.htm
www.uib.no/people/hnohf/sindverb.htm

Magyarul egyébként én is írtam/fordítottam egy nyelvtani összefoglalót (ami a fenti, HKF-féle anyagon alapszik), amire persze már nagyon ráférne egy kis frissítés:

parf-en-ereglass.extra.hu/main_page.htm

aeriel írta: Pl. egy példamondat szerint a "hallom Arwen énekét" = "laston Arwen linnad". Nade a birtok nem a birtokos elött áll? Miért nem "laston linnad Arwen"? A gerund miatt? Ilyenkor nem főnévként viselkedik?

A gerundium alakot szokás használni főnévi igenévként is, vö. a Király Levele "...e aníra ennas suilannad mhellyn în phain" (...és ott üdvözölni kívánja minden barátját). A "hallom Arwen énekét" kifejezést egyébként én inkább úgy fordítanám, hogy "laston i 'lîr Arwen", persze a gerundium alakos változatot is ugyanúgy lehet magyarosan "hallom Arwen énekét"-nek mondani...

Egyébként sztem a "laston Arwen linnad" teljesen rendben van, a másik (általad javasolt) változatba viszont nekem erősen belekívánkozik egy határozott névelő, ti. "laston i linnad Arwen".

aeriel írta: És mégegy: a "köszönöm"-re is számos megoldást láttam már a hannon le- től a Le hannon- on át a hannad- ig, csakúgy, mint az erre válaszolt "szívesen"-re a "na 'ell" - től a "glassen"-ig. Szerintetek mindegyik helyes lehet?

A "*hanna-" (megköszön) ige David Salo kreálmánya a GYU filmekhez, amit a quenya "Eruhantalë" (hálaadás Erunak) szóból visszavezetett "*hanta-" ige alapján alkotott (feltételezem) az "anna-", "panna-", "tinna-", stb. igék mintájára.

A "na 'ell" a szó szerinti átfordítása a "with pleasure"-nek, a német "mit Freuden"-nek és a magyar "örömmel" kifejezésnek (ezzel amúgy gondolom az én házam tájákán találkozhattál, és azért is bátorkodtam így fordítani, mert a három általam beszélt nyelvben is ugyanúgy mondják ), a "glassen" pedig gondolom a "my pleasure"-nek.


*Ja, látom jóóó lassú vagyok...

aeriel írta: A forrás itt a King's Letter, amiben az áll, hogy _e aníra ennas suilannad_, "óhajtja ott üdvözölni"; ebből fetételezhető, hogy a "hallom Arwent énekelni" típusú mondatok is hasonlóképpen lennének sindára fordítva.

Ez okés is, a gerunddal nincs gondom, én a szórendet nem értem, hogy miért nem a birtok-birtokos sorrend a jó, hanem a birtokos- birtok [/quote]

Mert ott nem birtokos-birtok van, hanem tárgy és gerund, mely utóbbi főnévi igenévi szerepben áll.

Szerintem teljesen rendben vannak a kérdéseid.

A forrás itt a King's Letter, amiben az áll, hogy _e aníra ennas suilannad_, "óhajtja ott üdvözölni"; ebből fetételezhető, hogy a "hallom Arwent énekelni" típusú mondatok is hasonlóképpen lennének sindára fordítva.[/quote]

Ez okés is, a gerunddal nincs gondom, én a szórendet nem értem, hogy miért nem a birtok-birtokos sorrend a jó, hanem a birtokos- birtok

Pfúú... Mikor fogom én ezt mind tudni... egyenlőre egy hobbit szintjén állok :pippin1:

A hannon-ról épp találtam is egy kis okfejtést ebben a cikkben:

www.elvish.org/articles/EASIS.pdf

És elnézést kérek, amiért számotokra ilyen egyértelmű dolgokat kérdezgetek, de a kis kezdők kénytelenek bepofátlankodni a nagy tudósok közé, ha ők is okosodni szeretnének