Nyelvek és írások

Hannon le.

megelőző, mint a quenyában

Már régóta meg akartam kérdezni, de ha magyar szöveget írok le tengwákkal, akkor megegyezés szerint a tehtákat a magánhangzót követő, vagy megelőző mássalhangzó fölé kell írni? (Remélem utóbbi a nyerő...)

Amani:

Azért sokmindenben igazad van!

*ned dű hen tegich enni - ha annak idején kicsit jobban odafigyeltem volna a nyelvszet-szemináriumokon... a tiro nin-ben a nin iszonyúan tárgyeset, ahogyan Brian mondta volt, nyakán a római rövidkarddal szóval ebben az esetben tényleg enni az indokolt. Hanem valami még feltünt: HF azt írja az i thiw hin (Moria kapu-felirat) kapcsán, hogy a hin enklitikus, ezért lesz tíw-ből thiw. Egyrészt nem tudom, hogy mi az, hogy enklitikus, másrészt viszont elképzelhető, hogy ennek a mintájára ned dhu hen tegich enni lenne?

*akkor előbb elolvasom a cikkfordítást az aen-ről, aztán visszatérek a dologra.

Köszi Ankalimon!

És ha egy angol szöveget szeretnék leírni, lehet egymás mellett két támasz?

Üdv!

Nem tudja valaki, hogy a magyar nyelvhez igazított tengwar írásban mi az ö-ő tehtája?

* igaz, a growing present participle, tehat galol

** na jó, legalább ebben igazam van:-)

* ar, ah vs. a : Didier Willis a szotaraban az ah szocikkben megjegyzi, hogy lehet and (mh elott) es with is (Anthrabeth Finrod ah Andreth, MR/329). A corpusban viszont vagy a vagy ar jelenik meg - en az ar -t valasztom, tehat kijavitok minden ah-ot ar-ra

** persze, szemantikailag pici a távolság az and és a with között

* ned dű hen tegich enni : a corpus szerint lehet nin (a tiro nin, Fanuilos - Sam kialtasa Cirith Ungolban), nem tudom eldonteni, hogy melyiket hasznaljam...

** csak az a kérdés, Tolkien részes vagy tárgyas értelemben használta-e a nin-t a tiro nin-ben... a guren béd enni legalább tuti részes

*az aen -rol nem talaltam semmit HF-nal, de Derdzinsky szerint a subjunctive : aen + future tense , tehat akkor modositanam lastatha aen -ra

** de a King's Letter fordítása nekem inkább szubjunktív/óhajtó módot sugall - de igazad van, jobb híján... egyébként az aen értelmezéseiről találsz egy cikkfordítást az Aryoni Eldaron cikkarchívumában

Amani: (bocs, nincs egy centi ekezetem se)

* igaz, a growing present participle, tehat galol

*ar, ah vs. a : Didier Willis a szotaraban az ah szocikkben megjegyzi, hogy lehet and (mh elott) es with is (Anthrabeth Finrod ah Andreth, MR/329). A corpusban viszont vagy a vagy ar jelenik meg - en az ar-t valasztom, tehat kijavitok minden ah-ot ar-ra

* ned dű hen tegich enni : a corpus szerint lehet nin (a tiro nin, Fanuilos - Sam kialtasa Cirith Ungolban), nem tudom eldonteni, hogy melyiket hasznaljam...

*az aen-rol nem talaltam semmit HF-nal, de Derdzinsky szerint a subjunctive: aen + future tense, tehat akkor modositanam lastatha aen-ra

Hat, egyaltalan nem egyszeru... de izgalmas!

Ninniach írta: Köszi, Amani!

Akkor soronként megyek végig:

az _en_ azért, mert el akartam kerülni a _mas_-t (fen and field (place) of the long grass growing, itt szvsz genitival article - egyébként gondolkoztam azon, hogy szúrjam- e be az _i said_-ot elé)

** akkor a growingnak present participle kellene, nem?

és-ként _ar_-t választottam, aminek _ah_ az alakja mh előtt

** szerintem a, nem ah

_ned dú hen tegich enni_ kösz, ez tényleg jobb

a *den HF Sindarin - A Noble Tongue cikkéből jön, amikor a Miatyánk fordítása kapcsán feltételezi, hogy *den jelentheti azt is, hogy _him_

** köszi

_padad_ OK

a _lastant aen_-t tulajdonképpen összekombináltam, tudom, hogy merész, de hibás? ill. van más alternatíva?

** hm. esetleg a Q _ké_, _quí_ "maybe, perhaps" sindásított alakja: *ge ?

Erdekes , hogy Tolkien papa hogyan talalhatta ki ezeket a nyelveket es aztan hogyan fejlesztette. Vegyuk csak, a tunde nyelvek nagyon ugy neznek ki mint valami angol es latin keverek. A kozos nyelv akar a nemet minden nagybetus es osszetett szavak tomkelege , az ork (sotet nyelv) meg az elozok mix-je de hangzasa a sok ng gh es u,ü miatt krikszkrakszosan hangzik (mint a nemet).

Köszi, Amani!

Akkor soronként megyek végig:

az _en_ azért, mert el akartam kerülni a _mas_-t (fen and field (place) of the long grass growing, itt szvsz genitival article - egyébként gondolkoztam azon, hogy szúrjam- e be az _i said_-ot elé)

és-ként _ar_-t választottam, aminek _ah_ az alakja mh előtt

_ned dú hen tegich enni_ kösz, ez tényleg jobb

a *den HF Sindarin - A Noble Tongue cikkéből jön, amikor a Miatyánk fordítása kapcsán feltételezi, hogy *den jelentheti azt is, hogy _him_

_padad_ OK

a _lastant aen_-t tulajdonképpen összekombináltam, tudom, hogy merész, de hibás? ill. van más alternatíva?

Ankalimon írta: Galadh: Csak félhivatalos van. Elküldöm mailben.

Esetleg nekem is elküldenéd?

csak egy versszakra van erőm:

Trî Galenardhon or lô ar parth en thâr daen gala

az _en_-t nem értem, miért

I H?l Annui tôl padol ah osvâd idh raim.

_ah_ az -val-vel, nem?

?Man siniath o Ann?n, ai s?l reniol, d? sen tegich nin?

szerintem _ned dú hen tegich enni_ (az ékezet helyére képzelj caretet:-)

Cennich Voromir i Dond di-ithil egor di-ngilgalad??
?Cennin den athrado dhuin odog, nîn laind ar vithrin;

a *den honnan jön? athrado helyett sztem athradad jobb, Tolk. sose használt fnévi igenevet

Cennin den pado vi telaith lyst, an i l? gwannant e

padad

Nan d?ath en Forod. Ú-gennin ad den.
I H?l Forod lastant aen i rom ion Dhenethor.?

az _aen_ feltételes használata sztem merész; i rom en ion (ion nem tulajdonnév)

?Ai Boromir! Uin raim vraind na-ann?n palan-dirnin,
Dan ú-delich uin thelaith lyst ben-edain.?

referenciának ideidézem az eredetit, könnyebb összehasonlítani:

Through Rohan over fen and field where the long grass grows
The West Wind comes walking, and about the walls it goes.
'What news from the West, O wandering wind, do you bring to me tonight?
Have you seen Boromir the Tall by moon or by starlight?'
'I saw him ride over seven streams, over waters wide and grey;
I saw him walk in empty lands, until he passed away
Into the shadows of the North. I saw him then no more.
The North Wind may have heard the horn of the son of Denethor.'
'O Boromir! From the high walls westward I looked afar,
But you came not from the empty lands where no men are.'
Then Legolas sang:
From the mouths of the Sea the South Wind flies, from the sandhills and the stones;
The wailing of the gulls it bears, and at the gate it moans.
'What news from the South, O sighing wind, do you bring to me at eve?
Where now is Boromir the Fair? He tarries and I grieve.'
'Ask not of me where he doth dwell-so many bones there lie
On the white shores and the dark shores under the stormy sky;
So many have passed down Anduin to find the flowing Sea.
Ask of the North Wind news of them the North Wind sends to me!'
'O Boromir! Beyond the gate the seaward road runs south,
But you came not with the wailing gulls from the grey sea's mouth.'
Then Aragorn sang again:
From the Gate of Kings the North Wind rides, and past the roaring falls;
And clear and cold about the tower its loud horn calls.
'What news from the North, O mighty wind, do you bring to me today?
What news of Boromir the Bold? For he is long away.'
'Beneath Amon Hen I heard his cry. There many foes he fought.
His cloven shield, his broken sword, they to the water brought.
His head so proud, his face so fair, his limbs they laid to rest;
And Rauros, golden Rauros-falls, bore him upon its breast.'
'O Boromir! The Tower of Guard shall ever northward gaze
To Rauros, golden Rauros-falls, until the end of days.'

Suilad!

Próbálkoztam egy sinda fordítással, a "Through Calenardhon over fen and field" kezdetű verset (Boromir halála után énekli Aragorn és Legolas) próbáltam meg sindára átültetni. Íme az eredmény

Trî Galenardhon or lô ar parth en thâr daen gala
I H

amanibhavam írta: jajveszékelés, siránkozás, panaszkodás

Köszönöm!

jajveszékelés, siránkozás, panaszkodás

Mit jelent az a szó, hogy Nirnaeth?

Galadh: Van egy nekem is, nagyon hasonló az Ancalimonéhoz:
hiaandmau.host.sk/tolkien/tengwar.html

Ehhez van YaTT / TengScribe módfájl is.

Üdv:
-- Mau

amanibhavam írta: mondjuk, azt mondják: Mára matie! Jó evést!

És a "Mára apsa?"Ez nekem honnan jön? Két könnyebbet mi...

Senki nem tud válaszolni nékem a Tolkien-rúnára?Vki plízz!Rajta van a Nulltáboros pólómon és azért már gáz,h nem tom honan jönnek a jelek a rúna mellett!

Ahoj!
Van valami hivatalosan elfogadott magyar-tengwa átírás? nekem nemhivatalos is jó... hol találom meg? a régi tolkien.hu volt, de az most eltűnt...

Aiya!

Ang: semmi kulonos. Szukkoru eloadas a tengwar irasrol -kicsit bovebben a quenya es sindarin modokrol- es nehany szo az angerthasrol.

Neo, mi volt a szigeten? Milyen előadás?
Mesélj egy kicsit erről!
Kösz.

hantale, Amani

mondjuk, azt mondják: Mára matie! Jó evést!

nem mondják sehogy sem...